Lengyelország piacvezető hitelintézete, a PKO Bank Polskifelgyorsítja magyarországi fióknyitási lehetőségének vizsgálatát, miután a Tisza Párt földcsuszamlásszerű győzelmet aratott. Nagy Márton, a leköszönő kormány nemzetgazdasági minisztere még februárban is arról beszélt, hogy állápontja szerint öt nagybank maradhatna a hazai piacon.
Reméljük, a választásokat követően kiszámíthatóbb szabályozási környezet alakul ki
– mondta Szymon Midera, a PKO vezérigazgatója a Bloombergnek, a Haszon Magazin lapszemléje szerint. A pénzintézet, amelynek legnagyobb, 31,39 százalékos részvénypakettje a lengyel állam tulajdonában áll, szeretné megduplázni európai fiókhálózatát.
Mások mellett az LPP és a Modivo divatkereskedelmi vállalat, az élelmiszergyártó Grupa Maspex és a szoftverfejlesztő Asseco Poland is jelen van Magyarországon a PKO Bank ügyfelei közül. A varsói tőzsdén jegyzett pénzintézet Németországban, Csehországban, Szlovákiában és Romániában működtet külföldi fiókokat, emellett képviseleti irodát nyitott Svédországban, Litvániában és Ausztriában.
A magyar piac eddig nem szerepelt a hitelintézet terjeszkedési tervei között.
A versenyhivatal szerint ők senkinek nincsenek alárendelve, és nem is utasíthatóak.
„Tájékoztatom, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a működésére vonatkozó jogszabályok szerint, azok maradéktalan betartásával működik, és ellátja a jogszabályokban előírt feladatait” – közölte a HVG megkeresésére a GVH hétfőn. Azután kerestük meg a versenyhivatalt, hogy Magyar Péter a Tisza Párt vasárnapi kétharmados győzelme után tartott beszédében felszólított több állami szerv, illetve szervezet vezetőjét, hogy távozzanak.
Köztük volt a GVH is – Rigó Csaba Balázs az elnöke – akik a válaszukban mellékelték a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló (tpvt) jogszabály egy vonatkozó részét: „A Gazdasági Versenyhivatal a feladatai ellátása során csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható, feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el.”
Nincsenek véletlenek?
Érdekesség, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök 2026. április 15-i hatállyal nevezte ki Rigó Csaba Balázst a GVH elnökének. Ez a második ciklusa lesz, vagyis jelen állás szerint az elsőnek a vége két nap múlva lesz. A GVH március 17-én kiadott közleménye szerint Rigó Csaba Balázst első alkalommal 2020. április 15-i hatállyal nevezte ki a Gazdasági Versenyhivatal elnökévé Áder János, akkori köztársasági elnök. A versenytörvény írja elő, hogy a GVH elnökét Magyarország miniszterelnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, a jelöltet pedig meghallgatja az Országgyűlés illetékes bizottsága. Az GVH elnökének kinevezése hat évre szól, ennek lejártát követően pedig újból kinevezhető.
Másfél évvel ezelőtt a kamarai tisztújítások alkalmával új vezetést választott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), gyakorlatilag kétharmados felhatalmazással.
Az új vezetés új szemlélettel közelítette meg feladatait, a vállalkozókat helyezte a középpontba és új szellemiségű együttműködési megállapodást kötött a kormánnyal, világos célokkal, fejezetekre és feladatokra lebontva, írja a parlamenti választások eredményére reagáló közleményében a szervezet.
Az MKIK és a német, illetve osztrák hagyományokra épülő hazai gazdasági kamarák hálózata csaknem egymillió vállalkozást képvisel. Köztestületként, számos vállalkozókat segítő feladata mellett – mint gazdaságfejlesztési és vállalkozásokat segítő, szakképzési és oktatási, nyilvántartási és igazgatási feladok, illetve gazdasági tájékoztatást és kutatásokat, közfeladatként ellátott tevékenységeket végez – egyik fő feladata a magyar gazdaság általános érdekeinek képviselete.
Ez a státusz felelősséget jelent: a kamara feladata, hogy a részérdekeken túl a magyar gazdaság egészének hosszú távú érdekeit tartsa szem előtt. Éppen ezért komoly műhelymunkában a magyar gazdaság lehetőségeinek vizsgálata folyik a kamarában és mélyreható elemzések születnek.
A legutóbbi április 2-án Pályamódosítás kontra stagnálás – A magyar gazdaság előtt álló stratégiai döntések címet viselte. A műhelymunkában a magyar gazdaság több meghatározó szereplőjét is megkérdeztük. A kamara vezetése egyebek között felhívja a figyelmet arra, hogy a makroökonómiai mutatók fontosak lehetnek, de azt nem mutatják meg, hol keletkezik valójában a gazdasági teljesítmény, és ami ennél is lényegesebb: merre tart, és merre tarthat a fejlődési pálya. Az elemzés erre a lehetséges fejlődési pályára tesz javaslatot, célja az érdemi közpolitikai vita elősegítése. A kamarai rendszer, köztestületi feladatából fakadóan, ebben a folyamatban aktív partnere a vállalkozói közösségnek, a kormányzatnak és minden olyan szereplőnek, aki a minőségi növekedés és az intézményi megújulás mellett elkötelezett.
A parlamenti választásokat követően a kamara vezetése megköszöni a leköszönő kormánynak az elmúlt másfél éves munkát, gratulál a választáson győztes, kormányt alakító TISZA pártnak és az új kamarai vezetés által meghirdetett szellemben várja az alakuló kormánnyal a közös gondolkodást, dinamikus közös cselekvést a magyar gazdaság új pályára állítása érdekében.
Egyre több jel utal arra, hogy a nyugdíjasok helyzete nem javul, sőt sok esetben romolhat a következő időszakban. A szakértők szerint a legnagyobb veszély továbbra is az elszegényedés, amely már most is rengeteg időst érint.
A probléma nem új, de a mostani gazdasági környezetben egyre látványosabbá válik.
minden harmadik nyugdíjas a szegénységi küszöb alatt él
minden hatodik idős még ennél is nehezebb helyzetben van
Ez azt jelenti, hogy nagyon sokan már most is komoly anyagi problémákkal küzdenek.
Miért szegényednek el a nyugdíjasok?
A háttérben több tényező áll, de az egyik legfontosabb ok az, hogy a nyugdíjak nem követik megfelelően a bérek emelkedését.
Míg az aktív dolgozók fizetése nő, addig a nyugdíjak jellemzően csak az inflációhoz igazodnak. Ez hosszabb távon azt eredményezi, hogy az idősek egyre jobban leszakadnak a társadalom többi részétől.
👉 Ez a legnagyobb veszély
A szakértők szerint kétféle elszegényedés fenyeget:
relatív elszegényedés → amikor a nyugdíjasok egyre jobban lemaradnak a dolgozókhoz képest
abszolút elszegényedés → amikor már az alapvető megélhetés is gondot okoz
És a rossz hír: mindkettő egyre több embert érinthet.
Mi történhet a következő időszakban?
A 2026-os választások után sokan abban bíznak, hogy változások jöhetnek a nyugdíjrendszerben. A szakértők szerint azonban komoly reformok nélkül a jelenlegi tendencia nem fog megfordulni.
Ez azt jelenti, hogy sok nyugdíjas helyzete tovább romolhat, ha nem történik érdemi beavatkozás.
👉 Mit jelent ez a mindennapokban?
Sok idős ember már most is nehéz döntések elé kerül:
élelmiszer vagy gyógyszer
rezsi vagy egyéb kiadás
Ez pedig hosszú távon komoly társadalmi problémákat okozhat.
Mit tehetnek most az érintettek?
A szakértők szerint fontos:
a tudatos pénzügyi tervezés
a támogatások figyelése
és minden elérhető lehetőség kihasználása
Mert aki nem figyel, könnyen még nehezebb helyzetbe kerülhet.
Megemlítette még a 21 Kutatóközpontot is. „Megérdemli ez a két kutató és intézeteik, hogy itt is gratuláljunk a munkájukhoz. Nem a szakma halott, bár kétségtelenül sokan dolgoztak azon, hogy meggyilkolják.
Nekem személyesen az a tanulság, hogy még annál is jobban bízhatunk bennük, mint amennyire most tettük, tettem” – posztolta Török Gábor politológus hétfőn a Facebookon a Medián és a 21 Kutatóközpont március 25-i méréseire utalva.
Az elemző a két kutatóintézet márciusi méréseire utalt a posztban, a 21 Kutatóközpont március végén megjelent felmérésében azt prognosztizálta, hogy több korábban erősen fideszes körzetben is átvette a vezetést a Tisza, azt mérték többek között, hogy jelentős előnye van a tiszás jelöltnek a pécsi (Baranya 2) és a miskolci (Borsod 1) választókerületben, valamint vezet az egyik székesfehérvári (Fejér 2) és ráckevei (Pest 9) körzetben is, amelyek kulcsfontosságúak lehetnek a várakozások szerint.
Török Gábor utalt a Medián március 25-i mérésére is, amelyben az intézet 58 százalékos Tisza, 35 százalékos Fidesz–KDNP eredményt mért a választásra. A felmérésről később Gulyás Gergely a kormányinfón azt állította, hogy „bárki tud ilyen felmérést vásárolni”, és hamisítással vádolta meg Hann Endrét, az intézet vezetőjét.
Utóbbival kapcsolatban kerestük Gulyás Gergelyt, hogy megtudjuk, tervez-e bocsánatot kérni Hann Endrétől, és hogyan kommentálja a Medián mérését a választási eredmény fényében, ha választ kapunk a kérdéseinkre, beszámolunk róla.
A választások napján adott meglepő interjút a Blikknek Schobert Norbi, aki szerint Orbán Viktort több barátja elárulta, és ha nyer, Magyar Péter lelép majd az általa lenyúlt pénzzel. A hazai fitneszguru szerint éhséglázadás fog kitörni Magyarországon, amelyet migránsok milliói áraszthatnak el. Ezen kívül lopást, rablást és kétmillió idegen katonát is vizionált a népszerű fitneszsztár.
És a legmegdöbbentőbb része:
És azt gondolom, hogy egy két-három hónapon belül éhséglázadás fog kitörni az országban. És Magyar Péter fel fog állni, és le fog lépni majd a pénzzel, amit lenyúlt, majd egy távoli országba, és cserben hagyja Magyarországot.
Kedves Nojbi….brutális több mint 2/3-os többséggel nyert a Tisza, és ezt neked is tiszteletben kell tartanod, a következő lehetőség 4 év múlva lesz, addig tartsatok ki! ( Ha megéritek, de amúgy jó egészséget kívánok az egész családodnak)
Elszámoltatást és megbékélést ígért, az állami és igazságszolgáltatási vezetőket pedig lemondásra szólította fel Magyar Péter, a Tisza Párt listavezetője vasárnap este, a választási győzelem apropóján elmondott beszédében. Magyar arra kérte Orbánt, hogy a hátralévő időszakban minden fontos döntés meghozatalába vonja be, Sulyok Tamást pedig arra, hogy a lehető leghamarabb kérje fel kormányalakításra.
A Tisza Párt a vasárnapi választásokon 96 százalékos feldolgozottság mellett a listás szavazatok körülbelül 54 százalékát szerezte meg, míg az országot az előző 16 évben irányító Fidesz-KDNP 38 százalék körül végzett. A Tisza az egyéni körzetek döntő többségét, a 106-ból körülbelül 93-at megszerzett – igaz, ezek sorsát még jelentősen befolyásolhatják a külképviseleteken leadott szavazatok.
Az azonban vasárnap már eldőlt, hogy a Tisza a képviselői mandátumok több mint kétharmadát megszerezte, amivel véget ér a Magyarország sorsát 16 évre meghatározó Nemzeti Együttműködés Rendszere.
Magyar ebben a történelmi helyzetben a tőle megszokott hosszú beszédet mondta, amelynek talán legfontosabb eleme az volt, hogy – a kormányalakításra való felkérés után – lemondásra szólította fel Sulyok Tamás köztársasági elnököt. Szintén távozásra szólította fel azokat, akiket ő a rendszer tartóoszlopainak nevez, akik:
a Kúria elnöke;
az Alkotmánybíróság elnöke;
a legfőbb ügyész;
az Állami Számvevőszék elnöke;
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke;
a Médiahatóság elnöke;
és az Országos Bírói Hivatal elnöke.
Magyar emellett felszólította Orbán Viktort, hogy a választás napjától az új kormány megalakulásáig már csak ügyvezető kormányfőként irányítsa az országot, „és semmilyen olyan döntést ne hozzon, ami megköti a következő kormány, a Tisza-kormány kezét.” Magyar szerint a fontos döntéseket mostantól már neki és a Tisza vezetésének kell meghoznia, ahogy fogalmazott: „amennyiben az átmenet reményeink szerint rövid időszakában a nemzetünket érintő komoly kérdés vagy döntés felmerül, keressenek nyugodtan, tudják a telefonszámomat.”
Magyar beszédében elszámoltatást ígért, ahogy mondta, „mostantól nem leszünk következmények nélküli ország”, és megígérte, hogy „akik meglopták az országot, azoknak vállalni kell a felelősséget”. Külön kitért azokra, akik „gyűlöletet szítottak magyar és magyar között”, szerinte ezért nekik is felelősséget kell vállalnia. Megígérte, hogy létrehozzák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalt, és külön kiemelte, hogy ebben számít Szabó Bence rendőrszázadosra és Pálinkás Szilveszter honvédszázadosra.
Magyar a beszédében külön szólt a fideszeseknek, és azt mondta nekik: „Kedves fideszes honfitársaim! Tudom, hogy csalódottak vagytok ma, tudom, hogy nehéz megélni a vereséget, főleg egy nagy és megérdemelt vereséget, tudom, hogy haragszotok ránk, és személyesen rám is, mert ellenzékben lenni nehéz. De én ma itt, Magyar Péter ígérem nektek, hogy a ti miniszterelnökötök is leszek, és azért fogok dolgozni, hogy begyógyítsuk a sebeket és el tudjuk fogadni egymást akkor is, ha mást képviselünk.”
Magyar a tiszásokat is megbékélésre szólította fel, ahogy mondta: „Kedves hárommillió-háromszázezer Tisza-szavazó, arra kérlek benneteket, hogy kezdjük el a megbékélést, nem a bűnösökkel, de nyújtsunk kezet minden magyarnak. Mától nincs jobb és rosszabb magyar, csak magyar, mától ez az ország újra él” – mondta Magyar, majd felidézte Antall József szavait: „Én szolgálok, és addig szolgálok, amíg a nemzetnek haszna van belőle”.
Fotó: Huszti István / Telex
A Tisza elnöke határozottan elköteleződött Magyarország európai uniós és NATO-tagsága mellett, emellett a visegrádi szövetség megerősítését és kibővítését ígérte. Bejelentette, hogy az első útja Varsóba fog vezetni, a második útja Bécsbe vezet majd, a harmadik pedig „Brüsszelbe, hogy hazahozzam a magyar embereket megillető uniós forrásokat.”
Magyar beszédében arra kérte a külföldön élő magyarokat, hogy minél többen jöjjenek haza, mert sok feladat lesz. Azt ígérte, hogy a honvédség, a rendőrség és a titkosszolgálat kizárólag a magyar embereket szolgája. Azt mondta, az állam vigyáz a legelesettebbekre és segít a felzárkózásban.
A Tisza Párt listavezetője hozzátette: „A demokratikus Magyarország történetében ennyien még soha nem szavaztak, és ilyen erős felhatalmazást még soha semmilyen párt nem kapott, mint a Tisza. Köszönjük azt a körülbelül 3,3 millió szavazatot, amivel ma történelmi felhatalmazást adtatok a kormányzásra. Felhatalmazást adtatok arra, hogy építsünk egy működő és emberséges hazát mindannyiunknak, minden magyar embernek.”
Magyar beszéde elején és végén is köszönetet mondott a családjának, a tiszás aktivistáknak, az önkénteseiknek, és mindenkinek, aki támogatta a pártjukat a választáson. Szerinte teljes ellenszélben nyertek sok millió Lúdas Matyiként, hiába vetette be ellenük az állampárt a teljes apparátusát, a titkosszolgálatokat és költött milliárdokat hazugságkampányokra.
2026-ban látványos változás indult el a hírfogyasztásban, és ezt már nemcsak a szakértők, hanem a felhasználók is érzik. Egyre többen fordulnak a hírkeresők felé, miközben a közösségi média szerepe lassan átalakul.
A trend már most egyértelmű: a felhasználók gyorsabb, átláthatóbb és megbízhatóbb információforrásokat keresnek – és ezt egyre gyakrabban a hírkeresőkben találják meg.
Újabb áremelést jelentett be a Netflix, amely 2026 áprilisától minden magyar előfizetőt érint. A világ egyik legnépszerűbb streaming szolgáltatója ismét módosította a díjszabását, így a felhasználóknak a következő hónapoktól magasabb havi költséggel kell számolniuk.
A Netflix árak emelkedése nem teljesen váratlan, hiszen az elmúlt években több alkalommal is drágult a szolgáltatás. A mostani változás azonban minden csomagot érint, így gyakorlatilag nincs olyan előfizető, aki megúszná az áremelést.
az új előfizetők már most az emelt árakkal találkoznak
a meglévő ügyfeleknek az áprilisi számlázási ciklustól lép életbe a drágulás
Ez azt jelenti, hogy sokan hamarosan a saját pénztárcájukon is megérzik az áremelést.
Miért drágul a Netflix?
A Netflix hivatalosan nem mindig indokolja részletesen az áremeléseket, de több ismert tényező áll a háttérben:
🎬 Tartalomgyártás költségei
A Netflix saját sorozatai és filmjei egyre drágábbak. A nagy költségvetésű produkciók (pl. saját gyártású sorozatok) jelentős kiadásokat jelentenek.
🌍 Globális verseny
A streaming piacon egyre több szereplő van:
Disney+
HBO Max
Amazon Prime
Ez növeli a versenyt, ami szintén drágítja a tartalomgyártást.
👥 Előfizetői bevételek növelése
A Netflix az elmúlt években szigorította a jelszómegosztást is, és egyértelműen látszik, hogy a cél a bevételek növelése.
Magyarországon különösen érzékeny téma
A Netflix árak emelkedése Magyarországon különösen érzékeny kérdés, mert:
az infláció még mindig magas volt az elmúlt években
sok háztartás több előfizetést is fizet
a streaming már alap szórakozási forma lett
Egy családnál akár több szolgáltatás is fut egyszerre, így a havi költség könnyen elérheti a 10–15 ezer forintot.
Más streaming szolgáltatók is drágulnak
Nem csak a Netflix emeli az árakat. Az egész streaming piac drágul:
a Disney+ az elmúlt időszakban jelentős emeléseket hajtott végre
az HBO Max szintén árat emelt
új szolgáltatók is megjelentek
Ez azt jelenti, hogy a felhasználók egyre többet fizetnek a digitális tartalmakért.
Megéri még a Netflix?
Ez az egyik legfontosabb kérdés 2026-ban.
👉 Előnyök:
hatalmas tartalomkínálat
saját gyártású sorozatok
folyamatos frissítések
👉 Hátrányok:
folyamatos áremelések
erősödő konkurencia
jelszómegosztás korlátozása
Sokan már elkezdték optimalizálni a költségeiket, például:
csak egy szolgáltatásra fizetnek elő
váltogatják az előfizetéseket
családon belül osztják meg a csomagot
Mi várható a jövőben?
A trend egyértelmű: a Netflix árak várhatóan tovább fognak emelkedni.
A jövőben elképzelhető:
új csomagok bevezetése
reklámos, olcsóbb verziók terjedése
további áremelések
A streaming piac egyre inkább a klasszikus tévé modellhez hasonlít, ahol a tartalomért folyamatosan fizetni kell.
Összegzés
A Netflix 2026-ban ismét árat emel Magyarországon, és ez minden előfizetőt érint. Bár a drágulás mértéke nem extrém, hosszabb távon egyértelmű trend rajzolódik ki: a streaming szolgáltatások egyre többe kerülnek.
👉 A legfontosabb: 2026 áprilisától többet kell fizetni a Netflixért, és ez valószínűleg még csak a kezdet.
