Címke: 2027

  • 13. és 14. havi nyugdíj 2027: ennyi plusz pénz érkezhet februárban

    13. és 14. havi nyugdíj 2027: ennyi plusz pénz érkezhet februárban

    A magyar nyugdíjasok számára a február hónap az egyik legfontosabb időszak lehet 2027-ben is. A 13. havi nyugdíj továbbra is megmarad, emellett a korábban elfogadott szabályok alapján a 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetése is folytatódik. A jelenlegi ütemezés szerint a nyugdíjasok 2027 februárjában már a 14. havi nyugdíj felének megfelelő összeget is megkaphatják a rendes havi nyugdíj és a 13. havi juttatás mellett.

    Megmarad a 13. havi nyugdíj

    A 13. havi nyugdíj jelenleg a magyar nyugdíjrendszer része, amelyet minden jogosult nyugdíjas automatikusan megkap februárban. Az összeg megegyezik az adott hónapra járó nyugdíj összegével, külön igénylésre nincs szükség.

    Ez azt jelenti, hogy a februári utalás során a nyugdíjasok a rendes havi ellátás mellett egy teljes havi plusz nyugdíjat is kapnak.

    Így épül fel a 14. havi nyugdíj

    Az Országgyűlés 2025 végén elfogadta a 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetéséről szóló szabályozást. A rendszer nem egyszerre vezeti be a teljes összeget, hanem több lépcsőben.

    Az ütemezés jelenleg a következő:

    Év14. havi nyugdíj mértéke
    202625%
    202750%
    202875%
    2029100%

    A jelenlegi szabályok alapján tehát 2027 februárjában már egy félhavi nyugdíjnak megfelelő 14. havi juttatás érkezhet.

    Mennyi pénzt kaphat egy átlagos nyugdíjas?

    A pontos összeg mindenkinél eltérő lehet, hiszen a 13. és 14. havi nyugdíj alapja mindig az adott személy aktuális nyugdíja.

    Például egy 250 ezer forintos havi nyugdíj esetén:

    • havi nyugdíj: 250 000 Ft
      1. havi nyugdíj: 250 000 Ft
      1. havi nyugdíj (50%): 125 000 Ft

    Ebben az esetben februárban összesen 625 000 forint érkezhet a jogosult számlájára vagy postai kifizetéssel. A tényleges összeg természetesen függ az aktuális nyugdíjemelésektől is.

    Kik jogosultak a plusz juttatásokra?

    A 13. havi nyugdíj és a 14. havi nyugdíj esetében is alapvető feltétel, hogy az érintett a jogosultsági időszakban nyugdíjas vagy más nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy legyen. A szabályozás szerint azok is részesülhetnek a juttatásból, akik egyéb nyugdíjszerű ellátásban részesülnek.

    Mi várható a következő években?

    A jelenlegi törvény szerint a 14. havi nyugdíj fokozatosan épül be a rendszerbe, és 2029-re érheti el a teljes havi nyugdíjnak megfelelő összeget. Amennyiben a szabályozás változatlan marad, a nyugdíjasok minden évben egyre magasabb összegű 14. havi juttatásra számíthatnak.

    Összegzés

    A 13. havi nyugdíj 2027-ben is megmarad, emellett a 14. havi nyugdíj második lépcsője is megérkezhet. A jelenlegi szabályok alapján a nyugdíjasok februárban a havi nyugdíjuk mellett egy teljes 13. havi nyugdíjat és egy félhavi 14. havi juttatást is kaphatnak. Ez sok nyugdíjas számára jelentős plusz bevételt jelenthet az év elején.

    TOP 24 óra friss hírek

  • Szolgálati idő táblázat 2027: ennyi év szükséges a nyugdíjhoz Magyarországon

    Szolgálati idő táblázat 2027: ennyi év szükséges a nyugdíjhoz Magyarországon

    Szolgálati idő táblázat 2027: ennyi év szükséges a nyugdíjhoz Magyarországon

    A nyugdíjba készülők egyik legfontosabb kérdése, hogy pontosan mennyi szolgálati idő szükséges az öregségi nyugdíj megállapításához. Sokan csak néhány évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt szembesülnek azzal, hogy nem rendelkeznek elegendő szolgálati idővel, ezért érdemes időben tájékozódni. A szolgálati idő nemcsak a nyugdíjra való jogosultságot befolyásolja, hanem a nyugdíj összegének meghatározásában is kulcsszerepet játszik.

    Szolgálati idő táblázat 2027

    Szolgálati időJogosultság
    0–14 évNem jár öregségi nyugdíj
    15 évÖregségi résznyugdíj
    16–19 évÖregségi résznyugdíj
    20 év vagy többTeljes öregségi nyugdíj
    40 év jogosultsági időNők 40 kedvezményes nyugdíj

    A jelenlegi szabályok szerint az öregségi teljes nyugdíjhoz legalább 20 év szolgálati idő szükséges. Akik a nyugdíjkorhatár elérésekor legalább 15, de 20 évnél kevesebb szolgálati idővel rendelkeznek, öregségi résznyugdíjra lehetnek jogosultak.

    Mi számít szolgálati időnek?

    Szolgálati időnek elsősorban azok az időszakok számítanak, amikor a munkavállaló után nyugdíjjárulékot fizettek. Ide tartozik többek között:

    • munkaviszonyban töltött idő,
    • közalkalmazotti és köztisztviselői jogviszony,
    • egyéni vagy társas vállalkozói jogviszony bizonyos esetekben,
    • gyermekneveléssel kapcsolatos egyes ellátások időszaka,
    • katonai szolgálat,
    • egyéb, törvényben meghatározott időszakok.

    A pontos szolgálati időt a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás tartalmazza, amely Ügyfélkapu+ segítségével is lekérdezhető.

    Mi történik 15 év szolgálati idő esetén?

    Sokan úgy gondolják, hogy 15 év munkaviszony után teljes nyugdíj jár, ez azonban nem így van. A legalább 15, de 20 évnél kevesebb szolgálati idővel rendelkezők csak öregségi résznyugdíjat kaphatnak. Ez alacsonyabb összegű lehet, mint a teljes öregségi nyugdíj, ráadásul a nyugdíjminimumra vonatkozó szabályok sem minden esetben alkalmazhatók rá.

    Miért fontos a 20 év szolgálati idő?

    A 20 év szolgálati idő kiemelt jelentőségű a magyar nyugdíjrendszerben. Aki eléri a rá irányadó nyugdíjkorhatárt és rendelkezik legalább 20 év szolgálati idővel, teljes öregségi nyugdíjra válhat jogosulttá. Ez nemcsak a jogosultság szempontjából fontos, hanem a nyugdíj összegének kiszámításánál is kedvezőbb helyzetet jelent.

    Nők 40: külön szabályok érvényesek

    A nők számára továbbra is elérhető a Nők 40 kedvezményes nyugdíjprogram. Ennek lényege, hogy a jogosult nők életkoruktól függetlenül nyugdíjba vonulhatnak, ha legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkeznek. Fontos azonban tudni, hogy a jogosultsági idő nem minden esetben egyezik meg a szolgálati idővel, ezért a két fogalmat nem szabad összekeverni.

    Hogyan befolyásolja a szolgálati idő a nyugdíj összegét?

    Nemcsak a nyugdíjra való jogosultság miatt fontos a szolgálati idő. A nyugdíj összege is attól függ, hogy az érintett hány év szolgálati időt szerzett aktív évei alatt.

    A Magyar Államkincstár mértéktáblája szerint 15 év szolgálati idő esetén a nyugdíj alapját képező átlagkereset 43 százaléka vehető figyelembe. Ezt követően a százalékos mérték a szolgálati idő növekedésével fokozatosan emelkedik. 50 év vagy annál hosszabb szolgálati idő esetén akár a teljes átlagkereset figyelembevételére is lehetőség van.

    Lehet szolgálati időt vásárolni?

    Kevesen tudják, hogy bizonyos esetekben lehetőség van hiányzó szolgálati idő megszerzésére megállapodás útján. Ez elsősorban azok számára jelenthet megoldást, akik közel állnak a 20 év szolgálati idő eléréséhez, de néhány év hiányzik a teljes öregségi nyugdíjhoz. A jogszabály meghatározott feltételek mellett lehetővé teszi a hiányzó idő megváltását.

    Hogyan lehet lekérdezni a szolgálati időt?

    A nyugdíj előtt állóknak célszerű rendszeresen ellenőrizniük a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő adatokat. Az adategyeztetési eljárás és az Ügyfélkapu+ segítségével lekérhető információk alapján még időben kiderülhet, ha valamely időszak hiányzik a nyilvántartásból.

    Összegzés

    A szolgálati idő táblázat 2027 alapján jól látható, hogy az öregségi résznyugdíjhoz legalább 15 év, a teljes öregségi nyugdíjhoz pedig legalább 20 év szolgálati idő szükséges. A szolgálati idő nemcsak a nyugdíjra való jogosultságot, hanem a nyugdíj összegét is jelentősen befolyásolja. Emiatt minden munkavállalónak érdemes időről időre ellenőriznie a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő adatait, hogy a nyugdíjigényléskor ne érje kellemetlen meglepetés.

  • Kata adózás: a Tisza-kormány visszaállítja a kisadózó vállalkozások tételes adóját!

    Kata adózás: a Tisza-kormány visszaállítja a kisadózó vállalkozások tételes adóját!

    „A kormány tervei szerint 2027-től visszaállítja a katának a széles körű elérhetőségét” – válaszolta Kármán András pénzügyminiszter Apáti István mi hazánkos képviselő azonnali kérdésére a parlamentben. Kármán már a miniszteri meghallgatásán megerősítette, hogy visszavezetik a katát, de azt eddig nem lehetett tudni, mikor tervezi ezt meglépni a Tisza-kormány.

    Apáti István szerint a kata az egyik az elmúlt másfél évtized kevés sikertörténetéből, fénykorában még több adóbevételt is termelt, mint amennyivel számoltak vele a költségvetésben, de 2022 augusztusában a kormány jelentősen korlátozta az adónemet. A Mi Hazánk azt javasolta, hogy minél hamarabb vezessék vissza legalább eredeti formájában, de inkább kibővített, javított formában.

    💰 KATA adózás – friss hírek és tudnivalók
    Kövesse a KATA adózással kapcsolatos legfrissebb híreket, szabályváltozásokat, NAV-információkat és vállalkozói tudnivalókat egy helyen.
    → Tovább a KATA adózás oldalra

    Az adónem kiterjesztését a visszaélésekkel szemben védett formában tervezi a kormány. A részletszabályok még nem ismertek, végleges jogszabálytervezet 2026–2027 fordulóján várható. A GKI becslése szerint az új kata 300–350 ezer vállalkozót (a meglévők és az újonnan belépők) érinthet közvetlenül. A lépes egyidejűleg gyakorol hatást a munkaerőpiacra, a vállalati HR-stratégiákra és a költségvetési bevételekre.

    Mi volt a kata, és mi lett belőle?

    A kata 2013. január 1-jén lépett életbe azzal a céllal, hogy egyszerű, kiszámítható adózást biztosítson a mikrovállalkozásoknak és csökkentse a feketegazdaságot. A főállású vállalkozók havi 50 ezer forint megfizetésével, minimális adminisztrációval teljesíteni tudták teljes adó- és járulékkötelezettségüket. A rendszer rendkívül népszerűvé vált: fénykorában évi 200 milliárd forint bevételt hozott a költségvetésnek.

    2022 nyarán a kormány indoklása szerint a rendszert tömegesen alkalmazták bújtatott foglalkoztatásra: munkavállalókat katás kényszervállalkozóként alkalmazták, ezzel váltva ki a munkáltatói járulék terheket. Az új szabályok szeptember 1-jén léptek életbe. Ezt követően katás csak főállású egyéni vállalkozó lehetett, és kizárólag magánszemélyeknek számlázhatott (a taxisok kivételével). Mivel a katások 92%-a korábban cégeknek is számlázott, a változás drasztikus volt.

    Utólag a NAV-adatok árnyalták a kormányzati indoklást: a hivatal közel 10 év alatt összesen 9 milliárd forint adókülönbözetet állapított meg visszaélés miatt.

    A 2022-es szigorítás hatása gyors és mély volt:

    • 444 ezerről 145 ezerre zuhant a katások száma szeptembertől
    • 35 ezer katás vállalkozás szűnt meg, s 264 ezer katás vállalkozás átalakult.
    • Az érintett vállalkozók zöme átalányadózásra váltott, kisebb részük társas vállalkozást alapított, vagy munkaviszonyba lépett.

    Mit hoz vissza a 2027-es rendszer?

    A pénzügyminiszter két dolgot erősített meg: visszatér a cégeknek való számlázás lehetősége, és a rendszer bővített, de a visszaélések ellen védett formában indul újra. Az alábbi elveket rögzítette:

    • egyszerű, kiszámítható, alacsony adminisztrációs teherrel járó adóforma a valódi mikrovállalkozóknak és önfoglalkoztatóknak;
    • megfelelő társadalombiztosítási fedezet és nyugdíjjogosultság garantálása;
    • a nagyvállalati visszaélések elleni explicit garancia, a bújtatott foglalkoztatás kizárásával;
    • a változtatások érdemi társadalmi egyeztetéssel készülnek.

    A pontos havi tételes adó összege, a bevételi határ, a koncentrációs korlátok (egyetlen megbízótól szerezhető bevétel aránya) és a visszaélés-ellenőrzési mechanizmus még nem ismert. Ezek a részletszabályok döntik el, hogy az új kata mennyire lesz vonzó a visszatérők számára.

    Várható reakciók

    Átalányadózók egy része visszavált

    Az átalányadózás az elmúlt négy évben sok vállalkozónak elégséges megoldást kínált – magasabb elvonás és több adminisztráció árán. Ha a kata visszahozza a cégeknek való számlázást és megőrzi az egyszerűségét, az átalányadózók számottevő hányada visszavált. Ez különösen erősen várható a szabadúszó szektorban: IT, fordítás, tanácsadás, kreatív iparágak, ahol a megbízói oldal döntően cégekből áll.

    Nagyvállalati kiszervezési hullám kockázata

    2022 előtt a katát munkaviszony kiváltására is alkalmazták néhányan. Ha az új szabályozás nem tartalmaz elégséges korlátot, a folyamat megismétlődik. A 2022-es tapasztalat alapján a nagyvállalati HR-stratégiák gyorsan alkalmazkodnak, amint egy adózási forma lehetővé teszi a munkabérköltség és járulékok átstrukturálását, akkor az üzleti logika ezt kikényszeríti, a munkavállalói érdekektől függetlenül. Ez különösen releváns a logisztikai, a kereskedelmi és a gyártószektorban, ahol a 2022 előtti katás állomány legnagyobb koncentrációja volt.

    Munkaerőpiaci statisztikai torzítás

    Ha 2027-ben a munkaviszonyok egy része katás szerződéssé alakul, akkor a foglalkoztatottak száma statisztikailag csökken, miközben a tényleges munkavégzés volumene nem változik. Mivel a foglalkoztatás demográfiai okokból is mérséklődik, a további visszaesés érzékeny kérdéssé válhat.

    Visszatérési korlátok: nem mindenki jön vissza

    A 2022-es sokknak maradandó hatásai is vannak. Számos egykori katás négy év alatt berendezkedett az átalányadózásra, könyvelőt fogadott, más üzleti struktúrát épített. Visszatérési döntésük nem automatikus: a havi tételes adó összege, a bevételi limit és a bürokrácia mértéke dönti el, hogy megéri-e a váltás.

  • Munkaszüneti napok 2027: ennyi hosszú hétvége vár a dolgozókra

    Munkaszüneti napok 2027: ennyi hosszú hétvége vár a dolgozókra

    Munkaszüneti napok 2027: ennyi hosszú hétvége vár a dolgozókra

    Sokan már most a 2027-es szabadságukat tervezik. A jó hír, hogy a 2027-es naptár több kedvező munkaszüneti napot és hosszú hétvégét tartalmaz, amelyek lehetőséget adnak a pihenésre vagy akár egy hosszabb utazásra is. Az év ráadásul pénteken kezdődik, így már az első napokban egy háromnapos hosszú hétvége vár a dolgozókra.

    Munkaszüneti napok 2027-ben

    A jelenleg ismert dátumok alapján a következő munkaszüneti napokkal lehet számolni Magyarországon 2027-ben:

    Hivatalos ünnepnapok

    DátumNapÜnnep
    2027. január 1.péntekÚjév
    2027. március 15.hétfőNemzeti ünnep
    2027. március 26.péntekNagypéntek
    2027. március 29.hétfőHúsvéthétfő
    2027. május 1.szombatA munka ünnepe
    2027. május 17.hétfőPünkösdhétfő
    2027. augusztus 20.péntekÁllamalapítás ünnepe
    2027. október 23.szombatNemzeti ünnep
    2027. november 1.hétfőMindenszentek
    2027. december 25.szombatKarácsony
    2027. december 26.vasárnapKarácsony másnapja

    Hosszú hétvégék 2027-ben

    A dolgozók számára talán ez a legfontosabb rész.

    Több három- és négynapos pihenő is jön

    2027-ben több olyan ünnepnap lesz, amely hétfőre vagy péntekre esik, így automatikusan hosszú hétvégét eredményez.

    Hosszú hétvégék 2027

    Január 1–3.
    3 napos hosszú hétvége
    Március 13–15.
    3 napos hosszú hétvége
    Március 26–29.
    4 napos húsvéti hosszú hétvége
    Május 15–17.
    3 napos pünkösdi hosszú hétvége
    Augusztus 20–22.
    3 napos hosszú hétvége
    Október 30. – November 1.
    3 napos hosszú hétvége

    Mely ünnepnapok esnek hétvégére?

    Nem minden ünnepnap kedvez a dolgozóknak.

    Több ünnep is „elveszik”

    2027-ben több munkaszüneti nap szombatra vagy vasárnapra esik:

    • Május 1. (szombat)
    • Október 23. (szombat)
    • December 25. (szombat)
    • December 26. (vasárnap)

    Ez azt jelenti, hogy ezek miatt nem jár külön munkaszüneti nap hétköznap.

    Érdemes előre tervezni a szabadságot

    A szakértők szerint azok járhatnak a legjobban, akik már az év elején megtervezik a szabadságukat.

    Kevés szabadsággal is sok pihenőnap szerezhető

    A márciusi húsvéti időszak, az augusztus 20-i hosszú hétvége és a november eleji pihenő különösen alkalmas lehet egy hosszabb kikapcsolódásra. Néhány jól időzített szabadságnappal akár több mint egyhetes pihenő is összehozható.

    Összegzés

    A 2027-es év összességében kedvezőnek mondható a munkavállalók számára. Több hosszú hétvége is várható, köztük egy négynapos húsvéti pihenő, valamint több háromnapos ünnepi időszak. A szabadságok előzetes megtervezésével a dolgozók jelentősen növelhetik a pihenéssel töltött napok számát.

  • Nyugdíjemelés 2026: jön a plusz pénz – ennyivel nőhet a nyugdíj!

    Nyugdíjemelés 2026: jön a plusz pénz – ennyivel nőhet a nyugdíj!

    2026-ban és 2027-ben is emelkednek a nyugdíjak, de sokan ennél többre számítanak. Megmutatjuk, mennyi pénz érkezhet és kik járhatnak a legjobban.


    Nyugdíjemelés 2026: ennyivel nő a nyugdíj

    2026-ban is folytatódik a nyugdíjak emelése Magyarországon, azonban a kérdés az, hogy ez mennyire lesz elegendő a drágulás mellett. A hivatalos adatok szerint az év elején már megtörtént az emelés, de további intézkedések is szóba kerülhetnek.

    A nyugdíjasok számára kulcskérdés, hogy a növekedés valóban képes-e követni az inflációt és a megélhetési költségek emelkedését.


    Mekkora volt a nyugdíjemelés 2026-ban?

    A jelenlegi szabályok szerint:

    👉 2026 januárjától 3,6%-kal emelkedtek a nyugdíjak

    Ez az emelés az inflációhoz igazodik, vagyis célja a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzése.

    Emellett:

    • februárban érkezett a 13. havi nyugdíj
    • további kiegészítő juttatások is megjelenhetnek

    Mennyivel kapnak többet a nyugdíjasok?

    Egy egyszerű példa:

    • 200 000 Ft nyugdíj → kb. 207 200 Ft
    • 250 000 Ft nyugdíj → kb. 259 000 Ft

    Ez havi szinten néhány ezer forintos emelkedést jelent, ami éves szinten már jelentősebb összeg.

    Az átlagnyugdíj így 2026-ban nagyjából 255 ezer Ft körül alakulhat


    Jöhet további nyugdíjemelés is?

    A jelenlegi rendszer lehetőséget ad arra, hogy:

    • ha az infláció magasabb lesz a vártnál
    • akkor év közben kiegészítő emelés (korrekció) jöhet

    Ez korábban is többször megtörtént.

    Emellett egyes tervek szerint:

    • a kisebb nyugdíjak nagyobb emelést kaphatnak
    • akár sávos rendszer is bevezethető

    Egyes becslések szerint bizonyos nyugdíjak akár jelentősebb mértékben is nőhetnek, főként az alacsonyabb jövedelműeknél


    Kik kaphatnak extra pénzt?

    A hírek szerint több csoport is plusz támogatáshoz juthat:

    • alacsony nyugdíjú idősek
    • egyedül élő nyugdíjasok
    • szociálisan rászorulók

    Egyes elképzelések szerint célzott támogatások is jöhetnek, például:

    • egyszeri kifizetések
    • utalványok
    • extra juttatások

    Mire elég a nyugdíjemelés?

    Ez a legfontosabb kérdés.

    Bár az emelés pozitív:

    • az élelmiszerárak továbbra is magasak
    • a rezsi és gyógyszerköltségek is nőhetnek

    Ezért sok nyugdíjas úgy érzi, hogy a növekedés nem fedezi teljes mértékben a kiadásokat.


    Mi várható a következő időszakban?

    A szakértők szerint:

    • az infláció továbbra is kulcsszereplő
    • a nyugdíjemelés mértéke ehhez igazodik
    • további intézkedések jöhetnek

    A következő hónapokban dőlhet el, hogy lesz-e újabb emelés vagy extra támogatás.


    Összegzés: nő a nyugdíj, de kérdés, mennyire elég

    A 2026-os nyugdíjemelés biztosan érkezett, de:

    👉 mértéke mérsékelt
    👉 további emelés is jöhet
    👉 az infláció döntő tényező marad

    A nyugdíjasok számára ezért továbbra is kulcsfontosságú a pénzügyi tervezés és a támogatások figyelése.

    Hírkereső friss hírek percről percre

    Emelés mértéke
    +3,6%
    Átlagnyugdíj
    ~255 000 Ft
    Extra juttatás
    13. havi nyugdíj
    Várható
    További emelés jöhet
  • Bérek és szja-csökkentés 2027-ben: mekkora költség lenne ez a Tisza Kormánynak?

    Bérek és szja-csökkentés 2027-ben: mekkora költség lenne ez a Tisza Kormánynak?

    A Tisza által belengetett szja-csökkentés első ránézésre célzott segítséget adhatna az alacsonyabb keresetűeknek és élénkíthetné a fogyasztást, de komoly kérdés, mekkora lyukat ütne közben a költségvetésen.

    A leendő kormány gazdasági és energetikai minisztere, Kapitány István a közösségi médiában erősítette meg a Tisza korábban már említett kampányígéretét, vagyis az átlag alatti keresők adóterheinek csökkentését.

    Tisza Párt friss hírek és bejelentések

    Új részleteket nem tartalmaz a bejegyzés: a jelenlegi egykulcsos, 15 százalékos személyi jövedelemadó válna progresszívvé a mediánbér alatt – amely a legfrissebb, 2026 februári KSH-jelentés szerint 591 900 forint (míg a bejegyzés 625 000 forintot említ). A minimálbér esetén használandó 9 százalékos kulcs innen emelkedne a jelenleg is érvényes 15 százalékig a mediánbér felett.

    Mi jöhet vissza az adócsökkentésből?

    A bejelentésből nem derül ki, hogy sávos vagy lineáris progresszív kulcs vonatkozna az alacsonyabb keresetekre, az viszont látszik, hogy a korábbi hazai és több nemzetközi példától eltérően a határ felett a teljes kereset a magasabb adókulccsal adózik. Vagyis csak a mediánbér alatti jövedelmek részesülnek az adókedvezményből. Ezek alapján például a garantált bérminimum is 9 százaléknál magasabb kulcs alá eshet, de ezzel kapcsolatban is további részletekre lenne szükség.

    Ez a megoldás első ránézésre csökkentheti azokat a feszültségeket, amelyeket az egyes adókedvezményekből való kilépés – például a 25 év alattiak szja-mentességének megszűnése – okozhat a munkáltatók és a munkavállalók között.

    A progresszív adózás előnyeit már sokan és sokszor vizsgálták. Legfontosabb ezek közül az igazságosabb újraelosztás, ráadásul az alacsonyabb keresetűek esetében általában magasabb a fogyasztási határhajlandóság. Emiatt az adókedvezmény jelentős része addicionális fogyasztásban jelenhet meg, ami a gazdaság élénkítése mellett az áfabevételeken keresztül részben ellensúlyozhatja a költségvetés bevételkiesését.

    A fogyasztás élénkítését ebben az esetben akár úgy is értelmezhetjük, hogy az érvényben lévő árstopok esetleges kivezetésével várhatóan megemelkedő árszínvonal hatását ez az intézkedés célzottan, a legalacsonyabb keresetűeknél tompíthatja a nettó jövedelmek emelésén keresztül.

    Mielőtt konkrét számításokba kezdenénk, fontos kiemelni, hogy a keresetek megoszlásáról korlátozott és kevésbé részletes adatok állnak rendelkezésre. Elemzésünk ezért 2024 végi adatokra (MNB) támaszkodik, és a pontosságot az új adórendszer részleteinek hiánya is korlátozza.

    A kevés elérhető információ alapján számításaink szerint

    a változtatás éves szinten nagyjából 400–500 milliárd forintos adóbevétel-kiesést jelenthet, ami körülbelül a GDP fél százalékának felel meg.

    Az említett magas fogyasztási határhajlandóságot figyelembe véve ennek mintegy 100 milliárd forintja visszakerülhet a költségvetésbe az áfabevételeken keresztül. Bár felmerültek olyan ígéretek is – például az egészséges élelmiszerek áfakulcsának csökkentése –, ezek várhatóan csak kisebb mértékben befolyásolják az összképet.

    Mennyi pénz eshet ki a büdzséből?

    A kettő eredőjeként a hatás a GDP arányában nagyjából 40 bázispontos kiesést jelenthet. Ez már érdemi tétel, különösen annak fényében, hogy az előzetes várakozások szerint a kamategyenleg hasonló nagyságrendben javulhat a csökkenő hozamfeláraknak köszönhetően.

    Az addicionális fogyasztás inflációs hatása kérdéses, de vélhetően eltörpül a jelenlegi külső hatások, az árrésstopok kivezetése és a választások előtti osztogatások után várható többletkereslet mellett.

    A fenti összeg az éves kiskereskedelmi forgalom nagyjából 2,5 százalékának felel meg – ez egy szélső feltételezés, amely azt feltételezi, hogy a teljes összeg a kiskereskedelemben csapódik le. Eközben a legfrissebb adatok szerint a volumenindex az elmúlt hónapokban már három százalék felett nőtt, és az említett egyszeri hatások miatt további erős hónapok jöhetnek.

    Összességében tehát elmondható, hogy a lépés jóléti szempontból egyértelműen pozitív, és a fogyasztásra is élénkítő hatással lehet. A költségvetési következményeket azonban csak a kiadási oldali kiigazítás részleteinek ismeretében lehet majd teljes körűen megítélni.

    RSSHirek.hu – friss hírek percről percre RSS forrásból

  • 14.-havi nyugdíj 2027: A Tisza Párt nem vesz el a nyugdíjasok pénzét!

    14.-havi nyugdíj 2027: A Tisza Párt nem vesz el a nyugdíjasok pénzét!

    A Tisza Párt szeptemberben ismertetett nyugdíjprogramja konkrét intézkedéseket is tartalmaz a nyugdíjasok helyzetének javítására arra az esetre, ha kormányra kerülne. A Portfolio összegyűjtése szerint a párt megtartaná a 13. havi nyugdíjat, az öregségi nyugdíj minimumát és a megváltozott munkaképességűek ellátását 120 ezer forintra emelné, valamint a 120–140 ezer forint közötti nyugdíjakat egyszeri, havi 6–12 ezer forintos sávos emeléssel növelné.

    Nyugdíjasok figyelem: Fontos hírek érkeztek

    Emellett bevezetnék a Nyugdíjas SZÉP-kártyát, amely évi 200 ezer forintot biztosítana a 250 ezer forint alatti, és évi 100 ezer forintot a 250–500 ezer forint közötti ellátásban részesülőknek. A program része továbbá az időskorúak járadékának megduplázása, az otthonápolási díjak 50 százalékos emelése, és 20 ezer új férőhely létrehozása idősotthonokban, vegyes – piaci, uniós és állami – finanszírozással.

    A Tisza Pártsaját számításai szerint a program megvalósítása évente összesen 655–795 milliárd forintba kerülne.

    Ebből 515–570 milliárd forint közvetlenül a nyugdíjasokhoz kerülne különböző többletjuttatások formájában. A Tisza Párt később bemutatott hivatalos választási programja a korábban ismertetett intézkedéseken túl további nyugdíjjal kapcsolatos vállalásokkal is kiegészült.

    • A párt vállalta a közben bevezetett 14. havi nyugdíj megtartását, jelezve, hogy ezt a juttatást hosszabb távon is megőrizné.
    • Emellett azt ígérték, hogy a nyugdíjak ismét a bérek alakulását követnék, vagyis szakítanának a jelenlegi, inflációkövető emelési rendszerrel.
    • Továbbá a Nők 40 mintájára, fokozatosan és a rendszer fenntarthatóságát szem előtt tartva bevezetnék a „Férfiak 40” programot is.

    A szegények járnak jól:

    A Tisza Párt elsősorban a kisnyugdíjasoknak ígérte a legnagyobb mértékű támogatást. A Portfolio számításai szerint egy havi 75 ezer forintos ellátásban részesülő nyugdíjas éves juttatása akár 80,5 százalékkal is növekedhetne az intézkedések hatására. Ezzel szemben a havi 500 ezer forint feletti nyugdíjak esetében lényegében nem számolnak rendkívüli emeléssel: az ebbe a körbe tartozók kimaradnának a nyugdíj-felzárkóztatásból, az egyszeri sávos emelésből és a Nyugdíjas SZÉP-kártyából is. Számukra legfeljebb a bérekhez kötött nyugdíjemelés jelenthetne némi többletet.

    Magyar Péter kormánya a tervek szerint érdemben kezelné a nyugdíjak relatív leszakadásának problémáját. A Tisza Párt programja az inflációkövető emelésről – a svájci indexálás köztes lépcsőjét kihagyva – közvetlenül a bérekhez kötött nyugdíjemelésre való átállást irányozza elő. A lap szerint már az is kézzelfogható javulást hozhatna a nyugdíjasoknak, ha az emelések nem évente egyszer, egy összegben érkeznének, hanem a kormány gyakrabban, kisebb lépésekben igazítaná a nyugdíjakat az áremelkedéshez.

    Végezetül fontos kiemelni, hogy a Tisza Párt ezekhez az intézkedésekhez nem rendelt konkrét határidőket, így a vállalások jelenleg inkább irányvonalakat jelölnek ki, mintsem számon kérhető kötelezettségeket.

    Hírkereső Top friss hírek percről percre

  • Minimálbér 2027 nettó: ennyit kapsz kézhez – itt a konkrét összeg

    Minimálbér 2027 nettó: ennyit kapsz kézhez – itt a konkrét összeg

    A minimálbér emelése 2027-ben nemcsak a bruttó összeget érinti, hanem azt is, hogy mennyi pénz érkezik ténylegesen a dolgozók számlájára. A jelenlegi tervek alapján komoly növekedés várható, ami több tízezer forintos különbséget jelenthet havonta.

    A kérdés azonban mindenkit ugyanúgy érdekel: mennyi lesz a nettó minimálbér 2027-ben?

    Ennyi lehet a minimálbér 2027-ben

    A többéves bérmegállapodás alapján a minimálbér folyamatosan emelkedik. A számítások szerint 2027-re a bruttó összeg elérheti:

    • kb. 370 000 – 375 000 Ft

    Ez jelentős ugrás a korábbi évekhez képest, és egyértelműen a bérek felzárkóztatását célozza.

    Minimálbér 2027 nettó – konkrét számok

    A nettó fizetés kiszámítása a levonásoktól függ, de általános esetben (kedvezmények nélkül) a következővel lehet számolni:

    Bruttó minimálbér:
    370 000 – 375 000 Ft
    Levonások után:
    kb. 33–34%
    Várható nettó:
    👉 245 000 – 250 000 Ft

    Ez azt jelenti, hogy a minimálbéren dolgozók akár 30–40 ezer forinttal többet vihetnek haza, mint néhány évvel korábban.

    Mi befolyásolja a nettó összeget?

    Fontos tudni, hogy a nettó bér nem mindenkinek ugyanannyi. Több tényező is módosíthatja:

    Ezekkel a kedvezményekkel a nettó fizetés akár még magasabb is lehet.

    Nem mindenki kap ugyanannyit

    Bár a minimálbér egységes, a tényleges kézhez kapott összeg eltérhet.

    Például:

    • egy gyermekes szülő több pénzt kap
    • fiatal munkavállalók nettója magasabb lehet
    • kedvezmények nélkül alacsonyabb az összeg

    Ezért a 245–250 ezer forintos nettó inkább egy átlagos, kedvezmények nélküli becslés.

    Miért emelkedik ennyire a minimálbér?

    A cél egyértelmű: a minimálbér közelítése az átlagkeresethez.

    A tervek szerint a minimálbérnek el kell érnie az átlagbér körülbelül 50%-át, ami:

    • csökkenti a bérkülönbségeket
    • növeli a fogyasztást
    • erősíti a gazdaságot

    Ez azonban komoly gazdasági kihívásokat is jelent.

    Van árnyoldala is a növekedésnek

    A minimálbér emelése nem csak pozitív hatásokkal jár.

    A szakértők szerint:

    • nőhet az infláció
    • drágulhatnak a termékek
    • a cégek költségei emelkednek

    Ez azt jelenti, hogy a magasabb fizetés egy részét a drágulás „visszaviheti”.

    Összegzés: ennyit vihetsz haza 2027-ben

    A jelenlegi számítások alapján:

    • bruttó minimálbér: ~370–375 ezer Ft
    • nettó minimálbér: ~245–250 ezer Ft

    Ez jelentős növekedés, de a végső szám attól függ, hogyan alakul a gazdaság és a bértárgyalások.

    Egy dolog azonban biztos:
    a minimálbér 2027-ben érezhetően magasabb lesz, mint ma – és ez sok dolgozó pénztárcáján is meglátszik majd.

    Nettó és bruttó minimálbér összege, mutatjuk: