Kategória: Hírek

  • Ki mer hozzányúlni a 13. és 14. havi nyugdíjhoz?

    Ki mer hozzányúlni a 13. és 14. havi nyugdíjhoz?

    A Tisza Párt múlt héten napvilágot látott választási programjában, egyebek közt a 13. és 14. havi nyugdíj megtartását, az évente akár 200 ezer forint erejéig felhasználható Nyugdíjas SZÉP-kártyát, a minimum 120 ezer forintos nyugdíjgaranciát, továbbá a legalacsonyabb nyugdíjak rendkívüli megemelését ígérik az időseknek. Ezenkívül megvizsgálnák a Férfiak 40 program bevezetését is.

    Hírkereső: több száz hír egyhelyen

    Farkas András nyugdíjszakértő az ellenzéki párt nyugdíjprogramjáról úgy vélekedett: egyelőre a leírt elvek alapján ez egy megvalósítható terv, de valahonnan plusz 600-800 milliárd forintot elő kell teremteni rá a költségvetésben, ami nem lehetetlen. Feltéve, ha a Tisza megnyeri a választást, akkor a tervezett bevételnövelő intézkedések, illetve az EU pénzcsapjainak várható megnyílása nyomán végrehajtható lehet ez a program – hangzott el az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

    Tekintettel arra, hogy a Magyarországon a nyugdíjakra viszonylag keveset költünk EU-s összevetésben, akár még különösebb erőfeszítések nélkül is megvalósítható, hogy a nyugdíjasok helyzetén javítsunk – mondta.

    A programnak egy nagyon fontos üzenete van, mégpedig az, hogy

    a szegény nyugdíjasok nagyon jól járhatnak ezzel a koncepcióval.

    – hívta fel rá a figyelmet.

    Magyarországon rengetegen kapnak 120 ezernél kevesebb havi nyugdíjat, így a nyugdíjgarancia az érintettek részéről hatalmas segítség. Ez orvosolná azt a régóta fennálló rettenetes problémát, ami miatt úgy tűnik, hogy a szolidaritás elve eltűnt a nyugdíjrendszerből, amely számos idős embert hagyott a mélyszegénységbe zuhanni – jegyezte meg.

    Egy dologra azonban figyelni kell: ha ezt a garanciát mechanikusan berögzítik 120 ezer forintra, akkor már a következő évben is kevesebbet fog érni, ezért minimum hozzá kellene kötni az inflációhoz.

    A szakértő szerint a Tisza programjából az is kitűnik, hogy pártnál megpróbáltak úgy manőverezni, hogy a szegényeknek többet adjanak, és lehetőleg ne bántsák a nagyobb nyugdíjjal rendelkezőket sem – fűzte hozzá.

    13. és 14. havi nyugdíj

    Jelentős terhet ró a költségvetésre az egyhavi plusz öregségi nyugdíj kifizetése, amely körülbelül 540 milliárd forintnyi tétel, minden egyéb ellátással együtt pedig 620 milliárd forintot. Ha a 14. havit is teljes egészében kifizetnék, az már a duplája lenne ennek a ráfordításnak. Idén csak egyheti plusz nyugdíj jár, ami még így is egy 150-170 milliárd forintos plusztételt jelent.

    Méltányossági szempontból egyáltalán nem jó, hogy a plusznyugdíjat mindenki a saját nyugdíjához mérten, egységes összegben kapja meg, mert így a magas nyugdíjjal rendelkezők arányosan jóval nagyobb kifizetéshez juthatnak, mint a kisnyugdíjasok. Régiós példát említve, Lengyelországban szintén létezik 13. és 14. havi havi nyugdíj, de az ottani rendszernek korlátai vannak. Ezt a juttatást mindenki az ottani minimálnyugdíj összegében kapja meg, ami nagyjából a magyar mediánnyugdíjnak – körülbelül 200 ezer forint – felel meg. A 14. havi nyugdíjat esetén viszont már nagyon erős korlátokkal adják oda, ott a maximumérték a minimálnyugdíj, a juttatást pedig attól függően kapja valaki, hogy mekkora a saját nyugdíja – részletezte Farkas András.

    A Tisza azonban nem fog hasonló módon differenciálni – jelezte előre, mondván, hogy ez öngyilkosság lenne a párt részéről. A korábbi tapasztalatok alapján politikailag nagyon kockázatos egy már bejelentett intézkedést „farigcsálni”, ezt most senki nem vállalná be.

    Ha hatalomra kerülnek, minden áron elő fogják teremteni erre a pénzt.

    – értékelt.

    Klasszikus választási programba való ígéretek

    A programban szembetűnő, hogy a nyugdíjrendszer szükséges átalakítása hiányzik a Tisza terveiből, ám Farkas András ezzel kapcsolatban most megértő, szerinte nem egy választási programban kell ezt rögzíteni, ennek nincs még itt az ideje.

    Nyugdíjreformról nyilván csak kormányon lehet gondolkodni, majd a témában társadalmi vitát kell indítani. Most a választás előtt csak a fő csapásirányokat lehet kijelölni. Úgy tűnik, hogy most a fő irány, hogy a nagyon szegény nyugdíjasokon jelentősen segítsenek, emellett nem akar elvenni semmit sem a nyugdíjasoktól.

    Az ellenzéki párt terveiben többek közt az is szerepel, hogy megvizsgálják a férfiak40 program bevezetését, szó szerint idézve, „a programot a Nők 40 tapasztalatai alapján, fokozatosan a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának biztosítása mellett valósítják majd meg”.

    Ha a Nők 40-et mechanikusan rá akarnánk vetíteni férfiakra, az egy újabb 500-600 milliárd forintos tételt jelenten, ami már tényleg túl nagy költségvetési teher .

    – szögezte le.

    Ténylegesen akkor tudnák segíteni a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát, plusz az érintett nőket és férfiakat, ha bevezetnének egy nagyon korszerű korhatár előtti nyugdíjazási rendszert, amely egyébként mindenhol létezik az európai nyugdíjrendszerekben.

  • Orbán Viktor évértékelőt tart

    Orbán Viktor évértékelőt tart

    Orbán Viktor szombaton 11 órától tartja évértékelő beszédét a Várkert Bazárban.

    A meghívott vendégek idén is kordonok között vonulnak meghallgatni a miniszterelnök iránymutatását, a független médiát ezúttal sem engedték be. Orbán Viktor 1999-ben tartotta az első évértékelő beszédét, így az idei már a 27. alkalom lesz.

    További részletek

  • Kötelező nyugdíj-előtakarékosság jöhet!

    Kötelező nyugdíj-előtakarékosság jöhet!

    Az Európai Központi Bank (EKB) közös uniós hitelfelvételt szorgalmaz szuperbiztonságos eurókötvények formájában, miközben azt is javasolja, hogy minden uniós polgár számára legyen kötelező egy egyéni nyugdíj-megtakarítási számla nyitása – tudta meg a Handelsblatt.

    Hírkereső: nem maradjon le a legfontosabb hírekről

    Ezek és más, messzemenő reformjavaslatok szerepelnek abban a levélben, amelyet az EKB a csütörtöki versenyképességi csúcstalálkozón összejövő uniós vezetőknek küldött. A bizalmasnak minősített dokumentumot a Handelsblatt szerezte meg. Christine Lagarde, az EKB elnöke öt kulcsfontosságú témát tartalmazó listát juttatott el Ursula von der Leyennek, António Costának és a tagállamok vezetőinek.

    A jegybank türelmetlensége már a levél címéből is kitűnik:

    „Ideje cselekedni”.

    A dokumentum öt, sürgős beavatkozást igénylő területet jelöl meg:

    • a Megtakarítási és Befektetési Unió (Savings and Investments Union, SIU) elmélyítését,
    • a digitális euró bevezetését,
    • az egységes piac továbbfejlesztését,
    • az innovációs kapacitások növelését, valamint
    • az EU-s szabályozás egyszerűsítését.

    Az euróövezetben az Egyesült Államokhoz képest kevés a magas besorolású államkötvény, ami akadályozza az euró nemzetközi szerepének erősödését. Az EKB szerint az egységes eurókötvények ezen változtathatnának,

    ezért arra kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak létre egy különösen biztonságos kötvénytípust.

    Az Európai Bizottság eddig csak kivételes esetekben bocsátott ki közös kötvényeket, először a koronavírus-járvány kitörése után. A tagállamok mostantól hasonló mechanizmuson keresztül finanszírozhatják a fegyverkezési projektjeiket is. Az eurókötvények politikailag mindig is vitatottak voltak: a német kormányban például a CDU ellenzi, míg az SPD támogatja őket.

    A javaslatok azonban nem állnak meg intézményi szinten: az EKB elképzelése szerint

    minden uniós állampolgárnak nyitni kellene egy „nyugdíj-előtakarékossági fókuszú megtakarítási és befektetési számlát”.

    A jegybank törekvésének célja, hogy a lakosság parlagon heverő megtakarításait, különösen bankbetéteit a tőkepiacok felé terelve olcsó forráshoz juttassa az európai vállalatokat, miközben az egységesített befektetési számlák segítségével a fenntarthatatlansági kihívásokkal küzdő állami nyugdíjrendszereket is tehermentesítené. Az EKB koncepciója szerint ez a lakossági tőkebevonás egyszerre erősítené a polgárok hosszú távú öngondoskodását, és jelentős hajtóerőt biztosítana az EU technológiai és zöld átállásához.

  • Kirúgták vagy megfélemlítették a gödi Samsungnál a dolgozókat

    Kirúgták vagy megfélemlítették a gödi Samsungnál a dolgozókat

    Megtiltották a szakszervezet létrehozását – ez volt az egyik oka annak, hogy az országos botrány középpontjába került gödi Samsung-gyárban maguk a munkavállalók nem lázongtak a munkakörülmények miatt, vagy legalábbis nem lehet tudni róla írja a 24.hu.

    Elvileg több ezer embert veszélyeztetett a gyár hibásnak tűnő technológiája, ám jelenleg sincs információ arról, hogy tömegesen hagynák ott az állásukat a munkások.

    A VDSZ (Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége) elnöke, Székely Tamás a HVG-nek azt mondta: ahogy az összes akkumulátorgyárban, úgy a Samsung SDI Zrt.-nél is megpróbáltak létrehozni érdekképviseletet, de ez az igyekezet már évekkel ezelőtt eredménytelen volt.

    Irtották, üldözték azokat, akik szakszervezetet akartak alapítani

    – magyarázta Székely, hozzátéve, többen elveszítették az állásukat, akik ilyennel próbálkoztak, vagy a megfélemlítés hatására egy idő után már a telefont sem vették fel azok, akik eredetileg szerettek volna érdekképviseletet. Így a VDSZ is a kapun kívül rekedt, nem tudott segítséget nyújtani a dolgozóknak.

    A szakszervezeti vezető szerint a dél-koreai cég célja az volt, hogy ne derüljenek ki a hiányosságok, ami jelentős versenyelőnyt eredményez a többi akkumulátorgyárral szemben írják a cikkben.

  • Magyar Péter videójába a Kormány bukhat bele!

    Magyar Péter videójába a Kormány bukhat bele!

    A Tisza párt vezetője körül kialakult szobás videóba a jelenlegi impotens Kormány bukhat bele, ez ugyanis nekik szégyen!

    A jelenlegi állás szerint ugyanis több nagy elérésű híroldal Facebook kommentjeit néztük át, példa : 24.hu, Origo, Index, Telex, Blikk, 168.hu stb…és ezek mind Magyar Péter javára billentik a mérleget. Az egyszerű Magyar ember jobban hisz neki mint a Fidesznek, ez ma a közhangulat Magyarországon ami a közelgő 2026-os választás eredményeit is előre vetítheti ha olvasunk a sorok közt.

    Mi is ez?

    Rejtélyes weboldal jelent meg a radnaimark.hu címen, ahol egy biztonsági kamerás felvételből kivágott kép és egy angol „hamarosan” felirat fogadja az arra tévedőket. A Tisza Párt alelnöke úgy reagált, nem ismeri a fotón látható helyszínt, és lejáratási kísérletet gyanít az akció mögött.

    Bejelentés:

    Magyar Péter videóban beszélt a radnaimark.hu weboldal megjelenése miatti ügy körülményeiről. „Nem fogom megadni a lehetőséget Orbán Viktoréknak, hogy egy kamuval hetekig eltereljék a figyelmet a valóságról.”

    Magyar szerint 2024 augusztusában volt barátnője, Vogel Evelin újra feltűnt, elhívta egy házibuliba. Amikor belépett a lakásba, néhány embert látott, az asztalon alkohol és kábítószernek látszó anyag volt. Magyar azt mondta, hogy nem nyúlt a kábítószerhez, de engedett az exe csábításának, ezért átmentek egy másik szobába, ahol lefeküdtek egymással és pont.

    Véleményünk: Inkább nem kéne a videó, mert a Fidesz így is bajban van….

  • Infláció 2026 – jól indult az év

    Infláció 2026 – jól indult az év

    Tér nyílhatott a kamatcsökkentés lehetősége előtt. Januárban 2,1 százalékra lassult az infláció, ami nemcsak a piaci várakozásoknál kedvezőbb adat, hanem azt is jelenti, hogy a pénzromlás a jegybanki cél alá került, amire utoljára 2021. januárjában volt példa. A friss számok így új helyzetet teremtenek: az MNB számára most már reálisan felmerülhet a kamatcsökkentés időzítése, még ha a következő hónapok inflációs kockázatai továbbra is óvatosságra inthetnek.

    Korábbi cikkünk: Infláció 2026

    2026 első hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiban. Ez az éves infláció. Tehát összességében kijelenthető, hogy januárban tovább lassult az infláció. A decemberi 3,3 százalék után 2,1 százalékra csökkent az éves mutató. Ez a piaci várakozásoknál is kedvezőbb adat.

    Havi alapon is volt drágulás, ugyanakkor mérsékelt ütemben. Az árak decemberhez képest átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek. Éves alapon az élelmiszerek ára összességében 1,3 százalékkal nőtt. Ha a vendéglátást nem számoljuk, akkor viszont csak 2 százalékos csökkenés látszik. Ugyanakkor nagy különbségek voltak az egyes termékek között. 

    A szolgáltatásoknál nincs jó hír, és ez nagy baj

    Éves alapon a friss hazai és déligyümölcsök ára 12,2 százalékkal emelkedett. A csokoládé és kakaó 10 százalékkal drágult. A cukorka és a méz 8,2, a jégkrém 7,7, a marhahús 7,2 százalékkal került többe. Közben több alapélelmiszer olcsóbb lett. A margarin ára 29,4 százalékkal esett vissza. A húskonzerv 24,9, a sertészsiradék 22,1 százalékkal lett olcsóbb. A tej ára 18,1, a tejtermékeké 17,9, a vaj és vajkrémé 17,2 százalékkal csökkent. A liszt 14,8, a sajt 8,2 százalékkal került kevesebbe.

    A szolgáltatások viszont érezhetően drágultak. Átlagosan 5 százalékkal. A színházjegyek ára 19,2 százalékkal nőtt. Az üdülési szolgáltatások 14,2 százalékkal kerülnek többe, a teherszállítás 9,5 százalékkal drágult. A járműjavítás és -karbantartás ára 9,1 százalékkal emelkedett. A sport- és múzeumi belépők 8,4, a testápolási és egészségügyi szolgáltatások 7,8 százalékkal lettek drágábbak.

    A szeszes italok és dohányáruk ára 6,3 százalékkal nőtt. Ezen belül a dohánytermékek 7,5 százalékkal drágultak. A háztartási energia 6,2 százalékkal került többe. A vezetékes gáz ára 12,8 százalékkal emelkedett, az áramé 1,9 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkek ára 2,9 százalékkal nőtt. Az ékszerek 23,3 százalékkal drágultak. A motorkerékpárok 6,7, a szobabútorok 6, a használt autók 5,7 százalékkal kerülnek többe. A gyógyszerek és gyógyáruk ára 5,8 százalékkal emelkedett. Jó hír az autósoknak: az üzemanyagok ára 12,3 százalékkal csökkent.

    Decemberhez képest januárban mérsékelt volt a drágulás. A fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek egy hónap alatt. Az élelmiszerek ára 0,6 százalékkal nőtt. Ha a vendéglátást nem számoljuk, akkor 0,4 százalékos az emelkedés. A friss zöldség 11,4 százalékkal drágult. A marhahús viszont 5,5 százalékkal olcsóbb lett. A szolgáltatások ára átlagosan 0,4 százalékkal nőtt. Az autópályadíjak, a gépkocsikölcsönzés és a parkolás 2,2 százalékkal került többe.

    A távolsági utazások ára ugyanakkor 3,2 százalékkal csökkent. A háztartási energia átlagosan 0,9 százalékkal olcsóbb lett. A vezetékes gázért 2,4 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A szeszes italok és dohányáruk ára 0,8 százalékkal emelkedett. Az alkohol 1,5 százalékkal drágult, a dohánytermékek ára 0,2 százalékkal nőtt. Az üzemanyagok ára 1,5 százalékkal csökkent. A szezon végi leárazások miatt a ruházati cikkek 2,9 százalékkal olcsóbbak lettek.

    Mikor jöhet a kamatcsökkentés?

    Az infláció ezzel a jegybanki cél alá került. Ilyenre utoljára 2021 januárjában, illetve ilyen alacsony inflációra utoljára 2018 márciusában volt példa. Ez már a harmadik egymást követő hónap, amikor az infláció a Magyar Nemzeti Bank 2–4 százalékos célsávján belül alakul. Ez mindenképpen pozitív fejlemény. De Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint fontos, hogy tavasszal a bázishatások miatt ismét magasabb számok jöhetnek írják a cikkben.

    Az sem kizárt, hogy az infláció átmenetileg újra a cél fölé emelkedik. A januári adat azért is kulcsfontosságú, mert az év elején szoktak a cégek nagyobb mértékben árat emelni. Az első hónapok gyakran meghatározzák az egész éves inflációs pályát.

    Ez a jegybank döntései szempontjából is lényeges. Az év eleji átárazások most visszafogottnak tűnnek. A januári 0,3 százalékos havi drágulás kifejezetten alacsony. Ilyen enyhe év eleji áremelkedést ritkán látni.

    A friss adat után most az a nagy kérdés, hogyan lép a jegybank. Vág-e már februárban kamatot? Vagy megvárja a márciust, amikor érkezik az új inflációs jelentés, és tisztábban látszanak az év eleji átárazások? Regős Gábor szerint az sem kizárt, hogy csak áprilisban vagy májusban dönt, amikor már jobban látszik a választások utáni pénzpiaci helyzet, és az is, hogyan hat a költségvetési lazítás a keresletre és az árakra. Az év eleji adatok most kedvező képet mutatnak. De a bázishatások és az élénkülő kereslet miatt később jöhet romlás. A kérdés az, mekkora. Inflációs kockázatok tehát továbbra is vannak.

    Egy óvatos jegybank ezeket figyelembe veszi. Ugyanakkor a mostani számok akár egy kamatcsökkentést is alátámaszthatnak. A mai adat alapján közelebb kerültünk egy februári lazításhoz. 

    Regős Gábor szerint most a jegybanki kommunikáció lesz kulcsfontosságú. Az derül ki belőle, hogy az alacsony inflációt hangsúlyozzák-e, vagy inkább az óvatosságra intő tényezőket. Ugyanakkor az idei inflációt még több bizonytalanság övezi. Nemcsak a pénzpiaci stabilitás és a kereslet élénkülése számít. Kérdés az is, mi lesz az árrésstopok sorsa. Ha kivezetik őket, annak lehet egyszeri inflációs hatása.

    A választások utáni költségvetési politika szintén kulcstényező. A jegybanki 3 százalékos cél közelében marad? Vagy inkább 4 százalék körül, esetleg afölött alakul? Ez a következő hónapokban dől el.

  • Ennyi volt, kivonul az egyik nagy élelmiszerlánc a szomszédból:

    Ennyi volt, kivonul az egyik nagy élelmiszerlánc a szomszédból:

    A francia Carrefour kiskereskedelmi lánc megerősítette, hogy kizárólagos tárgyalásokat kezdett a Pavăl Holding befektetési társasággal romániai üzletágának eladásáról. A 823 millió euró vállalatértékű tranzakció a cég 2025 elején elindított stratégiai portfólió-felülvizsgálatának része.

    Magyarországon marad az árrésstop!

    A francia kiskereskedelmi vállalat romániai jelenlétét teljes egészében értékesítené a helyi befektetői csoportnak. A vevőként megnevezett Pavăl család tulajdonában áll a román barkácspiacon piacvezető Dedeman áruházlánc is. Az ügyletről már decemberben élénk piaci találgatások láttak napvilágot, hivatalos megerősítésre azonban csak most került sor – írja a Retail Dail.

    A Carrefour romániai hálózata jelentős méretű: összesen 478 üzletből áll, köztük 55 hipermarket, 191 szupermarket, 202 kisebb egység és 30 diszkont áruház. A romániai operáció 2024-ben és 2025-ben együttesen 3,2 milliárd eurós bruttó árbevételt hozott, ami a francia cégcsoport teljes bevételének mintegy 3,5 százalékát adja.

    A megállapodás véglegesítése a szükséges hatósági jóváhagyások megszerzésétől függ. Ezek a jelenlegi menetrend szerint várhatóan 2026 második félévében érkezhetnek meg.

    Alexandre Bompard, a Carrefour elnök-vezérigazgatója rámutatott, hogy az eladás jól mutatja: ütemterv szerint halad a 2025-ben elindított portfólió-áttekintés végrehajtása. Felidézte, hogy az elmúlt egy évben több jelentős tranzakciót is lezártak: visszavásárolták a Carrefour brazíliai leányvállalatának kisebbségi részvényeit, valamint értékesítették olaszországi leányvállalatukat. A cégcsoport stratégiai átalakulása keretében három kulcsfontosságú piacra kívánja összpontosítani tevékenységét. Bompard a megújított stratégiai terv részleteit a jövő szerdán ismerteti.

    Ahogy korábban írtak róla, a hazai vásárlókat is nagy veszteség érte, miután kiderült, hogy a Hervis kivonul Magyarországról, és eladja mind a 29 hazai üzletét a brit Frasers Groupnak. A váltás jelentős átalakulást hoz a sportpiacon, a boltok helyét új, prémium üzletek veszik át. A tranzakció a romániai leányvállalatot is érinti.

  • Árrésstop: kitolták a dátumot!

    Árrésstop: kitolták a dátumot!

    „Nem állunk meg, tovább küzdünk az áremelésekkel szemben: 3 hónappal, azaz május végéig meghosszabbítjuk az árréscsökkentést” – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A tárca annak ellenére hosszabbította meg az intézkedést, hogy januárban tovább csökkent a fogyasztói árak növekedése, az élelmiszerek ára pedig egyenesen csökkent.

    Itt a gépjárműadó kalkulátor

    Most már nem csak a multik, hanem a hazai tulajdonú boltok is azt sürgetik, hogy legalább részlegesen kezdjék meg az árrésstop megszüntetését, de a kormány olyan sikeresnek tartja ezt az intézkedést, hogy inkább megtartja további hónapokig.

    Ahogy arról korábban írtak, a fogyasztói árak átlagosan 2,1 %-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat januárban. Az előző hónaphoz képest átlagosan 0,3 százalék volt a drágulás. Az infláció a decemberben mért 3,3 százalékhoz képest jelentősen csökkent, az élelmiszerek ára pedig az átlagos drágulás alatt maradt. Mindössze 1,3%-kal nőtt, a vendéglátási szolgáltatások nélkül számolva viszont 2 százalékkal csökkent.

    A multik után a hazai tulajdonú kiskereskedelmi láncok is megkongatták a vészharangot, és az árrésstop kivezetését kezdeményezték a kormányzatnál.

    Kiábrándítónak nevezte a 2025-ös kiskereskedelmi forgalmat Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, aki szerint ezen az ünnepi szezon adatai sem tudtak szépíteni. Szerinte a 6 százalék feletti átlagos reálkereset-növekedés mellett a kiskereskedelmi forgalom 3 százalék alatti növekedése arra utal, hogy a fogyasztói bizalom a 2022-23-as inflációs sokk óta nem tudott helyreállni. Hasonlóan nyilatkozott Pálinkás Zsolt, a Tesco Magyarország vezérigazgatója is, aki szerint az elmúlt évek eseményei – a járvány, az infláció, a háborús hatások, a szabályozói beavatkozások – a szinte stagnáló fogyasztás mellett kimerítették a kiskereskedelmi cégek tartalékjait, és ideje lenne az árréstop kivezetésének.

    A szakember beszámolt a magyarországi Tesco 32 milliárdos veszteségéről, és aláhúzta: eljött az ideje az árréstop kivezetésének, mivel a csökkenő világpiaci árak mellett ennek most lenne a legkisebb hatása a fogyasztói árakra.

    Az árrésstop azonban nemcsak a multiknak fáj, hanem a magyar tulajdonú boltoknak is, pedig egy részükre nem is vonatkozik ez a szabály. A meghatározott élelmiszerek esetében azoknak a kereskedőknek maximalizálták 10 százalékban az árrését, akiknek a nettó árbevétele 2023-ban meghaladta az egymilliárd forintot. A kisboltok ugyan a legtöbbször ez alatt maradnak, de gyakori, hogy egy-egy cég több boltot üzemeltet, így viszont már rá is vonatkozik a szabály. Ráadásul hiába nem kell egy kisboltosnak árrésstopot alkalmazni, ha a nagyobb konkurensének lejjebb kell menni az árral, akkor ő sem tehet mást.

    Ezért aztán nem meglepő, hogy az árrésstop enyhítését és mielőbbi kivezetését kérte a kormányzattól a hazai élelmiszer-kiskereskedelmi láncokat tömörítő Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ). Neubauer Katalin, a szervezet főtitkára szerint minél tovább marad az árrésstop, annálerősebbek lesznek diszkontok,és ha elkezdenek bezárni a hazai szupermarketek, akkor a magyar termékek egy része is velük együtt fog eltűnni.

    A kormány tavaly októberben jelentette be, hogy 2026 február 28-ig meghosszabbították az árrésstopot, és a korlátozást decembertől 14 újabb élelmiszerre is kiterjesztik. Most viszont újabb hosszabbítást közölt Nagy Márton minisztériuma.

    Az NGM szerint az árréscsökkentés jelentősen hozzájárul az infláció lassulásához, az árak kordában tartásához. A kormány tovább küzd az áremelésekkel szemben, így május végéig meghosszabbítja az árréscsökkentést. Mint írták, minden ágazatban fellépnek az áremelések ellen, ezért önkéntes árkorlátozást harcoltak ki a bankok, a biztosítótársaságok, a telekommunikációs cégek és a gyógyszeripari szereplők esetében is. Ezek a vállalások még 2026 első felében is érvényben vannak.

    A minisztérium emlékeztetett rá, hogy a bolti élelmiszerek esetében 2025 azonos időszakához képest 2%-kal csökkentek az árak, míg az előző hónaphoz viszonyítva mindössze 0,4%-kal emelkedtek januárban.

    December 1-től a kormány további 13 termékkategóriára kiterjesztette az árréscsökkentést, amely a minisztérium szerint tartós és érdemi árcsökkenést eredményezett. A 2025. március 13-án intézkedés alá vont termékkategóriák esetében 23,4%-os átlagos árcsökkenés ment végbe. 2025. december 1-jétől az árréscsökkentés hatálya kiterjesztésre került 13 új élelmiszer-termékkategóriára. Az elérhető adatok szerint az érintett termékek ára 2026. január 12-re átlagosan 22,6%-kal csökkent. A drogériai termékek esetében – adatgyűjtés alapján – az intézkedés alá vont termékek esetében 29,1 %-os átlagos árcsökkenés ment végbe.

  • Gépjárműadó-kalkulátor, így tudja kiszámolni az összeget!

    Gépjárműadó-kalkulátor, így tudja kiszámolni az összeget!

    Amennyiben több jármű után is kötelezett valaki, akkor az „Új hozzáadása” funkció használatával a további járművek utáni adókötelezettséget is ki tudja számítani, így a teljes kötelezettség is meghatározható.

    Itt a kalkulátor

    A kalkulátor kizárólag általános tájékoztatásul szolgál a megadott adatok alapján és kizárólag az éves adó kiszámítására használható. Felhívjuk a figyelmét, hogy a gépjárműadó kötelezettség – a forgalomból kivont gépjármű értékesítés esetét kivéve – egész évben azt a személyt terheli, aki a járműnyilvántartásban az év első napján üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel. Főszabályként az év közbeni értékesítés a kötelezett személyét a tárgyévben nem változtatja meg!

    Fizetési kötelezettségét a 10032000-01079160 számú, NAV Belföldi gépjárműadó bevételi számlára teljesítheti. Átutalásnál a közlemény rovatba az adóazonosító jelét vagy az adószámát írja be! Az adót egy összegben április 15-ig kell megfizetni.Ha a határozat nem válik véglegessé április 15-ig, mert például fellebbezést nyújtottak be ellene, akkor az adót a véglegessé válásától számított 15 napon belül kell megfizetni.

    Hasznos információk

    Ideiglenes rendszám kiváltásakor egyszeri, tételes összegű adót kell fizetnie annak, akinek a rendszámot kiadták:

    személyszállító jármű10 000 forint
    tehergépjármű46 000 forint
    próbajármű23 000 forint

    Az ideiglenes rendszámot az ideiglenesen forgalomban tartott, illetve a próbajárműre kell kiváltani.

    Ideiglenesen forgalomban tartott jármű:

    1. Az önjáró munkagép.
    2. Az a jármű, aminek nincs rendszáma és forgalmi engedélye, de ideiglenesen közúton közlekedik.
    3. Magyarországra harmadik országból importált:
      1. közúton behozott, vagy
      2. szállítóeszközön behozott jármű.
    4. A származás-ellenőrzési nyilvántartásba vett jármű.

    A próbajármű:

    1. Járműgyártó általa előállított, vagy annak tesztelésre átadott, de még nem forgalomban lévő járművei (nagyrészt tesztjárművek).
    2. Gépjármű-kereskedelem főtevékenységű gazdálkodó szervezet olyan járműve, amit még nem helyeztek forgalomba, vagy kérelemre ideiglenesen kivonták a forgalomból kereskedelmi célú szállításra, vagy kipróbálásra.
    3. Gépjárműfenntartó szervezet forgalomból ideiglenesen kivont, vagy lejárt műszaki érvényességű járműve javításához (a javítást megelőző vagy azt követő kipróbálásra).
    4. A közlekedési kutatóintézet járművizsgálatok végzésére szolgáló járműve.
    5. A közlekedési hatóság nyilvántartásában szereplő, a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott járműfejlesztő szervezet tesztjárműve.

    Év közbeni értékesítés miatt nem szűnik meg az adófizetési kötelezettség csak a forgalomból kivonással.

    Ha a gépjárműre vonatkozó adatok között eltérést tapasztal, akkor a hatósági nyilvántartásban történő átvezetést/javítást a Kormányablakban vagy Okmányirodában kezdeményezze. (Például: korábbi értékesítés, lassú jármű, mezőgazdasági vontató, légrugó).

    Év közbeni változásokról a NAV hivatalból intézkedik, Önnek bejelentési kötelezettsége nincs.

    Ha Ön eladta a gépjárművét, de ezt nem jelentette be a változást követő év január 15-ig, és a vevő sem jelentette be a járműnyilvántartásba, akkor a gépjárműadót a tárgyévben is Ön fizeti.

  • Hogy jogszerű a felmondás nyugdíj előtt?

    Hogy jogszerű a felmondás nyugdíj előtt?

    Ha a nyugdíj előtt álló munkavállaló elveszíti a munkáját, sok esetben nehezebb új munkaviszonyt létesítenie, mint a fiatalabb munkavállalóknak. Ezért a törvény a nyugdíj előtt álló munkavállalók védelmében szigorúbb szabályokat határoz meg a munkáltatói felmondás esetére.

    Hírkereső percről percre

    Hogyan jogszerű a felmondás nyugdíj előtt?

    Mikor védett korú a munkavállaló?

    A munkajogi gyakorlatban a felmondás szempontjából az a munkavállaló van védett korban, aki nem minősül nyugdíjasnak és a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig legfeljebb 5 év van hátra.

    A munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár meghatározása tekintetében a munkavállaló életkorát és szolgálati idejét kell figyelembe venni. Így például aki 1957-ben vagy azt követően született, annak az öregségi nyugdíjkorhatár 65 év, és főszabály szerint legalább 20 év szolgálati idő szükséges az öregségi nyugdíjhoz.

    A nők esetén a védett kor meghatározása során nem a 40 év szolgálati idő alapján igénybevehető kedvezményes öregségi nyugdíj lesz a mérvadó. Tehát nem azt kell figyelembe venni, hogy a munkavállaló jogosult lenne-e a kedvezményes öregségi nyugdíj igénybevételére. A dolgozóra irányadó általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése számít.

    Nem minősül védett korúnak az a munkavállaló, aki már öregségi nyugdíjra jogosult. Ha tehát betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik. Szintén nem védett korú, aki az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban, illetve öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül.

    Hogyan jogszerű a felmondás nyugdíj előtt?

    A védett korban lévő munkavállaló a törvényben foglalt felmondási védelmet, illetve korlátozást élvez. A védelem nem általánosságban tiltja a munkaviszony felmondással való megszüntetését. Ám a felmondás lehetőségét szigorítja és további feltételekhez köti. A munkavállaló a törvényi védelemben akkor részesül, ha a felmondás közlésekor a védett kort betöltötte.

    Ha a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül kívánja a munkáltató a munkaviszonyt a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással megszüntetni, akkor ezt csak meghatározott esetekben teheti meg. Ilyen eset, ha:
    – a munkavállaló munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
    – egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

    Ez azt jelenti, hogy a védett korban lévő munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartására akkor lehet felmondást alapozni, ha fennállnak az azonnali hatályú felmondás indokai. Ilyen esetben tehát a munkáltató lényegében választhat, hogy azonnali hatályú vagy „rendes” felmondással kíván-e élni.

    Ha a dolgozó védett korban van és a munkáltató a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból kíván felmondani, akkor a munkáltatónak munkakör felajánlási kötelezettsége van.

    A munkáltató ilyen esetben a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakört köteles felajánlani. A munkaviszony ebben az esetben akkor szüntethető meg felmondással, ha nincs a munkahelyen e feltételeknek megfelelő betöltetlen másik munkakör. Akkor is jogszerű lehet a felmondás, ha a munkavállaló az előzőekben jelzett munkakörben való foglalkoztatási ajánlatot elutasítja.

    Ha a munkahelyen nincs a dolgozó képességének, végzettségének, gyakorlatának megfelelő másik betöltetlen munkakör, akkor a munkáltató nem köteles e feltételeknek nem megfelelő „alacsonyabb beosztású” munkakört felajánlani. Ez még akkor is így van, ha egyébként lenne ilyen szabad munkakör. Ugyanakkor a munkáltató nem kerülheti meg a munkakör felajánlási kötelezettséget azzal, hogy a korábban betöltetlen másik megfelelő munkakört átmenetileg megszünteti. Szintén nem jogszerű megoldás, ha a felajánlható munkakört mással ideiglenesen betölti abból a célból, hogy a védett korú munkavállalónak felmondhasson. Amennyiben erre akár utólag fény derül, a felmondás jogellenes lesz.

    A felmondásban a viták elkerülése érdekében javasolt feltüntetni, ha nem volt felajánlható másik munkakör, ill. azt a munkavállaló elutasította.

    Ha ez kimarad a felmondásból, a felmondás nem lesz szükségszerűen jogellenes. Ám vita esetén a munkáltatónak kell bizonyítani a felajánlható munkakör hiányát vagy a felajánlott munkakör elutasítását.

    Magasabb a végkielégítés, ha a felmondás nyugdíj előtt történik?

    Ha a felmondás közlésének időpontjában a munkavállaló védett korú és végkielégítésre jogosult, akkor az általánosnál magasabb összegű végkielégítés illeti meg.

    Ennek jogszabályi mértéke:

    – legalább 3 év munkaviszony esetén 2 havi távolléti díj,
    – minimum 5 év munkaviszony esetén 3 havi távolléti díj,
    – minimum 10 év munkaviszony esetén 5 havi távolléti díj,
    – legalább 15 év munkaviszony esetén 6 havi távolléti díj,
    – legalább 20 év munkaviszony esetén 8 havi távolléti díj,
    – minimum 25 év munkaviszony esetén 9 havi távolléti díj.