Szerző: Kiss Ferenc

Május végére az államháztartás hiánya elérte a 3806,3 milliárd forintot, ami az egész évre tervezett deficit 90,2 százalékának felel meg – derült ki a Pénzügyminisztérium hétfői jelentéséből, amelyből kiderült, hogy az államháztartási hiány április végéhez képest nem emelkedett tovább.

A Tisza Kormány legfrissebb hírei

Ez pedig azért is kap különös figyelmet, mert Kármán András pénzügyminiszter korábban arról beszélt, hogy az új kabinet a vártnál kedvezőtlenebb költségvetési helyzetet örökölt, de egyértelművé tette: „a Tisza-kormány szakít az elmúlt évek gyakorlatával”, és nem tűri tovább a pazarlást. A tárcavezető korábban bejelentette, hogy a kormány a nyár végére pótköltségvetést terjeszt elő.

Májusig az államháztartás központi alrendszere 3806,3 milliárd forintos hiánnyal zárt, ez a költségvetési törvényben szereplő éves hiánycél 90,2 százaléka – tájékoztatott erről hétfőn a Pénzügyminisztérium. A központi alrendszeren belül a központi költségvetés 3694,8 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 70,9 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 182,4 milliárd forintos hiányt mutattak.

Májusban – egy hónap alatt – a központi alrendszer 43,5 milliárd forint többlettel zárt, szemben az előző évi azonos havi 129,5 milliárd forintos szufficittel. Ugyanakkor A májusi hiányadat kedvező fejleménynek tekinthető, mivel az államháztartás hiánya április végéhez képest nem emelkedett tovább.

A tárca közleménye szerint Az adó– és járulékbevételei az előző év első öt hónapjához képest 6 százalékkal magasabban alakultak. A költségvetés májusi bevételeit két egyszeri hatás is visszafogta.

• A tavalyi év azonos időszakához képest alacsonyabban alakultak a társaságiadó- és az áfabevételek. A társasági adóból származó bevétel 55,6 milliárd forinttal maradt el az egy évvel korábbitól. A bevételek alakulását jelentősen befolyásolta, hogy az év végi elszámoláshoz kapcsolódó befizetések határideje a munkaszüneti napok miatt 2025-ben és 2026-ban is június 1-jére tolódott. Emellett az idei, határidő előtti befizetések is elmaradtak a tavalyitól.
• Az általános forgalmi adóból származó bevétel szintén csökkent, 55,4 milliárd forinttal maradt el a 2025 májusában befolyt összegtől. A Pénzügyminisztérium szerint a különbség hátterében elsősorban a magasabb negyedéves bevallásokhoz kapcsolódó kiutalások, valamint az OSS (egyablakos rendszer) elszámolásainak alakulása áll.

Az év első öt hónapjában a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadások is meghaladták a tavalyi szintet. Május végéig – a 13. havi, valamint a részbeni 14. havi nyugdíjjal és ellátással együtt – 3699,2 milliárd forintot fizettek ki nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra, míg gyógyító-megelőző ellátásokra 1295 milliárd forint jutott.

Az állami közlekedési és közüzemi szolgáltatások támogatására az első öt hónapban 1191,7 milliárd forintot fordítottak, ami 144,5 milliárd forinttal haladta meg az előző év azonos időszakának összegét. A beszámoló szerint a növekedés hátterében elsősorban a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díjának szerződésből eredő emelkedése, valamint a közösségi közlekedési és közüzemi szolgáltatások támogatási igényeinek eltérő ütemezésű kifizetése áll.

Az állami beruházásokra az év első öt hónapjában összesen 334,5 milliárd forintot fordítottak, ami jelentősen meghaladja az előző év azonos időszakának szintjét. A kiadások alakulását elsősorban az egyes projektek előrehaladása befolyásolta, a növekedéshez pedig főként több útberuházáshoz kapcsolódó kifizetés járult hozzá.

„A lakástámogatásokra idén fordított 209,6 milliárd forint összegű költségvetési kiadás jelentősen meghaladta az előző év azonos időszakának szintjét. Ennek okai egyrészt a Vidéki Otthonfelújítási Program iránt folyamatosan növekvő érdeklődés, másrészt az állami alkalmazottak és a közfoglalkoztatottak részére nyújtott otthontámogatás voltak” – zárta jelentését a Pénzügyminisztérium.

A hiány várható alakulásával kapcsolatban Magyar Péter miniszterelnök korábban arról beszélt, hogy az idei évben a költségvetési deficit a GDP 6,8 százalékát is elérheti. A nemzetközi hitelminősítők legfrissebb értékelései szintén jelentős hiánnyal számolnak: a Fitch 6,4 százalékos, az S&P 6,8 százalékos, míg a Moody’s legalább 5,2 százalékos GDP-arányos hiányt prognosztizál 2026-ra.

Kármán András világossá tette: nem tűri a pazarlást

A Tisza-kormány szigorúbb költségvetési politikáját jól tükrözik Kármán András pénzügyminiszter legutóbbi kijelentései. A tárcavezető a múlt héten, a Parlamentben a politikusi fizetések csökkentéséről szóló vita során bírálta a Fidesz álláspontját, amely szerinte „kerekítési hibának” nevezte az ebből származó megtakarításokat.

„Megdöbbenéssel hallgattam, hogy a megbukott kormánypárt képviselői szerint 50 milliárd forint spórolás nem más, mint kerekítési hiba” – fogalmazott a pénzügyminiszter.

Hozzátette: a kormány számításai szerint ennyit lehetne megtakarítani a költségvetésben a politikusi fizetések és juttatások csökkentésével. Kármán András szerint az 50 milliárd forint korántsem tekinthető elhanyagolható összegnek. Emlékeztetett arra, hogy állítása szerint a Fidesz-kormány évente 17 milliárd forintot fordított gyermekvédelemre, és úgy véli, a korábbi költségvetési hiány kialakulásában szerepet játszott az a szemlélet, amely jelentéktelennek tekintette az ilyen nagyságrendű kiadásokat.

Kármán András egy másik megszólalásában a nemzetközi hitelminősítők döntésére reagált. Miután pénteken mindhárom nagy hitelminősítő megerősítette Magyarország adósságbesorolását, a pénzügyminiszter arról beszélt, hogy a Tisza-kormány rendkívül nehéz költségvetési helyzetet örökölt. A tárcavezető szerint az elmúlt hetekben világossá vált, hogy a leköszönő kormány a költségvetés állapotáról a valóságosnál kedvezőbb képet hagyott maga után.

Kármán András úgy fogalmazott, hogy a hiány már most jelentősen meghaladja az eredeti tervek időarányos részét, miközben az előző évek pazarló és átláthatatlan gazdálkodása komoly kihívások elé állította az országot. Majd kiemelte: „A Tisza-kormány szakít az elmúlt évek gyakorlatával. Elkötelezettek vagyunk a költségvetési egyensúly helyreállítása, az államadósság csökkentése, valamint az átlátható és kiszámítható költségvetési tervezés mellett. Olyan gazdaságpolitikát kívánunk folytatni, amely nem rövid távú politikai érdekekre, hanem hosszú távú stabilitásra épül.”