Kategória: Nyugdíj hírek

  • Állami meglepetés az időseknek: ennyi pénzt kap, aki eléri a 90. életévét

    Állami meglepetés az időseknek: ennyi pénzt kap, aki eléri a 90. életévét

    Kevesen tudják, hogy Magyarországon bizonyos életkorok elérésekor külön pénzbeli juttatás és jubileumi köszöntés jár az időseknek. A támogatás nem a havi nyugdíj része, hanem külön folyósított egyszeri összeg, amelynek nagysága az elért életkorral együtt emelkedik.

    Az első országos jubileumi juttatása 90. születésnaphoz kapcsolódik, de nem ez az utolsó: 95, 100, 105, 110 és 115 éves korban ismét jár az állami köszöntés és a hozzá kapcsolódó pénz.

    Ennyi pénzt kap, aki betölti a 90. életévét

    A szépkorúak jubileumi köszöntéséről szóló szabályok alapján a 90. életévét betöltő jogosult 90 000 forintos egyszeri jubileumi juttatást kap.

    A következő összegek járnak:

    90 éves korban: 90 000 forint

    95 éves korban: 95 000 forint

    100 éves korban: 100 000 forint

    105 éves korban: 105 000 forint

    110 éves korban: 110 000 forint

    115 éves korban: 115 000 forint

    Vagyis aki például megéri a 100. születésnapját, nemcsak a 90 éves korában kapott támogatásra jogosult: 95 évesen újabb 95 ezer, 100 évesen pedig további 100 ezer forintos jubileumi juttatás járhat neki.

    Nem csak pénzt kap a szépkorú

    A jubileumi köszöntéshez emléklap is tartozik. Az érintett kérheti a személyes köszöntést, amelynek megszervezésében a lakóhely szerint illetékes önkormányzat is részt vehet.

    Ha valaki nem szeretne személyes köszöntést, az okiratot postai úton is megkaphatja.

    Nem a születésnap után kell elkezdeni intézni

    A rendszer egyik fontos előnye, hogy a jogosultnak nem a 90. születésnapja után kell kiderítenie, hogyan igényelheti a pénzt.

    Budapest Főváros Kormányhivatala legalább 60 nappal a jubileumi életkor betöltése előtt írásban keresi meg az érintettet. A megküldött nyomtatványon többek között meg kell adni, hogy hová kéri a jubileumi juttatás folyósítását.

    A pénz bankszámlára vagy magyarországi lakcímre is kérhető. A szükséges adatok továbbítása után a juttatást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja.

    Már a születésnap előtt megérkezhet a pénz

    Érdekesség, hogy a jubileumi juttatás kifizetésével nem feltétlenül kell megvárni magát a születésnapot.

    A szabályok szerint a pénzt legkorábban a jubileumi életkor betöltését megelőző ötödik napon folyósíthatják. A juttatás a többi nyugdíjtól és ellátástól elkülönítetten érkezik.

    Ez tehát nem nyugdíjemelés és nem havi pluszpénz, hanem az adott életkor eléréséhez kapcsolódó egyszeri állami juttatás.

    Ki jogosult a jubileumi juttatásra?

    A köszöntés és a pénzbeli juttatás többek között a Magyarországon bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokat illeti meg a meghatározott jubileumi életkorok betöltésekor.

    A szabályozás bizonyos feltételekkel a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, illetve Magyarországon letelepedett EGT-állampolgárokra is kiterjed.

    Fontos az is, hogy a jubileumi juttatás nem attól függ, mekkora valakinek a nyugdíja. Nincs olyan általános jövedelmi határ, amely miatt egy magasabb nyugdíjjal rendelkező szépkorú elesne ettől az állami köszöntéstől.

    És mit kaphat valaki 90 éves kora előtt?

    Az országos jubileumi juttatás első alkalommal 90 éves korban jár. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy 70, 75, 80 vagy 85 éves nyugdíjas sehol sem kaphat életkorához kapcsolódó támogatást.

    Egyes települési és kerületi önkormányzatok saját támogatási rendszert működtetnek. Ezek között találhatók olyan helyi juttatások is, amelyek már 65, 70, 75, 80 vagy 85 éves korban igénybe vehetők.

    A feltételek és az összegek azonban településenként jelentősen eltérhetnek. Van, ahol jövedelmi feltételhez kötik a támogatást, máshol meghatározott jubileumi életkor betöltése a legfontosabb feltétel.

    Ezért a 90 év alatti időseknek érdemes a saját településük vagy kerületük önkormányzatánál is utánanézniük, létezik-e időskorúaknak vagy szépkorúaknak járó helyi támogatás.

    90 éves kortól ötévente újabb állami köszöntés jár

    A rendszer tehát nem ér véget a 90. születésnappal. A következő állami jubileumi köszöntés 95 évesen, majd 100, 105, 110 és 115 éves korban következik.

    A juttatás összege minden alkalommal megegyezik az adott jubileumi életkor ezer forintban kifejezett értékével: a 90 éves 90 ezer, a 100 éves 100 ezer, a 110 éves pedig 110 ezer forintot kap.

    Aki pedig még nem töltötte be a 90. életévét, annak különösen érdemes megnéznie a lakóhelye szerinti önkormányzat támogatásait, mert helyben akár jóval korábbi életkortól is járhat egyszeri pluszpénz.

  • Akár meg is duplázódhat a nyugdíjuk – kiderült, kik járhatnak jól 2027-től

    Akár meg is duplázódhat a nyugdíjuk – kiderült, kik járhatnak jól 2027-től

    2027. január 1-jétől 120 ezer forintra emelkedik az öregségi nyugdíj legkisebb összege. Magyar Péter miniszterelnök szerint a kormány döntése több százezer idős embert érint, és lesznek olyanok is, akiknek akár megduplázódhat a járandóságuk. De pontosan mit jelent a 120 ezer forintos minimum, és valóban minden ennél kevesebb nyugdíjat automatikusan 120 ezer forintra emelnek? Megnéztük a jelenlegi nyugdíjszabályokat is.

    Nyugdíjemelés kalkulátor 2026–2027

    A nyugdíjminimum emelése azért számít rendkívüli változásnak, mert a jelenlegi 28 500 forintos összeg hosszú évek óta változatlan. A most bejelentett 120 ezer forintos minimum ennek több mint négyszerese.

    2027 januárjától 120 ezer forint lesz a nyugdíjminimum

    Magyar Péter bejelentése szerint a kormány döntött arról, hogy 2027. január 1-jétől 120 ezer forintra emelik az öregségi nyugdíj legkisebb összegét. A jelenlegi és az új összeg között jelentős a különbség:
    • jelenlegi nyugdíjminimum: 28 500 forint,
    • 2027-től bejelentett nyugdíjminimum: 120 000 forint,
    • a különbség: 91 500 forint havonta.
    Ez éves szinten 1 098 000 forintos különbséget jelent a két összeghatár között.

    Van, akinek akár meg is duplázódhat a járandósága

    A miniszterelnök a bejelentésben arra is kitért, hogy a változás több százezer idős embert érinthet. Magyar Péter szerint lesznek olyanok, akiknek akár a duplájára is emelkedhet a járandóságuk. Ez elsősorban azok számára lehet különösen fontos, akik jelenleg nagyon alacsony összegű ellátásból élnek. Ha például valakinek a változás előtt 60 ezer forintos, az intézkedés hatálya alá tartozó ellátása lenne, a 120 ezer forintos szint valóban kétszeres összeget jelentene. Ez azonban csak szemléltető példa: az egyes nyugdíjasok tényleges emelését a részletes szabályok alapján lehet majd meghatározni.

    Nem minden nyugdíjas kap havi 91 500 forinttal többet

    A bejelentés kapcsán ezt érdemes külön hangsúlyozni. A 28 500 forintról 120 ezer forintra emelkedő nyugdíjminimum nem azt jelenti, hogy 2027 januárjától minden nyugdíjas havi 91 500 forintos emelést kap. A 91 500 forint a jelenlegi és az új minimum közötti különbség. Aki például ennél lényegesen magasabb, 200, 250 vagy 300 ezer forintos nyugdíjat kap, annak a nyugdíjminimum megváltoztatása önmagában nem jelent 91 500 forintos pluszt. A magasabb összegű nyugdíjaknál az általános nyugdíjemelés szabályai továbbra is külön kérdést jelentenek.

    Mit jelent valójában az öregségi nyugdíj legkisebb összege?

    A nyugdíjminimum működésének megértéséhez érdemes megnézni a jelenlegi szabályozást is. Az öregségi nyugdíj összegét alapvetően a megszerzett szolgálati idő és a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset határozza meg. A jelenlegi nyugdíjtörvény ugyanakkor kimondja, hogy az öregségi teljes nyugdíj összege főszabály szerint nem lehet kevesebb a külön jogszabályban meghatározott legkisebb összegnél. Ez az a minimumösszeg, amelynek jelentős emeléséről most döntött a kormány.

    Van egy fontos kivétel: a résznyugdíj

    Van azonban egy olyan részlet, amely a 120 ezer forintos bejelentés után különösen fontossá válhat. A hatályos szabályok szerint öregségi résznyugdíjra az lehet jogosult, aki betöltötte a rá irányadó nyugdíjkorhatárt, és legalább 15 év szolgálati idővel rendelkezik. A teljes öregségi nyugdíjhoz főszabály szerint legalább 20 év szolgálati idő szükséges. A jelenlegi törvény ráadásul olyan kivételeket is tartalmaz, amelyek miatt a nyugdíjminimum szabálya nem alkalmazható automatikusan minden egyes nyugdíjmegállapításnál. Ezért önmagában abból a mondatból, hogy 120 ezer forintra emelkedik az öregségi nyugdíj legkisebb összege, még nem érdemes arra következtetni, hogy 2027-től kivétel nélkül minden nyugdíjszerű ellátás legalább 120 ezer forint lesz.

    Mi történhet a 100 ezer forint körüli nyugdíjakkal?

    Ez lehet az egyik legfontosabb gyakorlati kérdés a következő hónapokban. Ha valaki például jelenleg 100 ezer forintos ellátást kap, akkor természetesen számára is jelentős lenne egy 120 ezer forintos alsó határ: a különbség havi 20 ezer, éves szinten pedig 240 ezer forint. 80 ezer forintos összeg esetén a 120 ezer forintig számított különbség havi 40 ezer, éves szinten 480 ezer forint lenne. Ezek azonban nem egyéni jogosultsági számítások, hanem egyszerű példák arra, mekkora különbséget jelenthet az új összeghatár. A tényleges jogosultságot és emelést a 2027-től alkalmazandó részletszabályok határozzák meg.

    A 120 és 140 ezer forint közöttiekre is érdemes figyelni

    A legalacsonyabb nyugdíjak rendezésén túl korábban a 120 és 140 ezer forint közötti nyugdíjak felzárkóztatása is szóba került. Ez azért lehet fontos, mert egy kizárólag 120 ezer forintos minimum bevezetése után könnyen kialakulhatna olyan helyzet, hogy egymáshoz nagyon közel kerülnek azok, akik korábban jelentősen eltérő összegű nyugdíjat kaptak. A következő időszak egyik fontos kérdése ezért az lesz, hogy a minimum emelése mellett milyen további szabályokat alkalmaznak az alacsony, de már 120 ezer forint feletti nyugdíjaknál.

    Nem ugyanaz a nyugdíjminimum és a januári nyugdíjemelés

    A két fogalmat sem érdemes összekeverni. A nyugdíjminimum emelése a legkisebb összeg szabályának megváltoztatását jelenti, míg az általános nyugdíjemelés a már megállapított nyugdíjak széles körének emelését szolgálja. Ezért egy 120 ezer forintnál magasabb nyugdíjban részesülő számára is lehet emelés 2027 januárjában, de nem azért, mert 28 500-ról 120 ezer forintra változik a nyugdíjminimum.

    Miért ekkora változás a 120 ezer forintos összeg?

    A jelenlegi 28 500 forintos minimum nagyságát jól érzékelteti, hogy az összeget még 2008-ban állapították meg ezen a szinten. Azóta a bérek, az árak és természetesen maguk a nyugdíjak is jelentősen emelkedtek, miközben ez az érték változatlan maradt. A 120 ezer forintra történő emelés ezért nem néhány százalékos korrekció, hanem a rendszer egyik régóta változatlan elemének jelentős átírása.

    Nem csak a nyugdíjasok miatt érdekes a 28 500 forintos összeg

    Van még egy kevésbé látványos következmény, amelyre érdemes figyelni. A 28 500 forintos összeg hosszú időn keresztül számos támogatási és szociális szabályban jelent meg viszonyítási alapként. Az elmúlt években ugyanakkor több területen már külön fogalomként használják a szociális vetítési alapot, amelynek összege szintén 28 500 forint. Ezért a nyugdíjminimum 120 ezer forintra emeléséből nem következik automatikusan, hogy minden olyan támogatási értékhatár is több mint négyszeresére nő, amelynél korábban a 28 500 forintos összeggel találkozhattunk. Ez a részlet különösen fontos lehet azoknak, akik valamilyen szociális támogatásra vagy jövedelemhatárhoz kötött ellátásra jogosultak.

    A részletszabályok mutatják majd meg, pontosan ki mennyit kap

    A legfontosabb döntés tehát már megszületett: 2027. január 1-jétől 120 ezer forintra emelkedik az öregségi nyugdíj legkisebb összege. A következő lépés a részletes szabályozás lesz. Ebből derülhet ki pontosan, hogyan történik a jelenleg nagyon alacsony nyugdíjak felzárkóztatása, milyen szabály vonatkozik az egyes speciális esetekre, illetve hogyan kapcsolódik mindehhez a 2027-es általános nyugdíjemelés. A változás mindenesetre jelentős: a jelenlegi 28 500 forintos minimum helyére 120 ezer forintos összeg kerül. Magyar Péter szerint több százezer idős ember járandósága emelkedik, és lesz, akinek akár meg is duplázódhat az ellátása. Hogy ez egy konkrét nyugdíjas esetében pontosan mekkora pluszt jelent majd, azt azonban nem a 91 500 forintos különbségből, hanem a 2027-re elkészülő részletes szabályokból lehet majd megállapítani.
  • Nyugdíj utalás 2026 szeptember: előbb jön a nyugdíj

    Nyugdíj utalás 2026 szeptember: előbb jön a nyugdíj

    A 2026. szeptemberi nyugdíj utalása a megszokottnál egy nappal korábban történik. A Magyar Államkincstár hivatalos tájékoztatója szerint a szeptember havi nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások 2026. szeptember 11-én, pénteken kerülnek jóváírásra a bankszámlákon.

    Ez azért fontos, mert sok nyugdíjas a hónap 12. napjához igazodik. Szeptemberben azonban nem szeptember 12-én, hanem már szeptember 11-én megérkezhet a nyugdíj.

    Mikor jön a nyugdíj 2026 szeptemberében?

    A hivatalos időpont:

    2026. szeptember 11., péntek

    A Magyar Államkincstár éves folyósítási naptára alapján augusztusban augusztus 12-én történt a banki jóváírás, szeptemberben szeptember 11-én várható, októberben pedig ismét október 12. szerepel a naptárban.

    💰 Szeptemberi nyugdíj 2026
    Szeptember 11., péntek

    A bankszámlára érkező szeptemberi nyugdíj jóváírásának várható időpontja 2026. szeptember 11.

    Miért érkezik egy nappal korábban a szeptemberi nyugdíj?

    2026-ban szeptember 12. szombatra esik, ezért a banki jóváírás várható időpontja az azt megelőző munkanap, szeptember 11., péntek.

    A nyugdíjasoknak emiatt külön teendőjük nincs: aki bankszámlára kapja az ellátását, annál a jóváírás automatikusan történik.

    Fontos ugyanakkor, hogy a Magyar Államkincstár az éves naptárban szereplő időpontokat tájékoztató jellegűként tünteti fel.

    Mi történik, ha postán kapom a nyugdíjat?

    A postai nyugdíjkifizetés más rendszer szerint történik. A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint azok számára, akik postai úton kapják az ellátást, a kézbesítés a Magyar Posta által előzetesen biztosított nyugdíjkifizetési naptárban meghatározott napon történik.

    Ezért a szeptember 11-i dátumot elsősorban a bankszámlára történő nyugdíjfolyósításnál kell figyelembe venni.

    Mikor jön a következő nyugdíj?

    A szeptemberi kifizetés után a következő havi nyugdíj banki jóváírásának várható időpontja 2026. október 12., hétfő.

    Az év végén pedig jelentősen előrébb kerül a decemberi kifizetés: a Kincstár naptára szerint 2026. december 2-án, szerdán várható a decemberi ellátás banki jóváírása.

    Nyugdíj utalás 2026 – a következő időpontok

    HónapVárható banki jóváírás
    2026. szeptemberszeptember 11. (péntek)
    2026. októberoktóber 12. (hétfő)
    2026. novembernovember 12. (csütörtök)
    2026. decemberdecember 2. (szerda)

    A dátumok a Magyar Államkincstár hivatalos 2026-os tájékoztatójából származnak.

    👉 Nyugdíj 2027 – teljes összefoglaló:

    Kapcsolódó nyugdíj témák

  • Nagy változás a nyugdíjaknál: mostantól Revolutra is érkezhet az utalás

    Nagy változás a nyugdíjaknál: mostantól Revolutra is érkezhet az utalás

    Új lehetőség nyílt meg a Revolutot használó magyar nyugdíjasok előtt: már közvetlenül Revolut-számlára is kérhető a nyugdíj folyósítása. Korábban erre a belföldön élő jogosultaknál nem volt lehetőség, a szolgáltató magyarországi működésének átalakulása azonban ezen is változtatott.

    Nyugdíj hírek 2026 – minden fontos hír

    Korábban nem lehetett Revolutra kérni a nyugdíjat

    A változáshátterében a Revolut magyarországi fióktelepének elindulása és a magyar bankszámlaszámok megjelenése áll.

    Korábban a magyar ügyfelek számlái külföldi, litván bankszámlának számítottak, ezért a Magyar Államkincstár belföldi nyugdíjfolyósításánál nem lehetett egyszerűen Revolut-számlát megadni.

    A friss tapasztalatok szerint ez az akadály megszűnt. Egy nyugdíjas júliusban kérte a folyósításhoz megadott bankszámlaszám módosítását, majd augusztusban már sikeresen megérkezett a nyugdíja a Revolutnál vezetett számlájára.

    Így lehet Revolutra kérni a nyugdíjat

    A változás nem jelenti azt, hogy a nyugdíj automatikusan átkerül a Revoluthoz. Annak, aki eddig másik bankszámlára kapta az ellátását, módosítania kell a folyósítási adatokat a Magyar Államkincstárnál.

    Fontos feltétel, hogy a nyugdíjas rendelkezési joggal rendelkezzen a megadott bankszámla felett. A mostani tapasztalat alapján a Revolut magyarországi fióktelepénél vezetett, magyar számlaszámmal rendelkező számla már használható lehet erre a célra.

    A módosítást érdemes időben elindítani, hogy az új számlaadatok feldolgozása megtörténjen a következő nyugdíjutalás előtt.

    Az utalási időpont ettől nem változik

    A bankszámlaváltás önmagában nem módosítja a nyugdíjak hivatalos folyósítási rendjét.

    Augusztusban augusztus 12-én érkezett meg a bankszámlákra a nyugdíj, a következő, szeptemberi banki jóváírás pedig szeptember 11-én várható.

    Vagyis aki Revolutra vált, annak nem egy külön nyugdíjutalási rendszerrel kell számolnia: a kifizetés továbbra is a Magyar Államkincstár folyósítási rendjét követi.

    Egyre több mindenre használható a Revolut Magyarországon

    A magyar fióktelep és a magyar bankszámlaszám bevezetése több korábbi korlátozást is megszüntetett. A nyugdíj közvetlen fogadásának lehetősége újabb lépés afelé, hogy a Revolutot a magyar ügyfelek elsődleges bankszámlaként is használhassák.

    A nyugdíjasok számára a legfontosabb változás tehát az, hogy aki szeretné, már nem feltétlenül szorul külön hagyományos bankszámlára csak azért, hogy oda érkezzen a havi nyugdíja.

  • 13. és 14. havi nyugdíj: fontos hír érkezett, és ősszel újabb pluszpénz is jöhet

    13. és 14. havi nyugdíj: fontos hír érkezett, és ősszel újabb pluszpénz is jöhet

    Az elmúlt hónapokban több nyugdíjas juttatásról is szó esett, ezért könnyű összekeverni, melyik támogatást fizették már ki, és melyik érkezhet még 2026 őszén. A 13. havi nyugdíj és a 14. havi nyugdíj első részlete már megérkezett, miközben további intézkedések előkészítése is zajlik.

    Nyugdíj hírek és információk 2027

    A 13. és 14. havi nyugdíjat már kifizették

    A 2026-os 13. havi nyugdíjra már nem kell várni, azt ugyanis februárban megkapták a jogosultak. A szokásos februári ellátást február 12-én, a 13. havi nyugdíjat és a 14. havi juttatás első részletét pedig február 13-án folyósították.

    A 14. havi nyugdíj 2026-ban indult el: az első évben az egyhavi ellátás 25 százalékának megfelelő pluszösszeg járt. A kormány vállalása szerint a 13. és a 14. havi nyugdíj rendszere a jövőben is megmarad.

    Ősszel újabb pénzt kaphatnak a nyugdíjasok

    A következő hónapok egyik legfontosabb kérdése a tervezett nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetése. Az eddig ismertetett elképzelések szerint a támogatás összege a havi nyugdíjtól függene.

    A tervek alapján a 250 ezer forint alatti nyugdíjjal rendelkezők éves szinten legfeljebb 200 ezer forintot, a 250 és 500 ezer forint közötti ellátást kapók pedig legfeljebb 100 ezer forintot kaphatnának.

    Amennyiben a program már 2026 utolsó negyedévében elindul, az idei évre ennél kisebb, időarányos összeg érkezhet: korábbi bejelentés szerint ez 50 ezer, illetve 25 ezer forint lehet. Ezek azonban egyelőre tervezett összegek, a végleges szabályokra még várni kell.

    Emelkedhetnek a legalacsonyabb nyugdíjak is

    Napirenden van a legkisebb nyugdíjak külön emelése is. A cél az, hogy 120 ezer forintnál alacsonyabb havi nyugdíj ne maradjon, miközben a 120 és 140 ezer forint közötti ellátásokat sávosan növelnék.

    A korábban ismertetett tervek szerint ebben a sávban havi 6–12 ezer forintos emelés is szóba került. Az intézkedés több százezer idős ember számára jelenthetne magasabb havi jövedelmet.

    Mi érkezhet még 2026-ban?

    A helyzet jelenleg röviden így foglalható össze:

    • 13. havi nyugdíj: 2026-ra már kifizették;
    • 14. havi nyugdíj első részlete: már kifizették;
    • nyugdíjas SZÉP-kártya: még 2026 őszén elindulhat, de a részletszabályok nem véglegesek;
    • 120 ezer forintos minimálnyugdíjés sávos emelés: tervben van, a végleges szabályozásra még várni kell.

    A következő hónapokban tehát elsősorban az lesz fontos, mikor és milyen feltételekkel vezetik be az új őszi támogatásokat. A már kifizetett 13. és 14. havi juttatással szemben ezeknél még nem érdemes biztos összegként vagy kifizetési dátumként kezelni a korábban bejelentett terveket.

  • Nem elég betölteni a 65. életévet: ez is kell a nyugdíjhoz 2027-ben

    Nem elég betölteni a 65. életévet: ez is kell a nyugdíjhoz 2027-ben

    Sokan már most azt tervezik, mikor vonulhatnak nyugdíjba, és változik-e a nyugdíjkorhatár 2027-ben. A jelenlegi szabályok alapján azonban nem emelkedik tovább az öregségi nyugdíjkorhatár, így jövőre is 65 év marad az általános korhatár Magyarországon.

    Nyugdíjkorhatár – Fontos változások

    Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy mindenki 2027. január 1-jén automatikusan jogosult lesz a nyugdíjra. A jogosultság időpontját minden esetben a születési dátum határozza meg: a korhatárt azon a napon éri el valaki, amikor betölti a 65. életévét.

    Nem elég betölteni a 65. életévet

    Az öregségi nyugdíj megállapításához nem elegendő kizárólag a megfelelő életkor elérése.

    A teljes öregségi nyugdíjhoz legalább 20 év szolgálati időszükséges. Akik ennél kevesebb, de legalább 15 év szolgálati idővel rendelkeznek, meghatározott feltételek mellett öregségi résznyugdíjra lehetnek jogosultak. – írja a Blikk.

    Éppen ezért érdemes még a nyugdíjazás előtt ellenőrizni, hogy a szolgálati idő hiánytalanul szerepel-e a nyilvántartásban. Régebbi munkaviszonyok esetében előfordulhatnak hiányzó adatok, amelyeket célszerű még az ellátás igénylése előtt rendezni.

    A nyugdíjat igényelni kell

    Sokan úgy gondolják, hogy a 65. születésnap után automatikusan megkezdődik a nyugdíj folyósítása, ez azonban nem így van.

    Az öregségi nyugdíjat külön igényelni kell, és csak akkor állapítható meg, ha az életkorra és a szolgálati időre vonatkozó valamennyi feltétel teljesül.

    Arra is van lehetőség, hogy valaki ne azonnal, hanem későbbi időpontban kérje a nyugdíj megállapítását.

    A Nők 40 program továbbra is megmarad

    A nők számára 2027-ben is elérhető marad a Nők 40kedvezményes nyugdíj.

    Ennek keretében életkortól függetlenül nyugdíjba vonulhat az a nő, aki rendelkezik a szükséges 40 év jogosultsági idővel.

    Fontos tudni, hogy a jogosultsági idő nem minden esetben egyezik meg a szolgálati idővel. A szabályok szerint a 40 évből főszabály szerint legalább 32 év keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie, ugyanakkor bizonyos gyermekneveléssel töltött időszakok is beleszámíthatnak.

    Nem várható újabb korhatáremelés

    Magyarországon az elmúlt években fokozatosan emelkedett a nyugdíjkorhatár, ez a folyamat azonban a jelenlegi jogszabályok szerint lezárult.

    Az 1957-ben vagy azt követően születettek esetében már egységesen 65 év az öregségi nyugdíjkorhatár, így 2027-ben sem kell újabb emelésre számítani.

    Kik mehetnek nyugdíjba 2027-ben?

    A jelenlegi szabályok alapján elsősorban azok érhetik el a nyugdíjkorhatárt 2027-ben, akik 1962-ben születtek, és az adott évben betöltik a 65. életévüket.

    A nyugdíj megállapításához azonban továbbra is két feltételnek kell teljesülnie: a megfelelő életkor elérésének és a szükséges szolgálati idő meglétének.

    Érdemes időben felkészülni

    A nyugdíjba vonulás előtt célszerű ellenőrizni a szolgálati idő nyilvántartását, összegyűjteni a szükséges dokumentumokat, valamint időben benyújtani a nyugdíjigényt. Ezzel elkerülhetők a késedelmek, és a nyugdíj megállapítása is gördülékenyebben történhet.

  • Nyugdíjemelés 2026 november: rossz hír érkezett a 65 év felettieknek a pénzről!

    Nyugdíjemelés 2026 november: rossz hír érkezett a 65 év felettieknek a pénzről!

    Nyugdíjemelés 2026 november: elmaradhat!

    A friss inflációs adatok alapján szinte biztos, hogy idén elmarad a novemberi nyugdíjkorrekció, és prémiumra sem számíthatnak az idősek. A nyugdíj mellett ugyanakkor más, őszre ígért juttatások is érkezhetnek, amely több százezer idős embernek jelenthet plusz pénzt.

    Nyugdíjemelés kalkulátor 2026–2027

    Az év első hét hónapjának adatai alapján idén nem lehet számítani arra, hogy a kormány év közben ismét megemelje a nyugdíjakat. A KSH pénteken közzétett adatai szerint júliusban mindössze 1,2 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz képest, a nyugdíjas infláció pedig mindössze 0,8 százalékos volt. Január és július között az általános infláció 1,7 százalékos, a nyugdíjas infláció pedig 1,5 százalékot tett ki – idézte fel a Pénzcentrum.

    Idén elmaradhat a novemberi nyugdíjkorrekció

    A számítások szerint az év elején végrehajtott 3,6 százalékos nyugdíjemelés várhatóan fedezi az idei inflációt. A nyugdíjakat novemberben akkor kell év közben korrigálni, ha az éves infláció várhatóan meghaladja a januári emelés mértékét. A jelenlegi várakozások alapján erre nincs szükség.

    Elemzők 2,2 százalékos éves inflációval számolnak 2026-ban,

    a legpesszimistább előrejelzés is mindössze 2,3 százalékos pénzromlást valószínűsít. Ez jóval elmarad a januári 3,6 százalékos nyugdíjemeléstől.

    Nyugdíjprémiumra sem érdemes számítani

    A novemberi nyugdíjprémium is elmaradhat. Ezt a juttatást akkor fizethetik ki, ha a gazdasági növekedés meghaladja a 3,5 százalékot.

    Nyugdíjprémiumot legutóbb 2022-ben kaptak az idősek, azóta a gazdasági növekedés nem érte el a szükséges szintet. A 2026-os előrejelzések alapján idén sem lesz ez másként: elemzők 1,8 százalékos GDP-növekedést várnak, míg

    a legoptimistább prognózis is csak 2,5 százalékos bővüléssel számol.

    A 3,5 százalékos küszöb elérésére tehát idén sincs reális esély.

    Több százezer idős mégis kaphat plusz pénzt ősszel, így lesz nyugdíjemelés 2026 november környékén.

    Attól azonban, hogy novemberben nem várható sem nyugdíjkorrekció, sem nyugdíjprémium, egyes idősek más juttatásokból részesülhetnek. A Tisza Párt korábbi ígéretei szerint ősszel a legalacsonyabb nyugdíjakat emelnék, emellett nyugdíjas SZÉP-kártyát is bevezetnének.

    Az ígéretek szerint

    • a 140 ezer forint alatti nyugdíjakat sávosan emelnék,
    • a 250 ezer forint alatti nyugdíjat kapók évi 200 ezer forintot kaphatnának nyugdíjas SZÉP-kártyára,
    • a 250 és 500 ezer forint közötti nyugdíjjal rendelkezők évi 100 ezer forintot kaphatnának.

    A félmillió forint alatti nyugdíjjal rendelkezők több mint 94 százaléka lehet jogosult a nyugdíjas SZÉP-kártyára.

    A korábbi számítások szerint az őszi nyugdíjemelésre csaknem 300 ezer idős ember lehet jogosult.

    A részletes szabályok egyelőre nem ismertek, így a juttatások pontos feltételeiről és folyósításáról később várhatók további információk.

  • Megérkezett a nyugdíja? Ezekben az esetekben kérhetik a visszafizetését

    Megérkezett a nyugdíja? Ezekben az esetekben kérhetik a visszafizetését

    Sokan úgy gondolják, hogy a már kiutalt nyugdíjat semmilyen körülmények között nem lehet visszakövetelni. Ez azonban nem minden esetben igaz. Ha a nyugdíjat jogalap nélkül folyósították, a hatóság bizonyos feltételek mellett elrendelheti a visszafizetését.

    Nyugdíj hírek 2026 – minden fontos hír

    Mikor keletkezhet visszafizetési kötelezettség?

    Jogalap nélküli folyósításról akkor beszélünk, ha valaki olyan nyugdíjatkapott, amely:

    • egyáltalán nem járt volna,
    • kisebb összegben illette volna meg,
    • vagy csak egy későbbi időponttól lett volna rá jogosult.

    A tévedés oka lehet adminisztrációs hiba, hibás adatszolgáltatás vagy olyan körülmény is, amelyet később vesznek észre a hatóságok. – számolt be a Hóvége.

    Ezek a leggyakoribb esetek

    Elhunyt nyugdíjas után is érkezik az utalás

    Ha egy nyugdíjas halála után a következő havi nyugdíjat is kiutalják, és azt valaki felveszi, az összeget vissza kell fizetni.

    Hibás adatok a munkaviszonyról

    Előfordulhat, hogy a korábbi munkáltató téves adatokat közöl a szolgálati időről vagy a keresetről. Ha emiatt a jogosult a kelleténél magasabb nyugdíjat kap, a különbözetet visszakövetelhetik.

    Két ellátás ugyanarra az időszakra

    Bizonyos ellátások nem folyósíthatók egyszerre. Ha például valaki visszamenőleg kap öregségi nyugdíjat olyan időszakra, amikor más ellátásban is részesült, a hatóság elszámolja a kifizetéseket. Túlfizetés esetén a különbözetet vissza kell téríteni.

    Közszolgálati jogviszony

    Egyes közszolgálati munkakörökben a nyugdíj folyósítása szünetel. Ha valaki ezt nem jelenti be, miközben továbbra is felveszi az ellátást, a jogosulatlanul kapott összeget vissza kell fizetnie.

    Meddig követelhető vissza a nyugdíj?

    A határidő attól függ, hogy ki hibázott.

    • Ha a nyugdíjas vagy a pénzt felvevő személy felelős a jogalap nélküli kifizetésért, a hatóság a felvételtől számított öt éven belül követelheti vissza az összeget.
    • Ha kizárólag a nyugdíjhatóság tévedett, és az érintett jóhiszeműen vette fel a pénzt, akkor a visszakövetelésre egy év áll rendelkezésre.

    Hogyan történik a visszafizetés?

    A nyugdíjhatóság határozatban értesíti az érintettet a visszafizetési kötelezettségről, valamint megadja a befizetés módját és határidejét. Az összeg rendezhető átutalással vagy postai csekken.

    Ha az érintett továbbra is nyugdíjban részesül, a tartozást akár havonta levonhatják a nyugdíjból. Más esetekben a követelés behajtásában a NAV is közreműködhet.

    Amennyiben a teljes összeg egy összegben történő megfizetése aránytalanul nagy terhet jelentene, lehetőség van részletfizetés vagy – indokolt esetben – a tartozás mérséklésének kérelmezésére.

    A nyugdíjjal kapcsolatos adatok rendszeres ellenőrzése és az esetleges változások időben történő bejelentése segíthet elkerülni a későbbi kellemetlenségeket és a visszafizetési kötelezettséget.

  • 13. és 14. havi nyugdíj 2027: ennyi lehet az összege amit készhez kapnak a nyugdíjasok!

    13. és 14. havi nyugdíj 2027: ennyi lehet az összege amit készhez kapnak a nyugdíjasok!

    13. és 14. havi nyugdíj 2027: ennyi lehet az összege amit készhez kapnak a nyugdíjasok! Ha a magyar gazdaságpolitika alapszerkezete változatlan marad, az államadósság 2045-re nagyjából megduplázódhat, 2050-re pedig a GDP 180 százaléka fölé emelkedhet – ez az OECD legfrissebb magyar országjelentésének legkeményebb mondata. A párizsi székhelyű szervezet szerint a társadalom elöregedése és a klímaváltozás együtt olyan terhet ró a költségvetésre, amelyet a mai bevételi és kiadási szerkezet nem bír el. A javaslatcsomag a nyugdíjrendszert sem kíméli: a 13. és a 14. havi juttatás maximálását is felveti.

    Nyugdíj hírek és információk 2027

    A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) – a többnyire fejlett gazdaságokat tömörítő nemzetközi szervezet, amelynek Magyarország 1996 óta tagja – július 23-án tette közzé a Magyarországról szóló, mintegy 150 oldalas országjelentését.

    Ezek a jelentések néhány évente készülnek, és nemcsak helyzetértékelést, hanem konkrét szakpolitikai javaslatcsomagot is tartalmaznak.

    Rövid távon javul a kép, hosszú távon romlik

    A rövid távú kép a korábbiaknál barátságosabb. Az OECD előrejelzése szerint a magyar gazdaság a tavalyi 0,5 százalék után idén 1,9, jövőre pedig 2,2 százalékkal bővülhet, elsősorban a lakossági fogyasztás, az emelkedő reálbérek és a személyijövedelemadó-csökkentés hatására.

    Az infláció ugyanakkor nem áll meg lefelé: a szervezet arra számít, hogy a 2026-os 1,9 százalék után jövőre 2,7 százalékra gyorsul, főként a továbbra is erős bérdinamika miatt.

    A szervezet magyar nyelvű összefoglalója szerint az ország jelentős előrelépést tett az OECD-tagállamok életszínvonalához való felzárkózásban, de „a népesség elöregedése és az éghajlatváltozás veszélyezteti ezt a fejlődési pályát”.

    A hiány és a kamatteher a gyenge pont

    Az OECD számításai szerint a magyar költségvetés hiánya idén a GDP 6,7 százaléka körül alakulhat, jövőre pedig 5,5 százalékra mérséklődhet.

    Ez azonban még mindig kevés ahhoz, hogy az államadósság aránya érdemben csökkenni kezdjen.

    A GDP-arányos maastrichti államadósság 2022 és 2025 között nagyjából 73-75 százalék körül mozgott, és az OECD szerint idén és jövőre is 74 százalék felett ragadhat.

    Ennél is gyorsabban nőtt az adósság kamatterhe:

    a kamatkiadások a 2019-es, GDP-arányosan durván 2 százalékos szintről 2024-re csaknem 5 százalékra emelkedtek, ami húszéves csúcsot jelentett.

    A szervezet szerint a 2026-os évet ráadásul fiskális lazítás jellemzi: az adócsökkentések, a családi kedvezmények, a közszféra-béremelések, a 14. havi nyugdíj bevezetése és az üzemanyagár-korlátozás egyaránt növelik a deficitet.

    A hiány körüli vita itthon egyébként az új kormány költségvetési átvilágítása óta folyamatosan napirenden van; a büdzsé módosítását és az új hiánycél kijelölését augusztus végére ígérte a Pénzügyminisztérium.

    A Gazdasági és Energetikai Minisztérium a jelentés megjelenésekor közleményben reagált: azt írták, az OECD osztja a kormányzati helyzetértékelést a megörökölt terhekről, és a hazai tervekkel egybevágó lépéseket javasol. A tárca szerint a dokumentum elsősorban 2025 és 2026 fordulóját vizsgálja.

    Három forgatókönyv, három nagyon eltérő jövő

    A jelentés leglátványosabb része három hosszú távú adósságpálya. Az elsőben minden marad a mai adó- és kiadási szerkezetnél, és a modell figyelembe veszi az elöregedés, a klímaváltozás és a kamatok költségeit is.

    Ezen a pályán az államadósság 2045-re nagyjából megduplázódna, 2050-re pedig meghaladná a GDP 180 százalékát.

    A második forgatókönyvben a kormányzat kizárólag a költségvetési egyenleget javító lépéseket tesz: nyugdíjreform, a rosszul célzott támogatások racionalizálása, az adókedvezmények szűkítése, az adóalapok szélesítése.

    Ez sokat segít, de nem old meg mindent: az adósságráta 2040-ig 80 százalék alatt maradna, 2070-re viszont 120 százalék közelébe kúszna fel.

    A harmadik pályán a kiigazítás mellé növekedésösztönző strukturális reformok is társulnak – és az OECD szerint csak ebben az esetben marad az adósság a teljes vizsgált időszakban biztonságosan a GDP 80 százaléka alatt.

    A tétet jól mutatja egy másik szám is: a szervezet becslése szerint 2070-ig a nyugdíj- és klímakiadások miatt nagyjából a GDP 8 százalékának megfelelő többlet költségvetési mozgástérre lenne szükség.

    Itt nyúlna a pénzhez a szervezet

    Az OECD magyar nyelvű összefoglalója szerint a mozgástér megteremtéséhez többféle reformra lesz szükség:

    javítani kell a közkiadások hatékonyságát, erősíteni kell a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát,

    és a nem hatékony adókedvezmények kivezetésével szélesíteni kell az adóalapot.

    A kiadási oldalon a szervezet a rosszul célzott támogatások kivezetését, a nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz kötését,

    valamint azt javasolja, hogy a pluszjuttatások – vagyis a 13. és a 14. havi nyugdíj – összegét maximálják az átlagnyugdíj szintjén.

    Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az átlag feletti nyugdíjjal rendelkezők nem a saját ellátásukkal arányos, hanem annál kisebb pluszösszeget kapnának. Idén februárban a tervezett 14. havi nyugdíj első, 25 százalékos része érkezett meg.

    A nyugellátások súlya közben nem csökken: az idei első fél évben – a 13. és a részleges 14. havi kifizetéssel együtt – több mint 4300 milliárd forintment el nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra.

    A bevételi oldalon az OECD az adókedvezmények felülvizsgálatát, a vagyoni, a tőkejövedelmi és a környezetvédelmi adók súlyának növelését, valamint az adóalapok szélesítését veti fel. 

    Marad a 13. és a 14. havi nyugdíj

    A kormány nem tervez hozzányúlni a 13. és 14. havi nyugdíjhoz – mondta el Köböl Anita. Ugyanakkor a kormány úgy véli, hogy a mostani nyugdíjrendszer drága, igazságtalan, és nem védi az időseket. A kormány célja ezért az, hogy célzott segítséget adjanak azoknak, akiknek erre szükségük van, 120 ezer forintra emeljék a nyugdíjminimumot, és be akarják vezetni a nyugdíjas SZÉP-kártyát.

  • Nyugdíjszámítás: kiderült, valójában mennyit számít az utolsó fizetésed

    Nyugdíjszámítás: kiderült, valójában mennyit számít az utolsó fizetésed

    Sokan úgy gondolják, hogy ha közvetlenül a nyugdíjba vonulás előtt jelentősen megemelkedik a fizetésük, akkor automatikusan magasabb nyugdíjra számíthatnak. A valóság azonban ennél jóval összetettebb, hiszen a nyugdíj összegét nem csupán az utolsó évek keresete alapján állapítják meg.

    Nyugdíj hírek, fontos információk

    Az egész életpályát figyelembe veszik

    A nyugdíj számításának alapját az 1988. január 1-je után szerzett, járulékalapot képező keresetek adják. Ezeket a korábbi béreket úgynevezett valorizációval igazítják a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjéhez, így a több évtizeddel ezelőtti jövedelmek is összehasonlíthatóvá válnak a mai bérekkel.

    Ez azt jelenti, hogy egy későbbi fizetésemelés javíthat ugyan az átlagkereseten, de önmagában nem eredményez kiugróan magas nyugdíjat. – számolt be a HrPortál.

    A szolgálati idő is döntő szerepet játszik

    A nyugdíj megállapításánál nemcsak a kereseteket, hanem a megszerzett szolgálati időt is figyelembe veszik. Teljes öregségi nyugdíjhoz legalább 20 év szolgálati idő szükséges, míg 15 év után résznyugdíj állapítható meg.

    A szolgálati időbe a munkaviszony mellett bizonyos ellátások időszaka – például a táppénz vagy egyes gyermekgondozási ellátások – is beleszámíthat. Ugyanakkor azok az időszakok, amikor valaki a minimálbérnél alacsonyabb összeg után fizetett járulékot, csökkenthetik a figyelembe vehető szolgálati időt.

    Több tényező határozza meg a végső összeget

    A nyugdíjvégső összegét az életpálya során elért, valorizált átlagkereset és a szolgálati idő alapján meghatározott százalékos szorzó együttesen alakítja ki.

    Ezért a szakértők szerint érdemes hosszú távon gondolkodni: a rendszeres, bejelentett jövedelem és a minél hosszabb szolgálati idő sokkal nagyobb hatással van a későbbi nyugdíjra, mint egyetlen, a nyugdíj előtti béremelés.