A nyugdíj számítása annak kedvez, aki a korhatár betöltése után még legalább néhány hónapig a munkahelyén marad.
Sokan alig várják, hogy betöltsék a nyugdíjkorhatárt, és az első adandó alkalommal benyújtsák az igénylést. A csábítás érthető: végre pihenhetnek, és érkezik a fix juttatás, sőt, a februári 13. havi és most már a 14. havi nyugdíj ígérete is ott lebeg a szemük előtt. Ám a sietség ebben az esetben egy olyan pénzügyi csapda is lehet, amely miatt havi szinten tízezreket, élethosszig számolva pedig milliókat bukhatnak el.
A megoldás nem egy titkos kiskapu, hanem a magyar nyugdíjrendszer matematikai logikájában, a valorizációban rejlik.
A bűvös nyugdíj-szorzó, ami mindent eldönt
A nyugdíj megállapításakor a Magyar Államkincstár (MÁK) Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának szakemberei nem egyszerűen összeadják a korábbi fizetéseinket. A régi kereseteket fel kell szorozni a mai bérszinthez, hogy az 1995-ös fizetésünk ne pár ezer forintként jelenjen meg a számításban. Ezt hívják valorizációnak.
A módszer a következő: a valorizációs szorzók minden év márciusában változnak, és az előző évi országos nettó átlagkereset-növekedéshez igazodnak. Ha valaki 2025. december 31-én vonul nyugdíjba, a 2024-es szorzókat alkalmazzák nála. Ha viszont vár egyetlen napot, és 2026. január 1-jére datálja az igényét, már a 2025-ös, várhatóan jóval magasabb szorzókkal számolják ki a járandóságát.
Számoljunk: 13. havi vagy magasabb alap?
Nézzünk egy konkrét, életszerű példát, Tegyük fel, hogy Kovács úr decemberben menne nyugdíjba, és 220 000 forintot kapna.
A sietős döntés: Kovács úr decemberben beadja az igényt. Januárban kap 6% emelést (233 200 Ft), februárban pedig megkapja a 13. havi nyugdíját is. Az első évben ez nagyjából 3 031 000 forint összbevételt jelent.
A türelmes döntés: Kovács úr vár januárig. Mivel a bérek tavaly 10-12%-kal nőttek, az új szorzók miatt az alapnyugdíja nem 220 000, hanem mondjuk 245 000 forint lesz. Idén ugyan elesik a 13. havi nyugdíjtól (mert az csak annak jár, aki már az előző év decemberében nyugdíjas volt), így az éves bevétele csak 2 940 000 forint.
Első ránézésre a decemberi nyugdíjazás nyert. De nézzük meg a második évet! A januári nyugdíjas havi 25 ezer forinttal többet kap. Ez egy év alatt 300 000 forint plusz, ami már az év elején bőségesen kárpótolja az egyszeri 13. havi kieséséért. Öt év alatt 1,5 millió, tíz év alatt pedig több mint 3 millió forinttal járhat jobban az, aki januárban lett nyugdíjas és nem egy hónappal korábban.
Mire figyeljen?
Természetesen minden élethelyzet más. Aki a Nők 40 kedvezménnyel megy el, vagy akinek égető szüksége van azonnal a pénzre, annak a december is jó opció lehet. De a szakértők szerint mielőtt aláírnánk az igénylőlapot, érdemes elővenni a számológépet és ha van lehetőség (és kedv), érdemesebb kissé tovább húzni az aktív időszakot az élethosszig tartó magasabb nyugdíjérdekében.

Írta: Kiss Ferenc – Impresszum


