Kategória: Nyugdíj hírek

  • Jön a nyugdíjas SZÉP-kártya: élelmiszerre és gyógyszerre is költhetik az idősek a támogatást

    Jön a nyugdíjas SZÉP-kártya: élelmiszerre és gyógyszerre is költhetik az idősek a támogatást

    Újabb részletek láttak napvilágot a tervezett nyugdíjas SZÉP-kártyáról, amely jelentős segítséget jelenthetne az idősek számára. A jelenlegi elképzelések szerint a támogatást nemcsak pihenésre vagy egészségmegőrzésre lehetne fordítani, hanem élelmiszerre és gyógyszerekre is. Ez utóbbi különösen nagy könnyebbséget jelenthet a nyugdíjas háztartásoknak, ahol a havi kiadások jelentős részét ezek a tételek teszik ki.

    Friss nyugdíjas hírek minden nap

    Ezekre lehetne elkölteni a támogatást

    A nyilvánosságra került tervek szerint a nyugdíjas SZÉP-kártyára érkező összeget az alábbi célokra lehetne felhasználni:

    • élelmiszervásárlás,
    • gyógyszervásárlás,
    • egészségmegőrzés,
    • rekreáció és pihenés.

    A gyógyszertári felhasználás különösen figyelemre méltó elem, hiszen jelenleg a hagyományos SZÉP-kártya esetében ilyen lehetőség nem áll rendelkezésre.

    A legnagyobb segítség az élelmiszernél és a gyógyszernél jöhet

    A statisztikák szerint a nyugdíjas háztartások kiadásainak legnagyobb részét az élelmiszerek teszik ki, miközben a gyógyszerekre és egészségügyi kiadásokra is jelentős összegek mennek el minden hónapban. Sok idős ember számára ez a két költség jelenti a legnagyobb terhet a rezsi mellett.

    Ezért a tervezett támogatás éppen ott nyújthat segítséget, ahol arra a legnagyobb szükség lehet.

    Mennyi pénz érkezhet a kártyára?

    A jelenlegi elképzelések alapján a támogatás összege a nyugdíj mértékétől függne.

    Tervezett összegek

    Havi nyugdíj összegeÉves támogatás
    250 ezer Ft alatt200 000 Ft
    250–500 ezer Ft között100 000 Ft
    500 ezer Ft felettNem járna támogatás

    A legkisebb nyugdíjból élők akár évi 200 ezer forintos támogatást is kaphatnának.

    Nem feltétlenül egy összegben érkezne

    A tervek szerint a támogatást nem feltétlenül egyetlen alkalommal utalnák.

    Felmerült olyan megoldás is, hogy a jogosultak negyedévente kapnák meg az összeget, például 50-50 ezer forintos részletekben. Így a támogatás folyamatos segítséget jelenthetne az év során.

    Akár már ősszel indulhat

    Korábbi nyilatkozatok szerint a nyugdíjas SZÉP-kártya akár már 2026 őszén elindulhat, bár a végleges döntés még a költségvetési helyzettől és a gazdasági lehetőségektől függ.

    Több mint egymillió nyugdíjas lehet érintett

    Becslések szerint mintegy 1,3 millió olyan nyugdíjas él Magyarországon, akinek a havi ellátása nem éri el a 250 ezer forintot. Ők kaphatnák a legmagasabb összegű támogatást. A számítások szerint a nyugdíjasok döntő többsége jogosult lehetne valamilyen mértékű juttatásra.

    Sok nyugdíjas számára jelenthet valódi segítséget

    Az elmúlt évek inflációja, az élelmiszerárak emelkedése és a magas gyógyszerköltségek miatt sok idős ember költségvetése egyre szűkösebbé vált. A nyugdíjas SZÉP-kártya ezért nem csupán egy új juttatás lehet, hanem több százezer ember számára jelenthet érezhető segítséget a mindennapokban, különösen akkor, ha valóban lehet majd vele élelmiszert és gyógyszert vásárolni.

  • A 14. havi nyugdíj miatt aggódik az Európai Bizottság

    A 14. havi nyugdíj miatt aggódik az Európai Bizottság

    Megérkezett a brüsszeli figyelmeztetés a 14. havi nyugdíjról

    Az Európai Bizottság friss jelentésében több ponton is foglalkozik a magyar nyugdíjrendszerrel és a költségvetés hosszú távú fenntarthatóságával. A dokumentum szerint a 2026-ban bevezetett 14. havi nyugdíj ugyan javítja a nyugdíjasok jövedelmi helyzetét, ugyanakkor jelentős többletterhet is jelenthet az államháztartás számára a következő években.

    A Bizottság szerint a nyugdíjrendszer kiadásai már most is jelentős részt képviselnek a költségvetésben, ezért minden új juttatás esetében különösen fontos vizsgálni annak hosszú távú finanszírozhatóságát.

    Miért aggódik Brüsszel?

    A jelentés egyik fő megállapítása szerint a 14. havi nyugdíj nem célzott támogatás. Ez azt jelenti, hogy ugyanúgy jár az alacsonyabb és a magasabb nyugdíjjal rendelkezőknek is, így nem feltétlenül azok kapják a legnagyobb segítséget, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá.

    Az Európai Bizottság úgy látja, hogy az intézkedés emeli az átlagos nyugdíjszintet, de közben növeli az állam hosszú távú kiadásait is. A szakértők szerint ez különösen fontos kérdés lehet egy olyan időszakban, amikor Európa-szerte egyre több ország küzd az elöregedő társadalom és a növekvő nyugdíjköltségek problémájával.

    Már idén megkezdődött a bevezetés

    A 14. havi nyugdíjat Magyarországon fokozatosan vezetik be. A jelenlegi szabályok szerint 2026-ban a jogosultak egyhavi nyugdíjuk 25 százalékának megfelelő összeget kaptak meg februárban a 13. havi nyugdíjon felül. A rendszer a tervek szerint több lépcsőben bővül, és 2030-ra érheti el a teljes egyhavi nyugdíjnak megfelelő összeget.

    A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint az első részletet 2026 februárjában fizették ki az érintetteknek, külön igénylés nélkül.

    Nem csak a 14. havi nyugdíj a probléma

    A Bizottság jelentése szerint nem kizárólag a 14. havi nyugdíj jelent kihívást. A dokumentum kitér arra is, hogy Magyarországon nincs járulékplafon, ami azt eredményezi, hogy a magasabb keresetűek után több járulék folyik be a rendszerbe, ugyanakkor ezek a befizetések később magasabb nyugdíjkiadások formájában jelennek meg.

    A szakértők szerint ez hosszabb távon tovább növelheti a nyugdíjrendszer finanszírozási terheit.

    Jöhetnek változások?

    Az Európai Bizottság ajánlásai önmagukban nem jelentenek kötelező intézkedéseket Magyarország számára. Ugyanakkor az ország továbbra is túlzottdeficit-eljárás alatt áll, ezért Brüsszel fokozott figyelemmel követi a költségvetési folyamatokat.

    A Bizottság hangsúlyozza, hogy nem feltétlenül a nyugdíjrendszer átalakítása a cél, hanem az államháztartás egészének fenntarthatóbb működése. Az egyes tagállamok szabadon dönthetnek arról, milyen intézkedésekkel kívánják teljesíteni az uniós költségvetési elvárásokat.

    A nyugdíjasok számára fontos támogatás maradhat

    A 14. havi nyugdíj bevezetését a magyar kormány az idősek anyagi biztonságának erősítésével indokolta. A támogatás sok nyugdíjas számára jelent érezhető többletbevételt, különösen a magas inflációs időszakok után.

    A következő évek egyik fontos kérdése az lesz, hogy a fokozatosan növekvő 14. havi nyugdíj milyen hatással lesz a költségvetésre, és szükség lesz-e további reformokra a rendszer hosszú távú egyensúlyának megőrzése érdekében. A brüsszeli jelentés szerint ez a vita várhatóan még sokáig napirenden marad Magyarországon.

  • Mikor igényelhető a NŐK 40 kedvezményes nyugdíjprogram?

    Mikor igényelhető a NŐK 40 kedvezményes nyugdíjprogram?

    Honnan tudhatja meg egy nő, hogy elmehet-e Nők40-nel nyugdíjba, illetve, hogy mikor jön el ennek az ideje? Ezzel a kérdéssel foglalkozott legfrissebb hírlevelében Farkas András nyugdíjszakértő.

    Nyugdíj hírek és információk

    Mikortól elérhető egy nő számára a Nők40 nyugdíj?

    A nők kedvezményes nyugdíját akkor igényelheti egy nő, ha teljesítette a kedvezményes nyugdíj kettős időfeltételét, vagyis

    • megszerzett legalább 40 évi jogosító időt,
    • amelyen belül a munkával szerzett szolgálati idő tartama főszabályként eléri a legalább 32 évet.

    A Nők40 igényléséhez tehát tudni kell, hogy melyik napon teljesült ez a kettős időfeltétel, ezt pedig nyugdíjbiztosítási hatósági adategyeztetés során lehet tisztázni. A nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárásban a kormányhivatal egyebek között

    • tisztázza az összes elismerhető magyar szolgálati időt,
    • a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági időt,
    • azon belül a munkával szerzett szolgálati időt,
    • valamint a járulékfizetés alapjául szolgáló kereseteket.

    Nyugdíj, adategyeztetés – mit érdemes tudni róla?

    Az adategyeztetési eljárásra az ügyfél kérelmére és a hivatal kezdeményezésére is sor kerülhet. Miután hivatalból csak a 62. életév betöltését követően kerül sor az adategyeztetésre, ez jellemzően már késő lehet egy olyan nő számára, aki a kedvezményes nyugdíjat kívánja igényelni, ezért neki érdemes korábban,  akár már 57 éves korában kérelmet benyújtani az adategyeztetési eljárásra.

    A nyugdíjbiztosítási hatósági adategyeztetést lezáró határozatban három összefoglaló időtartam szerepel.

    • Az első összefoglaló időtartam a nyugdíjjogosultság elbírálásához figyelembe vehető összes elismert szolgálati idő hossza az eljárás során vizsgált időszak zárónapjáig.

    Természetesen ehhez a zárónaptól a nyugdíj-megállapítás kezdőnapjáig szerzett időszakban szerzett szolgálati időt is hozzá kell majd adni. A nyugdíj számítása során ezt az időtartamot veszik figyelembe.

    A nők kedvezményes nyugdíjára való jogosultságot a kimutatásban szereplő második és harmadik összefoglaló tartam igazolja.

    • A második tartam a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító idő hossza, ennek kell legalább 40 évnek lennie a Nők40 igényelhetőségéhez,
    • míg a harmadik tartam a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időn belül a munkával szerzett szolgálati idő tartamát jelöli, ennek kell főszabályként legalább 32 évnek lennie a Nők40 igényléséhez.

    Az adategyeztetési eljárásról és a kérelem benyújtásáról ide kattintva tájékozódhat.

  • Nyugdíj előtt áll? Így szerezhet extra szolgálati időt

    Nyugdíj előtt áll? Így szerezhet extra szolgálati időt

    A nyugdíj szempontjából sokan nincsenek tisztában azzal, hogy bizonyos esetekben társadalombiztosítási megállapodással utólag is szerezhető szolgálati idő. A jelenlegi szabályok szerint összesen négyféle megállapodás köthető, de ezek közül csak egy biztosít egyszerre szolgálati időt és nyugdíjalapot képező jövedelmet. A többi kizárólag a szolgálati idő növelésére szolgál.

    Így lehet egyszerre szolgálati időt és nyugdíjalapot szerezni

    Előfordulhat, hogy valaki egy időszakban nem áll biztosítási jogviszonyban, ezért sem szolgálati időt, sem nyugdíjszámításnál figyelembe vehető keresetet nem szerez.

    Erre jelenthet megoldást az a megállapodás, amelynek keretében a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő és a nyugdíjalapot képező jövedelem egyaránt megszerezhető.

    Ehhez a megállapodást kötő személynek 22 százalékos nyugdíjjárulék megfizetését kell vállalnia. A járulék alapját maga határozhatja meg, azonban az nem lehet alacsonyabb a mindenkori minimálbérnél.

    2026-ban a minimálbér322 800 forint, így a minimálisan fizetendő havi összeg 71 016 forint.

    Három esetben csak szolgálati idő szerezhető

    A jogszabály további három lehetőséget biztosít azok számára, akik kizárólag a szolgálati idejüket szeretnék növelni.

    Felsőfokú tanulmányok elismertetése

    Az egyik lehetőség a nappali tagozatos felsőfokú tanulmányok időtartamának szolgálati időként történő beszámítása.

    Ez elsősorban azok számára lehet fontos, akik 1998. január 1. után folytatták egyetemi vagy főiskolai tanulmányaikat, mert ezek az évek automatikusan már nem számítanak szolgálati időnek.

    A hiányzó évek pótlása a nyugdíjhoz

    Megállapodás köthető akkor is, ha valakinek legfeljebb öt év hiányzik a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időből.

    Ebben az esetben a hiányzó időszak megvásárlásával megszerezhető a résznyugdíjhoz szükséges 15 év vagy a teljes öregségi nyugdíjhoz előírt 20 év szolgálati idő.

    Speciális lehetőség az 1998-as gyermekgondozási időszakra

    Létezik egy kevésbé ismert, különleges megállapodási forma is.

    Azok számára hozták létre, akik 1998-ban gyermekük otthoni gondozása miatt voltak fizetés nélküli szabadságon, és emiatt nem szereztek szolgálati időt.

    Ebben az esetben a szolgálati idő utólag megszerezhető havi 2850 forinttal számított nyugdíjjárulék befizetésével. A teljes összeget a megállapodás megkötését követő 30 napon belül egy összegben kell rendezni.

    Sokan nem tudnak erről a lehetőségről

    A szakértőkszerint sokan csak a nyugdíjigénylés előtt szembesülnek azzal, hogy hiányzik néhány év szolgálati idejük, vagy bizonyos időszakok nem számítanak bele a nyugdíj megállapításába.

    Éppen ezért érdemes időben tájékozódni a lehetőségekről, mert egy megfelelő társadalombiztosítási megállapodás segítségével akár a nyugdíjhoz szükséges feltételek is teljesíthetők lehetnek.

  • Nyugdíj kiszámítása: így derül ki, mennyi pénzre számíthatsz időskorodban (Kalkulátor)

    Nyugdíj kiszámítása: így derül ki, mennyi pénzre számíthatsz időskorodban (Kalkulátor)

    A nyugdíj kiszámítása sokkal összetettebb, mint elsőre gondolnánk. Nem csak az számít, hogy valaki hány évet dolgozott, hanem az is, milyen összegre volt bejelentve, mennyi szolgálati időt szerzett, és hogyan alakulnak a kereseti adatai a nyugdíjba vonulás előtt.

    Nyugdíj hírek

    A magyar nyugdíjszámítás alapvetően két fő tényezőre épül: a megszerzett szolgálati időre és az aktív évek alatt elért, nyugdíjjárulék-alapot képező keresetekre. A pontos összeg meghatározásához sok részletes adat szükséges, ezért a hivatalos nyugdíjmegállapítás mindig egyedi számítás alapján történik.

    Mi alapján számolják ki a nyugdíjat?

    A várható nyugdíj összegét elsősorban az határozza meg, hogy valaki mennyi ideig dolgozott bejelentve, és ezalatt milyen keresete volt. Minél hosszabb a szolgálati idő és minél magasabb volt a bejelentett bér, annál kedvezőbb lehet a nyugdíj összege.

    Fontos azonban, hogy nem a „kézbe kapott” fizetés számít, hanem az a kereset, amely hivatalosan is szerepel a nyugdíjhoz kapcsolódó nyilvántartásokban. Ezért különösen hátrányos lehet, ha valaki hosszú éveken át részmunkaidőre, minimálbérre vagy alacsonyabb összegre volt bejelentve.

    Mi az a szolgálati idő?

    A szolgálati idő az egyik legfontosabb adat a nyugdíj kiszámításánál. Ide tartoznak azok az időszakok, amikor valaki dolgozott, és utána megfizették a szükséges járulékokat.

    Nem mindegy azonban, hogy valakinek 20, 30, 40 vagy akár ennél is több év szolgálati ideje van. A nyugdíj összege jelentősen eltérhet attól függően, hogy hány elismert éve gyűlt össze.

    Miért számít annyit a bejelentett bér?

    Sokan csak későn döbbennek rá, hogy a nyugdíj szempontjából nem az számít, mennyit kerestek valójában, hanem az, mennyi volt a hivatalosan bejelentett keresetük. Ha valaki például évekig „borítékos” fizetést kapott, vagy csak minimálbérre volt bejelentve, az később alacsonyabb nyugdíjat eredményezhet.

    Ez különösen a vállalkozóknál, katásoknál és részmunkaidős dolgozóknál lehet fontos kérdés. A ROAR nyugdíjbiztosítási oldalán is kiemelik, hogy sok magyar dolgozónál probléma, ha valaki 8 órát dolgozik, de csak 4 órára van bejelentve.

    Mi az a valorizáció?

    A nyugdíjszámítás során a korábbi évek kereseteit nem egyszerűen összeadják, hanem úgynevezett valorizációval átszámítják. Ez azt jelenti, hogy a régebbi kereseteket a jelenlegi bérszintekhez igazítják.

    Erre azért van szükség, mert egy 20-30 évvel ezelőtti fizetés összege önmagában ma már nem lenne összehasonlítható a mostani bérekkel. A valorizáció tehát azt szolgálja, hogy a korábbi keresetek reálisabb értéken kerüljenek be a nyugdíjszámításba.

    Lehet pontosan előre kiszámolni a nyugdíjat?

    A várható nyugdíj pontos kiszámítása nehéz, mert sok részletes adat kell hozzá. Szükség lehet az évenkénti keresetekre, a szolgálati időre, a járulékfizetési adatokra és a nyugdíjba vonulás időpontjára is.

    Léteznek gyors nyugdíjkalkulátorok, amelyek néhány adat alapján becslést adnak, de ezek inkább tájékoztató jellegűek. A részletesebb kalkuláció akár hosszabb adatbevitelt is igényelhet, mert a pontosabb számításhoz sok év kereseti adatait kell figyelembe venni.

    Miért érdemes időben utánanézni?

    A nyugdíj kiszámítása nem csak azoknak fontos, akik már közel vannak a nyugdíjkorhatárhoz. Minél korábban látja valaki, hogy várhatóan mekkora ellátásra számíthat, annál könnyebb időben dönteni a megtakarításról, nyugdíjbiztosításról vagy más öngondoskodási formáról.

    A ROAR oldalán is hangsúlyozzák, hogy a nyugdíjcélú megtakarítást minél korábban érdemes elkezdeni, mert hosszabb idő alatt kisebb havi összegből is komolyabb tartalék építhető fel.

    Mire figyelj, ha szeretnéd megbecsülni a nyugdíjadat?

    A nyugdíj várható összegének becsléséhez érdemes átnézni:

    • hány év szolgálati időd van,
    • milyen keresetek után fizettél járulékot,
    • volt-e részmunkaidős vagy alacsony bejelentésű időszakod,
    • vállalkozóként milyen járulékalap után fizettél,
    • mikor tervezel nyugdíjba menni.

    Ezek együtt adják meg azt az alapot, amelyből a várható nyugdíj nagyjából megbecsülhető.

    Összegzés

    A nyugdíj kiszámítása nem egyetlen egyszerű képletből áll. A végső összeg függ a szolgálati időtől, a bejelentett keresettől, a valorizációtól és attól is, hogy valaki mikor vonul nyugdíjba.

    A legfontosabb tanulság, hogy a nyugdíjra nem érdemes az utolsó pillanatban gondolni. Aki időben ellenőrzi a szolgálati idejét és a bejelentett kereseteit, sokkal tudatosabban készülhet fel az időskori évekre.

  • Nyugdíjas szép-kártya 2026 – Magyar Péter bejelentette a pluszpénzt a nyugdíjasoknak

    Nyugdíjas szép-kártya 2026 – Magyar Péter bejelentette a pluszpénzt a nyugdíjasoknak

    Kényelmesebbé és olcsóbbá vált a SZÉP-kártya használata a veszélyhelyzeti kormányzás megszűnésével. A nem felhasznált összegek után a korábbi, eredeti szabályok szerint vonnak le költséget a bankok, ami a kártyatulajdonosoknak kedvezőbb. A legnagyobb változás azonban az, hogy még idén megérkezhet a nyugdíjas SZÉP-kártya.

    Nyugdíjasok figyelem, friss hírek

    • Ismét a kedvezőbb, eredeti szabályok szerint vonnak le költséget a SZÉP-kártyákról
    • A régi egyenlegeknél újra a május 31-i határidőt kell figyelni
    • A SZÉP-kártyákon február végén 115,7 milliárd forint állt rendelkezésre

    Így fog működni a nyugdíjas SZÉP-kártya

    A tervek szerint már idén ősszel megkaphatják a nyugdíjasok a Tisza-kormány által beígért pluszjuttatást, ez lenne a Nyugdíjas SZÉP-kártya. Magyar Péter miniszterelnök elárulta: a jelenlegi tervek szerint az októbertől decemberig tartó negyedévre a havi 250 ezer forintnál kevesebb nyugdíjban részesülők 50 ezer forintot, a 250 ezer és 500 ezer forint közötti ellátást kapók pedig 25 ezer forintot kaphatnak. A legnagyobb – havi félmillió forint feletti – nyugdíjak esetén ugyanakkor már nem járna SZÉP-kártya.

    Magyar Péter azt mondta, akkor lenne elégedett, ha már 2026 negyedik negyedévétől elkezdhetnék kifizetni a nyugdíjasoknak a nyugdíjas SZÉP-kártya első összegét. A miniszterelnök hozzátette: nem akarja a Pénzügyminisztériumot olyan vállalásba belelavírozni, amely nem tartható, de a mostani tervek szerint minden év októberétől a következő év októberéig járhatna a beígért évi 200 ezer, illetve 100 ezer forintos pluszjuttatás.

    Ez praktikusan azt jelentené, hogy az idei utolsó negyedévre (2026. októbertől decemberig tartó időszakra) járó időarányos részt, a nyugdíj összegétől függően 25 ezer vagy 50 ezer forintot már szeretné kifizetni a kormány.

    Ahogy arról korábban írtunk, a Tisza Párt a választási programjában egyebek mellett azt ígérte a nyugdíjasoknak, hogy bevezetik a nyugdíjas SZÉP-kártyát. Ez a tervek szerint évi 200 ezer forinttámogatást jelent majd azoknak, akiknek a nyugdíja alacsonyabb havi 250 ezer forintnál.Emellett évente 100 ezer forinttámogatást ígértek azoknak, akiknek a havi nyugdíja 250 ezer és 500 ezer forint között van. Ez alapján a nyugdíjasok 97 százaléka megkapja a nyugdíjas SZÉP-kártyát. A kártya a tervek szerint élelmiszerre, gyógyszerre, egészségmegőrzésre és pihenésre lesz fordítható.

    Így változtak a szabályok

    Az elmúlt években már megszokhattuk, hogy egy veszélyhelyzeti rendelet alapján a Széchenyi Pihenő Kártyák régebbi egyenlegének felhasználására március 20-án és szeptember 20-án kellett figyelni.

    Ha a kártyabirtokos a feltöltés után eltelt egy évet követő március 20-ig vagy szeptember 20-ig nem használta fel ezeket a régebbi egyenlegeket, akkor ezek terhére 15 százalékos egyszeri díjat számított fel a szolgáltató ezeken a napokon.

    A veszélyhelyzet végével több ahhoz kapcsolódó rendelet jogszabályi környezetbe került, de a SZÉP-kártya lejáró egyenlegének szabályozásával nem ez történt, hanem az eredeti kormányrendelet szabályai lépteka veszélyhelyzeti szabályok helyébe.

    – Így a jövőben újra a május 31-i határidőre kell majd figyelni a régebbi egyenlegeknél – emlékeztet Fata László, a Cafeteria TREND juttatási szakértője. – Ráadásula levonások mértéke is változik.A visszatérő szabály szerint a kártyára utalt támogatás összegét a juttatás évét követő második naptári év május 31-ig célszerű felhasználni. Ez azt jelenti, hogy2026-ban a 2024-ben kapott juttatások felhasználására kell figyelni – magyarázta a szakember.

    Hozzátette: ha a magánszemély nem használja fel a kártyán lévő juttatást a fenti határidőig, akkor a szolgáltató havonta legfeljebb 3 százalék (de legalább 100 forint) költséget vonhat le a régóta fel nem használt egyenlegből. (Ha 100 forintnál kevesebb a fel nem használt pénzösszeg, a díj összege megegyezik a fel nem használt összeggel.)

    – A munkavállalóknak tehát érdemes ellenőrizni, hogy idén rendelkeznek-e még ilyen, 2024. december 31-e előtt feltöltött, fel nem használt egyenleggel és gondoskodni ezek elköltéséről– emlékeztetett Fata László.

    Ennyi pénz van a SZÉP-kártyákon

    A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) március végi közleménye szerint február végén a SZÉP-kártyákon összesen 115,7 milliárd forint állt még rendelkezésre, amiből április 30-ig hideg élelmiszert is lehetett vásárolni. A SZÉP-kártya 2026 februárjában is a belföldi turizmus egyik legfontosabb motorja volt. A SZÉP-kártya feltöltések összértékemintegy 41,7 milliárd forintot tett ki, ami 12 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakához képest.

    A kártyabirtokosok 34,5 milliárd forintot használtak fel a kártyákról, ami több mint 18 százalékkal volt magasabb, mint 2025 februárjában.

    A szálláshelyek Gyula és turisztikai térségében köszönhették bevételeiket a legnagyobb arányban a SZÉP-kártyának, ahol ebben az időszakban a hazai vendégektől származó szálláshelyi költések 13 százalékát SZÉP-kártyával egyenlítették ki.

    Januárban a kártyabirtokosok száma meghaladta a 3 milliót, míg az elfogadóhelyek száma átlépte a 167 ezret.

  • Férfiak 40 nyugdíj 2026: tényleg jöhet az új kedvezményes nyugdíj Magyarországon?

    Férfiak 40 nyugdíj 2026: tényleg jöhet az új kedvezményes nyugdíj Magyarországon?

    Az elmúlt hetekben ismét reflektorfénybe került a „Férfiak 40” lehetősége, vagyis az a javaslat, amely szerint a férfiak is jogosultak lennének kedvezményes nyugdíjra 40 ledolgozott év után – hasonlóan a jelenlegi Nők40 rendszerhez. A téma különösen sokakat foglalkoztat, mivel rengeteg férfi dolgozik fizikailag megterhelő munkakörökben, és sokan úgy érzik, igazságtalan a jelenlegi szabályozás.

    Nyugdíjkorhatár – friss hírek

    Jelenleg Magyarországon a férfiak számára továbbra is a 65 éves nyugdíjkorhatár az általános szabály. A Nők40 program ugyanakkor lehetőséget biztosít a hölgyek számára, hogy megfelelő jogosultsági idő esetén korábban nyugdíjba vonuljanak. Ez az évek óta működő rendszer sok férfiban veti fel a kérdést: vajon számukra is jöhet hasonló kedvezmény?

    Mit mondanak most a szakértők?

    A nyugdíjszakértők szerint a férfiak kedvezményes nyugdíjának bevezetése rendkívül nagy terhet róna a költségvetésre. Dr. Farkas András nyugdíjszakértő szerint a teljes körű „Férfiak40” rendszer hosszú távon a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát is veszélyeztethetné.

    A szakértő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy sok országban működik egy úgynevezett rugalmas nyugdíjmodell. Ebben az esetben az érintettek korábban is nyugdíjba mehetnek, viszont alacsonyabb havi ellátást kapnak. Ez lehet az egyik kompromisszumos megoldás a jövőben.

    Miért érzik sokan igazságtalannak a jelenlegi rendszert?

    A vita egyik legfontosabb érve az, hogy a férfiak átlagos várható élettartama Magyarországon alacsonyabb, mint a nőké. Több szakértő is rámutatott arra, hogy sok férfi már a nyugdíjkorhatár elérése előtt meghal, vagy csak rövid ideig él nyugdíjasként.

    Emellett rengetegen dolgoznak évtizedeken keresztül nehéz fizikai munkában:

    • építőiparban,
    • gyárakban,
    • mezőgazdaságban,
    • közlekedésben,
    • vagy egészségre káros munkakörökben.

    Sokan úgy vélik, hogy 40-45 év folyamatos munkaviszony után indokolt lenne egy kedvezményes nyugdíjlehetőség.

    Férfiak 40 nyugdíj – mit jelentene a gyakorlatban?

    Mi lenne a Férfiak 40? Olyan kedvezményes nyugdíjlehetőség, amely 40 év jogosultsági idő után adna korábbi nyugdíjba vonulási lehetőséget a férfiaknak.
    Van már hivatalos döntés? Jelenleg nincs elfogadott törvény a Férfiak 40 bevezetéséről. A téma szakértői és politikai vitákban szerepel.
    Kik járhatnának jól vele? Elsősorban azok a férfiak, akik nagyon hosszú munkaviszonyt szereztek, nehéz fizikai munkát végeztek, vagy egészségi okok miatt nehezen dolgoznának tovább.
    Mi a legnagyobb akadály? A szakértők szerint a legnagyobb kérdés a finanszírozás. Egy teljes értékű Férfiak 40 rendszer jelentős többletkiadást okozhatna a nyugdíjkasszának.
    Mi lehet a kompromisszum? Reálisabb megoldás lehet egy rugalmas nyugdíjmodell, ahol korábban is el lehetne menni nyugdíjba, de csökkentett havi összeggel.

    Egyre többen támogatják a rugalmas nyugdíjat

    A szakértői elemzések alapján jelenleg egyre inkább a rugalmas nyugdíjba vonulás tűnik reális iránynak Magyarországon. Ez azt jelentené, hogy bizonyos feltételekkel akár a hivatalos korhatár előtt is lehetne nyugdíjba menni, de a havi összeg csökkentett lenne.

    Egy ilyen rendszer több előnnyel járhatna:

    • csökkenthetné a fizikai munkát végzők terheit,
    • igazságosabbá tehetné a rendszert,
    • és mérsékelhetné a költségvetési kockázatokat.

    A szakértők szerint azonban nagyon pontos szabályokra lenne szükség, különösen a szolgálati idő, a járulékfizetés és a nyugdíj összegének meghatározása terén.

    Mekkora lehetne a csökkentés?

    A nemzetközi példák alapján több országban is működik olyan rendszer, ahol a korhatár előtti nyugdíj esetén évente 4-5 százalékkal kisebb ellátás jár.

    Ez azt jelentené, hogy aki például 5 évvel korábban szeretne nyugdíjba menni, annak a havi nyugdíja akár 20-25 százalékkal is alacsonyabb lehetne.

    Ez sokak számára még így is kedvező megoldás lenne, különösen azoknak, akik egészségi állapotuk vagy munkájuk miatt már nem tudnak teljes erőbedobással dolgozni.

    A nyugdíjrendszer jövője egyre nagyobb kérdés

    A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága már most is komoly vita tárgya. Szakértői elemzések szerint az elöregedő társadalom és az egyre kevesebb aktív dolgozó miatt hosszú távon komoly reformokra lehet szükség.

    A következő években több fontos kérdés kerülhet napirendre:

    • emelkedik-e tovább a nyugdíjkorhatár,
    • megmarad-e a Nők40,
    • bevezethetik-e a Férfiak40 rendszert,
    • változhat-e a nyugdíjszámítás módja,
    • illetve hogyan alakulhat a 13. havi nyugdíj sorsa.

    A szakértők szerint biztosan lesznek változások a következő években, de egyelőre nem született konkrét döntés a férfiak kedvezményes nyugdíjáról.

    Sokan figyelik a politikai ígéreteket is

    A téma politikailag is egyre érzékenyebb. Több párt és közéleti szereplő is felvetette már a férfiak korábbi nyugdíjazásának lehetőségét, különösen a nehéz fizikai munkát végzők esetében.

    A nyugdíjkérdés ráadásul rengeteg embert érint közvetlenül:

    • a most dolgozó középkorúakat,
    • a nyugdíj előtt állókat,
    • és a jelenlegi nyugdíjasokat is.

    Ezért nem meglepő, hogy minden ilyen hír hatalmas érdeklődést vált ki Magyarországon.

    Jöhet valóban a Férfiak40?

    Jelenleg nincs hivatalos döntés a Férfiak40 bevezetéséről, de a vita egyre erősebb. A szakértők szerint a teljes, a Nők40-hez hasonló rendszer bevezetése nehezen finanszírozható lenne, ugyanakkor egy rugalmas, csökkentett összegű korai nyugdíjmegoldás reális lehetőség lehet a jövőben.

    Az biztos, hogy a nyugdíjrendszer kérdése 2026-ban is az egyik legfontosabb társadalmi téma marad Magyarországon.

    Jelenj meg weboldaladdal itt a Hírkeresőben, várunk!

  • Nyugdíjasok figyelem: Magyar Péter bejelentése!

    Nyugdíjasok figyelem: Magyar Péter bejelentése!

    A miniszterelnök szerint sokkal rosszabb állapotban van a magyar gazdaság, mint amit az előző kormány állított, ezért teljes átvilágítás zajlik az állam működésében. Magyar Péter több azonnali intézkedést is bejelentett.

    Augusztus 20. környékére lezárulhatnak az állami átvilágítások, és a kormány tájékoztathatja a lakosságot az ország valós gazdasági állapotáról – erről beszélt Magyar Péter az RTL Híradónak kormányfőként adott első interjújában.

    A miniszterelnök szerint a helyzet súlyosabb, mint korábban állították, ugyanakkor már az idén megkezdődhet több, korábban beígért támogatás kifizetése is.

    Magyar Péter közölte: 

    • augusztusban eljuthat a családokhoz a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás,
    • míg a nyugdíjasok ősszel megkaphatják a SZÉP-kártyára érkező támogatás első, 50 ezer forintos részletét.

    A politikus szerint a cél az, hogy az emberek rövid időn belül érzékeljék a változásokat még akkor is, ha „nem lehet rögtön mindent visszaépíteni”.

    Az interjúban állította, hogy nem boszorkányüldözésre készülnek, hanem arra, hogy feltárják, milyen állapotban vette át az országot az új vezetés. Magyar Péter elmondása szerint a korábban 3,7 százalékosra tervezett költségvetési hiányt előbb 5 százalék fölé emelték, majd a kormányzati átadáskor már 6,8–7 százalékos hiánnyal számoltak. 

    A Tisza Párt elnöke szerint az 5 százalékos deficit sem tartható, ezért jelenleg teljes körű költségvetési átvilágítás zajlik. 

    Az új költségvetés tervezetét augusztus végére készítenék el, hogy szeptemberben szavazhasson róla az Országgyűlés.

    Közölte, hogy csökkentik a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok, a képviselők és a polgármesterek fizetését.

    Saját javadalmazásáról azt mondta: miniszterelnökként és képviselőként összesen bruttó 3,8 millió forintot fog keresni, szemben Orbán Viktor korábbi, bruttó 7,8 milliós fizetésével. A parlament működésén és a kapcsolódó kereteken négy év alatt 50 milliárd forintot takarítanának meg.

    A miniszterelnök arról is beszélt, hogy 

    csütörtökön politikai megállapodást írhatnak alá az Európai Bizottsággal a felfüggesztett uniós források ügyében. 

    Magyar szerint a cél a 10,4 milliárd eurónyi helyreállítási támogatás hazahozatala, amelyből energetikai és közlekedési fejlesztéseket finanszíroznának. Ehhez azonban korrupcióellenes intézkedésekre, az integritási hatóság jogköreinek bővítésére és a kekvarendszer átalakítására is szükség lesz.

    RSSHirek.hu – Hírkereső TOP friss hírek minden nap
  • Nyugdíjkorhatár: változás jöhet a Nők 40-ben!

    Nyugdíjkorhatár: változás jöhet a Nők 40-ben!

    Komoly változások elé nézhet a magyar nyugdíjrendszer legnépszerűbb kedvezménye: szakértők szerint fenntarthatatlan a Nők 40 program jelenlegi formája, ezért a rendszer teljes átalakítását javasolják.

    Nyugdíj hírek és információk

    A magyar nyugdíjrendszer jelenleg két véglet között vergődik: egyszerre túlságosan merev, ugyanakkor indokolatlanul laza is. Míg a dolgozók többsége számára a korhatár előtti nyugdíjba vonulás szigorúan tilos, a „Nők 40” program fenntarthatatlan kivételt képez a szabályok alól. A Portfolio elemzése szerint ez a kettősség súlyos egyenlőtlenségeket és rejtett buktatókat szül, amire megoldást egy rugalmas, mindenkire kiterjedő korhatárrendszer jelenthetne.

    Miért fáj a rendszernek a Nők 40?

    A 2012 óta érvényben lévő szabályozás alapesetben nem engedi meg, hogy valaki a hivatalos nyugdíjkorhatár előtt visszavonuljon. Ezt a szigorú keretet töri át 2011 óta a „Nők 40” program, amely azoknak a nőknek teszi lehetővé a nyugdíjazást, akik összegyűjtöttek 40 évnyi jogosultsági időt. A lehetőség – érthető módon – rendkívül népszerű, ugyanakkor a szakértők szerint a kivételezés komoly feszültségeket és hatalmas költségeket generál.

    A kedvezményezettek ugyanis évekkel a korhatár előtt visszavonulhatnak, miközben hátralévő életükben teljes összegű ellátást kapnak. Sőt, az elmúlt évek enyhítései révén a nyugdíj mellett már járulékmentesen, teljes állásban is dolgozhatnak. Ez pedig óhatatlanul felveti a kérdést: miért jár ez a kiváltság valakinek, miközben egy 64 éves, 39 évnyi munkaviszonnyal rendelkező dolgozó semmilyen formában nem mehet előbb nyugdíjba?

    A hosszú távú csapda

    Sok esetben maguk az érintettek is rosszul járnak a korai nyugdíjazással. Aki ugyanis a munka folytatása helyett azonnal él a lehetőséggel, a reálbérek növekedése idején komoly összegektől esik el: lemond arról a magasabb induló nyugdíjról, amit a későbbi, magasabb béralapból számíthatnának ki neki.

    Makrogazdasági szempontból sem elhanyagolható a teher:

    • A korhatár alatti érintettek ellátása évente mintegy 500 milliárd forintba kerül az államnak.
    • Ezt további 200 milliárd forintnyi kieső járulékbevétel tetézi.

    Rugalmasság és igazságosabb feltételek

    A szakértői javaslat szerint a megoldás egy rugalmas korhatárrendszer lehetne. Ennek lényege, hogy bárki elmehetne nyugdíjba az irányadó korhatár előtt pár évvel, amennyiben megvan a minimális szolgálati ideje. Ennek ára egy méltányos levonás, egyfajta „málusz” lenne az előrehozott évekért cserébe, ugyanakkor a korhatáron túl dolgozók bónuszban részesülnének.

    A reform megvalósítása egy hatéves átmeneti időszakkal képzelhető el. Ez kétirányú mozgást igényelne: egyrészt megnyitná az előrehozott nyugdíjazás lehetőségét a most kizártak számára (például 62 éves korra csökkentett korhatárral), másrészt szigorítaná a „Nők 40” feltételeit. A javaslat szerint a kedvezményhez szükséges jogosultsági időt fokozatosan 43 évre kellene emelni, és itt is indokolt lenne egy, a szolgálati időtől függő enyhébb levonás bevezetése.

    RSSHirek.hu a Hírkereső – legfrissebb hírek

  • Nyugdíj: létezik a kiskapu!

    Nyugdíj: létezik a kiskapu!

    A társadalombiztosítási megállapodás legális jogi kiutat kínál azok számára, akiknek nincs biztosítási jogviszonya, mégis szeretnék növelni a későbbi nyugdíjukat vagy megszerezni a hiányzó szolgálati időt.

    Nyugdíj-hírek és tudnivalók

    Négyféle társadalombiztosítási megállapodás köthető, ebből egy megállapodásfajta szolgálati idő és nyugdíjalapot képező kereset szerzését egyaránt lehetővé teszi, háromféle egyezménnyel viszont csak szolgálati időt lehet szerezni – írja Farkas András nyugdíjguru hírlevele nyomán a Pénzcentrum.

    A szakértő hozzáteszi, hogy az érintett hölgyek legnagyobb bánatára a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges legalább 40 évi jogosító idő hiányzó részének megszerzésére megállapodás nem köthető, illetve a megállapodásban vállalt járulékfizetéssel szerzett szolgálati idő a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időként nem vehető figyelembe.

    Gyakran előfordul, hogy valaki az élete egy adott szakaszában nem áll biztosítási jogviszonyban vagy szünetel ez a jogviszonya, így sem szolgálati időt, sem figyelembe vehető keresetet nem szerez az érintett időszakokban.

    Van rá azonban törvényi lehetőség, hogy megállapodást köthessen a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő, illetve a figyelembe vehető jövedelem megszerzése céljából.

    A nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 22 százalék nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett lehet társadalombiztosítási megállapodást kötni. A megállapodás szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset szerzésére külön-külön nem köthető meg.

    A megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege (a minimálbér 2026-ban havi 322 800 Ft, ennek a 22 százaléka 71 016 Ft, ennyi a megállapodás alapján befizetendő havi járulék idei minimális összege). Ha a megállapodást a minimálbér összegének figyelembe vételével kötik meg, akkor annak változása esetén a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulékot a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni. Így kell eljárni akkor is, ha a megállapodást kötő személy az általa megjelölt jövedelmét módosítja. A megállapodás járulékalapjának módosítását és a megállapodás megszüntetését a megállapodást kötő személy kérheti (ennek a rendelkezésnek különösen akkor van jelentősége, ha a megállapodást a megállapodás kötője nem saját magára, hanem egy kedvezményezett javára kötötte, például a férj a felesége javára).

    Szolgálati idő megszerzéséről is lehet megállapodást kötni, de csak 3 esetben – az első kettőben szintén a minimálbér összegének 22 százalékával egyenértékű nyugdíjjárulék fizetése mellett.

    A szolgálati idő szerzésére irányuló egyik megállapodás akkor köthető, ha valaki a nappali tagozatos felsőfokú tanulmányait 1997. december 31-ét követően folytatta, és ezt az időtartamot kívánja szolgálati időként elismertetni a saját jogú öregségi nyugdíja tekintetében. A nyugdíjtörvény alapján ugyanis csak az 1998. január 1-je előtt folytatott felsőfokú tanulmányok ideje ismerhető el szolgálati időként (ez alól csak a hozzátartozói nyugellátások – özvegyi nyugdíj, árvaellátás – jelentenek kivételt).

    A szolgálati idő szerzésére irányuló másik megállapodás akkor köthető, ha a teljes öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges legalább húsz év szolgálati időből, vagy az öregségi résznyugdíjhoz előírt legalább tizenöt év szolgálati időből legfeljebb öt év hiányzik.

    Ilyen esetben kizárólag az öregségi résznyugdíjra vagy öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó legfeljebb öt év naptári évi időtartamot lehet szolgálati időként a megállapodás révén megszerezni.

    De köthető egy nagyon speciális megállapodás is a szolgáltai idő megszerzése érdekében, a megállapodás megkötése napján érvényes gyermekgondozási segély összege alapján (ami 17. éve változatlanul havi 28 500 forint, 2022-ig ez volt a teljes öregségi nyugdíj legkisebb összege, 2023-tól ez a szociális vetítési alap összege), 10 százalék nyugdíjjárulék – azaz havi 2850 forint – megfizetésével, amely kizárólag az 1998. évre, a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére szól. E megállapodás megkötését követően a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettséget egy összegben, a megállapodás megkötését követő 30 napon belül kell teljesíteni.

    Azért volt szükség a megállapodás lehetőségének megteremtésére, mert nem járt a gyermekgondozási segély 1998-ban a gyermek gondozása, ápolása címén igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamára, ha a család egy főre jutó jövedelmének összege meghaladta a jogszabályban előírt mértéket.

    Ebben az esetben van lehetőség ennek a speciális megállapodásnak a megkötésére.

    A szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzésére irányuló és a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok idejének szolgálati időként történő elismerésére irányuló megállapodás esetén a nyugdíjjárulékot a szerződés megkötését követő hónap 12. napjáig kell megfizetni.

    Fontos tudnivalók még:

    • A megállapodás megkötését követően minden olyan változást, ami a megállapodást érinti, 15 napon belül be kell jelenteni.
    • A megállapodás megszűnik, ha a nyugdíjjárulékot a tárgyhónapot követő hónap 12-éig nem fizetik meg.
    • Az 1998. évre, a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére a járulékfizetést a megállapodás megkötését követő 30 napon belül egy összegben kell teljesíteni.

    Az öregségi teljes, illetve öregségi résznyugdíjra jogosultsághoz hiányzó szolgálati idő szerzésére szolgáló megállapodást az öregségi nyugdíj ügyben kiadott határozat kézhezvételét követő 30 napon belül kell kezdeményezni. A nyugdíjjárulékot a megállapodás megkötését követő 15 napon belül egy összegben kell megfizetni. Ha a megállapodás megkötésére, illetve a járulék megfizetésére nyitva álló határidő elmulasztása esetén a mulasztás igazolására nem kerül sor, a megállapodás később nem köthető meg.