Kategória: Gazdasági hírek

  • A Kereskedelmi és Iparkamara bejelentése:az árrésstop, és a benzinárstop kivezetésének határideje!

    A Kereskedelmi és Iparkamara bejelentése:az árrésstop, és a benzinárstop kivezetésének határideje!

    Fokozatos, előre kommunikált és kiszámítható exit stratégiát kell kidolgozni az árrésstop és a védett üzemanyagárak kivezetésére – mondta a Pénzcentrumnak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára. Csókay Ákos szerint a kamara következetesen azt az álláspontot képviseli, hogy az ilyen típusú árintézkedéseknek időben korlátozottnak, kiszámíthatónak és fokozatosan kivezethetőnek kell lenniük.

    A Kereskedelmi és Iparkamara bejelentései

    Kármán András leendő pénzügyminiszter is arról beszélt, hogy a piactorzító árintézkedéseket fokozatosan kell kivezetni, hogy ezek eltörlése ne hirtelen jelentkezzen többletteherként a lakosságnak. Közben viszont a Kereskedelmi Szövetség a mihamarabbi teljes kivezetést sürgeti, szerintük ennek – a korábbi nemzetgazdasági miniszter által megszabott – inflációs feltételei már régen teljesültek.

    A jövőbeni gazdaságpolitika célja a piactorzító állami beavatkozások megszüntetése, mivel ezek hosszú távon nem összeegyeztethetők egy jól működő piacgazdasággal, a Tisza-kormány célja az lesz, hogy ezekre ne legyen szükség – mondta Kármán András leendő pénzügyminiszter a múlt héten. Azaz a Magyar Péter vezette kormány kommunikációja világos: az árrésstopnak és a védett üzemanyagáraknak is menniük kell, ugyanakkor a mikor és a hogyan még kérdés.

    Annyi biztos, hogy Kármán András szerint az élelmiszerekre és drogériai termékekre jelenleg érvényben lévő árrésstopot nem lehet azonnal megszüntetni. Olyan kivezetési menetrendet szeretnének kialakítani, amely nem jelent hirtelen többletterhet a lakosságnak – mondta.

    Magyar Péter korábban azt kérte az immár ügyvezető Orbán-kormánytól, hogy május 31-ig hosszabbítsák meg mind az árrésstophoz, mind a védett üzemanyagárakhoz kapcsolódó rendelkezéseket, hogy azok ne szűnjenek meg még azelőtt, hogy az új kormány munkába állhatna. Ennek eleget is tettek, sőt, a megjelent rendeletek szerint egyenesen eltörölték a szabályozások lejárati idejét, azok határozatlan ideig érvényben maradnak – tehát ameddig Magyarék ki nem dolgozzák a kivezetési menetrendet.

    MKIK: kiszámítható exit stratégia kell

    Az intézkedések kivezetése kapcsán Csókay Ákos, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára a Pénzcentrumnak elmondta, a szervezet az év elején közzétette álláspontját – ekkor találkoztak az MKIK képviselői az Európai Bizottság delegációjával az éves jogállamisági jelentés kapcsán -, ez pedig azóta is változatlan.

    A kamara szerint az árrésstop és a hasonló beavatkozások kivezetése indokolt, ugyanakkor nem egy gyors, egyszeri megszüntetést, hanem egy fokozatos, előre kommunikált és kiszámítható exit stratégiát tartanak szükségesnek. Úgy vélik, az intézkedések nem maradhatnak tartósan fenn, ugyanakkor a hirtelen kivezetés piaci zavarokat és árkilengéseket okozhat.

    Az MKIK következetesen azt az álláspontot képviseli, hogy az ilyen típusú árintézkedéseknek időben korlátozottnak, kiszámíthatónak és fokozatosan kivezethetőnek kell lenniük. Elengedhetetlen egy strukturáltabb kormányzati párbeszéd, amely képes egy olyan kilépési stratégia kialakítására, amely egyszerre kezeli a makrogazdasági szempontokat és a mikroökonómiai károkat, miközben figyelembe veszi a politikai realitásokat is

    – fogalmazott Csókay Ákos. Hozzátette: megfelelő egyeztetések mellett kialakítható egy olyan megoldás, amely csökkenti a piaci torzulásokat, helyreállítja a versenysemlegességet, és hozzájárul a hazai kiskereskedelmi és beszállítói hálózat – különösen a vidéki struktúrák – megőrzéséhez.

    Csak rövidtávon segített

    A kamara februári értékelése szerint az árrésstop és a kapcsolódó intézkedések rövid távon valóban hozzájárultak a fogyasztói árak mérsékléséhez. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy ezek nem piaci alapú eszközök, bevezetésük pedig nem járt együtt kellően széles körű szakmai konzultációval.

    Tartós alkalmazásuk torzítja a versenyt és megbontja a természetes piaci mechanizmusokat.

    Az MKIK külön kiemeli, hogy a szabályozás aránytalanul sújtja a kisebb kiskereskedőket. A nagy, sokszor nemzetközi háttérrel rendelkező láncok képesek veszteségeiket más termékeken vagy más piacokon kompenzálni, míg a kisebb, jellemzően vidéki üzletek ilyen szempontból nem rendelkeznek mozgástérrel. Számukra az árrésstop alá eső termékek gyakran a forgalom jelentős részét adják, így a korlátozások közvetlenül veszélyeztetik jövedelmezőségüket és fennmaradásukat.

    A kamara arra is rámutat, hogy bár az intézkedések formálisan csak az 1 milliárd forint feletti éves árbevételű kiskereskedőkre vonatkoznak, a piaci hatások ennél szélesebb körben jelentkeznek. Azok a kisebb szereplők is versenyhátrányba kerülnek, amelyek nem tartoznak közvetlenül a szabályozás alá, mivel a fogyasztók az alacsonyabb árakat kínáló nagy láncok felé terelődnek.

    Nyugdíjkorhatár táblázat nők és férfiak esetén

  • Étolaj ára: Megszólalt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a kereskedelmi árakról!

    Étolaj ára: Megszólalt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a kereskedelmi árakról!

    Több tényező is hatással volt az étolaj fogyasztói árának alakulására – állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A GVH most lezárt gyorsított ágazati vizsgálata rámutat arra, hogy a napraforgó-étolaj fogyasztói árának alakulásában az úgynevezett EPR-díj mértéke, az alapanyagköltségek emelkedése, valamint a forint-euró árfolyam volt érdemi hatással. A vizsgálat alapján a hatósági árréscsökkentés összességében nem csökkentette az étolaj árát. Versenykorlátozó magatartás gyanúját a GVH nem tárt fel.

    GVH Friss hírek és cikkek

    A Gazdasági Versenyhivatal – együttműködve a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) – 2026 januárjában indított gyorsított ágazati vizsgálatot a napraforgó-étolaj magyarországi piacán, mert a gyanúja szerint ágazati piaci jellemzők vezethettek ahhoz, hogy az étolaj esetében Magyarországon nagyobb mértékben nőttek az árak 2025-ben, mint a környező országokban.

    A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján Magyarországon az egy főre jutó étolajfogyasztás 10–12 liter körül mozog évente, ami azt jelenti, hogy több mint 100 millió liter étolaj (főleg napraforgóolaj) kerül felhasználásra a hazai háztartásokban. A napraforgó-étolaj iránti fogyasztói keresletet, illetve a napraforgó-étolaj alapanyagául szolgáló olajos magvak iránti keresletet nagyobb részben a hazai szereplők, kisebb részben külföldi import elégíti ki, utóbbi mintegy 10–20 százalékra tehető.

    A GVH rendelkezésére álló információk alapján a napraforgó-étolaj hazai, euróban kifejezett fogyasztói ára 2024 decembere óta a kiskereskedelmi árréskorlátozások hatása ellenére is jelentősen nagyobb mértékben nőtt a visegrádi országok átlagánál, és jobban emelkedett, mint az európai tőzsdei jegyzésárak. Az Eurostat adatai alapján a napraforgó-étolaj esetében a 2024 decembere és 2025 ősze közötti fogyasztóiár-változás mintegy 6%-ponttal meghaladta a szlovák, a lengyel és a cseh fogyasztói átlagárak változásának átlagát.

    Mindezek alapján a GVH arra a következtetésre jutott, hogy a napraforgó-étolaj piacán indokolt megvizsgálni, hogy az értéklánc különböző szintjeire ható piaci tényezők mennyiben járulhattak hozzá a visegrádi országok átlagáraitól, illetve az európai tőzsdei jegyzésáraktól való eltéréshez.

    A GVH most lezárt gyorsított ágazati vizsgálatát összefoglaló jelentéstervezetében szereplő adatösszesítések és ismertetések a piaci szereplőktől érkezett, összesen 53 adatszolgáltatáson, valamint nyilvánosan hozzáférhető ágazati adatokon, elemzéseken, jogszabályokon alapulnak. A GVH szakértői a feldolgozott adatok és információk alapján alapvetően három tényezőt azonosítottak, amelyek következtében a napraforgó-étolaj euróban számolt fogyasztói ára nagyobb mértékben nőtt Magyarországon, mint a többi visegrádi országban.

    1. Étolajra kivetett EPR-díj emelése

    Magyarországon – a többi európai országtól eltérően – a kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) díj nemcsak az étolaj csomagolására, hanem magára az étolajra, mint termékre is kiterjed. Az EPR-rendszert az európai uniós hulladékgazdálkodási irányelveknek megfelelően 2023. július 1-jétől vezették be Magyarországon is. A GVH vizsgálata feltárta, hogy az EPR-díj 2025. októberi emelése pedig jelentős mértékben emelte a fogyasztói árakat, és a díj jelenleg nagyjából a végső fogyasztói ár mintegy 10%-át teszi ki a napraforgó-étolaj esetében.

    A GVH szakértői a jelentéstervezetben felvetik, hogy a jelenlegi hazai EPR-szabályozás elmozdítható lenne az ökomoduláció irányába, amivel egyszerre lehetne javítani a környezeti kimeneteket, és csökkenteni a fogyasztói árat. Az étolaj esetében például egy bónuszrendszer keretében díjazni lehetne az országos visszagyűjtési hálózatot fenntartó kiskereskedőket. Ezáltal több helyen lehetne leadni a használt étolajat, ami értékes biodízel alapanyag, egyben a kiskereskedők étolajértékesítéssel kapcsolatos költségei is csökkennének, ami alacsonyabb fogyasztói árakhoz vezetne. A használt étolaj nagyobb arányú begyűjtése pedig környezetileg is kedvező lenne.

    2. Az árréscsökkentés árcsökkentő hatása jelentéktelen volt a napraforgó-étolaj esetében

    Az árréscsökkentés 2025. március 17-i bevezetésekor a kiskereskedelmi bruttó árrést a napraforgó-étolaj esetén is 10%-ban maximalizálta a Kormány. A GVH-hoz beérkezett adatok alapján azonban a kiskereskedelmi bruttó árrés a termékek döntő többségénél már az árréscsökkentés előtt sem haladta meg a 10%-ot, tehát érdemi fogyasztóiár-csökkentő hatása nem volt a beavatkozásnak a napraforgó-étolaj esetén, így ennél a termékkategóriánál nem csökkentette az inflációt sem.

    3. A forint árfolyamának erősödése

    A fogyasztói árak alakulását az alapanyag-költségek és nemzetközi árfolyamatok, valamint a forint-euró árfolyam változásai is érdemi módon befolyásolják. A nemzetközi ár-összehasonlítás során használt euró alapú áremelkedés kis mértékben technikailag növelte a magyarországi inflációs adatokat, mert 2025 során erősödött a forint az euróval szemben. Ezt részben ellensúlyozza, hogy a napraforgómag árazását a nemzetközi árfolyamatok alakítják Magyarországon is, azonban a belföldi feldolgozás során a költségek egy része (pl. munkaerő) alapvetően forintban merül fel.

    A GVH gyorsított ágazati vizsgálata nem tárt fel versenykorlátó magatartásra utaló gyanút a napraforgó-étolaj hazai piacán.

    A gyorsított ágazati vizsgálat eredményei alapján készült jelentéstervezetet a GVH nyilvános társadalmi konzultációra bocsátotta a honlapján. A piaci szereplők 2026. május 26-ig tehetnek írásban észrevételeket. A határidőt követően a nemzeti versenyhatóság a gyorsított ágazati vizsgálat eredményéről készített jelentést, a beérkezett észrevételek összefoglalását, valamint – ha kérik – az észrevételeket teljes terjedelemükben is közzéteszi a honlapján. A gyorsított ágazati vizsgálat jelentéstervezete elérhető ezen a hivatkozáson.

    Hírkereső friss hírek percről percre