Kategória: Hírek

  • Újra jönnek a megyék? Megvan, mikortól változhat minden

    Újra jönnek a megyék? Megvan, mikortól változhat minden

    Jelentős, elsősorban elnevezéseket érintő közigazgatási módosítást kezdeményezett a kormány. A parlament elé került törvényjavaslat szerint a jövőben ismét a megye megnevezést használnák a jelenlegi vármegye helyett, míg a főispán elnevezést kormánymegbízott váltaná fel.

    Tisza Párt friss hírek

    Több mint 180 törvényt kell módosítani

    A Parlament honlapján közzétett javaslat alapján a változtatás összesen 181 jogszabályt érint. A módosítások döntő többsége a tervek szerint 2026. október 1-jén lépne hatályba.

    A jogszabály indokolása szerint a cél a jogrendszerben használt fogalmak egységesítése. A változás a területi közigazgatás mellett több kapcsolódó területet is érint, így például az állami igazgatást, az önkormányzati szabályozást, a hatósági eljárásokat, a közszolgáltatásokat és a különböző nyilvántartásokat.

    Csak az elnevezések változnának

    A tervezet hangsúlyozza, hogy a módosítás nem jelent szervezeti vagy hatásköri átalakítást. A megyei hivatalok működése, a közigazgatási feladatok, valamint az önkormányzati és hatósági eljárások szabályai változatlanok maradnának.

    A javaslat kizárólag a jelenleg használt megnevezések cseréjére irányul: a törvényekben szereplő „vármegye” kifejezést „megye”, a „vármegyei” jelzőt „megyei”, míg a „főispán” elnevezést „kormánymegbízott” váltaná fel.

    2022-ben vezették be a vármegye elnevezést

    A vármegye és főispán megnevezések 2022-ben kerültek vissza a magyar jogrendbe. Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a most benyújtott törvényjavaslatot, négy évvel később ismét a korábban megszokott megye és kormánymegbízott elnevezések térhetnek vissza a hivatalos jogszabályokba.

    A törvényjavaslatról a parlament a következő időszakban tárgyal, a végleges szabályok az elfogadást követően válhatnak ismertté.

  • Lehalt a Messenger: sokan nem tudnak üzenetet küldeni, egyre több a hibabejelentés

    Lehalt a Messenger: sokan nem tudnak üzenetet küldeni, egyre több a hibabejelentés

    Szerda délután egyre több felhasználó számolt be arról, hogy problémák jelentkeztek a Messenger működésében. A hibabejelentések száma gyorsan emelkedett a Downdetectoroldalán. Ami arra utal, hogy nem egyedi esetről, hanem szélesebb körű szolgáltatási zavarról lehet szó.

    Az első nagyobb hibahullám 14 óra körül jelentkezett. Majd 16 óra után újabb bejelentések érkeztek, ekkor már magyar felhasználók is tömegesen tapasztalták a problémát.

    Többféle hibát is jeleznek a felhasználók

    A beszámolók szerint a Messenger mobilalkalmazásában az elküldött üzenetek nem, vagy csak jelentős késéssel érkeznek meg a címzetthez. A webes felületen eközben többen arról számoltak be, hogy az üzenetablakok nem nyithatók meg, illetve a rendszer hibaüzenetet jelenít meg.

    A problémák nemcsak a Messengert érintik: több felhasználó szerint az Instagram üzenetküldő funkciója sem működik megfelelően, így elképzelhető, hogy a hiba a Meta több szolgáltatását is érinti.

    Egyelőre nincs hivatalos magyarázat

    A Meta a cikk megjelenéséig nem adott ki részletes tájékoztatást a szolgáltatáskimaradás okáról, és arról sem, mikor állhat helyre teljesen a rendszer működése.

    Nem ez az első hasonló fennakadás az elmúlt napokban. Vasárnap a Facebook webes felületén is jelentkezett egy hiba: sok felhasználó nem tudott bejelentkezni, helyette a „Fiók pillanatnyilag nem elérhető” üzenetet látta. Akkor a mobilalkalmazás zavartalanul működött, és a Meta többi szolgáltatásán nem jelentettek hasonló problémát.

  • Elveszíthetik a nyugdíjasok a 13. vagy a 14. havi nyugdíjat? Ezt lehet biztosan tudni

    Elveszíthetik a nyugdíjasok a 13. vagy a 14. havi nyugdíjat? Ezt lehet biztosan tudni

    A választási kampányban számos, a nyugdíjasokat érintő állítás jelent meg, köztük olyan híresztelések is, amelyek szerint megszűnhet a 13. vagy a 14. havi nyugdíj, illetve adó terhelheti a nyugdíjakat. A jelenleg hatályos jogszabályok alapján azonban egyik intézkedés sincs napirenden.

    Az ilyen kérdések megítélésénél érdemes a hivatalos döntésekből és a hatályos jogszabályokból kiindulni, mert ezek mutatják meg, milyen szabályok vannak ténylegesen érvényben.

    Megszűnhet a 13. havi nyugdíj?

    Az elmúlt időszakban több fórumon is megjelentek olyan állítások, amelyek szerint egy esetleges kormányváltás után megszűnhetne a 13. és a 14. havi nyugdíj.

    A híresztelések egy része egy, a nyilvánosságban keringő, több száz oldalas gazdasági dokumentumra hivatkozott, amelyet egyes sajtótermékek és politikai szereplők egy párthoz kötöttek. A dokumentumból különböző megszorító intézkedéseket olvastak ki, köztük a nyugdíjrendszert érintő változtatásokat is.

    Később azonban kiderült, hogy a dokumentum eredete vitatott, és az elsőként róla beszámoló sajtóorgánum helyreigazítást is közzétett.

    A jelenlegi szabályok szerint marad a 13. és a 14. havi ellátás

    A jelenleg hatályos rendelkezések alapján sem a 13., sem a 14. havi nyugdíj megszüntetéséről nem született döntés.

    A 409/2025. (XII. 22.) kormányrendelet rögzíti a tizenharmadik és a tizennegyedik havi ellátás szabályait, valamint azt is, hogy kik jogosultak ezekre a juttatásokra.

    A rendelet 2026. január 1-jén lépett hatályba, és mindaddig alkalmazandó, amíg azt a jogalkotó módosítja vagy hatályon kívül nem helyezi. Egy ilyen változás kizárólag jogszabály-módosítással történhet, amely nyilvános jogalkotási eljárás keretében valósul meg.

    A plusz havi ellátásokat továbbra is februárban folyósítják a jogosultaknak. A 2026. évi kifizetések már megtörténtek, a következő ilyen juttatásra 2027 februárjában számíthatnak az érintettek.

    Mi a helyzet a nyugdíjak megadóztatásával?

    Időről időre felmerül az a kérdés is, hogy bevezethetik-e a nyugdíjak adóztatását.

    A téma korábban egy közgazdasági szakmai beszélgetés kapcsán került elő, amelyben a degresszív nyugdíjszámítás működéséről esett szó. A degresszió azonban a nyugdíj megállapításának egyik számítási eleme, vagyis a nyugdíj összegének kiszámításakor játszhat szerepet, és nem a már folyósított nyugdíjak utólagos megadóztatását jelenti.

    A szakmai fogalom értelmezése később több félreértésre is okot adott, amelyek nyomán elterjedt a nyugdíjak megadóztatásáról szóló feltételezés.

    Jelenleg nincs döntés a nyugdíjak csökkentéséről

    A jelenleg hatályos jogszabályok alapján sem a 13. havi nyugdíj, sem a 14. havi ellátás megszüntetéséről, illetve a nyugdíjak megadóztatásáról nem született hivatalos döntés.

    Ha a jövőben bármilyen változtatást tervezne a jogalkotó, azt törvény vagy kormányrendelet módosításával kellene megtenni, amely nyilvánosan követhető folyamat.

  • Újabb áremelés jön: ennyivel drágul a benzin és a gázolaj csütörtöktől

    Újabb áremelés jön: ennyivel drágul a benzin és a gázolaj csütörtöktől

    A hét közepén újabb üzemanyagár-emelésre kell készülni. A nagykereskedelmi árak csütörtöktől ismét emelkednek: a 95-ös benzin literenként bruttó 7 forinttal, míg a gázolaj 9 forinttal drágul.

    Üzemanyagárak – Holtankoljak olcsón

    Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a szerdán bejelentett előző nagykereskedelmi árváltozásmég nem épült be teljes mértékben a hazai töltőállomások áraiba, így a legtöbb kúton egyelőre nem jelent meg a korábbi emelés hatása.

    A 2026. július 22-i országos átlagárak:

    • 95-ös benzin: 598 Ft/liter
    • Gázolaj: 618 Ft/liter

    A következő napokban a nagykereskedelmi áremelés várhatóan fokozatosan megjelenik a kutak kiskereskedelmi áraiban is.

  • Nettó-bruttó bér 2027: így számolhatod ki a fizetésedet

    Nettó-bruttó bér 2027: így számolhatod ki a fizetésedet

    Nettó-bruttó bér 2027

    A munkavállalók egyik leggyakoribb kérdése minden évben, hogy a munkaszerződésben szereplő bruttó fizetésből mennyi nettó bér marad a hónap végére. A nettó összeg kiszámítását befolyásolják az adók, a járulékok, valamint az esetleges adókedvezmények is.

    2027-ben is várhatóan sokan keresik majd a nettó-bruttó bér kalkulációját, különösen a minimálbér és a garantált bérminimum emelésével összefüggésben. A jelenlegi többéves bérmegállapodás alapján 2027-re a minimálbér célösszege 374 600 forint bruttó, ugyanakkor ennek végleges összegéről a szociális partnerek tárgyalásai és a hivatalos jogszabály dönt.

    Mi a különbség a bruttó és a nettó bér között?

    A bruttó bér az a munkabér, amelyet a munkáltató a munkaszerződésben meghatároz.

    A nettó bér ezzel szemben az az összeg, amely a kötelező levonások után ténylegesen megérkezik a munkavállaló bankszámlájára.

    A kettő közötti különbséget elsősorban a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulékok adják, de az igénybe vehető adókedvezmények jelentősen módosíthatják a végső nettó összeget.

    Mi befolyásolja a nettó fizetés összegét?

    A nettó bér kiszámításánál több tényezőt kell figyelembe venni:

    • a bruttó munkabér,
    • a személyi jövedelemadó,
    • a társadalombiztosítási járulék,
    • a családi adókedvezmény,
    • az életkorhoz kapcsolódó SZJA-kedvezmények,
    • egyéb adómentességek.

    Ezért két azonos bruttó fizetéssel rendelkező munkavállaló nettó keresete is eltérhet.

    💰

    Számold ki a nettó fizetésed!

    Add meg a bruttó béredet, és nézd meg, mennyi nettó fizetés érkezhet a számládra. A bérkalkulátor a levonásokat és a munkáltató teljes bérköltségét is megmutatja.

    Bérkalkulátor megnyitása →

    Példa nettó-bruttó számításra

    Tegyük fel, hogy valaki 500 000 forint bruttó havi fizetést kap.

    A tényleges nettó összeg attól függ, hogy:

    • jogosult-e családi kedvezményre,
    • részesül-e életkorhoz kötött SZJA-mentességben,
    • vagy más adókedvezményt vesz-e igénybe.

    Éppen ezért a legpontosabb eredményt egy naprakész nettó-bruttó bérkalkulátor adja.

    Miért érdemes bérkalkulátort használni?

    A bérszámítás első ránézésre egyszerűnek tűnhet, azonban a különböző kedvezmények miatt könnyen eltérhet a tényleges nettó összeg.

    Egy korszerű kalkulátor néhány adat megadásával megmutatja:

    • a nettó fizetést,
    • a munkavállalót terhelő levonásokat,
    • a munkáltató teljes bérköltségét,
    • valamint az igénybe vehető kedvezmények hatását.

    Emelkedhetnek a bérek 2027-ben

    A többéves bérmegállapodás alapján 2027-ben újabb minimálbér-emelés szerepel a tervek között, amelynek célja, hogy a minimálbér közelítsen az átlagkereset 50 százalékához. Ugyanakkor a végleges összegeket a gazdasági folyamatok és az év végi egyeztetések is befolyásolhatják.

    Mire figyeljenek a munkavállalók?

    Érdemes rendszeresen ellenőrizni:

    • a munkaszerződésben szereplő bruttó bért,
    • a havi bérjegyzéket,
    • az alkalmazott adókedvezményeket,
    • valamint azt, hogy a munkáltató helyesen számolta-e el a levonásokat.

    Ha valaki munkahelyet vált vagy béremelést kap, néhány perc alatt kiszámolhatja, hogy ez mekkora változást jelent a nettó fizetésében.

    Összegzés

    A bruttó és nettó bér közötti különbség megértése minden munkavállaló számára fontos. A nettó fizetés nagyságát nemcsak a bruttó munkabér, hanem az adók, a járulékok és a különféle kedvezmények is befolyásolják. Ezért a legjobb megoldás egy naprakész bérkalkulátor használata, amely pontos képet ad arról, mennyi pénz érkezhet a bankszámlára.

    Gyakran ismételt kérdések

    Mi a különbség a bruttó és a nettó bér között?

    A bruttó bér a munkaszerződés szerinti fizetés, míg a nettó bér az az összeg, amely a levonások után a munkavállalóhoz kerül.

    Mitől függ a nettó fizetés?

    A bruttó bértől, az adóktól, a járulékoktól és az igénybe vett adókedvezményektől.

    Változhatnak a szabályok 2027-ben?

    Igen. A minimálbér és egyes adózási szabályok módosulhatnak, ezért érdemes mindig az aktuális jogszabályokkal számolni.

    Hol számolhatom ki a nettó béremet?

    A legpontosabb eredményt egy naprakész nettó-bruttó bérkalkulátor segítségével kaphatod meg.

  • Ellenállási nyilatkozat – Orbán Viktor bemutatta a Fidesz ellenállási nyilatkozatát!

    Ellenállási nyilatkozat – Orbán Viktor bemutatta a Fidesz ellenállási nyilatkozatát!

    Ellenállási nyilatkozatot tett közzé Orbán Viktor volt miniszterelnök, a Fidesz elnöke, aki megismételte a Fidesz korábbi véleményét arról, hogy az Alaptörvény 17. módosítása után Magyarország többé nem demokratikus jogállam. „Újra az önkényuralom korszaka köszöntött Magyarországra.” Ez KB annyi mint a szatyor fing!

    Ezt nézd meg: Leköpték Magyar Pétert élőben

    Orbán szerint „a választójog korlátozásával megszűnt a politikai verseny, és ezzel véget ért a demokrácia”. (A módosítás szerint legfeljebb 3 ciklusban lehet valakit megválasztani képviselőnek, ami miatt a Fidesz-KDNP képviselőinek a fele nem indulhat újra, Orbán sem, aki miniszterelnök sem lehet.)

    Orbán Viktor, a Fidesz elnöke korábban közösségi oldalán jelentette be, hogy a Fidesz új frakcióvezetőjével közösen tart sajtótájékoztatót szerdán. A bejegyzés óta az is kiderült, hogy a Fidesz új frakcióvezetője – Gulyás Gergely távozása után – Bóka János lett. Mutatjuk a szerdai sajtótájékoztató legfontosabb részleteit!

    A tegnap meghozott döntésekről és a frissen megválasztott Bóka János bemutatásáról beszélt Orbán Viktor a szerdai sajtótájékoztatón, melyet amiatt, hogy semmi nem működik a házban, mióta tegnap az ügyészek elvitték a Fidesz szervereit, az utcán voltak kénytelenek megtartani. Ezután az ellenállási nyilatkozatra tért át.

    – Amikor a hatalom dönti el, hogy ki indulhat egy választáson és ki nem, az régen rossz – kezdte Orbán Viktor, majd arra tért át, hogy a demokratikus jogállamnak helyreállítására van szükség, hiszen jelen formájában illegitim módon működik. A mostantól megválasztott személyek is illegitimek, akárcsak mindazok, akik Sulyok Tamás után következnek – tette hozzá. Persze amikor ők változtatták meg a választási törvény 2/3-al az nem volt baj! Ugye?

    Megemlítette, hogy ezekről bővebben Tusványoson is lesz majd szó. A Fidesz a demokratikus jogállam helyreállítását tűzte ki célul, melyet egyedül nem, de a magyar emberekkel együtt meg tudnak majd valósítani.

    Ezek után Bóka János, a Fidesz új frakcióvezetője mondta el, hogy megtiszteltetésnek veszi, hogy egyhangú döntéssel megválasztották.

    – Most a politikai önkény napjaiban kész vagyok önként nem hátra, hanem előre lépni, ha ezzel a politikai közösségemet szolgálhatom – emelte ki Bóka János.

    – Erre magam képesnek érzem, rendelkezem hittel és küldetéstudattal – zárta gondolatait Bóka János Fidesz frakcióvezető.

  • Magyar Pétert élő adásban leköpték! Itt a videó:

    Magyar Pétert élő adásban leköpték! Itt a videó:

    Magyar Pétert élő adásban leköpték! Itt a videó:

    Tisza Párt friss hírek

    Szerda reggel a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervről tart sajtótájékoztatót Magyar Péter miniszterelnök és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter. Magyar és Vitézy vonattal érkezett a sajtótájékoztató helyszínére, ám indulás előtt a Nyugati pályaudvaron egy férfi állította meg őket, aki leköpte a miniszterelnököt. Magyar jó egészséget kívánt a férfinak.

  • Tanév rendje 2026/27 – dátumok, tudnivalók!

    Tanév rendje 2026/27 – dátumok, tudnivalók!

    Tanév rendje 2026/27 – Lezárult a 2026/2027-es tanév rendjéről szóló tervezet társadalmi egyeztetése. A javaslat alapján több változás is várható az tanévben: csökkenhet az országos mérések száma, rugalmasabbá válhat a témanapok megszervezése, és az érettségi vizsgák lebonyolítását érintő könnyítések is napirendre kerültek.

    A 2026/2027-es tanév több ponton is eltér majd az eddig megszokottól. A tanév rendjéről szóló tervezet társadalmi egyeztetését július 17-én tartották meg, amely alapján számos változás várható az iskolák működésében. A módosítások érintik többek között az országos mérések számát, a témanapok lebonyolítását, a december 24-i munkanap pótlását, valamint az érettségi vizsgák időpontjait is.

    Miben változhat a 2026/2027-es tanév?

    A Civil Közoktatási Platform (CKP) tájékoztatása szerint a köznevelési tanév rendjéről szóló rendelettervezet több ponton is módosulhat, miután a társadalmi egyeztetés során beérkezett civil és szakmai javaslatok közül több is támogatást kapott. A minisztériumhoz a konzultáció ideje alatt összesen 22 írásos észrevétel érkezett.

    A szervezet szerint a tervezett változtatások nagyobb önállóságot adhatnak az intézményeknek a tanév megszervezésében. A módosítások egyebek mellett rugalmasabbá tehetik a témahetek lebonyolítását, valamint az országos mérések szervezését is.

    A CKP javaslatai:

    • Továbbra is azt szeretnék, hogy a tanév rendjét egyetlen, átlátható rendelet szabályozza. A minisztérium támogatja az elképzelést, de jelezte, hogy a jelenlegi jogszabályi háttér miatt ezt egyelőre nem lehet megvalósítani. Ugyanakkor vállalták, hogy kidolgoznak egy egységes javaslatot, és ha marad a két külön rendelet (köznevelés és szakképzés), azokat egyszerre teszik közzé.
    • A kompetenciamérések számának további csökkentésére egyelőre nincs lehetőség, mert több mérés jogszabályban előírt. Az 1–2. évfolyamos mérések továbbra is választhatók maradnak. A CKP javaslatára az Országos Pályaorientációs Mérés (OPM) is választhatóvá válik.

    Civil és szakmai javaslatok:

    • A témahetek és témanapok megszervezése rugalmasabb lesz, az iskolák maguk dönthetnek azok időpontjáról.
    • Az új „Diákok hangja” témanaphoz a rendelettel együtt külön útmutatót és segédanyagot kapnak a pedagógusok.
    • Az érettségi vizsgák idején nem lesz kötelező a digitális munkarend. Arról, hogy az iskola bevezeti-e, az intézmény saját hatáskörben dönthet.
    • December 24-e továbbra is ledolgozandó munkanap marad, de a pótlás során nem lesz kötelező hagyományos tanítási napot tartani.
    • A pályaorientációs nap témanappá alakul, így kevésbé lesz kötött. Az így felszabaduló tanítás nélküli munkanapot az iskolák a pedagógusok napjához kapcsolódó belső továbbképzésekre használhatják fel.

    A tervezet szerint a következő tanév 2026. szeptember 1-jén, kedden veszi kezdetét, az utolsó tanítási nap pedig 2027. június 18-án, pénteken lesz. A tervezett tanév így összesen 180 tanítási napból állna.

    A főbb dátumok így néznek ki:

    • első tanítási nap: 2026. szeptember 1., kedd
    • utolsó tanítási nap: 2027. június 18., péntek
    • tanítási napok száma: 180
    • az első félév vége: 2027. január 22., péntek
    • az iskolák értesítési határideje az első félévi eredményekről: 2027. január 29., péntek
    • középfokú iskolákban az utolsó, befejező évfolyamon: 2027. április 30., péntek
    • a két évfolyamos részszakmára való felkészítést folytató szakiskolákban: 2027. május 28., péntek

    Mikor lesznek az iskolai szünetek?

    A tervezet alapján az őszi szünet, a téli szünet és a tavaszi szünet rendje így alakulna:

    • Őszi szünet: 2026. október 23. – november 1.
    • A szünet előtti utolsó tanítási nap 2026. október 22., csütörtök, a szünet utáni első tanítási nap 2026. november 2., hétfő.
    • Téli szünet: 2026. december 19. – 2027. január 3.
    • A szünet előtti utolsó tanítási nap 2026. december 18., péntek, a szünet utáni első tanítási nap 2027. január 4., hétfő.
    • Tavaszi szünet: 2027. március 25. – 2027. április 4.
    • A szünet előtti utolsó tanítási nap 2027. március 24., szerda, a szünet utáni első tanítási nap 2027. április 5., hétfő.
    • A tanév szeptemberben nem csak a becsengetéssel indulhat nagyot: a Diákok hangja témanapot 2026. szeptember 14. és 25. között, az iskola által választott napon lehetne megtartani.

    Így alakulhat a 2027-es érettségi menetrend

    A tervezet alapján a 2027-es május–júniusi írásbeli érettségi vizsgaidőszak május 3-án, hétfőn kezdődne a magyar nyelv és irodalom vizsgával. Az első hét a tervek szerint különösen sűrű lesz, hiszen a legfontosabb érettségi tantárgyak írásbeli vizsgái egymást követő napokon zajlanának.

    A tavaszi írásbeli érettségi menetrendje a tervezet szerint:

    • 2027. május 3., 9.00: magyar nyelv és irodalom, magyar mint idegen nyelv;
    • 2027. május 4., 9.00: matematika;
    • 2027. május 5., 9.00: történelem;
    • 2027. május 6., 9.00: angol nyelv;
    • 2027. május 7., 9.00: digitális kultúra középszinten;
    • 2027. május 10., 8.00: német nyelv;
    • 2027. május 10., 14.00: ének-zene, belügyi rendészeti ismeretek;
    • 2027. május 11., 8.00: biológia;
    • 2027. május 11., 14.00: közigazgatási ismeretek;
    • 2027. május 12., 8.00: nemzetiségi nyelv és irodalom;
    • 2027. május 12., 14.00: vizuális kultúra;
    • 2027. május 13., 8.00: kémia;
    • 2027. május 13., 14.00: földrajz;
    • 2027. május 14., 8.00: digitális kultúra emelt szinten;
    • 2027. május 14., 14.00: gazdasági ismeretek, honvédelmi alapismeretek, természettudomány;
    • 2027. május 18., 8.00: orosz nyelv és más, külön vizsganapon nem szereplő nyelvek;
    • 2027. május 18., 14.00: latin nyelv, héber nyelv;
    • 2027. május 19., 8.00: fizika;
    • 2027. május 19., 14.00: mozgóképkultúra és médiaismeret;
    • 2027. május 20., 8.00: francia nyelv;
    • 2027. május 20., 14.00: filozófia;
    • 2027. május 21., 8.00: spanyol nyelv;
    • 2027. május 21., 14.00: dráma;
    • 2027. május 24., 8.00: olasz nyelv.A tavaszi szóbeli érettségi is bekerült a menetrendbe: az emelt szintű szóbelik 2027. június 2–9. között, a középszintű szóbelik 2027. június 14–25. között lesznek.
  • Üzemanyagárak: Szerdától újabb áremelés érkezik!

    Üzemanyagárak: Szerdától újabb áremelés érkezik!

    Szerdától újabb áremelés érkezik a nagykereskedelmi üzemanyagárakban: a 95-ös benzin ára bruttó 6 forinttal, a gázolajé pedig 9 forinttal emelkedik. A keddi nagykereskedelmi áremelésből ugyanakkor a kiskereskedelmi árakban egyelőre mindössze 1-1 forint jelent meg országos átlagban a mai napon.

    A mai országos átlagárak az alábbiak (2026.07.21-én):

    95-ös benzin: 598 Ft/liter

    Gázolaj: 618 Ft/liter

  • Albérlet vagy lakáshitel – melyik éri meg jobban?

    Albérlet vagy lakáshitel – melyik éri meg jobban?

    Sokan teszik fel a kérdést: érdemes továbbra is albérletben élni, vagy inkább saját lakás vásárlásán gondolkodni? A válasz nem mindenki számára ugyanaz, hiszen a döntést számos tényező befolyásolja, többek között a jövedelem, a megtakarítás, a családi helyzet, a munkahely, valamint a hosszú távú tervek.

    2026–2027-ben az albérletpiac és a lakáshitelpiac is folyamatosan változik, ezért érdemes alaposan átgondolni, melyik megoldás illeszkedik legjobban az adott élethelyzethez.

    Mikor lehet jobb választás az albérlet?

    Az albérlet legnagyobb előnye a rugalmasság. Ha valaki még tanul, új munkahelyet keres, vagy nem biztos abban, hogy hosszabb távon ugyanazon a településen szeretne élni, a bérlés sok esetben kényelmesebb megoldást jelenthet.

    Albérlet mellett szólhat például:

    • könnyebb költözési lehetőség;
    • kisebb kezdőtőke szükséges;
    • nem kell önerőt biztosítani lakásvásárláshoz;
    • egyszerűbb munkahelyváltás vagy városváltás;
    • rövidebb távú élethelyzetekhez is jól alkalmazkodik.

    Ugyanakkor az albérlet havi költsége hosszú éveken keresztül jelentős kiadást jelenthet, miközben a bérleti díj nem épít saját vagyont.

    Mikor érdemes lakáshitelben gondolkodni?

    Ha valaki stabil munkahellyel rendelkezik, megfelelő jövedelme van, és hosszabb távon ugyanazon a településen tervezi a jövőjét, akkor a saját lakás vásárlása is reális alternatíva lehet.

    Lakáshitel mellett szólhat:

    • saját ingatlan épül;
    • hosszabb távon kiszámíthatóbb lakhatás;
    • nincs kitéve a bérleti szerződés megszűnésének;
    • bizonyos támogatások és kedvezményes hitelkonstrukciók is elérhetők lehetnek.

    Természetesen a hitelfelvétel komoly pénzügyi döntés, ezért mindig érdemes előzetesen kiszámítani a várható törlesztőrészletet és a teljes költséget.

    Nem csak a havi díjat érdemes összehasonlítani

    Sokan kizárólag azt nézik, hogy egy albérlet havi díja vagy egy lakáshitel törlesztőrészlete magasabb-e. Ennél azonban jóval összetettebb a kép.

    Albérlet esetén gyakran számolni kell:

    • rezsivel,
    • közös költséggel,
    • internettel,
    • parkolási díjjal,
    • kaucióval,
    • költözési költségekkel.

    Saját ingatlannál pedig felmerülhet:

    • önerő,
    • illeték,
    • ügyvédi költség,
    • hitelbírálati díjak,
    • biztosítás,
    • karbantartási költségek,
    • felújítások.

    Éppen ezért mindig a teljes havi és hosszú távú kiadásokat érdemes összehasonlítani.

    Az önerő szerepe

    A lakásvásárlás egyik legnagyobb kihívása az önerő előteremtése. Sok családnak ez jelenti a legnagyobb akadályt.

    Akik még nem rendelkeznek elegendő megtakarítással, gyakran néhány évig albérletben élnek, miközben saját otthonukra gyűjtenek. Mások számára viszont a megfelelő önerő már rendelkezésre áll, így számukra a hitelfelvétel is szóba kerülhet.

    Milyen támogatások segíthetik a lakásvásárlást?

    A lakhatási lehetőségek között érdemes figyelemmel kísérni az állami támogatásokat és a kedvezményes hitelkonstrukciókat is. Ezek feltételei időről időre változhatnak, ezért célszerű mindig a legfrissebb információk alapján tájékozódni.

    Az RSSHírek.hu több olyan útmutatót és kalkulátort is készített, amelyek segíthetnek a különböző lehetőségek összehasonlításában.

    Használj kalkulátort döntés előtt

    Mielőtt döntést hozol, érdemes kiszámítani a várható költségeket.

    Ha albérletet keresel, az Albérlet kalkulátor segítségével néhány adat megadásával megbecsülheted a teljes havi lakhatási kiadást.

    Ha saját lakás vásárlását tervezed, a Lakáshitel kalkulátor segíthet megérteni, milyen havi törlesztőrészlettel számolhatsz különböző hitelösszegek esetén.

    Mikor lehet jobb az albérlet?

    Az albérlet gyakran kedvező választás lehet, ha:

    • még nem döntöttél a végleges lakóhelyedről;
    • pályakezdő vagy;
    • egyetemre jársz;
    • gyakran változhat a munkahelyed;
    • rövidebb távra tervezel.

    Mikor lehet jobb a saját lakás?

    A lakásvásárlás előnyei elsősorban akkor érvényesülhetnek, ha:

    • hosszabb távra tervezel;
    • stabil jövedelemmel rendelkezel;
    • rendelkezésedre áll a szükséges önerő;
    • családalapítás előtt állsz vagy már családos vagy;
    • szeretnél saját ingatlant felépíteni hosszú távon.

    Nincs mindenkire érvényes válasz

    Az albérlet és a lakáshitel közötti választás mindig egyéni döntés. Ami az egyik ember számára ideális, a másiknak nem feltétlenül a legjobb megoldás.

    A legfontosabb, hogy ne csak a havi kiadásokat, hanem a teljes pénzügyi helyzetet, a jövőbeli terveket és a várható költségeket is figyelembe vedd. Egy jól átgondolt döntés hosszú évekre meghatározhatja a családi költségvetést és a lakhatás biztonságát.

    Összegzés

    2026–2027-ben továbbra sincs egyetlen jó válasz arra, hogy az albérlet vagy a lakáshitel éri-e meg jobban. Az élethelyzet, a pénzügyi lehetőségek és a hosszú távú célok alapján mindkét megoldás lehet megfelelő.

    A döntés előtt érdemes összehasonlítani a várható költségeket, tájékozódni a támogatási lehetőségekről, és kalkulátorok segítségével előre megtervezni a havi kiadásokat.

    Kapcsolódó tartalmak az RSSHírek.hu oldalon