Címke: Munka törvénykönyve

  • Szabadság átvitele 2027-re: ezt érdemes tudni még év vége előtt

    Szabadság átvitele 2027-re: ezt érdemes tudni még év vége előtt

    Az év vége közeledtével sok munkavállalóban felmerül a kérdés: mi történik a ki nem vett szabadsággal? Sokan attól tartanak, hogy a bent maradt szabadságnapok automatikusan elvesznek december 31-én. Pedig a Munka Törvénykönyve több olyan esetet is ismer, amikor a szabadság a következő évre is átvihető.

    A szabadságkiadása a munkáltató feladata

    Bár a hétköznapokban gyakran azt mondjuk, hogy „kivesszük a szabadságot”, jogilag a szabadságot a munkáltató adja ki. Ennek időpontját ugyan egyeztetnie kell a dolgozóval, de a szabadságok kiadásának megszervezése alapvetően a munkáltató felelőssége.

    A munkavállaló évente hét munkanap szabadság időpontjáról maga dönthet – legfeljebb két részletben –, ha ezt legalább 15 nappal korábban jelzi. A fennmaradó szabadság időpontját a munkáltató határozza meg.

    Átcsúszhat januárra az év végi szabadság

    Az egyik legismertebb kivétel, amikor a szabadság még decemberben kezdődik. De néhány napja már a következő évre esik.

    Ha a szabadság 2026-ban kezdődik, és abból legfeljebb öt munkanap 2027-re csúszik át, akkor azt a jogszabály még a 2026-os év szabadságának tekinti.

    Betegség esetén sem vész el

    Ha a dolgozó például hosszabb ideig betegállományban van, vagy más olyan körülmény akadályozza a szabadság kiadását, amely rajta kívül áll, akkor a ki nem adott szabadság nem veszik el.

    Ilyenkor a munkáltatónak az akadály megszűnését követően 60 napon belül kell biztosítania a korábban ki nem adott szabadságot.

    A pótszabadságra külön szabály vonatkozik

    Kevesen tudják, hogy az életkor alapján járó pótszabadság esetében a felek megállapodhatnak arról, hogy azt csak a következő év végéig adják ki.

    Ez azonban kizárólag az életkor után járó pótszabadságra vonatkozik, az alapszabadság vagy a gyermek után járó pótszabadság ilyen módon nem vihető át.

    A munkáltató is elhalaszthatja

    Bizonyos rendkívüli esetekben – például fontos gazdasági érdek vagy a működést súlyosan érintő körülmény miatt – a munkáltató is elhalaszthatja a szabadság kiadását.

    A halasztás azonban legfeljebb 60 napra szólhat, és erről írásban tájékoztatnia kell a munkavállalót.

    Kifizethető a bent maradt szabadság?

    Sokan gondolják úgy, hogy a ki nem vett szabadságot egyszerűen pénzben meg lehet váltani. Ez azonban fennálló munkaviszony esetén nem lehetséges.

    Pénzbeli megváltásra csak akkor kerülhet sor, ha a munkaviszony megszűnik, és addig maradt olyan időarányos szabadság, amelyet a munkáltató nem adott ki.

    Nem minden szabadság vész el év végén

    A legfontosabb tudnivaló tehát, hogy a bent maradt szabadság nem minden esetben veszik el december 31-én. A Munka Törvénykönyve több kivételt is lehetővé tesz, így például az év végén megkezdett szabadság, a betegség miatti akadályoztatás vagy az életkor után járó pótszabadság esetében a következő évben is kiadható a szabadság a törvényben meghatározott feltételek szerint.

    Mire érdemes figyelni év végén?

    Ha úgy látja, hogy az év végéig nem tudja kivenni az összes szabadságát, érdemes mielőbb egyeztetnie a munkáltatójával. Így időben kiderülhet, hogy a bent maradt napok kiadhatók-e még az adott évben, vagy a Munka Törvénykönyvében meghatározott kivételek alapján átvihetők a következő évre. Az év végi tervezéssel sok későbbi félreértés és vita is megelőzhető.

  • Felmondási idő táblázat 2027 – a Munka Törvénykönyve szerint!

    Felmondási idő táblázat 2027 – a Munka Törvénykönyve szerint!

    A felmondási idő az egyik legfontosabb munkajogi kérdés, amely szinte minden munkavállalót érinthet pályafutása során. Akár a munkavállaló dönt a munkahelyváltás mellett, akár a munkáltató szünteti meg a munkaviszonyt, a felmondási idő szabályait mindkét félnek be kell tartania. A Munka Törvénykönyve pontosan meghatározza, hogy mennyi a felmondási idő, mikor kezdődik, hogyan kell számolni, valamint mikor jár felmentés a munkavégzés alól.

    📊 Valorizációs szorzó 2027

    Nézd meg, hogyan befolyásolja a valorizációs szorzó a nyugdíjszámítást, és mikor frissülhet a 2027-es hivatalos táblázat.

    Valorizációs szorzó táblázat megnyitása »

    Mennyi a felmondási idő 2027-ben?

    A jelenlegi szabályok szerint a felmondási idő alapvetően legalább 30 nap. Ez az alapidőtartam vonatkozik a legtöbb munkaviszonyra, függetlenül attól, hogy a munkáltató vagy a munkavállaló kezdeményezi a felmondást. A munkaszerződés vagy kollektív szerződés ettől eltérhet, de a felmondási idő legfeljebb 6 hónap lehet.

    Felmondási idő táblázat 2027

    Munkáltatói felmondás esetén a felmondási idő a munkáltatónál eltöltött évek számával növekszik.

    Munkaviszony hosszaFelmondási idő
    0–3 év30 nap
    3 év után35 nap
    5 év után45 nap
    8 év után50 nap
    10 év után55 nap
    15 év után60 nap
    18 év után70 nap
    20 év után90 nap

    A hosszabbodás kizárólag munkáltatói felmondás esetén jár automatikusan.

    Ha a munkavállaló mond fel

    Amennyiben a munkavállaló saját maga mond fel, a felmondási idő általában 30 nap. Sok dolgozó tévesen gondolja, hogy hosszú munkaviszony esetén automatikusan hosszabb felmondási idő jár neki, azonban ez csak munkáltatói felmondás esetén igaz.

    A munkáltató ilyenkor nem köteles felmenteni a munkavállalót a munkavégzés alól, ezért a felmondási időt általában le kell dolgozni.

    Mikor kezdődik a felmondási idő?

    A felmondási idő főszabály szerint a felmondás közlését követő napon kezdődik. Ha például a felmondást június 10-én adják át, a felmondási idő június 11-én indul. A napokat naptári napokban kell számolni, tehát a hétvégék és ünnepnapok is beleszámítanak.

    Kell-e dolgozni a felmondási idő alatt?

    Ez az egyik leggyakoribb kérdés. A válasz attól függ, hogy ki mondott fel.

    Ha a munkavállaló mond fel:

    • általában le kell dolgoznia a felmondási időt,
    • a munkáltató saját döntése alapján eltekinthet ettől,
    • közös megegyezéssel rövidíthető az időszak.

    Ha a munkáltató mond fel:

    • a munkavállalót a felmondási idő legalább felére fel kell menteni a munkavégzés alól,
    • erre az időre távolléti díj jár.

    Mi történik a szabadsággal?

    A ki nem vett szabadság a felmondási idő alatt kiadható. Ha erre nincs lehetőség, akkor a munkaviszony megszűnésekor pénzben meg kell váltani. Ez sok esetben jelentős plusz összeget jelenthet a kilépő munkavállaló számára.

    Van felmondási idő próbaidő alatt?

    Próbaidő alatt a munkaviszony azonnali hatállyal megszüntethető. Ebben az esetben nincs felmondási idő, és a munkaviszony a közlés pillanatában véget érhet.

    Összegzés

    A felmondási idő 2027-ben is legalább 30 nap, azonban munkáltatói felmondás esetén a munkaviszony hosszától függően akár 90 napra is emelkedhet. Fontos tudni, hogy a felmondási idő naptári napokban számítandó, és a munkáltató felmondása esetén a munkavállalót a felmondási idő legalább felére fel kell menteni a munkavégzés alól. A munkaviszony megszüntetése előtt ezért érdemes megismerni a szabályokat, hogy elkerülhetők legyenek a későbbi viták és félreértések.

  • Munka törvénykönyve 2026: ennyi szabadság jár valójában

    Munka törvénykönyve 2026: ennyi szabadság jár valójában

    Sok dolgozó nincs tisztában azzal, pontosan mennyi szabadság jár neki 2026-ban. Bár a szabályok nem változtak jelentősen, a rendszer összetettebb, mint elsőre tűnik, és sokan kevesebb szabadnapot vesznek ki, mint amennyi valójában járna nekik.

    Szabadság kalkulátor

    A Munka törvénykönyve alapján minden munkavállalónak jár fizetett szabadság, azonban ennek mértéke több tényezőtől is függ. Nemcsak az számít, hogy valaki dolgozik, hanem az életkora, a gyermekeinek száma, sőt bizonyos élethelyzetek is befolyásolhatják a szabadnapok számát.

    Üzemanyagárak, benzin és gázolaj árak

    Ennyi alapszabadság jár 2026-ban

    A törvény szerint minden munkavállalónak évente legalább 20 munkanap alapszabadság jár, ez az a minimum, amit mindenki megkap, függetlenül a munkakörtől vagy a ledolgozott évektől.

    Ez azonban csak az alap. Erre jönnek rá a különböző pótszabadságok, amelyek jelentősen növelhetik a szabadnapok számát.

    Az egyik legfontosabb tényező az életkor. Ahogy valaki idősebb lesz, egyre több szabadság jár neki. Például:

    • 25 éves kortól: +1 nap
    • 35 éves kortól: +5 nap
    • 45 éves kortól: akár 30 nap összesen

    Ez azt jelenti, hogy egy idősebb munkavállaló akár 10 nappal több szabadságot is kaphat évente, mint egy fiatalabb dolgozó.

    A gyermekek után is jár pótszabadság:

    • 1 gyermek után: +2 nap
    • 2 gyermek után: +4 nap
    • 3 vagy több gyermek esetén: +7 nap

    Sokan ezt sem használják ki teljes mértékben, pedig komoly plusz szabadnapokat jelenthet.

    Fontos szabályok, amiket sok dolgozó nem ismer

    Nemcsak a napok száma fontos, hanem az is, hogyan lehet kivenni a szabadságot.

    Az egyik legfontosabb szabály, hogy évente legalább 7 nap szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
    Ez azt jelenti, hogy ebbe a munkáltató nem szólhat bele.

    Emellett van egy másik fontos előírás is: minden dolgozónak jár egy hosszabb pihenőidő.

    A törvény szerint a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló évente legalább 14 egymást követő napot egyben pihenhessen.

    Sokan ezt sem tudják, pedig ez biztosítja, hogy valóban ki lehessen kapcsolódni.

    A szabadság kiadásáról általában a munkáltató dönt, de ezt előre kell jeleznie. Legalább 15 nappal korábban kell szólni a munkavállalónak a tervezett szabadságról.

    Fontos az is, hogy a szabadságot alapvetően abban az évben kell kiadni, amelyre jár. Csak kivételes esetekben lehet átvinni a következő évre.

    Sokan nem használják ki a lehetőségeket

    A tapasztalatok szerint rengeteg dolgozó nem számolja ki pontosan, mennyi szabadság jár neki. Emiatt előfordulhat, hogy:

    • kevesebb napot vesz ki, mint amennyi járna
    • nem él a pótszabadságokkal
    • nem kéri ki a saját döntésű 7 napot

    Pedig ezek a jogok minden munkavállalót megilletnek.

    Az is gyakori hiba, hogy valaki nem tervezi meg előre a szabadságát. Pedig 2026-ban különösen érdemes előre gondolkodni, mert több áthelyezett munkanap és hosszú hétvége is lesz, amelyekkel jól lehet kombinálni a szabadságot.

    Egy jól megtervezett évben akár sokkal több pihenőidő is kihozható ugyanabból a szabadságkeretből.

    Mire érdemes figyelni 2026-ban?

    A legfontosabb, hogy mindenki tisztában legyen a saját jogosultságaival. Érdemes átnézni:

    • hány nap alapszabadság jár
    • jár-e életkor szerinti pótszabadság
    • van-e gyermek után járó extra nap
    • hogyan lehet kivenni a szabadságot

    Ha ezekkel tisztában vagyunk, sokkal könnyebb megtervezni az évet.

    A szabadság nemcsak jog, hanem szükség is. A pihenés, regenerálódás és feltöltődés elengedhetetlen a hosszú távú munkavégzéshez.

    Fontos:

    2026-ban a szabadságok rendszere alapvetően nem változik, de a részletek ismerete kulcsfontosságú.

    Az alapszabadság minden dolgozónak jár, de az életkor és a családi helyzet jelentősen növelheti a szabadnapok számát.

    Sokan azonban még mindig nem használják ki teljesen a lehetőségeiket.

    Érdemes utánaszámolni, mert könnyen kiderülhet: több szabadnap jár, mint gondolnád.