Címke: 2027

  • Bérek és szja-csökkentés 2027-ben: mekkora költség lenne ez a Tisza Kormánynak?

    Bérek és szja-csökkentés 2027-ben: mekkora költség lenne ez a Tisza Kormánynak?

    A Tisza által belengetett szja-csökkentés első ránézésre célzott segítséget adhatna az alacsonyabb keresetűeknek és élénkíthetné a fogyasztást, de komoly kérdés, mekkora lyukat ütne közben a költségvetésen.

    A leendő kormány gazdasági és energetikai minisztere, Kapitány István a közösségi médiában erősítette meg a Tisza korábban már említett kampányígéretét, vagyis az átlag alatti keresők adóterheinek csökkentését.

    Tisza Párt friss hírek és bejelentések

    Új részleteket nem tartalmaz a bejegyzés: a jelenlegi egykulcsos, 15 százalékos személyi jövedelemadó válna progresszívvé a mediánbér alatt – amely a legfrissebb, 2026 februári KSH-jelentés szerint 591 900 forint (míg a bejegyzés 625 000 forintot említ). A minimálbér esetén használandó 9 százalékos kulcs innen emelkedne a jelenleg is érvényes 15 százalékig a mediánbér felett.

    Mi jöhet vissza az adócsökkentésből?

    A bejelentésből nem derül ki, hogy sávos vagy lineáris progresszív kulcs vonatkozna az alacsonyabb keresetekre, az viszont látszik, hogy a korábbi hazai és több nemzetközi példától eltérően a határ felett a teljes kereset a magasabb adókulccsal adózik. Vagyis csak a mediánbér alatti jövedelmek részesülnek az adókedvezményből. Ezek alapján például a garantált bérminimum is 9 százaléknál magasabb kulcs alá eshet, de ezzel kapcsolatban is további részletekre lenne szükség.

    Ez a megoldás első ránézésre csökkentheti azokat a feszültségeket, amelyeket az egyes adókedvezményekből való kilépés – például a 25 év alattiak szja-mentességének megszűnése – okozhat a munkáltatók és a munkavállalók között.

    A progresszív adózás előnyeit már sokan és sokszor vizsgálták. Legfontosabb ezek közül az igazságosabb újraelosztás, ráadásul az alacsonyabb keresetűek esetében általában magasabb a fogyasztási határhajlandóság. Emiatt az adókedvezmény jelentős része addicionális fogyasztásban jelenhet meg, ami a gazdaság élénkítése mellett az áfabevételeken keresztül részben ellensúlyozhatja a költségvetés bevételkiesését.

    A fogyasztás élénkítését ebben az esetben akár úgy is értelmezhetjük, hogy az érvényben lévő árstopok esetleges kivezetésével várhatóan megemelkedő árszínvonal hatását ez az intézkedés célzottan, a legalacsonyabb keresetűeknél tompíthatja a nettó jövedelmek emelésén keresztül.

    Mielőtt konkrét számításokba kezdenénk, fontos kiemelni, hogy a keresetek megoszlásáról korlátozott és kevésbé részletes adatok állnak rendelkezésre. Elemzésünk ezért 2024 végi adatokra (MNB) támaszkodik, és a pontosságot az új adórendszer részleteinek hiánya is korlátozza.

    A kevés elérhető információ alapján számításaink szerint

    a változtatás éves szinten nagyjából 400–500 milliárd forintos adóbevétel-kiesést jelenthet, ami körülbelül a GDP fél százalékának felel meg.

    Az említett magas fogyasztási határhajlandóságot figyelembe véve ennek mintegy 100 milliárd forintja visszakerülhet a költségvetésbe az áfabevételeken keresztül. Bár felmerültek olyan ígéretek is – például az egészséges élelmiszerek áfakulcsának csökkentése –, ezek várhatóan csak kisebb mértékben befolyásolják az összképet.

    Mennyi pénz eshet ki a büdzséből?

    A kettő eredőjeként a hatás a GDP arányában nagyjából 40 bázispontos kiesést jelenthet. Ez már érdemi tétel, különösen annak fényében, hogy az előzetes várakozások szerint a kamategyenleg hasonló nagyságrendben javulhat a csökkenő hozamfeláraknak köszönhetően.

    Az addicionális fogyasztás inflációs hatása kérdéses, de vélhetően eltörpül a jelenlegi külső hatások, az árrésstopok kivezetése és a választások előtti osztogatások után várható többletkereslet mellett.

    A fenti összeg az éves kiskereskedelmi forgalom nagyjából 2,5 százalékának felel meg – ez egy szélső feltételezés, amely azt feltételezi, hogy a teljes összeg a kiskereskedelemben csapódik le. Eközben a legfrissebb adatok szerint a volumenindex az elmúlt hónapokban már három százalék felett nőtt, és az említett egyszeri hatások miatt további erős hónapok jöhetnek.

    Összességében tehát elmondható, hogy a lépés jóléti szempontból egyértelműen pozitív, és a fogyasztásra is élénkítő hatással lehet. A költségvetési következményeket azonban csak a kiadási oldali kiigazítás részleteinek ismeretében lehet majd teljes körűen megítélni.

    RSSHirek.hu – friss hírek percről percre RSS forrásból

  • 14.-havi nyugdíj 2027: A Tisza Párt nem vesz el a nyugdíjasok pénzét!

    14.-havi nyugdíj 2027: A Tisza Párt nem vesz el a nyugdíjasok pénzét!

    A Tisza Párt szeptemberben ismertetett nyugdíjprogramja konkrét intézkedéseket is tartalmaz a nyugdíjasok helyzetének javítására arra az esetre, ha kormányra kerülne. A Portfolio összegyűjtése szerint a párt megtartaná a 13. havi nyugdíjat, az öregségi nyugdíj minimumát és a megváltozott munkaképességűek ellátását 120 ezer forintra emelné, valamint a 120–140 ezer forint közötti nyugdíjakat egyszeri, havi 6–12 ezer forintos sávos emeléssel növelné.

    Nyugdíjasok figyelem: Fontos hírek érkeztek

    Emellett bevezetnék a Nyugdíjas SZÉP-kártyát, amely évi 200 ezer forintot biztosítana a 250 ezer forint alatti, és évi 100 ezer forintot a 250–500 ezer forint közötti ellátásban részesülőknek. A program része továbbá az időskorúak járadékának megduplázása, az otthonápolási díjak 50 százalékos emelése, és 20 ezer új férőhely létrehozása idősotthonokban, vegyes – piaci, uniós és állami – finanszírozással.

    A Tisza Pártsaját számításai szerint a program megvalósítása évente összesen 655–795 milliárd forintba kerülne.

    Ebből 515–570 milliárd forint közvetlenül a nyugdíjasokhoz kerülne különböző többletjuttatások formájában. A Tisza Párt később bemutatott hivatalos választási programja a korábban ismertetett intézkedéseken túl további nyugdíjjal kapcsolatos vállalásokkal is kiegészült.

    • A párt vállalta a közben bevezetett 14. havi nyugdíj megtartását, jelezve, hogy ezt a juttatást hosszabb távon is megőrizné.
    • Emellett azt ígérték, hogy a nyugdíjak ismét a bérek alakulását követnék, vagyis szakítanának a jelenlegi, inflációkövető emelési rendszerrel.
    • Továbbá a Nők 40 mintájára, fokozatosan és a rendszer fenntarthatóságát szem előtt tartva bevezetnék a „Férfiak 40” programot is.

    A szegények járnak jól:

    A Tisza Párt elsősorban a kisnyugdíjasoknak ígérte a legnagyobb mértékű támogatást. A Portfolio számításai szerint egy havi 75 ezer forintos ellátásban részesülő nyugdíjas éves juttatása akár 80,5 százalékkal is növekedhetne az intézkedések hatására. Ezzel szemben a havi 500 ezer forint feletti nyugdíjak esetében lényegében nem számolnak rendkívüli emeléssel: az ebbe a körbe tartozók kimaradnának a nyugdíj-felzárkóztatásból, az egyszeri sávos emelésből és a Nyugdíjas SZÉP-kártyából is. Számukra legfeljebb a bérekhez kötött nyugdíjemelés jelenthetne némi többletet.

    Magyar Péter kormánya a tervek szerint érdemben kezelné a nyugdíjak relatív leszakadásának problémáját. A Tisza Párt programja az inflációkövető emelésről – a svájci indexálás köztes lépcsőjét kihagyva – közvetlenül a bérekhez kötött nyugdíjemelésre való átállást irányozza elő. A lap szerint már az is kézzelfogható javulást hozhatna a nyugdíjasoknak, ha az emelések nem évente egyszer, egy összegben érkeznének, hanem a kormány gyakrabban, kisebb lépésekben igazítaná a nyugdíjakat az áremelkedéshez.

    Végezetül fontos kiemelni, hogy a Tisza Párt ezekhez az intézkedésekhez nem rendelt konkrét határidőket, így a vállalások jelenleg inkább irányvonalakat jelölnek ki, mintsem számon kérhető kötelezettségeket.

    Hírkereső Top friss hírek percről percre