Augusztus 19-én hivatalba lépett Baka András, Magyarország új köztársasági elnöke. A korábban a Legfelsőbb Bíróság elnökeként, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként is dolgozó jogászt augusztus 11-én választotta meg az Országgyűlés. Megbízatása az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tart.
Baka András hivatalba lépésével lezárult az az átmeneti időszak, amely július 20-án kezdődött, amikor Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatása megszűnt. Az államfői feladatokat ezt követően ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látta el.
Az új köztársasági elnököt augusztus 11-én titkos szavazással választották meg. A leadott 146 voksból 140 képviselő támogatta Baka Andrást, hatan pedig ellene szavaztak.
Több jelölt neve is felmerült
Az új államfő kiválasztását megelőzően több lehetséges jelöltről is szó esett. Polgár Judit sakkolimpiai bajnok jelölését a tudományos, kulturális és sportélet több ismert szereplője támogatta, ő azonban végül nem vállalta a felkérést.
A Mi Hazánk Tóth Máté energiajogászt szerette volna jelölni a tisztségre, ehhez azonban nem sikerült megszerezni a szükséges 40 országgyűlési képviselő támogatását.
Baka András végül a Tisza-frakció jelöltjeként került az Országgyűlés elé, ahol nagy többséggel választották meg Magyarország köztársasági elnökének.
Komoly bírói tapasztalattal érkezik az államfői posztra
Baka András pályafutásának jelentős része az igazságszolgáltatáshoz kötődik. Korábban a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztségét is betöltötte, emellett nemzetközi tapasztalattal is rendelkezik: az Emberi Jogok Európai Bíróságán bíróként dolgozott.
Köztársasági elnökké választását megelőzően a kormányfő is találkozott vele.
Az új államfő megválasztására azt követően került sor, hogy júliusban módosították az Alaptörvényt, amelynek következtében Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatása július 20-án megszűnt. Ezt követően kellett az Országgyűlésnek új államfőt választania.
Fontos jogkörök kerülnek Baka András kezébe
A köztársasági elnök egyik legfontosabb feladata az államszervezet demokratikus működésének őrzése, emellett számos, az Alaptörvényben meghatározott jogkört gyakorol.
Az államfő az Országgyűlés által elfogadott törvényeket aláírhatja és elrendelheti kihirdetésüket, de bizonyos esetekben megfontolásra vissza is küldheti azokat a parlamentnek. Amennyiben pedig alkotmányossági aggály merül fel, az Alkotmánybírósághoz fordulhat.
Baka András augusztus 19-i hivatalba lépésével új államfői időszak kezdődik Magyarországon. Megbízatása a rendelkezések szerint az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre szól.
Opel Astrát vennél 4 millióból? Ezt az 5 használt autót nézd meg előtte
Napi horoszkóp 2026. augusztus 16.: váratlan fordulatot és új lehetőségeket hozhat a vasárnap
Polgár Judit nem lesz köztársasági elnök!
Elindul a Közhang: új országos felületen mondhatják el véleményüket a magyarok
Írta: Kiss Ferenc – Impresszum – Rólunk