Címke: Sulyok Tamás

Új napra ébredtünk, egy jobb élet reményében! Széthullik a NER!

Április 12-óta szeretek Magyar lenni, még a levegő is jobb! Már csak Mészáros Viktortól kéne visszavenni a szajrét, de ami késik nem múlik.

A Politico is beszámolt arról, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök szombaton aláírta azt az alkotmánymódosítást, amelynek értelmében távoznia kell a hivatalából, a lap szerint ezzel az államfő lényegében saját magát rúgta ki. Ezt az örömhírt mi is megírtuk!

A Politico azt írja, Sulyok hónapokig ellenállt Magyar Péter miniszterelnök nyilvános nyomásgyakorlásának, hétfőn azonban elfogadták azt az alkotmánymódosítást, amely megszüntette az ő köztársasági elnöki megbízatását is, ez pedig jelentősen leszűkítette az elnök lehetőségeit.

Sulyok Tamás szombaton kora este jelentette be, hogy aláírja az Alaptörvény 17. módosítását. A megbízatása a törvény kihirdetését követő napon szűnik meg, azaz hétfőn 0 órától már nem ő lesz a köztársasági elnök. Az aláírásról szóló videóban arról beszélt, hogy az Alaptörvényben foglalt kötelezettségének jogi lehetőségei és lelkiismerete alapos mérlegelése után eleget tesz. „Aláírásom köztársasági elnöki kötelezettségeim és a köztársasági elnöki intézmény iránt tanúsított teljes és minden körülmények közötti tiszteletem végső pecsétje.”

Török Gábor politikai elemző Sulyok bejelentésére azt reagálta, a köztársasági elnök „még egyszer és minden bizonnyal utoljára bizonyítja, hogy teljesen alkalmatlan volt arra a feladatra, amellyel az alkotmány – és közvetve a magyar nép – megbízta: az államszervezet demokratikus működése feletti őrködés”.

Sulyok Tamást 2024-ben Novák Katalin lemondása után öt évre választotta meg az akkori fideszes többségű Országgyűlés, a mandátuma 2029. március 4-ig tartott volna. Magyar Péter már a kampányhajrában, a március 23-i nyíregyházi fórumán megígérte, hogy ha kétharmados felhatalmazást kapnak a választáson, módosítják az Alaptörvényt, és leváltják a Fidesz által kinevezett „bábokat”, Sulyok Tamást már akkor név szerint említette.

RSShirek.hu a legújabb hírkereső platform!
2026-07-20
Sulyok Tamás lemondott, vagyis aláírta az Alaptörvény-módosítást! Holnaptól vége!
Sulyok Tamás aláírja az Alaptörvény 17. módosítását, amely megszüntette az ő köztársasági elnöki megbízatását is – ezt a közösségi oldalán jelentette be. Ha az aláírt törvény megjelenik a Magyar Közlönyben, másnap megszűnik a köztársasági elnöki megbízatása.

Tisza Párt és Magyar Péter friss hírek

Sulyok Tamás arról beszélt, hogy egész életét a jog tisztelete és szeretete határozta meg. Szerinte az alaptörvény-módosítással „nemzeti sorskérdéshez, személyes vagy politikai érdekeken is túl mutató válaszúthoz érkeztünk”. Ha a köztársasági elnök a jelenlegihez hasonló dilemmával néz szembe, két út áll előtte: alkotmányos kötelességének aláírásával eleget tesz – vagy megtagadja az aláírást, amivel azonban jogsértést követ el.

„Alaptörvényben foglalt kötelezettségemnek – jogi lehetőségeim és lelkiismeretem alapos mérlegelése után – eleget teszek. Aláírásom köztársasági elnöki kötelezettségeim és a köztársasági elnöki intézmény iránt tanúsított teljes és minden körülmények közötti tiszteletem végső pecsétje” – mondta.

Sulyok Tamás indoklásában arról beszélt, hogy a jog szeretete és tisztelete minden szakaszában meghatározta az életét, ügyvédként, alkotmánybíróként, a testület elnökeként, és köztársasági elnökként. „Számomra minden hatalom csak a jog keretei között értelmezhető.”

Úgy látja, ha az erőpolitizálás kiiktatja a jog korlátait, az beláthatatlan következményekkel jár. Szerinte ennek egyik – alkotmányos értelemben súlyos és a rendszerváltás utáni magyar demokrácia 36 éve alatt példátlan – esete, amely most a köztársasági elnöki intézményt éri.

„A köztársasági elnök a törvényhozóval szemben az alkotmányos rendet az Alaptörvényben biztosított hatáskörében eljárva védelmezheti és köteles védelmezni. Az alkotmányozó, alkotmánymódosító hatalommal szemben azonban az Alaptörvény sem a köztársasági elnököt sem az Alkotmánybíróságot nem jogosítja fel ilyen védelemre” – fogalmazott.

Ebből is következik szerinte, hogy az alkotmánymódosítások tartalmi kérdéseivel összefüggésben a köztársasági elnök nem fordulhat az Alkotmánybírósághoz, tartalmi kontroll nem érvényesülhet.

Ezért ha a köztársasági elnök a jelenlegihez hasonló dilemmával néz szembe, két út áll előtte: alkotmányos kötelességének aláírásával eleget tesz – vagy megtagadja az aláírást, amivel azonban jogsértést követ el.

„A hatályos Alaptörvény értelmében az alkotmányos elveket sértő, de az Országgyűlés, mint alkotmánymódosító hatalom által törvényes eljárás keretében elfogadott jelen módosítással szemben alkotmányos eszközzel nincs módom élni.”

Ezért döntött úgy, hogy eleget tesz az aláírásnak. Sulyok Tamás szerint az 1956 örökségéből a rendszerváltáskor létrejött demokratikus jogállam ezzel megszűnt.

A módosítással:
- visszaállították a hetven éves felső korhatárt az alkotmánybíráknak, amellyel két hónap múlva megszűnik a hetven év feletti Polt Péter és három másik alkotmánybíró megbízatása. Az Alkotmánybíróság elnökét a jövőben ismét az Alkotmánybíróság tagjai választhatják meg maguk közül, és az alkotmánybírák megbízatása tizenkettő helyett kilenc évre szól majd.
- A bírák a jövőben nagyobb szerepet kapnak az Országos Bírósági Hivatal elnökének és a Kúria elnökének kiválasztásában és visszahívásában. Az OBH és Kúria elnökét az eddigi kilenc helyett csak hat évre választja az Országgyűlés, és bekerült az Alaptörvénybe, hogy nem választhatók újra.
- Tizenkét éves időkorlátot vezetnek be az országgyűlési képviselőknek. Már a következő választáson sem indulhat el, aki már legalább három ciklusban volt képviselő.
- Csökkentették a kétharmados, azaz sarkalatos törvények körét.
- Megteremtették a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításának alkotmányos alapját. Az új hivatal elnökét és elnökhelyetteseit az Országgyűlés kétharmada választja majd meg hat évre.
- Október 1-jétől a vármegyéket ismét megyéknek kell nevezni.
- Eltörölték a Költségvetési Tanács vétójogát.
- Megszüntették az Országgyűlési Őrséget.
- Visszaállították az Alkotmánybíróság felülvizsgálati jogát egyes költségvetési és adóügyekben, amit a Fidesz vett el a testülettől 2011-ben.
Megszűnik Sulyok Tamás mandátuma

Sulyok Tamást 2024-ben Novák Katalin lemondása után öt évre választotta meg az akkori fideszes többségű Országgyűlés, a mandátuma 2029. március 4-ig tartott volna. Magyar Péter azonban már a kampányhajrában, a március 23-i nyíregyházi fórumán megígérte, hogy ha kétharmados felhatalmazást kapnak a választáson, módosítják az Alaptörvényt, és leváltják a Fidesz által kinevezett „bábokat”. Már akkor név szerint említette Sulyokot.
2026-07-18
Hétfőn fontos fordulat jöhet Sulyok Tamás ügyében

Rendkívüli ülést tart hétfőn az Országgyűlés, ahol több jelentős törvényjavaslat és alkotmányos kérdés is napirendre kerül. Az ülés Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával indul, majd a képviselők várhatóan döntenek az alaptörvény tizenhetedik módosításáról is.

A parlamenti menetrend szerint a felszólalásokat követően interpellációk, azonnali kérdések és képviselői kérdések hangzanak el, ezt követően pedig sor kerül az alaptörvény módosításáról szóló vita lezárására és a szavazásra.

Több fontos változás is szerepel az alaptörvény módosításában

A Görög Márta igazságügyi miniszter által benyújtott javaslat célja a kormány szerint az alkotmányos intézményrendszer működésének biztosítása és a demokratikus intézmények átalakításának előkészítése.

A tervezet több jelentős változtatást is tartalmaz. Egyebek mellett korlátozná az országgyűlési képviselők mandátumának időtartamát, megszüntetné a jelenlegi köztársasági elnök megbízatását, valamint új szabályokat vezetne be az alkotmánybírók és a bírósági vezetők esetében.

A módosítás részeként létrejöhet a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal is, amelynek feladata a közvagyon védelmével kapcsolatos ügyek kezelése lenne.

Magyar Péter is megszólalt

A miniszterelnök a hétvégén arról írt közösségi oldalán, hogy az Országgyűlés hétfőn elfogadhatja az alaptörvény módosítását. Bejegyzésében arra is utalt, hogy a köztársasági elnöknek a jogszabály elfogadása után öt nap áll majd rendelkezésére annak aláírására.

Magyar Péter szerint amennyiben ez nem történik meg, az alkotmányos szabályok alapján további jogi lépések is felmerülhetnek.

Több fontos ügy is a képviselők elé kerül

Az alaptörvény módosításán túl számos egyéb törvényjavaslatról is tárgyal a parlament. Napirendre kerül a kőolajtermék-előállító különadó meghosszabbítása és kiterjesztése, amely a jelenlegi szabályozás szerint 2027-ig maradhatna hatályban.

A képviselők megvitatják továbbá a magyar–szlovák energetikai együttműködés módosítását is. Az egyezmény alapján új szénhidrogén-szállító vezeték épülhet Százhalombatta és Ipolyság között, amely hosszabb távon összekapcsolhatja a Mol és a Slovnaft finomítóit.

Egészségügyi témában is várható vita: a tervek szerint a jövőben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő venné át az egyedi méltányossági gyógyszertámogatási kérelmek elbírálásának feladatát.

Rendkívüli ülés a nyári szünet után

Bár az Országgyűlés tavaszi ülésszaka június közepén lezárult, a kormány azóta több alkalommal is kezdeményezte rendkívüli ülés összehívását. Indoklásuk szerint több olyan törvényjavaslat vár elfogadásra, amelyek esetében az őszi ülésszakig történő halasztás jelentős késedelmet okozna a tervezett intézkedések végrehajtásában.

Mi következhet a parlamenti szavazás után?

Amennyiben az Országgyűlés elfogadja az alaptörvény módosítását, a folyamat nem ér véget a hétfői szavazással. A jogszabály a köztársasági elnök elé kerül, akinek meghatározott határidőn belül kell döntenie az aláírásáról. Ezt követően a módosítás a Magyar Közlönyben történő kihirdetéssel léphet hatályba.

A következő napok ezért legalább olyan fontosak lehetnek, mint maga a parlamenti szavazás. A politikai szereplők és a közvélemény figyelme várhatóan arra irányul majd, hogy milyen további lépések következnek az alaptörvény módosításának elfogadása esetén.
2026-07-13
Sulyok Tamás köztársasági elnöknek vége ahogy a vármegyéknek is! Itt a bejelentés!
A társadalmi egyeztetés után szombat délután benyújtotta a kormány az Alaptörvény 17. módosításáról szóló javaslatát az Országgyűlésnek – közölte Magyar Péter a Facebook-oldalán. A miniszterelnök közölte, hogy „36 évvel a rendszerváltás után először történik meg Magyarországon, hogy egy alkotmánymódosítás nem zárt ajtók mögött születik meg, hanem a magyar emberekkel egyeztetett módon.”

„Megszabadítjuk Magyarországot attól a rendszertől amely évtizedeken keresztül foglyul ejtette az államot, kifosztotta a nemzetet és elfoglalta a köztársasági rendszert” – mondta a kormányfő. Magyar Péter közölte, hogy az Országgyűlésnek ma benyújtásra kerülő minden egyes rendelkezés ugyanazt a célt szolgálja, hogy a magyar államot soha többé nem ejthesse senki foglyul.

Több ponton is átírnák az Alaptörvényt:
- megszüntetnék Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását.
- 70 éves felső korhatárt vezetnének be az alkotmánybíráknak, amellyel rögtön megszűnne a hetven év feletti Polt Péter és három másik alkotmánybíró megbízatása. Az Alkotmánybíróság elnökét a jövőben ismét az Alkotmánybíróság tagjai választhatják meg maguk közül.
- A bírák a jövőben nagyobb szerepet kaphatnak az Országos Bírósági Hivatal elnökének és a Kúria elnökének kiválasztásában, elszámoltathatóságában és visszahívásában.
- 12 éves (vagy három ciklusos) időkorlátot vezetnének be az országgyűlési képviselőknek.
- Megteremtenék a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításának alkotmányos alapját;
- csökkentenék a kétharmados, azaz sarkalatos törvények körét;
- megszűnne az a korlátozás, amely bizonyos költségvetési és adóügyekben korlátozza az Alkotmánybíróság vizsgálati lehetőségét; valamint
- a vármegyéket visszaneveznék megyékre.
- Szerepel még a Költségvetési Tanács vétójogának eltörlése,
- a közpénz védelmének erősítése,
- az önálló Országgyűlési Őrség megszüntetése,
- egységes rendészeti igazgatás,
- és az Alkotmánybíróság hatásköreinek visszaadása.
A Tisztítótűz:

Magyar Péter a múlt hétfői napirend előtti felszólalásában jelentette be, hogy Tisztítótűz művelet néven átfogó akciót indítanak, és módosítják az Alaptörvényt. A javaslat részleteit először a parlamentnek mutatta be, majd később felkerült a kormány honlapjára a tervezet, amihez öt napig lehetett észrevételeket küldeni. A kormány közlése szerint 23 ezernél is több javaslat érkezett, ezeket a mesterséges intelligencia segítségével összesítették.

A miniszterelnök a csütörtöki sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a véleményezők 90 százaléka támogatta a kormány javaslatát, a maradék 10 százalék körében pedig megosztottak voltak a további szigorítást vagy erősebb jogállami garanciákat kérők, valamint az ellenzők tábora. Magyar szerint a többség azt kérte, hogy az országgyűlési képviselők mandátuma az eredetileg tervezett 12 helyett 8 évre legyen korlátozva, és ezt a szabályt terjesszék ki más közjogi pozíciókra is.

A javaslat szerint az országgyűlési képviselők választásán nem választható, aki országgyűlési képviselői megbízatást összesen legalább tizenkét évig már betöltött, vagy az, akit legalább három választáson országgyűlési képviselővé megválasztottak. Ez a javaslat szerint nem érinti a jelenlegi országgyűlés tagjait, a következő választástól kezdve lép életbe.

Magyar Péter közölte, hogy „a képviselőség nem hitbizomány, nem nemesi rang, vagy életforma”, és jelezte, hogy a magyar közéletnek jót fog tenni, ha a politikát rákényszerítik arra, hogy „mindig gondoljon a jövőre, váljon természetessé a megújulás, és nem higgye senki azt, hogy pótolhatatlan.”

Magyar úgy számol, hogy nagyjából egy hónap múlva léphet hatályba a módosítás, és „Sulyok Tamás július 20-a körül már bizonyosan nem lesz Magyarország köztársasági elnöke” és nincs is szükségünk ilyen bábokra. Azt ígérte, hogy utána igyekeznek hamar egy új köztársasági elnököt választani. Erre az Alaptörvény szerint harminc napjuk van, de Magyar ígérete szerint augusztus 20-a előtt már biztosan lesz új köztársasági elnök.
2026-07-04

web analytics