Címke: köztársasági elnök

  • Új korszak kezdődik: hivatalba lépett Magyarország új köztársasági elnöke

    Új korszak kezdődik: hivatalba lépett Magyarország új köztársasági elnöke

    Augusztus 19-én hivatalba lépett Baka András, Magyarország új köztársasági elnöke. A korábban a Legfelsőbb Bíróság elnökeként, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként is dolgozó jogászt augusztus 11-én választotta meg az Országgyűlés. Megbízatása az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tart.

    Baka András hivatalba lépésével lezárult az az átmeneti időszak, amely július 20-án kezdődött, amikor Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatása megszűnt. Az államfői feladatokat ezt követően ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látta el.

    Az új köztársasági elnököt augusztus 11-én titkos szavazással választották meg. A leadott 146 voksból 140 képviselő támogatta Baka Andrást, hatan pedig ellene szavaztak.

    Több jelölt neve is felmerült

    Az új államfő kiválasztását megelőzően több lehetséges jelöltről is szó esett. Polgár Judit sakkolimpiai bajnok jelölését a tudományos, kulturális és sportélet több ismert szereplője támogatta, ő azonban végül nem vállalta a felkérést.

    A Mi Hazánk Tóth Máté energiajogászt szerette volna jelölni a tisztségre, ehhez azonban nem sikerült megszerezni a szükséges 40 országgyűlési képviselő támogatását.

    Baka András végül a Tisza-frakció jelöltjeként került az Országgyűlés elé, ahol nagy többséggel választották meg Magyarország köztársasági elnökének.

    Komoly bírói tapasztalattal érkezik az államfői posztra

    Baka András pályafutásának jelentős része az igazságszolgáltatáshoz kötődik. Korábban a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztségét is betöltötte, emellett nemzetközi tapasztalattal is rendelkezik: az Emberi Jogok Európai Bíróságán bíróként dolgozott.

    Köztársasági elnökké választását megelőzően a kormányfő is találkozott vele.

    Az új államfő megválasztására azt követően került sor, hogy júliusban módosították az Alaptörvényt, amelynek következtében Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatása július 20-án megszűnt. Ezt követően kellett az Országgyűlésnek új államfőt választania.

    Fontos jogkörök kerülnek Baka András kezébe

    A köztársasági elnök egyik legfontosabb feladata az államszervezet demokratikus működésének őrzése, emellett számos, az Alaptörvényben meghatározott jogkört gyakorol.

    Az államfő az Országgyűlés által elfogadott törvényeket aláírhatja és elrendelheti kihirdetésüket, de bizonyos esetekben megfontolásra vissza is küldheti azokat a parlamentnek. Amennyiben pedig alkotmányossági aggály merül fel, az Alkotmánybírósághoz fordulhat.

    Baka András augusztus 19-i hivatalba lépésével új államfői időszak kezdődik Magyarországon. Megbízatása a rendelkezések szerint az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre szól.

  • Megszületett a döntés: Baka András Magyarország új köztársasági elnöke

    Megszületett a döntés: Baka András Magyarország új köztársasági elnöke

    Az Országgyűlés keddi rendkívüli ülésén Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét választotta Magyarország új köztársasági elnökévé. A jelölt 140 igen szavazatot kapott.

    Baka Andrást a Tisza frakció jelölte az államfői tisztségre. A jogtudós korábban jelezte, hogy elfogadja a felkérést.

    Baka András volt az egyetlen jelölt

    A keddi szavazáson Baka András volt az egyetlen köztársaságielnök-jelölt. A Fidesz nem vett részt a jelölési folyamatban, és parlamenti frakciója az államfő megválasztásán sem szavazott.

    A Mi Hazánk önállóan nem tudott hivatalos jelöltet állítani, mivel ehhez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének, vagyis 40 képviselőnek az írásbeli ajánlására lett volna szükség.

    Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása alapján az Országgyűlés Baka Andrást az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre választotta meg köztársasági elnöknek.

    Ekkor lép hivatalba az új köztársasági elnök

    Baka András nem azonnal foglalja el az államfői tisztséget. A szabályozás szerint a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba.

    Ezzel lezárult az új köztársasági elnök megválasztásának parlamenti folyamata.

  • Köztársasági elnök jelöltek: kiderült ki lehet Magyarország következő köztársasági elnöke, meglepő név!

    Köztársasági elnök jelöltek: kiderült ki lehet Magyarország következő köztársasági elnöke, meglepő név!

    A köztársaságielnök-jelölés hajrájában három név vált különösen érdekessé: Fülöp Botond ügyvéd, Romsics Ignác történész és Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke is esélyes lehet arra, hogy a TISZA Párt jelöltjeként kerüljön az Országgyűlés elé. Magyar Péter miniszterelnök ugyan konkrét neveket nem mondott, de utalt arra, hogy „nincs meglepetés”, akik figyelték az elmúlt napok eseményeit, nagyjából tudhatják, kikről lehet szó, kik lehetnek a végső jelöltek.

    Az Országgyűlés kedden választja meg Magyarország új köztársasági elnökét, miután Sulyok Tamás mandátuma megszűnt. A jelölések benyújtásának határideje hétfő délelőtt 10 óra, az ajánlásokat a házbizottság aznap délutáni ülésén ellenőrzi. Érvényes jelöléshez a képviselők legalább egyötödének írásbeli támogatása szükséges. A Fidesz és a KDNP korábban jelezte, hogy „illegitimnek” tartja a folyamatot, ezért nem vesz részt az államfőválasztáson. A Mi Hazánk viszont már megnevezte saját jelöltjét: a párt július végén Tóth Máté energiajogászt javasolta a tisztségre.

    Ezek lehetnek a legesélyesebb jelölt-aspiránsok

    A kétharmados parlamenti többséggel rendelkező TISZA Párt szombaton dönt véglegesen arról, kit állít jelöltként. Magyar Péter a pénteki kormányzati tájékoztatón elmondta: hosszú egyeztetés előzte meg a döntést, több száz név érkezett hozzájuk, de ezek közül körülbelül tíz volt, amely komolyan szóba jöhetett.

    A párt elnöksége végül három nevet terjesztett a frakció elé megfontolásra.

    Magyar Péter szerint olyan személyt keresnek, aki nem volt pártpolitikus, képes lehet a társadalmi megosztottság enyhítésére, a nemzeti egység megjelenítésére, valamint az alkotmányosság őrzésére.

    Magyar Péter azt is jelezte, hogy több ismert személy neve felmerült, de egyeseket a saját szempontjaik alapján kizártak. Példaként Forsthoffer Ágnest említette, akiről azt mondta: alkalmas lenne a tisztségre, de korábbi pártpolitikai szerepvállalása miatt nem felel meg annak a feltételnek, hogy az új államfő politikailag független legyen.

    A lehetséges jelöltek között – írja az Infostart – azok a nevek kerültek előtérbe, akikkel az elmúlt időszakban a Tisza vezetése – köztük Ruff Bálint társaságában – egyeztetett.

    • Az egyik lehetséges befutó Fülöp Botond ügyvéd, aki 2024-ben Vidéki Prókátor néven vált ismertté, miután szerepet játszott a kegyelmi ügy nyilvánosságra kerülésében.
    • Szintén felmerült Romsics Ignác Széchenyi-díjas történész, akadémikus, egyetemi tanár neve, akivel Magyar Péter korábban „a nemzet sorskérdéseiről” folytatott beszélgetést.
    • A harmadik ismert jelölt Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke lehet, akivel a Tisza elnöke a héten találkozott.

    Magyar Pétert újságírók később ezekről a nevekről is kérdezték. A politikus azt mondta: mindhárom személy munkásságát ismeri, és szerinte bármelyikükből kiváló köztársasági elnök válhatna. Hozzátette ugyanakkor, hogy több olyan emberrel is tárgyaltak, akikről nem jelent meg nyilvános információ.

    Kata adózás 2027 – Magyar Péterék bejelentése

  • Hétfőn fontos fordulat jöhet Sulyok Tamás ügyében

    Hétfőn fontos fordulat jöhet Sulyok Tamás ügyében

    Rendkívüli ülést tart hétfőn az Országgyűlés, ahol több jelentős törvényjavaslat és alkotmányos kérdés is napirendre kerül. Az ülés Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával indul, majd a képviselők várhatóan döntenek az alaptörvény tizenhetedik módosításáról is.

    A parlamenti menetrend szerint a felszólalásokat követően interpellációk, azonnali kérdések és képviselői kérdések hangzanak el, ezt követően pedig sor kerül az alaptörvény módosításáról szóló vita lezárására és a szavazásra.

    Több fontos változás is szerepel az alaptörvény módosításában

    A Görög Márta igazságügyi miniszter által benyújtott javaslat célja a kormány szerint az alkotmányos intézményrendszer működésének biztosítása és a demokratikus intézmények átalakításának előkészítése.

    A tervezet több jelentős változtatást is tartalmaz. Egyebek mellett korlátozná az országgyűlési képviselők mandátumának időtartamát, megszüntetné a jelenlegi köztársasági elnök megbízatását, valamint új szabályokat vezetne be az alkotmánybírók és a bírósági vezetők esetében.

    A módosítás részeként létrejöhet a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal is, amelynek feladata a közvagyon védelmével kapcsolatos ügyek kezelése lenne.

    Magyar Péter is megszólalt

    A miniszterelnök a hétvégén arról írt közösségi oldalán, hogy az Országgyűlés hétfőn elfogadhatja az alaptörvény módosítását. Bejegyzésében arra is utalt, hogy a köztársasági elnöknek a jogszabály elfogadása után öt nap áll majd rendelkezésére annak aláírására.

    Magyar Péter szerint amennyiben ez nem történik meg, az alkotmányos szabályok alapján további jogi lépések is felmerülhetnek.

    Több fontos ügy is a képviselők elé kerül

    Az alaptörvény módosításán túl számos egyéb törvényjavaslatról is tárgyal a parlament. Napirendre kerül a kőolajtermék-előállító különadó meghosszabbítása és kiterjesztése, amely a jelenlegi szabályozás szerint 2027-ig maradhatna hatályban.

    A képviselők megvitatják továbbá a magyar–szlovák energetikai együttműködés módosítását is. Az egyezmény alapján új szénhidrogén-szállító vezeték épülhet Százhalombatta és Ipolyság között, amely hosszabb távon összekapcsolhatja a Mol és a Slovnaft finomítóit.

    Egészségügyi témában is várható vita: a tervek szerint a jövőben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő venné át az egyedi méltányossági gyógyszertámogatási kérelmek elbírálásának feladatát.

    Rendkívüli ülés a nyári szünet után

    Bár az Országgyűlés tavaszi ülésszaka június közepén lezárult, a kormány azóta több alkalommal is kezdeményezte rendkívüli ülés összehívását. Indoklásuk szerint több olyan törvényjavaslat vár elfogadásra, amelyek esetében az őszi ülésszakig történő halasztás jelentős késedelmet okozna a tervezett intézkedések végrehajtásában.

    Mi következhet a parlamenti szavazás után?

    Amennyiben az Országgyűlés elfogadja az alaptörvény módosítását, a folyamat nem ér véget a hétfői szavazással. A jogszabály a köztársasági elnök elé kerül, akinek meghatározott határidőn belül kell döntenie az aláírásáról. Ezt követően a módosítás a Magyar Közlönyben történő kihirdetéssel léphet hatályba.

    A következő napok ezért legalább olyan fontosak lehetnek, mint maga a parlamenti szavazás. A politikai szereplők és a közvélemény figyelme várhatóan arra irányul majd, hogy milyen további lépések következnek az alaptörvény módosításának elfogadása esetén.