„Itt az ideje újra szakmázni, újra vitatkozni, és büszkén vallani, hogy a közgazdaságtannak is vannak törvényei” – jelentette ki Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke a Portfolio Hitelezés 2026 konferencián, ahol a magyar gazdaság és a bankszektor előtt álló kihívásairól beszélt az áprilisi választások után és az új kormány érkezése kapcsán.
Jelasity arról beszélt, hogy a választások óta kollégái gyakran kérdezgetik a kamatstoppal, az ATM-telepítésekkel, a Széchenyi kártyával és a fix 3%-os hitellel kapcsolatban, ezekre a kérdésekre pedig ő a Arany János: Toldi című művéből idézve szokott válaszolni:
Repül a nehéz kő, ki tudja, hol áll meg, ki tudja, hol áll meg, és kit hogyan talál meg.
A vezérigazgató szerint „itt az ideje újra szakmázni, és nem kell ennyi idő után újra politizálni”. Úgy fogalmazott, hogy lehet újra nem egyetérteni, és ezt bevállalni anélkül, hogy retorzió érné az embert – hogy most már újra azt csinál az ember, amit akar, nem pedig azt, amit szabad.
Jelasity kiemelte, hogy az utóbbi három évben összesen 0,1%-kal nőtt a gazdaság. Bár megjelentek az első negyedéves GDP számok, amelyek miatt „egy picikét ilyen örömünnepély van: ennyi pénzből illett is egy 0,7-0,8%-os gazdasági növekedést elérni”.
Bizonytalanságok mindenütt
A magyar bankszektor jelenleg leginkább a bizonytalansággal küzd, amely
- a kiszámíthatatlan beruházási környezetből,
- a rögtönző gazdaságpolitikából és
- az uniós források hiányából következik.
Jelasity a kiszámíthatóság ellentétét tapasztalta az elmúlt években, elmondása szerint
olyan érzésem volt, hogy szinte napi szinten jönnek az egyeztetések, rendeletek, ötletek, kiigazítások, üzengetések.
A bizonytalanság kompenzálására pedig a kormány támogatott hiteleket vezetett be: „Ha valamiben elsők vagyunk, vagy elsők voltunk a régióban, az mindenképpen ezek a támogatási struktúrák” – mondta, hozzátéve, hogy ezek a programok mindeközben jelentősen torzították a piacot, ráadásul a bankoknak nem volt szüksége innovációra, hiszen csak az állami hitelstruktúrákat kellett beemelni a termékei közé. A programokba „utólag még természetesen belenyúltak, hogy annyira ne legyen vonzó a bankok számára” – tette hozzá.
2025 decemberében az új lakáshitelek 81%-a volt államilag támogatott, vagyis 5-ből 4 hitel államilag támogatott volt. Mindez nem segítette a bankszektor fenntartható és kiszámítható működését. Jelasity az állami hitelprogramok fedezetét egy ábrán bemutatva azzal hasonította össze, hogy mekkora volt az adott évben a bankszektorra kivetett adó.
A bizonytalanságok közepette Magyarországon a lakosság és a vállalati szektor nettó hitelezettből lassan nettó betétessé vált: jelenleg több betétje van a magyar vállalatoknak, mint amennyi hitelük van.
A vállalatok „úsznak a pénzben”, a betétek összege 2020-ra elérte a 17 ezer milliárd forintot.
A bizalom újjáépítése hosszú folyamat lesz, bár az első fontos lépések már megtörténtek: Jelasity kiemelte, hogy már április 12-ét megelőzően, a közvélemény-kutatások eredményeinek hatására beerősödött a forint, ami április 13-át követően tovább fokozódott.
Mit vár a bankszektor
A bankszektor elvárásai között szerepel, hogy
- legyen sokkal több piac,
- legyen vége a „lejtős pályának”, és
- hagyja abba az állam a finomhangolást is.
A hitelállományt tekintve Magyarország a régióban csak Romániánál nagyobb, míg más országokban a hitel a GDP-hez képest sokkal magasabb. A likviditás jó helyzetben van, főleg annak köszönhetően, hogy sok pénz kiment az államkasszából, amelynek többsége a bankoknál van forintban és euróban is. A magyar bankszektor jelenleg a legnagyobb befektetője az állampapíroknak, és a tőkemegfelelés terén is jól áll.
Jelasity szerint nehéz lerázni az elmúlt 12 évet.
Az ügyfelekkel folytatott beszélgetések során még mindig a régi mintákat követik a forint árfolyamával kapcsolatos várakozásokban. „Új miniszterelnök van, új stáb van, új politika van” – hangsúlyozta, de az emberek még mindig a visszapillantó tükörbe néznek.
Már a Kossuth-rádióban is elhangzott az, hogy erős a forint és ez jó dolog, ilyet nem hallottam 12 éve
– mondta az elnök, hozzátéve, hogy drága dolog nem időben felismerni, ha hibáztunk:
ha valaki rossz vonatra ül, minél tovább ül rajta, annál drágább lesz a retúrjegy.
A vezérigazgató szerint fontos, hogy a gazdaság főszereplői gyorsabban álljanak át, mivel hamarosan új gazdaságpolitika jön, és mindez remélhetőleg már csak napok kérdése.
Volt már itt kanyarban előzés, magasnyomású, repülőrajt: itt az ideje, hogy szakmázzunk – zárta előadását Jelasity.
