Címke: KATA

  • Kata adózás: a Tisza-kormány visszaállítja a kisadózó vállalkozások tételes adóját!

    Kata adózás: a Tisza-kormány visszaállítja a kisadózó vállalkozások tételes adóját!

    „A kormány tervei szerint 2027-től visszaállítja a katának a széles körű elérhetőségét” – válaszolta Kármán András pénzügyminiszter Apáti István mi hazánkos képviselő azonnali kérdésére a parlamentben. Kármán már a miniszteri meghallgatásán megerősítette, hogy visszavezetik a katát, de azt eddig nem lehetett tudni, mikor tervezi ezt meglépni a Tisza-kormány.

    Apáti István szerint a kata az egyik az elmúlt másfél évtized kevés sikertörténetéből, fénykorában még több adóbevételt is termelt, mint amennyivel számoltak vele a költségvetésben, de 2022 augusztusában a kormány jelentősen korlátozta az adónemet. A Mi Hazánk azt javasolta, hogy minél hamarabb vezessék vissza legalább eredeti formájában, de inkább kibővített, javított formában.

    💰 KATA adózás – friss hírek és tudnivalók
    Kövesse a KATA adózással kapcsolatos legfrissebb híreket, szabályváltozásokat, NAV-információkat és vállalkozói tudnivalókat egy helyen.
    → Tovább a KATA adózás oldalra

    Az adónem kiterjesztését a visszaélésekkel szemben védett formában tervezi a kormány. A részletszabályok még nem ismertek, végleges jogszabálytervezet 2026–2027 fordulóján várható. A GKI becslése szerint az új kata 300–350 ezer vállalkozót (a meglévők és az újonnan belépők) érinthet közvetlenül. A lépes egyidejűleg gyakorol hatást a munkaerőpiacra, a vállalati HR-stratégiákra és a költségvetési bevételekre.

    Mi volt a kata, és mi lett belőle?

    A kata 2013. január 1-jén lépett életbe azzal a céllal, hogy egyszerű, kiszámítható adózást biztosítson a mikrovállalkozásoknak és csökkentse a feketegazdaságot. A főállású vállalkozók havi 50 ezer forint megfizetésével, minimális adminisztrációval teljesíteni tudták teljes adó- és járulékkötelezettségüket. A rendszer rendkívül népszerűvé vált: fénykorában évi 200 milliárd forint bevételt hozott a költségvetésnek.

    2022 nyarán a kormány indoklása szerint a rendszert tömegesen alkalmazták bújtatott foglalkoztatásra: munkavállalókat katás kényszervállalkozóként alkalmazták, ezzel váltva ki a munkáltatói járulék terheket. Az új szabályok szeptember 1-jén léptek életbe. Ezt követően katás csak főállású egyéni vállalkozó lehetett, és kizárólag magánszemélyeknek számlázhatott (a taxisok kivételével). Mivel a katások 92%-a korábban cégeknek is számlázott, a változás drasztikus volt.

    Utólag a NAV-adatok árnyalták a kormányzati indoklást: a hivatal közel 10 év alatt összesen 9 milliárd forint adókülönbözetet állapított meg visszaélés miatt.

    A 2022-es szigorítás hatása gyors és mély volt:

    • 444 ezerről 145 ezerre zuhant a katások száma szeptembertől
    • 35 ezer katás vállalkozás szűnt meg, s 264 ezer katás vállalkozás átalakult.
    • Az érintett vállalkozók zöme átalányadózásra váltott, kisebb részük társas vállalkozást alapított, vagy munkaviszonyba lépett.

    Mit hoz vissza a 2027-es rendszer?

    A pénzügyminiszter két dolgot erősített meg: visszatér a cégeknek való számlázás lehetősége, és a rendszer bővített, de a visszaélések ellen védett formában indul újra. Az alábbi elveket rögzítette:

    • egyszerű, kiszámítható, alacsony adminisztrációs teherrel járó adóforma a valódi mikrovállalkozóknak és önfoglalkoztatóknak;
    • megfelelő társadalombiztosítási fedezet és nyugdíjjogosultság garantálása;
    • a nagyvállalati visszaélések elleni explicit garancia, a bújtatott foglalkoztatás kizárásával;
    • a változtatások érdemi társadalmi egyeztetéssel készülnek.

    A pontos havi tételes adó összege, a bevételi határ, a koncentrációs korlátok (egyetlen megbízótól szerezhető bevétel aránya) és a visszaélés-ellenőrzési mechanizmus még nem ismert. Ezek a részletszabályok döntik el, hogy az új kata mennyire lesz vonzó a visszatérők számára.

    Várható reakciók

    Átalányadózók egy része visszavált

    Az átalányadózás az elmúlt négy évben sok vállalkozónak elégséges megoldást kínált – magasabb elvonás és több adminisztráció árán. Ha a kata visszahozza a cégeknek való számlázást és megőrzi az egyszerűségét, az átalányadózók számottevő hányada visszavált. Ez különösen erősen várható a szabadúszó szektorban: IT, fordítás, tanácsadás, kreatív iparágak, ahol a megbízói oldal döntően cégekből áll.

    Nagyvállalati kiszervezési hullám kockázata

    2022 előtt a katát munkaviszony kiváltására is alkalmazták néhányan. Ha az új szabályozás nem tartalmaz elégséges korlátot, a folyamat megismétlődik. A 2022-es tapasztalat alapján a nagyvállalati HR-stratégiák gyorsan alkalmazkodnak, amint egy adózási forma lehetővé teszi a munkabérköltség és járulékok átstrukturálását, akkor az üzleti logika ezt kikényszeríti, a munkavállalói érdekektől függetlenül. Ez különösen releváns a logisztikai, a kereskedelmi és a gyártószektorban, ahol a 2022 előtti katás állomány legnagyobb koncentrációja volt.

    Munkaerőpiaci statisztikai torzítás

    Ha 2027-ben a munkaviszonyok egy része katás szerződéssé alakul, akkor a foglalkoztatottak száma statisztikailag csökken, miközben a tényleges munkavégzés volumene nem változik. Mivel a foglalkoztatás demográfiai okokból is mérséklődik, a további visszaesés érzékeny kérdéssé válhat.

    Visszatérési korlátok: nem mindenki jön vissza

    A 2022-es sokknak maradandó hatásai is vannak. Számos egykori katás négy év alatt berendezkedett az átalányadózásra, könyvelőt fogadott, más üzleti struktúrát épített. Visszatérési döntésük nem automatikus: a havi tételes adó összege, a bevételi limit és a bürokrácia mértéke dönti el, hogy megéri-e a váltás.

  • Új KATA 2027-től – Fontos részletek szivárogtak ki! Így adózunk 2027-től!

    Új KATA 2027-től – Fontos részletek szivárogtak ki! Így adózunk 2027-től!

    Visszatérhet a KATA 2027-ben

    Több mint négy évvel a 2022-es nagy átalakítás után ismét napirendre került a kisadózó vállalkozások tételes adója, vagyis a KATA. A kormány már korábban jelezte, hogy szükség van egy egyszerű, kiszámítható és alacsony adminisztrációs terhet jelentő adózási formára a mikrovállalkozások számára. Most pedig egyre konkrétabb információk látnak napvilágot arról, hogyan nézhet ki az új rendszer.

    Kapcsolódó: Kata Adózás 2027-től

    Kármán András pénzügyminiszter a Parlamentben megerősítette, hogy a kormány tervei szerint 2027-től ismét széles körben elérhetővé válhat a KATA. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem a korábbi szabályok egyszerű visszaállítása a cél.

    Miért alakították át 2022-ben?

    A KATA hosszú éveken át az egyik legnépszerűbb adózási forma volt Magyarországon. Több százezer egyéni vállalkozó választotta, mert egyszerű volt, jól tervezhető és alacsony adminisztrációval járt.

    A rendszer ugyanakkor számos kritikát is kapott. Sok nagyvállalat ugyanis a munkaviszony helyett vállalkozói szerződésekkel foglalkoztatott dolgozókat, így jelentős közterheket kerültek el. A szakértők ezt „bújtatott foglalkoztatásnak” nevezték. Ez volt az egyik fő oka annak, hogy 2022-ben jelentősen szigorították a szabályokat.

    A kormány szerint tanulni kell a múlt hibáiból

    Az új rendszer kialakításakor a döntéshozók egyik legfontosabb célja az lehet, hogy megőrizzék a KATA előnyeit, miközben lezárják azokat a kiskapukat, amelyek korábban tömeges visszaélésekhez vezettek.

    A pénzügyminiszter szerint olyan konstrukcióra van szükség, amely:

    • egyszerű marad,
    • kiszámítható adóterhelést biztosít,
    • alacsony adminisztrációval működik,
    • támogatja a valódi mikrovállalkozásokat,
    • ugyanakkor nem teszi lehetővé a munkaviszony kiváltását vállalkozói szerződésekkel.

    Öt lehetséges változat került az asztalra

    A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) egy 22 oldalas szakmai vitaanyagot készített a KATA jövőjéről. Az anyag öt különböző szabályozási alternatívát tartalmaz, amelyek közül a kormány később választhat.

    Az egyik legérdekesebb javaslat szerint a jelenlegi rendszer alapjai megmaradhatnának, de korlátozott mértékben újra lehetővé válna a vállalkozások felé történő számlázás is. Ez sok kisvállalkozó számára jelentene könnyebbséget, hiszen jelenleg számos munkalehetőségtől elesnek emiatt.

    Cégeknek is számlázhatnának a katások?

    A vállalkozói szervezetek egyik legfontosabb követelése, hogy az új KATA ismét tegye lehetővé a cégek felé történő számlázást.

    Az IPOSZ szerint ez növelné a kisvállalkozók munkalehetőségeit, javítaná a beszállítói kapcsolatokat és segítené a gazdaság fehéredését. A szervezet úgy véli, hogy a jelenlegi szabályok túlzottan korlátozzák a mikrovállalkozások működését.

    Az MKIK javaslata szerint akár úgy is megoldható lenne a kérdés, hogy a bevétel egy meghatározott része származhatna vállalkozásoktól, miközben a rendszer alapvetően továbbra is a kisvállalkozókat szolgálná.

    Szigorúbb NAV-ellenőrzések jöhetnek

    A szakértők szerint az új KATA egyik legfontosabb eleme a szigorúbb ellenőrzés lehet.

    A WHC Payroll elemzése szerint a rendszer visszaállítása mellett erősebb NAV-kontrollra is szükség lehet, hogy ne ismétlődjenek meg a korábbi visszaélések. A cél az lehet, hogy valóban azok használják a kedvező adózási formát, akik önálló vállalkozóként dolgoznak.

    Emellett az is felmerült, hogy az új rendszer nagyobb társadalombiztosítási és nyugdíjjogosultságot biztosítson a vállalkozóknak, mint a korábbi KATA.

    Mikor léphet életbe az új KATA?

    A jelenlegi tervek szerint a szélesebb körű KATA 2027-től térhet vissza. A következő hónapokban szakmai egyeztetések várhatók, amelyek során a kamarák, érdekképviseletek és a kormány közösen alakíthatják ki a végleges szabályokat.

    A vállalkozók számára különösen fontos kérdés lesz, hogy mekkora bevételi határ marad, lehet-e ismét cégeknek számlázni, és milyen feltételekkel lehet majd belépni az új rendszerbe.

    Százezrek várják a döntést

    A KATA évekig a magyar kisvállalkozások egyik legnépszerűbb adózási formája volt. Nem véletlen, hogy a visszatéréséről szóló hírek hatalmas érdeklődést váltottak ki.

    Bár a végleges szabályok még nem ismertek, egyre valószínűbbnek tűnik, hogy 2027-ben ismét egy egyszerűbb és szélesebb körben használható KATA-rendszer indulhat el Magyarországon. A kérdés már inkább az, hogy milyen feltételekkel és milyen garanciák mellett történik meg a nagy visszatérés.

  • Kata adózás 2027 – újra választható a kedvelt adózási forma 2027 január 1-től!

    Kata adózás 2027 – újra választható a kedvelt adózási forma 2027 január 1-től!

    „A kormány tervei szerint 2027-től visszaállítja a katának a széles körű elérhetőségét” – válaszolta Kármán András pénzügyminiszter Apáti István mi hazánkos képviselő azonnali kérdésére a parlamentben. Kármán már a miniszteri meghallgatásán megerősítette, hogy visszavezetik a katát, de azt eddig nem lehetett tudni, mikor tervezi ezt meglépni a Tisza-kormány.

    Kapcsolódó cikkünk: KATA ADÓZÁS

    Apáti István szerint a kata az egyik az elmúlt másfél évtized kevés sikertörténetéből, fénykorában még több adóbevételt is termelt, mint amennyivel számoltak vele a költségvetésben, de 2022 augusztusában a kormány jelentősen korlátozta az adónemet. A Mi Hazánk azt javasolta, hogy minél hamarabb vezessék vissza legalább eredeti formájában, de inkább kibővített, javított formában.

    Kármán azt mondta, meggyőződésük, hogy a magyar mikrovállalkozásoknak, egyéni vállalkozóknak és önfoglalkoztatóknak szükségük van egy olyan adózási formára, amelyik egyszerű, kiszámítható, és nem terheli őket aránytalan adminisztrációval. Szerinte az elmúlt évek egyik legnagyobb hibája volt, hogy a kata átalakítása során az előző kormány nem tett különbséget a rendszer valódi célcsoportja és a visszaéléseket kihasználó szereplők között, ennek pedig az lett a következménye, hogy százezrek veszítették el egyik napról a másikra azt az adózási formát, amelyre a vállalkozásukat építették.

    Adózás – Adóbevallás – SZJA

    „Mi azonban nem egyszerűen a korábbi rendszer változtatás nélküli visszaállítását tervezzük, a célunk egy olyan kibővített, ugyanakkor a visszaélésekkel szemben megfelelő garanciákkal védett rendszer kialakítása, amely valóban a kisvállalkozók működését segíti” – fogalmazott a pénzügyminiszter. Állítása szerint olyan szabályozást szeretnének, amely egyszerű adminisztrációt, kiszámítható adóterhelést, és tervezhető működési környezetet biztosít az érintett munkavállalóknak, de nem akarnak visszatérni ahhoz a gyakorlathoz sem, amely lehetővé tette nagyobb vállalatok számára a munkaviszonyok tömeges katás vállalkozási szerződésekké alakítását.

    „A rendszer célja nem a munkajogi vagy adózási szabályok megkerülése, hanem a valódi mikrovállalkozások támogatása” – mondta Kármán, majd hozzátette, fontos szempont az is, hogy a jövőbeni kata-rendszer megfelelő társadalombiztosítási és nyugdíjjogosultságot biztosítson. Szerinte az adórendszer átalakításánál az a céljuk, hogy egyszerűbbé és igazságosabbá tegyék a vállalkozások működését.

    Apáti viszontválaszára Kármán úgy reagált, hogy a jövőben az adóváltoztatásokat érdemi konzultációval kívánják előkészíteni, és meg akarják hallgatni az érintettek véleményét, amit a végső döntésnél figyelembe fognak venni.

    Mint a G7 írta, a kisadózó vállalkozások tételes adóját, vagyis a katát 2013. január elsejétől lehetett alkalmazni, a cél az volt, hogy egyszerű és kiszámítható adózást biztosítson a mikrovállalkozásoknak, és csökkentse a feketegazdaságot. A rendszer az egyszerűsége miatt vált népszerűvé, a főállású vállalkozók havi 50, a mellékállásúak 25 ezer forint megfizetésével, minimális adminisztrációval tudhatták le az adó- és közteherfizetési kötelezettségüket (a helyi iparűzési adó és a kamarai tagdíj mellett).

    A rendszer vitatott eleme azonban az volt, hogy bújtatott foglalkoztatásra is ki lehetett használni, kiváltva vele az alkalmazotti státuszt. 2022-ben a Fidesz-kormány váratlanul és lényegében azonnali hatállyal beszűkítette a lehetőséget. Azóta csak főállású egyéni vállalkozók alkalmazhatják, és csak magánszemélyeknek való számlázással, ez alól a taxis vállalkozók kivételek. Mivel a katás vállalkozók jelentős része cégeknek dolgozott, nekik át kellett állniuk a jóval magasabb közterhet jelentő átalányadózásra, vállalkozói szja-ra, esetleg a kivára vagy egyenesen a céges működésre.

  • Magyar Péterék bejelentették: Így változhat az adózás!

    Magyar Péterék bejelentették: Így változhat az adózás!

    Kármán András pénzügyminiszter bejelentése alapján ismét visszatérhet a kisadózó vállalkozások tételes adója, ismertebb nevén a kata, amely néhány évvel ezelőtt még több százezer kisvállalkozó egyik legnépszerűbb adózási formája volt.

    A Tisza-kormány terve azonban jóval túlmutat egy korábbi konstrukció újraindításán. A kata visszatérése nem egyszerűen egy korábbi adózási forma újjáélesztését jelentené, hanem annak felismerését is, hogy a magyar gazdaságban továbbra is óriási igény van az egyszerű, kiszámítható és alacsony adminisztrációval működő vállalkozói modellekre.

    A kérdés azonban nemcsak az, hogy a Tisza-kormány visszahozza-e a népszerű konstrukciót, hanem az is, hogy képes lesz-e úgy újraépíteni az adórendszert.

    A magyar adórendszer egyik legismertebb konstrukciója térhet vissza. Kármán András pénzügyminiszter még a parlamenti meghallgatásán ugyanis arról beszélt, hogy a Tisza-kormány több adóátalakításra készül, ezek között pedig ismét elérhetővé válhat a kisadózó vállalkozások tételes adója, vagyis a kata.

    A részletek egyelőre nem ismertek, de már önmagában a bejelentés is sokatmondó, a kormányzat láthatóan felismerte, hogy a hazai kis- és mikrovállalkozói réteg számára továbbra is kulcskérdés a kiszámítható és egyszerűen kezelhető adózás.

    Egy bonyolult rendszer ritka kivétele

    A kata története messze túlmutat egy technikai adózási formán. Az eredetileg 2013-ban bevezetett rendszer az Orbán-kormány egyik legsikeresebb gazdaságpolitikai újításává vált. Rendkívül egyszerű konstrukcióval kínált legális és adminisztrációs szempontból is könnyen működtethető megoldást százezernyi egyéni vállalkozónak. Nemcsak adózási forma volt, hanem annak a korszaknak a szimbóluma, amikor a gazdaságpolitika még kifejezetten kereste a rugalmas és a kreatív megoldásokat a magyar vállalkozói réteg számára.

    A kata nem véletlenül vált ennyire népszerűvé az elmúlt évtizedben. Egy olyan gazdasági környezetben, ahol az adórendszer sokszor bonyolultnak és nehezen tervezhetőnek tűnt, a konstrukció ritka kivételt jelentett. A rendszer ugyanakkor nemcsak a vállalkozók életét egyszerűsítette, hanem egyfajta gazdaságfehérítő szerepet is betöltött.

    Sokan éppen a kata miatt léptek be a legális gazdaságba, mert a korábbi rendszerekkel szemben itt a működés költsége és adminisztrációja már nem jelentett aránytalan terhet. 

    Éppen ezért váltott ki különösen erős reakciókat a rendszer 2022-es részleges, a gyakorlatban azonban szinte teljes kivezetése. A döntés nemcsak jelentős tüntetéshullámot indított el, hanem azt az érzést is megerősítette, hogy a volt kormányzat hátat fordít annak a korábbi adópolitikai szemléletnek, amely a rugalmasságot és az egyszerűséget helyezte előtérbe. A kata megszüntetése így nem pusztán egy adónem végét jelentette, hanem fordulópontot is az Orbán-kormány adópolitikai gondolkodásában.

    A legnagyobb dilemma

    De mit jelentene valójában a kata újbóli kiterjesztése? Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint költségvetési hatása alapvetően két kulcskérdésen múlik. Ezek dönthetik el, hogy a rendszer valóban fenntartható kompromisszum lesz-e az állam és a vállalkozók között, vagy ismét ugyanazokat a problémákat termeli újra, amelyek végül a korábbi konstrukció végét okozták.

    Az első nagy kérdés az adó mértéke. Egyelőre nem világos, hogy a rendszer visszatérése esetén maradna-e a korábban ismert havi 50 ezer forintos tételes adó (teljes állású munkaviszony melletti végzett vállalkozói tevékenység esetén havi 25 ezer forint), vagy a kormány differenciáltabb modellt vezetne be. Kármán András eddigi megszólalásai alapján nem lenne meglepő, ha az új rendszerben a magasabb jövedelmű vállalkozók végül nagyobb közterhet fizetnének.

    Ez azért különösen érzékeny pont, mert a kata népszerűségét éppen a rendkívüli egyszerűsége adta, a vállalkozók pontosan tudták előre, mekkora havi teherrel kell számolniuk. Minél összetettebbé válik a rendszer, annál inkább elveszítheti az egyik legfontosabb előnyét. Legalább ennyire fontos kérdés azonban az úgynevezett bújtatott foglalkoztatás problémája. 

    A korábbi rendszer egyik legnagyobb kritikája az volt, hogy sok cég valójában munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozókat „terelt át” katás vállalkozói státuszba, kizárólag az alacsonyabb adóteher miatt.

    Papíron ezek az emberek önálló vállalkozók voltak, de ugyanúgy egyetlen cégnek dolgoztak, kötött feltételek mellett, mint hagyományos alkalmazottként. Éppen ez vezetett oda, hogy a kata körüli vita az évek során már nem pusztán adózási kérdéssé vált, hanem a munkaerőpiac egyik szerkezeti problémájáról kezdett szólni. Az újratervezés egyik legnagyobb kihívása ezért az lehet, hogyan tud a kormány egyidejűleg egyszerű és vonzó rendszert kínálni a valódi kisvállalkozóknak, miközben megakadályozza, hogy a konstrukció ismét tömeges adóoptimalizációs eszközzé váljon.

    „A 2022-es módosítás az érintetti kört sokként érte. Nemcsak azok nem választhatták ugyanis ezt követően a népszerű adózási módot, akik cégeknek is számláztak, de azok sem, akik részmunkaidőben, főállásuk mellett végezték vállalkozási tevékenységüket” – hívta fel a figyelmet Regős Gábor. A kata esetleges kiszélesítésének pontos költségvetési hatását egyelőre szinte lehetetlen megbecsülni, hiszen a legfontosabb részletek még nem ismertek. Az már most látszik, hogy

    az intézkedés érdemi bevételkiesést okozhat az államnak. A becslések szerint ez akár néhány százmilliárd forintos nagyságrendet is elérhet, Regős Gábor szerint még akkor is, ha a rendszerbe visszatérők jelentős része nem főállású vállalkozó lenne, vagyis alacsonyabb bevétellel és kisebb adóteherrel működne.

    A kérdés innentől már nem pusztán az, hogy mennyibe kerülne a kata, hanem az is, hogy a kormány milyen gazdaság- és adópolitikai logikát követne a kieső bevételek kezelésében. Nem véletlen, hogy Kármán András a kata lehetséges visszahozatalát egy szélesebb adópolitikai reform részeként említette. A pénzügyminiszter arról beszélt jelölti meghallgatásán, hogy a cél egy egyszerűbb, igazságosabb és átláthatóbb adórendszer kialakítása, valamint a köz- és magánvagyonok eddigi összefonódásának felszámolása. A reform részeként például az új kabinet teljeskörűen felülvizsgálná a társasági adókedvezmények (tao) rendszerét is, emellett megszüntetnék a bizalmi vagyonkezeléshez (bvk) kapcsolódó adóelőnyöket.

    Ha a kata munkaerőpiaci hatását nézzük, akkor Regős Gábor szerint érdemes visszatekinteni a 2022-es szigorításokra. Akkoriban nagyjából 450 ezren választották ezt az adózási formát, a szabályok átalakítása után azonban a katások száma töredékére esett vissza. A változás ugyanakkor nem okozott látványos törést a foglalkoztatásban, az alkalmazottak száma nagyjából 100 ezer fővel nőtt, vagyis sok korábbi katás végül hagyományos munkaviszonyba került, míg mások vállalkozók maradtak, csak más adózási formára váltottak.

    Ez azért fontos, mert a 2022-es vita egyik központi kérdése az volt, hogy a kata kivezetése mennyire rengeti meg a munkaerőpiacot. Utólag inkább az látszik, hogy a vállalkozók többsége alkalmazkodott az új helyzethez, és viszonylag kevesen szorultak ki teljesen a munka világából. Ugyanakkor a magasabb adóterhek és a bonyolultabb adminisztráció egy részüket a szürke- vagy feketegazdaság irányába is terelhette. Ezért a visszaállításnak nemcsak vállalkozásélénkítő, hanem gazdaságfehérítő hatása is lehet. Egy egyszerűbb és alacsonyabb terhekkel működő rendszer ugyanis ösztönözheti azokat is, akik mellékállásban vagy kisebb volumenben vállalkoznak, de a jelenlegi szabályok mellett már nem érzik úgy, hogy megérné a legális működést.

    Igazságosabb adórendszer és kedvezményes kata: összeegyeztethető a kettő?

    Kérdés, hogy az új kormány által emlegetett igazságosabb adórendszer mennyire egyeztethető össze egy rendkívül kedvezményes adózási formával. A kata adónem nem csak a kedvezményessége miatt fontos. Azért is szerették, szeretik a vállalkozások, mert egyszerű és így alacsony adminisztrációs teherrel jár. Viszont Regős Gábor szerint tény, hogy „a kata egy rendkívül kedvező adózási lehetőséget biztosított, illetve sokak számára még most is biztosít. Az adórendszer persze eddig is messze volt attól, hogy mindenki ugyanakkora adókulccsal adózzon. Eddig is voltak adókedvezmények, eddig is volt kisebb vállalkozásoknak kedvezőbb adózás – gondolhatunk itt például a kivára [kisvállalati különadó]. A fontos inkább az, hogy ne legyenek kirívók a különbségek, a kata azt szolgálja, amire való: egyszerű adminisztrációt és a gazdaság fehéredését.”

    Kármán András a különadókról is beszélt. Kiemelte: 

    „ezen adónemeknek azonnali kivezetése nem lenne reális lépés, de a kormányzat célja a súlyuk fokozatos csökkentése.”

    A hazai kisvállalkozói szektort a különadók kevésbé érintik, azok inkább a nagyobb cégeket célozzák. A kettő együtt összességében alacsonyabb adóterhelést és kiszámíthatóbb, tervezhetőbb adórendszert jelenthetne a vállalkozások számára. Ez különösen fontos egy olyan gazdasági környezetben, ahol az elmúlt években több ideiglenesnek szánt különadó is tartósan a rendszer része maradt. Ezeket átmeneti intézkedésként vezették be 1-2 évre, végül azonban hosszabb távon is beépültek a magyar adórendszerbe, ami sok vállalkozás számára növelte a bizonytalanságot.

    Felmerül ugyanakkor az a kérdés is, hogy egy új, szélesebb katarendszer mennyire váltana ki kritikát az Európai Unió vagy a nemzetközi hitelminősítők részéről. A tapasztalatok alapján azonban ezek az intézmények nem egy-egy konkrét adónemet figyelnek elsősorban, hanem a teljes költségvetési rendszer stabilitását, a hiány alakulását és az államadósság pályáját. Vagyis önmagában a kata visszahozatala aligha lenne problémás. Sokkal fontosabb kérdés, hogy az új kormány képes-e hitelesen kezelni a költségvetési egyensúlyt, összehangolni a bevételi és a kiadási oldalt.

    Ha a piacok azt látják, hogy az adócsökkentések vagy kedvezmények mögött világos finanszírozási stratégia áll, ez önmagában mérsékelheti a bizonytalanságot. Kármán András szemszögéből ezért a hangsúly várhatóan nem újabb adóemeléseken, hanem az állami kiadások átalakításán lehet.

    A mögöttes gazdaságpolitikai logika szerint ugyanis a költségvetési rendszerben továbbra is vannak tartalékok, vagyis olyan területek, ahol hatékonyabb állami működéssel és célzottabb költéssel lehetne ellensúlyozni a kieső bevételek egy részét.

    Az új katarendszer legnagyobb nyertesei vélhetően azok lehetnek, akik a 2022-es szigorítás során kiszorultak a konstrukcióból azért, mert részben vagy teljes egészében vállalkozásoknak számláztak. Számukra a visszatérés nemcsak alacsonyabb adóterhelést jelenthetne, hanem jóval egyszerűbb és kiszámíthatóbb működést is egy olyan gazdasági környezetben, ahol az adminisztrációs terhek sokszor önmagukban is komoly kihívást jelentenek.

    Ez különösen az egyéni vállalkozókat és azokat érintheti érzékenyen, akik főállás mellett építenek valamilyen kisebb vállalkozást vagy mellékes tevékenységet. A kata ugyanis eredetileg éppen azt a rugalmas vállalkozói világot próbálta kiszolgálni, amely az elmúlt években egyre fontosabb részévé vált a gazdaságnak. A következő hónapok kérdése így már nemcsak az lesz, hogy visszatér-e a kata, hanem az is, hogy a kormány képes lesz-e úgy újraépíteni az adórendszert, hogy visszahozza a kata korábbi előnyeit, miközben itt a régi visszaéléseket is megakadályozza.