Címke: Adóbevallás

Az ingatlan eladása sokak számára egyszeri, nagy pénzügyi döntés, amelyet gyakran bizonytalanság kísér – különösen az adózási szabályok miatt. A NAV friss tájékoztatása szerint azonban a legfontosabb félreértés már az alapoknál kezdődik: nem az számít, mennyiért adjuk el az ingatlant, hanem az, hogy keletkezik-e rajta tényleges jövedelem.

Adózás friss hírek, szja, adóbevallás tudnivalók

A különbség elsőre aprónak tűnik, mégis ez határozza meg az adófizetési kötelezettséget.Az adó alapja ugyanis nem az eladási ár, hanem az úgynevezett számított jövedelem. Ez úgy jön létre, hogy az eladási árból levonjuk a korábbi vételárat, valamint azokat a költségeket, amelyek igazolhatóan az ingatlanhoz kapcsolódnak – például felújítás, ügyvédi díj vagy közvetítői költség.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy két azonos áron eladott ingatlan után teljesen eltérő adót kell fizetni – attól függően, milyen költségek merültek fel korábban.

Az idő múlása jelentősen csökkentheti az adóterhet

Az úgynevezett ötéves szabály szerint, ha valaki legalább öt évig birtokol egy lakóingatlant, az eladás után már nem kell személyi jövedelemadót fizetnie. Az ezt megelőző években pedig fokozatosan csökken az adóalap: minél régebben vásároltuk az ingatlant, annál kisebb rész után kell adózni.

Ez az egyik legfontosabb tényező

Sokan ugyanis nem veszik figyelembe a pontos időpontokat, pedig akár egyetlen év különbség is jelentős megtakarítást jelenthet. A szakértők szerint a hibák jelentős része éppen ebből adódik: rosszul meghatározott szerzési idő, elfelejtett költségek vagy hibás számítások miatt.

A jelenlegi szabályozás alapján az adó mértéke 15 százalék, de – ahogy a NAV is hangsúlyozza – ezt nem a teljes bevételre, hanem kizárólag a nyereségre kell megfizetni.

Nem jár automatikusan adófizetéssel

Ha nincs nyereség, vagy ha az idő múlása miatt az adóalap nullára csökken, akkor egyáltalán nem keletkezik fizetési kötelezettség.

Az ingatlanpiacon hozott döntések mögött gyakran komoly pénzügyi következmények állnak, és ezek közül az egyik legfontosabb az adózás. A NAV üzenete egyértelmű: nem az ár számít igazán, hanem az, hogy mennyire értjük a számítás mögötti logikát.

Fontos tudnivalók:

1. Mikor nem kell személyi jövedelemadót fizetnem az ingatlan értékesítése után?

Ha eladott ingatlanát, lakását legalább 5 éve szerezte, vagy a költségei elérik a bevételét, vagy az ügylet adómentes, akkor nem kell az eladás után adót fizetnie és a bevételt nem kell feltüntetnie az szja-bevallásban. Adómentes például a váláskor a házastárs által megváltott ingatlan után fizetett összeg; magánszeméllyel kötött tartási, öröklési, életjáradéki szerződés során az ingatlanért cserébe kapott érték.

2. Mennyi személyi jövedelemadót kell fizetnem az ingatlan értékesítése után?

Ha az ingatlan értékesítésből adóköteles jövedelme keletkezett, akkor annak 15 százalékát kell adóként megfizetnie.

3. Melyik időpontot kell figyelembe vennem az ingatlan szerzés időpontjaként?

Alapvetően azt az időpontot, amikor az ingatlan megszerzéséről szóló érvényes szerződést, okiratot a földhivatalhoz benyújtották. Öröklés esetén azonban a szerzés időpontjaként az örökhagyó halálának napját kell figyelembe venni. Lízingszerződés alapján megszerzett ingatlan esetén a szerződés megkötésének napja a szerzési időpont.

4. Ha nem telt még el 5 év az eladott ingatlan megszerzése óta, hogy kell kiszámolni a személyi jövedelemadót?

A személyi jövedelemadó kiszámításához meg kell határozni az eladás bevételéből a tényleges jövedelmet. Ehhez a bevételből le kell vonni az elszámolható költségeket, de a költségek összege nem lehet több a bevételnél. Az így kapott összeg a számított összeg, ami szerzés és az eladás között eltelt idő függvényében csökken. Ha szerzést követő 5. évben, vagy utána történt az értékesítés, akkor nem keletkezik adóköteles jövedelem.

Jövedelem= bevétel-költség-csökkentő tétel.

1. A bevétel tipikusan: eladási ár, cserébe kapott ingatlan értéke, a vevő által fizetett kamat.
2. Az elszámolható költségek meghatározása. Költségként a magánszemély vagy más tulajdonos nevére kiállított, számlával, más bizonylattal igazolt kiadás vehető figyelembe, a bevétel mértékéig, de csak abban az esetben, ha azt korábban költségként nem számolták el.
3. Csökkentő tétel az ingatlan tulajdonbantartás időszakától függ. Minden ingatlan esetében a jövedelem a számított összeg (=bevétel-költségek)

• • 100 százaléka a szerzés évében és az azt követő évben;
  • 90 százaléka a szerzés évét követő második évben;
  • 60 százaléka a szerzés évét követő harmadik évben;
  • 30 százaléka a szerzés évét követő negyedik évben;
  • 0 százaléka a szerzés évét követő ötödik és további évben

történt értékesítés esetén.

Elszámolható kiadás:

1. Az ingatlan megszerzésére korábban fordított összeg
2. Az ingatlan megszerzésével kapcsolatos kiadás, például: illeték, ügyvédi költség.
3. Az értéknövelő beruházás költsége.
4. Az ingatlan eladásával kapcsolatos kiadás, például: hirdetési díj, ügyvédi költség.

Fontos, hogy ezekről az összegekről számlával vagy más bizonylattal kell rendelkeznie.