Kategória: Nyugdíj hírek

  • Március 12-én érkezik a nyugdíj a bankszámlákra: ez csütörtökre esik 2026-ban

    Március 12-én érkezik a nyugdíj a bankszámlákra: ez csütörtökre esik 2026-ban

    A következő nyugdíj utalás 2026. március 12-én, csütörtökön érkezik a jogosultak számlájára. A megszokott havi kifizetési rend szerint a pénz a megjelölt napon válik elérhetővé a bankszámlákon. A pontos dátum sok érintett számára fontos, különösen a havi kiadások tervezése miatt.

    Hírkereső friss hírek!

    A nyugdíj összege az aktuális szabályok és az esetleges év eleji emelések alapján kerül utalásra. A postai kifizetés néhány nappal eltérhet a bankszámlás jóváírástól, ezért érdemes előre ellenőrizni a hivatalos ütemezést.

    A márciusi utalás időpontja most különösen figyelmet kap, mivel sok nyugdíjas a hónap közepére időzíti a nagyobb kiadásait és befizetéseit.

    Mikor érkezik 2026-ban a nyugdíj?

    TÁJÉKOZTATÓ a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások 2026. évben esedékes banki jóváírásának időpontjairól.

    Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások kifizetése havonta, a tárgyhónapra történik és 2026. évben az alábbi időpontokban kerülnek jóváírásra a bankszámlákon.

    Felhívjuk a figyelmet, hogy az időpontok tájékoztató jellegűek!

    IdőszakBanki jóváírás várható időpontja
    2026. januárjanuár 12. (hétfő)
    2026. februárfebruár 12. (csütörtök) – havi ellátás február 13. (péntek) – a 13. havi ellátás és a 14. havi ellátás negyedrésze
    2026. márciusmárcius 12. (csütörtök)
    2026. áprilisáprilis 10. (péntek)
    2026. májusmájus 12. (kedd)
    2026. júniusjúnius 12. (péntek)
    2026. júliusjúlius 10. (péntek)
    2026. augusztusaugusztus 12. (szerda)
    2026. szeptemberszeptember 11. (péntek)
    2026. októberoktóber 12. (hétfő)
    2026. novembernovember 12. (csütörtök)
    2026. decemberdecember 2. (szerda)

    Amennyiben az ellátás postai úton kerül kifizetésre, annak kézbesítése a Magyar Posta Zrt. által előzetesen biztosított ún. nyugdíjkifizetési naptárban meghatározott napon történik.

  • Jó hír a nyugdíjasoknak – március végéig kézhez kapják az utalványt!

    Jó hír a nyugdíjasoknak – március végéig kézhez kapják az utalványt!

    A 2026-os év elején ismét jó hír érkezett a nyugdíjasok számára: a jogosult idősek március 31-ig megkapják az állami utazási utalványt, amely jelentős kedvezményekre jogosít a közlekedésben.

    Legfrissebb hírek a Hírkeresőn

    Mikor és kik kapják meg az utalványt?

    A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság postai úton juttatja el az utalványt mindazokhoz, akik 2026. április 1-ig nem töltötték be a 65. életévüket, és nyugdíjban vagy azzal egyenértékű ellátásban részesülnek.

    Miért éri meg az utalvány?

    Az utalvány, amelyet a Magyar Posta kézbesít, az ún. „Ellátottak utazási utalványa”. Ennek birtokában a jogosultak:

    • Ingyenesen utazhatnak a helyközi közlekedésben,
    • vagy akár 90 % kedvezménnyel vásárolhatnak vármegyei és országos bérletet.

    Ez különösen a 65 év alatti nyugdíjasoknak jelent komoly megtakarítást, míg az idősebbek nagy része már eddig is ingyenesen vett igénybe számos közlekedési szolgáltatást.

    Kik számíthatnak a juttatásra?

    Jogosult az utalványra többek között:

    • az öregségi nyugdíjasok,
    • özvegyi vagy árvaellátásban részesülők,
    • rokkantsági ellátásban részesülők,
    • valamint egyes más ellátásokban részesülő személyek is.

    Hasznos tudnivalók

    Az utalvány 2027. március 31-ig érvényes, és tartalmazza a jogosult nevét, lakcímét és a folyósítási törzsszámot. Amennyiben valakinek nem érkezik meg az utalvány, azt díjmentesen lehet pótoltatni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál.

    📌 Összegzés

    A március 31-ig érkező utazási utalvány újabb támogatást jelent a hazai nyugdíjasok számára, amely segíti az olcsóbb, vagy akár ingyenes közlekedést. Különösen azok járnak jól, akik 65 év alatti nyugdíjasok, de a kedvezményes vagy ingyenes utazást 65 év felettiek is élvezhetik eddigi jogosultságaik szerint.

  • Nyugdíjkorhatár várható változása 2026–2027

    Nyugdíjkorhatár várható változása 2026–2027

    Mire számíthatnak az érintettek jövőre?

    A nyugdíjkorhatár kérdése évek óta az egyik leggyakrabban keresett téma a magyar lakosság körében. A gazdasági környezet, a demográfiai változások és az infláció alakulása mind hatással lehetnek a nyugdíjrendszer szabályozására. De várható-e nyugdíjkorhatár-emelés 2026-ban vagy 2027-ben?

    Jelenlegi nyugdíjkorhatár Magyarországon

    Magyarországon az öregségi nyugdíjkorhatár jelenleg 65 év. Ez a korhatár több lépcsőben emelkedett az elmúlt évek során, és 2022-re érte el a 65 éves szintet. Azóta nem történt további hivatalos emelés.

    A kérdés azonban továbbra is aktuális: a növekvő várható élettartam és az aktív dolgozók számának csökkenése hosszabb távon nyomást gyakorolhat a rendszerre.

    Várható-e korhatár-emelés 2026-ban?

    Jelenleg nincs hivatalos bejelentés a nyugdíjkorhatár további emeléséről. A szakértők ugyanakkor rendszeresen felhívják a figyelmet arra, hogy a fenntarthatóság érdekében hosszú távon újabb módosításokra lehet szükség.

    A következő tényezők befolyásolhatják a döntést:

    • a gazdasági növekedés üteme
    • az infláció alakulása
    • a foglalkoztatottsági ráta
    • a demográfiai trendek

    Fontos kiemelni, hogy bármilyen változtatás esetén a jogalkotók általában több éves átmeneti időszakot biztosítanak.

    Mi a helyzet a Nők40 programmal?

    A Nők40 kedvezményes nyugdíjprogram továbbra is külön szabályozás alá esik. A program lehetővé teszi, hogy a jogosult nők 40 év jogosultsági idő megszerzése után életkortól függetlenül nyugdíjba vonuljanak.

    Egy esetleges általános korhatár-emelés nem feltétlenül érintené automatikusan a Nők40 szabályait, de a jövőben itt is elképzelhető módosítás.

    Hogyan érintheti a változás az érintetteket?

    Azok számára, akik a következő 3–5 évben érik el a nyugdíjkorhatárt, kiemelten fontos figyelni a jogszabályi változásokat. A szolgálati idő, a valorizációs szorzók és az infláció mind befolyásolhatják a várható nyugdíj összegét.

    A legfrissebb nyugdíj témájú híreket és szakértői elemzéseket a Nyugdíj hírek oldalon gyűjtjük össze, ahol az elmúlt 30 nap releváns cikkei érhetők el.

    Demográfiai nyomás és hosszú távú kilátások

    Magyarországon – hasonlóan sok európai országhoz – a népesség elöregedése hosszú távú kihívást jelent. Az aktív keresők számának csökkenése és a nyugdíjasok arányának növekedése fenntarthatósági kérdéseket vet fel.

    A nemzetközi trendek azt mutatják, hogy több ország fokozatos korhatár-emeléssel reagál a problémára. Magyarországon azonban jelenleg nincs konkrét döntés ilyen irányban.

    Mire érdemes figyelni 2026-ban?

    Az érintetteknek érdemes figyelni:

    • a költségvetési törvény nyugdíjra vonatkozó részeit
    • az inflációs előrejelzéseket
    • a nyugdíjemelés mértékét
    • a kormányzati bejelentéseket

    A nyugdíjrendszer változásai általában nem egyik napról a másikra történnek, így időben lehet reagálni.

    Legfrissebb hírek nyugdíj témakörben

  • Nők40 nyugdíj: egy szabály, ami miatt sokan elbukhatják a jogosultságot!

    Nők40 nyugdíj: egy szabály, ami miatt sokan elbukhatják a jogosultságot!

    Jó hír az érintetteknek, Farkas András nyugdíjszakértő elemzése szerint 2026-ban is marad a nők kedvezményes nyugdíjának eddigi rendszere. Az életkortól független visszavonulás lehetősége továbbra is a 40 év jogosultsági idő megszerzésén alapul.

    A jogosultsági idő nem azonos az egyszerű szolgálati idővel. A szabályozás értelmében a 40 évnek két fő pilléren kell nyugodnia:

    • Legalább 32 év munkaviszony: Ennyit mindenképpen keresőtevékenységgel, biztosítási jogviszonyban kell tölteni.
    • Legfeljebb 8 év gyermeknevelési idő: Ez az időszak a gyermekneveléshez kapcsolódó ellátások (például CSED, GYED, GYES) folyósítása alatt gyűjthető össze.

    Fontos hangsúlyozni, hogy a két feltétel csak együtt érvényes: önmagában a 32 év munka nem elegendő a nyugdíjazáshoz, ha nincs meg mellette a teljes 40 évnyi jogosultság.

    Tévhitek és a gyermekek után járó idő

    A szakértő rávilágít egy gyakori félreértésre: a gyermekek születése után nem jár automatikusan plusz év. Ez a kedvezmény csak az 1968 előtt született gyermekeknél élt. Azóta kizárólag a ténylegesen igénybe vett támogatások (GYED, GYES, stb.) ideje számít bele a keretbe, az örökbefogadott és nevelt gyermekek után is. – írja a Pénzcentrum.

    Kiknek jár kedvezmény a munkaviszonyból?

    Bizonyos esetekben a 32 évnyi kötelező munkaidő csökkenhet:

    1. Nagycsaládosok: Öt gyermek nevelése esetén 1 évvel, minden további gyermeknél újabb 1-1 évvel (maximum 7 évvel) kevesebb munkaviszony is elegendő.
    2. Ápolási feladatok: Aki súlyosan fogyatékos gyermeket gondoz otthon, annál a beszámítható gyermeknevelési idő 8 helyett akár 10 év is lehet.

    Mire érdemes figyelni?

    A szabályozás részletei – különösen az 1998 előtti és utáni járulékfizetési kötelezettségek tekintetében – meglehetősen összetettek. Farkas András azt tanácsolja az érintetteknek, hogy ne várjanak az utolsó pillanatig: érdemes időben ellenőriztetni a hivatalos adatokat, hogy a nyugdíjigény benyújtásakor minden jogosultsági nap igazoltan meglegyen.

  • Özvegyi nyugdíj igénylése 2026-ban

    Özvegyi nyugdíj igénylése 2026-ban

    Farkas András nyugdíjszakértő hírlevelében összefoglalta, hogy milyen korhatárokra kell ügyelnie az özvegynek, ha igényelni kívánja az ideiglenes özvegyi nyugdíját, illetve annak megszűnése után kérelmezni kívánja az özvegyi nyugdíj feléledését.

    Minden özvegynek kétféle nyugdíjkorhatárt kell figyelnie – kezdi hírlevelét Farkas András, amelyre itt lehet feliratkozni.

    Az elhunyt házastárs halálának időpontjában rá vonatkozó nyugdíjkorhatár,amely az özvegyi nyugdíj feléledésének feltétele. Valamint az aktuálisan rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatár, amelyre három szempontból kell figyelni.

    Saját öregségi nyugdíját az aktuális korhatár betöltése után igényelheti. Ha az aktuális korhatár betöltése előtt új házasságot köt, megszűnik az özvegyi nyugdíja. Új házasság esetén, ha az egyik fél már betöltötte az aktuális korhatárt és nincs közös gyermekük, az özvegyi nyugdíjra csak öt év elteltével lesz jogosult (kivéve, ha korábban felbontott házasság újrakötéséről van szó).

    A nyugdíjszakértő kiemelte, hogy a kétféle korhatár eltérhet az évtizedek során változó nyugdíjrendszer miatt. Például egy 1940 előtt született nő 55 évesen, míg egy 1958-ban született 65 évesen érhette el az öregségi nyugdíjkorhatárt.

    Élettárs özvegyi nyugdíja – változás

    A 2026. június 30-át követő elhalálozások esetén a következő újabb rendelkezések lépnek életbe:

    Özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra előírt feltételek fennállása esetén az elhunyt élettársa, ha az elhunyt személlyel annak haláláig
    a) egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy
    b) megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt
    és sem a jogszerzőnek, sem az élettársnak nem állt fenn házassága a jogszerző halálakor.

    Ez utóbbi feltétel szigorítást jelent, ami annak a következménye, hogy a házastárs akkor is megelőzi az özvegyi nyugdíjra való jogosultsági sorrendben az élettársat, ha az elhunyt házastársától egy évnél hosszabb ideje külön él, de nem vált el.

    Élettársa után továbbra sem jogosult özvegyi nyugdíjra az, aki az együttélési időszak vagy annak egy része alatt özvegyi nyugdíjban vagy baleseti özvegyi nyugdíjban részesült.

    A nyugdíjkorhatár betöltése után között házasság – változás

    2026. július 1-jétől a törvény lehetővé teszi a nyugdíjkorhatárt betöltött személlyel kötött házasság esetén az élettársi és házassági kapcsolat időtartamának összeszámíthatóságát.

    Az új rendelkezés szerint 2026. július 1-jétől az, akinek házastársa a házasság megkötésekor a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkort már betöltötte, özvegyi nyugdíjra csak abban az esetben jogosult, ha
    – a házasságból (a korábbi együttélésből) gyermek származott, vagy
    – a házasság legalább öt évig fennállt, vagy
    – a házasság fennállásának és a házasságkötést közvetlenül megelőző, megszakítás nélküli élettársi együttélésnek az együttes időtartama eléri a tíz évet.

    Ez utóbbi rendelkezés jelentős enyhítés a korábban  élettársi kapcsolatban élő házastársak számára.

    A házastársi különélés nem akadálya az özvegyi nyugdíjra való jogosultságnak

    2026. július 1-jétől a törvényből kikerült a „külön élő házastárs” fogalma, így a külön élő házastárs az együtt élő házastárssal azonos módon jogosult özvegyi nyugdíjra.  A jogosultságot maga a házassági kötelék keletkezteti.

  • Nyugdíj külföldi szolgálati idő esetén

    Nyugdíj külföldi szolgálati idő esetén

    Európai uniós nyugdíjügyekről azokban az esetekben beszélünk, amikor a magyar jogszabályok mellett a szociális biztonsági koordinációról szóló európai uniós rendeletek (a továbbiakban: koordinációs rendeletek) szabályait is kell alkalmaznia a magyar nyugdíjszervnek.

    13. és 14. havi nyugdíjjal kapcsolatban itt olvashat

    Erre akkor kerülhet sor, ha:

    • a kérelmezett ellátás a koordinációs rendeletek tárgyi hatálya alá tartozik,
    • a kérelmező, hozzátartozói nyugdíj esetén pedig az elhunyt jogszerző legalább két olyan tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozott, amelyekre a koordinációs rendeletek területi hatálya kiterjed.

    Európai uniós nyugdíjügyekben tehát a koordináció elve érvényesül, ami azt jelenti, hogy minden érintett ország a saját nemzeti jogszabályait alkalmazza az ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálata során, az ellátások megállapítására irányuló eljárásra azonban közös szabályok vonatkoznak.

    Melyek azok a magyar ellátások, amelyek esetében a koordinációs rendeletek alkalmazhatók?

    A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatáskörébe tartozó ellátások közül a koordinációs rendeletek tárgyai hatálya az alábbi magyar ellátásokra terjed ki:

    • öregségi nyugdíj, ide értve a nők kedvezményes öregségi nyugdíját is,
    • özvegyi nyugdíj, ideértve a baleseti özvegyi nyugdíjat is,
    • árvaellátás, ideértve a baleseti árvaellátást is,
    • szülői nyugdíj, ideértve a baleseti szülői nyugdíjat is,
    • korhatár előtti ellátás,
    • átmeneti bányászjáradék,
    • táncművészeti életjáradék,
    • baleseti járadék.

    Mely országok alkalmazzák a koordinációs rendeleteket?

    A koordinációs rendeletek területi hatálya az Európai Unió tagállamaira és azokra az országokra terjed ki, amelyek az Európai Unióval kötött megállapodás alapján a rendeleteket magukra nézve kötelezően alkalmazandó jogszabálynak ismerik el.

    Ezek az országok az következők: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország (Guadaloupe, Guyana, Réunion szigetek, Martinique, Mayotte, Saint –Martin is), Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália (Madeira és az Azori szigetek is), Svájc, Románia, Spanyolország (Kanári szigetek is), Svédország, Szlovákia, Szlovénia.

    Az Egyesült Királyságban megszerzett szolgálati idő esetén a 2021. január 1-jét megelőzően megkezdett jogviszonyokra a koordinációs rendeletek szabályait, az ezt követően kezdődő jogviszonyokra pedig az Európai Unióval megkötött Együttműködési Megállapodás rendelkezéseit kell a nyugdíjügyekben alkalmazni. Mindkét esetben az Egyesült Királysághoz tartozónak minősülnek – Jersey és Man szigetek kivételével – a tengerentúli tartományok is. Az Egyesült Királyságra vonatkozó részletes információk a „Nyugdíjak az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépését követően” című tájékoztatóban találhatók.

    Hogyan kell a koordinációs rendeletek szabályait alkalmazni a nyugdíjügyekben?

    Lényeges alapelv, hogy a koordinációs rendeletek azt biztosítják, hogy a polgárokat az egyes ellátásokhoz való hozzáférés során ne érje hátrány amiatt, mert éltek a szabad mozgás és tartózkodás jogával, és nem csak egy országban dolgoztak.

    Ennek megfelelően tehát a rendelet egységes eljárási szabályokat tartalmaz az egyes ellátások igénylésére, a jogosultsági feltételek vizsgálata során a más országokban bekövetkezett tények és események, mint például a nyugdíjra jogosító szolgálati idő figyelembevételére, illetve az ellátásokhoz való közvetlen hozzáférésre.

    Az ellátásokra való jogosultság elbírálása azonban minden esetben az ellátást megállapító ország jogszabályai alapján történik, ezért a magyar nyugdíjigények elbírálása során a koordinációs rendeletek mellett a magyar társadalombiztosítási jogszabályokat is alkalmazni kell. Így előfordulhat az is, hogy egy több európai uniós országban szolgálati idővel rendelkező személy részére nem azonos időponttól állapítják meg a nyugdíjat, mivel az egyes országokban a nyugdíjkorhatárok, és a jogosultsági feltételek is eltérőek.

    Minden ország csak a saját területén megszerzett keresetek, teljesített járulékfizetés alapján állapít meg nyugdíjat, az ellátásra való jogosultsághoz azonban más országban megszerzett szolgálati időt is figyelembe vesz.

    Ennek megfelelően tehát Magyarország és a külföldi munkavégzés helye szerinti ország is megállapítja a nyugdíjat a saját jogszabályaiban foglalt jogosultsági feltételek teljesülése esetén, a nyugdíj összegének kiszámítása és a nyugdíj folyósítása a nyugdíjat megállapító ország nemzeti jogszabályai alapján történik.

    Alapelv, hogy az ellátások megállapítása és folyósítása során a koordinációs rendeleteket alkalmazó országokban bekövetkezett tényeket és eseményeket úgy kell értékelni, mintha azok az ellátás megállapításáért vagy folyósításáért felelős országban következtek volna be.

    Például:

    • özvegyi nyugdíj esetén a külföldön kötött házasság, vagy külföldön történő élettársi együttélés az özvegyi nyugdíj folyósításának megszüntetését eredményezheti,
    • árvaellátás esetén a külföldi nappali tagozatos tanulmányok megalapozzák a magyar árvaellátásra való jogosultságot
    • az özvegyi nyugdíj mértékére a külföldön megállapított öregségi nyugdíj is hatással van.

    Hogyan kell a koordinációs rendeletek alapján igényelni az ellátásokat?

    A koordinációs rendeletek alapján igényelhető ellátásokat csak a lakóhely szerinti országban kell kérelmezni, ugyanis az ellátás iránti kérelem minden olyan ország ellátása iránti kérelemnek minősül, ahol az érintett nyugdíjra jogosító szolgálati időt szerzett.

    Öregségi nyugdíj igénylése esetén lehetőség van arról is nyilatkozni, hogy egy vagy több ország ne állapítson meg ellátást az igény alapján. (Ez öregségi nyugdíj megállapításának az elhalasztása.) Ebben az esetben az elhalasztott nyugdíj megállapítását később kell igényelni.

    Főszabály szerint a kérelmet az igénylőnek a lakóhelye szerinti országban, az ott előírt szabályok szerint kell benyújtania. Ha azonban az igénylő a lakóhelye szerinti országban nem szerzett nyugdíjra jogosító biztosítási időt, akkor az igényt az utolsó biztosítási idő szerzésének helye szerinti országban is be lehet nyújtani.

    Magyarországi lakóhely esetén az alábbi nyomtatványokon lehet az ellátás iránti kérelmeket benyújtani:

    Az igényt a kérelmező törvényes képviselője (gondnoka) vagy meghatalmazottja is előterjesztheti, a képviseletre vonatkozó okirat csatolásával.

    Hozzátartozói ellátás iránti kérelem esetén, ha az elhunyt jogszerző után hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került, vagy a kérelem a korábban folyósított hozzátartozói nyugdíj feléledésére irányul, az igényt személyesen a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság ügyfélszolgálatán lehet benyújtani: Budapest, XIII. kerület Váci út 73. 

    Posta cím:

    Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság

    1820 Budapest

    A nyugdíjigény benyújtásához szükséges nyomtatványok beszerezhetőek a nyugdíjbiztosítási szervektől, valamint letölthetők jelen cikk „Kapcsolódó nyomtatványok” menüpontjából

    Ha az igénylő a koordinációs rendeletek területi hatálya alá tartozó országban rendelkezik lakóhellyel, a nyugdíjigényt a külföldi nyugdíjbiztosítási szervhez kell benyújtani, a lakóhely szerinti országban előírt rendelkezések alapján. A külföldi nyugdíjbiztosítási szervek elérhetőségi adatai az adott országra vonatkozó tájékoztatóban találhatók. A Magyar nyugdíjkorhatárokról a Hitelfórum cikkében olvashatunk.

  • Ki mer hozzányúlni a 13. és 14. havi nyugdíjhoz?

    Ki mer hozzányúlni a 13. és 14. havi nyugdíjhoz?

    A Tisza Párt múlt héten napvilágot látott választási programjában, egyebek közt a 13. és 14. havi nyugdíj megtartását, az évente akár 200 ezer forint erejéig felhasználható Nyugdíjas SZÉP-kártyát, a minimum 120 ezer forintos nyugdíjgaranciát, továbbá a legalacsonyabb nyugdíjak rendkívüli megemelését ígérik az időseknek. Ezenkívül megvizsgálnák a Férfiak 40 program bevezetését is.

    Hírkereső: több száz hír egyhelyen

    Farkas András nyugdíjszakértő az ellenzéki párt nyugdíjprogramjáról úgy vélekedett: egyelőre a leírt elvek alapján ez egy megvalósítható terv, de valahonnan plusz 600-800 milliárd forintot elő kell teremteni rá a költségvetésben, ami nem lehetetlen. Feltéve, ha a Tisza megnyeri a választást, akkor a tervezett bevételnövelő intézkedések, illetve az EU pénzcsapjainak várható megnyílása nyomán végrehajtható lehet ez a program – hangzott el az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

    Tekintettel arra, hogy a Magyarországon a nyugdíjakra viszonylag keveset költünk EU-s összevetésben, akár még különösebb erőfeszítések nélkül is megvalósítható, hogy a nyugdíjasok helyzetén javítsunk – mondta.

    A programnak egy nagyon fontos üzenete van, mégpedig az, hogy

    a szegény nyugdíjasok nagyon jól járhatnak ezzel a koncepcióval.

    – hívta fel rá a figyelmet.

    Magyarországon rengetegen kapnak 120 ezernél kevesebb havi nyugdíjat, így a nyugdíjgarancia az érintettek részéről hatalmas segítség. Ez orvosolná azt a régóta fennálló rettenetes problémát, ami miatt úgy tűnik, hogy a szolidaritás elve eltűnt a nyugdíjrendszerből, amely számos idős embert hagyott a mélyszegénységbe zuhanni – jegyezte meg.

    Egy dologra azonban figyelni kell: ha ezt a garanciát mechanikusan berögzítik 120 ezer forintra, akkor már a következő évben is kevesebbet fog érni, ezért minimum hozzá kellene kötni az inflációhoz.

    A szakértő szerint a Tisza programjából az is kitűnik, hogy pártnál megpróbáltak úgy manőverezni, hogy a szegényeknek többet adjanak, és lehetőleg ne bántsák a nagyobb nyugdíjjal rendelkezőket sem – fűzte hozzá.

    13. és 14. havi nyugdíj

    Jelentős terhet ró a költségvetésre az egyhavi plusz öregségi nyugdíj kifizetése, amely körülbelül 540 milliárd forintnyi tétel, minden egyéb ellátással együtt pedig 620 milliárd forintot. Ha a 14. havit is teljes egészében kifizetnék, az már a duplája lenne ennek a ráfordításnak. Idén csak egyheti plusz nyugdíj jár, ami még így is egy 150-170 milliárd forintos plusztételt jelent.

    Méltányossági szempontból egyáltalán nem jó, hogy a plusznyugdíjat mindenki a saját nyugdíjához mérten, egységes összegben kapja meg, mert így a magas nyugdíjjal rendelkezők arányosan jóval nagyobb kifizetéshez juthatnak, mint a kisnyugdíjasok. Régiós példát említve, Lengyelországban szintén létezik 13. és 14. havi havi nyugdíj, de az ottani rendszernek korlátai vannak. Ezt a juttatást mindenki az ottani minimálnyugdíj összegében kapja meg, ami nagyjából a magyar mediánnyugdíjnak – körülbelül 200 ezer forint – felel meg. A 14. havi nyugdíjat esetén viszont már nagyon erős korlátokkal adják oda, ott a maximumérték a minimálnyugdíj, a juttatást pedig attól függően kapja valaki, hogy mekkora a saját nyugdíja – részletezte Farkas András.

    A Tisza azonban nem fog hasonló módon differenciálni – jelezte előre, mondván, hogy ez öngyilkosság lenne a párt részéről. A korábbi tapasztalatok alapján politikailag nagyon kockázatos egy már bejelentett intézkedést „farigcsálni”, ezt most senki nem vállalná be.

    Ha hatalomra kerülnek, minden áron elő fogják teremteni erre a pénzt.

    – értékelt.

    Klasszikus választási programba való ígéretek

    A programban szembetűnő, hogy a nyugdíjrendszer szükséges átalakítása hiányzik a Tisza terveiből, ám Farkas András ezzel kapcsolatban most megértő, szerinte nem egy választási programban kell ezt rögzíteni, ennek nincs még itt az ideje.

    Nyugdíjreformról nyilván csak kormányon lehet gondolkodni, majd a témában társadalmi vitát kell indítani. Most a választás előtt csak a fő csapásirányokat lehet kijelölni. Úgy tűnik, hogy most a fő irány, hogy a nagyon szegény nyugdíjasokon jelentősen segítsenek, emellett nem akar elvenni semmit sem a nyugdíjasoktól.

    Az ellenzéki párt terveiben többek közt az is szerepel, hogy megvizsgálják a férfiak40 program bevezetését, szó szerint idézve, „a programot a Nők 40 tapasztalatai alapján, fokozatosan a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának biztosítása mellett valósítják majd meg”.

    Ha a Nők 40-et mechanikusan rá akarnánk vetíteni férfiakra, az egy újabb 500-600 milliárd forintos tételt jelenten, ami már tényleg túl nagy költségvetési teher .

    – szögezte le.

    Ténylegesen akkor tudnák segíteni a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát, plusz az érintett nőket és férfiakat, ha bevezetnének egy nagyon korszerű korhatár előtti nyugdíjazási rendszert, amely egyébként mindenhol létezik az európai nyugdíjrendszerekben.

  • Hogy jogszerű a felmondás nyugdíj előtt?

    Hogy jogszerű a felmondás nyugdíj előtt?

    Ha a nyugdíj előtt álló munkavállaló elveszíti a munkáját, sok esetben nehezebb új munkaviszonyt létesítenie, mint a fiatalabb munkavállalóknak. Ezért a törvény a nyugdíj előtt álló munkavállalók védelmében szigorúbb szabályokat határoz meg a munkáltatói felmondás esetére.

    Hírkereső percről percre

    Hogyan jogszerű a felmondás nyugdíj előtt?

    Mikor védett korú a munkavállaló?

    A munkajogi gyakorlatban a felmondás szempontjából az a munkavállaló van védett korban, aki nem minősül nyugdíjasnak és a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig legfeljebb 5 év van hátra.

    A munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár meghatározása tekintetében a munkavállaló életkorát és szolgálati idejét kell figyelembe venni. Így például aki 1957-ben vagy azt követően született, annak az öregségi nyugdíjkorhatár 65 év, és főszabály szerint legalább 20 év szolgálati idő szükséges az öregségi nyugdíjhoz.

    A nők esetén a védett kor meghatározása során nem a 40 év szolgálati idő alapján igénybevehető kedvezményes öregségi nyugdíj lesz a mérvadó. Tehát nem azt kell figyelembe venni, hogy a munkavállaló jogosult lenne-e a kedvezményes öregségi nyugdíj igénybevételére. A dolgozóra irányadó általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése számít.

    Nem minősül védett korúnak az a munkavállaló, aki már öregségi nyugdíjra jogosult. Ha tehát betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik. Szintén nem védett korú, aki az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban, illetve öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül.

    Hogyan jogszerű a felmondás nyugdíj előtt?

    A védett korban lévő munkavállaló a törvényben foglalt felmondási védelmet, illetve korlátozást élvez. A védelem nem általánosságban tiltja a munkaviszony felmondással való megszüntetését. Ám a felmondás lehetőségét szigorítja és további feltételekhez köti. A munkavállaló a törvényi védelemben akkor részesül, ha a felmondás közlésekor a védett kort betöltötte.

    Ha a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül kívánja a munkáltató a munkaviszonyt a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással megszüntetni, akkor ezt csak meghatározott esetekben teheti meg. Ilyen eset, ha:
    – a munkavállaló munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
    – egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

    Ez azt jelenti, hogy a védett korban lévő munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartására akkor lehet felmondást alapozni, ha fennállnak az azonnali hatályú felmondás indokai. Ilyen esetben tehát a munkáltató lényegében választhat, hogy azonnali hatályú vagy „rendes” felmondással kíván-e élni.

    Ha a dolgozó védett korban van és a munkáltató a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból kíván felmondani, akkor a munkáltatónak munkakör felajánlási kötelezettsége van.

    A munkáltató ilyen esetben a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakört köteles felajánlani. A munkaviszony ebben az esetben akkor szüntethető meg felmondással, ha nincs a munkahelyen e feltételeknek megfelelő betöltetlen másik munkakör. Akkor is jogszerű lehet a felmondás, ha a munkavállaló az előzőekben jelzett munkakörben való foglalkoztatási ajánlatot elutasítja.

    Ha a munkahelyen nincs a dolgozó képességének, végzettségének, gyakorlatának megfelelő másik betöltetlen munkakör, akkor a munkáltató nem köteles e feltételeknek nem megfelelő „alacsonyabb beosztású” munkakört felajánlani. Ez még akkor is így van, ha egyébként lenne ilyen szabad munkakör. Ugyanakkor a munkáltató nem kerülheti meg a munkakör felajánlási kötelezettséget azzal, hogy a korábban betöltetlen másik megfelelő munkakört átmenetileg megszünteti. Szintén nem jogszerű megoldás, ha a felajánlható munkakört mással ideiglenesen betölti abból a célból, hogy a védett korú munkavállalónak felmondhasson. Amennyiben erre akár utólag fény derül, a felmondás jogellenes lesz.

    A felmondásban a viták elkerülése érdekében javasolt feltüntetni, ha nem volt felajánlható másik munkakör, ill. azt a munkavállaló elutasította.

    Ha ez kimarad a felmondásból, a felmondás nem lesz szükségszerűen jogellenes. Ám vita esetén a munkáltatónak kell bizonyítani a felajánlható munkakör hiányát vagy a felajánlott munkakör elutasítását.

    Magasabb a végkielégítés, ha a felmondás nyugdíj előtt történik?

    Ha a felmondás közlésének időpontjában a munkavállaló védett korú és végkielégítésre jogosult, akkor az általánosnál magasabb összegű végkielégítés illeti meg.

    Ennek jogszabályi mértéke:

    – legalább 3 év munkaviszony esetén 2 havi távolléti díj,
    – minimum 5 év munkaviszony esetén 3 havi távolléti díj,
    – minimum 10 év munkaviszony esetén 5 havi távolléti díj,
    – legalább 15 év munkaviszony esetén 6 havi távolléti díj,
    – legalább 20 év munkaviszony esetén 8 havi távolléti díj,
    – minimum 25 év munkaviszony esetén 9 havi távolléti díj.

  • Nyugdíj 2026-tól: Vannak változások, de nem mindenki tud róla!

    Nyugdíj 2026-tól: Vannak változások, de nem mindenki tud róla!

    Fontos módosítások lépnek életbe az özvegyi ellátásoknál a következő években. A nyugdíj rendszerét érintő változások azonban nem mindenkire vonatkoznak azonnal, ezért érdemes tisztán látni, mikor és kire érvényesek az új szabályok.

    Friss hírek: Hírkereső top hírek

    A nyugdíj egyik speciális formáját, az özvegyi nyugdíjat érintő törvénymódosítás ugyan már hatályba lépett, de az új feltételeket csak a 2026. június 30. után bekövetkező haláleseteknél kell alkalmazni – írja a Teol cikke. Az ezt megelőző elhalálozások esetében továbbra is a korábbi szabályok maradnak érvényben.

    Kinek jár majd az özvegyi nyugdíj 2026-tól?

    Az özvegyi nyugdíj továbbra sem jár automatikusan, azt minden esetben kérelmezni kell. Az új szabályozás szerint 2026-tól a külön élő házastársak is az együtt élőkkel azonos feltételekkel válhatnak jogosulttá, amennyiben a házassági kötelék fennáll.

    Az élettársi kapcsolatban élők esetében viszont szigorodás jön: özvegyi nyugdíj csak akkor jár, ha a jogszerző halálakor egyik fél sem áll fennálló házasságban harmadik személlyel. 

    Az elvált házastárs továbbra is csak kivételes esetben jogosult, például ha tartásdíjban részesült.

    Mennyi az özvegyi nyugdíj, és mi változik az idősebb korban házasodóknál?

    Az özvegyi nyugdíj összege változatlanul az elhunyt társ öregségi nyugdíjának 60 százaléka. Kedvezőbbé válik viszont a helyzet azok számára, akik idősebb korban kötöttek házasságot: ha a házasság nem érte el az öt évet, de azt megelőzően legalább tíz évig élettársi kapcsolatban éltek, a két időszak együtt már jogosultságot adhat.

  • Nyugdíjkilátások 2026-ban: mire számíthatnak a mostani és jövőbeli nyugdíjasok?

    Nyugdíjkilátások 2026-ban: mire számíthatnak a mostani és jövőbeli nyugdíjasok?

    A nyugdíj kérdése egyre több embert foglalkoztat Magyarországon, különösen a gazdasági bizonytalanság és az emelkedő megélhetési költségek idején. A szakértők szerint 2026 felé közeledve a nyugdíjasok és az aktív dolgozók számára is fontosabbá válik a tudatos tervezés, mivel a jelenlegi trendek hosszú távon is hatással lehetnek az időskori megélhetésre.

    Kapcsolódó cikkek

    Demográfiai kihívások árnyékában

    Magyarországon – akárcsak Európa nagy részén – folyamatosan nő az idősebb korosztály aránya, miközben a munkaképes lakosság száma csökken. Ez a folyamat komoly terhet ró a nyugdíjrendszerre, hiszen egyre kevesebb aktív dolgozónak kell eltartania egyre több nyugdíjast.

    Szakértők szerint ez nem feltétlenül jelent azonnali válságot, de hosszú távon elkerülhetetlenné teszi a rendszer finomhangolását. A nyugdíj összege és vásárlóereje így kiemelt figyelmet kap a következő években.

    Nyugdíjemelések és vásárlóerő

    Az elmúlt időszakban a nyugdíjemelések elsősorban az infláció követésére irányultak. Bár ez rövid távon segíthet megőrizni a nyugdíjak értékét, sok érintett szerint a mindennapi kiadások növekedése ennél gyorsabb ütemet diktál.

    2026-ra a szakértők szerint továbbra is kulcskérdés marad, hogy a nyugdíjak mennyire tudják követni a valós megélhetési költségeket, különösen az élelmiszer- és rezsiárak területén.

    Öngondoskodás szerepe felértékelődik

    Egyre több elemző hangsúlyozza, hogy az állami nyugdíj mellett az öngondoskodás szerepe is növekszik. A nyugdíj-megtakarítási formák, például az önkéntes pénztárak vagy más hosszú távú megtakarítások, kiegészítő jövedelmet biztosíthatnak időskorban.

    A tudatos pénzügyi tervezés már aktív korban is meghatározó lehet, különösen azok számára, akik stabilabb nyugdíjas éveket szeretnének.

    Kilátások 2026-ra

    Összességében a nyugdíjrendszer stabilitása továbbra is fennmaradhat, azonban a nyugdíjak reálértéke és a megélhetés szintje komoly kihívások elé néz. A szakértők szerint a felkészülés és az időben meghozott döntések jelenthetik a legnagyobb biztonságot a következő években.