Címke: Ner

  • Várkonyi Andreát százmillió forintos Hermès táskával fotózták le!

    Várkonyi Andreát százmillió forintos Hermès táskával fotózták le!

    Éppen ma omlott össze a NER, de úgy látszik van pénz lóvéra!

    Az Átlátszó cikke szerint Százmillió forintál is drágább Hermès táskával fotózták le Várkonyi Andrát Mészáros Lőrinc oldalán Cannes-ban. A képet Hadházy Ákos kapta és továbbította nekünk. A kép a háttér és Mészáros Lőrinc ruhája, valamint Hadházy Ákos forrásának elmondása alapján ugyanott és ugyanakkor készült, mint az, amit tegnap tettünk közzé. Azon a fotón Mészáros egy indiai dizájnerrel szelfizett egy Hermès boltban Cannes-ban.

    Pénteken írtuk meg, hogy egy, az Átlátszóhoz eljuttatott kép tanúsága szerint jelenleg Franciaországban tartózkodik Mészáros Lőrinc, Magyarország leggazdagabb embere. Az erről árulkodó fotót egy indiai dizájner töltötte fel a Facebook-oldalára pénteken, és azzal kommentálta, hogy a közös szelfi egy Hermès üzletben készült Cannes-ban.

    Ahogy akkor arra rámutattunk, a francia Hermès a luxusipar csúcsa, a kézműves hagyományokról és az elérhetetlenségről lett híres. A márka két legikonikusabb darabja a Birkin és a Kelly táska, amelyek annyira drágák, hogy befektetési eszköznek is alkalmasak (az értékük sokszor gyorsabban nő, mint az aranyé). Nem is lehet csak úgy az „utcáról beesve” megvenni őket, és még használtan is vagyonokba kerülnek.

    Rogánék is luxiznak:

    Legutóbb Rogán Antal feleségén azonosított egy Birkin táskát Hadházy Ákos (bár Rogán ezt nem ismerte el), de úgy tűnik, már Várkonyi Andreának is van legalább egy mutatós darabja. Ezt onnan tudjuk, hogy nemcsak nekünk, de Hadházy Ákosnak is küldtek egy fotót a cannesi Hermès üzletben válogató Mészáros házaspárról.

    A fotón pedig – ami a háttér és Mészáros Lőrinc ruhája, valamint Hadházy Ákos forrásának elmondása alapján ugyanott és ugyanakkor készült – Várkonyi Andrea táskája is jól látszik: egy Hermès Kelly 28 „Diamond Himalaya” Matte Niloticus Crocodile darabról van szó.

    Maga a jellegzetes Hermès Cadena (lakat) körülbelül 40 gyémánttal (1,64 karát) van díszítve.”

    A táska ezen az oldalon 151 millió forintba kerül,

    de máshol találtunk egy kicsit olcsóbban, nagyjából 115 millióért is egy eladó darabot. Hogy Várkonyi táskája eredeti-e vagy sem, azt egy kép alapján nehéz lenne minden kétséget kizáróan állítani, de az biztos, hogy korábban már több alkalommal fotózták drága ruhákban és kiegészítőkkel. A férje ráadásul billiomos, vagyona a Forbes 2025-ös becslései alapján meghaladja az 1700 milliárd forintot, amivel Mészáros Lőrinc a Föld 823. leggazdagabb emberének számít.

  • Balásy Gyula számláját a Gránit Bank is zárolta!

    Balásy Gyula számláját a Gránit Bank is zárolta!

    Balásy Gyula május 6-án tájékoztatta ügyfeleit, hogy a Lounge Design számlaszáma megváltozott, és a jövőben a Gránit Banknál vezeti a cég a számláját, arra kérte az ügyfeleit, hogy oda utaljanak.

    A cikk megjelenése után tájékoztatást kaptak a banktól, eszerint:

    „A Gránit Bank azonnali hatállyal bezárta a Telex cikkében jelzett számlákat.”

    A Lounge Design korábban az Opten alapján a CIB Banknál vezette a számláit. Amikor a rendőrség nyomozást indít, vagy a bank számára valami gyanússá válik, akkor a számlát ugyan nem szünteti meg, de a pénzforgalmat megállítja. Balásy Gyula maga semmilyen értesítést nem kapott a hatóságoktól, ő csak annyit észlelt, hogy a bankja „technikai okok miatt” megállította a számláin a forgalmat. Ha 4 + 3 napig nem tisztázódik a helyzet, vagyis nem derül ki a bank számára, hogy milyen hivatalos eljárás indult, akkor viszont el kell engedni az utalásokat. Amennyire tudjuk, lassan eljön ez a határidő.

    Nem mindent zároltak:

    Az ügy biztosan érdekes lesz, akár abból a szempontból, hogy mi lesz Balásy Gyula cégeivel (hozzátehetjük, egyelőre csak egy-két céggel szemben van intézkedés, számlakorlátozás, maga a birodalom ennél szélesebb). De az is érdekes lehet, hogy a bankok a reputációjuk védelme miatt feloldhatják-e a banktitok védelme miatt amúgy nagyon szűk kommunikációs mozgásterüket.

    A Telex úgy tudja, hogy Balásy a Gránit Bankos számláját nem most nyitotta, az egy régebbi számla lehetett, amelyet megpróbált most reakítiválni, de ez nem sikerült. A Lounge munkatársaitól informálisan azt hallottuk, hogy május elején is kaptak fizetést, azt azonban pontosan nem tudjuk, hogy ki, melyik cég alkalmazottja, lehetett-e ebben differencia, illetve azt sem, hogy melyik bankszámláról tudott utalni a cégvezető. A bankok – a Gránit Bank rövid közleményén túl – nem tudtak az ügyben információt megosztani a Telex-szel.

    A nevezett cég, a Lounge Design az utóbbi időben már csak Balásy Gyula tulajdonában állt. A 2010-es alapítása után egy ideig tulajdonostárs volt, a Balásyval azonos veszprémi lakcímmel rendelkező Németh Éva (Balásy Gyula édesanyja), majd később a Balásy budapesti lakcímén lakó Balásyné Katona Helga, aki vélhetően a felesége.

    Emlékezetes interjúja után mi is kerestük interjúkéréssel a vállalkozót, de azt a választ kaptuk, hogy a Kontrollon megjelent beszélgetéshez képest egyelőre nem kíván többet mondani.

    Politikai hírek a hírkeresőn

  • Borul a NER! Balásy Gyula sírva ment be a Kontrollhoz!

    Borul a NER! Balásy Gyula sírva ment be a Kontrollhoz!

    „Azért jöttem, mert hoztam magammal egy dokumentumot, ez egy közjegyzői okirat”, ami egy kötelezettségvállalást jelent közérdekű célra – mondta el Balásy Gyula, az állami megrendelésekkel kitömött kommunikációs cégcsoport, a Lounge tulajdonosa a Kontrollnak egy hétfői interjúban.

    Tisza Párt friss hírek, bejelentések

    A cégcsoportot, amit 22 év épít, és jelenleg az állam rendezvényszervezési, kommunikációs és médiavásárlási feladatait végzi, felajánlja a magyar állam részére – tette hozzá. Balásy egy kiegészítő kérdésre válaszolva közölte, nem akart az ügyészséghez fordulni, hisz nincs eljárás ellenük.

    Mint írták, Balásy saját maga ajánlotta fel a lapnak, hogy náluk hozza nyilvánosságra azt, hogy a közokiratban lemond négy cégében, a Lounge Designban, a Lounge Eventben és a New Land Media Kft.-ben lévő 100 százalékos üzletrészéről, valamint az utóbbi kettő cég 95 százalékos tulajdonában álló Visual Europe Zrt.-ben lévő üzletrészéről is. A cégei mellett felajánlotta az államnak a három magántőkealapban lévő több tízmilliárd forint értékű befektetési jegyeit is.

    Később azt is mondta, átad egy olyan anyagot majd, amiben ki van dolgozva, hogy lehetne a leggyorsabban és legsimábban behelyezni a cégeit az államháztartás keretei közé. Ennek végrehajtásában szívesen részt vesz Balásy.

    Egy kérdésre azt felelte, nem tudja, hogy a Fidesz választási győzelme esetén is meglépte volna a nagy felajánlást.

    Közbeszerzések, milliárdok, kék plakátok

    Közbeszerzésen elnyert, átlátható szerződéseik vannak, mindennel el tudnak számolni – mondta Balásy. Minden adatot és dokumentumot át is ad az államnak erről. A cégek áráról azt mondta, 80 milliárd forintnyi értéket képviselnek, 100 milliárd forintnyi szerződésállományuk van, és 15 milliárdos a követelésállomány. Balásy szerint nem kell takargatnia semmit, de látja, hogy a tevékenységeik „túlmutatnak a piaci kommunikációs folyamatokon”, és ezen feladatok elvégzése az állam kezében van a legjobb helyen. Több mint 500 ember dolgozik ott, akik értéket teremtettek, a világ élvonalába emelték ezeket a cégeket. Szeretné, ha az egzisztenciájuk biztosítva lenne.

    Legalább 3000 alvállalkozóval dolgoznak még évente, „ez egy egész ökoszisztéma”, szinte a teljes hazai kommunikációs ipart lefedi. Mindig szakmai szempontok, megfelelő ár és gyorsaság alapján választották ki őket – állította.

    A cégei történetéről is beszélt. 2004-ben alapította a Lounge Designt, ami kkv-knak végezte a feladatokat. Ő előtte nemzetközi ügynökségeknek dolgozott art directorként. Egy ideig az AXN tévécsatorna közép-európai kommunikációs feladatait vitték. 2005-ben volt az első fideszes nemzeti konzultáció, akkor egy ismerősén keresztül bekerült a kommunikációs csapatba, ők tervezték a logót például. Egy józsefvárosi időközi választáson Kocsis Máté csapatának segítettek grafikával. A 2010-es választáson közel húsz képviselő kampányát vitték, „mindegyiknek egyedi arculata volt”. Utána a nagy kommunikációs, a kormánynak dolgozó cégek alvállalkozói lettek.

    A Nemzeti Kommunikációs Hivatalba bekerült nagy vállalatok alatt folytatták a munkát később. 2016-ban egy új keretmegállapodást írt ki az állam, ezen ők is elindultak, „volt tapasztalatunk, úgy gondoltam, meg tudjuk csinálni”. Akkor 20-30 fős volt a Lounge. 2018-ban kiesett két szereplő, „és hirtelen ott találtuk magunkat, hogy nekünk egyedül kell ellátni az egész állami szervezet” kommunikációját. A 30-ból 120 ügyfél lett, de megoldották, „nagyon sok munka, nagyon sok feladat volt ezzel”. A versenytorzító hatásra vonatkozó kérdésre csak annyit felelt, sok más céggel dolgoztak együtt.

    „Az elmúlt hat évben mi 104 kommunikációs tenderen indultunk”, 48-on nyertek, 52-n más nyert, 4 érvénytelen lett. Amikor megnyertek egy keretmegállapodást, van egy összeg, ami lehívható szerinte. Ebbe az állami cégek és minisztériumok be tudnak jelentkezni, és tudnak külön szerződést kötni velük. A sajtóban megírt tendernyeréseik ezért nem is számítanak külön tendernyerésnek Balásy szerint.

    „Tudom, hogy mindenki a kék plakátokkal jön, de ez a tevékenységünk kis része”, ezekhez volt a legkevesebb közük. A feladatuk a közzététel, egyes esetekben a grafika volt.

    Arra nem tudott felelni, mennyi osztalékot vett ki az évek során, de szerinte minden adat nyilvános. „A teljes 2025-ös év és a jelenlegi év minden eredménye eredménytartalékban van” – tette hozzá. Több cégük számláját is befagyasztották az utóbbi hetekben „mindenfajta előzetes jelzés, dokumentum, határozat nélkül, technikai hibára hivatkozva” – tette hozzá Balásy. Több tízmilliárd forintot érint ez szerinte, „olyan feladatok kerülnek ezzel veszélybe, amiket el kell látnunk az ügyfeleink részére”, mint a MotoGP, a Budapesten rendezendő Bajnokok Ligája-döntő, és közel 500 ember fizetését nem tudják elutalni.

    Nem gondolkozott a külföldre költözésben, „én ebben az országban születtem, itt éltem, itt van a családom, úgy érzem semmi okom arra, hogy máshova menjek” – mondta könnyek között. A vagyonáról azt mondta, nem tagadja, hogy jómódú. Amit keresett, mindig befektette vagy visszaforgatta a cégébe. Időtálló befektetéseket keresett, „és az ingatlan ilyen”. Külföldi ingatlanjai vannak, amiket kiad főszezonban, máskor meg a családdal megy oda nyaralni, mesélte, a máriaremetei házáról pedig azt mondta, többgenerációs házat akartak építeni, de nem tudja, megvalósul-e valaha. A lebegő tihanyi luxusházról azt idézte fel, hogy a környéken nőtt szinte fel, milliónyi szál fűzi oda, ahogy a tési ingatlanjához is.

    Nincs arra lehetőség, hogy felülbírálják, az ügyfél mit rendel meg – reagált a gyűlöletplakátokra, amikről ismertté lett a cége. Volt olyan is szerinte, aminek megtagadták a közzétételét, de nem mondott konkrétumot. Balásy szerint bármilyen szerződésszegés minden munkatársa életét megváltoztatta volna, ezzel indokolta az államnak végzett munkáit. Semmilyen olyan jelet nem tapasztalt az utóbbi hetekben, ami nyugtalanító lett volna. „Sok ügyfelünkkel folytatjuk a munkát”, több ügyfelük viszont visszamondott megrendeléseket, „nem merik velünk folytatni a munkát, sok ilyen volt”. Azt üzente, nyugodjanak meg, remélhetőleg jó helyre mennek ezek a feladatok.

    „Nem tudom, hogy mi alól kéne tisztáznom magam”, hisz mindig figyeltek rá, hogy minden jogszerű legyen, agyon van dokumentálva – magyarázta Balásy Gyula.

    Nem hinné, hogy jövője lenne a cégcsoportjának ebben a keretrendszerben, ezért ajánlja fel. Szinte sírva mondta ezután, hogy 25 évesen indította a cégcsoportját, és nem szeretné látni összeomlani. Szerinte a feladataikat ezután is végezni kell, a csapata örömmel dolgozna tovább ebben. Hogy Balásyval mi lesz most, arra azt válaszolta, sok teendő lesz az átadással. Nem tudja, lesz-e lehetősége folytatni az iparágban, „maximum mezőgazdasággal foglalkozok majd komolyabban”.

    A Lounge felemelkedése a táplálékláncban

    Balásy Gyula a NER egyik legismertebb figurája lett annak ellenére, hogy zömmel a háttérben maradt. A hozzá köthető cégek, többek közt a New Land Media és a Lounge Design Szolgáltató Kft. rendre befutók voltak a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) tenderein, rengeteg kormányzati, sokszor gyűlöletkeltő reklámkampány kötődik hozzájuk, mint az interjúban említett kék plakátok sorozatai.

    Balásy Gyula két cége, a New Land Media és a Lounge-csoport az Átlátszó 2024-es összesítése alapján 293,7 milliárd forint értékű állami megbízást nyert el az előző években. Az állam olyan feltételeket szabott ezeknél a közbeszerzéseknél 2015 óta, hogy annak minél kevesebb hazai médiaügynökség feleljen meg. Mivel minden további alkalommal az előző három évből származó releváns tapasztalatot szabott meg feltételként az NKOH, az eleve kevés talpon maradó cégből még kevesebb lett, így 2019-re csak a Balásy-féle konzorcium maradt egyedüli indulóként és nyertesként. 2023-ban például Balásy cégei nyolcvan, a NKOH által kiírt közbeszerzésen indultak el egyedüli ajánlattevőként, ebből nyolcvanat meg is nyertek.

    A cégcsoport ügyeiben nyomozás is zajlik két éve. 2024 áprilisában derült ki, hogy hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt rendelt el nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda Balásy Gyula cégeinek egyes túlárazottnak tűnő szerződései miatt. A Szabad Európa két éve március elején részletes cikkben mutatta be, hogyan árazza túl az állami szervekkel kötött szerződéseit a cégcsoport, és hogyan adnak le abszurd tételeket tartalmazó árajánlatokat – amiket az állami szervek aztán rendre elfogadnak.

    A hétfői Kontroll-interjúban Balásy közölte: Nem hallgattak ki az ügyben még az NNI-sek senkit a cégeitől.

    Magyar Péter leendő kormányfő április 25-én még arról beszélt, hogy áron alul elkezdtek árulni több, a NER-hez kötődő kommunikációs és médiacéget, így a Lounge Event Kft.-t is. „A sajtóban közzétett állításokkal ellentétben a hazai és nemzetközi szakmai elismerésekkel bíró Lounge Event Kft. nincs értékesítés alatt, és ilyen irányú folyamat jelenleg nincs a cégcsoportban. A megjelent információk valótlanok” – válaszolta akkor a Lounge Group sajtóosztálya.

    Még a választás után is dőlt a pénz

    A választás után derült ki, hogy közel bruttó 22 milliárd forintot költött el Balásy Gyula cégeinél a Miniszterelnöki Kabinetiroda január és március között. Ezt a K-Monitor vette észre a kormányzat kommunikációs keretmegállapodásának negyedéves értesítőjéből. Az értesítőben szerepelnek az összesen nettó 75 milliárd forintos kommunikációs keretmegállapodás beszerzései is. Mint a K-Monitor írja, ezen az egy ajánlattevős megállapodáson keresztül szinte az összes államhoz köthető vagy közpénzzel támogatott intézmény köt kommunikációs szerződéseket. Az összeg legnagyobb részét azonban a kabinetiroda költi el, főleg kormánypropagandára.

    Április 27-én az derült ki, hogy nettó 3,275 milliárd forintos keretösszegű megbízásra kötött szerződést a Honvédelmi Minisztériummal a New Land Media Kft. és Lounge Design Kft. A feladat olyan imázsfilmek készítése volt, melyek a katonai pályát mutatják be, illetve népszerűsítik.

    A Balásy-cégeknek jól megy, a Kulturális és Innovációs Minisztérium „nyuszimotoros” családbarát programja nettó 2,8 milliárd forintos keretről szólt, ezt a megbízást Balásy Gyula cégei egy 75 milliárd forintos kommunikációs tender részeként nyerték el. A számolatlan állami megrendelésnek köszönhetően Balásy cégcsoportja olyan növekedést mutatott be, ami a Mészáros-csoport gyarapodásával vetekszik, erről ebben a cikkben olvashatnak bővebben. A cégei szervezik évek óta a CPAC-konferenciákat is.

    Balásy nem szeret megjelenni a különböző listákon, 2023-ban például lehúzatta magát a Marketing&Media legbefolyásosabb hazai médiavezetők top 50-es toplistájáról. Balásy jogi eszközökkel megtiltotta a szaklap számára, hogy szerepeltessék őt a toplistán, a lap pedig inkább levette őt a listáról, megelőzve a pereskedést.

  • Több milliárd forintos vagyont fagyasztottak be egy magyarországi bankban

    Több milliárd forintos vagyont fagyasztottak be egy magyarországi bankban

    Több vagyonkimentési kísérletet állítottak le a hazai bankok Panyi Szabolcs szerint. Az újságíró beszámolója alapján egy ismert vállalat mintegy 11 milliárd forintos vagyonát fagyasztotta be egy pénzintézet. Emellett 10–20 millió dollár közötti tranzakciókat szakítottak meg, amik a világ számos országába irányultak. Az oknyomozó újságíró hozzátette, a blokkolt összegek töredékei a teljes, kimenekítésre szánt vagyonnak.

    Banki hírek és friss pénzügyi információk

    Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró arról számolt be, hogy forrásai alapján a bankok több vagyonkimentési kísérletet állítottak be. Az újságíró szerint egy ismert oligarcha százmilliárd forintokat helyezett el Szaúd-Arábiában.

    Hozzátette, „a külföldi tulajdonú magyarországi bankok pedig forrásaim szerint készségesen együttműködnek. Több bankról is kaptam olyan konkrét információkat, hogy aktívan blokkolják és jelentik a gyanús utalásokat a NAV pénzmosás elleni részlegének.”

    Pénteken az alábbi információkat osztotta meg a blogján:

    • az egyik külföldi tulajdonú magyar bank például befagyasztott mintegy 11 milliárd forintot (30 millió eurót), amely egy olyan ismert magyar cég számláin volt, mely vállalat az Orbán-rendszer médiaműveleteinek finanszírozásában vesz részt;
    • egy másik, szintén külföldi tulajdonban lévő magyar bank egy másik forrás elmondása alapján minden, bizonyos értékhatár fölötti utalást leállított, mely tranzakciók Szingapúrba, az Egyesült Arab Emírségekbe, Ománba, Bahreinbe, Szaúd-Arábiába, Uruguayba, Nicaraguába, Svájcba, illetve egy bécsi privátbankhoz mentek volna. Egyes utalássorozatok 10–20 millió dollár közötti összegűek voltak.

    Az oknyomozó újságíró úgy véli, a kép ugyanakkor korántsem ennyire pozitív, a blokkolt összegek ugyanis csak töredékei a teljes, külföldre mozgatni kívánt vagyonnak. Hozzátette, a külföldi pénzintézetek ugyan betömködhetnek néhány rést, melyen keresztül a vagyonok kifolynak, ám az igazán fontos pénzcsatornánk ezek szerint máshol futnak.

    Nyomozást indított a vagyonmentések ügyében a rendőrség

    Néhány napja arról írtunk, hogy ismeretlen tettes ellen nyomoz a rendőrség a vagyonmenekítés hírével kapcsolatban. A hatóság kiemelte, saját információk alapján dolgozik. Arra hívták fel a figyelmet, hogy az eljárások nem a nyilvánosság előtt zajlanak.

  • Itt rejtegetik a NER luxusautóit!

    Itt rejtegetik a NER luxusautóit!

    A II. kerületi Kapás utca egyik társasházának Somlai Bálinthoz köthető parkolóhelyein több nagyértékű luxusautót talált az Átlátszó, a lap lefotózta, hogy egy Porsche Taycan GTS, egy Porsche Macan 4, egy Range Rover, és egy Mini Cooper áll a budai mélygarázsban. A lap információi szerint az MNB-botrány egyik kulcsszereplőjének cége, a Raw Development Kft. két parkolóhelyet bérel a mélygarázsában, ahol a bérleti díj havi 200 euró, vagyis nagyjából 72 ezer forint havonta. A lap úgy tudja, a parkolón kívül további 3-4 helyet használ a Raw Development.

    Somlai cégcsoportja – különösen a Raw Development Kft. – sokáig a NER egyik szerencsés haszonélvezője volt. A társaság felfutása nagyrészt a Magyar Nemzeti Bank, valamint a jegybankhoz közeli cégek, alapítványok megbízásainak volt köszönhető, ugyanis ebből a körből érkeztek azok az üzletek, amelyek komoly szereplővé tették a Raw-csoportot. Somlai Bálint köztudottan luxusautó-mániás, néhány hete nyilvánosan elérhető adatok alapján érdekes lízingügyletet talált vele kapcsolatban a 24.hu is. A lap nyilvánosan elérhető adatok alapján ír arról, hogy Matolcsy György fiának, Matolcsy Ádámnak a közeli barátja nem sokkal azelőtt kezdett el lízingelni egy 150 millió forintos Rolls-Royce Spectre típusú luxusautót cégén, a Raw Development Kft.-n keresztül, hogy az Állami Számvevőszék közzétette a büntetőeljáráshoz vezető jelentését.

    Somlai bankszámláját tavaly májusban zárolták, feltehetően az MNB-s ügyeket érintő vizsgálódásokkal összefüggésben. Az Állami Számvevőszék jelentése szerint 2019 és 2023 között a jegybank összesen 204 milliárd forint tőkeemeléssel adott forrást az MNB-Ingatlan Kft.-nek ingatlanok megvételére és fejlesztésére, illetve a székház-rekonstrukcióra. Ahogy arról korábban több cikkben is beszámoltunk, az ÁSZ tavaly március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető:

    – a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról;
    – a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről;
    – illetve magának az MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztük a székházfelújítás költségéről.

    Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, annak ellenére, hogy – ahogy arról a Telex műsorában is sok szó esik – a független sajtó munkájának köszönhetően már évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás. Arról, hogy az MNB-alapítványok vagyonából hogyan veszett el körülbelül 200 milliárd forint különböző ingatlanügyekkel, ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, az MNB-ügy fejleményeit pedig itt követjük.

    Az ÁSZ jelentése óriási vihart kavart, a Telexen egy év alatt rengeteg új részletet tártunk fel a pénz útjáról és a szereplők luxuséletéről, pereket indítottunk, és ahol tudtuk, kérdeztük a politikusokat a MNB-botrányról. A több százmilliárdos vagyonvesztést, lényegében a közpénz ipari szintű kilapátolását A nagy játszma című dokumentumfilmben mutattuk be, az ügy kirobbanásának első évfordulóján azt is bemutattuk, történt-e felelősségre vonás.

    A Magyar Nemzeti Bankot érintő nyomozást nem sokkal az április 12-i választás után ügyészségi hatáskörbe vonta a legfőbb ügyész, ebben a cikkben részletesen megírtuk, hogy ennek mi lehet az oka. Forrás – Telex

  • Magyar Péter szerint újabb NER-közeli milliárdokat zárolt a NAV!

    Magyar Péter szerint újabb NER-közeli milliárdokat zárolt a NAV!

    Magyar Péter, Magyarország leendő miniszterelnöke egy új videóban beszélt pénzmosási gyanújáról, NAV-intézkedésekről és kormányzati felelősségről, valamint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozásáról, továbbá jogszabályi szigorítást sürgetett a gyanús pénzmozgások visszaszorítása érdekében.

    Egy új videóban Magyar Péter több súlyos állítást fogalmazott meg a hazai pénzügyi ellenőrzési és bűnüldözési gyakorlatokkal kapcsolatban. A leendő miniszterelnök szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vezetése nem cáfolta azt az értesülést, miszerint több, kormányközeli üzleti körhöz köthető jelentős összegű átutalást felfüggesztettek pénzmosás gyanúja miatt.

    A videóban elhangzottak szerint további „NER-közeli” szereplőkhöz köthető számlák zárolására is sor került. Magyar Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a hatályos szabályozás alapján a NAV csak korlátozott ideig tarthatja fenn az ilyen jellegű felfüggesztéseket, és hosszabb távú zárolás csak rendőrségi eljárás esetén lehetséges.

    A politikus felszólította a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetését, hogy az érintett ügyekben tegyen feljelentést, hogy a nyomozó hatóságok vizsgálhassák ki az állítólagosan érintett pénzmozgások eredetét.

    Emellett a leköszönő kormányt is bírálta, és azt javasolta, hogy a következő, szerdai kormányülésen hozzanak döntést a NAV jogköreinek bővítéséről, ami akár 90 napos felfüggesztési lehetőséget is biztosítana gyanús tranzakciók esetén.

    A jelenleg hatályos jogszabályok szerint a NAV csak 4+3 napig tarthatja fenn a felfüggesztést, és csak rendőrségi eljárás esetén zárolhatja az átutalással érintett pénzeket

    – tette hozzá.

    Magyar Péter szerint a bankoknak is erősíteniük kellene compliance rendszereiket, és minden gyanús ügyletet haladéktalanul jelenteniük kellene a NAV felé.

    Már most jelzem, hogy aki akár hatósági, akár banki részről nem a törvény betűje és szelleme szerint jár el, annak a jövőben a magyar igazságszolgáltatás előtt kell felelnie

    – mondta a Tisza Párt elnöke. Felhívta a figyelmet, hogy az új Tisza-kormány egyik első lépése lesz a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállítása, amelynek feladata „az utóbbi 20 év során ellopott sok ezermilliárd forint visszaszerzése” lesz.

    Vasárnap este tett közzé a The Guardian egy cikket, amelyben arról írnak, hogy tudomásuk szerint Orbán Viktor belső körének három embere elkezdte Bécsből induló magángépekkel kimenekíteni Magyarországról a vagyonát. Erre Magyarország leendő miniszterelnöke az Édes Annából idézett néhány mondatot, ami valószínűleg erre utalhatott, ugyanis hozzáfűzte, hogy „akinek inge, magára vegye”.

    A brit lap szerint Bécsből induló magángépekkel menekítik ki több NER-es vagyonát, egészen pontosan Orbán Viktor belső körének három embere a Közel-Kelet országaiba, Ausztráliába és Szingapúrba helyezi át a pénzét.

    Szombaton közösségi oldalán azt írta Magyar, hogy tudomása szerint „a NAV több, Rogán Antal köréhez tartozó nagy értékű utalást felfüggesztett a bankok jelzései alapján, pénzmosás gyanújával”. Ezután felszólította a hivatalt, hogy zárolja a „lopott pénzeket”.

    A NAV közölte: a szigorú titokvédelmi szabályok miatt konkrét ügyekre vonatkozóan nem nyilatkozhat, részleteket nem oszthat meg, ugyanis köti a felfedés tilalma, illetve biztosítani köteles, hogy minden esetben titokban maradjon a bejelentés megtörténte és annak tartalma.

  • Elemzés: Ezért bukott el Orbán és a NER-rendszere!

    Elemzés: Ezért bukott el Orbán és a NER-rendszere!

    Elsüllyeszthetetlennek tűnt, mégis látványos vereséget szenvedett – Robert Winnicki szerint Orbán Viktor bukása mögött évek óta érlelődő gazdasági, társadalmi és politikai válság húzódik. A lengyel elemző úgy látja, a választás valójában rendszerellenes felkelés volt.

    Izgalmas elemzést tett közzé a magyar választás tanulságairól Robert Winnicki lengyel jobboldali politikus, aktivista, kommentátor. Az 1985-ös születésű Winnicki 2015 és 2023 között a lengyel parlament (Szejm) képviselője volt. Társalapítója és vezetője volt a Ruch Narodowy nek (Nemzeti Mozgalom), amely több radikális jobboldali csoportot fogott össze. 2023-ban egészségügyi problémák miatt visszavonult a pártvezetéstől, és nem indult újra a választáson, azóta inkább politikai kommentátorként jelenik meg a nyilvánosságban.

    A Miért veszített Orbán?

    címet viselőelemzés bevezetőjében Robert Winnicki megállapítja, hogy az az Orbán Viktor, aki „tizenhat éven át elsüllyeszthetetlennek tűnt, megsemmisítő vereséget szenvedett a választásokon. Olyan módon veszített, amely egy egész korszakot zár le. Magyar Péter Tisza Pártja olyan sikert ért el, amely csak Orbán 2010-es győzelméhez mérhető. Magyar nemcsak a hatalmat vette át, hanem megkapta az eszközöket az Orbán-rendszer teljes lebontásához is”.

    A szerző megállapítja, hogy a közel 80 százalékos részvétel a rendszer elleni mozgósítás volt, nem egy rutinszerű hatalomváltás.

    A Tisza nyert Budapesten, de ami ennél fontosabb: áttörte az ellenzék nagyvárosi rezervátumának falait. A fővárosi agglomerációban, az ország nyugati régióiban, az iparvárosokban, a fiatalok körében és a korábban Fidesz-gépezet által uralt helyeken olyan hullám indult el, amelyet Orbán nem tudott megállítani. A lavina egy folyamat betetőzése lett: a Fideszbe való belefáradásé, a közszolgáltatások válságáé, a korrupcióé, a piszkos kampányé, és végül a hatalom félelméé, amelynek lépései az utóbbi időben egyre idegesebbé váltak

    – írja Robert Winnicki.

    Az írása címében feltett kérdésre, miszerint Miért veszített Orbán?, a politikai kommentátor 6 pontban válaszolt. 

    1. A Fidesz gazdasági rendszere inkább a propaganda, mintsem a valós jólét eszköze lett 

    Orbán Viktor mítosza éveken át egy egyszerű képre épült: kemény vezető, stabil állam, növekedés, munka, beruházások, nemzeti kapitalizmus. Csakhogy az átlag magyar nem Szijjártó Péter sajtótájékoztatóiból él, ahol az újabb akkugyárakat jelentik be, hanem a fizetése összegéből, az élelmiszerárakból, a lakbérből, a számlákból, a kórházak minőségéből, a vasút állapotából és abból, ami a tárcájában marad. Itt pedig a mérleg könyörtelen.

    2010-ben, amikor Orbán visszatért a hatalomba, Magyarország egy főre jutó nominális GDP-je körülbelül 13,2 ezer dollár volt. Lengyelország hasonló szinten, körülbelül 12,6 ezer dolláron állt. Románia messze lemaradva, körülbelül 8,3 ezer dollárral. 2024-ben (a Világbank utolsó teljes adatai szerint) Magyarország körülbelül 23,3 ezer dollárnál tartott, Lengyelország körülbelül 25,1 ezernél, Szlovákia körülbelül 26 ezernél, Csehország körülbelül 31,8 ezernél, Románia pedig körülbelül 20,1 ezernél.

    Mit jelent ez politikailag? – teszi fel a kérdést a lengyel elemző. Válasza szerint Magyarország nem húzott el a régiótól. Ellenkezőleg: hagyták magukat beérni, sőt részben leelőzni. Lengyelország nominálisan megelőzte Magyarországot. A sokkal alacsonyabbról induló Románia drámaian csökkentette a távolságot. Csehország egyértelműen gazdagabb maradt, és Szlovákia is – saját problémái ellenére – magasabban állt.

    Még rosszabbul néz ki a fogyasztás. Az Eurostat méri az úgynevezett „tényleges egyéni fogyasztást” (AIC), amely a háztartások valós anyagi életszínvonalát mutatja vásárlóerő-paritáson. 2024-ben Magyarország az Európai Unió legalján volt: az EU-átlag 72-73 százalékán. Lengyelország 84 százalékot, Csehország 82 százalékot, Szlovákia 78 százalékot, Románia pedig 86 százalékot ért el. Ez nem statisztikai részletkérdés, hanem az emberek mindennapi tapasztalata: 

    a magyarok körülnéznek a régióban, és azt látják, hogy mások jobban élnek vagy gyorsabban zárkóznak fel.

    Ehhez jött az infláció. A pandémia és az energiasokk után Magyarországon volt az egyik legmagasabb infláció az EU-ban. A csúcs 2023 telén közel 26 százalékvolt. Ez felemésztette a stabilitás mítoszát. 

    Az állam beszélhetett szuverenitásról, de a pénztárcák valami mást mondtak a magyaroknak.

    Orbán egy nagy összeszerelő üzem modelljére építette a gazdaságot. Német autók, ázsiai akkumulátorok, kínai befektetések, koreai gyárak, állami támogatások, olcsó vagy importált munkaerő, a kiválasztott befektetők különleges kezelése. Audi Győrben, Mercedes Kecskeméten, BMW és CATL Debrecenben, Samsung SDI Gödön, BYD Szegeden és Komáromban.

    Papíron ez ipari offenzívának tűnt. A gyakorlatban Magyarország külföldi konszernek gyártóplatformjává vált, amely mélyen függ Berlin vagy Peking döntéseitől és a világgazdasági ingadozásoktól.

    Összehasonlításképpen: Lengyelország sokkal diverzifikáltabb gazdasággal rendelkezik, amely jobban bírja a válságokat, ami látszott 2008 és 2020 után is.

    Szijjártó Péter 2025. szeptember 12-én

    Szijjártó Péter 2025. szeptember 12-én

    Fotó: Szijjártó Péter / Facebook

    A gazdaság kézi vezérlése csak mélyítette a problémákat. Különadók, hatósági árak, önkényes döntések, állami transzferek a „sajátoknak”, államosítás ott, ahol el kellett venni valamit, privatizáció ott, ahol a barátoknak kellett adni. Egy ilyen rendszer egy ideig működhet, mert kontrollt ad a hatalomnak, de hosszú távon rombolja a versenyt, a kiszámíthatóságot és a bizalmat. Amikor pedig beüt a válság, kiderül, hogy nincs valódi ellenálló képesség, csak adminisztratív improvizáció.

    És ott van még Budapest és a vidék ellentéte. A főváros és agglomerációja húzza a statisztikákat, vonzza a tőkét, a fiatalokat, az egyetemeket. A vidék viszont sokszor úgy néz ki, mint Lengyelország vidéke 20 évvel ezelőtt. A vidéki lakosság bezárt vagy alulfinanszírozott kórházakat, gyenge közlekedést, alacsony béreket és a fiatalok elvándorlását látja. Látja a helyi Fidesz-bárókat és a beruházásokat, amelyek nem feltétlenül javítják a helyiek mindennapjait. Orbán nemzetről beszélt, de olyan államot hozott létre, ahol a nemzet nagy része úgy érezte, egy idegen gyár hátsó udvarán él

    – írja Robert Winnicki.

    2. A korrupciós-oligarchikus rendszer túlságosan láthatóvá vált

    A lengyel elemző szerint minden tartós hatalom köré kiépül egy kliensi kör, de az a hatalom, amit Orbán Viktor 2010-ben kapott, és amivel élni kezdett, radikálisan fogékonnyá tette rendszerét a haveri körök és a korrupció irányába. Magyarország az Európai Unió aljára süllyedt a Transparency International korrupciós indexein. 2025-ben a TI Magyarország azt írta, hogy az ország sorozatban negyedik éve az EU legkorruptabb állama, ahol a rendszerszintű korrupció a közpénzek magánzsebekbe történő átvándorlásához kötődik.

    A rendszer szimbólumai olyan emberek lettek, mint Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor régi felcsúti ismerőse, aki az ország egyik leggazdagabb emberévé nőtte ki magát. A Fideszhez köthető üzleti karrierek robbanásszerűen íveltek felfelé a közbeszerzéseknek, átvételeknek, koncesszióknak, alapítványoknak, médiának, bankoknak és az energiaszektornak köszönhetően. Az állam megszűnt döntőbíró lenni; a politikai zsákmány elosztójává vált − állítja Winnicki, aki szerint külön szimbólummá vált maga Orbán Viktor magánvagyona is. 

    Formálisan a miniszterelnök évek óta szerény vagyonú politikusként mutatta be magát, akinek nyilatkozatai köszönőviszonyban sem voltak a közvetlen környezetében lévők vagyonával.

    Sok magyar azonban már nem hisz ebben a képben. A gyanú középpontjába a hatvanpusztai hatalmas uradalom került, amely formálisan az Orbán családhoz, elsősorban apjához, Orbán Győzőhöz köthető. Hivatalosan ez nem a miniszterelnök vagyona, politikailag azonban a választók kérdésének szimbólumává vált: vajon az az ember, aki évek óta uralja az államot, valóban nem profitált-e magánúton abból a rendszerből, amely milliárdossá tette rokonait és barátait?

    Robert Winnicki úgy véli: „A hatalom válaszolhat tulajdoni lapokkal, a társadalom azonban a léptéket, a pompát és a kapcsolódásokat nézi, és egyszerűen kérdez: ez még családi birtok, vagy már a rejtett vagyon emlékműve, amit miniszterelnöki fizetésből nem lehetett volna felépíteni?”

    A legfontosabb azonban az volt, amit az átlag magyar tapasztalt. Karrier Fidesz nélkül? Lehetséges, de nehezebb. Üzlet kapcsolatok nélkül? Lehetséges, de kevésbé biztonságos. Önkormányzat alkuk nélkül? Lehetséges, de kitéve a pénzügyi fojtogatásnak. Médium állami hirdetések nélkül? Lehetséges, de a túlélésért való küzdelemre kárhoztatva. Egyetem, alapítvány, intézet, sportklub – a rendszer mindenhol azt üzente: velünk vagy, vagy nehéz dolgod lesz.

    A TISZA azért is nyert, mert Magyar Péter ebből a világból érkezett.

    Nem lehetett őt könnyen „sorosistának”, „brüsszeli liberálisnak” vagy az állam működését nem ismerő embernek beállítani. „Ismerte a mechanizmusokat, és azt mondta a magyaroknak: tudom, hogyan működik. Egy lojalitásra épülő államban a belső ember, aki elárulja a rendszer titkait, veszélyesebb tíz klasszikus ellenzékinél” − állítja az elemzés írója.

    3. A propaganda hatalmas volt, de már nem volt mindenható

    Robert Winnicki szerint Orbán módszeresen építette ki médiadominanciáját. Előbb a szabályozás, majd a reklámpiac, aztán a közmédia, végül a KESMA – a baráti tulajdonosok által átadott több száz sajtóterméket tömörítő óriásalapítvány. Ehhez jött az MTVA, a helyi lapok, portálok, influenszerek és a plakátkampányok. „A módszer egyszerű volt: az ellenfelet nem kritikával illetni, hanem politikailag dehumanizálni. Hol Soros-ügynök volt, hol Brüsszel bábja, hol Gyurcsány embere, hol a »háborúpárti«, hol ukrán áruló. 2026-ban a Fidesz ismét népszavazássá akarta tenni a választást: Orbán vagy háború. A Tisza egyenlő a magyarok frontra küldésével. Orbán vagy káosz.”

    Egy autó halad el a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor és a Fidesz választási kampányplakátja előtt 2026. április 10-én

    Egy autó halad el a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor és a Fidesz választási kampányplakátja előtt 2026. április 10-én

    Fotó: Sean Gallup / Getty Images Hungary

    A kampány finisében Orbán a nemzetbiztonsággal is próbált játszani a Szerbián átfutó gázvezeték ügyében. Miután robbanóanyagot találtak a Török Áramlat közelében, Orbán összehívta a Védelmi Tanácsot, és a határra utazott. A hatalom ukrán szálat kezdett sugallni, bár bizonyítékok nélkül. Magyar Péter és több ellenzéki politikus, aktivista hamis zászlós műveletről és a választók megfélemlítéséről beszélt. 

    Robert Winnicki szerint érdekes volt Alekszandar Vucsics szerb elnök viselkedése is. Orbán eddigi barátja tájékoztatott az ügyről, de nem ment bele teljesen Budapest kampánynarratívájába. A szerbek nyomozásról beszéltek, de nem akarták megnevezni a felelősöket a választás előtt. „Úgy tűnt, még Vucsics is megértette, hogy Orbán közel van a bukáshoz, és nem érdemes az utolsó héten a saját tekintélyét egy propagandakártyára feltenni.”

    A lengyel szerző ezzel összefüggésben azt írja: „2022-ben Orbán még meggyőzte a magyarokat, hogy megvédi őket a háborútól. Ezúttal a háborús riogatás már nem segített, csak a legkeményebb mag hitt benne. Az ellenzék az interneten és a terepmunkával megkerülte a médiafalat. Magyar járta az országot, találkozott az emberekkel, megteremtette a mozgalmi érzést. A Tiszának nem kellett nyernie a közmédiában, mert saját elérést épített: közösségi média, független portálok, hatalmas tüntetések, fiatalok.”

    4. A Trumppal és Netanjahuval kötött szövetségek nem megmentették, hanem megterhelték Orbánt

    Robert Winnicki szerint Orbán éveken át fektetett be az „erős emberek” nemzetközi csapatába: Trump, Netanjahu, Putyin, Erdogan. Ez normál körülmények között okos játéknak tűnhetett – teszi hozzá a szerző, majd megjegyzi: Orbán összekötő akart lenni a trumpista Washington és Európa, Izrael, valamint az európai jobboldal, Moszkva és Brüsszel között.

    Csakhogy a külpolitika nem egy szalonjáték, amikor lángol a világ, és Magyarország a nap végén csak egy tengerpart nélküli, nem túl gazdag európai kis ország. Orbán nagyhatalmi diplomáciai ambíciói egy ideig táplálták a nemzeti büszkeséget, de idővel fárasztóvá váltak a választóknak, akik nem látták ennek hatását a mindennapjaikban

    –  teszi hozzá Robert Winnicki.

    Az elemzés szerint van egy különösen kényelmetlen szál a történetben, mégpedig az, hogy Orbán évekig játszott a Soros-ellenes kártyával, a kozmopolita, bevándorláspárti, liberális agenda jelképeként támadta őt. Winnicki elismeri, hogy ennek a kritikának nagy része valós alapokon nyugodott, hiszen Soros György valóban olyan intézményhálózatot finanszírozott, amely a Fidesz világának ellentéte volt. De a kampány módja több volt egyszerű politikai vitánál. „Orbán olyan kódokkal játszott, amelyeknek Magyarországon hosszú története van: a zsidósághoz való viszonnyal, amit a Tanácsköztársaság emléke is táplált. A Fidesz ezt leggyakrabban nem mondta ki nyíltan, csak »összekacsintott« a plakátokkal, az utalásokkal, a hazátlan kozmopolita figurájával” − állítja Winnicki, aki szerint ez működött egy ideig. Egyrészt a propaganda évekig a kozmopolitaellenes kódokból élt, másrészt Orbán Netanjahu kegyeit kereste, nem tartotta be az ICC (Nemzetközi Büntetőbíróság) elfogatóparancsát, izraeli politikusokat fogadott, Budapesten látta vendégül Yair Netanjahut, az izraeli kormányfő fiát, aki a CPAC Hungaryn dicsérte Orbánt. Winnicki szerint ez idő alatt Izrael Gázában és a Közel-Keleten olyan politikát folytat, amelyet sokan népirtónak neveznek, ez a kettősség politikailag toxikussá vált. Orbán egyszerre akart profitálni a Soros-ellenes indulatokból és Netanjahuval barátkozni, „de nem jött ki matek”.

    Orbán Viktor beszédet mond a Donald Trump amerikai elnökkel tartott kétoldalú ebéd során a Fehér Ház kabinettermében 2025. november 7-én Washington D. C.-ben

    Orbán Viktor beszédet mond a Donald Trump amerikai elnökkel tartott kétoldalú ebéd során a Fehér Ház kabinettermében 2025. november 7-én Washington D. C.-ben

    Fotó: Roberto Schmidt / Getty Images Hungary

    A szerző szerint Trump támogatása sem segített abban a helyzetben, amikor az amerikai elnök a közvélemény szemében egy újabb nagy közel-keleti háborút szít. Sőt, megerősítette azt a benyomást, hogy Orbán inkább egy globális politikai tábor része, mintsem a nép mindennapi gondjait megoldó vezető. A békét minden ragozásban emlegető Orbán a legagresszívabb, háborúkat szító vezetők – Netanjahu, Trump és Putyin – legközelebbi európai szövetségeseként tűnt fel. Ez a kép nem maradt hiteles.

    5. Az Oroszország-politika már nem realizmusnak, hanem vazallusságnak tűnt

    Winnicki elég szimbolikusnak látja azt a képet Orbán bukásában, hogy az az ember, aki 1989-ben a szovjetek kivonulását követelte, úgy fejezi be korszakát, mint akit az orosz érdekek legfőbb uniós képviselőjének tartanak, aki ellen magyarok tízezrei skandálták a tüntetéseken a „Ruszkik haza!” jelszót – utalva az 1956-os forradalomra. Évekig Orbán hozzáállását pragmatizmussal lehetett magyarázni: gáz, olaj, Paks II., földrajz, történelem, kárpátaljai kisebbség. De Winnicki szerint 2022 után ez a történet egyre inkább erőltetetté vált. Oroszország megtámadta Ukrajnát,

    Budapest pedig továbbra is blokkolt, késleltetett, kivételeket alkudott ki, és a „béke” nyelvén beszélt, ami a gyakorlatban az orosz propaganda paneleit jelentette.

    A szerző megállapítja: Magyarország viselkedhetett volna asszertíven Ukrajnával szemben, amit dicsérni kellene (ilyen asszertivitás sokszor hiányzik a lengyel hozzáállásból), de ők továbbmentek, és agresszíven kezdtek viselkedni. Ez szintén ellentmondott a miniszterelnök „békepárti” retorikájának. Ráadásul a The Washington Post és az Euronews szerint Szijjártó Péter rendszeresen egyeztetett Szergej Lavrovval az uniós zárt ülések alkalmával. Szijjártó elismerte, hogy beszélt Lavrovval az uniós tanácsülések előtt és után, ezt diplomáciának nevezve. További szivárogtatások oroszoknak nyújtott „briefingekről” szóltak uniós ügyekben és szankciókról. „Sok magyar számára ez már nem »realizmus« volt, hanem jelentés Moszkvának az európai tárgyalóteremből. Az Orbán-kormány ezeket a híreket nem cáfolta egyértelműen, és ezért visszhangzottak olyan erősen a »Ruszkik haza!« kiáltások. Ez több volt, mint szlogen. Ez annak a szimbóluma volt, hogy a magyar nemzet többsége elutasította Orbán oroszbarát kétértelműségét” – állítja Winnicki.

    6. Lengyelországgal szemben Orbán cinikus politikát folytatott

    Winnicki külön pontban foglalkozik a lengyel–magyar kapcsolatokkal. Felrója Orbánnak, hogy évekig hallotta tőle: lengyel, magyar – két jó barát. Közös történelem, közös harc a nemzetek Európájáért, Szmolenszk, Lech Kaczynski. A lengyelek el voltak ragadtatva, de szerinte 

    Orbán valójában szívesebben egyezkedett a németekkel és az oroszokkal, mintsem hogy Lengyelországgal építsen egy szuverén regionális blokkot.

    Lengyelországra pajzsként volt szüksége az EU-ban, partnerként a migrációs vitákban, a „nemzetek Európájának” szimbolikus hátországaként. De a kemény ügyekben – energia, ipar, Moszkva-kapcsolatok, Berlinnel szembeni egyensúly – Budapest teljesen külön úton járt. Erősen ütközőpályára került a lengyel érdekekkel, a hangoztatott frázisok ellenére. Winnicki szerint Orbán ezt nyíltan ki is mondta 2018-ban egy Erdogan-találkozó után: a magyar külpolitikának három városra kell figyelnie: Berlinre, Moszkvára és Ankarára. Ezek azok a nagy központok, amelyek árnyékában Magyarország évszázadokig élt. Lengyelország nem volt ott. A retorikában ott volt, a stratégia magjában nem. Pedig 2018 a PiS-kormányzás csúcsa volt Varsóban, elvileg Orbán nagy barátaié.

    Winnicki szerint pontosan ezért a lengyel jobboldalnak leckét kellene vennie Orbánból, nem pedig politikai dicsőítő énekeket írni neki.

    Lehet tisztelni a határon túli magyarokért való aggódását, a nemzeti büszkeség nyelvét, de nem szabad összekeverni a szentimentalizmust a szövetséggel. Orbán Lengyelország számára „haszonelvű” partner volt. A testvériséget az ünnepségekre hagyta, a stratégiát máshol építette.

    Békemenet 2026. március 15-én

    Békemenet 2026. március 15-én

    Fotó: Németh Kata / Index

    Három elem, ami Orbán után is megmarad

    A lengyel szerző írása végén úgy összegez, hogy Orbán vesztett, mert rendszere elrohadt, a gazdaság csalódást okozott, a korrupció nyílt lett, az Oroszország-politika pedig vazallusi szagot árasztott. De voltak kormányzásának elemei, amelyek tartós, pozitív örökségként maradnak meg.

    • Az első a magyar nemzetpolitika. Orbán következetesen emlékezett a határon túli magyarokra: Erdélyben, Felvidéken, a Vajdaságban, Kárpátalján. Az állampolgárság megszerzésének könnyítése, az intézmények finanszírozása, a határokon átívelő nemzetben való gondolkodás – ez megmarad. Ezt Orbán utódai sem fogják könnyen visszacsinálni, és nem is biztos, hogy akarják; valószínűleg a nemzeti konszenzus részévé tette. Ebből a lengyeleknek is van mit tanulniuk.
    • A második elem a nemzeti büszkeség és szuverenitás nyelvének felélesztése. Orbán megtanította a magyarokat arra, hogy ne perifériaként, hanem saját érdekkel és méltósággal rendelkező nemzetként beszéljenek magukról. Ez fontos volt. Csakhogy többet beszélt a szuverenitásról, mint amennyit valójában épített. Az állam energetikailag függő maradt Moszkvától, gazdaságilag pedig a német, kínai és egyéb konszernektől. Az EU-ban tudott hangosan kiabálni, de a jogi lépések szintjén soha nem kérdőjelezte meg rendszerszerűen Brüsszel központosító logikáját. Sokszor blokkolt, alkudozott, vétózott, de nem mutatott fel alternatív világrendvíziót. Ez megmaradt hasznos jelszónak. Ebben egyébként szinte ikertestvéri hasonlóság látszik a PiS-kormányzással.
    • Hozzá kell tenni a harmadik pontot is: a családpolitikát és a szimbolikus konzervativizmust. Orbán bevezette az alkotmányba a házasság definícióját mint egy férfi és egy nő kapcsolatát, hangsúlyozta a család védelmét és a genderideológia elleni fellépést. Ezek valós konzervatív állami lépések voltak. Csakhogy a konzervatív forradalom Magyarországon inkább a köztereken látszik, mint a társadalmi életben. A társadalom e változások ellenére kulturálisan egyre liberálisabbá vált, bár politikailag jobboldali maradt.

    Winnicki szerint ez paradoxon, de csak látszólagos. Az emberek szavazhatnak a jobboldalra, mert biztonságot és identitást akarnak, de a mindennapi életvitelükben a liberális normák felé tolódnak. A lengyel szerző szerint Orbán mérlege ellentmondásos:

    erős nemzeti érzést hagy a magyarokra, de nem hagy túl erős államot. Meghagyja a határon túli politikát, de meghagyja az oligarchiát is. Meghagyja a büszkeséget, de a függőséget is. Meghagyja a szuverenitás mítoszát, de az orosz gázszámlával és a baráti oligarcha szerződéseivel együtt.

    Winnicki úgy véli: a baloldal Magyarországon gyakorlatilag eltűnt a parlamentből. A régi liberális-baloldali ellenzéket felőrölte a polarizáció és a Tisza.

    A győztes erő nem radikális baloldal, hanem egy középutas formáció, európai szemmel nézve akár jobbközép: Európa-párti, korrupcióellenes, de az erkölcsi kérdésekben óvatos és nemzetileg érzékeny.

    Winnicki szerint a Tisza nem nyert volna, ha radikális LMBTQ-agendát vagy radikális Ukrajna-pártiságot erőltet. Azért nyert, mert az államról, az árakról, a kórházakról, a korrupcióról, a méltóságról és a rendszer végéről beszélt. 

    Végül a szerző úgy véli: a Fidesznek ellenzékben most nemcsak Magyar Péter kormányával kell megküzdenie, hanem a nála radikálisabb Mi Hazánkkal is.

    Ez azt jelenti, hogy Orbán Viktor után Magyarország nem fordult balra.

    Megbüntette az eddigi jobboldal kompromittálódott hatalmát, és egy másik, centristább és kevésbé elhasznált választ adott – írja Robert Winnicki írja az Index.hu.

    RSSHirek.hu – Hírkereső friss hírek percről percre
  • Tőzsde: Tovább esnek a NER-es cégek

    Tőzsde: Tovább esnek a NER-es cégek

    Komoly eséssel kezdték a hétfői kereskedést a Budapesti Értéktőzsdén három, a kormányhoz sok szállal köthető üzletember cégei: Mészáros Lőrinc, Jászai Gellért és Tiborcz István vállalatainak árfolyama 10–19 százalékkal is csökkent hétfő délelőtt. Ezzel folytatódik a már pénteken elindult negatív trend, a NER-hez köthető cégek árfolyama már akkor is zuhant.

    Valuta és deviza árfolyamok, pénzváltás

    Mészáros Lőrinc cégcsoportjának egyik legfontosabb, a cégbirodalmat összetartó vállalata, az Opus Global már múlt hét pénteken is 12 százalékos esésben volt, ezután hétfő délelőtt még 10,5 százalékot zuhant az árfolyam.

    Az Opus Global árfolyama az elmúlt egy héten – Grafikon: Google Finance
    Az Opus Global árfolyama az elmúlt egy héten – Grafikon: Google Finance

    A Jászai Gellért vezette, állami megrendeléseken megerősödött informatikai, katonai és űrtechnológiai cég, a 4iG 8,5 százalékos eséssel kezdte a napot a tőzsdén, ezzel a Portfolio.hu cikke szerint idén már 49 százalékot esett vissza a cég árfolyama. A nap harmadik nagy vesztese pedig a Gránit Bank, Tiborcz István, Orbán Viktor vejének bankja, amely délelőtt már több mint 19 százalékos mínuszban volt a tőzsdén. Késő délelőtt aztán enyhült a nyomás a kormányközeli üzletemberek cégein, 11 után az Opus már csak 2,28; a 4iG 6,81; a Gránit pedig 10,31 százalékos mínuszban volt.

    Az Orbán-kormányok idején állami segítséggel felemelkedett vállalkozók cégei egy ideje nem teljesítenek jól, sőt amint februárban megírtuk, a NER-es cégek masszívan alulteljesítenek a tőzsdén a választások előtt.

    Hétfő legnagyobb vesztese a kereskedés első óráiban nem egy NER-es cég, hanem az építőipari Épduferr volt, amelynek árfolyama több mint 20 százalékkal visszaesett. Arról azonban nincs szó, hogy általános hullámvölgyben lenne a magyar részvénypiac, a többi jegyzett részvény árfolyamában nincsenek olyan markáns kiugrások, mint az Épduferr vagy a három említett kormányközeli vállalat papírjainál.

  • Tehetős család tagja, igazi aranyifjú a győri Ner-es gázoló

    Tehetős család tagja, igazi aranyifjú a győri Ner-es gázoló

    Tehetős család tagja, igazi aranyifjú a győri gázoló, aki luxusautójával szombat délelőtt egy buszmegállóba csapódott. Az újonnan 70–80, használtan 40–50 millió forint értékű Aston Martin sportkocsi eddig tisztázatlan okból nagy sebességgel hajtott a Szent István úti megállóba.

    Hírkereső friss hírek percről percre

    A balesetben egy 76 éves nő a helyszínen életét vesztette, ketten – egy 20 év körüli nő és egy 30 év körüli férfi – megsérültek.

    • Egy luxusautót vezető, jómódú családból származó fiatal férfi szombaton Győrben egy buszmegállóba hajtott, a balesetben egy ember elhunyt, ketten megsérültek
    • A balesetet okozó férfit a helyszínen azonosították, és a rendőrség azonnal őrizetbe vette, majd a letartóztatását kezdeményezte
    • A vétkes sofőrről elterjedt, hogy rendszeresen száguldozik autójával városszerte, ám szokása eddig még nem járt hasonló következményekkel

    A baleset helyszínén készült fotók gyorsan terjedni kezdtek az interneten, egy szemtanú pedig leírta, mit látott. Szerinte az Aston Martin egy Hondával versenyzett, meg akarta előzni, és gyorsulás közben áttért a szemközti sávba. Padlógázzal tarolta le a buszmegállót. Egy 33 éves férfi szállt ki a totálkárosra tört kocsiból, és a leírás szerint ahelyett, hogy a sérültekhez ment volna segíteni, kétségbeesetten a telefonját kereste. A közösségi oldalak kommentelői az autóról készült fotók alapján azonosították a sofőrt, egy jómódú család sarját. Többen állítják, hogy gyakran látni a városban driftelni vagy épp a piroson áthajtani.

    A leírások szerint a fiatalember imádja a száguldást, a sebesség megszállottja, és gyakori látogatója a Hungaroringnek. A kommentek szerint barátnője babát vár, ő is az autóban ült. Valaki azt is tudni véli, hogy családja befolyásos, ezért könnyen lehet, hogy megpróbálják majd eltussolni az ügyet.