Címke: Adózás 2027

  • Magyar Péter bejelentette: újra jöhet a KATA, fontos változásokkal

    Magyar Péter bejelentette: újra jöhet a KATA, fontos változásokkal

    Jelentősen átalakulhat a KATA 2027-től, ha a most társadalmi egyeztetésre került szabályok életbe lépnek. A tervek szerint ismét sokkal több vállalkozó választhatná ezt az adózási formát, ráadásul visszatérne a cégeknek történő számlázás lehetősége is. A változás azok számára lehet különösen érdekes, akik a 2022-es szigorítás miatt kerültek ki a KATA-ból.

    A legfontosabb újdonság, hogy a KATAismét elérhetővé válna több olyan vállalkozói csoport számára is, amely jelenleg nem választhatja. A tervezet alapján mellékállású vállalkozók, nyugdíjasok és diákok is beléphetnének a rendszerbe. A főállású katások havi tételes adója 100 ezer forint lenne, míg a mellékállásúaké 50 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy a jogosultak köre bővülne, de a főállású vállalkozóknál a jelenlegihez képest magasabb havi összeggel kellene számolni.

    Újra lehetne cégeknek is számlázni

    A KATA egyik legnagyobb változása a számlázási szabályoknál jöhet. A jelenlegi rendszer egyik legfontosabb korlátja, hogy a katás vállalkozók fő szabály szerint magánszemélyeknek számlázhatnak. Az új tervezet ezt a korlátozást megszüntetné, így ismét lehetne cégeknek és más szervezeteknek is számlát kiállítani.

    Ez különösen a szabadúszóknak, szakembereknek és olyan kisebb vállalkozóknak lehet fontos, akiknek a bevétele jelentős része vállalkozásoktól származik. Ugyanakkor a céges bevételre külön szabály vonatkozna: a tervezet szerint 15 százalékos kiegészítő adót kellene fizetni, amelybe a már befizetett éves tételes KATA beszámít. Vagyis a céges számlázás lehetősége visszatérne, de nem teljesen köztehermentesen.

    22 millió forintra emelnék a bevételi határt

    A vállalkozóknak fontos változás lehet az éves bevételi értékhatár emelése is. A jelenlegi 18 millió forintos limit helyett 22 millió forintig lehetne a KATA szabályai szerint adózni. Ez azoknak jelenthet nagyobb mozgásteret, akiknek a bevétele már megközelíti a mostani határt.

    A 22 millió forintos értékhatár felett azonban nem válna automatikusan kedvezőbbé a helyzet: a tervezet szerint az értékhatár feletti bevétel után továbbra is 40 százalékos különadóval kellene számolni. Emiatt a vállalkozóknak továbbra is figyelniük kellene az év közbeni bevétel alakulását.

    Nem minden korábbi katás térhetne vissza korlátozás nélkül

    A szélesebb jogosultság mellett korlátok is maradnának. A szabályozás egyik célja, hogy a KATA ne váljon egyszerű eszközzé a munkaviszonyok vállalkozói szerződéssel történő kiváltására. Emiatt bizonyos esetekben kizárhatná a rendszerből azt, aki a saját munkáltatójának, illetve meghatározott időn belül korábbi munkáltatójának számláz.

    Szintén figyelni kellene arra, ha egy vállalkozó bevételének legalább fele egyetlen megrendelőtől származik. A tervezet ilyen esetekben is korlátozná a KATA használatát. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem elég egyszerűen beleférni a 22 milliós bevételi határba: a bevétel szerkezete is számíthat.

    A társadalombiztosítási ellátásoknál is változás jöhet

    A tervezett átalakítás egyik fontos eleme a főállású katások társadalombiztosítási helyzetének javítása. A bejelentés szerint magasabb ellátási alappal számolnának, ami a későbbi nyugdíj, a táppénz és bizonyos családtámogatási ellátások szempontjából is jelentős lehet.

    Ez azért fontos, mert a KATA-nál nemcsak azt érdemes kiszámolni, hogy havonta mennyi adót kell befizetni. Egy vállalkozónak azt is mérlegelnie kell, hogy a befizetés milyen társadalombiztosítási jogosultságokat alapoz meg. A magasabb közteher tehát bizonyos esetekben magasabb ellátási alapot is jelenthet.

    Mikor lehet választani az új KATA-t?

    A tervezet szerint az új rendszer választását 2026. december 1-jétől lehetne bejelenteni a NAV-nál, az adóalanyiság pedig 2027. január 1-jén jönne létre. Ez azonban egyelőre tervezet, amelynek részletei a társadalmi egyeztetés során még változhatnak.

    A mostani bejelentés ezért a vállalkozóknak elsősorban azért fontos, mert már látható, milyen irányba alakítanák át a KATA-t. A legnagyobb változás a korábbi rendszerhez képest az lehet, hogy ismét szélesebb kör számára nyílna meg, miközben a céges számlázás is visszatérne. Cserébe a főállású vállalkozóknak magasabb havi tételes adóval és a céges bevételeknél további adóteherrel kellene számolniuk.

  • KATA: komoly változás jöhet, 130 ezer forintos havi adó is felmerült

    KATA: komoly változás jöhet, 130 ezer forintos havi adó is felmerült

    A KATA jelenlegi 50 ezer forintos havi tételes adója az elmúlt években egyre kevésbé követi a minimálbér változását. Egy friss szakértői felvetés szerint ezért a kata havi összegének jelentős emelése is indokolható lehet, akár 130 ezer forintig.

    A felvetés szerint ez nem egyszerűen egy újabb adóemelés lenne, hanem a korábbi arányok helyreállítását szolgálná. A kata szabályainak átalakítása ugyanakkor a vállalkozók terhei mellett a későbbi társadalombiztosítási ellátásokra is hatással lehet.

    Miért került szóba a kata emelése?

    A kata bevezetésekor, 2013-ban a minimálbér98 ezer forint volt, az 50 ezer forintos tételes adóhoz pedig 81 300 forintos járulékalap tartozott. Ez akkor a minimálbér több mint 80 százalékának felelt meg.

    Azóta azonban jelentősen nőtt a minimálbér, miközben a kata havi összege változatlan maradt. 2026-ban a minimálbér már 322 800 forint, a katásokhoz kapcsolódó járulékalap viszont jóval kisebb arányt képvisel ehhez képest.

    Ez hosszabb távon azért lehet fontos, mert a járulékalap meghatározza többek között azt is, hogy milyen összegű társadalombiztosítási ellátásra számíthat a vállalkozó.

    A 130 ezer forintos összeg honnan jön?

    Az adószakértő számítása szerint, ha a kata és a minimálbér közötti korábbi arányt tartották volna fenn, akkor a havi tételes adónak 2026-ban már jóval magasabbnak kellene lennie.

    A felvetés szerint az összeg akár 130 ezer forint körül is lehetne. Ez azonban nem elfogadott új kataadó, hanem egy szakértői javaslat. Jelenleg tehát nem arról van szó, hogy a katásoknak automatikusan ennyit kellene fizetniük.

    A különbség azért is érdekes, mert a jelenlegi 50 ezer forintos havi tételes adó mellett a kata továbbra is sok kisvállalkozó számára egyszerű adózási forma, viszont az alacsony járulékalap miatt a későbbi ellátások összege is korlátozott lehet.

    A nyugdíj és más ellátások miatt sem mindegy

    A kata egyik kevésbé látványos következménye, hogy a vállalkozó társadalombiztosítási ellátásainál nem a teljes bevétele számít. Az alacsonyabb járulékalap hosszabb távon például a nyugdíj összegére is hatással lehet.

    Ezért egy esetleges kataemelésnél nemcsak azt kellene nézni, hogy mennyivel nőne a vállalkozók havi kiadása. A másik oldalon azt is figyelembe kell venni, hogy magasabb közteher mellett magasabb járulékalap és ebből következően kedvezőbb ellátási alap alakulhatna ki.

    Ez különösen azoknak lehet fontos, akik hosszú éveken keresztül katásként dolgoznak.

    Más változás is felmerült

    A szakértői javaslat nem áll meg a havi tételes adó emelésénél. Felmerült egy progresszívebb rendszer gondolata is, amely nagyobb bevétel esetén magasabb adóterhet alkalmazna.

    Az egyik elképzelés szerint az egyazon megrendelő felé történő, évi 6 millió forintot meghaladó számlázás egy bizonyos szint felett 40 százalékos adóval lenne terhelhető. Emellett a 12 millió forintos éves bevétel felett is változna az adózás.

    Ennek célja elsősorban az lehetne, hogy a kata valóban a kisebb vállalkozások egyszerű adózási formája maradjon, és kevésbé legyen alkalmas olyan konstrukciókra, amelyek valójában munkaviszonyt helyettesítenek.

    Mit jelent ez most a katásoknak?

    Egyelőre nincs olyan új szabály, amely alapján a jelenlegi 50 ezer forintos kata helyett 130 ezer forintot kellene fizetni. A 130 ezres összeg egy szakértő által felvetett lehetséges szint, amely a minimálbérhez és a társadalombiztosítási jogosultságokhoz igazított rendszerből következne.

    A vállalkozóknak ezért jelenleg nem kell változtatniuk a kata szerinti adófizetésen. Az azonban jól látszik, hogy a kata jövője továbbra is napirenden van, különösen a minimálbér folyamatos emelkedése és a kisadózók későbbi társadalombiztosítási ellátásai miatt.

    Egy esetleges változásnál nemcsak az lesz a kérdés, hogy mennyivel emelkedik a havi adó, hanem az is, hogy milyen bevételi határok, járulékalap és kedvezmények mellett működne tovább a rendszer.

  • Albérlet adózás 2026–2027 – lakáskiadás utáni adózás egyszerűen

    Albérlet adózás 2026–2027 – lakáskiadás utáni adózás egyszerűen

    Albérlet adózás 2026–2027

    Egyre többen adnak bérbe lakást vagy családi házat, ezért gyakori kérdés, hogy milyen adózási szabályok vonatkoznak a bérleti díjból származó bevételre. A lakáskiadásból származó jövedelem után a legtöbb esetben személyi jövedelemadót (SZJA) kell fizetni, ugyanakkor bizonyos költségek elszámolhatók, amelyek csökkenthetik az adóalapot. A részletes szabályokat a NAV tájékoztatói ismertetik.

    Kell adót fizetni a lakás bérbeadása után?

    Igen. Ha magánszemélyként adja bérbe ingatlanát, a bérleti díjból származó jövedelem adóköteles. Az adó alapja azonban nem minden esetben a teljes bevétel, mivel a jogszabály lehetőséget biztosít a felmerült, igazolt költségek elszámolására vagy – meghatározott feltételek mellett – a 10 százalékos költséghányad alkalmazására.

    Mekkora az adó mértéke?

    A lakás bérbeadásából származó jövedelem után 15 százalék személyi jövedelemadót (SZJA) kell fizetni. Az adót a jövedelem után kell megállapítani, nem automatikusan a teljes bérleti díj után.

    Milyen költségek számolhatók el?

    A NAV szabályai szerint többek között az alábbi, igazolt kiadások csökkenthetik az adóalapot:

    • felújítási és karbantartási költségek,
    • közvetítői díjak,
    • hirdetési költségek,
    • biztosítás,
    • értékcsökkenési leírás (meghatározott feltételekkel),
    • egyéb, a bérbeadással közvetlenül összefüggő kiadások.

    A költségek elszámolásához számlák és bizonylatok megőrzése szükséges.

    Egyszerű példa az adózásra

    Tegyük fel, hogy egy lakást havi 250 000 forintért adnak bérbe.

    Éves bevétel:

    3 000 000 forint

    Ha az igazolt költségek összege 400 000 forint, akkor:

    • bevétel: 3 000 000 Ft
    • elszámolható költség: 400 000 Ft
    • adóalap: 2 600 000 Ft
    • fizetendő SZJA (15%): 390 000 forint

    A pontos fizetendő adó természetesen minden esetben az egyedi körülményektől függ.

    Mikor kell bevallani?

    A lakáskiadásból származó jövedelmet az éves személyijövedelemadó-bevallásban kell szerepeltetni. A NAV minden évben elkészíti az adóbevallási tervezetet, azonban a bérbeadásból származó adatokat szükség esetén a magánszemélynek kell kiegészítenie vagy javítania.

    Mire figyeljen a bérbeadó?

    A későbbi viták és adózási problémák elkerülése érdekében érdemes:

    • írásos bérleti szerződést kötni,
    • nyilvántartani a befolyt bérleti díjakat,
    • minden költségről számlát megőrizni,
    • szükség esetén adószakértő segítségét kérni.

    A szabályos adminisztráció nemcsak az adózás miatt fontos, hanem a bérbeadó és a bérlő jogbiztonságát is növeli.

    2027-ben változhatnak a szabályok?

    Az adójogszabályok időről időre módosulhatnak, ezért lakáskiadás előtt mindig érdemes ellenőrizni a NAV aktuális tájékoztatóit. A cikkben szereplő információk a 2026–2027-ben ismert szabályokon alapulnak.

    Összegzés

    A lakás bérbeadása továbbra is népszerű befektetési forma, azonban a bérleti díjból származó jövedelem után adófizetési kötelezettség keletkezhet. A megfelelő költségelszámolással csökkenthető az adóalap, ezért célszerű minden bizonylatot megőrizni és az éves SZJA-bevallást pontosan kitölteni.

    Gyakran ismételt kérdések

    Kell adót fizetni albérlet kiadása után?

    Igen. A bérbeadásból származó jövedelem után általában 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni.

    A teljes bérleti díj után kell adózni?

    Nem feltétlenül. Az adó alapja csökkenthető az elszámolható költségekkel vagy a jogszabályban meghatározott költséghányad alkalmazásával.

    Mikor kell bevallani a lakáskiadásból származó jövedelmet?

    Az éves SZJA-bevallásban kell feltüntetni.

    Elszámolható a felújítás költsége?

    Bizonyos feltételek mellett igen, ha a kiadás megfelel a NAV szabályainak és megfelelő bizonylatokkal igazolható.

    🏠 További albérletes tartalmak

    Ha albérletet keresel vagy lakásbérlés előtt állsz, ezeket az útmutatókat is érdemes elolvasni:

  • Kata adózás: a Tisza-kormány visszaállítja a kisadózó vállalkozások tételes adóját!

    Kata adózás: a Tisza-kormány visszaállítja a kisadózó vállalkozások tételes adóját!

    „A kormány tervei szerint 2027-től visszaállítja a katának a széles körű elérhetőségét” – válaszolta Kármán András pénzügyminiszter Apáti István mi hazánkos képviselő azonnali kérdésére a parlamentben. Kármán már a miniszteri meghallgatásán megerősítette, hogy visszavezetik a katát, de azt eddig nem lehetett tudni, mikor tervezi ezt meglépni a Tisza-kormány.

    Apáti István szerint a kata az egyik az elmúlt másfél évtized kevés sikertörténetéből, fénykorában még több adóbevételt is termelt, mint amennyivel számoltak vele a költségvetésben, de 2022 augusztusában a kormány jelentősen korlátozta az adónemet. A Mi Hazánk azt javasolta, hogy minél hamarabb vezessék vissza legalább eredeti formájában, de inkább kibővített, javított formában.

    💰 KATA adózás – friss hírek és tudnivalók
    Kövesse a KATA adózással kapcsolatos legfrissebb híreket, szabályváltozásokat, NAV-információkat és vállalkozói tudnivalókat egy helyen.
    → Tovább a KATA adózás oldalra

    Az adónem kiterjesztését a visszaélésekkel szemben védett formában tervezi a kormány. A részletszabályok még nem ismertek, végleges jogszabálytervezet 2026–2027 fordulóján várható. A GKI becslése szerint az új kata 300–350 ezer vállalkozót (a meglévők és az újonnan belépők) érinthet közvetlenül. A lépes egyidejűleg gyakorol hatást a munkaerőpiacra, a vállalati HR-stratégiákra és a költségvetési bevételekre.

    Mi volt a kata, és mi lett belőle?

    A kata 2013. január 1-jén lépett életbe azzal a céllal, hogy egyszerű, kiszámítható adózást biztosítson a mikrovállalkozásoknak és csökkentse a feketegazdaságot. A főállású vállalkozók havi 50 ezer forint megfizetésével, minimális adminisztrációval teljesíteni tudták teljes adó- és járulékkötelezettségüket. A rendszer rendkívül népszerűvé vált: fénykorában évi 200 milliárd forint bevételt hozott a költségvetésnek.

    2022 nyarán a kormány indoklása szerint a rendszert tömegesen alkalmazták bújtatott foglalkoztatásra: munkavállalókat katás kényszervállalkozóként alkalmazták, ezzel váltva ki a munkáltatói járulék terheket. Az új szabályok szeptember 1-jén léptek életbe. Ezt követően katás csak főállású egyéni vállalkozó lehetett, és kizárólag magánszemélyeknek számlázhatott (a taxisok kivételével). Mivel a katások 92%-a korábban cégeknek is számlázott, a változás drasztikus volt.

    Utólag a NAV-adatok árnyalták a kormányzati indoklást: a hivatal közel 10 év alatt összesen 9 milliárd forint adókülönbözetet állapított meg visszaélés miatt.

    A 2022-es szigorítás hatása gyors és mély volt:

    • 444 ezerről 145 ezerre zuhant a katások száma szeptembertől
    • 35 ezer katás vállalkozás szűnt meg, s 264 ezer katás vállalkozás átalakult.
    • Az érintett vállalkozók zöme átalányadózásra váltott, kisebb részük társas vállalkozást alapított, vagy munkaviszonyba lépett.

    Mit hoz vissza a 2027-es rendszer?

    A pénzügyminiszter két dolgot erősített meg: visszatér a cégeknek való számlázás lehetősége, és a rendszer bővített, de a visszaélések ellen védett formában indul újra. Az alábbi elveket rögzítette:

    • egyszerű, kiszámítható, alacsony adminisztrációs teherrel járó adóforma a valódi mikrovállalkozóknak és önfoglalkoztatóknak;
    • megfelelő társadalombiztosítási fedezet és nyugdíjjogosultság garantálása;
    • a nagyvállalati visszaélések elleni explicit garancia, a bújtatott foglalkoztatás kizárásával;
    • a változtatások érdemi társadalmi egyeztetéssel készülnek.

    A pontos havi tételes adó összege, a bevételi határ, a koncentrációs korlátok (egyetlen megbízótól szerezhető bevétel aránya) és a visszaélés-ellenőrzési mechanizmus még nem ismert. Ezek a részletszabályok döntik el, hogy az új kata mennyire lesz vonzó a visszatérők számára.

    Várható reakciók

    Átalányadózók egy része visszavált

    Az átalányadózás az elmúlt négy évben sok vállalkozónak elégséges megoldást kínált – magasabb elvonás és több adminisztráció árán. Ha a kata visszahozza a cégeknek való számlázást és megőrzi az egyszerűségét, az átalányadózók számottevő hányada visszavált. Ez különösen erősen várható a szabadúszó szektorban: IT, fordítás, tanácsadás, kreatív iparágak, ahol a megbízói oldal döntően cégekből áll.

    Nagyvállalati kiszervezési hullám kockázata

    2022 előtt a katát munkaviszony kiváltására is alkalmazták néhányan. Ha az új szabályozás nem tartalmaz elégséges korlátot, a folyamat megismétlődik. A 2022-es tapasztalat alapján a nagyvállalati HR-stratégiák gyorsan alkalmazkodnak, amint egy adózási forma lehetővé teszi a munkabérköltség és járulékok átstrukturálását, akkor az üzleti logika ezt kikényszeríti, a munkavállalói érdekektől függetlenül. Ez különösen releváns a logisztikai, a kereskedelmi és a gyártószektorban, ahol a 2022 előtti katás állomány legnagyobb koncentrációja volt.

    Munkaerőpiaci statisztikai torzítás

    Ha 2027-ben a munkaviszonyok egy része katás szerződéssé alakul, akkor a foglalkoztatottak száma statisztikailag csökken, miközben a tényleges munkavégzés volumene nem változik. Mivel a foglalkoztatás demográfiai okokból is mérséklődik, a további visszaesés érzékeny kérdéssé válhat.

    Visszatérési korlátok: nem mindenki jön vissza

    A 2022-es sokknak maradandó hatásai is vannak. Számos egykori katás négy év alatt berendezkedett az átalányadózásra, könyvelőt fogadott, más üzleti struktúrát épített. Visszatérési döntésük nem automatikus: a havi tételes adó összege, a bevételi limit és a bürokrácia mértéke dönti el, hogy megéri-e a váltás.

  • Kata adózás 2027 – újra választható a kedvelt adózási forma 2027 január 1-től!

    Kata adózás 2027 – újra választható a kedvelt adózási forma 2027 január 1-től!

    „A kormány tervei szerint 2027-től visszaállítja a katának a széles körű elérhetőségét” – válaszolta Kármán András pénzügyminiszter Apáti István mi hazánkos képviselő azonnali kérdésére a parlamentben. Kármán már a miniszteri meghallgatásán megerősítette, hogy visszavezetik a katát, de azt eddig nem lehetett tudni, mikor tervezi ezt meglépni a Tisza-kormány.

    Kapcsolódó cikkünk: KATA ADÓZÁS

    Apáti István szerint a kata az egyik az elmúlt másfél évtized kevés sikertörténetéből, fénykorában még több adóbevételt is termelt, mint amennyivel számoltak vele a költségvetésben, de 2022 augusztusában a kormány jelentősen korlátozta az adónemet. A Mi Hazánk azt javasolta, hogy minél hamarabb vezessék vissza legalább eredeti formájában, de inkább kibővített, javított formában.

    Kármán azt mondta, meggyőződésük, hogy a magyar mikrovállalkozásoknak, egyéni vállalkozóknak és önfoglalkoztatóknak szükségük van egy olyan adózási formára, amelyik egyszerű, kiszámítható, és nem terheli őket aránytalan adminisztrációval. Szerinte az elmúlt évek egyik legnagyobb hibája volt, hogy a kata átalakítása során az előző kormány nem tett különbséget a rendszer valódi célcsoportja és a visszaéléseket kihasználó szereplők között, ennek pedig az lett a következménye, hogy százezrek veszítették el egyik napról a másikra azt az adózási formát, amelyre a vállalkozásukat építették.

    Adózás – Adóbevallás – SZJA

    „Mi azonban nem egyszerűen a korábbi rendszer változtatás nélküli visszaállítását tervezzük, a célunk egy olyan kibővített, ugyanakkor a visszaélésekkel szemben megfelelő garanciákkal védett rendszer kialakítása, amely valóban a kisvállalkozók működését segíti” – fogalmazott a pénzügyminiszter. Állítása szerint olyan szabályozást szeretnének, amely egyszerű adminisztrációt, kiszámítható adóterhelést, és tervezhető működési környezetet biztosít az érintett munkavállalóknak, de nem akarnak visszatérni ahhoz a gyakorlathoz sem, amely lehetővé tette nagyobb vállalatok számára a munkaviszonyok tömeges katás vállalkozási szerződésekké alakítását.

    „A rendszer célja nem a munkajogi vagy adózási szabályok megkerülése, hanem a valódi mikrovállalkozások támogatása” – mondta Kármán, majd hozzátette, fontos szempont az is, hogy a jövőbeni kata-rendszer megfelelő társadalombiztosítási és nyugdíjjogosultságot biztosítson. Szerinte az adórendszer átalakításánál az a céljuk, hogy egyszerűbbé és igazságosabbá tegyék a vállalkozások működését.

    Apáti viszontválaszára Kármán úgy reagált, hogy a jövőben az adóváltoztatásokat érdemi konzultációval kívánják előkészíteni, és meg akarják hallgatni az érintettek véleményét, amit a végső döntésnél figyelembe fognak venni.

    Mint a G7 írta, a kisadózó vállalkozások tételes adóját, vagyis a katát 2013. január elsejétől lehetett alkalmazni, a cél az volt, hogy egyszerű és kiszámítható adózást biztosítson a mikrovállalkozásoknak, és csökkentse a feketegazdaságot. A rendszer az egyszerűsége miatt vált népszerűvé, a főállású vállalkozók havi 50, a mellékállásúak 25 ezer forint megfizetésével, minimális adminisztrációval tudhatták le az adó- és közteherfizetési kötelezettségüket (a helyi iparűzési adó és a kamarai tagdíj mellett).

    A rendszer vitatott eleme azonban az volt, hogy bújtatott foglalkoztatásra is ki lehetett használni, kiváltva vele az alkalmazotti státuszt. 2022-ben a Fidesz-kormány váratlanul és lényegében azonnali hatállyal beszűkítette a lehetőséget. Azóta csak főállású egyéni vállalkozók alkalmazhatják, és csak magánszemélyeknek való számlázással, ez alól a taxis vállalkozók kivételek. Mivel a katás vállalkozók jelentős része cégeknek dolgozott, nekik át kellett állniuk a jóval magasabb közterhet jelentő átalányadózásra, vállalkozói szja-ra, esetleg a kivára vagy egyenesen a céges működésre.