Kegyelmi ügy: nyilvánosak a dokumentumok, és Sulyok Tamás is segít Magya Péternek!

„Ez az ügynek nem a vége” – mondta a kedd reggeli sajtótájékoztatóján a Miniszterelnökség Alkotmány utcai épületében Magyar Péter, amit már a magyar kormány Facebook-oldalán is élőben adnak. Az eseményt annak apropóján hirdették meg, hogy a Tisza-kormány kedd délelőtt nyilvánosságra hozza a kegyelmi ügy dokumentációjának egyik felét, ami eddig az Igazságügyi Minisztériumban volt.

Tisza párt és a Kormány friss bejelentései

Magyar arról beszélt, hogy hamarosan nyilvánosságra kerül a dokumentum, amelyben nagyon sok satírozás lesz a jelenlegi jogszabályok miatt. A dokumentumok időközben kikerültek a kormány hivatalos honlapjára, ezeket ebben a cikkben írták le részletesen.

Az első iratban K. Endre kegyelmi kérvényével együtt több másik ügy is szerepelt, összesen 49 terhelttel, mondta Magyar Péter, miután kivetítették a közzétett dokumentumokat. „Ebből kiderül, hogy a szakterület nem támogatta K. Endre kegyelmi kérvényének teljesítését” – mondta a miniszterelnök az iratról. A dokumentumban azt is említik, hogy Ferenc pápa hamarosan Magyarországra érkezik. Egy 2023. április 17-i feljegyzéséből kiderül, hogy az akkori igazságügyi miniszter, Varga Judit nem támogatta a kegyelem megadását.

Egy következő iratban szerepel, hogy 2023. április 27-én Novák Katalin meghozta a kegyelmi döntést, amit az irat szerint Varga Judit még aznap ellenjegyzett, ami Magyar Péter szerint nagyon furcsa. A határozati dokumentumot ugyanis az elnöki döntés után visszaküldik az igazságügyi minisztériumba, ahol több tisztviselő kezén végigmegy, de Magyar Péter szerint több hét is eltelhet, amíg ténylegesen ismét a miniszterhez jutna ellenjegyzésre.

Az igazságügyi minisztérium nem támogatta a felterjesztést, amiben K. Endre szerepelt, más kegyelmi döntéseket viszont igen. Magyar azt mondta, ezekbe a támogatott döntésekbe került be K. Endre ügye is, amit a hivatalos szolgálati út megkerülésével tettek meg, majd azt „valahol” aláíratták Varga Judittal. Novák Katalin akkor a dokumentumok szerint kifejezetten kérte, hogy a kegyelmi döntés szülessen meg a pápalátogatásig.

Novák Katalin a Hunnia-ügy szereplőit, köztük a terrorizmusért elítélt Budaházy Györgyöt is kegyelemben részesítette, annak ellenére, hogy Varga Judit eredetileg azt sem támogatta. Az akkori igazságügyi miniszter végül azonban minden kegyelmi döntést ellenjegyzett. A pápalátogatás alkalmával hat miniszteri feljegyzésben foglalt ügyben hoztak döntést a Hunnia-ügy érintettjei közül, plusz négy másik ügyben, tehát összesen tíz kegyelem született. Egy bemutatott későbbi dokumentum pedig már arról tanúskodik, hogy már Tuzson Bence igazságügyi miniszternek címezve írja Répássy Róbert kegyelmi ügyekért is felelős államtitkár, hogy K. Endre kegyelmi döntése a pápalátogatás miatt nem a szolgálati út betartásával történt.

Magyar Péter felidézte, hogy Gulyás Gergely korábbi miniszter régebben elmondta, hogy a kormány egyeztetett a Hunnia-ügy vádlottjaival kapcsolatban. Az nem derült ki, hogy K. Endre ügyéről a kormány egyeztetett-e. Az viszont már most is rekonstruálható, hogy egy „nagyon erős lobbi indult” a kegyelmi döntéssel kapcsolatban, mondta a kormányfő.

Az ügyben érintett védőügyvéd nevét azonban Magyar Péter egyelőre mégsem hozta nyilvánosságra a korábbi ígéretével ellentétben, a miniszterelnök szerint Görög Márta új igazságügyi miniszter javasolta, hogy egyelőre ne tegyék. Egy enigmatikus mondattal azonban elhintett valamit Magyar: „Én magam nagyon szeretem a katalán népi művészetet” – mondta, hozzátéve, hogy érti, aki érti, és hogy „nemsokára összeáll a puzzle.”

Magyar Péter a 444 kérdésére válaszolva azt mondta, hogy el tudja képzelni, hogy „szándékosan, vagy fél-szándékosan” több oldalról is lobbizhattak az ügyben. Az érintetteket egy újonnan felállítandó vizsgálóbizottság előtt is meg fogják kérdezni, mondta Magyar, aki szerint a fideszes politikusoknak „itt az ideje kibújni a nők szoknyája mögül”. Az akkori kormánynak a tagjait és az akkori igazságügyi minisztérium tagjait kell megkérdezni a vizsgálóbizottságban, mondta Magyar a Telex kérdésére, azt pedig nem az ő tisztje eldönteni, hogy kit hívnak be a bizottságba. Szerinte felmerülhet Orbán Viktor feleségének a beidézése is, ugyanakkor elsősorban a politikai felelősöket kell megtalálni.

A miniszterelnök azt a hétfői kormányülés utáni sajtótájékoztatón már előre elárulta, hogy a bicskei gyermekotthon pedofíliáért elítélt korábbi igazgatójának ügyét eltussoló K. Endre kegyelmi kérvényét 2024-ben az akkori igazságügyi miniszter, Varga Judit támogatás nélkül küldte fel a volt köztársasági elnöknek, Novák Katalinnak. Onnan visszakapva végül mégis ellenjegyezte az aláírt kegyelmi döntést, erről indoklás viszont nincs a dokumentumban.

Varga több mint negyven kegyelmi kérvényt terjesztett fel akkor, abból háromnál javasolta csak a kegyelem megadását – a bicskei gyermekotthon kényszerítésért elítélt volt igazgatóhelyettesének ügye nem volt ezek között. Ebben az ügyben még nem ismert okok és indokok alapján Novák Katalin köztársasági elnök változtatta meg a döntést, és így küldte vissza az igazságügyi minisztériumnak az anyagot, mondta Magyar Péter. Ez az Igazságügyi Minisztériumban végigment minden szinten, Varga Judit ezután a köztársasági elnök megváltoztatott leiratát jóváhagyta.

A mostani igazságügyi miniszter, Görög Márta május 18-ig, azaz hétfőig kapott időt arra a Tisza-kormánytól, hogy kivizsgálja és nyilvánosságra hozza, miért adott Novák Katalin kegyelmet a bicskei gyermekotthon pedofíliáért elítélt korábbi igazgatójának ügyét eltussoló K. Endrének.

Magyar Péter már a múlt szerdai első kormányülés után arról beszélt, hogy a kegyelmi ügynek két helyen van dossziéja: az Igazságügyi Minisztériumban és a Sándor-palotában. Bár akkor azt mondta, úgy véli, hogy a teljes dokumentáció csak az utóbbiban lehet meg, arra pedig nem számít, hogy az igazságügyi minisztériumban lévő dossziéból túl sok minden kiderülne. „A Sándor-palotában meglévő teljes dossziéból szerintem több minden kiderülhet. Bár azt nem várom, hogy Novák Katalin, aki kegyelmet adott, mondjuk leírta, hogy »azért adtam kegyelmet, mert Lévai Anikó erre kért«. De nyilván lehetnek olyan részletek, amiket ha nem is a köztársasági elnök, de az előterjesztés készítője esetleg leírt, amiből lehet bizonyos dolgokra következtetni” – mondta a miniszterelnök.

Azt is mondta, ha az igazságügyi minisztériumi dossziéból azt látják, hogy az nem teljes, akkor elvárják a köztársasági elnöktől, hogy hozza nyilvánosságra a teljes anyagot. Felszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt, hogy ezt kedd munkaidő végéig tegye meg.

A Telex hétfői kérdésére, hogy Lévai Anikó említésével mire utalt Magyar, azaz van-e a birtokában olyan információ, ami Orbán Viktor feleségének érintettségére utal, a miniszterelnök azt mondta: „Teljesen mindegy, hogy nekem milyen információ van a birtokomban, hiszen ezek, ha van ilyen, akkor is városi legenda kategóriába tartoznak […]. Ami ennél fontosabb szerintem, hogy hogy fog ez kiderülni. […] A Tisza-frakció kezdeményezni fogja egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását. Ugye most, hogy nyilvánosságra hozzuk a kegyelmi dosszié egyik felét, és elvárjuk a köztársasági elnöktől, hogy hozza nyilvánosságra [a másikat], ki fog derülni, hogyha Sulyok Tamás nem megy megint szembe a magyar nép akaratával, a rendszerváltó milliókkal, akkor ki fog derülni, hogy le van-e írva valami.”

A botrány, ami a Tisza Párt születéséhez vezetett

A kegyelmi ügy volt az elmúlt évek legnagyobb politikai botránya, amibe nyolc nap alatt belebukott Novák Katalin és Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter is – az ügyben fontos szerepet játszó Balog Zoltán református püspök viszont nem.

Az ügy bő két évvel ezelőtt robbant ki, miután 2024. február 2-án kiderült, hogy Novák Katalin akkori államfő elnöki kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyermekotthon kényszerítésért elítélt volt igazgatóhelyettesének, a szexuális bűncselekményekért elítélt pedofil igazgató segítőjének. A férfit ezért ítélték el, mert arra kényszerítette az akkori igazgató által szexuálisan zaklatott gyereket, hogy vonja vissza a vallomását.

A rendszerváltás óta egyetlenegyszer történt olyan, hogy az igazságügyi miniszter nem írta alá a köztársasági elnök kegyelmi döntését: Dávid Ibolya elutasítási javaslattal terjesztette fel Göncz Árpádnak Kunos Péter bankvezér kérelmét 1998-ban. Göncz kegyelmet adott az egykori Agrobank vezérének, az MDF-es igazságügyi miniszter azonban nem írta alá a dokumentumot.

Novák Katalin sosem árulta el, miért adott kegyelmet K. Endrének, Varga Judit pedig azt nem, hogy miniszterként milyen javaslattal terjesztette fel a köztársasági elnöknek K. Endre kegyelmi kérvényét. Gulyás Gergely akkori Miniszterelnökséget vezető miniszter egy tavalyi kormányinfón azt mondta, tudja, hogy mit javasolt Varga, de nem árulja el. Novák Katalin pedig azt mondta, hogy a döntést ő hozta, innentől pedig nincs relevanciája, hogy kinek a javaslatára, nyomásra vagy nem nyomásra tette. Arra azóta sem derült fény, hogy Orbán Viktornak miniszterelnökként milyen szerepe volt a kegyelmi ügyben.

Mindenesetre a kegyelmi botrány hatására tűnt fel a semmiből az addig leginkább Varga Judit volt férjeként ismert Magyar Péter, és építette fel magát annyira, hogy mára ő lett Magyarország miniszterelnöke. Kormányfőként pedig azt is elrendelte, hogy a belügyminiszter és az igazságügyi miniszter augusztus 31-ig soron kívül vizsgálja ki a bicskei gyerekotthonban 2005 és 2025 között történt jogsértéseket.

Később a szatyor fing is megszólalt: A Sándor-palota kiadja a kegyelmi ügy iratait a kormánynak.

Ajánlott cikkeink