Véget ért a nyári ítélkezési szünet a magyar bíróságokon. Augusztus 20. után ismét a megszokott rend szerint folytatódhatnak a tárgyalások, az érintetteknek pedig különösen érdemes figyelniük a folyamatban lévő ügyek határidőire. Az ítélkezési szünet ugyanis nem egyszerűen azt jelentette, hogy kevesebb tárgyalást tartottak: bizonyos eljárási határidők számítására is hatással volt.
A 2026-os nyári ítélkezési szünet július 15-én kezdődött és augusztus 20-ig tartott. Ebben az időszakban a bíróságok főszabály szerint nem tűztek ki tárgyalásokat, de ez nem jelentette azt, hogy a bíróságok teljesen bezártak volna vagy minden ügy automatikusan megállt volna.
Mit jelent az ítélkezési szünet vége?
Augusztus 20. után visszatér a bírósági ügyintézés a szokásos rendhez, így ismét nagyobb számban tarthatnak tárgyalásokat. Annak, akinek folyamatban lévő bírósági ügye van, most különösen fontos lehet ellenőriznie a bíróságtól érkezett iratokat, az elektronikus tárhelyét, illetve a számára megállapított határidőket.
A polgári perrendtartás szabályai szerint az órákban, napokban vagy munkanapokban meghatározott határidőkbe főszabály szerint nem számít bele a július 15. és augusztus 20. közötti ítélkezési szünet. Emiatt egy olyan határidő, amelynek számítása a nyári szünetet is érinti, nem feltétlenül azon a napon jár le, ahogyan azt egyszerű naptári számolással gondolnánk.
Nem minden határidő állt meg
Fontos azonban, hogy az ítélkezési szünetre vonatkozó szabály nem alkalmazható automatikusan minden bírósági eljárásban és minden egyes határidőre. A törvény kivételeket is meghatároz. Ilyen lehet például, ha valamely eljárásban vagy eljárási cselekménynél jogszabály soron kívüli eljárást ír elő, ha a felek közösen kérik az eljárás folytatását, vagy ha maga a törvény kizárja az ítélkezési szünet szabályainak alkalmazását.
Ezért veszélyes abból kiindulni, hogy nyáron minden bírósági határidő automatikusan „megállt”. Mindig az adott ügyre és az adott határidőre vonatkozó szabályt kell megvizsgálni.
Egy egyszerű példán is látszik, miért fontos a szabály
Tegyük fel, hogy egy polgári ügyben napokban meghatározott határidő fut, amelybe beleesik az ítélkezési szünet. Ilyenkor a július 15. és augusztus 20. közötti időszak főszabály szerint nem fogyasztja az erre rendelkezésre álló napokat. Emiatt a tényleges lejárat későbbre tolódhat.
Más szabály vonatkozik a hónapokban vagy években meghatározott határidőkre. Ha ezek az ítélkezési szünet ideje alatt járnának le, a polgári perrendtartás külön rendelkezése alapján kell meghatározni a tényleges lejáratot.
A legfontosabb tehát, hogy az ítélkezési szünet vége nem azt jelenti, hogy augusztus 21-én egyszerre minden korábban „megállt” határidő lejárt. A pontos dátumot az adott ügy körülményei és a határidő meghatározásának módja alapján kell kiszámítani.
A bíróságok nyáron sem zártak be
Az „ítélkezési szünet” elnevezés könnyen félreérthető. Nem arról van szó, hogy több mint egy hónapra bezárnak a bíróságok. Az ügyfélfogadás, az iratkezelés és több más bírósági feladat ebben az időszakban is működik, bizonyos sürgős vagy soron kívüli ügyekben pedig az ítélkezési szünet sem akadályozza az eljárást.
A nyári időszak vége ugyanakkor a gyakorlatban érezhető változást hozhat: ismét sűrűbbé válhat a tárgyalási naptár, és az ősz közeledtével felpöröghetnek azok az eljárások is, amelyekben a nyári hetek alatt nem tartottak tárgyalást.
Most ezt érdemes ellenőrizni, ha bírósági ügye van
Akinek folyamatban lévő pere vagy más bírósági ügye van, annak érdemes elővennie a legutóbbi bírósági végzést vagy más hivatalos iratot, és ellenőriznie, szerepel-e benne teljesítendő határidő vagy közelgő tárgyalási időpont. Elektronikus kapcsolattartás esetén az elektronikus tárhely ellenőrzése is fontos lehet.
Különösen óvatosnak kell lenni akkor, ha valaki beadvány benyújtására, hiánypótlásra, nyilatkozattételre vagy más eljárási cselekményre kapott határidőt. Egy határidő elmulasztásának komoly következménye lehet, ezért bizonytalan esetben nem érdemes saját számításra hagyatkozni.
Télen ismét lesz ítélkezési szünet
Kevesebben tudják, hogy nem a nyári az egyetlen ítélkezési szünet. A polgári perrendtartás szerint december 24. és január 1. között szintén ítélkezési szünet van. A határidők tervezésekor ezért az év végén újra számolni kell ezzel a különleges időszakkal.
Aki szeretné ellenőrizni a pontos szabályokat, annak érdemes közvetlenül a hivatalos forrásokat használni. A bíróságok tájékoztatásai a birosag.hu oldalon érhetők el, az ítélkezési szünetre és a határidők számítására vonatkozó részletes jogszabály pedig a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 148. §-ában található.
Fontos: az egyes ügytípusokra eltérő eljárási szabályok vonatkozhatnak, ezért konkrét ügyben mindig az adott eljárásra vonatkozó rendelkezésekből kell kiindulni.
Döntött a parlament: több fontos adóváltozás lép életbe Magyarországon
Autósok, figyelem: kedden sem változnak az üzemanyagárak – ennyiért tankolhatunk
Dr. Baka Andrást jelölték Magyarország köztársasági elnökének!
Döntött a parlament: szeptembertől áfamentesek lesznek ezek a gyógyszerek
Írta: Kiss Ferenc – Impresszum – Rólunk