Kategória: Hírek

  • Magyar Péter: Ruff Bálint lesz a Miniszterelnökséget vezető miniszter

    Magyar Péter: Ruff Bálint lesz a Miniszterelnökséget vezető miniszter

    „Lőrincz Viktóriát, Kaposvár és térsége megválasztott országgyűlési képviselőjét kértem fel a megalakuló TISZA-kormány terület- és vidékfejlesztési miniszterének, a Miniszterelnökség vezetésével pedig Ruff Bálintot bízom meg” – közölte szerdán Magyar Péter a Facebookon.

    A Tisza Párt és Magyar Péter bejelentései

    Azt írta, dr. Lőrincz Viktória a kampány során bebizonyította, hogy kérlelhetetlen, nagy tudású, emberséges és szorgalmas hazafi, akinek korábbi önkormányzati és jogi tapasztalatai sokat segítenek majd abban, hogy ezt a kiemelt jelentőségű minisztériumot méltóképpen vezethesse.

    „Viktóriával egyetértünk abban, hogy megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a vidéki Magyarország támogatására, a helyi közösségek megerősítésére és a területi egyenlőtlenségek csökkentésére.”

    Ruff Bálintnak is megköszönte, hogy elfogadta a felkérést.

    „Az előtte és előttünk álló feladat egyszerűen, néhány szóban összefoglalható: a valódi rendszerváltás megvalósításáért felel és felelünk. Ruff Bálint nevét a magyar nyilvánosság elsősorban közéleti tevékenysége miatt ismeri, számomra kiemelten fontos emellett kiterjedt közigazgatási tapasztalata is. Az elmúlt években közéleti megszólalásaival nemcsak széles látókörűségét, hanem kérlelhetetlenségét és felelősségtudatát is bizonyította. Magyarországnak pedig hatalmas szüksége van erre.”

    Az Orbán-kormányban 2018-tól Gulyás Gergelyt bízták meg ezzel a pozícióval.

    Magyar az előző hét miniszter nevét hétfőn közölte, és egyúttal elismételte, hogy várhatóan 16 miniszter lesz a Tisza-kormányban. A megválasztott miniszterelnök szerint egyébként nem feltétlen a miniszterek száma a meghatározó, hanem az, hogy csúcsminisztériumok nem lesznek a Tisza alatt. „Pontosan tudják és tudták a magyar emberek, hogy mire adnak felhatalmazást, nem árultunk zsákbamacskát” – mondta akkor.

    Hétfői bejelentése szerint a pénzügyminiszter Kármán András lesz, a gazdasági- és energetikai miniszter Kapitány István, a külügyminiszter Orbán Anita, az egészségügyi miniszter Hegedűs Zsolt, a honvédelmi miniszter Ruszin-Szendi Romulusz, az élő környezetért felelős miniszter, régi nevén környezetvédelmi miniszter Gajdos László lesz, az agrár- és élelmiszerminiszter pedig Bóna Szabolcs. Mind elfogadták a felkérést.

    Hírkereső friss rss hírek percről percre

  • Készpénz fizetési limit 2027 – változás jön a készpénzes vásárlásoknál!

    Készpénz fizetési limit 2027 – változás jön a készpénzes vásárlásoknál!

    Jövő nyártól nem lehet majd korlátlanul készpénzzel fizetni, a változás leginkább az autóvásárlást érinti majd.

    Az Európai Unióban 2027. július 10-től egységes készpénzfizetés korlátot vezetnek be, legfeljebb 10 ezer euró, jelenlegi árfolyamon körülbelül 3,6 millió forint lesz a készpénzes tranzakciók felső határa – írja a német Focus nyomán a Blikk.

    10 ezer euró fölött tilos lesz a készpénz

    Az új szabály különösen a készpénzes autóvásárlókat érintheti majd érzékenyen, hiszen ezen a piacon a vételárak jellemzően meghaladják a 3,6 millió forintos határt. Akik eddig „zsebből” fizettek, más megoldás után kell nézniük.

    A jövőben 10 ezer eurónál nagyobb vételárat már nem lehet teljes egészében készpénzben kifizetni, legfeljebb egy részét, a limit fölötti összeget mindenképpen átutalással, hitellel vagy egyéb készpénzmentes módon kell rendezni.

    Idézőjel ikon

    Lényeges, hogy a készpénzlimit csak a kereskedőkre vonatkozik, a magánszemélyek közötti adásvételre nem terjed ki.

    A rendelkezés hatására átalakulhat az autópiac működése. Azok a vevők, akik ragaszkodnak a készpénzes fizetéshez, a magáneladók felé fordulhatnak. Ez a kereskedők számára bevételkiesést jelenthet.

    Visszaszorítanák az illegális tranzakciókat

    A döntéssel az EU célja a pénzmosás és az illegális pénzmozgások visszaszorítása. Európai összehasonlításban a 10 ezer eurós határ nem számít különösen szigorúnak, Franciaországban és Spanyolországban már ennél alacsonyabb a készpénzes tranzakciókra vonatkozó limit.

    Magyarországon jelenleg nincs általános készpénzfizetési plafon, magánszemélyek között akár jelentős összegek is kifizethetők készpénzben. Vállalkozások között viszont régóta érvényes a szabály, amely szerint egy számla vagy szerződés ellenértékét legfeljebb 1,5 millió forintig lehet készpénzben rendezni.

  • Minimálbér: július elsejétől 4325 lejre emelkedik a minimálbér a szomszédba!

    Minimálbér: július elsejétől 4325 lejre emelkedik a minimálbér a szomszédba!

    Jelentős változás jön a román béreknél: 2026. július 1-jétől 4325 lejre emelkedik a bruttó minimálbér, a jelenlegi 4050 lejről. Ez több százezer munkavállalót érinthet közvetlenül, és a régiós munkaerőpiacra is hatással lehet.

    A béremelés nemcsak Romániában fontos hír, hanem Magyarországon is sokan figyelik, különösen a határ menti térségekben, ahol sokan vállalnak munkát vagy hasonlítják össze a béreket.

    Magyar Minimálbér nettó-bruttó összege

    Ennyivel nő a román minimálbér

    A döntés alapján a bruttó minimálbér:

    • 4050 lejről
    • 4325 lejre nő

    Ez 275 lejes emelést jelent, ami nagyjából 6,8 százalékos növekedésnek felel meg.

    Mit jelent ez forintban?

    Az árfolyamtól függően a 4325 lej több százezer forintos bruttó bérnek felelhet meg, ezért sok magyar dolgozó is figyeli a román bérek alakulását.

    A határ menti térségekben a bérek versenye régóta fontos kérdés, különösen:

    • Erdélyben
    • Partiumban
    • Bihar térségében
    • Arad környékén
    • Temes megyében

    Mennyi lehet a nettó összeg?

    Szakmai becslések szerint az új bruttó minimálbér mellett a nettó kézhez kapott összeg körülbelül 2699 lej lehet, de ez függ az aktuális adószabályoktól és kedvezményektől.

    Miért emelik most?

    A minimálbér-emelések mögött általában több ok áll:

    • infláció elleni védelem
    • megélhetési költségek növekedése
    • munkaerő megtartása
    • fogyasztás élénkítése
    • régiós bérverseny

    Romániában is fontos kérdés lett, hogy a bérek kövessék az árak emelkedését.

    Magyar szemmel miért érdekes?

    Magyarországon sokan figyelik a román minimálbért, mert gyakran összehasonlítják a régiós fizetéseket. A bérek alakulása hatással lehet:

    • munkaerő-vándorlásra
    • határ menti álláspiacra
    • vállalkozások bérpolitikájára
    • versenyképességre

    Táblázat: román minimálbér változás 2026

    IdőpontBruttó minimálbér
    Jelenleg4050 lej
    2026. július 1-től4325 lej
    Emelkedés+275 lej
    Növekedés+6,8%

    Jöhet újabb béremelési hullám a térségben?

    A régióban több ország is figyeli a minimálbérek alakulását. Ha egy ország jelentősen emel, az gyakran nyomást helyez a szomszédos piacokra is.

    Ezért a román döntésre Magyarországon is sokan felfigyelhetnek.

    Összegzés

    A román minimálbér július 1-jétől 4325 lejre emelkedik, ami érezhető növekedés. A döntés sok munkavállalót érint közvetlenül, és a közép-kelet-európai bérversenyben is fontos fejlemény lehet.

    A magyar dolgozók számára is érdekes kérdés marad: hogyan alakulnak a bérek a szomszédban, és milyen válaszok jöhetnek a térség többi országában.

    Mutatjuk a legfrissebb híreket: hírkereső

  • Rezsicsökkentés: sokba kerül nekünk ez utólag!

    Rezsicsökkentés: sokba kerül nekünk ez utólag!

    „Megint komoly csőtörés van Budapesten, ezúttal a Róbert Károly körúton. A szakemberek már dolgoznak a hiba elhárításán, a burkolat mintegy 200 négyzetméteren beszakadt, a vízszolgáltatás várhatóan az esti órákban állhat helyre az érintett szakaszon, de a probléma gyökere egyértelmű” – kezdi bejegyzését Karácsony Gergely főpolgármester.

    Rezsicsökkentés: árak

    Ezután azzal folytatja, hogy „több mint 30 milliárd forint hiányzik a Fővárosi Vízművektől az átgondolatlan rezsicsökkentés miatt, és a kieső forrásokat a kormány nem pótolta. Ráadásul Budapestnek még azért is adót kell fizetnie, mert ivóvizet biztosít a saját lakóinak. Ez a közműadó a magyar adórendszer egyik legabszurdabb eleme”.

    „Az árak befagyasztva, a költségek nőnek, a felújítások elmaradnak. Ennek eredménye az egyre gyakoribb csőtörés, nemcsak Budapesten, hanem az egész országban, ahol a vízhálózat sok helyen katasztrofális állapotban van” – tette hozzá Karácsony, aki azzal zárta posztját, hogy hosszú távon változás kell, ehhez pedig az új kormánnyal új együttműködésre van szükség.

    Hírkereső hírek percről percre

  • 500 ezer forint feletti nyugdíj jön sokaknak!

    500 ezer forint feletti nyugdíj jön sokaknak!

    2026 januárjában 110 233 fő kapott több mint 500 ezer forint nyugdíjat, közel másfélszer ennyien (163 865-en) ugyanakkor kevesebb mint havi 100 ezer forintból kényszerülnek megélni – derül ki a statisztikai hivatal adataiból.

    2026 elején Magyarország lakosságának negyede, 2,4 millió ember részesült nyugdíjban vagy egyéb, nyugdíjfolyósítási körbe tartozó ellátásban.

    KSH statisztikák és friss adatok, elemzések

    A 2 millió 16 ezer öregségi nyugdíjas mellett 238 ezren megváltozott munkaképeségűeknek járó ellátást, 93 ezren hozzátartozói nyugellátást, 26 ezren életkoron alapuló (korhatár alattiaknak járó) ellátást, 48 ezren egyéb járadékot, járandóságot kaptak főellátásként. Az öregségi nyugdíjasok száma az előző év azonos időszakához képest közel 1 százalékkal emelkedett – olvasható a statisztikai hivatal „Nyugdíjak és egyéb ellátások” című kiadványában.

    261 ezer forint volt az átlagnyugdíj

    2026. januárban az öregségi nyugdíj átlagos összege 260 993 forintot tett ki, a férfiak ellátása – összefüggésben a jellemzően hosszabb szolgálati idővel és a magasabb keresettel – 44 ezer forinttal meghaladta a nőkét. Az özvegyi nyugdíj átlagos összege a nők esetében 44 ezer forinttal volt több a férfiak ellátásánál. Az életkoron alapuló ellátások átlagos összege 374 868 forinttal kiemelkedett a többi ellátásfajta közül. A megváltozott munkaképességűeknek járó juttatásokon belül a rokkantsági ellátások átlagösszege 142 673 forint volt, ami az öregségi nyugdíj 55 százalékának felelt meg. Rehabilitációs ellátásra átlagosan 69 532 forintot fizettek ki egy jogosultnak.

    200 ezer alatt:


    2026-ban a 13. havi nyugdíjon túl az újonnan bevezetett 14. havi nyugdíj negyedét is folyósították. A januári emelést, valamint a kiegészítő juttatások időarányos részét is figyelembe véve az öregségi nyugdíj átlaga 288 180 forintra becsülhető. 2026 elején a saját jogon járó nyugdíjban és ellátásban részesülők csaknem 60 százalékának 200 ezer forint felett alakult a járandósága. Az öregségi nyugdíjasok esetén ez az arány 63% volt. Ezen nyugdíjasok 29 százalékának a járandósága meghaladta a 300 ezer forintot, ugyanakkor a 120 ezer forintnál kisebb nyugdíjban részesülők aránya 6,3 százalékot tett ki. A nagyon alacsony nyugdíjak jelentős része a külföldön szerzett jogosultságok melletti résznyugdíj volt.

    A megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásokban részesülők 77 százalékának 200 ezer forint alatt maradt az ellátása.

    A saját jogon járó nyugdíjak és ellátások mediánösszege 221 455 forint volt, ezen belül az öregségi nyugdíjé 230 045 forint. Utóbbi az átlagos öregségi nyugdíj 88 százalékának felelt meg. (A medián az az összeg, amennyinél nagyjából ugyanannyian kapnak többet, mint amennyien kevesebbet.)

    A következő táblázat a saját jogon járó nyugdíjban és ellátásban részesülők számát nemek és a teljes ellátás 2026. januári összege szerint mutatja. Az első sorból kiderül, hogy 95 882 nő és 67 983 férfi ellátásának összege nem érte el a 100 ezer forintot sem, az utolsó sor szerint 16 981 nő és 32 446 férfi kapott 600 ezer forintot elérő vagy meghaladó nyugdíjat.

    blank
  • A Hírkereső tulajdonosa segítette a Tisza Párt kampányát!

    A Hírkereső tulajdonosa segítette a Tisza Párt kampányát!

    A Hírkereső portál alapító-tulajdonosa, Holló Gábor közösségi oldalára kitett köszönetnyilvánításából derült ki, hogy már kilenc hónapja a Tisza Párt kampánycsapatát segítette a győzelemig. Az online médiában régóta mozgó üzletember saját megfogalmazása szerint eddig nem mondhatta el, hogy aktívan részt vesz a választási harcban, és hisz abban, hogy egy jobb világot építenek.

    Három Pest megyei választókerületben egyéniben győztes tiszás képviselőjelöltnek, Hende Máténak, Muhari Gergelynek és Polgár Györgynek, valamint a kampányukon dolgozó csapatoknak mondott saját közösségi oldalán köszönetet Holló Gábor, a Hírkereső tulajdonosa, aki hozzájárult, hogy ennek tartalmát nyilvánosságra hozzuk.

    A korábban „különc milliárdosnak” aposztrofált médiaszakember posztjából derült ki, hogy már kilenc hónapja dolgozik ezeknek a Pest megyei egyéni jelölteknek a kampányán, valamint a Tisza párt központi stábja mellett is.

    Mindez több szempontból is érdekes: egyrészt a kétharmadot szerző párt viszonylag kevés háttéremberéről lehetett eddig tudni. Másrészt forrásaink szerint a híraggregátor oldalak futtatásában, keresőoptimalizálásban és generálisan az online média világában egyedülálló tudással rendelkező Holló

    óriási nyereség lehetett a kezdettől digitálisan építkező Tisza számára.

    Az üzletember saját köszönetnyilvánításában szerényen fogalmaz, ahogy írja:

    „utólag már látom, hogy nélkülem is sikerült volna, de örülök, hogy a hajrában együtt mentünk végig az úton. Külön köszönöm Tóth Péter kampányfőnöknek, hogy bízott bennem és 9 hónapon át segíthettem a központi stábot”.

    „Nem akarok és nem tudok bátor partizánnak tűnni, mert néha azért féltem. Elnézést kérek, hogy senkinek nem mondhattam el mindezeket korábban, de nem mondhattam el.

    Hiszem, hogy történelmet írtunk, és hiszem, hogy egy jobb világot építünk

    – tette hozzá.

    Holló Gábor hírgyűjtő portáljainak köszönhetően szerezte milliárdos vagyonát, éveken át részben külföldön, Las Vegasban élt. Politikai témában korábban nemigen nyilvánult meg, de arról párszor beszélt interjúkban, hogy a hírek megszállottja, és ez hogyan vezetett médiabefektetéseihez írja a Hvg.

    Hírkereső friss hírek

  • Elemzés: Ezért bukott el Orbán és a NER-rendszere!

    Elemzés: Ezért bukott el Orbán és a NER-rendszere!

    Elsüllyeszthetetlennek tűnt, mégis látványos vereséget szenvedett – Robert Winnicki szerint Orbán Viktor bukása mögött évek óta érlelődő gazdasági, társadalmi és politikai válság húzódik. A lengyel elemző úgy látja, a választás valójában rendszerellenes felkelés volt.

    Izgalmas elemzést tett közzé a magyar választás tanulságairól Robert Winnicki lengyel jobboldali politikus, aktivista, kommentátor. Az 1985-ös születésű Winnicki 2015 és 2023 között a lengyel parlament (Szejm) képviselője volt. Társalapítója és vezetője volt a Ruch Narodowy nek (Nemzeti Mozgalom), amely több radikális jobboldali csoportot fogott össze. 2023-ban egészségügyi problémák miatt visszavonult a pártvezetéstől, és nem indult újra a választáson, azóta inkább politikai kommentátorként jelenik meg a nyilvánosságban.

    A Miért veszített Orbán?

    címet viselőelemzés bevezetőjében Robert Winnicki megállapítja, hogy az az Orbán Viktor, aki „tizenhat éven át elsüllyeszthetetlennek tűnt, megsemmisítő vereséget szenvedett a választásokon. Olyan módon veszített, amely egy egész korszakot zár le. Magyar Péter Tisza Pártja olyan sikert ért el, amely csak Orbán 2010-es győzelméhez mérhető. Magyar nemcsak a hatalmat vette át, hanem megkapta az eszközöket az Orbán-rendszer teljes lebontásához is”.

    A szerző megállapítja, hogy a közel 80 százalékos részvétel a rendszer elleni mozgósítás volt, nem egy rutinszerű hatalomváltás.

    A Tisza nyert Budapesten, de ami ennél fontosabb: áttörte az ellenzék nagyvárosi rezervátumának falait. A fővárosi agglomerációban, az ország nyugati régióiban, az iparvárosokban, a fiatalok körében és a korábban Fidesz-gépezet által uralt helyeken olyan hullám indult el, amelyet Orbán nem tudott megállítani. A lavina egy folyamat betetőzése lett: a Fideszbe való belefáradásé, a közszolgáltatások válságáé, a korrupcióé, a piszkos kampányé, és végül a hatalom félelméé, amelynek lépései az utóbbi időben egyre idegesebbé váltak

    – írja Robert Winnicki.

    Az írása címében feltett kérdésre, miszerint Miért veszített Orbán?, a politikai kommentátor 6 pontban válaszolt. 

    1. A Fidesz gazdasági rendszere inkább a propaganda, mintsem a valós jólét eszköze lett 

    Orbán Viktor mítosza éveken át egy egyszerű képre épült: kemény vezető, stabil állam, növekedés, munka, beruházások, nemzeti kapitalizmus. Csakhogy az átlag magyar nem Szijjártó Péter sajtótájékoztatóiból él, ahol az újabb akkugyárakat jelentik be, hanem a fizetése összegéből, az élelmiszerárakból, a lakbérből, a számlákból, a kórházak minőségéből, a vasút állapotából és abból, ami a tárcájában marad. Itt pedig a mérleg könyörtelen.

    2010-ben, amikor Orbán visszatért a hatalomba, Magyarország egy főre jutó nominális GDP-je körülbelül 13,2 ezer dollár volt. Lengyelország hasonló szinten, körülbelül 12,6 ezer dolláron állt. Románia messze lemaradva, körülbelül 8,3 ezer dollárral. 2024-ben (a Világbank utolsó teljes adatai szerint) Magyarország körülbelül 23,3 ezer dollárnál tartott, Lengyelország körülbelül 25,1 ezernél, Szlovákia körülbelül 26 ezernél, Csehország körülbelül 31,8 ezernél, Románia pedig körülbelül 20,1 ezernél.

    Mit jelent ez politikailag? – teszi fel a kérdést a lengyel elemző. Válasza szerint Magyarország nem húzott el a régiótól. Ellenkezőleg: hagyták magukat beérni, sőt részben leelőzni. Lengyelország nominálisan megelőzte Magyarországot. A sokkal alacsonyabbról induló Románia drámaian csökkentette a távolságot. Csehország egyértelműen gazdagabb maradt, és Szlovákia is – saját problémái ellenére – magasabban állt.

    Még rosszabbul néz ki a fogyasztás. Az Eurostat méri az úgynevezett „tényleges egyéni fogyasztást” (AIC), amely a háztartások valós anyagi életszínvonalát mutatja vásárlóerő-paritáson. 2024-ben Magyarország az Európai Unió legalján volt: az EU-átlag 72-73 százalékán. Lengyelország 84 százalékot, Csehország 82 százalékot, Szlovákia 78 százalékot, Románia pedig 86 százalékot ért el. Ez nem statisztikai részletkérdés, hanem az emberek mindennapi tapasztalata: 

    a magyarok körülnéznek a régióban, és azt látják, hogy mások jobban élnek vagy gyorsabban zárkóznak fel.

    Ehhez jött az infláció. A pandémia és az energiasokk után Magyarországon volt az egyik legmagasabb infláció az EU-ban. A csúcs 2023 telén közel 26 százalékvolt. Ez felemésztette a stabilitás mítoszát. 

    Az állam beszélhetett szuverenitásról, de a pénztárcák valami mást mondtak a magyaroknak.

    Orbán egy nagy összeszerelő üzem modelljére építette a gazdaságot. Német autók, ázsiai akkumulátorok, kínai befektetések, koreai gyárak, állami támogatások, olcsó vagy importált munkaerő, a kiválasztott befektetők különleges kezelése. Audi Győrben, Mercedes Kecskeméten, BMW és CATL Debrecenben, Samsung SDI Gödön, BYD Szegeden és Komáromban.

    Papíron ez ipari offenzívának tűnt. A gyakorlatban Magyarország külföldi konszernek gyártóplatformjává vált, amely mélyen függ Berlin vagy Peking döntéseitől és a világgazdasági ingadozásoktól.

    Összehasonlításképpen: Lengyelország sokkal diverzifikáltabb gazdasággal rendelkezik, amely jobban bírja a válságokat, ami látszott 2008 és 2020 után is.

    Szijjártó Péter 2025. szeptember 12-én

    Szijjártó Péter 2025. szeptember 12-én

    Fotó: Szijjártó Péter / Facebook

    A gazdaság kézi vezérlése csak mélyítette a problémákat. Különadók, hatósági árak, önkényes döntések, állami transzferek a „sajátoknak”, államosítás ott, ahol el kellett venni valamit, privatizáció ott, ahol a barátoknak kellett adni. Egy ilyen rendszer egy ideig működhet, mert kontrollt ad a hatalomnak, de hosszú távon rombolja a versenyt, a kiszámíthatóságot és a bizalmat. Amikor pedig beüt a válság, kiderül, hogy nincs valódi ellenálló képesség, csak adminisztratív improvizáció.

    És ott van még Budapest és a vidék ellentéte. A főváros és agglomerációja húzza a statisztikákat, vonzza a tőkét, a fiatalokat, az egyetemeket. A vidék viszont sokszor úgy néz ki, mint Lengyelország vidéke 20 évvel ezelőtt. A vidéki lakosság bezárt vagy alulfinanszírozott kórházakat, gyenge közlekedést, alacsony béreket és a fiatalok elvándorlását látja. Látja a helyi Fidesz-bárókat és a beruházásokat, amelyek nem feltétlenül javítják a helyiek mindennapjait. Orbán nemzetről beszélt, de olyan államot hozott létre, ahol a nemzet nagy része úgy érezte, egy idegen gyár hátsó udvarán él

    – írja Robert Winnicki.

    2. A korrupciós-oligarchikus rendszer túlságosan láthatóvá vált

    A lengyel elemző szerint minden tartós hatalom köré kiépül egy kliensi kör, de az a hatalom, amit Orbán Viktor 2010-ben kapott, és amivel élni kezdett, radikálisan fogékonnyá tette rendszerét a haveri körök és a korrupció irányába. Magyarország az Európai Unió aljára süllyedt a Transparency International korrupciós indexein. 2025-ben a TI Magyarország azt írta, hogy az ország sorozatban negyedik éve az EU legkorruptabb állama, ahol a rendszerszintű korrupció a közpénzek magánzsebekbe történő átvándorlásához kötődik.

    A rendszer szimbólumai olyan emberek lettek, mint Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor régi felcsúti ismerőse, aki az ország egyik leggazdagabb emberévé nőtte ki magát. A Fideszhez köthető üzleti karrierek robbanásszerűen íveltek felfelé a közbeszerzéseknek, átvételeknek, koncesszióknak, alapítványoknak, médiának, bankoknak és az energiaszektornak köszönhetően. Az állam megszűnt döntőbíró lenni; a politikai zsákmány elosztójává vált − állítja Winnicki, aki szerint külön szimbólummá vált maga Orbán Viktor magánvagyona is. 

    Formálisan a miniszterelnök évek óta szerény vagyonú politikusként mutatta be magát, akinek nyilatkozatai köszönőviszonyban sem voltak a közvetlen környezetében lévők vagyonával.

    Sok magyar azonban már nem hisz ebben a képben. A gyanú középpontjába a hatvanpusztai hatalmas uradalom került, amely formálisan az Orbán családhoz, elsősorban apjához, Orbán Győzőhöz köthető. Hivatalosan ez nem a miniszterelnök vagyona, politikailag azonban a választók kérdésének szimbólumává vált: vajon az az ember, aki évek óta uralja az államot, valóban nem profitált-e magánúton abból a rendszerből, amely milliárdossá tette rokonait és barátait?

    Robert Winnicki úgy véli: „A hatalom válaszolhat tulajdoni lapokkal, a társadalom azonban a léptéket, a pompát és a kapcsolódásokat nézi, és egyszerűen kérdez: ez még családi birtok, vagy már a rejtett vagyon emlékműve, amit miniszterelnöki fizetésből nem lehetett volna felépíteni?”

    A legfontosabb azonban az volt, amit az átlag magyar tapasztalt. Karrier Fidesz nélkül? Lehetséges, de nehezebb. Üzlet kapcsolatok nélkül? Lehetséges, de kevésbé biztonságos. Önkormányzat alkuk nélkül? Lehetséges, de kitéve a pénzügyi fojtogatásnak. Médium állami hirdetések nélkül? Lehetséges, de a túlélésért való küzdelemre kárhoztatva. Egyetem, alapítvány, intézet, sportklub – a rendszer mindenhol azt üzente: velünk vagy, vagy nehéz dolgod lesz.

    A TISZA azért is nyert, mert Magyar Péter ebből a világból érkezett.

    Nem lehetett őt könnyen „sorosistának”, „brüsszeli liberálisnak” vagy az állam működését nem ismerő embernek beállítani. „Ismerte a mechanizmusokat, és azt mondta a magyaroknak: tudom, hogyan működik. Egy lojalitásra épülő államban a belső ember, aki elárulja a rendszer titkait, veszélyesebb tíz klasszikus ellenzékinél” − állítja az elemzés írója.

    3. A propaganda hatalmas volt, de már nem volt mindenható

    Robert Winnicki szerint Orbán módszeresen építette ki médiadominanciáját. Előbb a szabályozás, majd a reklámpiac, aztán a közmédia, végül a KESMA – a baráti tulajdonosok által átadott több száz sajtóterméket tömörítő óriásalapítvány. Ehhez jött az MTVA, a helyi lapok, portálok, influenszerek és a plakátkampányok. „A módszer egyszerű volt: az ellenfelet nem kritikával illetni, hanem politikailag dehumanizálni. Hol Soros-ügynök volt, hol Brüsszel bábja, hol Gyurcsány embere, hol a »háborúpárti«, hol ukrán áruló. 2026-ban a Fidesz ismét népszavazássá akarta tenni a választást: Orbán vagy háború. A Tisza egyenlő a magyarok frontra küldésével. Orbán vagy káosz.”

    Egy autó halad el a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor és a Fidesz választási kampányplakátja előtt 2026. április 10-én

    Egy autó halad el a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor és a Fidesz választási kampányplakátja előtt 2026. április 10-én

    Fotó: Sean Gallup / Getty Images Hungary

    A kampány finisében Orbán a nemzetbiztonsággal is próbált játszani a Szerbián átfutó gázvezeték ügyében. Miután robbanóanyagot találtak a Török Áramlat közelében, Orbán összehívta a Védelmi Tanácsot, és a határra utazott. A hatalom ukrán szálat kezdett sugallni, bár bizonyítékok nélkül. Magyar Péter és több ellenzéki politikus, aktivista hamis zászlós műveletről és a választók megfélemlítéséről beszélt. 

    Robert Winnicki szerint érdekes volt Alekszandar Vucsics szerb elnök viselkedése is. Orbán eddigi barátja tájékoztatott az ügyről, de nem ment bele teljesen Budapest kampánynarratívájába. A szerbek nyomozásról beszéltek, de nem akarták megnevezni a felelősöket a választás előtt. „Úgy tűnt, még Vucsics is megértette, hogy Orbán közel van a bukáshoz, és nem érdemes az utolsó héten a saját tekintélyét egy propagandakártyára feltenni.”

    A lengyel szerző ezzel összefüggésben azt írja: „2022-ben Orbán még meggyőzte a magyarokat, hogy megvédi őket a háborútól. Ezúttal a háborús riogatás már nem segített, csak a legkeményebb mag hitt benne. Az ellenzék az interneten és a terepmunkával megkerülte a médiafalat. Magyar járta az országot, találkozott az emberekkel, megteremtette a mozgalmi érzést. A Tiszának nem kellett nyernie a közmédiában, mert saját elérést épített: közösségi média, független portálok, hatalmas tüntetések, fiatalok.”

    4. A Trumppal és Netanjahuval kötött szövetségek nem megmentették, hanem megterhelték Orbánt

    Robert Winnicki szerint Orbán éveken át fektetett be az „erős emberek” nemzetközi csapatába: Trump, Netanjahu, Putyin, Erdogan. Ez normál körülmények között okos játéknak tűnhetett – teszi hozzá a szerző, majd megjegyzi: Orbán összekötő akart lenni a trumpista Washington és Európa, Izrael, valamint az európai jobboldal, Moszkva és Brüsszel között.

    Csakhogy a külpolitika nem egy szalonjáték, amikor lángol a világ, és Magyarország a nap végén csak egy tengerpart nélküli, nem túl gazdag európai kis ország. Orbán nagyhatalmi diplomáciai ambíciói egy ideig táplálták a nemzeti büszkeséget, de idővel fárasztóvá váltak a választóknak, akik nem látták ennek hatását a mindennapjaikban

    –  teszi hozzá Robert Winnicki.

    Az elemzés szerint van egy különösen kényelmetlen szál a történetben, mégpedig az, hogy Orbán évekig játszott a Soros-ellenes kártyával, a kozmopolita, bevándorláspárti, liberális agenda jelképeként támadta őt. Winnicki elismeri, hogy ennek a kritikának nagy része valós alapokon nyugodott, hiszen Soros György valóban olyan intézményhálózatot finanszírozott, amely a Fidesz világának ellentéte volt. De a kampány módja több volt egyszerű politikai vitánál. „Orbán olyan kódokkal játszott, amelyeknek Magyarországon hosszú története van: a zsidósághoz való viszonnyal, amit a Tanácsköztársaság emléke is táplált. A Fidesz ezt leggyakrabban nem mondta ki nyíltan, csak »összekacsintott« a plakátokkal, az utalásokkal, a hazátlan kozmopolita figurájával” − állítja Winnicki, aki szerint ez működött egy ideig. Egyrészt a propaganda évekig a kozmopolitaellenes kódokból élt, másrészt Orbán Netanjahu kegyeit kereste, nem tartotta be az ICC (Nemzetközi Büntetőbíróság) elfogatóparancsát, izraeli politikusokat fogadott, Budapesten látta vendégül Yair Netanjahut, az izraeli kormányfő fiát, aki a CPAC Hungaryn dicsérte Orbánt. Winnicki szerint ez idő alatt Izrael Gázában és a Közel-Keleten olyan politikát folytat, amelyet sokan népirtónak neveznek, ez a kettősség politikailag toxikussá vált. Orbán egyszerre akart profitálni a Soros-ellenes indulatokból és Netanjahuval barátkozni, „de nem jött ki matek”.

    Orbán Viktor beszédet mond a Donald Trump amerikai elnökkel tartott kétoldalú ebéd során a Fehér Ház kabinettermében 2025. november 7-én Washington D. C.-ben

    Orbán Viktor beszédet mond a Donald Trump amerikai elnökkel tartott kétoldalú ebéd során a Fehér Ház kabinettermében 2025. november 7-én Washington D. C.-ben

    Fotó: Roberto Schmidt / Getty Images Hungary

    A szerző szerint Trump támogatása sem segített abban a helyzetben, amikor az amerikai elnök a közvélemény szemében egy újabb nagy közel-keleti háborút szít. Sőt, megerősítette azt a benyomást, hogy Orbán inkább egy globális politikai tábor része, mintsem a nép mindennapi gondjait megoldó vezető. A békét minden ragozásban emlegető Orbán a legagresszívabb, háborúkat szító vezetők – Netanjahu, Trump és Putyin – legközelebbi európai szövetségeseként tűnt fel. Ez a kép nem maradt hiteles.

    5. Az Oroszország-politika már nem realizmusnak, hanem vazallusságnak tűnt

    Winnicki elég szimbolikusnak látja azt a képet Orbán bukásában, hogy az az ember, aki 1989-ben a szovjetek kivonulását követelte, úgy fejezi be korszakát, mint akit az orosz érdekek legfőbb uniós képviselőjének tartanak, aki ellen magyarok tízezrei skandálták a tüntetéseken a „Ruszkik haza!” jelszót – utalva az 1956-os forradalomra. Évekig Orbán hozzáállását pragmatizmussal lehetett magyarázni: gáz, olaj, Paks II., földrajz, történelem, kárpátaljai kisebbség. De Winnicki szerint 2022 után ez a történet egyre inkább erőltetetté vált. Oroszország megtámadta Ukrajnát,

    Budapest pedig továbbra is blokkolt, késleltetett, kivételeket alkudott ki, és a „béke” nyelvén beszélt, ami a gyakorlatban az orosz propaganda paneleit jelentette.

    A szerző megállapítja: Magyarország viselkedhetett volna asszertíven Ukrajnával szemben, amit dicsérni kellene (ilyen asszertivitás sokszor hiányzik a lengyel hozzáállásból), de ők továbbmentek, és agresszíven kezdtek viselkedni. Ez szintén ellentmondott a miniszterelnök „békepárti” retorikájának. Ráadásul a The Washington Post és az Euronews szerint Szijjártó Péter rendszeresen egyeztetett Szergej Lavrovval az uniós zárt ülések alkalmával. Szijjártó elismerte, hogy beszélt Lavrovval az uniós tanácsülések előtt és után, ezt diplomáciának nevezve. További szivárogtatások oroszoknak nyújtott „briefingekről” szóltak uniós ügyekben és szankciókról. „Sok magyar számára ez már nem »realizmus« volt, hanem jelentés Moszkvának az európai tárgyalóteremből. Az Orbán-kormány ezeket a híreket nem cáfolta egyértelműen, és ezért visszhangzottak olyan erősen a »Ruszkik haza!« kiáltások. Ez több volt, mint szlogen. Ez annak a szimbóluma volt, hogy a magyar nemzet többsége elutasította Orbán oroszbarát kétértelműségét” – állítja Winnicki.

    6. Lengyelországgal szemben Orbán cinikus politikát folytatott

    Winnicki külön pontban foglalkozik a lengyel–magyar kapcsolatokkal. Felrója Orbánnak, hogy évekig hallotta tőle: lengyel, magyar – két jó barát. Közös történelem, közös harc a nemzetek Európájáért, Szmolenszk, Lech Kaczynski. A lengyelek el voltak ragadtatva, de szerinte 

    Orbán valójában szívesebben egyezkedett a németekkel és az oroszokkal, mintsem hogy Lengyelországgal építsen egy szuverén regionális blokkot.

    Lengyelországra pajzsként volt szüksége az EU-ban, partnerként a migrációs vitákban, a „nemzetek Európájának” szimbolikus hátországaként. De a kemény ügyekben – energia, ipar, Moszkva-kapcsolatok, Berlinnel szembeni egyensúly – Budapest teljesen külön úton járt. Erősen ütközőpályára került a lengyel érdekekkel, a hangoztatott frázisok ellenére. Winnicki szerint Orbán ezt nyíltan ki is mondta 2018-ban egy Erdogan-találkozó után: a magyar külpolitikának három városra kell figyelnie: Berlinre, Moszkvára és Ankarára. Ezek azok a nagy központok, amelyek árnyékában Magyarország évszázadokig élt. Lengyelország nem volt ott. A retorikában ott volt, a stratégia magjában nem. Pedig 2018 a PiS-kormányzás csúcsa volt Varsóban, elvileg Orbán nagy barátaié.

    Winnicki szerint pontosan ezért a lengyel jobboldalnak leckét kellene vennie Orbánból, nem pedig politikai dicsőítő énekeket írni neki.

    Lehet tisztelni a határon túli magyarokért való aggódását, a nemzeti büszkeség nyelvét, de nem szabad összekeverni a szentimentalizmust a szövetséggel. Orbán Lengyelország számára „haszonelvű” partner volt. A testvériséget az ünnepségekre hagyta, a stratégiát máshol építette.

    Békemenet 2026. március 15-én

    Békemenet 2026. március 15-én

    Fotó: Németh Kata / Index

    Három elem, ami Orbán után is megmarad

    A lengyel szerző írása végén úgy összegez, hogy Orbán vesztett, mert rendszere elrohadt, a gazdaság csalódást okozott, a korrupció nyílt lett, az Oroszország-politika pedig vazallusi szagot árasztott. De voltak kormányzásának elemei, amelyek tartós, pozitív örökségként maradnak meg.

    • Az első a magyar nemzetpolitika. Orbán következetesen emlékezett a határon túli magyarokra: Erdélyben, Felvidéken, a Vajdaságban, Kárpátalján. Az állampolgárság megszerzésének könnyítése, az intézmények finanszírozása, a határokon átívelő nemzetben való gondolkodás – ez megmarad. Ezt Orbán utódai sem fogják könnyen visszacsinálni, és nem is biztos, hogy akarják; valószínűleg a nemzeti konszenzus részévé tette. Ebből a lengyeleknek is van mit tanulniuk.
    • A második elem a nemzeti büszkeség és szuverenitás nyelvének felélesztése. Orbán megtanította a magyarokat arra, hogy ne perifériaként, hanem saját érdekkel és méltósággal rendelkező nemzetként beszéljenek magukról. Ez fontos volt. Csakhogy többet beszélt a szuverenitásról, mint amennyit valójában épített. Az állam energetikailag függő maradt Moszkvától, gazdaságilag pedig a német, kínai és egyéb konszernektől. Az EU-ban tudott hangosan kiabálni, de a jogi lépések szintjén soha nem kérdőjelezte meg rendszerszerűen Brüsszel központosító logikáját. Sokszor blokkolt, alkudozott, vétózott, de nem mutatott fel alternatív világrendvíziót. Ez megmaradt hasznos jelszónak. Ebben egyébként szinte ikertestvéri hasonlóság látszik a PiS-kormányzással.
    • Hozzá kell tenni a harmadik pontot is: a családpolitikát és a szimbolikus konzervativizmust. Orbán bevezette az alkotmányba a házasság definícióját mint egy férfi és egy nő kapcsolatát, hangsúlyozta a család védelmét és a genderideológia elleni fellépést. Ezek valós konzervatív állami lépések voltak. Csakhogy a konzervatív forradalom Magyarországon inkább a köztereken látszik, mint a társadalmi életben. A társadalom e változások ellenére kulturálisan egyre liberálisabbá vált, bár politikailag jobboldali maradt.

    Winnicki szerint ez paradoxon, de csak látszólagos. Az emberek szavazhatnak a jobboldalra, mert biztonságot és identitást akarnak, de a mindennapi életvitelükben a liberális normák felé tolódnak. A lengyel szerző szerint Orbán mérlege ellentmondásos:

    erős nemzeti érzést hagy a magyarokra, de nem hagy túl erős államot. Meghagyja a határon túli politikát, de meghagyja az oligarchiát is. Meghagyja a büszkeséget, de a függőséget is. Meghagyja a szuverenitás mítoszát, de az orosz gázszámlával és a baráti oligarcha szerződéseivel együtt.

    Winnicki úgy véli: a baloldal Magyarországon gyakorlatilag eltűnt a parlamentből. A régi liberális-baloldali ellenzéket felőrölte a polarizáció és a Tisza.

    A győztes erő nem radikális baloldal, hanem egy középutas formáció, európai szemmel nézve akár jobbközép: Európa-párti, korrupcióellenes, de az erkölcsi kérdésekben óvatos és nemzetileg érzékeny.

    Winnicki szerint a Tisza nem nyert volna, ha radikális LMBTQ-agendát vagy radikális Ukrajna-pártiságot erőltet. Azért nyert, mert az államról, az árakról, a kórházakról, a korrupcióról, a méltóságról és a rendszer végéről beszélt. 

    Végül a szerző úgy véli: a Fidesznek ellenzékben most nemcsak Magyar Péter kormányával kell megküzdenie, hanem a nála radikálisabb Mi Hazánkkal is.

    Ez azt jelenti, hogy Orbán Viktor után Magyarország nem fordult balra.

    Megbüntette az eddigi jobboldal kompromittálódott hatalmát, és egy másik, centristább és kevésbé elhasznált választ adott – írja Robert Winnicki írja az Index.hu.

  • 14.-havi nyugdíj 2027: A Tisza Párt nem vesz el a nyugdíjasok pénzét!

    14.-havi nyugdíj 2027: A Tisza Párt nem vesz el a nyugdíjasok pénzét!

    A Tisza Párt szeptemberben ismertetett nyugdíjprogramja konkrét intézkedéseket is tartalmaz a nyugdíjasok helyzetének javítására arra az esetre, ha kormányra kerülne. A Portfolio összegyűjtése szerint a párt megtartaná a 13. havi nyugdíjat, az öregségi nyugdíj minimumát és a megváltozott munkaképességűek ellátását 120 ezer forintra emelné, valamint a 120–140 ezer forint közötti nyugdíjakat egyszeri, havi 6–12 ezer forintos sávos emeléssel növelné.

    Nyugdíjasok figyelem: Fontos hírek érkeztek

    Emellett bevezetnék a Nyugdíjas SZÉP-kártyát, amely évi 200 ezer forintot biztosítana a 250 ezer forint alatti, és évi 100 ezer forintot a 250–500 ezer forint közötti ellátásban részesülőknek. A program része továbbá az időskorúak járadékának megduplázása, az otthonápolási díjak 50 százalékos emelése, és 20 ezer új férőhely létrehozása idősotthonokban, vegyes – piaci, uniós és állami – finanszírozással.

    A Tisza Pártsaját számításai szerint a program megvalósítása évente összesen 655–795 milliárd forintba kerülne.

    Ebből 515–570 milliárd forint közvetlenül a nyugdíjasokhoz kerülne különböző többletjuttatások formájában. A Tisza Párt később bemutatott hivatalos választási programja a korábban ismertetett intézkedéseken túl további nyugdíjjal kapcsolatos vállalásokkal is kiegészült.

    • A párt vállalta a közben bevezetett 14. havi nyugdíj megtartását, jelezve, hogy ezt a juttatást hosszabb távon is megőrizné.
    • Emellett azt ígérték, hogy a nyugdíjak ismét a bérek alakulását követnék, vagyis szakítanának a jelenlegi, inflációkövető emelési rendszerrel.
    • Továbbá a Nők 40 mintájára, fokozatosan és a rendszer fenntarthatóságát szem előtt tartva bevezetnék a „Férfiak 40” programot is.

    A szegények járnak jól:

    A Tisza Párt elsősorban a kisnyugdíjasoknak ígérte a legnagyobb mértékű támogatást. A Portfolio számításai szerint egy havi 75 ezer forintos ellátásban részesülő nyugdíjas éves juttatása akár 80,5 százalékkal is növekedhetne az intézkedések hatására. Ezzel szemben a havi 500 ezer forint feletti nyugdíjak esetében lényegében nem számolnak rendkívüli emeléssel: az ebbe a körbe tartozók kimaradnának a nyugdíj-felzárkóztatásból, az egyszeri sávos emelésből és a Nyugdíjas SZÉP-kártyából is. Számukra legfeljebb a bérekhez kötött nyugdíjemelés jelenthetne némi többletet.

    Magyar Péter kormánya a tervek szerint érdemben kezelné a nyugdíjak relatív leszakadásának problémáját. A Tisza Párt programja az inflációkövető emelésről – a svájci indexálás köztes lépcsőjét kihagyva – közvetlenül a bérekhez kötött nyugdíjemelésre való átállást irányozza elő. A lap szerint már az is kézzelfogható javulást hozhatna a nyugdíjasoknak, ha az emelések nem évente egyszer, egy összegben érkeznének, hanem a kormány gyakrabban, kisebb lépésekben igazítaná a nyugdíjakat az áremelkedéshez.

    Végezetül fontos kiemelni, hogy a Tisza Párt ezekhez az intézkedésekhez nem rendelt konkrét határidőket, így a vállalások jelenleg inkább irányvonalakat jelölnek ki, mintsem számon kérhető kötelezettségeket.

    Hírkereső Top friss hírek percről percre

  • Meglepő trend: újra erősödnek a hírkereső oldalak Magyarországon

    Meglepő trend: újra erősödnek a hírkereső oldalak Magyarországon

    Az elmúlt években sokan kizárólag közösségi oldalakról, videós platformokról vagy különféle alkalmazásokból tájékozódtak. 2026-ra azonban jól látható változás indult el: egyre többen térnek vissza a hagyományosabb, gyorsabb és célzottabb hírfogyasztási formákhoz. Ennek egyik legnagyobb nyertese a hírkereső típusú oldalak új generációja lehet.

    A felhasználók jelentős része ma már nem akar hosszú perceket tölteni azzal, hogy különböző oldalakat nyitogat, algoritmusok által válogatott bejegyzéseket görget, vagy reklámok között keresgélje a fontos információkat. Sokan inkább azt szeretnék, hogy a friss hírek egy helyen, gyorsan és áttekinthető módon jelenjenek meg.

    Ebben segítenek a modern hírkereső oldalak, amelyek ismét egyre népszerűbbek lehetnek Magyarországon is.

    Miért lett újra fontos a hírkereső 2026-ban?

    Az internetes tartalomfogyasztás az utóbbi időszakban látványosan megváltozott. Korábban sokan megelégedtek azzal, amit a közösségi média felületek eléjük tettek. Ma azonban egyre többen érzik úgy, hogy ez nem elég.

    Sokan panaszkodnak arra, hogy nehéz megtalálni a valóban fontos híreket, mert a felületeket elárasztják a szponzorált tartalmak, ajánlók, ismétlődő posztok és a figyelemelterelő videók. Emiatt felértékelődött az olyan megoldások szerepe, ahol a hírek gyorsan, tömören és témák szerint rendezve jelennek meg.

    A hírkereső pontosan ezt kínálja.

    Egy helyen látható a napi történések lényege

    Sokan reggel munkába indulás előtt, ebédszünetben vagy este lefekvés előtt néhány perc alatt szeretnék átnézni, mi történt az országban és a világban. Ilyenkor nincs idő 10 különböző oldalt megnyitni.

    Egy jól felépített hírkereső oldalon viszont egyszerre láthatóak:

    • friss belföldi hírek
    • gazdasági információk
    • pénzügyi változások
    • nyugdíjjal kapcsolatos hírek
    • támogatások és családi információk
    • fontos közéleti események
    • napi top hírek

    Ez sok felhasználónak kényelmesebb és gyorsabb megoldás.

    A gyorsaság ma fontosabb, mint valaha

    2026-ban már nem csak az számít, hogy valahol megjelenik egy hír, hanem az is, milyen gyorsan találja meg azt az olvasó.

    Ha valaki például a forint árfolyamáról, nyugdíjkifizetésről, családi pótlékról vagy üzemanyagárakról szeretne információt, akkor azonnal akar választ kapni. A modern hírkereső oldalak egyik legnagyobb előnye éppen ez: gyors frissítés, egyszerű elérés, átlátható struktúra.

    Miért fordulnak el sokan a közösségi médiától?

    A közösségi oldalak továbbra is népszerűek, de sok felhasználó egyre tudatosabb lett. Egyre többen érzik, hogy:

    • túl sok a zavaró tartalom
    • nehéz kiszűrni a valódi híreket
    • keveredik a vélemény és a tény
    • lassú a releváns információ megtalálása
    • túl sok időt vesz el a görgetés

    Emiatt ismét nő az igény a célzott információs oldalakra.

    Ebben segíthet az rsshirek.hu

    Az olyan oldalak, mint az rsshirek.hu, arra épülnek, hogy az olvasó gyorsan és egyszerűen megtalálja a számára fontos híreket.

    Aki a napi eseményekre kíváncsi, annak különösen hasznos lehet egy olyan rendszer, ahol több forrás hírei jelennek meg egy helyen, folyamatosan frissülve.

    Ez különösen előnyös lehet azoknak, akik:

    • időhiányban vannak
    • gyors áttekintést szeretnének
    • gazdasági híreket követnek
    • nyugdíjjal, támogatásokkal kapcsolatos híreket keresnek
    • nem akarnak órákat tölteni a közösségi médiában

    Mire figyelnek ma az olvasók?

    2026-ban egy jó hírkereső oldalnál a látogatók főként ezeket nézik:

    • legyen gyors
    • mobilon is jól működjön
    • könnyen átlátható legyen
    • gyakran frissüljön
    • több témát fedjen le
    • ne legyen túlzsúfolt

    A felhasználók ma már kevésbé türelmesek, ezért az egyszerűség és sebesség kulcsfontosságú lett.

    A következő évek egyik nyertese lehet a hírkereső piac

    Sokan azt hitték, hogy a hírkereső oldalak ideje lejárt, de 2026 azt mutatja, hogy inkább átalakulás történt. Az emberek ma is keresik a gyors tájékozódás lehetőségét, csak modernebb formában.

    Ezért könnyen lehet, hogy a következő évek egyik csendes nyertese ismét ez a kategória lesz.

    Összegzés

    A hírfogyasztás folyamatosan változik, de az emberek igénye ugyanaz maradt: gyorsan, egyszerűen és megbízhatóan szeretnének tájékozódni. Éppen ezért újra erősödhetnek a hírkereső oldalak Magyarországon 2026-ban.

    Aki szeretné egy helyen követni a legfontosabb történéseket, annak érdemes lehet kipróbálni a modern megoldásokat, például az rsshirek.hu oldalát is.

    👉Hírkereső hírek 👉Friss hírek percről percre

  • Üzemanyagárak: Benzin és Gázolaj ára 04.21-től!

    Üzemanyagárak: Benzin és Gázolaj ára 04.21-től!

    Tovább csökken a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára. Kedden a benzinért bruttó 6 forinttal, a gázolajért pedig bruttó 14 forinttal kell majd kevesebbet fizetni a kiskereskedőknek. Így tovább szűkül az olló a piaci árak és a védett árak között itthon. 

    Üzemanyagárak ma – Holtankoljak.hu

    Jelenleg az alábbi piaci átlagárak tapasztalhatóak a hazai kutakon (2026.04.21-én):

    95-ös benzin: 672 Ft/liter

    Gázolaj: 728 Ft/liter 

    A védett árak Magyarországon:

    95-ös benzin: 595 Ft/liter

    Gázolaj: 615 Ft/liter

    A különbség a mai napon a következő: 

    A 95-ös benzin esetében 77 Forint/liter, a gázolaj esetében 113 Forint/liter. Ez csökkenhet tovább holnaptól.