Kategória: hírkereső

  • Ekkortól fizethetünk euróval Magyarországon

    Ekkortól fizethetünk euróval Magyarországon

    Az év második felében már több tényező is fékezheti a forint erősödését, és 2026 végére a 365-ös szint környékén alakulhat az euróval szembeni árfolyam. Az infláció gyorsulhat az előttünk álló hónapokban, ám az éves, átlagos infláció így is alacsonyabb lehet a tavalyinál. Az euró bevezetését illetően ambiciózusak, de nem tűnnek elérhetetlennek a kormányzati célok.

    Bár a parlamenti választás után a forint jelentősen erősödött, a továbbiakban a várt magasabb infláció, a költségvetés kedvezőtlen állapota, valamint a közel-keleti háború miatti romló külső egyensúly várhatóan fékezi a további forinterősödést – erre számítanak az Erste elemzői a BiztosDöntés.hu beszámolója szerint.

    Középtávon viszont már látszik tér a nominális felértékelődésre, miután a reálárfolyam hosszú távú alakulása alapján Magyarország az összes régiós versenytársa mögött maradt az elmúlt években. Mindezek nyomán az Erste elemzői az idei év végére 365 forint körüli, 2027 decemberére pedig 350 forintos euróárfolyamot várnak.

    Költségvetési fegyelem kell hozzá

    Ami az euróbevezetés kérdését illeti, Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője szerint a négy éven belüli – tehát 2030-ig végrehajtott – konvergenciakritérium-teljesítés kifejezetten ambiciózus vállalás, hiteles végrehajtás esetén érdemben javíthat az ország gazdaságpolitikai megítélését.

    Deviza és valuta árfolyamok – euró, usd árfolyamok

  • NEAK: újra Országos Egészségbiztosítási Pénztár lesz a neve

    NEAK: újra Országos Egészségbiztosítási Pénztár lesz a neve

    Jelentős átalakítás előtt áll a hazai egészségbiztosítási rendszer: megszűnik a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK), és az intézmény a jövőben ismét a korábbi nevén, Országos Egészségbiztosítási Pénztárként (OEP) működik tovább. Dr. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a közösségi oldalán jelentette be a névváltoztatást és a strukturális reformot, egyúttal megnevezte a szervezet új vezetőjét is. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az OEP a jövőben nem egyszerű kifizetőhelyként, hanem értékalapú biztosítóként funkcionál majd.

    Országos Egészségbiztosítási Pénztár

    A minisztériumi háttérintézmények átadása-átvétele jelenleg is folyamatban van, ennek részeként látogatott el a tárcavezető az egészségbiztosító központjába. Dr. Hegedűs Zsolt a látogatás kapcsán világossá tette, hogy a névcsere mögött mélyebb, tartalmi és szemléletbeli fordulat áll.

    „Az intézmény a jövőben ismét OEP-ként, Országos Egészségbiztosítási Pénztárként működik majd. Nem egyszerű kifizetőhely lesz, hanem értékalapú biztosító. Ennek a szakmai kialakítására, vezetésére Kaló Zoltán professzort kértem fel”

    – írta a bejegyzésében a tárcavezető.

    Kilenc év után tér vissza a régi név

    A lépéssel az egészségügyi kormányzat egy korábbi szervezeti átalakítást bírál felül. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elnevezése még 2017. január 1-jével változott Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőre (NEAK). Az akkori átszervezés során a NEAK vette át az OEP korábbi feladatainak jelentős részét, ám a gazdálkodással, az üzemeltetéssel, valamint az Egészségbiztosítási Alap közvetlen irányításával kapcsolatos bizonyos jogkörök az akkori Emberi Erőforrások Minisztériumához kerültek – írja a 24.hu.

  • Nyugdíj: létezik a kiskapu!

    Nyugdíj: létezik a kiskapu!

    A társadalombiztosítási megállapodás legális jogi kiutat kínál azok számára, akiknek nincs biztosítási jogviszonya, mégis szeretnék növelni a későbbi nyugdíjukat vagy megszerezni a hiányzó szolgálati időt.

    Nyugdíj-hírek és tudnivalók

    Négyféle társadalombiztosítási megállapodás köthető, ebből egy megállapodásfajta szolgálati idő és nyugdíjalapot képező kereset szerzését egyaránt lehetővé teszi, háromféle egyezménnyel viszont csak szolgálati időt lehet szerezni – írja Farkas András nyugdíjguru hírlevele nyomán a Pénzcentrum.

    A szakértő hozzáteszi, hogy az érintett hölgyek legnagyobb bánatára a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges legalább 40 évi jogosító idő hiányzó részének megszerzésére megállapodás nem köthető, illetve a megállapodásban vállalt járulékfizetéssel szerzett szolgálati idő a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időként nem vehető figyelembe.

    Gyakran előfordul, hogy valaki az élete egy adott szakaszában nem áll biztosítási jogviszonyban vagy szünetel ez a jogviszonya, így sem szolgálati időt, sem figyelembe vehető keresetet nem szerez az érintett időszakokban.

    Van rá azonban törvényi lehetőség, hogy megállapodást köthessen a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő, illetve a figyelembe vehető jövedelem megszerzése céljából.

    A nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 22 százalék nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett lehet társadalombiztosítási megállapodást kötni. A megállapodás szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset szerzésére külön-külön nem köthető meg.

    A megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege (a minimálbér 2026-ban havi 322 800 Ft, ennek a 22 százaléka 71 016 Ft, ennyi a megállapodás alapján befizetendő havi járulék idei minimális összege). Ha a megállapodást a minimálbér összegének figyelembe vételével kötik meg, akkor annak változása esetén a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulékot a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni. Így kell eljárni akkor is, ha a megállapodást kötő személy az általa megjelölt jövedelmét módosítja. A megállapodás járulékalapjának módosítását és a megállapodás megszüntetését a megállapodást kötő személy kérheti (ennek a rendelkezésnek különösen akkor van jelentősége, ha a megállapodást a megállapodás kötője nem saját magára, hanem egy kedvezményezett javára kötötte, például a férj a felesége javára).

    Szolgálati idő megszerzéséről is lehet megállapodást kötni, de csak 3 esetben – az első kettőben szintén a minimálbér összegének 22 százalékával egyenértékű nyugdíjjárulék fizetése mellett.

    A szolgálati idő szerzésére irányuló egyik megállapodás akkor köthető, ha valaki a nappali tagozatos felsőfokú tanulmányait 1997. december 31-ét követően folytatta, és ezt az időtartamot kívánja szolgálati időként elismertetni a saját jogú öregségi nyugdíja tekintetében. A nyugdíjtörvény alapján ugyanis csak az 1998. január 1-je előtt folytatott felsőfokú tanulmányok ideje ismerhető el szolgálati időként (ez alól csak a hozzátartozói nyugellátások – özvegyi nyugdíj, árvaellátás – jelentenek kivételt).

    A szolgálati idő szerzésére irányuló másik megállapodás akkor köthető, ha a teljes öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges legalább húsz év szolgálati időből, vagy az öregségi résznyugdíjhoz előírt legalább tizenöt év szolgálati időből legfeljebb öt év hiányzik.

    Ilyen esetben kizárólag az öregségi résznyugdíjra vagy öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó legfeljebb öt év naptári évi időtartamot lehet szolgálati időként a megállapodás révén megszerezni.

    De köthető egy nagyon speciális megállapodás is a szolgáltai idő megszerzése érdekében, a megállapodás megkötése napján érvényes gyermekgondozási segély összege alapján (ami 17. éve változatlanul havi 28 500 forint, 2022-ig ez volt a teljes öregségi nyugdíj legkisebb összege, 2023-tól ez a szociális vetítési alap összege), 10 százalék nyugdíjjárulék – azaz havi 2850 forint – megfizetésével, amely kizárólag az 1998. évre, a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére szól. E megállapodás megkötését követően a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettséget egy összegben, a megállapodás megkötését követő 30 napon belül kell teljesíteni.

    Azért volt szükség a megállapodás lehetőségének megteremtésére, mert nem járt a gyermekgondozási segély 1998-ban a gyermek gondozása, ápolása címén igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamára, ha a család egy főre jutó jövedelmének összege meghaladta a jogszabályban előírt mértéket.

    Ebben az esetben van lehetőség ennek a speciális megállapodásnak a megkötésére.

    A szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzésére irányuló és a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok idejének szolgálati időként történő elismerésére irányuló megállapodás esetén a nyugdíjjárulékot a szerződés megkötését követő hónap 12. napjáig kell megfizetni.

    Fontos tudnivalók még:

    • A megállapodás megkötését követően minden olyan változást, ami a megállapodást érinti, 15 napon belül be kell jelenteni.
    • A megállapodás megszűnik, ha a nyugdíjjárulékot a tárgyhónapot követő hónap 12-éig nem fizetik meg.
    • Az 1998. évre, a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére a járulékfizetést a megállapodás megkötését követő 30 napon belül egy összegben kell teljesíteni.

    Az öregségi teljes, illetve öregségi résznyugdíjra jogosultsághoz hiányzó szolgálati idő szerzésére szolgáló megállapodást az öregségi nyugdíj ügyben kiadott határozat kézhezvételét követő 30 napon belül kell kezdeményezni. A nyugdíjjárulékot a megállapodás megkötését követő 15 napon belül egy összegben kell megfizetni. Ha a megállapodás megkötésére, illetve a járulék megfizetésére nyitva álló határidő elmulasztása esetén a mulasztás igazolására nem kerül sor, a megállapodás később nem köthető meg.

  • Orbán Viktor soha többé nem lehet miniszterelnök, reméljük nem is lesz!

    Orbán Viktor soha többé nem lehet miniszterelnök, reméljük nem is lesz!

    • Szerda délután benyújtotta az első Alaptörvény-módosítási javaslatát a Tisza Párt.
    • Két ciklusban maximalizálnák a miniszterelnök mandátumát, Orbán Viktor soha többé nem lehet kormányfő.
    • Megteremtenék az alkotmányos lehetőséget a Szuverenitásvédelmi Hivatal beszántására.
    • A 21 egyetemet, az MCC-t és más intézményeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) alapítói jogait visszaveszi az állam, és a kormány ezeket akár meg is szüntetheti. Ebben esetben az alapítványi kézbe kiszervezett vagyon visszaszállna a magyar államra.
    • A módosítást a parlament kétharmados többsége tudja elfogadni, és a kihirdetése után rögtön hatályba is lép.

    Magyar Péter egyik fő kampányígérete volt, hogy ha megnyerik a választást, akkor az Alaptörvényben két ciklusban maximalizálják a miniszterelnök mandátumát, és ez a módosítás visszamenőlegesen, Orbán Viktorra is vonatkozik majd. Betartották az ígéretet, ez szerepel a Tisza Párt első Alaptörvény-módosítási javaslatában, amit a frakció két országgyűlési képviselője, Melléthei-Barna Márton és az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságot vezető Hantosi István terjesztett be.

    A hatályos jogszabályban az áll, hogy a miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg. Ezt most kiegészítenék a következő bekezdéssel:

    „Nem választható meg miniszterelnöknek az, aki összesen – megszakításokkal együtt – már legalább nyolc évig miniszterelnöki megbízatást töltött be. E nyolcéves időtartam számításakor az 1990. május 2. vagy azután betöltött miniszterelnöki megbízatást kell figyelembe venni.”

    Később pedig az is szerepel a javaslatban, hogy a miniszterelnök megbízatása megszűnik, „ha a miniszterelnöki megbízatást összesen legalább nyolc évig betöltötte”.

    Eddig semmilyen formában nem korlátozták a miniszterelnök megbízatását, Orbán Viktor 1998 óta összesen öt cikluson át vezette Magyarországot.

    Az előterjesztés egy másik pontjával megteremtenék az alkotmányos alapot a 2023-ban felállított Szuverenitásvédelmi Hivatal beszántására. A Fidesz korábban az Alaptörvénybe írta, hogy „Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége”, és az ország alkotmányos önazonosságának védelmét egy sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv látja el. Ezt a részt most egészen egyszerűen hatályon kívül helyezné a Tisza Párt, és az Alaptörvény-módosítás elfogadása után már csak a Szuverenitásvédelmi Hivatalról szóló 2023-as törvényt kell majd megszüntetni.

    A javaslatcsomag harmadik pontja a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (kekva) érinti. A parlament fideszes többsége 2020-ban azt írta az Alaptörvénybe, hogy „a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról, működéséről, megszüntetéséről, valamint közfeladata ellátásáról sarkalatos törvény rendelkezik”. Ez alapján fogadták el aztán azt a törvényt, amellyel alapítványi kézbe szervezték ki a magyar felsőoktatás nagy részének és más állami tulajdonú intézményeknek a fenntartását. Ilyen alapítványi fenntartásban működik 21 hazai egyetem és az Orbán-kormány idején kiépített Mathias Corvinus Collegium (MCC) is.

    A tiszás javaslat kimondaná, hogy

    a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagyona nemzeti vagyon.

    Az előterjesztés szerint az alapítványok alapítói jogait a kormány gyakorolja, és a kormány akár meg is szüntetheti ezeket. „A megszüntetett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány egyetemes jogutódja az állam.”

    Az indoklás szerint a közvagyon és az alapítói jogok kiszervezése „a jogalkotói hatalommal való visszaélés eredménye volt”. A módosítás az előterjesztők szerint „egyértelművé teszi, hogy bár a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok magánjogi szereplők, vagyonuk nemzeti vagyon”, és az alapítványi szervek feletti demokratikus kontroll megteremtésének érdekében azt is rögzítik, hogy az alapítói jogokat az alapítványok kuratóriuma helyett a kormány gyakorolja.

    „Az állam képviseletében eljáró kormány bármikor dönthet a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány megszüntetéséről. A jogbiztonság és a hitelezők érdekeinek védelme pedig megköveteli annak alaptörvényi szinten történő rögzítését, hogy az így megszüntetett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány egyetemes jogutódja a magyar állam” – áll az indoklásban.

    Az Országgyűlés a tervek szerint jövő héten ül össze, és már akkor kezdhetik tárgyalni a szerdán benyújtott törvényjavaslatokat is. Az Alaptörvényt az Országgyűlés kétharmados többsége tudja módosítani, és a kihirdetését követő napon hatályba is lép.

    A mostani javaslat a 2011-ben elfogadott Alaptörvény tizenhatodik módosítása. Magyar Péter a múlt heti sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az Alaptörvényt több ponton hamar módosítani fogják, majd később egy átfogó, többéves alkotmányozásba kezdenek, és az új alkotmányt a végén népszavazással erősítik meg. A parlament fideszes kétharmada tavaly áprilisban szavazta meg az Alaptörvény tizenötödik módosítását. Bekerül a szövegbe akkor, hogy az ember vagy férfi, vagy nő, a drog használata és terjesztése tilos, a gyermekek védelme pedig még a gyülekezéshez való szabad jognál is előrébb való. A módosítás lehetővé tette, hogy felfüggesszék az emberek magyar állampolgárságát, a rendőrség pedig betilthassa a Pride-ot.

  • Minimálbér 2026: hiába az emelések, még mindig az EU sereghajtói között vannak a magyar bérek

    Minimálbér 2026: hiába az emelések, még mindig az EU sereghajtói között vannak a magyar bérek

    A magyar minimálbér nominálisan sokat emelkedett az elmúlt években, mégsem sikerült valódi bérfelzárkózást elérni az Európai Unióban. A szakértők szerint az infláció és a megélhetési költségek továbbra is felemésztik a fizetések növekedését.

    Minimálbér összege és friss hírek

    A minimálbér kérdése ismét az egyik legfontosabb gazdasági témává vált Magyarországon. Egy friss elemzés szerint ugyan jelentősen nőttek a hazai bérek 2010 óta, az európai összehasonlításban Magyarország továbbra is a sereghajtók között maradt. A szakértők szerint hiába a látványos emelések, a valódi bérfelzárkózás még mindig nem történt meg.

    A minimálbér emelése sok család számára életbevágó kérdés, hiszen több százezer magyar dolgozik olyan fizetésért, amely közvetlenül ehhez az összeghez kötődik. Eközben az árak emelkedése, a rezsiköltségek és az élelmiszerdrágulás továbbra is komoly nyomást helyez a háztartásokra.

    Hiába nőttek a bérek, még mindig nagy a lemaradás

    A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése szerint 2010 és 2019 között látványos béremelkedés történt Magyarországon. A minimálbér reálértéke több mint 67 százalékkal nőtt, míg a bruttó átlagkereset közel 55 százalékos emelkedést mutatott.

    A szakértők szerint azonban ez önmagában nem jelent valódi felzárkózást. Az európai bérrangsorban Magyarország továbbra is hátul szerepel, és a magyar minimálbér sok nyugat-európai ország fizetésének töredéke.

    A helyzetet tovább nehezítette a koronavírus-járvány, majd az inflációs hullám és az energiaárak emelkedése. Ezek a tényezők jelentősen csökkentették a béremelések valódi értékét.

    Mit jelent ez a gyakorlatban?

    Papíron sokkal magasabbak ma a fizetések, mint néhány éve voltak. A valóságban azonban sok dolgozó továbbra is nehezen jön ki a fizetéséből.

    A mindennapi kiadások jelentősen megdrágultak:

    • az élelmiszerárak többszörösükre emelkedtek,
    • a lakhatási költségek folyamatosan nőnek,
    • a szolgáltatások ára is jelentősen emelkedett,
    • sok család tartalék nélkül él hónapról hónapra.

    A gazdasági szakértők szerint a béremelések jelentős részét egyszerűen „megeszi” az infláció.

    2026-ban is emelkedhet a minimálbér

    Korábbi információk szerint 2026-ban újabb jelentős minimálbér-emelés jöhet Magyarországon. Egyes számítások alapján a bruttó minimálbér akár 322 ezer forintra is emelkedhetett volna, ami több mint 31 ezer forintos növekedést jelentene.

    A kérdés azonban továbbra is az, hogy ez mire lesz elegendő.

    A munkavállalók jelentős része ugyanis nemcsak a minimálbér összegét figyeli, hanem azt is, mennyit ér valójában a fizetés a boltokban, a rezsiszámláknál vagy éppen a lakbérek esetében.

    Egyre többen érzik úgy, hogy nem tudnak előrelépni

    A minimálbérről szóló viták egyik legfontosabb része az, hogy milyen életminőséget lehet elérni Magyarországon egy átlagos fizetésből.

    Sokan úgy érzik:

    • hiába dolgoznak teljes munkaidőben,
    • nehezen tudnak félretenni,
    • egyre drágább az élet,
    • a saját lakás vagy az anyagi biztonság egyre távolabb kerül.

    A fiatalok körében különösen erős ez az érzés. Több felmérés szerint sokan külföldi munkavállalásban látják az egyetlen lehetőséget a gyorsabb anyagi előrelépésre.

    Nem az átlagbér mutatja a valóságot

    A szakértők szerint fontos különbség van az átlagbér és a mediánbér között.

    A KSH friss adatai alapján a nettó mediánkereset 432 ezer forint volt, vagyis a magyar dolgozók fele ennél kevesebbet keresett.

    Ez azért fontos adat, mert az átlagbér sokszor torz képet mutat. A magas fizetések ugyanis jelentősen felfelé húzzák az átlagot, miközben a dolgozók nagy része jóval kevesebbet visz haza.

    Szakértők szerint ezért a magyar társadalom jelentős része továbbra is sérülékeny anyagi helyzetben van.

    A minimálbér a nyugdíjakat is befolyásolja

    Sokan nem gondolnak bele, de a minimálbér hosszú távon a nyugdíjak összegére is hatással van.

    Korábbi számítások szerint aki egész életében minimálbér körüli fizetésért dolgozik, annak nyugdíja is jóval alacsonyabb lehet az átlagnál. Egy becslés alapján 40 év munkaviszony után körülbelül 172 ezer forintos nyugdíj jöhet ki minimálbéres keresettel számolva.

    Ez különösen fontos kérdés lehet a következő években, hiszen egyre többen aggódnak amiatt, hogy milyen nyugdíjra számíthatnak majd idősebb korukban.

    Mi kellene a valódi bérfelzárkózáshoz?

    A közgazdászok szerint önmagában a minimálbér emelése nem elég.

    A valódi felzárkózáshoz szükség lenne:

    • erősebb gazdasági növekedésre,
    • magasabb termelékenységre,
    • stabil inflációra,
    • kiszámítható gazdaságpolitikára,
    • nagyobb hozzáadott értékű munkahelyekre.

    A szakértők szerint hosszú távon csak így lehetne elérni, hogy a magyar bérek valóban közelebb kerüljenek a nyugat-európai szinthez.

    Egyre nagyobb figyelem irányul a fizetésekre

    A minimálbér és a bérek kérdése várhatóan a következő időszak egyik legfontosabb közéleti témája marad.

    A családok jelentős része ugyanis közvetlenül érzi a pénztárcáján:

    • mennyit ér a fizetés,
    • mennyit drágulnak az árak,
    • mire elég a havi jövedelem,
    • és marad-e pénz a hónap végén.

    Hiába láthatók látványos béremelések a statisztikákban, sok magyar dolgozó számára a mindennapi megélhetés továbbra is komoly kihívást jelent. Az pedig egyre többek számára válik világossá, hogy a valódi bérfelzárkózáshoz nemcsak magasabb fizetésekre, hanem stabilabb gazdasági környezetre is szükség lenne.

    💰 Magyarországi minimálbér és garantált bérminimum 2026
    Friss összesítő a legfontosabb bérekről és nettó összegekről.
    Magyar minimálbér (havibér)
    322 800 Ft
    Bruttó összeg
    Garantált bérminimum
    388 000 Ft
    Szakmunkás minimálbér
    Nettó minimálbér
    214 000 Ft
    Kedvezmények nélkül
    Nettó garantált bérminimum
    258 000 Ft
    Kedvezmények nélkül
    ⚡ A minimálbér összege több százezer magyar dolgozó fizetését befolyásolja közvetlenül. A szakértők szerint a béremelések ellenére az infláció és az árak emelkedése továbbra is komoly terhet jelent a családok számára.
  • MNB: Az Otthon Start Hitel hatására nőtt az elsőlakás vásárlók száma!

    MNB: Az Otthon Start Hitel hatására nőtt az elsőlakás vásárlók száma!

    A lakásárak országos átlagban 23,5 százalékkal emelkedtek.

    A lakásárak eltérése a fundamentumok által indokolt szinttől érdemben nőtt, és országosan meghaladta a 20 százalékot 2025 negyedik negyedévében. Az Otthon Start Program hatására nőtt az elsőlakás-vásárlók aránya, amivel párhuzamosan csökkent a befektetők jelenléte a hazai lakáspiacon. 2025-ben jelentősen bővült a fővárosi újlakáspiacon a kínálat, előretekintve pedig mintegy 30 százalékkal nőhet az átadott új lakások száma országosan 2026 során.

    2025-ben a lakásárak éves nominális növekedési üteme országosan 23,5 százalékot ért el, ezzel az elmúlt 25 év legmagasabb, 19,0 százalékos reál lakásár-drágulása valósult meg. A dinamikus áremelkedés miatt 2025 negyedik negyedévében országosan 22,5 százalékkal haladták meg a lakásárak a fundamentumok által indokolt szintet.

    2025-ben becslésünk szerint 152 ezer lakáspiaci tranzakció történt magánszemélyek által, 3 százalékkal több, mint 2024-ben. 2026 első negyedévében azonban már 18 százalékkal csökkent az adásvételek száma az előző év azonos időszakához képest. Az Otthon Start Program tavaly szeptemberi indulása átrendezte a lakáspiaci forgalom szerkezetét: a fővárosban egy év alatt 25 százalékról 40 százalékra emelkedett az elsőlakás-vásárlók aránya, míg befektetési céllal kevesebben vásároltak a program indulása óta, és a befektetők már a piac eladói oldalán voltak többségben.

    2025 negyedik és 2026 első negyedévében a megkötött lakáshitel-szerződések volumene éves összevetésben rendre 130 és 104 százalékkal emelkedett. A jelentős bővülés az Otthon Start Program hatására történt, melynek köszönhetően a támogatott hitelek aránya a lakáshiteleken belül 23 százalékról 81 százalékra emelkedett 2026 első negyedévére. A program jelentős igénybevétele miatt a hitel segítségével vásárolt lakások aránya historikusan magas szintre, 60 százalék fölé emelkedett 2026 első negyedévében a program bevezetése előtti időszakot jellemző 36 százalékról.

    A használt lakás dominál

    Az Otthon Start keretében 2026. márciusig összesen 33,2 ezer hitelszerződést kötöttek a bankok mintegy 1161 milliárd forint értékben, és e hitelek 90 százaléka használt lakás vásárlását finanszírozza. A program az arra jogosultak számára érdemben javította a lakásvásárlás elérhetőségét, ugyanakkor a lakásárak emelkedéséhez is hozzájárulhatott.

    2025-ben 12 ezer újépítésű lakóingatlan kapott használatbavételi engedélyt Magyarországon, legutóbb 2016-ban adtak át ennél kevesebb lakást. Ugyanakkor a 2025-ben országosan kiadott építési engedélyek 37 százalékos bővülése elsősorban a fővárosban és a megyei jogú városokban érdemben bővülő kínálatot eredményezhet a következő években. Előrejelzésünk alapján 2026-ban 15,7 ezer újlakás átadása várható, ami 30 százalékos éves bővülést jelentene írja az MNB.

    2026 első negyedévében a Budapesten fejlesztés és értékesítés alatt álló lakások száma éves összevetésben 46 százalékkal bővült, ami az elmúlt 10 év legmagasabb kínálati szintjét eredményezte. A szabad, még megvásárolható újlakások száma 63 százalékos éves bővülést követően historikus csúcsra, 9490 lakásra emelkedett 2026. márciusra, ami a kínálat kereslethez képesti jelentős emelkedését mutatja. Az újlakáspiacon érdemben bővülhet a kínálat az Otthon Starthoz kapcsolódó kiemelt projekteknek köszönhetően, azonban egyelőre még nem indultak el nagy számban ezen fejlesztések.

  • Ma éjjel lejár a határidő: Holnaptól már büntetnek érte! Jobb ha tudod!

    Ma éjjel lejár a határidő: Holnaptól már büntetnek érte! Jobb ha tudod!

    Még több százezren nem rendelkeztek adójuk 1 plusz 1 százalékáról, amire május 20-án éjfélig van lehetőség; a határidő fontos, mert a késve beküldött felajánlás érvénytelen – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kedden az MTI-vel.

    A közlemény szerint az 1 plusz 1 százalékos felajánlásával mindenki támogathat egy számára fontos civil szervezetet, illetve egy vallási közösséget vagy a Nemzeti Tehetség Programot.

    Az idén eddig már több mint 1,1 millióan rendelkeztek adójuk 1 plusz 1 százalékáról, aki még nem tette meg, online az eSZJA-ban gyorsan benyújthatja rendelkező nyilatkozatát is – írták.

    Akinek nincs DÁP- vagy Ügyfélkapu+-regisztrációja, még mindig érdemes megfontolnia annak megnyitását, hiszen számos elektronikus szolgáltatás mellett a bevallási tervezetéhez is azonnal hozzáfér, és 1 plusz 1 százalékos támogatását is biztosan célba tudja juttatni, akár mobilról.

    Megjegyezték, hogy a civil szervezetnek szánt 1 százalékról minden évben nyilatkozni kell, az egyházi közösség vagy kiemelt előirányzat támogatásáról viszont csak akkor, ha az adózónak nincs korábban tett érvényes nyilatkozata, vagy változtatni szeretne rajta.

  • Magyar Péter bejelentése: napokon belül itt a drasztikus tiltás!

    Magyar Péter bejelentése: napokon belül itt a drasztikus tiltás!

    A Tisza-kormány terve a harmadik országbeli vendégmunkások behozatalának június elsejei felfüggesztéséről komoly ellenállásba ütközött a vállalati szektorban. Miközben a kormányzat soron kívüli jogszabály-felülvizsgálatot rendelt el, a munkaerőpiaci szereplők, köztük a VOSZ és a WHC Csoport arra figyelmeztetnek, hogy a hirtelen tiltás megbéníthatja a termelést és veszélybe sodorhatja a hazai munkahelyeket.

    Az üzemanyagok védett árának fenntartása után a harmadik országból érkező vendégmunkások helyzetének alakulása lehet Magyar Péter következő nagy vitája a piacokkal.

    Csak amíg a védett árat a szakértők már kivezetnék, addig a vendégmunkások esetében a Tisza-kormány szándéka tűnik radikálisnak és gazdasági szempontból nehezen magyarázhatónak.

    Olyannyira, hogy egy friss felmérés szerint a hazai piaci szereplők 71,3 százaléka képtelen kizárólag magyar dolgozókkal megoldani a munkaerőigényét, miközben a 300 ezresként regisztrált inaktív tömeg nem jelenthet azonnali alternatívát a vállalatok számára

    Ugyanakkor már látni némi elmozdulást a kormányzati kommunikációban. A Tisza Párt választási programjában még konkrétan leszögezték:

    2026. június 1-től felfüggesztjük az Európán kívüli vendégmunkások behozatalát, a munkaerőpiacról kiszorult magyarokat segítjük a munkához jutásban és a magasabb bérek elérésében

    Ehhez képest Köböl Anita kormányszóvivő a tegnapi sajtótájékoztatón már engedékenyebben fogalmazott, amikor arról beszélt, hogy a kormány várhatóan a jövő heti ülésén dönt a behozatal korlátozásáról. Közölte azt is: a miniszterelnök felkérte a gazdasági és energetikai, valamint a szociális és családügyi minisztert, hogy rövid határidővel egyeztessenek az érintett tárcákkal a nem magyar vendégmunkások engedélyeinek pontos státuszáról. A szóvivő szerint a cél az, hogy a foglalkoztatás a hazai érdekeket szolgálja, és ne alakulhasson ki tömeges külföldi munkaerőre épülő gazdasági modell.

    A folyamatba az igazságügyi, a belügyi, a pénzügyi, valamint az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős minisztériumot is bevonták. A tegnap esti Magyar Közlönyben megjelent határozatban

    a kormányzat rögzítette a vonatkozó jogszabályok teljes körű és soron kívüli felülvizsgálatának szükségességét, a miniszterelnök pedig elrendelte a kapcsolódó jogalkotás előkészítését.

    A piaci vélemények szerint azonban a tervezett június 1-jei behozatali tilalom veszélybe sodorhatja a magyar gazdaságot, a munkahelyeket, és megbéníthatja a termelést. Annak érdekében, hogy a szabályozás valós piaci hatásait feltérképezze, a WHC Csoport – Magyarország egyik piacvezető HR szolgáltatója – május 7. és 15. között anonim felmérést végzett 157 hazai vállalat bevonásával. A kitöltők közel 70 százaléka éves szinten 10 milliárd forint feletti árbevételt generál, több mint 65 százalékuk pedig 250 fő feletti közép- és nagyvállalat.

    A HR szolgáltató szerint a kutatás eredményei egyértelműen igazolják, hogy a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása mára a vállalati működés elkerülhetetlen részévé vált.

    A válaszadók 71,3 százaléka határozottan kijelentette, hogy a jelenlegi helyzetben elképzelhetetlennek tartja a munkaerőigény kizárólag magyar munkavállalókkal történő kielégítését.

    Különösen kritikus a helyzet a legfontosabb munkaadóknál, vagyis az ezer főnél is többet foglalkoztató cégek jelentős többsége így nyilatkozott. A felmérésből az is kiderült, hogy a cégek 37,6 százaléka rendkívül nehéznek, 53,5 százaléka pedig nehéznek ítéli meg a hazai munkaerő megtalálását és megtartását. Aggodalomra ad okot az is, hogy a válaszadók 81,5 százaléka jelezte: saját erőforrásból képtelen megoldani a külföldiek toborzását és foglalkoztatását, ehhez elengedhetetlenül szükségük van minősített partnerre.

    A WHC Csoport ezért nyomatékosan kéri a kormányt, hogy a döntés előtt kezdeményezzen érdemi egyeztetést a nagyfoglalkoztatók és a munkáltatói érdekképviseletek bevonásával, hiszen a gazdaság stabilitása és a munkahelyek védelme csak egy kiszámítható stratégia mentén biztosítható. Szakmai álláspontjuk szerint a kormányzat által említett 400 ezres – a statisztikákban rendszerint 300 ezresként regisztrált – inaktív tömeg nem jelenthet azonnali megoldást. Ez a réteg jelen állapotában nem mobilizálható, produktív munkavállalóvá válásukhoz évekig tartó rehabilitációra és átképzésre van szükség, ami legkorábban 5–10 év múlva realizálódhat.

    Hasonló álláspontra jutott a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) is. Álláspontjuk szerint a munkaerőpiacot védeni kell, de nem szabad olyan hirtelen döntéseket hozni, amelyek működő termelőkapacitásokat veszélyeztetnek. Gazsi Attila elnökhelyettes hangsúlyozta

    bár van aktivizálható munkaerő-tartalék, ez nem érhető el gombnyomásra, a mozgósításhoz célzott programokra és időre van szükség.

    A VOSZ ehhez komplex programjavaslatot dolgozott ki, és felajánlotta országos hálózatának közreműködését a megvalósításban. A szervezet szerint a szabályozást hirtelen tiltás helyett célzott szigorítással és átmeneti szabályokkal kellene felülvizsgálni.

    A VOSZ javaslata öt alapelvre épül. Elsőként a hazai foglalkoztatás elsőbbségét emelik ki, amelyet világos és ellenőrizhető módon kell érvényesíteni, így külföldi munkaerő bevonása csak igazolt hiány esetén történhetne. Másodszor a visszaélések, például az ellenőrizetlen közvetítés és a rendezetlen alvállalkozói láncok szigorú hatósági visszaszorítását sürgetik. Harmadik pontként a vállalkozások kiszámítható működési feltételeinek megőrzését emelik ki, jelezve, hogy a már itt dolgozók helyzetét világosan rendezni kell, az új szabályokhoz pedig átmeneti időt szükséges biztosítani. Negyedszer a minősített, átlátható tulajdonosi hátterű foglalkoztatási csatornák megerősítését kérik. Végül hangsúlyozzák: a harmadik országbeli munkavállalókra vonatkozó szabályozás nem választható el a magyar munkaerő mobilizálásától, így a nyugdíjasok, az inaktívak, a részmunkaidősök és a pályakezdők azonnali reintegrációjától.

  • Jön a hosszú hétvége: Pünkösdi bevásárlás menete!

    Jön a hosszú hétvége: Pünkösdi bevásárlás menete!

    A 24.hu cikkében emlékeztetett, pünkösd idén május 24–25-ére esik (vasárnap és hétfő), amihez hozzájön még a szombati pihenőnap, így lesz belőle háromnapos hosszú hétvége azok számára, akik általános munkarendben dolgoznak. Mint írták, pünkösd mindkét napja hivatalos munkaszüneti nap, ezért az általános szabály szerint ünnepi boltzár lesz érvényben,

    • május 24-én pünkösdvasárnap és
    • május 25-én pünkösdhétfőn.

    A portál kiemelte, ez vonatkozik a nagyobb boltláncokra és a kisebb üzletekre, valamint a plázák üzleteire is. Viszont nem kizárt, hogy az éttermek, kávézók, cukrászdák, mozik, szórakozóhelyek kinyitnak, rájuk ugyanis nem vonatkozik az ünnepi boltzár.

    RSSHirek.hu – Hírkereső friss hírek

  • CSOK Plusz 2026: új szabályok és fontos változások – erre figyeljenek a családok

    CSOK Plusz 2026: új szabályok és fontos változások – erre figyeljenek a családok

    A CSOK Plusz támogatás 2026-ban is az egyik legfontosabb otthonteremtési lehetőség maradt Magyarországon. A kedvezményes, fix 3 százalékos kamatozású hitelprogram továbbra is elérhető a gyermeket vállaló házaspárok számára, ráadásul több fontos szabály is módosult az elmúlt időszakban. A támogatás iránt továbbra is hatalmas az érdeklődés, hiszen akár több tízmillió forintos segítséget jelenthet lakásvásárlás vagy építkezés esetén.

    Mi a CSOK Plusz lényege?

    A CSOK Plusz egy államilag támogatott lakáshitel, amelyet gyermekvállalás esetén lehet igényelni. A konstrukció legnagyobb előnye, hogy a hitel kamata legfeljebb 3 százalék lehet, ami jóval kedvezőbb a piaci lakáshiteleknél.

    A támogatás összege a vállalt gyermekek számától függ:

    • 1 gyermek vállalása esetén akár 15 millió forint
    • 2 gyermek esetén akár 30 millió forint
    • 3 vagy több gyermek esetén akár 50 millió forint is igényelhető lehet

    A rendszer egyik legnagyobb előnye, hogy a második új gyermektől kezdve gyermekenként 10 millió forintos tartozáselengedés járhat.

    Kik igényelhetik a támogatást?

    A CSOK Pluszt alapvetően házaspárok vehetik igénybe, akik legalább egy gyermeket vállalnak. A szabályok szerint a feleség életkora főszabály szerint nem haladhatja meg a 41 évet az igényléskor, azonban ezen a területen is történt fontos könnyítés.

    A kormány ugyanis véglegesítette azt a kedvezményt, amely szerint a már várandós, 12 hetes terhességet igazoló 41 év feletti nők is jogosultak lehetnek a támogatásra. Korábban ez csak átmeneti lehetőség volt, most azonban tartós szabállyá vált.

    Milyen célokra használható fel?

    A támogatott hitel többféle lakáscélra is felhasználható:

    Lakásvásárlásra

    Új és használt ingatlan vásárlására is igényelhető a támogatás. A program országosan elérhető, nemcsak a kisebb településeken.

    Építkezésre

    A CSOK Plusz új lakóingatlan építésére is felhasználható, amennyiben a bank elfogadja a benyújtott költségvetést.

    Bővítésre

    Bizonyos esetekben meglévő ingatlan bővítésére is fordítható a támogatott hitel.

    Új változások 2026-ban

    Az idei év egyik legfontosabb újdonsága, hogy kedvezőbbé vált az építés alatt álló lakások finanszírozása is. Az új szabályok szerint már az építkezés ideje alatt is könnyebben folyósítható lehet a CSOK Plusz és az Otthon Start hitel.

    A Portfolio beszámolója szerint a módosítás célja az, hogy egyszerűbbé váljon a „tervasztalról” történő lakásvásárlás finanszírozása, miközben az ügyfelek védelme is erősödik.

    Miért lehet népszerű továbbra is?

    A magas ingatlanárak és a piaci lakáshitelek költségei miatt a támogatott konstrukciók továbbra is rendkívül keresettek lehetnek. A fix 3 százalékos kamat sok család számára jelenthet kiszámíthatóbb havi törlesztést.

    Emellett az illetékmentesség és a gyermekek után járó tartozáselengedés is komoly pénzügyi előnyt jelenthet.

    Erre érdemes figyelni az igénylés előtt

    A szakértők szerint a banki hitelbírálat intézményenként eltérhet, ezért ugyanazzal a jövedelemmel vagy önerővel nem mindenhol ugyanaz a döntés születik.

    Fontos lehet:

    • megfelelő jövedelem
    • TB-jogviszony
    • gyermekvállalási feltételek teljesítése
    • megfelelő önerő
    • az ingatlan értékének megfelelése

    A CSOK Plusz mellé egyes esetekben más támogatások – például falusi CSOK vagy Babaváró hitel – is kapcsolhatók lehetnek.

    Egyre fontosabb téma lett az otthonteremtés

    Az elmúlt években az otthonteremtési támogatások jelentősen befolyásolták a magyar ingatlanpiacot is. Egy friss kutatás szerint a lakástámogatások érdemben hatnak a lakásárak alakulására és a hitelpiacra is.

    A következő időszakban ezért várhatóan továbbra is kiemelt figyelem övezi majd a CSOK Plusz rendszerét, különösen akkor, ha újabb könnyítések vagy módosítások érkeznek a támogatási feltételekben.

    Több 100 friss hír a hírkereső főoldalán – RSSHirek.hu