Kevesebb mint tizenkét héttel a parlamenti választások előtt a szembenálló felek szinte minden eszközt felhasználnak programjuk és jelöltjeik bemutatására, illetve (és főként) a másik fél, a másik politikai oldal lejáratására. A választási kampány fő színtere az online tér, ahol a választópolgár sokszor már képtelen különbséget tenni valóság és illúzió között.

Hírkereső

A deepfake (mélyhamisítás) technológia fejlődése oda vezetett, hogy az emberek egyre kevésbé bízhatnak abban, amit látnak vagy hallanak – jelentette ki lapunknak adott korábbi interjújában Badinszky Áron, a mesterséges intelligencia (MI) jogi szabályozásának szakértője. Az ELTE rektori biztosa szerint a politikai manipuláció, a bosszúpornó és a csalások mellett a legnagyobb veszély, hogy az átlagember és a közvélemény már képtelen különbséget tenni valóság és illúzió között. Hiába jelenik meg például egy politikust ábrázoló botrányvideó a választásokhoz közeledve, annak valódiságát már kevesen hiszik el, az érintett teljes nyugalommal rámondhatja, hogy MI által generált.

Hitelesnek tűnnek, de teljesen kitaláltak

Gyaraki Réka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kiberbűnözés Elleni Tanszékének egyetemi docense szerint a deepfake az egyik legsötétebb árnyoldala a mesterséges intelligencia forradalmának. A közelmúltben megjelent Bolyongó bolygójogok című kötetben, amelynek szerkesztője Kondorosi Ferenc egyetemi tanár és e sorok írója, a rendőr őrnagy arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt években a MI technológia elérte azt a küszöböt, amelyet átlépve már képes arra, hogy a hamisított emberek úgy nézzenek ki, mint mások. A deepfake technológia mesterséges intelligenciát és gépi tanulást használ azért, hogy rendkívül valósághű képeket, videókat vagy hangokat hozzon létre, amelyek bár hitelesnek tűnnek, de teljesen kitaláltak.

Az Európai Parlament egy 2021-es tanulmányában összegezte a technológia főbb veszélyeit:

• zaklatás, egyének online megalázása;
• zsarolás, csalás;
• okirathamisítás, annak elősegítése; online személyazonosság meghamisítása;
• nem konszenzuális pornográfia;
• gyermekekkel szembeni online szexuális zaklatása vagy kizsákmányolása;
• bűnügyi nyomozás elektronikus bizonyítékainak meghamisítása vagy manipulálása;
• a pénzügyi piacok megzavarása;
• dezinformáció terjesztése, közvélemény befolyásolása, nyilvánosság manipulálása;
• szélsőséges vagy terrorista csoportok narratíváinak támogatása;
• társadalmi nyugtalanság vagy politikai polarizáció szítása.

És hogy mennyire nem elméleti a veszély, például 2024 januárjában megtörtént, hogy egy hongkongi cég alkalmazottja 25 millió dollárt küldött csalóknak, miután pénzügyi igazgatója erre utasította egy videóhívás során. Kiderült azonban, hogy a csalók egy mélyhamisítvánnyal vették rá az alkalmazottat a pénz átutalására.

Aláássa a hitelességet

Gyaraki Réka szerint a politikai kampányokban a hitelesség kulcsfontosságú. A deepfake technológia képes aláásni ezt a hitelességet, hiszen segítségével bárkiről készíthető videó, amelyben például vállalhatatlan kijelentéseket tesz, vagy kompromittáló helyzetekben szerepel. Ez a hitelesítési válság megingathatja a választók bizalmát nemcsak egyes jelöltekben, hanem az egész politikai rendszerben.

Egyes kampánycsapatok felhasználhatják ezt a technológiát a versenytársak hiteltelenítésére, lejáratására, vagy akár saját jelöltjük népszerűsítésére is. Például egy deepfake videóban egy politikus szokatlanul emberi vagy humoros oldalát lehet bemutatni, növelve ezzel a szimpátiát – még akkor is, ha az adott viselkedés nem autentikus.

Néhány példa a politikai célú deepfake kampányra:

• 2018-ban egy deepfake videó jelent meg Barack Obamáról, amelyben a volt elnök durva szavakkal illette Donald Trumpot – ez a videó egyértelműen demonstrációs céllal készült, hogy felhívja a figyelmet a technológia veszélyeire.
• A 2020-as amerikai elnökválasztás során a szakértők folyamatosan figyelmeztettek a deepfake videók felbukkanására, és bár tömeges alkalmazásuk elmaradt, a fenyegetés reális maradt.
• Az ukrajnai háború során is készült deepfake videó, amelyben Volodimir Zelenszkij elnök a megadásra szólította fel az ukrán hadsereget – a videót gyorsan lebuktatták, de így is elérte, hogy rövid ideig zavart keltsen.

A XXI. század Ludas Matyija

„A mesterséges intelligencia egy komoly technológia, nem politikai riogatásra való. Nem engedhetjük, hogy a fejlődés egyik eszközét a bizalmatlanság fegyverévé kovácsolják egy politikai játszmában” – jelentette ki nemrégiben Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos. Hozzátette: aki felelősen gondolkodik, az nem félelmet kelt, hanem tényekkel dolgozik, és olyan eszközt lát az MI-ben, amely segíti az emberek életét. Vagy ahogy stílszerűen egy Palkovics-avatár megfogalmazta:

A kulcs az MI felelős felhasználásában van, azaz hogy a felhasználók megjelölik, ha az nem valódi videó, hanem mesterséges intelligenciával generált.

Palkovics avatárja szerint egyébként óriási hiba lenne, ha az MI-re csak „XXI. századi Ludas Matyiként” tekintenénk, és nem pedig egy sokoldalú eszközként.