Címke: Árrésstop

  • Árrésstop és különadók 2026: minden magyar pénztárcáját érintheti

    Árrésstop és különadók 2026: minden magyar pénztárcáját érintheti

    Az elmúlt évek egyik legfontosabb gazdasági intézkedése volt az árrésstop és a különadók rendszere, amelyek jelentősen befolyásolták a boltok működését és az árak alakulását Magyarországon. Most azonban fordulat jöhet: a Tisza Párt gazdasági szakemberei több alkalommal is jelezték, hogy hosszabb távon fokozatosan kivezetnék ezeket az intézkedéseket.

    Árak és információk a mindennapi tudnivalók

    A kérdés azért fontos, mert ezek a szabályok szinte minden magyar család életére hatással vannak.


    Mi az az árrésstop?

    Az árrésstop lényege, hogy bizonyos termékeknél korlátozzák, mekkora hasznot tehet rájuk a kereskedő.

    A szabályozás célja az volt, hogy:

    • lassítsa az élelmiszerdrágulást
    • csökkentse az inflációt
    • védje a vásárlókat

    Az intézkedés főként:

    • élelmiszerekre
    • drogériai termékekre
    • alapvető fogyasztási cikkekre

    terjedt ki.


    Mit mond a Tisza Párt?

    Kármán András korábban arról beszélt, hogy:

    👉 hosszabb távon cél az árrésstopok kivezetése,
    👉 de ezt fokozatosan tennék meg, hogy ne okozzon hirtelen inflációs sokkot.

    A gazdasági elképzelések szerint:

    • kiszámíthatóbb szabályozás jöhet
    • csökkenhet az állami beavatkozás
    • egyszerűbb lehet a vállalkozások működése

    A különadók is változhatnak

    A különadók szintén fontos témává váltak.

    Az elmúlt években több szektorra vetettek ki extra terheket:

    • bankok
    • kereskedelmi láncok
    • energiacégek
    • multinacionális vállalatok

    A Tisza Párt gazdasági irányvonala szerint ezek egy részét később kivezethetik vagy átalakíthatják.

    Fő változás
    Árrésstop kivezetése
    Érintett terület
    Boltok és árak
    Kockázat
    Infláció emelkedése
    Üzenet
    Minden vásárlót érinthet

    Mit jelenthet ez a boltok számára?

    A kereskedelmi szereplők szerint az árrésstop és a különadók:

    • jelentősen csökkentették a profitot
    • nehezítették a működést
    • sok kisebb boltot nehéz helyzetbe hoztak

    Több szakmai szervezet szerint a teljes rendszer átalakítása nélkül egyre több vállalkozás kerülhet bajba.


    A vásárlók jól vagy rosszul járhatnak?

    Ez a legnagyobb kérdés.

    Rövid távon jöhet drágulás

    Szakértők szerint ha megszűnik az árrésstop:

    👉 egyes termékek ára emelkedhet.

    Ennek oka, hogy a boltok ismét szabadabban alakíthatják az áraikat.

    Hosszabb távon viszont nőhet a verseny

    Más elemzők szerint ugyanakkor:

    • visszatérhetnek a valódi akciók
    • erősödhet a piaci verseny
    • stabilabb lehet a kereskedelem

    Ez hosszabb távon akár kedvezőbb árakat is hozhat bizonyos területeken.


    Az inflációra is hatással lehet

    Az árrésstop és a különadók sorsa nemcsak a boltokat érinti.

    👉 az inflációra is komoly hatásuk lehet.

    Ha megszűnnek a korlátozások:

    • egyes árak gyorsabban emelkedhetnek
    • rövid távon nőhet az infláció
    • később stabilizálódhat a piac

    Több elemző szerint a kivezetés legnagyobb kihívása az lesz, hogyan lehet elkerülni az újabb drágulási hullámot.


    A gazdaság egészét is érintheti

    A gazdasági szereplők szerint a kiszámíthatóbb környezet:

    • növelheti a beruházásokat
    • javíthatja a vállalkozások helyzetét
    • élénkítheti a kereskedelmet

    Ugyanakkor a költségvetés számára a különadók kiesése komoly bevételkiesést is jelenthet.


    Mi jöhet a következő hónapokban?

    A jelenlegi információk alapján:

    👉 nem egyik napról a másikra szűnnének meg az intézkedések.

    A szakértők inkább:

    • fokozatos átállásra
    • ütemezett kivezetésre
    • új gazdasági szabályokra

    számítanak.


    Összegzés: minden magyar család megérezheti

    Az árrésstop és a különadók sorsa azért kiemelten fontos, mert:

    • hatással van az árakra
    • érinti a boltok működését
    • befolyásolja az inflációt
    • minden vásárló pénztárcáját érintheti

    A következő időszak egyik legfontosabb gazdasági kérdése lehet, hogyan alakulnak ezek a szabályok Magyarországon.

  • A Kereskedelmi és Iparkamara bejelentése:az árrésstop, és a benzinárstop kivezetésének határideje!

    A Kereskedelmi és Iparkamara bejelentése:az árrésstop, és a benzinárstop kivezetésének határideje!

    Fokozatos, előre kommunikált és kiszámítható exit stratégiát kell kidolgozni az árrésstop és a védett üzemanyagárak kivezetésére – mondta a Pénzcentrumnak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára. Csókay Ákos szerint a kamara következetesen azt az álláspontot képviseli, hogy az ilyen típusú árintézkedéseknek időben korlátozottnak, kiszámíthatónak és fokozatosan kivezethetőnek kell lenniük.

    A Kereskedelmi és Iparkamara bejelentései

    Kármán András leendő pénzügyminiszter is arról beszélt, hogy a piactorzító árintézkedéseket fokozatosan kell kivezetni, hogy ezek eltörlése ne hirtelen jelentkezzen többletteherként a lakosságnak. Közben viszont a Kereskedelmi Szövetség a mihamarabbi teljes kivezetést sürgeti, szerintük ennek – a korábbi nemzetgazdasági miniszter által megszabott – inflációs feltételei már régen teljesültek.

    A jövőbeni gazdaságpolitika célja a piactorzító állami beavatkozások megszüntetése, mivel ezek hosszú távon nem összeegyeztethetők egy jól működő piacgazdasággal, a Tisza-kormány célja az lesz, hogy ezekre ne legyen szükség – mondta Kármán András leendő pénzügyminiszter a múlt héten. Azaz a Magyar Péter vezette kormány kommunikációja világos: az árrésstopnak és a védett üzemanyagáraknak is menniük kell, ugyanakkor a mikor és a hogyan még kérdés.

    Annyi biztos, hogy Kármán András szerint az élelmiszerekre és drogériai termékekre jelenleg érvényben lévő árrésstopot nem lehet azonnal megszüntetni. Olyan kivezetési menetrendet szeretnének kialakítani, amely nem jelent hirtelen többletterhet a lakosságnak – mondta.

    Magyar Péter korábban azt kérte az immár ügyvezető Orbán-kormánytól, hogy május 31-ig hosszabbítsák meg mind az árrésstophoz, mind a védett üzemanyagárakhoz kapcsolódó rendelkezéseket, hogy azok ne szűnjenek meg még azelőtt, hogy az új kormány munkába állhatna. Ennek eleget is tettek, sőt, a megjelent rendeletek szerint egyenesen eltörölték a szabályozások lejárati idejét, azok határozatlan ideig érvényben maradnak – tehát ameddig Magyarék ki nem dolgozzák a kivezetési menetrendet.

    MKIK: kiszámítható exit stratégia kell

    Az intézkedések kivezetése kapcsán Csókay Ákos, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára a Pénzcentrumnak elmondta, a szervezet az év elején közzétette álláspontját – ekkor találkoztak az MKIK képviselői az Európai Bizottság delegációjával az éves jogállamisági jelentés kapcsán -, ez pedig azóta is változatlan.

    A kamara szerint az árrésstop és a hasonló beavatkozások kivezetése indokolt, ugyanakkor nem egy gyors, egyszeri megszüntetést, hanem egy fokozatos, előre kommunikált és kiszámítható exit stratégiát tartanak szükségesnek. Úgy vélik, az intézkedések nem maradhatnak tartósan fenn, ugyanakkor a hirtelen kivezetés piaci zavarokat és árkilengéseket okozhat.

    Az MKIK következetesen azt az álláspontot képviseli, hogy az ilyen típusú árintézkedéseknek időben korlátozottnak, kiszámíthatónak és fokozatosan kivezethetőnek kell lenniük. Elengedhetetlen egy strukturáltabb kormányzati párbeszéd, amely képes egy olyan kilépési stratégia kialakítására, amely egyszerre kezeli a makrogazdasági szempontokat és a mikroökonómiai károkat, miközben figyelembe veszi a politikai realitásokat is

    – fogalmazott Csókay Ákos. Hozzátette: megfelelő egyeztetések mellett kialakítható egy olyan megoldás, amely csökkenti a piaci torzulásokat, helyreállítja a versenysemlegességet, és hozzájárul a hazai kiskereskedelmi és beszállítói hálózat – különösen a vidéki struktúrák – megőrzéséhez.

    Csak rövidtávon segített

    A kamara februári értékelése szerint az árrésstop és a kapcsolódó intézkedések rövid távon valóban hozzájárultak a fogyasztói árak mérsékléséhez. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy ezek nem piaci alapú eszközök, bevezetésük pedig nem járt együtt kellően széles körű szakmai konzultációval.

    Tartós alkalmazásuk torzítja a versenyt és megbontja a természetes piaci mechanizmusokat.

    Az MKIK külön kiemeli, hogy a szabályozás aránytalanul sújtja a kisebb kiskereskedőket. A nagy, sokszor nemzetközi háttérrel rendelkező láncok képesek veszteségeiket más termékeken vagy más piacokon kompenzálni, míg a kisebb, jellemzően vidéki üzletek ilyen szempontból nem rendelkeznek mozgástérrel. Számukra az árrésstop alá eső termékek gyakran a forgalom jelentős részét adják, így a korlátozások közvetlenül veszélyeztetik jövedelmezőségüket és fennmaradásukat.

    A kamara arra is rámutat, hogy bár az intézkedések formálisan csak az 1 milliárd forint feletti éves árbevételű kiskereskedőkre vonatkoznak, a piaci hatások ennél szélesebb körben jelentkeznek. Azok a kisebb szereplők is versenyhátrányba kerülnek, amelyek nem tartoznak közvetlenül a szabályozás alá, mivel a fogyasztók az alacsonyabb árakat kínáló nagy láncok felé terelődnek.

    Nyugdíjkorhatár táblázat nők és férfiak esetén

  • Árrésstop 2026 – kiderült, miért döntött így a kormány

    Árrésstop 2026 – kiderült, miért döntött így a kormány

    Korábban döntött a kormány: az eddigi határidő lejárta után sem vezetik ki az árrésstopot, hanem 2026. május 31-ig meghosszabbítják az intézkedést. A döntés már meg is jelent a Magyar Közlönyben, így hivatalossá vált.

    Az árrésstop eredetileg február végéig volt érvényben, de a friss kormányzati döntés alapján még legalább három hónapig velünk marad.

    Árak és információk, így alakulnak a kereskedelmi árak


    Mit jelent az árrésstop a gyakorlatban?

    Az árrésstop lényege, hogy a kereskedők nem alkalmazhatnak korlátlan árrést bizonyos termékeken.

    Ez főként:

    • alapvető élelmiszereket
    • drogériai termékeket

    érint.

    A cél az, hogy a boltok ne tudjanak túl nagy haszonkulccsal dolgozni ezeknél a termékeknél, így az árak alacsonyabb szinten maradjanak.


    Miért hosszabbították meg?

    A kormány indoklása szerint az intézkedés eddig is működött.

    A fő érvek:

    • csökkentette az inflációt
    • mérsékelte az élelmiszerárakat
    • segítette a családokat

    A hivatalos adatok szerint például az infláció 2026 elején jelentősen visszaesett, és az élelmiszerárak emelkedése is lassult.

    A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint ezért indokolt az árrésstop fenntartása, hogy továbbra is kordában tartsák az árakat.


    Meddig marad biztosan?

    A jelenlegi döntés alapján:

    • új határidő: 2026. május 31.

    Ez azt jelenti, hogy legalább a tavaszi időszak végéig érvényben marad az intézkedés.

    Ugyanakkor fontos kérdés, hogy ez lesz-e a végső határidő, vagy később újabb hosszabbítás jöhet.


    Milyen hatása volt eddig?

    A kormány szerint az árrésstop kézzelfogható eredményeket hozott.

    A hivatalos kommunikáció alapján:

    • egyes termékek ára akár 20–30%-kal csökkent
    • az élelmiszer-infláció jelentősen mérséklődött
    • stabilabb lett az árkörnyezet

    Ez különösen fontos volt egy olyan időszakban, amikor korábban erős drágulás volt tapasztalható.


    Nem mindenki örül a döntésnek

    Az intézkedés azonban nem váltott ki egyöntetű pozitív reakciókat.

    A kereskedelmi szektor egy része szerint:

    • csökken a boltok nyeresége
    • torzul a piaci verseny
    • kiszámíthatatlan a szabályozás

    Egyes szakmai szervezetek úgy vélik, hogy az árrésstop inkább rövid távú megoldás, és hosszabb távon problémákat okozhat.


    Mit jelent ez a vásárlóknak?

    A hétköznapokban a döntés leginkább a bolti árakon keresztül érzékelhető.

    A vásárlók számára:

    • egyes termékek ára alacsonyabb maradhat
    • kisebb lehet az áremelkedés
    • kiszámíthatóbb lehet a bevásárlás

    Ugyanakkor fontos tudni, hogy nem minden termékre vonatkozik az árrésstop, így a teljes inflációt nem tudja teljesen megfékezni.


    Mi jöhet május után?

    Ez most a legnagyobb kérdés.

    Lehetséges forgatókönyvek:

    • újabb hosszabbítás
    • fokozatos kivezetés
    • teljes megszüntetés

    Szakértők szerint a döntés nagyban függ:

    • az infláció alakulásától
    • a gazdasági helyzettől
    • a nemzetközi áraktól

    Kapcsolódó intézkedések is jöttek

    Az árrésstop meghosszabbítása mellett más döntések is születtek.

    Például:

    • újra lehet hideg élelmiszert vásárolni SZÉP-kártyával egy ideig

    Ez is azt mutatja, hogy a kormány több fronton próbálja kezelni a megélhetési költségek emelkedését.


    Miért fontos ez most?

    A jelenlegi gazdasági helyzetben az árak alakulása kulcskérdés.

    • az élelmiszerárak mindenkit érintenek
    • a rezsi és megélhetési költségek érzékenyek
    • a családi költségvetésekre közvetlen hatás van

    Ezért az árrésstop nemcsak gazdasági, hanem társadalmi szempontból is fontos intézkedés.


    Összegzés

    Hivatalossá vált: a kormány 2026. május 31-ig meghosszabbította az árrésstopot, amely az alapvető élelmiszerek és egyes termékek árát érinti. A cél továbbra is az infláció csökkentése és a lakosság terheinek mérséklése.

    A legfontosabb kérdés most az, hogy mi történik a határidő után – de addig biztosan marad az intézkedés.

  • Árrésstop: kitolták a dátumot!

    Árrésstop: kitolták a dátumot!

    „Nem állunk meg, tovább küzdünk az áremelésekkel szemben: 3 hónappal, azaz május végéig meghosszabbítjuk az árréscsökkentést” – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A tárca annak ellenére hosszabbította meg az intézkedést, hogy januárban tovább csökkent a fogyasztói árak növekedése, az élelmiszerek ára pedig egyenesen csökkent.

    Itt a gépjárműadó kalkulátor

    Most már nem csak a multik, hanem a hazai tulajdonú boltok is azt sürgetik, hogy legalább részlegesen kezdjék meg az árrésstop megszüntetését, de a kormány olyan sikeresnek tartja ezt az intézkedést, hogy inkább megtartja további hónapokig.

    Ahogy arról korábban írtak, a fogyasztói árak átlagosan 2,1 %-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat januárban. Az előző hónaphoz képest átlagosan 0,3 százalék volt a drágulás. Az infláció a decemberben mért 3,3 százalékhoz képest jelentősen csökkent, az élelmiszerek ára pedig az átlagos drágulás alatt maradt. Mindössze 1,3%-kal nőtt, a vendéglátási szolgáltatások nélkül számolva viszont 2 százalékkal csökkent.

    A multik után a hazai tulajdonú kiskereskedelmi láncok is megkongatták a vészharangot, és az árrésstop kivezetését kezdeményezték a kormányzatnál.

    Kiábrándítónak nevezte a 2025-ös kiskereskedelmi forgalmat Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, aki szerint ezen az ünnepi szezon adatai sem tudtak szépíteni. Szerinte a 6 százalék feletti átlagos reálkereset-növekedés mellett a kiskereskedelmi forgalom 3 százalék alatti növekedése arra utal, hogy a fogyasztói bizalom a 2022-23-as inflációs sokk óta nem tudott helyreállni. Hasonlóan nyilatkozott Pálinkás Zsolt, a Tesco Magyarország vezérigazgatója is, aki szerint az elmúlt évek eseményei – a járvány, az infláció, a háborús hatások, a szabályozói beavatkozások – a szinte stagnáló fogyasztás mellett kimerítették a kiskereskedelmi cégek tartalékjait, és ideje lenne az árréstop kivezetésének.

    A szakember beszámolt a magyarországi Tesco 32 milliárdos veszteségéről, és aláhúzta: eljött az ideje az árréstop kivezetésének, mivel a csökkenő világpiaci árak mellett ennek most lenne a legkisebb hatása a fogyasztói árakra.

    Az árrésstop azonban nemcsak a multiknak fáj, hanem a magyar tulajdonú boltoknak is, pedig egy részükre nem is vonatkozik ez a szabály. A meghatározott élelmiszerek esetében azoknak a kereskedőknek maximalizálták 10 százalékban az árrését, akiknek a nettó árbevétele 2023-ban meghaladta az egymilliárd forintot. A kisboltok ugyan a legtöbbször ez alatt maradnak, de gyakori, hogy egy-egy cég több boltot üzemeltet, így viszont már rá is vonatkozik a szabály. Ráadásul hiába nem kell egy kisboltosnak árrésstopot alkalmazni, ha a nagyobb konkurensének lejjebb kell menni az árral, akkor ő sem tehet mást.

    Ezért aztán nem meglepő, hogy az árrésstop enyhítését és mielőbbi kivezetését kérte a kormányzattól a hazai élelmiszer-kiskereskedelmi láncokat tömörítő Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ). Neubauer Katalin, a szervezet főtitkára szerint minél tovább marad az árrésstop, annálerősebbek lesznek diszkontok,és ha elkezdenek bezárni a hazai szupermarketek, akkor a magyar termékek egy része is velük együtt fog eltűnni.

    A kormány tavaly októberben jelentette be, hogy 2026 február 28-ig meghosszabbították az árrésstopot, és a korlátozást decembertől 14 újabb élelmiszerre is kiterjesztik. Most viszont újabb hosszabbítást közölt Nagy Márton minisztériuma.

    Az NGM szerint az árréscsökkentés jelentősen hozzájárul az infláció lassulásához, az árak kordában tartásához. A kormány tovább küzd az áremelésekkel szemben, így május végéig meghosszabbítja az árréscsökkentést. Mint írták, minden ágazatban fellépnek az áremelések ellen, ezért önkéntes árkorlátozást harcoltak ki a bankok, a biztosítótársaságok, a telekommunikációs cégek és a gyógyszeripari szereplők esetében is. Ezek a vállalások még 2026 első felében is érvényben vannak.

    A minisztérium emlékeztetett rá, hogy a bolti élelmiszerek esetében 2025 azonos időszakához képest 2%-kal csökkentek az árak, míg az előző hónaphoz viszonyítva mindössze 0,4%-kal emelkedtek januárban.

    December 1-től a kormány további 13 termékkategóriára kiterjesztette az árréscsökkentést, amely a minisztérium szerint tartós és érdemi árcsökkenést eredményezett. A 2025. március 13-án intézkedés alá vont termékkategóriák esetében 23,4%-os átlagos árcsökkenés ment végbe. 2025. december 1-jétől az árréscsökkentés hatálya kiterjesztésre került 13 új élelmiszer-termékkategóriára. Az elérhető adatok szerint az érintett termékek ára 2026. január 12-re átlagosan 22,6%-kal csökkent. A drogériai termékek esetében – adatgyűjtés alapján – az intézkedés alá vont termékek esetében 29,1 %-os átlagos árcsökkenés ment végbe.