Kategória: Gazdasági hírek

  • Rezsi 2026: így emeli meg a villanyszámlát a klíma

    Rezsi 2026: így emeli meg a villanyszámlát a klíma

    Rezsi 2026: így szívhatja le a pénztárcád a klíma, ha nem figyelsz erre az egy számra

    A nyári hónapok közeledtével egyre több háztartásban kapcsolják be a légkondicionálót, hogy elviselhetőbb legyen a hőség. Azonban sokan csak akkor szembesülnek a valós költségekkel, amikor megérkezik a villanyszámla. A klíma ugyanis az egyik legnagyobb rejtett rezsinövelő lehet, különösen akkor, ha nem megfelelően használják.

    Rezsi árak és változások, rezsicsökkentés

    A szakértők szerint van egy kulcsfontosságú adat, amely alapvetően meghatározza, mennyibe kerül a hűtés – és ezt sok felhasználó teljesen figyelmen kívül hagyja.

    Az egy szám, ami eldönti a rezsidet: a SEER érték

    A klímaberendezések energiahatékonyságát az úgynevezett SEER (Seasonal Energy Efficiency Ratio) érték mutatja meg. Ez az a szám, amely megmutatja, mennyire hatékonyan működik a készülék hosszabb távon.

    Minél magasabb ez az érték, annál kevesebb áramot fogyaszt a klíma ugyanazon hűtési teljesítmény mellett. Egy alacsony SEER értékű készülék akár 30–50%-kal több energiát is fogyaszthat, mint egy modernebb, energiatakarékos modell.

    Ez azt jelenti, hogy két azonos teljesítményű klíma között is jelentős különbség lehet a havi villanyszámlában.

    Miért nő meg hirtelen a rezsi nyáron?

    A klíma használata nemcsak a fogyasztás miatt drágítja meg a rezsit. Több tényező is hozzájárul a költségek növekedéséhez:

    • folyamatos működtetés a legmelegebb napokon
    • rosszul szigetelt lakás vagy ház
    • nem megfelelő hőfok beállítás
    • elhanyagolt karbantartás
    • régi, elavult készülék

    Sokan például 22–23 fokra állítják a klímát, miközben a kinti hőmérséklet 35 fok felett van. Ez extrém terhelést jelent a berendezésnek, ami azonnal megjelenik a villanyszámlán.

    Mennyit fogyaszt valójában egy klíma?

    Egy átlagos klímaberendezés óránként 0,8–2 kWh áramot fogyaszt. Ha napi 8–10 órát működik, akkor ez havi szinten már komoly összeget jelenthet.

    Egy egyszerű számítás:

    • napi 8 óra használat
    • 1,5 kWh fogyasztás óránként
    • 30 nap

    Ez havi szinten akár 360 kWh többletfogyasztást is jelenthet, ami jelentősen megdobhatja a villanyszámlát – különösen, ha átléped a kedvezményes rezsihatárt.

    Hogyan csökkenthető a klíma miatti rezsi?

    A jó hír, hogy néhány egyszerű trükkel jelentősen csökkentheted a költségeket:

    1. Ne hűts túl

    A szakértők szerint ideális beállítás a 25–26 fok. Minden egyes fokkal akár 6–8%-kal nőhet a fogyasztás.

    2. Használj inverteres klímát

    Az inverteres készülékek sokkal hatékonyabbak, mert nem kapcsolnak ki-be folyamatosan, hanem szabályozzák a teljesítményt.

    3. Figyelj a szigetelésre

    Egy rosszul szigetelt lakásban a klíma folyamatosan „dolgozik”, így sokkal több áramot fogyaszt.

    4. Árnyékolj napközben

    Redőny, függöny vagy árnyékoló használatával csökkenthető a belső hőmérséklet.

    5. Rendszeres karbantartás

    A koszos szűrők és elhanyagolt berendezések akár 10–20%-kal is növelhetik a fogyasztást.

    Rezsi 2026: mire számíthatnak a háztartások?

    A jelenlegi energiaárak mellett különösen fontos odafigyelni a fogyasztásra. A rezsicsökkentett határ feletti használat ugyanis már jóval drágább tarifával számolódik.

    Ez azt jelenti, hogy a klímahasználat könnyen átlökheti a háztartásokat ebbe a sávba, ami hirtelen jelentős többletköltséget okozhat.

    Sokan nem számolnak ezzel előre, pedig a nyári hónapokban akár több tízezer forintos különbség is lehet a számlák között.

    Egy apró figyelmetlenség is sokba kerülhet

    A legnagyobb probléma az, hogy a felhasználók többsége nem nézi meg a klíma energiahatékonysági adatait, amikor használni kezdi a készüléket. Pedig ez az információ kulcsfontosságú lenne a költségek szempontjából.

    Ha például egy régi, alacsony SEER értékű berendezést használsz napi több órán keresztül, az gyakorlatilag „észrevétlenül” növeli meg a rezsidet.

    Összegzés: erre figyelj, ha nem akarsz sokat fizetni

    A klíma nem ellenség, de csak akkor, ha tudatosan használod. Az egyik legfontosabb tényező a SEER érték, amely meghatározza a készülék hatékonyságát és a fogyasztását.

    Ha erre odafigyelsz, és betartod az alapvető szabályokat, jelentősen csökkentheted a villanyszámlát – még a legmelegebb nyári napokon is.

    Aki viszont ezt figyelmen kívül hagyja, könnyen szembesülhet egy kellemetlen meglepetéssel a hónap végén.

    Friss hírek ma az összes mai hír időrendben | Hírkereső
    Átlagos klíma fogyasztás
    0,8 – 2 kWh / óra
    Napi használat
    8 – 10 óra
    Havi fogyasztás
    ~300 – 400 kWh
    Becsült plusz rezsi
    10 000 – 30 000 Ft
  • Figyelem! Ezeken a helyeken jöhet NAV-ellenőrzés május elején

    Figyelem! Ezeken a helyeken jöhet NAV-ellenőrzés május elején

    A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) friss Adótraffipax közleményéből kiderül, hogy a május 4-én kezdődő héten hol és mely vállalkozások számíthatnak fokozott ellenőrzésekre.

    A NAVhonlapján elérhető Adótraffipaxrovat előre jelzi a tervezett jogkövetési vizsgálatok és próbavásárlások helyszíneit és időpontjait – ugyanakkor fontos, hogy az ellenőrök bármikor, bárhol megjelenhetnek.

    Ezeken a területeken lesznek ellenőrzések

    Dél-Budapest
    A NAV munkatársai továbbra is kiemelten figyelik a használtautó-kereskedéseket, különösen a telephely-bejelentési kötelezettség teljesítését. Emellett április 27. és május 10. között a virágárusoknál, valamint az óra- és ékszerüzletekben ellenőrzik a nyugtaadást és az alkalmazottak bejelentését.

    Baranya vármegye
    Május 4. és 10. között több helyszínen is számítani lehet ellenőrzésekre. Pécsett az autóalkatrész-kereskedőket és autószervizeket, Villányban pedig a vendéglátóhelyeket vizsgálják. Az ellenőrzések kiterjednek a számla- és nyugtaadásra, a pénztárgépek használatára, valamint a foglalkoztatás szabályszerűségére.

    Békés vármegye
    Május 4. és 8. között a kertészetek és díszfaiskolák kerülnek a NAV fókuszába. Itt elsősorban a nyugtaadás, a bejelentett foglalkoztatás és az online pénztárgépek használata kerül ellenőrzés alá.

    Nógrád vármegye
    A hét során több járásban is lesznek ellenőrzések: Balassagyarmaton, Salgótarjánban és Pásztón. A revizorok főként számítástechnikai és műszaki üzletekben vizsgálják a nyugtaadást, az áruk eredetét, valamint a pénztárgépek használatát és az áfakulcsok helyes alkalmazását.

    Somogy vármegye
    Április 27. és május 10. között az építőipari munkálatoknál, valamint a szezonális zöldség- és gyümölcskereskedőknél számíthatnak ellenőrzésekre. A NAV külön figyelmet fordít a foglalkoztatás szabályosságára és az áruk eredetére.

    Tolna vármegye
    Május 4. és 8. között a zöldség- és gyümölcsárusokat ellenőrzik több településen, köztük Faddon, Bonyhádon, Dombóváron, Iregszemcsén és Pakson. A vizsgálatok a nyugtaadásra, a foglalkoztatásra és az árukészletek eredetére terjednek ki.

    Vas vármegye
    Április 20. és május 15. között a kertészetek, faiskolák, valamint vetőmag- és palántaárusok számíthatnak ellenőrzésekre. A NAV elsősorban a számlaadást, a pénztárgépek használatát és a foglalkoztatás jogszerűségét vizsgálja.

    Összességében a NAV ezen a héten is több ágazatot érintően végez ellenőrzéseket, különös tekintettel a szezonális kereskedelemre és a vendéglátásra. A hatóság célja, hogy kiszűrje a szabálytalanságokat, és biztosítsa a jogkövető működést a vállalkozások körében.

  • Forint vagy euró? Egyre többen teszik fel a kérdést mi lesz a forintunkkal?

    Forint vagy euró? Egyre többen teszik fel a kérdést mi lesz a forintunkkal?

    Az utóbbi időszakban ismét előtérbe került a kérdés: vajon Magyarországon is bevezetésre kerülhet az euró? Bár konkrét döntés továbbra sincs, a téma egyre gyakrabban merül fel gazdasági elemzésekben és közéleti vitákban.

    Sokan azért foglalkoznak ezzel, mert közvetlen hatással lehet a mindennapi pénzügyekre – a fizetésektől kezdve a megtakarításokon át egészen a hitelekig.

    Valuta és deviza árfolyamok – euró-forint árfolyamok

    💸 Mi történne a készpénzzel?

    Egy esetleges euróbevezetésnél a forint fokozatosan kivezetésre kerülne, és helyét az euró venné át. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi készpénzt egy meghatározott időszakon belül át kellene váltani.

    A gyakorlatban ez általában nem egyik napról a másikra történik: a korábbi példák alapján hosszabb átmeneti időszak állna rendelkezésre, amikor mindkét fizetőeszköz használható.

    🏦 Mi lenne a hitelekkel?

    A hitelek esetében kulcskérdés az átváltás módja. A forint alapú kölcsönök euróra történő átszámítása egy előre meghatározott árfolyamon történne, ami hosszú távon hatással lehet a törlesztőrészletekre.

    Sokan attól tartanak, hogy az árfolyamváltozások miatt nőhetnek a terhek, ugyanakkor egy stabilabb valuta kiszámíthatóbb környezetet is jelenthet.

    📈 Mi történik a megtakarításokkal?

    A bankbetétek, befektetések és értékpapírok szintén átváltásra kerülnének euróra. Ez általában automatikusan történik, azonban az árfolyam itt is kulcsfontosságú tényező.

    A befektetési piacok szempontjából az euró bevezetése akár új lehetőségeket is hozhat, különösen a nemzetközi befektetések terén.

    ⚖️ Előnyök és kockázatok

    Az euró bevezetésének vannak előnyei és kockázatai is.

    Előnyök lehetnek:

    • stabilabb valuta
    • könnyebb nemzetközi pénzmozgás
    • kiszámíthatóbb gazdasági környezet

    Kockázatok lehetnek:

    • árak átalakulása
    • átmeneti bizonytalanság
    • alkalmazkodási nehézségek

    ❗ Mikor jöhet szóba az euró?

    Jelenleg nincs konkrét időpont az euró bevezetésére Magyarországon. A döntés több gazdasági feltétel teljesüléséhez kötött, és hosszabb előkészítést igényel.

    Ezért a közeljövőben inkább a téma körüli elemzések és találgatások maradnak napirenden, nem pedig egy azonnali bevezetés.

    Az euró bevezetése komoly hatással lenne a mindennapi pénzügyekre, de egyelőre nincs napirenden a gyors váltás. A kérdés azonban egyre gyakrabban kerül elő, ezért érdemes figyelni a gazdasági híreket és az esetleges változásokat.

  • Hírkereső híroldalak

    Hírkereső híroldalak

    A hírkereső híroldalak segítségével könnyen és gyorsan áttekinthetők a legfrissebb hazai és nemzetközi események. Az alábbiakban olyan ismert magyar híroldalakat gyűjtöttünk össze, amelyek naprakész információkat nyújtanak politikai, gazdasági és közéleti témákban.

    Ezek a források folyamatosan frissülnek, így egy helyen követheted a legfontosabb híreket anélkül, hogy több külön oldalt kellene megnyitnod.

    📰 Közéleti hírek és általános információk

    A Telex és az Index az egyik legismertebb magyar hírportálok közé tartoznak, amelyek naprakészen számolnak be a hazai és nemzetközi eseményekről. Ezeken az oldalakon politikai, társadalmi és gazdasági témák egyaránt megjelennek, így átfogó képet kaphatsz az aktuális történésekről.

    💰 Gazdasági hírek és pénzügyi információk

    A gazdasági hírek iránt érdeklődők számára a Portfolio és a Pénzcentrum kínál részletes és naprakész információkat. Ezek az oldalak kiemelten foglalkoznak az inflációval, a bérek alakulásával, valamint a banki és pénzügyi változásokkal.

    🌐 Egyéb hírek és friss információk

    Az Origo szintén fontos szereplő a magyar híroldalak között, amely széles témakört lefedve kínál friss híreket. Az oldalon közéleti, gazdasági és szórakoztató tartalmak egyaránt megtalálhatók.

    Miért érdemes hírkereső oldalakat használni?

    A hírkereső rendszerek legnagyobb előnye, hogy több forrás tartalmait egy helyen jelenítik meg. Ez jelentősen megkönnyíti a tájékozódást, hiszen nem kell külön-külön felkeresni a különböző híroldalakat.

    Az ilyen megoldások különösen hasznosak azok számára, akik gyorsan szeretnék átnézni a legfontosabb eseményeket, legyen szó gazdasági változásokról, politikai hírekről vagy a mindennapi életet érintő információkról.

  • Több milliárd forintos vagyont fagyasztottak be egy magyarországi bankban

    Több milliárd forintos vagyont fagyasztottak be egy magyarországi bankban

    Több vagyonkimentési kísérletet állítottak le a hazai bankok Panyi Szabolcs szerint. Az újságíró beszámolója alapján egy ismert vállalat mintegy 11 milliárd forintos vagyonát fagyasztotta be egy pénzintézet. Emellett 10–20 millió dollár közötti tranzakciókat szakítottak meg, amik a világ számos országába irányultak. Az oknyomozó újságíró hozzátette, a blokkolt összegek töredékei a teljes, kimenekítésre szánt vagyonnak.

    Banki hírek és friss pénzügyi információk

    Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró arról számolt be, hogy forrásai alapján a bankok több vagyonkimentési kísérletet állítottak be. Az újságíró szerint egy ismert oligarcha százmilliárd forintokat helyezett el Szaúd-Arábiában.

    Hozzátette, „a külföldi tulajdonú magyarországi bankok pedig forrásaim szerint készségesen együttműködnek. Több bankról is kaptam olyan konkrét információkat, hogy aktívan blokkolják és jelentik a gyanús utalásokat a NAV pénzmosás elleni részlegének.”

    Pénteken az alábbi információkat osztotta meg a blogján:

    • az egyik külföldi tulajdonú magyar bank például befagyasztott mintegy 11 milliárd forintot (30 millió eurót), amely egy olyan ismert magyar cég számláin volt, mely vállalat az Orbán-rendszer médiaműveleteinek finanszírozásában vesz részt;
    • egy másik, szintén külföldi tulajdonban lévő magyar bank egy másik forrás elmondása alapján minden, bizonyos értékhatár fölötti utalást leállított, mely tranzakciók Szingapúrba, az Egyesült Arab Emírségekbe, Ománba, Bahreinbe, Szaúd-Arábiába, Uruguayba, Nicaraguába, Svájcba, illetve egy bécsi privátbankhoz mentek volna. Egyes utalássorozatok 10–20 millió dollár közötti összegűek voltak.

    Az oknyomozó újságíró úgy véli, a kép ugyanakkor korántsem ennyire pozitív, a blokkolt összegek ugyanis csak töredékei a teljes, külföldre mozgatni kívánt vagyonnak. Hozzátette, a külföldi pénzintézetek ugyan betömködhetnek néhány rést, melyen keresztül a vagyonok kifolynak, ám az igazán fontos pénzcsatornánk ezek szerint máshol futnak.

    Nyomozást indított a vagyonmentések ügyében a rendőrség

    Néhány napja arról írtunk, hogy ismeretlen tettes ellen nyomoz a rendőrség a vagyonmenekítés hírével kapcsolatban. A hatóság kiemelte, saját információk alapján dolgozik. Arra hívták fel a figyelmet, hogy az eljárások nem a nyilvánosság előtt zajlanak.

  • Kamatstop kivezetése 2026: sok adós kerülhet bajba idén!

    Kamatstop kivezetése 2026: sok adós kerülhet bajba idén!

    A változó kamatozású jelzáloghiteleseket védő kamatstop eredetileg június 30-ig lett volna érvényben, de az ügyvivő Orbán-kormány április 17-én megszüntette ezt a határidőt. Most az új Tisza-kormányon múlik majd, mi lesz a sorsa. Ha megszűnne, az a jelenlegi kamatok alapján több százezer lakáshiteles törlesztőjét emelné meg jelentősen.

    Hitel és pénzügyi hírek, információk

    • A kamatstop sorsáról már az új kormány dönt, a Fidesz-kormány törölte a megszűnési határidőt
    • Kivezetése esetén több mint 200 ezer adós törlesztőrészlete nőne meg
    • A kamatstopot ideiglenes intézkedésnek szánták, de már 2022 óta védi és hozza kedvező helyzetbe a rövidebb kamatperiódusú lakáshitelek adósait

    A Portfolio elemzője szerintaz érintett 216 ezer hitelszerződés többségének mindössze 10 százalék körül vagy annál kisebb mértékben nőne a törlesztője a kamatstop kivezetése után, ami az adósok számára havi néhány ezer forint pluszkiadást jelentene. Aki nagyobb hitelösszeget vett fel, a jövedelméhez képest magasabb a törlesztője, vagy hosszabb a hátralevő futamideje, annak akár 30–40 százalékkal is emelkedhet a havi fizetni valója. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint ebbe a kategóriába közel 21 ezer adós tartozik.

    Hogyan működik a kamatstop – és miért ideiglenes?

    A kamatstopot 2022 elején vezették be azzal a céllal, hogy megvédjék a változó kamatozású hitellel rendelkező adósokat a drasztikus kamatemelkedéstől. Lényege, hogy a bankok nem alkalmazhatják az aktuális piaci referenciakamatokat, hanem a 2021. október 27-i, lényegesen alacsonyabb szinteket kötelesek alkalmazni az érintett hitelekre.

    Az intézkedés a 3 és 12 havi BUBOR-hoz, 3 havi EURIBOR-hoz és egyéb mutatókhoz kötött, legfeljebb 5 éves kamatperiódusú, nem kamattámogatott hitelekre vonatkozik.

    Bár a 2022 második felében és 2023-ban jellemző két számjegyű referenciakamatok mostanra egy számjegyűre csökkentek, de még mindig jóval magasabbak, mint a kamatstop-rendeletben meghatározott értékek. A BUBOR 6,26–6,31, a BIRS 5,85–6,02, az állampapír-referenciahozamok 5,90–5,93 százalékosak, ami a portfolio.hu elemzése szerint azt jelenti, hogy az érintett jelzáloghitelek kamata nagy átlagban 5,7 százalék helyett 9–10 százalék között lenne kamatstop nélkül.

    – A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a kamatstop jelenleg nagyságrendileg 216 ezer adóst véd, de a számuk folyamatosan csökken. Az eredeti, közel 300 ezer fős létszám végtörlesztések és fixálások révén zsugorodott ennyire. Ezek az adósok négy éve megszokhatták, hogy a törlesztőjük fix, miközben eredetileg változó kamatú hitelt igényeltek – magyarázta Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

    Mennyivel nőne a törlesztő? – Két életszerű példa

    A kivezetés hatása az adott hitel referenciakamatától, futamidejétől és fennálló tartozásától függ. A BiztosDöntés.hu elemzője két konkrét példán mutatja be a különbséget.

    Az egyik egy klasszikus, 5 éves kamatperiódusú lakáshitel, amelynek fennálló tartozása9 millió forint, a hátralévő futamidő 10 év, a kamatfelár, vagyis leegyszerűsítve a bank munkadíja és haszna, 3,5 százalék. A referenciakamat és a kamatfelár összegéből számított ügyleti kamat 9,3 százalékra nőne, ami azt eredményezné, hogy a havi törlesztőrészlet 103 ezer forintról 115 ezer forintra emelkedne. Mindez 12 000 forint (+11,6 százalék)többletterhet róna az adósra.

    Egy régebbi, 3 havi BUBOR-hoz kötött hitelnél,ahol 5 millió forint a fennálló tartozás, és a hátralévő futamidő 7 év, a törlesztő nagyságrendileg 68 ezer forint havonta. Ez a kamatstop kivezetése esetén 79 500 forintra ugrana. A havi többletteher 11 500 forinttal (+17 százalékkal) nőne.

    Gergely Péter kiemelte, hogy az április 12-i választások után a piaci kamatlábak csökkenni kezdtek, az 5 éves BIRS például április közepétől közel 0,82 százalékponttal mérséklődött. Ha ez a trend tartós marad, akkor a kamatstop kivezetése nem lesz annyira fájdalmas, mint a 2023-as kamatcsúcsok idején lett volna.

    Mi várható az új kormánytól?

    A kamatstop a legutóbbi rendeletmódosítás értelmében 2026. június 30-ig élt volna, de az ügyvivő Orbán-kormány április 17-én kivette a rendeletből a határidőt. Ez azt jelenti, hogy az új kormányzatnak kell majd döntenie, meghosszabbítja vagy megszünteti a kamatstopot, esetleg fokozatosan vezeti ki, más eszközzel is segítve az érintett adósokat.

    Bár a Tisza Párt jelöltjei már a választási kampány során is többször beszéltek arról, hogy piactorzító hatásuk miatt fokozatosan ki kell majd vezetni a különféle árkorlátozó intézkedéseket, a kamatstoppal kapcsolatban a Tisza egyelőre nem nyilatkozott. Megkérdeztük a sajtóközpontot, de nem érkezett válasz.

    A kivezetés mellett szól, hogy a kamatstop a bankok és az egész gazdaság számára kedvezőtlen, de a „mikor” és a „hogyan” kulcskérdés.

    Vélemény:

    Egy dolgot biztosra vehetünk: Az új Tisza Kormány nem fogja hagyni, hogy bajba kerüljenek az adósok, biztos találnak erre valamiféle pénzügyi megoldást!

  • Kiderült, melyik tőkealapnak kik a tényleges tulajdonosai!

    Kiderült, melyik tőkealapnak kik a tényleges tulajdonosai!

    Az MNB reputációját helyre kell állítani, a rendőrségi ügyekben a jegybank készen áll arra, hogy segítsék az igazságszolgáltatás munkáját, és szeretnék a feleslegessé vált ingatlanjaikat értékesíteni – egyebek mellett ezekről beszélt Varga Mihály jegybankelnök, aki a HVG-nek adta az első interjút.

    Varga Mihály az interjúban elmondta, hogy örömmel támogatja az MNB az új kormány gazdaságpolitikáját akkor, ha először is tudják, hogy ez mit jelent, és ha az nem gerjeszt inflációt.

    „Az igazság pillanata akkor érkezik el, amikor az új kormány átvizsgálja az idei költségvetést, az ősszel beterjeszti a 2027-est, és ad a piacnak egy olyan középtávú államháztartási pályát, forgatókönyvet, aminek alapján a befektetők be tudják árazni, mekkora kockázati felárral számoljanak a forintalapú eszközök után” – közölte az MNB vezetője. Arra a felvetésre, hogy a Goldman Sachs prognózisa szerint a 350-es szintig érdemes spekulálni a magyar valuta erősödésére, Varga így reagált:

    „A Goldman Sachs helyében kicsit óvatosabb lennék a jövendöléssel.”

    Varga Mihály szerint az új kormány nincs könnyű helyzetben a vállalásaival, mert a költségvetés hiánya a befektetők szerint is magas, célszerű lenne a GDP 5 százaléka körül tartani. „A hitelminősítők májusban valószínűleg adnak az új kormánynak türelmi időt, amíg kialakítja saját gazdaságpolitikáját és intézményrendszerét, de ez gyorsan elmúlik. Legkésőbb ősszel már nem lesznek jóindulatúak” – fogalmazott Varga.

    Infláció:

    Mint mondta, fenntartja, hogy 2026 első felében a jegybanki toleranciasáv felső széle alatt marad az infláció, de az év második felében 5 százalék fölé kerülhet. „Várjuk, hogy az új kormánynak milyen fiskális lépései lesznek – természetesen mi is hallottuk az áfa- és a személyijövedelemadó-csökkentési, családipótlék-emelési szándékokat. Még az új parlament sem ült össze, megvárjuk, hogy milyen kormányprogram születik. Alapvetően jó munkakapcsolatra törekszünk az új kormánnyal” – mondta a jegybank elnöke.

    Az MNB-s alapítványi ügyekről azt mondta, hogy iratokat kért be tőlük a Nemzeti Nyomozó Iroda, ezeket átadták. Az MNB felügyelőbizottsága lefolytatott egy vizsgálatot, ezek alátámasztják az ÁSZ megállapításait, ezért is tettek feljelentést az ügyben.

    „Megtehette volna a jegybank, hogy az alapítványt és a vagyonkezelőjét megszünteti, dőljön be az egész úgy, ahogy van. A veszteség várható nagyságát mérlegelve úgy döntöttünk, hogy igyekszünk menteni, ami ebből menthető. Az új menedzsment az elmúlt egy évben több mint százmilliárd forintot faragott le a hiányból” – mondta Varga.

    A magántőkealapokkal kapcsolatban Varga beszélt arról is, hogy a 2027 júliusától hatályba lépő, uniós szintű, új pénzmosás-megelőzési szabályok miatt a tényleges tulajdonosi nyilvántartás rendszerének koncepcionális átalakítására van szükség. „Csodára azonban nem kell számítani. A magyar bankrendszer hitelezési gyakorlata az elmúlt években átláthatóvá vált, és a sajtó is végzi a munkáját. Jó közelítéssel tippelte meg, hogy melyik tőkealapnak kik a tényleges tulajdonosai. Transzparenciára van szükség, az MNB is arra fog törekedni” – fogalmazott. Tehát biztos, hogy az Orbán Viktorhoz közeli strómanok fosztották ki az országot!

  • Friss adatok jöttek a KSH-tól, erre sokan nem számítottak!

    Friss adatok jöttek a KSH-tól, erre sokan nem számítottak!

    Alacsony bázisról ugyan, de éves és negyedéves bázison is bővült a magyar gazdaság – közölte a KSH. Bár a részletek nem ismertek, a növekedéshez leginkább a szolgáltatások járultak hozzá, de a hosszú ideje a gazdaság „kerékkötőjének” számító ipar teljesítménye is hozzájárult a bővüléshez. A költségvetési törvényben szereplő GDP-várakozást azonban aligha képes tartani a magyar gazdaság.

    A nyers adatok és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a  bruttó hazai termék (GDP) volumene egyaránt 1,7 százalékkal múlta felül 2026 első negyedévében az előző év azonos időszakit – közölte első becslésében a Központi Statisztikai Hivatal. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – a gazdaság teljesítménye 0,8 százalékkal bővült.

    A bruttó hazai termék növekedéséhez leginkább a szolgáltatások, ezen belül legfőképpen a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység járult hozzá. Az ipar teljesítménye hosszú idő után szintén pozitívan befolyásolta a GDP alakulását.

    Az első negyedéves adat részletes bontása nem ismert egyelőre, azt május 2-án teszi közzé a hivatal.

    Pozitív meglepetés

    A tényadat pozitív meglepetés, meghaladta a várakozásunkat és a konszenzust is – közölte az adatokra reagálva az Erste Bank makrogazdasági elemzője. Nagy János szerint a KSH előzetes gyorskommentárjának ipar teljesítményére vonatkozó része arra utal, hogy a jövőhéten megjelenő ipari termelési adatok masszív felpattanást jelezhetnek márciusra vonatkozóan. Feltehetően a választások előtti jóléti intézkedések is manifesztálódhattak az első háromhavi adatokban.

    „Előretekintve a mostani, második negyedévtől a politikai bizonytalanság oldódása is segítheti a gazdasági aktivitást. A szerdán megjelent áprilisi felmérések szerint – szemben az európai trendekkel – számottevően javult az üzleti bizalom itthon. Rövid távon negatív növekedési kockázat a közel-keleti háború elhúzódásából és a költségvetési kiadási oldalának esetleges csökkentéséből fakadhat” – összegezte az elemző.

    Nagy János szerint kedvező, hogy sajtóhírek szerint az év második felében érdemben nőhet a hazai akkumulátorgyárak kapacitás-kihasználtsága. Ugyanakkor jelentős felfelé mutató kockázatot hordoz az uniós források felszabadításának és lehívásának lehetősége, feltehetően nagyobb volumenben inkább a jövő évtől kezdődően. Mint ismert, tavaly fél százalékkal bővült a gazdaság, a tavalyi negyedik negyedévben pedig visszafogott tempóban (0,2 százalékkal), de növekedett a GDP – 0,2 százalékkal bővült.

    Túl a stagnáláson

    Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint a friss GDP-adat érdemi pozitív meglepetést hozott. 2026 első negyedévében a magyar gazdaság negyedéves bázison 0,8 százalékos növekedést regisztrált. Ez megegyezik az adatra legoptimistább előrejelzést adó ING Bank előzetes várakozásával. A tavalyi év alacsony bázisát is figyelembe véve az éves bázisú index 1,7 százalékra ugrott. 

    Hasonlóan dinamikus év/év növekedésre legutóbb 2023 folyamán láttunk példát, de az is csak egy kiugró adat volt. A legfrissebb adatok alapján már a negyedik egymást követő negyedévben mutat növekedést a magyar gazdaság.

    Virovácz Péter szerint ez arra utal, hogy az ország túljuthatott a hosszan tartó stagnálás időszakán. Ezt erősíti az is, hogy az elmúlt egy évben negyedéves összevetésben átlagosan 0,425 százalékos bővülést mértek. Hasonló, tartós növekedési szakaszra legutóbb 2023 második negyedéve és 2024 első negyedéve között volt példa.

    Nem meglepő módon a szolgáltatások tudták leginkább segíteni a teljesítményt. Ezen belül is a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység volt a húzóerő. Emellett az első negyedévben az ipar is pozitívan tudott hozzájárulni az összteljesítményhez. Az ING Bank jelenlegi alapforgatókönyve – amely a geopolitikai helyzetet és az energiaárak alakulását is figyelembe veszi – 2026-ra körülbelül 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol.

    De a legfrissebb hírek alapján egyre valószínűbbnek tűnik, a konfliktus elhúzódik, ami tartósan magas energiaárakat eredményezhet. Ez éppen akkor jelentene komoly kihívást a magyar gazdaságnak, amikor az végre erőre kaphatna, így a kilátásokat jelentős bizonytalanság övezi. Virovácz Péter szerint bárhogy is alakul a helyzet, a növekedés szerkezete várhatóan nem változik érdemben. Idén elsősorban a fogyasztás lehet a gazdaság motorja, amit a költségvetési élénkítés, és a választások után átmenetileg javuló lakossági és üzleti bizalom is támogathat. Ugyanakkor például a Hormuzi-szoros esetleges tartós blokádja komoly kockázatot jelentene ezen a téren.

    Még korai felülvizsgálni a növekedési pályát

    A vártnál kedvezőbb 2026 első negyedéves magyar GDP‑adat, valamint az ezzel egy napon publikált, szintén pozitív meglepetést okozó német GDP‑számok összességében mindenképpen jó hírnek tekinthetők, és felfelé mutató kockázatot jelentenek a növekedési előrejelzésünk szempontjából – mutatott rá Rodic Ádám, az MBH Bank makrogazdasági elemzője

    „Alapesetben ezen adatok alapján indokolt lenne az idei növekedési pálya felülvizsgálata és előrejelzésünk emelése is, különösen annak fényében, hogy a külső kereslet szempontjából kulcsfontosságú német gazdaság teljesítménye is stabilabb képet mutat. Ugyanakkor a pozitív híreket jelenleg érdemben ellensúlyozzák a mezőgazdaságot övező lefelé mutató kockázatok. Az egyre aggasztóbb hírek az aszályhelyzetről, valamint az ebből fakadó termelési kockázatok növelik annak esélyét, hogy a mezőgazdaság 2026-ban negatív hozzájárulást adjon a GDP‑hez. Emellett az esetlegesen szükségessé váló költségvetési kiigazítások is fékezhetik a belső keresletet, ami rövid távon mérsékelheti a növekedési lendületet” – fejtett ki a szakértő.

    Az MBH Bank ezen ellentétes irányú hatások miatt egyelőre kiváró álláspontot tart, így jelenleg nem változtat 2026‑ra vonatkozó 1,6 százalékos GDP‑növekedési várakozásán.

    „Az EU‑források feloldásának emelkedő valószínűsége középtávon továbbra is érdemi támogató tényező lehet, azonban ennek növekedési hatása várakozásunk szerint csak 2027-től kezd érdemben megjelenni a gazdaságban. Ennek megfelelően a 2027‑re vonatkozó 3,1 százalékos növekedési előrejelzésünket sem módosítjuk a jelenlegi információk alapján” – mondták.

    A leköszönő magyar kormány a tavaly nyáron elfogadott költségvetési törvényben 4,10 százalékos növekedés prognosztizált 2026 egészére, ám menet közben kiigazították a büdzsét, amiben már 3,1 százalékos növekedéssel számolnak. Az elemzői várakozások azonban jóval visszafogottabbak.

    Az MNB 1,7, az Európai Bizottság 2,3, az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) 1,9, az EBRD (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) 2 százalék körüli növekedést prognosztizál.

  • OMV: hosszú távon az üzemanyagok árát is érinti az intézkedés!

    OMV: hosszú távon az üzemanyagok árát is érinti az intézkedés!

    Az OMV jelentősen megemelte 2026-os energiaár-előrejelzéseit, miután az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása súlyos zavarokat okozott az ellátási láncokban és felhajtotta az olajárakat. Az osztrák olaj- és gázipari vállalat az első negyedévben a vártnál jobb üzemi eredményt ért el.

    Üzemanyagok árváltozása, hírek

    Az OMV csütörtökön megemelte 2026-os energiaár-előrejelzéseit. Az osztrák vállalat közölte, hogy a magasabb árak várhatóan ellensúlyozzák majd az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása miatt bekövetkező alacsonyabb termelést – jelentette a Reuters a cég első negyedéves pénzügyi jelentésére hivatkozva.

    Az olaj- és gázipari vállalat a Brent átlagárára vonatkozó 2026-os becslését a korábbi hordónkénti 65 dollárról 85–95 dollárközé emelte, abból a feltételezésből kiindulva, hogy a Hormuzi-szorost június végéig nyitják újra.

    Az iráni háborúban a Hormuzi-szoros hajóforgalma szinte teljesen leállt, ami megzavarta az ellátási láncokat és a piac pánikba esett. A Brent típusú olaj ára az elmúlt hetekben 110 dollár fölé emelkedett, és csütörtökön elérte négyéves csúcsát.

    „Miközben a finomítói marzsok továbbra is magas szinten maradnak, a szigorúbb szabályozás és a kormányzati beavatkozások – például az üzemanyagár-plafonok és az adóváltozások az OMV működési országaiban – negatívan hathatnak az üzletág eredményeire” – közölte a vállalat.

    Az üzemanyagok árába Magyarországon is történt beavatkozás: március 10-től a kormány védett árat alkalmaz mind a benzin, mind a gázolaj árára. Brüsszel szerdán kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen, többek között emiatt is.

    Az OMV-t Ausztriában is negatívan érinti az energiaár-robbanás: az osztrák állam új szabálya előírja, hogy az üzemanyagárak emelkedéséből származó többlet-áfabevételt alacsonyabb üzemanyagadón keresztül vissza kell juttatni a fogyasztóknak, így korlátozva a kiskereskedők árrését.

    Mint lapunk rávilágított, az egyik legnagyobb kereskedő szerint egymilliárd hordó olaj garantáltan eltűnt a piacról, ami felhajtja az árat. A Vitol olajkereskedő vezérigazgatója, Russel Hardy a hétvégén arról beszélt, hogy az olajpiac már most garantáltan egymilliárd hordós kiesett kínálattal néz szembe, részben a Hormuzi-szoroson keresztülhaladó forgalom helyreállításának időigénye miatt.

    Korábban a Nemzetközi Energiaügynökség is minden idők legnagyobb kínálati sokkjának nevezte a Hormuzi-szoros lezárását. A békeidőben a globális olajkínálat mintegy ötödét bonyolító átjárón szinte egyáltalán nem jutnak át hajók, szemben az iráni háború előtti időszakot jellemző napi 135 hajós átlaggal. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) kedden úgy fogalmazott, hogy „a Hormuzi-szoroson átmenő hajóforgalom február óta gyakorlatilag leállt”, az iráni háború kitörése óta 95,3 százalékkal csökkent.

    Az osztrák cég közölte azt is, arra számít, hogy az idei évben a gázár 35–40 euró lesz megawattóránként, szemben a februári, 30 euró/megawattóra alatti előrejelzéssel.

    Az OMV az energiaár-robbanás ellenére is felülteljesítette a várakozásokat

    A társaság 1,03 milliárd eurós üzemi eredményről számolt be az első negyedévre, ami némileg meghaladta az elemzők egymilliárd eurós várakozását a vállalat által készített felmérés szerint. Az eredményt a vártnál erősebb energiaszektorbeli teljesítmény támogatta.

    Az eredmény a jelenlegi beszerzési költségeken alapul, és nem tartalmazza az egyszeri tételeket, valamint az energiakészletekhez kapcsolódó rövid távú nyereségeket és veszteségeket.

    Az OMV arról is beszámolt, hogy a Borouge hozzájárulása alacsonyabb volt, miután a vállalat márciusban logisztikai fennakadásokkal és a közel-keleti háború miatti költségnövekedéssel nézett szembe. A Borouge egy Abu Dhabi-i székhelyű petrolkémiai vállalat, ami az Abu Dhabi National Oil Company és az osztrák Borealis vegyes vállalata. A Borealis a világ egyik vezető vegyipari vállalata, amelynek az OMV 75 százalékban a többségi tulajdonosa.

  • Magyar Péter Brüsszelben tárgyalt, és jó hírek érkeztek!

    Magyar Péter Brüsszelben tárgyalt, és jó hírek érkeztek!

    Tekintettel arra, hogy Magyar Péter még nem megválasztott miniszterelnök, a tárgyalások informálisak voltak, ami azt jelenti, hogy semmiféle megállapodás megkötése, aláírása nem történt, nem történhetett meg írja a HVG.

    A tárgyalások menetére rálátó források szerint azonban a brüsszeli egyeztetés előrelépésnek tekinthető azt követően, hogy két körben is magas beosztású személyek tárgyaltak mindkét fél részéről.

    A korábbi egyeztetéseken a leendő magyar kormány miniszterjelöltjei, míg a Bizottság részéről az elnök kabinetfőnöke és a bizottsági bürokratikus struktúra csúcsán álló főigazgatók vettek részt. Magyar Pétert a mostani útjára Orbán Anita külügyminiszter kísérte el, aki a korábbi egyeztetéseken is részt vett.

    Más forrásból úgy értesültünk, hogy a bizottsági tisztviselők kifejezetten pozitívan nyilatkoztak a magyar fél felkészültségéről,azonban Brüsszelben sokkal óvatosabbak a pénzek lehívásával kapcsolatban, mint Budapesten.

    A legégetőbb kérdés a 10,4 milliárd eurós helyreállítási alap, amelyet augusztus 31-ig fel kellene használnia a Magyarországnak, egyelőre azonban a pénz a korrupciós kockázatok és az uniós források felhasználásának átláthatatlansága miatt elérhetetlenek. A problémák megoldására három éve volt az Orbán-kormánynak, az első egy évben történtek is lépések, azonban ezt követően már nem.

    A hivatalba lépő Tisza-kormánynak így nagyon kevés ideje maradt, ezért is kezdődtek meg az egyeztetések a Bizottsággal rögtön a választások után. Magyar részről három területre kell összpontosítani: a tagállamok által meghatározott 27 szupermérföldkő teljesítésére, a helyreállítási tervben vállalt reformok, illetve beruházások elvégzésére.

    Ha az új magyar kormány eredményt akar elérni, akkor módosítania kell a nemzeti tervet. Ezt csak azt követően tudják megtenni, ha már hivatalba léptek. A módosított tervet az Európai Bizottságnak értékelnie kell, majd ajánlást kell megfogalmazniuk, amit még a tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk. Ezzel párhuzamosan el kell végezni a szükséges jogszabály-módosításokat és az új törvények elfogadását.

    Nagy kérdés, hogy a 10,4 milliárd euróból végül mennyi lesz elérhető. Egy magas rangú brüsszeli bürokrata néhány napja azt mondta az EUrologusnak: nem tartja valószínűnek, hogy az egész összeget fel tudja szabadítani Magyarország, egyszerűen az idő rövidsége és a feladat nagysága miatt, a magyar ambíció azonban az, hogy lehetőleg a teljes keretet le tudja hívni az ország. Más megközelítésből:

    a Bizottság kiindulási pontja, hogy a 6,5 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatásra kell koncentrálni, a magyar fél azonban a teljes, kedvezményes hitellel növelt keretet célozza meg.

    A folyamatos egyeztetések azt célozzák, hogy minél pontosabban körül lehessen határolni, milyen mozgástere lesz a magyar kormánynak. Az Európai Bizottság már tavaly közzétett egy javaslatot, amit felhasználva több kormány is egyszerűsítette a helyreállítási alapokhoz való hozzáférés és a felhasználás folyamatát. Magyar részről is várható hasonló, például a már elvégzett, de el nem számolt uniós fejlesztések idecsatornázásával, vagy a fejlesztési banknál elvégzett tőkeinjekció formájában. Ezek azonban mind olyan lépések, amelyekhez szükséges a nemzeti helyreállítási terv módosítása.

    Úgy tudjuk, hogy Brüsszelben nyitottak erre a menetrendre és az eljárások gyors lefolytatására. Más csak azért is, mert a brüsszeli bürokraták az elmúlt évek magyar kormánnyal folytatott harcainak köszönhetően meglehetősen tisztában vannak a magyar körülményekkel, folyamatokkal, adatokkal. Ursula von der Leyennel történt találkozója után kértük Magyar Pétert arra, hogy értékelje a megbeszélést.

    Nincsen semmi olyan fejlemény, amit eddig nem ismertünk, olyan feltételeket szab a Bizottság és olyanokat fogunk elfogadni, amelyek jók a magyar embereknek, a vállalatoknak, amely a magyar érdekeket szolgálják. Ezt fogjuk tenni, jó úton haladunk, azt tudom mondani, minden területen, legyen szó uniós pénzekről, legyen szó az Erasmus-ösztöndíj lehetőségéről. Sok mindent érintettünk, szerintem egy nagyon konstruktív és előremutató beszélgetés volt

    – fogalmazott a leendő miniszterelnök az EUrologusnak. Kijelentette, hogy május 25-e körül tervez ismét Brüsszelbe látogatni, amikor viszont már meg fogják kötni azt a megállapodást, „ami alapján Magyarország és a magyar emberek meg fogják kapni a nekik járó 10,4 milliárd eurót”.

    Úgy tudjuk, szóba került még az eredetileg 16,1 milliárd eurós védelmi hitel ügye (amely Brüsszel elbírálására vár) és a napi 1 millió eurós migrációs bírság is. A Bizottság elnökével nemcsak a források felszabadításról egyeztetett Magyar Péter, hanem más, az uniós napirenden lévő kérdésről: a bővítésről, a következő hétéves költségvetésről, a geopolitikai helyzetről.

    Megbeszéltük a Magyarországnak szánt, korrupció és jogállamisági aggályok miatt befagyasztott uniós források felszabadításához szükséges lépéseket. Az Európai Bizottság támogatni fogja a munkájukat e problémák megoldásában és a közös európai értékekkel való összhang megteremtésében. Továbbra is szorosan együttműködnek majd munkatársaink. Egy virágzó Magyarországért, amely közös európai otthonunk középpontjában áll

    – ezt posztolta közösségi oldalán a találkozó után Ursula von der Leyen.

    Kifejezetten az európai napirend szerepelt az Antonio Costával megtartott találkozón. Június 18-án ugyanis már Magyar Péter fogja miniszterelnökként képviselni Magyarország az Európai Tanács rendes ülésén. A napirend összeállításáért a Tanács elnöke felel, így a várható témákról esett szó a Costa–Magyar-találkozón.