Kategória: Hírek

  • Napelem pályázat! A Kormány megmentheti a bukott pályázókat!

    Napelem pályázat! A Kormány megmentheti a bukott pályázókat!

    Az elmúlt napokban elkeseredett olvasói levelek árasztották el a Telex szerkesztőségét, amelyek szerint ha az állam egy héten belül nem tesz megfelelő lépéseket, akkor több száz vagy akár több ezer háztartás kerülhet nagyon nehéz helyzetbe. Ezek olyan háztartások, amelyek élni akartak az Unió Helyreállítási Alapja nyújtotta lehetőséggel, hogy háztartási naperőműveket telepítsenek a házukra, de a lassú és problémás adminisztráció és a napelemes kivitelező piac nehézségei miatt

    most úgy néz ki, nemhogy naperőművük nem lesz, de még „vissza” is kell fizetniük több százezer forintot, amit soha meg sem kaptak.

    Friss pályázati hírek

    A bebukott pályázatok mögött egy olyan piaci összeomlás húzódik, amit lényegében teljesen az Orbán-kormány okozott, miközben pedig nagyon büszke volt arra, mennyire pörög a magyar napelempiac. A szakmai szövetség szerint a Magyar-kormány tudna lépéseket tenni annak érdekében, hogy ne maradjanak önhibájukon kívül az elnyert napelemek nélkül a pályázók, de nagyon gyors és határozott lépésekre lenne szükség.

    Bedőlnek a pályázatok

    A gond az RRF-6.2.1. számú, 2021-ben indult lakossági napelemes pályázattal van, amiben háztartások pályázhattak támogatásért, hogy háztartási méterű kiserőművet (HMKE-t) telepíthessenek, köznyelven szólva napelemeket tetessenek a házuk tetejére.

    Ezzel a lehetőséggel a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség (MNNSZ) közlése szerint (az elállásokat is számolva) 33,7 ezer pályázat érkezett, ebből 23 ezernél már sikeresen lezárták a pályázatot az elmúlt években, előlegekkel együtt pedig eddig már közel 117 milliárd forintot folyósítottak. 10 ezer pályázat viszont még nincs lezárva, a határidő pedig vészesen közeleg, június 15-ig kellene minden beruházással elkészülni, ezek közül pár száz vagy akár ezer fölötti pályázat egyszerűen beakadt a rendszerben, és hiába akarnák a pályázók befejezni őket, egyszerűen nem hagyják nekik. Az MNNSZ már januárban kongatta a vészharangot a pályázatok miatt, azóta azonban túl sok előrelépés nem történt, a határidő pedig már a nyakunkon.

    Ezek a pályázatok – nagyon leegyszerűsítve a folyamatot – úgy néznek ki, hogy a pályázó megbíz egy kivitelezőt, aki majd felszereli a háztetőre és beüzemeli a naperőműveket, és ez a cég kapja meg a pályázati összeget, egy részét előlegként, egy részét teljesítéskor. Sok pályázó háztartás viszont időközben kivitelezőt akart váltani, többnyire azért, mert a kivitelezője eltűnt, csődbe ment, fizetésképtelenné vált, nem tudta befejezni a beruházást (hogy ez miért fordult elő sokakkal, arra hamarosan visszatérünk).

    A pályázó válthatott kivitelezőt, de csak akkor, ha ezt a pályázat lebonyolítója engedélyezte, sok esetben pedig ezt nem engedték meg. Ha az első kivitelező már kapott valamekkora előleget a projekt teljesítésére, akkor az állami pályázatmenedzser nem engedélyezte a kivitelezőváltást addig, amíg vagy a kivitelező, vagy maga a pályázó vissza nem fizette ezt az előleget. A kivitelező viszont sok esetben ekkorra lényegében már nem tudott fizetni, a pályázó háztartásnak pedig ebben az esetben egy olyan összeget kellene visszafizetnie, amit ő sosem kapott meg.

    Az engedélyezési folyamatot az is lassította, hogy a pályázat lebonyolítását 2025 végéig a Lázár János Építési és Közlekedési Minisztériuma alá tartozó ÉMI Nonprofit Kft. végezte, 2025 végén viszont átvette tőle a feladatot a Nemzeti Fejlesztési Központ (NFK) és a Helyreállítási Terv Végrehajtásáért Felelős Főigazgatóság. Az ÉMI elképesztően lassan dolgozott, a napelemesek szerint egyszerűen nem volt elég kapacitása ennyi pályázatot feldolgozni, az átadás-átvétel miatt pedig tovább lassult az adminisztráció.

    Most tehát az a helyzet állt elő, hogy 10 nap múlva lejár a pályázat teljesítési határideje, sok pályázónak viszont elakadt a folyamat, mert hiába szeretne megbízni egy másik céget azzal, hogy befejezze a naperőművét, ezt a hatóság nem engedi. Ráadásul félő, hogy aztán súlyos százezreket vernek majd le a pályázón, ha a kivitelezője nem tud fizetni. Azt, hogy egész pontosan hány pályázó lehet érintett, nem tudni, de több száz, akár ezer fölötti számról is lehet szó az MNNSZ szerint.

    Szilágyi László, az MNNSZ alelnöke szerint lenne erre a helyzetre megoldás, de nagyon gyorsan kellene cselekedni. Mint a Telexnek elmondta, a szövetség azt javasolja a kormánynak, hogy a pályázatot lebonyolító állami szerv engedélyezze minden érintett pályázónak a kivitelezőváltást, ezt pedig, ha még maradt elég pályázati forrás, finanszírozzák abból, ha nem, vonjanak be külső forrásokat. Ilyenre volt már példa, az MNNSZ közbenjárására a pályázat lebonyolítója korábban már több száz pályázatnál engedélyezte így a kivitelezőváltást, a már kifizetett előlegeket pedig a Pénzügyminisztériumtól bevont forrásokkal finanszírozták újra. Ezekben az esetekben viszont minden egyedi elbírálás alapján döntöttek, hogy melyik pályázatnál engedjék a kivitelezőváltást a már kifizetett, de vissza nem fizetett előlegek ellenére, amire most nem lenne elég idő.

    Az is fontos lenne Szilágyi szerint, hogy az állam jelentse ki, nem a pályázóktól fogja visszakövetelni a már kifizetett előlegeket. Mint mondta, ha szükséges, ha jogtalanul vettek fel kivitelezők előleget, azért nem végezték el a szükséges munkát, akkor ezeket jogi úton hajtsa be az állam, de semmi esetre sem a pályázó háztartásokon kérjék számon ezeket az összegeket, hiába vállaltak elvileg ők is anyagi felelősséget.

    Szilágyi úgy látja, lenne elég kivitelező, aki befejezze a projekteket, hiszen maga a kivitelezés pár napot vesz csak igénybe egy-egy HMKE esetében. De még így sem lehetne ezt megcsinálni június 15-ig, így mindenképpen ki kellene tolni a pályázat határidejét legalább egy hónappal. Eközben pedig a hálózati elosztó cégeket is be kellene vonni, hogy az elkészült napelemeket soron kívül engedélyezzék, így ne ezen csússzon el a teljesítés.

    Kerestük a Nemzeti Fejlesztési Központot és a Vidék- és Területfejlesztési Minisztériumot, amely alá az NFK tartozik. Egyelőre nem kaptunk választ, ha kapunk, beszámolunk róla. Szilágyi László a Telexnek azt mondta, ő kapcsolatban van a Helyreállítási Terv Végrehajtásáért Felelős Főigazgatósággal, de ott mindig csak annyit mondanak neki, hogy dolgoznak a probléma megoldásán, részleteket nem közölnek.

    Árnyékra vetődött napelemes szektor

    Az RRF-6.2.1. pályázatok sorsa amúgy elég elkeserítő képet fest a magyar napelemes szektor állapotáról, hiszen a problémás pályázatok nagy része a kivitelező cégek csődje miatt akadt el, a folyamat mögött tehát egy csődhullám húzódik. Szilágyi László elmondása szerint

    ide több, a napelemes szektort érintő kormányzati döntés vezetett, ami 2022 óta megtizedelte a piacot.

    Magyarországon 2022-ig hihetetlen napelem-forradalom zajlott, az ország pár év alatt sereghajtóból a top 3-ba került a napelemmel előállított áram részarányát tekintve. Orbán Viktor 2024-es évértékelőjében erről így beszélt: „naperőmű-fejlesztési programunk úgy vágtat, hogy időnként egy megbokrosodott lóra emlékeztet, lassan nekünk kell visszafognunk és megzaboláznunk. Minden tervet és rekordot megdöntöttünk.” Ez így is volt, a magyar kormány 2019-ben úgy számolt, hogy 2024-re 3255 megawatt naperőmű-kapacitás lesz az országban, ehhez képest addigra már az 5600 megawattot is elérte a kapacitás, amivel eredetileg csak 2029-re számoltak Orbánék. A volt miniszterelnök akkor arról büszkélkedett, hogy 255 ezer olyan háztartás van Magyarországon, amely családi minierőművet működtet, az energiafogyasztásnak pedig 15 százalékát már napelemekkel állítják elő.

    Orbánék aztán a „megbokrosodott lovat” meg is zabolázták rendesen: mivel a háztartási kiserőművek az extra energiát, amit az adott háztartás nem használ el, visszatáplálják a hálózatba, egy ekkora napelemboomot nagy hálózatfejlesztési beruházásoknak is kellett volna követniük, ezek viszont elmaradtak. A kormány ezért 2022 őszén, egyik pillanatról a másikra megtiltotta, hogy újonnan épülő háztartási naperőműveket rákössenek a villamos hálózatra, és visszatápláljanak áramot. Emiatt egyik pillanatról a másikra összeomlott a piac, ilyen feltételek mellett senki nem akart naperőműveket a háza tetejére. Ráadásul azt se lehetett tudni, hogy a tiltás mennyi ideig lesz érvényben (végül azt nagyjából másfél évvel később elkezdték feloldani).

    A kormány arról is szerencsétlenül kommunikált, hogy hogyan vezeti majd ki a naperőművek szaldós elszámolását, ami tovább növelte a bizonytalanságot a piacon. 2024-től már nem lehet szaldó elszámolással üzemeltetni napelemeket, vagyis leegyszerűsítve a dolgot, a napelemmel felszerelt háztartások nem vehetnek ki annyi áramot a hálózatból télen ingyen, mint amennyit betápláltak nyáron. Pedig a korábbi modellben ez volt a napelemek telepítése melletti egyik fő gazdasági érv. Azt amúgy az EU várta el, hogy a tagállamok ezeknek a rendszereknek vessenek véget (azért, hogy rövidebb periódusokon belüli elszámolással tudatosabb energiahasználatra szoktassák fogyasztókat), az azonban már a magyar kormányon múlt, hogy milyen áron hajlandó átvenni a szaldós elszámolás vége után az áramot, és hogy aki korábban így számolhatott el, az meddig és milyen feltételekkel teheti ezt meg. Itt pedig az Orbán-kormány megint olyan döntéseket hozott, amikkel elvette az emberek kedvét attól, hogy napelemet építsenek. A hazai napelemes piac haldoklásáról itt írtuk részletesen, itt pedig egy nagyobb cég, a Solar City csődjén keresztül mutattuk be a problémákat.

    Így a 2022-ig szinte szteroidokon pörgő napelemes piacon egy sor cég kezdett arra szakosodni, hogy családi házak tetejére napelemeket tegyen, 2022 őszétől pedig, a kormány több lépése miatt lényegében egyik pillanatról a másikra ezek a cégek hirtelen munka nélkül találták magukat. Szilágyi László szerint azóta egy napelemes szegmens ment jól, a vállalatok saját felhasználásra kezdtek el naperőműveket építtetni, hiszen a cégek kimaradtak a rezsicsökkentésből, így nekik vonzó volt a megújuló energia.

    A lakossági piacon viszont szinte csak a 2021-től indult, előfinanszírozott RRF-pályázattal tudtak dolgozni a cégek. El is vállaltak rengeteg ilyen projektet, de a pályázati adminisztráció problémái, lassúsága miatt a pályázati források is lassabban jöttek a tervezettnél, sőt sok esetben meg sem jöttek. Szilágyi elmondása szerint sokan arról panaszkodtak a piacon, hogy az ÉMI 95 százalékos hiánypótlásokat kért sok cégtől, mire pedig ismét beadták volna a szükséges dokumentumokat, a korábban már elfogadott dokumentumok váltak érvénytelenné, és kezdhették újra az egészet.

    Sok cég emiatt likviditási problémákkal küszködött, sok pedig idővel fizetésképtelenné is vált, így félbehagyott már megkezdett projekteket vagy el sem kezdte már megnyert pályázatok kivitelezését. Ennek a folyamatnak a végén most pedig több száz vagy ezer fölötti háztartás kerülhet bajba, ha meg sem épül a naperőművük és még nekik kell fizetniük az államnak. Ezt a helyzetet az MNNSZ szerint mindenképpen el kellene kerülni.

  • Itt a vége? Magyar Péter elárulta, mi vár a közmédiára

    Itt a vége? Magyar Péter elárulta, mi vár a közmédiára

    Magyar Péter bejelentette, hogy a kormány jövő héten benyújtja a közmédia átalakításáról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek. A miniszterelnök szerint a változtatások célja a kiegyensúlyozott és hiteles tájékoztatás megteremtése.

    A bejelentés előzménye, hogy pénteken lemondott Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója. Az MTVA közleménye szerint a vezető saját kezdeményezésére kérte munkaviszonyának megszüntetését Koltay Andrástól, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának elnökétől, aki a munkáltatói jogokat gyakorolja.

    A közlemény szerint Papp Dániel döntését azzal indokolta, hogy az új kormány a közmédia teljes átalakítására készül. A vezérigazgató a felmondási ideje alatt továbbra is ellátja feladatait.

    A lemondásra Magyar Péter is reagált. A kormányfő úgy fogalmazott: bár későn, de végül megszületett a döntés, és hasonló lépést vár a Duna Médiaszolgáltató vezetésétől, valamint a korábbi rendszerhez köthető médiavezetőktől is.

    Legfrissebb bejegyzésébenMagyar Péter megerősítette, hogy a kormány hamarosan a Parlament elé terjeszti a közmédia átalakításáról szóló jogszabályt. Mint írta, a cél a pártatlan és kiegyensúlyozott tájékoztatás biztosítása.

    „A hír szent, a vélemény szabad” – fogalmazott a miniszterelnök.

  • Csökken a benzin ára szombattól

    Csökken a benzin ára szombattól

    Szombaton a benzin beszerzési ára csökken bruttó 4 forinttal, ellenben a gázolaj ára emelkedik bruttó 3 forinttal – írja a holtankoljak.hu.

    2026.06.05-én a következő átlagárakkal találkozhatunk:

    • 95-ös benzin: 646 Ft/liter,
    • gázolaj: 671 Ft/liter.

    A leköszönt Orbán-kormány március elején a benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezetett be, amely a magyar rendszámú és magyar forgalmival rendelkező járművekre vonatkozik. A benzin esetében 595 forint, a gázolaj esetében 615 forint a védett ár literenként. (A védett árral kapcsolatos feltételeket itt találja.)

    További információk itt: Üzemanyag-árak

  • Figyelmeztet a Bankszövetség elnöke: Fordulat várható!

    Figyelmeztet a Bankszövetség elnöke: Fordulat várható!

    „Itt az ideje újra szakmázni, újra vitatkozni, és büszkén vallani, hogy a közgazdaságtannak is vannak törvényei” – jelentette ki Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke a Portfolio Hitelezés 2026 konferencián, ahol a magyar gazdaság és a bankszektor előtt álló kihívásairól beszélt az áprilisi választások után és az új kormány érkezése kapcsán.

    Jelasity arról beszélt, hogy a választások óta kollégái gyakran kérdezgetik a kamatstoppal, az ATM-telepítésekkel, a Széchenyi kártyával és a fix 3%-os hitellel kapcsolatban, ezekre a kérdésekre pedig ő a Arany János: Toldi című művéből idézve szokott válaszolni:

    Repül a nehéz kő, ki tudja, hol áll meg, ki tudja, hol áll meg, és kit hogyan talál meg.

    A vezérigazgató szerint „itt az ideje újra szakmázni, és nem kell ennyi idő után újra politizálni”. Úgy fogalmazott, hogy lehet újra nem egyetérteni, és ezt bevállalni anélkül, hogy retorzió érné az embert – hogy most már újra azt csinál az ember, amit akar, nem pedig azt, amit szabad.

    Jelasity kiemelte, hogy az utóbbi három évben összesen 0,1%-kal nőtt a gazdaság. Bár megjelentek az első negyedéves GDP számok, amelyek miatt „egy picikét ilyen örömünnepély van: ennyi pénzből illett is egy 0,7-0,8%-os gazdasági növekedést elérni”.

    Bizonytalanságok mindenütt

    A magyar bankszektor jelenleg leginkább a bizonytalansággal küzd, amely

    • a kiszámíthatatlan beruházási környezetből,
    • a rögtönző gazdaságpolitikából és
    • az uniós források hiányából következik.

    Jelasity a kiszámíthatóság ellentétét tapasztalta az elmúlt években, elmondása szerint

    olyan érzésem volt, hogy szinte napi szinten jönnek az egyeztetések, rendeletek, ötletek, kiigazítások, üzengetések.

    A bizonytalanság kompenzálására pedig a kormány támogatott hiteleket vezetett be: „Ha valamiben elsők vagyunk, vagy elsők voltunk a régióban, az mindenképpen ezek a támogatási struktúrák” – mondta, hozzátéve, hogy ezek a programok mindeközben jelentősen torzították a piacot, ráadásul a bankoknak nem volt szüksége innovációra, hiszen csak az állami hitelstruktúrákat kellett beemelni a termékei közé. A programokba „utólag még természetesen belenyúltak, hogy annyira ne legyen vonzó a bankok számára” – tette hozzá.

    2025 decemberében az új lakáshitelek 81%-a volt államilag támogatott, vagyis 5-ből 4 hitel államilag támogatott volt. Mindez nem segítette a bankszektor fenntartható és kiszámítható működését. Jelasity az állami hitelprogramok fedezetét egy ábrán bemutatva azzal hasonította össze, hogy mekkora volt az adott évben a bankszektorra kivetett adó.

    A bizonytalanságok közepette Magyarországon a lakosság és a vállalati szektor nettó hitelezettből lassan nettó betétessé vált: jelenleg több betétje van a magyar vállalatoknak, mint amennyi hitelük van.

    A vállalatok „úsznak a pénzben”, a betétek összege 2020-ra elérte a 17 ezer milliárd forintot.

    A bizalom újjáépítése hosszú folyamat lesz, bár az első fontos lépések már megtörténtek: Jelasity kiemelte, hogy már április 12-ét megelőzően, a közvélemény-kutatások eredményeinek hatására beerősödött a forint, ami április 13-át követően tovább fokozódott.

    Mit vár a bankszektor

    A bankszektor elvárásai között szerepel, hogy

    • legyen sokkal több piac,
    • legyen vége a „lejtős pályának”, és
    • hagyja abba az állam a finomhangolást is.

    A hitelállományt tekintve Magyarország a régióban csak Romániánál nagyobb, míg más országokban a hitel a GDP-hez képest sokkal magasabb. A likviditás jó helyzetben van, főleg annak köszönhetően, hogy sok pénz kiment az államkasszából, amelynek többsége a bankoknál van forintban és euróban is. A magyar bankszektor jelenleg a legnagyobb befektetője az állampapíroknak, és a tőkemegfelelés terén is jól áll.

    Jelasity szerint nehéz lerázni az elmúlt 12 évet.

    Az ügyfelekkel folytatott beszélgetések során még mindig a régi mintákat követik a forint árfolyamával kapcsolatos várakozásokban. „Új miniszterelnök van, új stáb van, új politika van” – hangsúlyozta, de az emberek még mindig a visszapillantó tükörbe néznek.

    Már a Kossuth-rádióban is elhangzott az, hogy erős a forint és ez jó dolog, ilyet nem hallottam 12 éve

    – mondta az elnök, hozzátéve, hogy drága dolog nem időben felismerni, ha hibáztunk:

    ha valaki rossz vonatra ül, minél tovább ül rajta, annál drágább lesz a retúrjegy.

    A vezérigazgató szerint fontos, hogy a gazdaság főszereplői gyorsabban álljanak át, mivel hamarosan új gazdaságpolitika jön, és mindez remélhetőleg már csak napok kérdése.

    Volt már itt kanyarban előzés, magasnyomású, repülőrajt: itt az ideje, hogy szakmázzunk – zárta előadását Jelasity.

  • Hírkereső botrány: Reagált Orbán Viktor is!

    Hírkereső botrány: Reagált Orbán Viktor is!

    Ahogy korábban mi is írtuk a hírkereső tulajdonosa belekeveredett a választási botrányba, manipulálta a híreket! Hát, innen is köszönjük neki ha ezt olvassa!!!

    Orbán Viktor egy, a közösségi oldalán közzétett videóban reagált Holló Gábor nyilatkozatára, amelyben a Hírkereső tulajdonosa elismerte, hogy anyagilag támogatta a Tisza Pártot, és beszélt arról is, hogy egyes portálok tartalmait hátrébb sorolták.

    Orbán Viktor a közösségi oldalán osztott meg egy rövid videót, amellyel Holló Gábor, a Hírkereső tulajdonosának interjújára reagált.

    A korábbi miniszterelnök által közzétett felvételen Szondi Vanda kormányszóvivő látható, aki elmondta, hogy a kormányülésen nem került szóba az, hogy Holló Miklós „belenyúlt” az algoritmusba, hogy a jobboldali tartalmakat „letekerje”.

    Az Orbán Viktor által közzétett videóban ifjabb Lomnici Zoltán mellett felbukkan Havasi Bertalan is, aki az üggyel kapcsolatban a Hír TV-nek adott válaszában úgy fogalmazott, hogy „ezen mit csodálkozunk”.

    Mint arról korábban beszámoltunk, Holló Gábor, a Hírkereső tulajdonosa egy interjúban elárulta, hogy titokban több mint 50 millió forinttal támogatta a Tisza Pártot és három egyéni jelöltet, és attól tartott, ha ez kiderül, ellehetetlenítik a cégeit. A milliárdos vállalkozó a rendszer legnagyobb problémáját nem a korrupcióban, hanem a magántőkealapokban látja, amelyeket szerinte olyanok próbálnak majd lebontani, akik maguk is részesei voltak felépítésüknek.

    Holló Gábor elmondta azt is, hogy Márki-Zay Péter 2022-es választási veresége óta fokozatosan sorolta hátra a „propaganda lejárató cikkeit”.

  • Most érkezett Magyar Péter és a Tisza Párt döntése! Életbe is lépett!

    Most érkezett Magyar Péter és a Tisza Párt döntése! Életbe is lépett!

    A kormány pénteken kihirdetett rendelete lezárja a vendégmunkás-tartózkodási engedélyen alapuló külföldi munkavállalási csatornát: a jövőben egyetlen harmadik ország állampolgára sem foglalkoztatható ilyen jogcímen Magyarországon.

    Magyar Péter friss bejelentései

    A döntés elsősorban azt a rendszert érinti, amelyen keresztül munkaerő-kölcsönzők nagyobb számban hozhattak munkavállalókat az országba. A foglalkoztatási célú tartózkodási engedély a vendégmunkásoknál eddig engedélyezett országok állampolgárainak is elérhető marad.

    A kormány lezárja a vendégmunkás-tartózkodási engedélyen alapuló külföldi munkavállalási csatornát: a pénteken a Magyar Közlönyben közzétett rendelet szerint egy sajátos megoldással felfüggesztve a jelenlegi országlistát, a kormány nem határoz meg olyan harmadik országot, amelynek állampolgára ilyen engedéllyel Magyarországon foglalkoztatható lenne.

    Ennek oka, hogy az előző, Orbán Viktor vezette kormány még 2024 júliusában fogadott el egy kormányrendeletet, amely egy mellékletben sorolt fel azt a tíz országot, ahonnan vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel lehetett Magyarországon dolgozni. Majd 2025. január 1-jétől ezt szűkítette le

    így Magyarországra csak három országból, a Fülöp-szigetekről, Örményországból és Grúziából (hivatalos nevén Georgiából) érkezhettek vendégmunkások.

    Az új kormányrendelet a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló korábbi, 450/2024-es rendeletet írja át, és a módosítást „a vendégmunkások tömeges beáramlásának visszaszorításával és a magyar munkavállalók foglalkoztatásának elősegítésével indokolják”. Vélhetően az országlista megszüntetésével jogtechnikailag a többi munkavállalási engedélytípus zavartalan működését biztosíthatta Magyar Péter kabinetje.

    A lényeg így is az, hogy egyelőre vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel harmadik országbeli állampolgár nem foglalkoztatható Magyarországon.

    Nagyon fontos különbség, hogy a rendelet különbséget tesz a vendégmunkás-tartózkodási engedély és a foglalkoztatási célú tartózkodási engedély között.

  • Arnold Schwarzenegger Budapesten bringázott!

    Arnold Schwarzenegger Budapesten bringázott!

    Arnold Schwarzenegger ismét Budapesten tűnt fel, és ezúttal sem maradt észrevétlen. A hollywoodi akciósztárt a Márvány utcánál fotózták le, amint kerékpárral közlekedett a fővárosban.

    A Terminátor-filmek legendás színésze ráadásul stílusosan hódította meg Budapest utcáit: egy, a film ikonikus pillanatára emlékeztető pólót viselt, amikor bringára pattant. A 78 éves világsztár láthatóan remek formában van, és továbbra is szívesen választja a kerékpárt, ha a városban közlekedik.

    Schwarzenegger azonban nem turistaként érkezett Magyarországra. A Blikk is beszámolt róla, hogy egy új nemzetközi produkció forgatása miatt tartózkodik Budapesten, amelynek több jelenetét is a magyar fővárosban veszik fel.

    A színésznek egyébként régi kapcsolata van Magyarországgal: az elmúlt évtizedekben számos alkalommal forgatott hazánkban, és többször beszélt arról is, hogy kedveli Budapestet. Mostani felbukkanása ismét nagy feltűnést keltett, a rajongók pedig örömmel kapták lencsevégre a világsztárt, aki terminátoros pólóban tekerte végig a budai utcákat.

  • Példátlan előny a Tiszánál: mutatjuk a számokat!

    Példátlan előny a Tiszánál: mutatjuk a számokat!

    Példátlan eredményt mutat a Závecz Research frissen nyilvánosságra hozott kutatása. A felmérés szerint a Tisza Párt támogatottsága tovább nőtt a választási győzelem után, miközben a Fidesz tábora jelentősen zsugorodott. A kutatás alapján jelenleg 4,4 millió szavazó áll a Tisza mögött, míg a Fidesz támogatottsága 1,4 millió főre csökkent. A két párt közötti különbség így már 3 millió szavazó.

    A Závecz korábbi méréseihez képest ez rendkívül jelentős változás. Januárban még 2,9 millió támogatóval számoltak a Tisza esetében és 2,5 millióval a Fidesznél, vagyis néhány hónap alatt látványosan szétnyílt az olló.

    A választási győzelem után tovább nőtt a Tisza támogatottsága

    A kutatás szerint a Tisza Párt nem veszített lendületéből a választások után sem. Sőt, a felmérés azt mutatja, hogy a párt támogatottsága tovább erősödött, miközben a Fidesz több mint egymillió szavazót veszíthetett az országgyűlési választások óta.

    Elemzők szerint a jelenség hátterében részben az állhat, hogy a választások után sok korábban bizonytalan választó is a győztes párt mellé állhatott. Emellett az új kormány első intézkedései és az Európai Unióval kapcsolatos megállapodások is pozitív visszhangot kaptak a közvélemény egy részében.

    Mi történik a többi párttal?

    A felmérés alapján a kisebb pártok támogatottsága továbbra is jóval alacsonyabb. A Mi Hazánk Mozgalom eléri az 5 százalék körüli szintet a pártválasztók között, míg a Demokratikus Koalíció és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt támogatottsága 1 százalék körül alakul.

    Ez azt jelenti, hogy a magyar politikai térkép egyre inkább kétpólusúvá válhat, ahol a Tisza és a Fidesz dominálja a politikai versenyt.

    Már korábban is jelentős előnyt mutattak a kutatások

    A mostani eredmény nem előzmények nélküli. A Závecz Research februári mérése szerint a Tisza tábora már akkor meghaladta a 3 millió főt, miközben a Fidesz támogatottsága 2,5 millió körül alakult. A különbség akkor még jóval kisebb volt, de már egyértelmű előnyt jelzett Magyar Péter pártjának.

    Áprilisban egy másik Závecz-felmérés szerint a Tisza a biztos szavazók körében már 54 százalékon állt, míg a Fidesz 40 százalékot ért el. A kutatás akkor azt is felvetette, hogy magas részvétel mellett akár kétharmados többség is kialakulhat.

    Mit jelenthet ez a gyakorlatban?

    A közvélemény-kutatások pillanatfelvételek, ezért nem tekinthetők biztos előrejelzésnek. Ugyanakkor az ilyen mértékű különbségek ritkán fordulnak elő a magyar politikában.

    Ha a most mért trendek hosszabb távon is fennmaradnak, az jelentősen átalakíthatja a politikai erőviszonyokat. A Fidesz számára az egyik legfontosabb kérdés az lehet, hogy sikerül-e visszaszerezni a korábbi támogatóinak egy részét, míg a Tisza célja várhatóan a jelenlegi előny megtartása lesz.

    Még mindig sok a bizonytalan tényező

    A politikai hangulat gyorsan változhat, különösen egy választás utáni időszakban. Gazdasági intézkedések, nemzetközi események vagy akár egy-egy kiemelt politikai vita is jelentősen befolyásolhatja a pártok támogatottságát.

    A Závecz Research legfrissebb felmérése ugyanakkor egyértelmű üzenetet hordoz: jelenleg a Tisza Párt támogatottsága történelmi magasságban van, és a kutatás szerint olyan előnyt épített ki, amilyenre az elmúlt években nem volt példa a magyar politikában.

  • Forint árfolyam: megtorpant a nagy menetelés a pénz piacon!

    Forint árfolyam: megtorpant a nagy menetelés a pénz piacon!

    Az elmúlt hetek egyik legnagyobb gazdasági története a forint rendkívüli erősödése volt. A magyar deviza több alkalommal is négy-öt éves csúcs közelébe kapaszkodott az euróval szemben, és a befektetők jelentős része további javulásra számított. Csütörtökön azonban megtört a lendület, és estére gyengülni kezdett a forint.

    A devizapiacon az euró árfolyama ismét 356 forint közelébe emelkedett, miközben a dollár és a svájci frank jegyzése is felfelé mozdult. Bár a változás nem számít drámainak, a piac számára fontos jelzés lehet, hogy a korábbi gyors erősödés után egyre többen realizálhatnak profitot.

    Még mindig nagyon erős a magyar deviza

    A csütörtöki gyengülés ellenére a forint továbbra is kiemelkedően erős szinten áll az év elejéhez képest. Az Economx szerint a magyar fizetőeszköz 2026 eleje óta több mint 7 százalékkal erősödött az euróval szemben, miközben a dollárral és a svájci frankkal szemben is jelentős pluszban van.

    A befektetői hangulatot az elmúlt hetekben elsősorban az Európai Unióval kapcsolatos pozitív fejlemények támogatták. A piacok kedvezően fogadták a korábban befagyasztott uniós források felszabadításáról szóló megállapodást, amely jelentősen javíthatja Magyarország pénzügyi helyzetét.

    Mi állhat a gyengülés mögött?

    A szakértők szerint több tényező egyszerre befolyásolja a forint mozgását.

    Az egyik legfontosabb ok, hogy a magyar deviza az elmúlt hetekben rendkívül gyorsan erősödött. Ilyenkor gyakori jelenség, hogy a befektetők egy része lezárja pozícióit és realizálja a nyereséget, ami átmeneti gyengülést okozhat.

    Emellett a nemzetközi hangulat is óvatosabbá vált. A globális piacokon ismét előtérbe kerültek a geopolitikai kockázatok és a kamatpolitikával kapcsolatos bizonytalanságok, amelyek általában nem kedveznek a feltörekvő piaci devizáknak.

    Az euró továbbra is 360 forint alatt van

    A jelenlegi árfolyamok alapján az euró továbbra is kényelmesen 360 forint alatt mozog. Ez néhány hónappal ezelőtt még sok elemző számára is meglepetés lett volna. Csütörtök reggel az euró árfolyama 356 forint körül alakult, ami még mindig rendkívül kedvező szint a forint szempontjából.

    A Portfolio korábbi elemzése szerint a forint a héten már közel ötéves csúcsot is megközelített, mielőtt megjelentek volna az első korrekciós jelek.

    Mire számíthatunk a következő napokban?

    Az elemzők szerint a következő időszakban fokozódhat az árfolyam ingadozása. A befektetők figyelme elsősorban az uniós forrásokkal kapcsolatos további hírekre, a nemzetközi kamatkilátásokra és a geopolitikai fejleményekre összpontosulhat.

    Többen arra számítanak, hogy a forint rövid távon a 354–360 forintos sávban mozoghat az euróval szemben. A jelenlegi szintek azonban továbbra is erősnek számítanak történelmi összevetésben.

    A forint ereje továbbra is az egyik legfontosabb gazdasági történet

    Bár csütörtök estére elfáradt a forint, a magyar deviza teljesítménye továbbra is figyelemre méltó. Az elmúlt hónapokban látott erősödés jelentősen javította Magyarország pénzügyi megítélését, és kedvezően hatott az inflációs kilátásokra is.

    A következő napokban az lesz a nagy kérdés, hogy csupán egy átmeneti korrekcióról van-e szó, vagy valóban véget érhet a forint egyik legerősebb időszaka az elmúlt években.

  • A 14. havi nyugdíj miatt aggódik az Európai Bizottság

    A 14. havi nyugdíj miatt aggódik az Európai Bizottság

    Megérkezett a brüsszeli figyelmeztetés a 14. havi nyugdíjról

    Az Európai Bizottság friss jelentésében több ponton is foglalkozik a magyar nyugdíjrendszerrel és a költségvetés hosszú távú fenntarthatóságával. A dokumentum szerint a 2026-ban bevezetett 14. havi nyugdíj ugyan javítja a nyugdíjasok jövedelmi helyzetét, ugyanakkor jelentős többletterhet is jelenthet az államháztartás számára a következő években.

    A Bizottság szerint a nyugdíjrendszer kiadásai már most is jelentős részt képviselnek a költségvetésben, ezért minden új juttatás esetében különösen fontos vizsgálni annak hosszú távú finanszírozhatóságát.

    Miért aggódik Brüsszel?

    A jelentés egyik fő megállapítása szerint a 14. havi nyugdíj nem célzott támogatás. Ez azt jelenti, hogy ugyanúgy jár az alacsonyabb és a magasabb nyugdíjjal rendelkezőknek is, így nem feltétlenül azok kapják a legnagyobb segítséget, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá.

    Az Európai Bizottság úgy látja, hogy az intézkedés emeli az átlagos nyugdíjszintet, de közben növeli az állam hosszú távú kiadásait is. A szakértők szerint ez különösen fontos kérdés lehet egy olyan időszakban, amikor Európa-szerte egyre több ország küzd az elöregedő társadalom és a növekvő nyugdíjköltségek problémájával.

    Már idén megkezdődött a bevezetés

    A 14. havi nyugdíjat Magyarországon fokozatosan vezetik be. A jelenlegi szabályok szerint 2026-ban a jogosultak egyhavi nyugdíjuk 25 százalékának megfelelő összeget kaptak meg februárban a 13. havi nyugdíjon felül. A rendszer a tervek szerint több lépcsőben bővül, és 2030-ra érheti el a teljes egyhavi nyugdíjnak megfelelő összeget.

    A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint az első részletet 2026 februárjában fizették ki az érintetteknek, külön igénylés nélkül.

    Nem csak a 14. havi nyugdíj a probléma

    A Bizottság jelentése szerint nem kizárólag a 14. havi nyugdíj jelent kihívást. A dokumentum kitér arra is, hogy Magyarországon nincs járulékplafon, ami azt eredményezi, hogy a magasabb keresetűek után több járulék folyik be a rendszerbe, ugyanakkor ezek a befizetések később magasabb nyugdíjkiadások formájában jelennek meg.

    A szakértők szerint ez hosszabb távon tovább növelheti a nyugdíjrendszer finanszírozási terheit.

    Jöhetnek változások?

    Az Európai Bizottság ajánlásai önmagukban nem jelentenek kötelező intézkedéseket Magyarország számára. Ugyanakkor az ország továbbra is túlzottdeficit-eljárás alatt áll, ezért Brüsszel fokozott figyelemmel követi a költségvetési folyamatokat.

    A Bizottság hangsúlyozza, hogy nem feltétlenül a nyugdíjrendszer átalakítása a cél, hanem az államháztartás egészének fenntarthatóbb működése. Az egyes tagállamok szabadon dönthetnek arról, milyen intézkedésekkel kívánják teljesíteni az uniós költségvetési elvárásokat.

    A nyugdíjasok számára fontos támogatás maradhat

    A 14. havi nyugdíj bevezetését a magyar kormány az idősek anyagi biztonságának erősítésével indokolta. A támogatás sok nyugdíjas számára jelent érezhető többletbevételt, különösen a magas inflációs időszakok után.

    A következő évek egyik fontos kérdése az lesz, hogy a fokozatosan növekvő 14. havi nyugdíj milyen hatással lesz a költségvetésre, és szükség lesz-e további reformokra a rendszer hosszú távú egyensúlyának megőrzése érdekében. A brüsszeli jelentés szerint ez a vita várhatóan még sokáig napirenden marad Magyarországon.