Kategória: Gazdasági hírek

  • Kamatstop kivezetése 2026: sok adós kerülhet bajba idén!

    Kamatstop kivezetése 2026: sok adós kerülhet bajba idén!

    A változó kamatozású jelzáloghiteleseket védő kamatstop eredetileg június 30-ig lett volna érvényben, de az ügyvivő Orbán-kormány április 17-én megszüntette ezt a határidőt. Most az új Tisza-kormányon múlik majd, mi lesz a sorsa. Ha megszűnne, az a jelenlegi kamatok alapján több százezer lakáshiteles törlesztőjét emelné meg jelentősen.

    Hitel és pénzügyi hírek, információk

    • A kamatstop sorsáról már az új kormány dönt, a Fidesz-kormány törölte a megszűnési határidőt
    • Kivezetése esetén több mint 200 ezer adós törlesztőrészlete nőne meg
    • A kamatstopot ideiglenes intézkedésnek szánták, de már 2022 óta védi és hozza kedvező helyzetbe a rövidebb kamatperiódusú lakáshitelek adósait

    A Portfolio elemzője szerintaz érintett 216 ezer hitelszerződés többségének mindössze 10 százalék körül vagy annál kisebb mértékben nőne a törlesztője a kamatstop kivezetése után, ami az adósok számára havi néhány ezer forint pluszkiadást jelentene. Aki nagyobb hitelösszeget vett fel, a jövedelméhez képest magasabb a törlesztője, vagy hosszabb a hátralevő futamideje, annak akár 30–40 százalékkal is emelkedhet a havi fizetni valója. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint ebbe a kategóriába közel 21 ezer adós tartozik.

    Hogyan működik a kamatstop – és miért ideiglenes?

    A kamatstopot 2022 elején vezették be azzal a céllal, hogy megvédjék a változó kamatozású hitellel rendelkező adósokat a drasztikus kamatemelkedéstől. Lényege, hogy a bankok nem alkalmazhatják az aktuális piaci referenciakamatokat, hanem a 2021. október 27-i, lényegesen alacsonyabb szinteket kötelesek alkalmazni az érintett hitelekre.

    Az intézkedés a 3 és 12 havi BUBOR-hoz, 3 havi EURIBOR-hoz és egyéb mutatókhoz kötött, legfeljebb 5 éves kamatperiódusú, nem kamattámogatott hitelekre vonatkozik.

    Bár a 2022 második felében és 2023-ban jellemző két számjegyű referenciakamatok mostanra egy számjegyűre csökkentek, de még mindig jóval magasabbak, mint a kamatstop-rendeletben meghatározott értékek. A BUBOR 6,26–6,31, a BIRS 5,85–6,02, az állampapír-referenciahozamok 5,90–5,93 százalékosak, ami a portfolio.hu elemzése szerint azt jelenti, hogy az érintett jelzáloghitelek kamata nagy átlagban 5,7 százalék helyett 9–10 százalék között lenne kamatstop nélkül.

    A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a kamatstop jelenleg nagyságrendileg 216 ezer adóst véd, de a számuk folyamatosan csökken. Az eredeti, közel 300 ezer fős létszám végtörlesztések és fixálások révén zsugorodott ennyire. Ezek az adósok négy éve megszokhatták, hogy a törlesztőjük fix, miközben eredetileg változó kamatú hitelt igényeltek – magyarázta Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

    Mennyivel nőne a törlesztő? – Két életszerű példa

    A kivezetés hatása az adott hitel referenciakamatától, futamidejétől és fennálló tartozásától függ. A BiztosDöntés.hu elemzője két konkrét példán mutatja be a különbséget.

    Az egyik egy klasszikus, 5 éves kamatperiódusú lakáshitel, amelynek fennálló tartozása9 millió forint, a hátralévő futamidő 10 év, a kamatfelár, vagyis leegyszerűsítve a bank munkadíja és haszna, 3,5 százalék. A referenciakamat és a kamatfelár összegéből számított ügyleti kamat 9,3 százalékra nőne, ami azt eredményezné, hogy a havi törlesztőrészlet 103 ezer forintról 115 ezer forintra emelkedne. Mindez 12 000 forint (+11,6 százalék)többletterhet róna az adósra.

    Egy régebbi, 3 havi BUBOR-hoz kötött hitelnél,ahol 5 millió forint a fennálló tartozás, és a hátralévő futamidő 7 év, a törlesztő nagyságrendileg 68 ezer forint havonta. Ez a kamatstop kivezetése esetén 79 500 forintra ugrana. A havi többletteher 11 500 forinttal (+17 százalékkal) nőne.

    Gergely Péter kiemelte, hogy az április 12-i választások után a piaci kamatlábak csökkenni kezdtek, az 5 éves BIRS például április közepétől közel 0,82 százalékponttal mérséklődött. Ha ez a trend tartós marad, akkor a kamatstop kivezetése nem lesz annyira fájdalmas, mint a 2023-as kamatcsúcsok idején lett volna.

    Mi várható az új kormánytól?

    A kamatstop a legutóbbi rendeletmódosítás értelmében 2026. június 30-ig élt volna, de az ügyvivő Orbán-kormány április 17-én kivette a rendeletből a határidőt. Ez azt jelenti, hogy az új kormányzatnak kell majd döntenie, meghosszabbítja vagy megszünteti a kamatstopot, esetleg fokozatosan vezeti ki, más eszközzel is segítve az érintett adósokat.

    Bár a Tisza Párt jelöltjei már a választási kampány során is többször beszéltek arról, hogy piactorzító hatásuk miatt fokozatosan ki kell majd vezetni a különféle árkorlátozó intézkedéseket, a kamatstoppal kapcsolatban a Tisza egyelőre nem nyilatkozott. Megkérdeztük a sajtóközpontot, de nem érkezett válasz.

    A kivezetés mellett szól, hogy a kamatstop a bankok és az egész gazdaság számára kedvezőtlen, de a „mikor” és a „hogyan” kulcskérdés.

    Vélemény:

    Egy dolgot biztosra vehetünk: Az új Tisza Kormány nem fogja hagyni, hogy bajba kerüljenek az adósok, biztos találnak erre valamiféle pénzügyi megoldást!

  • Kiderült, melyik tőkealapnak kik a tényleges tulajdonosai!

    Kiderült, melyik tőkealapnak kik a tényleges tulajdonosai!

    Az MNB reputációját helyre kell állítani, a rendőrségi ügyekben a jegybank készen áll arra, hogy segítsék az igazságszolgáltatás munkáját, és szeretnék a feleslegessé vált ingatlanjaikat értékesíteni – egyebek mellett ezekről beszélt Varga Mihály jegybankelnök, aki a HVG-nek adta az első interjút.

    Varga Mihály az interjúban elmondta, hogy örömmel támogatja az MNB az új kormány gazdaságpolitikáját akkor, ha először is tudják, hogy ez mit jelent, és ha az nem gerjeszt inflációt.

    „Az igazság pillanata akkor érkezik el, amikor az új kormány átvizsgálja az idei költségvetést, az ősszel beterjeszti a 2027-est, és ad a piacnak egy olyan középtávú államháztartási pályát, forgatókönyvet, aminek alapján a befektetők be tudják árazni, mekkora kockázati felárral számoljanak a forintalapú eszközök után” – közölte az MNB vezetője. Arra a felvetésre, hogy a Goldman Sachs prognózisa szerint a 350-es szintig érdemes spekulálni a magyar valuta erősödésére, Varga így reagált:

    „A Goldman Sachs helyében kicsit óvatosabb lennék a jövendöléssel.”

    Varga Mihály szerint az új kormány nincs könnyű helyzetben a vállalásaival, mert a költségvetés hiánya a befektetők szerint is magas, célszerű lenne a GDP 5 százaléka körül tartani. „A hitelminősítők májusban valószínűleg adnak az új kormánynak türelmi időt, amíg kialakítja saját gazdaságpolitikáját és intézményrendszerét, de ez gyorsan elmúlik. Legkésőbb ősszel már nem lesznek jóindulatúak” – fogalmazott Varga.

    Infláció:

    Mint mondta, fenntartja, hogy 2026 első felében a jegybanki toleranciasáv felső széle alatt marad az infláció, de az év második felében 5 százalék fölé kerülhet. „Várjuk, hogy az új kormánynak milyen fiskális lépései lesznek – természetesen mi is hallottuk az áfa- és a személyijövedelemadó-csökkentési, családipótlék-emelési szándékokat. Még az új parlament sem ült össze, megvárjuk, hogy milyen kormányprogram születik. Alapvetően jó munkakapcsolatra törekszünk az új kormánnyal” – mondta a jegybank elnöke.

    Az MNB-s alapítványi ügyekről azt mondta, hogy iratokat kért be tőlük a Nemzeti Nyomozó Iroda, ezeket átadták. Az MNB felügyelőbizottsága lefolytatott egy vizsgálatot, ezek alátámasztják az ÁSZ megállapításait, ezért is tettek feljelentést az ügyben.

    „Megtehette volna a jegybank, hogy az alapítványt és a vagyonkezelőjét megszünteti, dőljön be az egész úgy, ahogy van. A veszteség várható nagyságát mérlegelve úgy döntöttünk, hogy igyekszünk menteni, ami ebből menthető. Az új menedzsment az elmúlt egy évben több mint százmilliárd forintot faragott le a hiányból” – mondta Varga.

    A magántőkealapokkal kapcsolatban Varga beszélt arról is, hogy a 2027 júliusától hatályba lépő, uniós szintű, új pénzmosás-megelőzési szabályok miatt a tényleges tulajdonosi nyilvántartás rendszerének koncepcionális átalakítására van szükség. „Csodára azonban nem kell számítani. A magyar bankrendszer hitelezési gyakorlata az elmúlt években átláthatóvá vált, és a sajtó is végzi a munkáját. Jó közelítéssel tippelte meg, hogy melyik tőkealapnak kik a tényleges tulajdonosai. Transzparenciára van szükség, az MNB is arra fog törekedni” – fogalmazott. Tehát biztos, hogy az Orbán Viktorhoz közeli strómanok fosztották ki az országot!

  • Friss adatok jöttek a KSH-tól, erre sokan nem számítottak!

    Friss adatok jöttek a KSH-tól, erre sokan nem számítottak!

    Alacsony bázisról ugyan, de éves és negyedéves bázison is bővült a magyar gazdaság – közölte a KSH. Bár a részletek nem ismertek, a növekedéshez leginkább a szolgáltatások járultak hozzá, de a hosszú ideje a gazdaság „kerékkötőjének” számító ipar teljesítménye is hozzájárult a bővüléshez. A költségvetési törvényben szereplő GDP-várakozást azonban aligha képes tartani a magyar gazdaság.

    A nyers adatok és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a  bruttó hazai termék (GDP) volumene egyaránt 1,7 százalékkal múlta felül 2026 első negyedévében az előző év azonos időszakit – közölte első becslésében a Központi Statisztikai Hivatal. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – a gazdaság teljesítménye 0,8 százalékkal bővült.

    A bruttó hazai termék növekedéséhez leginkább a szolgáltatások, ezen belül legfőképpen a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység járult hozzá. Az ipar teljesítménye hosszú idő után szintén pozitívan befolyásolta a GDP alakulását.

    Az első negyedéves adat részletes bontása nem ismert egyelőre, azt május 2-án teszi közzé a hivatal.

    Pozitív meglepetés

    A tényadat pozitív meglepetés, meghaladta a várakozásunkat és a konszenzust is – közölte az adatokra reagálva az Erste Bank makrogazdasági elemzője. Nagy János szerint a KSH előzetes gyorskommentárjának ipar teljesítményére vonatkozó része arra utal, hogy a jövőhéten megjelenő ipari termelési adatok masszív felpattanást jelezhetnek márciusra vonatkozóan. Feltehetően a választások előtti jóléti intézkedések is manifesztálódhattak az első háromhavi adatokban.

    „Előretekintve a mostani, második negyedévtől a politikai bizonytalanság oldódása is segítheti a gazdasági aktivitást. A szerdán megjelent áprilisi felmérések szerint – szemben az európai trendekkel – számottevően javult az üzleti bizalom itthon. Rövid távon negatív növekedési kockázat a közel-keleti háború elhúzódásából és a költségvetési kiadási oldalának esetleges csökkentéséből fakadhat” – összegezte az elemző.

    Nagy János szerint kedvező, hogy sajtóhírek szerint az év második felében érdemben nőhet a hazai akkumulátorgyárak kapacitás-kihasználtsága. Ugyanakkor jelentős felfelé mutató kockázatot hordoz az uniós források felszabadításának és lehívásának lehetősége, feltehetően nagyobb volumenben inkább a jövő évtől kezdődően. Mint ismert, tavaly fél százalékkal bővült a gazdaság, a tavalyi negyedik negyedévben pedig visszafogott tempóban (0,2 százalékkal), de növekedett a GDP – 0,2 százalékkal bővült.

    Túl a stagnáláson

    Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint a friss GDP-adat érdemi pozitív meglepetést hozott. 2026 első negyedévében a magyar gazdaság negyedéves bázison 0,8 százalékos növekedést regisztrált. Ez megegyezik az adatra legoptimistább előrejelzést adó ING Bank előzetes várakozásával. A tavalyi év alacsony bázisát is figyelembe véve az éves bázisú index 1,7 százalékra ugrott. 

    Hasonlóan dinamikus év/év növekedésre legutóbb 2023 folyamán láttunk példát, de az is csak egy kiugró adat volt. A legfrissebb adatok alapján már a negyedik egymást követő negyedévben mutat növekedést a magyar gazdaság.

    Virovácz Péter szerint ez arra utal, hogy az ország túljuthatott a hosszan tartó stagnálás időszakán. Ezt erősíti az is, hogy az elmúlt egy évben negyedéves összevetésben átlagosan 0,425 százalékos bővülést mértek. Hasonló, tartós növekedési szakaszra legutóbb 2023 második negyedéve és 2024 első negyedéve között volt példa.

    Nem meglepő módon a szolgáltatások tudták leginkább segíteni a teljesítményt. Ezen belül is a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység volt a húzóerő. Emellett az első negyedévben az ipar is pozitívan tudott hozzájárulni az összteljesítményhez. Az ING Bank jelenlegi alapforgatókönyve – amely a geopolitikai helyzetet és az energiaárak alakulását is figyelembe veszi – 2026-ra körülbelül 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol.

    De a legfrissebb hírek alapján egyre valószínűbbnek tűnik, a konfliktus elhúzódik, ami tartósan magas energiaárakat eredményezhet. Ez éppen akkor jelentene komoly kihívást a magyar gazdaságnak, amikor az végre erőre kaphatna, így a kilátásokat jelentős bizonytalanság övezi. Virovácz Péter szerint bárhogy is alakul a helyzet, a növekedés szerkezete várhatóan nem változik érdemben. Idén elsősorban a fogyasztás lehet a gazdaság motorja, amit a költségvetési élénkítés, és a választások után átmenetileg javuló lakossági és üzleti bizalom is támogathat. Ugyanakkor például a Hormuzi-szoros esetleges tartós blokádja komoly kockázatot jelentene ezen a téren.

    Még korai felülvizsgálni a növekedési pályát

    A vártnál kedvezőbb 2026 első negyedéves magyar GDP‑adat, valamint az ezzel egy napon publikált, szintén pozitív meglepetést okozó német GDP‑számok összességében mindenképpen jó hírnek tekinthetők, és felfelé mutató kockázatot jelentenek a növekedési előrejelzésünk szempontjából – mutatott rá Rodic Ádám, az MBH Bank makrogazdasági elemzője

    „Alapesetben ezen adatok alapján indokolt lenne az idei növekedési pálya felülvizsgálata és előrejelzésünk emelése is, különösen annak fényében, hogy a külső kereslet szempontjából kulcsfontosságú német gazdaság teljesítménye is stabilabb képet mutat. Ugyanakkor a pozitív híreket jelenleg érdemben ellensúlyozzák a mezőgazdaságot övező lefelé mutató kockázatok. Az egyre aggasztóbb hírek az aszályhelyzetről, valamint az ebből fakadó termelési kockázatok növelik annak esélyét, hogy a mezőgazdaság 2026-ban negatív hozzájárulást adjon a GDP‑hez. Emellett az esetlegesen szükségessé váló költségvetési kiigazítások is fékezhetik a belső keresletet, ami rövid távon mérsékelheti a növekedési lendületet” – fejtett ki a szakértő.

    Az MBH Bank ezen ellentétes irányú hatások miatt egyelőre kiváró álláspontot tart, így jelenleg nem változtat 2026‑ra vonatkozó 1,6 százalékos GDP‑növekedési várakozásán.

    „Az EU‑források feloldásának emelkedő valószínűsége középtávon továbbra is érdemi támogató tényező lehet, azonban ennek növekedési hatása várakozásunk szerint csak 2027-től kezd érdemben megjelenni a gazdaságban. Ennek megfelelően a 2027‑re vonatkozó 3,1 százalékos növekedési előrejelzésünket sem módosítjuk a jelenlegi információk alapján” – mondták.

    A leköszönő magyar kormány a tavaly nyáron elfogadott költségvetési törvényben 4,10 százalékos növekedés prognosztizált 2026 egészére, ám menet közben kiigazították a büdzsét, amiben már 3,1 százalékos növekedéssel számolnak. Az elemzői várakozások azonban jóval visszafogottabbak.

    Az MNB 1,7, az Európai Bizottság 2,3, az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) 1,9, az EBRD (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) 2 százalék körüli növekedést prognosztizál.

  • OMV: hosszú távon az üzemanyagok árát is érinti az intézkedés!

    OMV: hosszú távon az üzemanyagok árát is érinti az intézkedés!

    Az OMV jelentősen megemelte 2026-os energiaár-előrejelzéseit, miután az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása súlyos zavarokat okozott az ellátási láncokban és felhajtotta az olajárakat. Az osztrák olaj- és gázipari vállalat az első negyedévben a vártnál jobb üzemi eredményt ért el.

    Üzemanyagok árváltozása, hírek

    Az OMV csütörtökön megemelte 2026-os energiaár-előrejelzéseit. Az osztrák vállalat közölte, hogy a magasabb árak várhatóan ellensúlyozzák majd az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása miatt bekövetkező alacsonyabb termelést – jelentette a Reuters a cég első negyedéves pénzügyi jelentésére hivatkozva.

    Az olaj- és gázipari vállalat a Brent átlagárára vonatkozó 2026-os becslését a korábbi hordónkénti 65 dollárról 85–95 dollárközé emelte, abból a feltételezésből kiindulva, hogy a Hormuzi-szorost június végéig nyitják újra.

    Az iráni háborúban a Hormuzi-szoros hajóforgalma szinte teljesen leállt, ami megzavarta az ellátási láncokat és a piac pánikba esett. A Brent típusú olaj ára az elmúlt hetekben 110 dollár fölé emelkedett, és csütörtökön elérte négyéves csúcsát.

    „Miközben a finomítói marzsok továbbra is magas szinten maradnak, a szigorúbb szabályozás és a kormányzati beavatkozások – például az üzemanyagár-plafonok és az adóváltozások az OMV működési országaiban – negatívan hathatnak az üzletág eredményeire” – közölte a vállalat.

    Az üzemanyagok árába Magyarországon is történt beavatkozás: március 10-től a kormány védett árat alkalmaz mind a benzin, mind a gázolaj árára. Brüsszel szerdán kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen, többek között emiatt is.

    Az OMV-t Ausztriában is negatívan érinti az energiaár-robbanás: az osztrák állam új szabálya előírja, hogy az üzemanyagárak emelkedéséből származó többlet-áfabevételt alacsonyabb üzemanyagadón keresztül vissza kell juttatni a fogyasztóknak, így korlátozva a kiskereskedők árrését.

    Mint lapunk rávilágított, az egyik legnagyobb kereskedő szerint egymilliárd hordó olaj garantáltan eltűnt a piacról, ami felhajtja az árat. A Vitol olajkereskedő vezérigazgatója, Russel Hardy a hétvégén arról beszélt, hogy az olajpiac már most garantáltan egymilliárd hordós kiesett kínálattal néz szembe, részben a Hormuzi-szoroson keresztülhaladó forgalom helyreállításának időigénye miatt.

    Korábban a Nemzetközi Energiaügynökség is minden idők legnagyobb kínálati sokkjának nevezte a Hormuzi-szoros lezárását. A békeidőben a globális olajkínálat mintegy ötödét bonyolító átjárón szinte egyáltalán nem jutnak át hajók, szemben az iráni háború előtti időszakot jellemző napi 135 hajós átlaggal. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) kedden úgy fogalmazott, hogy „a Hormuzi-szoroson átmenő hajóforgalom február óta gyakorlatilag leállt”, az iráni háború kitörése óta 95,3 százalékkal csökkent.

    Az osztrák cég közölte azt is, arra számít, hogy az idei évben a gázár 35–40 euró lesz megawattóránként, szemben a februári, 30 euró/megawattóra alatti előrejelzéssel.

    Az OMV az energiaár-robbanás ellenére is felülteljesítette a várakozásokat

    A társaság 1,03 milliárd eurós üzemi eredményről számolt be az első negyedévre, ami némileg meghaladta az elemzők egymilliárd eurós várakozását a vállalat által készített felmérés szerint. Az eredményt a vártnál erősebb energiaszektorbeli teljesítmény támogatta.

    Az eredmény a jelenlegi beszerzési költségeken alapul, és nem tartalmazza az egyszeri tételeket, valamint az energiakészletekhez kapcsolódó rövid távú nyereségeket és veszteségeket.

    Az OMV arról is beszámolt, hogy a Borouge hozzájárulása alacsonyabb volt, miután a vállalat márciusban logisztikai fennakadásokkal és a közel-keleti háború miatti költségnövekedéssel nézett szembe. A Borouge egy Abu Dhabi-i székhelyű petrolkémiai vállalat, ami az Abu Dhabi National Oil Company és az osztrák Borealis vegyes vállalata. A Borealis a világ egyik vezető vegyipari vállalata, amelynek az OMV 75 százalékban a többségi tulajdonosa.

  • Magyar Péter Brüsszelben tárgyalt, és jó hírek érkeztek!

    Magyar Péter Brüsszelben tárgyalt, és jó hírek érkeztek!

    Tekintettel arra, hogy Magyar Péter még nem megválasztott miniszterelnök, a tárgyalások informálisak voltak, ami azt jelenti, hogy semmiféle megállapodás megkötése, aláírása nem történt, nem történhetett meg írja a HVG.

    A tárgyalások menetére rálátó források szerint azonban a brüsszeli egyeztetés előrelépésnek tekinthető azt követően, hogy két körben is magas beosztású személyek tárgyaltak mindkét fél részéről.

    A korábbi egyeztetéseken a leendő magyar kormány miniszterjelöltjei, míg a Bizottság részéről az elnök kabinetfőnöke és a bizottsági bürokratikus struktúra csúcsán álló főigazgatók vettek részt. Magyar Pétert a mostani útjára Orbán Anita külügyminiszter kísérte el, aki a korábbi egyeztetéseken is részt vett.

    Más forrásból úgy értesültünk, hogy a bizottsági tisztviselők kifejezetten pozitívan nyilatkoztak a magyar fél felkészültségéről,azonban Brüsszelben sokkal óvatosabbak a pénzek lehívásával kapcsolatban, mint Budapesten.

    A legégetőbb kérdés a 10,4 milliárd eurós helyreállítási alap, amelyet augusztus 31-ig fel kellene használnia a Magyarországnak, egyelőre azonban a pénz a korrupciós kockázatok és az uniós források felhasználásának átláthatatlansága miatt elérhetetlenek. A problémák megoldására három éve volt az Orbán-kormánynak, az első egy évben történtek is lépések, azonban ezt követően már nem.

    A hivatalba lépő Tisza-kormánynak így nagyon kevés ideje maradt, ezért is kezdődtek meg az egyeztetések a Bizottsággal rögtön a választások után. Magyar részről három területre kell összpontosítani: a tagállamok által meghatározott 27 szupermérföldkő teljesítésére, a helyreállítási tervben vállalt reformok, illetve beruházások elvégzésére.

    Ha az új magyar kormány eredményt akar elérni, akkor módosítania kell a nemzeti tervet. Ezt csak azt követően tudják megtenni, ha már hivatalba léptek. A módosított tervet az Európai Bizottságnak értékelnie kell, majd ajánlást kell megfogalmazniuk, amit még a tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk. Ezzel párhuzamosan el kell végezni a szükséges jogszabály-módosításokat és az új törvények elfogadását.

    Nagy kérdés, hogy a 10,4 milliárd euróból végül mennyi lesz elérhető. Egy magas rangú brüsszeli bürokrata néhány napja azt mondta az EUrologusnak: nem tartja valószínűnek, hogy az egész összeget fel tudja szabadítani Magyarország, egyszerűen az idő rövidsége és a feladat nagysága miatt, a magyar ambíció azonban az, hogy lehetőleg a teljes keretet le tudja hívni az ország. Más megközelítésből:

    a Bizottság kiindulási pontja, hogy a 6,5 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatásra kell koncentrálni, a magyar fél azonban a teljes, kedvezményes hitellel növelt keretet célozza meg.

    A folyamatos egyeztetések azt célozzák, hogy minél pontosabban körül lehessen határolni, milyen mozgástere lesz a magyar kormánynak. Az Európai Bizottság már tavaly közzétett egy javaslatot, amit felhasználva több kormány is egyszerűsítette a helyreállítási alapokhoz való hozzáférés és a felhasználás folyamatát. Magyar részről is várható hasonló, például a már elvégzett, de el nem számolt uniós fejlesztések idecsatornázásával, vagy a fejlesztési banknál elvégzett tőkeinjekció formájában. Ezek azonban mind olyan lépések, amelyekhez szükséges a nemzeti helyreállítási terv módosítása.

    Úgy tudjuk, hogy Brüsszelben nyitottak erre a menetrendre és az eljárások gyors lefolytatására. Más csak azért is, mert a brüsszeli bürokraták az elmúlt évek magyar kormánnyal folytatott harcainak köszönhetően meglehetősen tisztában vannak a magyar körülményekkel, folyamatokkal, adatokkal. Ursula von der Leyennel történt találkozója után kértük Magyar Pétert arra, hogy értékelje a megbeszélést.

    Nincsen semmi olyan fejlemény, amit eddig nem ismertünk, olyan feltételeket szab a Bizottság és olyanokat fogunk elfogadni, amelyek jók a magyar embereknek, a vállalatoknak, amely a magyar érdekeket szolgálják. Ezt fogjuk tenni, jó úton haladunk, azt tudom mondani, minden területen, legyen szó uniós pénzekről, legyen szó az Erasmus-ösztöndíj lehetőségéről. Sok mindent érintettünk, szerintem egy nagyon konstruktív és előremutató beszélgetés volt

    – fogalmazott a leendő miniszterelnök az EUrologusnak. Kijelentette, hogy május 25-e körül tervez ismét Brüsszelbe látogatni, amikor viszont már meg fogják kötni azt a megállapodást, „ami alapján Magyarország és a magyar emberek meg fogják kapni a nekik járó 10,4 milliárd eurót”.

    Úgy tudjuk, szóba került még az eredetileg 16,1 milliárd eurós védelmi hitel ügye (amely Brüsszel elbírálására vár) és a napi 1 millió eurós migrációs bírság is. A Bizottság elnökével nemcsak a források felszabadításról egyeztetett Magyar Péter, hanem más, az uniós napirenden lévő kérdésről: a bővítésről, a következő hétéves költségvetésről, a geopolitikai helyzetről.

    Megbeszéltük a Magyarországnak szánt, korrupció és jogállamisági aggályok miatt befagyasztott uniós források felszabadításához szükséges lépéseket. Az Európai Bizottság támogatni fogja a munkájukat e problémák megoldásában és a közös európai értékekkel való összhang megteremtésében. Továbbra is szorosan együttműködnek majd munkatársaink. Egy virágzó Magyarországért, amely közös európai otthonunk középpontjában áll

    – ezt posztolta közösségi oldalán a találkozó után Ursula von der Leyen.

    Kifejezetten az európai napirend szerepelt az Antonio Costával megtartott találkozón. Június 18-án ugyanis már Magyar Péter fogja miniszterelnökként képviselni Magyarország az Európai Tanács rendes ülésén. A napirend összeállításáért a Tanács elnöke felel, így a várható témákról esett szó a Costa–Magyar-találkozón.

  • Tisza Párt: jelentős minimálbér-emelés jöhet jövőre – ennyivel nőhet a fizetés

    Tisza Párt: jelentős minimálbér-emelés jöhet jövőre – ennyivel nőhet a fizetés

    A minimálbér kérdése ismét a figyelem középpontjába került, miután a Tisza Párt is megszólalt a bérek emelésének szükségességéről. A párt szerint a jelenlegi fizetések sok esetben már nem fedezik a megélhetési költségeket, ezért a következő években komoly változásokra lehet szükség.

    A javaslatok alapján a minimálbér emelése nemcsak gazdasági, hanem társadalmi kérdés is, hiszen több százezer dolgozót érint közvetlenül mondta Magyar Péter.


    Mennyivel nőhet a minimálbér?

    A jelenlegi számok alapján a minimálbér már most is emelkedő pályán van, azonban a Tisza Párt ennél nagyobb ütemű növekedést tart szükségesnek.

    A szakértői becslések szerint a következő években:

    A pontos összegek azonban még nem véglegesek, hiszen ezek mindig a gazdasági helyzettől, az inflációtól és a költségvetési lehetőségektől függenek.

    Minimálbér emelés 2026–2027 – várható összegek

    Év Bruttó minimálbér Nettó minimálbér Változás
    2025 266 800 Ft 177 400 Ft
    2026 322 800 Ft 214 600 Ft +11%
    2027 (becslés) 350 000 – 370 000 Ft 232 000 – 245 000 Ft +8–12%
    Fontos: a 2027-es adatok becslések, a végleges minimálbért a gazdasági helyzet és a kormányzati döntések határozzák meg.

    👉 A legfrissebb gazdasági híreket itt követheted


    Miért van szükség emelésre?

    Az egyik legfontosabb indok az infláció. Az elmúlt években jelentősen nőttek az árak, miközben sokak fizetése nem követte ezt a tempót.

    A Tisza Párt szerint a bérek felzárkóztatása elengedhetetlen ahhoz, hogy a dolgozók meg tudjanak élni a fizetésükből, és ne csökkenjen tovább a vásárlóerő.

    Emellett a munkaerőpiaci helyzet is indokolja az emelést: egyre több ágazatban jelentkezik munkaerőhiány, amit magasabb bérekkel lehetne enyhíteni.


    Kik járhatnak a legjobban?

    A minimálbér-emelés leginkább azokat érinti, akik jelenleg is az alsó bérkategóriában dolgoznak. Ide tartoznak például:

    • a kereskedelemben dolgozók
    • a vendéglátásban foglalkoztatottak
    • a fizikai munkát végzők egy része

    Ugyanakkor az emelés hatása ennél szélesebb körben is érezhető lehet, hiszen a bérek általában egymáshoz igazodnak.


    Milyen hatása lehet a gazdaságra?

    A béremelés nemcsak a dolgozók pénztárcáját érinti, hanem a gazdaság egészére is hatással van.

    Pozitív hatás lehet:

    • növekvő fogyasztás
    • élénkülő gazdasági aktivitás

    Ugyanakkor a vállalkozások számára kihívást jelenthet a magasabb bérköltség, különösen a kisebb cégek esetében.

    Ezért a minimálbér-emelés kérdése mindig egyensúlyt igényel a munkavállalók és a munkaadók érdekei között.


    Mikor jöhet a változás és hogyan?

    Vizsgálják az szja 9%-ra való csökkentését is. A minimálbér emeléséről minden évben egyeztetések zajlanak, és a döntések általában az adott év gazdasági helyzetét tükrözik.

    A jelenlegi tervek alapján a változások már a következő évben is megjelenhetnek, de a pontos időpont és mérték még nem ismert.

    A legfrissebb fejlemények folyamatosan érkeznek, ezért érdemes követni a napi híreket is, ahol minden fontos információ egy helyen elérhető.


    Összegzés

    A Tisza Párt minimálbér-emelési javaslata új lendületet adhat a bérekről szóló vitának. Bár a konkrét számok még nem véglegesek, az biztos, hogy a következő években a fizetések kérdése kulcsfontosságú téma marad.

    A dolgozók számára az emelés komoly segítséget jelenthet, ugyanakkor a gazdaság egészére gyakorolt hatásokat is figyelembe kell venni.

  • Nyugdíjkalkulátor 2026–2027: így számolhatod ki, mennyi nyugdíjra számíthatsz

    Nyugdíjkalkulátor 2026–2027: így számolhatod ki, mennyi nyugdíjra számíthatsz

    Egyre többen szeretnék előre tudni, mennyi nyugdíjra számíthatnak a következő években. A nyugdíjkalkulátor 2026–2027 időszakra különösen hasznos lehet, hiszen a gazdasági változások, az infláció és a bérek alakulása mind hatással vannak a későbbi nyugdíj összegére.

    Sokan csak a nyugdíjba vonulás előtt kezdenek el számolgatni, pedig már jóval korábban is érdemes megnézni a várható összeget. Egy egyszerű kalkulátor segítségével gyors becslést kaphatunk arról, hogy mennyi pénzből kell majd gazdálkodnunk időskorunkban.


    Hogyan működik a nyugdíjkalkulátor 2026–2027?

    A nyugdíjkalkulátor alapvetően több adatból dolgozik. Ilyen például:

    • a jelenlegi életkor
    • a ledolgozott évek száma
    • a várható nyugdíjba vonulás időpontja
    • az átlagos kereset

    Ezekből az adatokból a rendszer egy becsült nyugdíjösszeget számol. Fontos azonban, hogy ez csak iránymutatás, a végleges nyugdíj összege ettől eltérhet.

    Ha szeretnéd követni a legfrissebb gazdasági híreket és változásokat, érdemes megnézni a hírkereső oldalunkat, ahol folyamatosan frissítjük az információkat.

    🧮 Nyugdíjkalkulátor 2026–2027 példa

    Nyugdíj kalkuláció 2026 – mennyi lehet a nyugdíjad?

    Sokan nem tudják: a nyugdíj összege nem fix, hanem több tényezőtől függ. Mutatunk egy egyszerű, valósághoz közeli példát.

    Példa: 300 000 Ft fizetés

    • Átlagos nettó fizetés: 300 000 Ft
    • Szolgálati idő: 40 év
    • Nyugdíjszorzó: kb. 70–80%

    Várható nyugdíj: 180 000 – 230 000 Ft / hó

    Példa: 400 000 Ft fizetés

    • Átlagos nettó fizetés: 400 000 Ft
    • Szolgálati idő: 40 év

    Várható nyugdíj: 240 000 – 310 000 Ft / hó

    Fontos: a pontos nyugdíj függ a bejelentett jövedelemtől, a valorizációs szorzóktól és attól is, mikor mész nyugdíjba.


    Milyen tényezők befolyásolják a nyugdíj összegét?

    A nyugdíj nem egy fix szám, hanem több tényező eredménye. A legfontosabbak:

    Az egyik legnagyobb hatása a szolgálati időnek van. Minél több évet dolgozik valaki, annál magasabb lehet a nyugdíja. Emellett a keresetek is kulcsszerepet játszanak, hiszen a nyugdíj számításakor az átlagjövedelmet veszik alapul.

    Az infláció szintén meghatározó tényező. A következő években várható gazdasági folyamatok jelentősen befolyásolhatják a nyugdíjak reálértékét.

    A legfrissebb hírek szerint a nyugdíjakkal kapcsolatos változások folyamatosan napirenden vannak, ezért érdemes figyelni a napi friss híreket is.


    Mire számíthatunk 2026–2027-ben?

    A szakértők szerint a következő években a nyugdíjak alakulását elsősorban a gazdasági helyzet határozza meg. A bérek növekedése és az infláció közötti egyensúly kulcsfontosságú lesz.

    A nyugdíjkalkulátorok jelenlegi adatai alapján sokan meglepődnek azon, hogy a várható nyugdíj alacsonyabb lehet a jelenlegi fizetéshez képest. Éppen ezért egyre fontosabb az előre tervezés.


    Érdemes már most kalkulálni?

    A válasz egyértelműen igen. Minél korábban kezd el valaki foglalkozni a nyugdíjával, annál több lehetősége van felkészülni.

    Egy kalkuláció segíthet abban, hogy:

    • reális képet kapjunk a jövőről
    • időben elkezdjünk megtakarítani
    • elkerüljük a kellemetlen meglepetéseket

    Hol találod a legfrissebb információkat?

    A nyugdíjjal kapcsolatos szabályok és számítások folyamatosan változnak. Ezért érdemes rendszeresen követni a legfontosabb híreket.

    A legfrissebb információkat és változásokat egy helyen is megtalálod, ahol folyamatosan frissülnek a gazdasági és nyugdíj hírek.


    Fontos 🧮

    A nyugdíjkalkulátor 2026–2027 időszakra hasznos eszköz mindenkinek, aki szeretné tudni, mire számíthat a jövőben. Bár a számítások csak becslések, mégis fontos iránymutatást adnak.

    A legfontosabb, hogy ne az utolsó pillanatban kezdjünk el foglalkozni a kérdéssel. A tudatos tervezés és a rendszeres tájékozódás segíthet abban, hogy biztonságosabb anyagi helyzetben tölthessük az időskorunkat.

    👉 Fontos: Nyugdíjkorhatár és kedvezmények

  • Euróbevezetés Magyarországon: Már a céldátumról beszélnek!

    Euróbevezetés Magyarországon: Már a céldátumról beszélnek!

    Magyarországon új lendületet kapott az euró bevezetésének ügye: Kármán András leendő pénzügyminiszter már az első lépések között jelezte, hogy elindítaná a folyamatot. A szakértők szerint ez nemcsak gazdaságilag indokolt, hanem stratégiailag is helyes irány: az euróhoz vezető út fegyelmet, kiszámíthatóságot és hosszú távú stabilitást hozhat, vagyis éppen azokat az alapokat, amelyekre a fenntartható felzárkózás épülhet.

    Magyarország 2004-ben, az EU-hoz való csatlakozáskor vállalta, hogy idővel bevezeti az eurót. A szükséges feltételek teljesítése azonban rendre elmaradt. Most viszont ismét előtérbe került a kérdés. A kormányváltással várhatóan Kármán András kerül a Pénzügyminisztérium élére, aki már első, a Magyar Nemzeti Bankba tett hivatalos látogatásán egyértelművé tette:

    napirendre tette az euró bevezetésének elindítását.

    Samu János és Gyurcsik Attila a Concorde Értékpapír Zrt. legfrissebb podcastjében arról beszélgettek, miért lehet most más a helyzet, és valójában milyen lépésekre lenne szükség az euró bevezetéséhez. Első pillantásra könnyű azt gondolni, hogy az eurócsatlakozás főként gazdasági kérdés. Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint azonban a tét ennél jóval nagyobb. Úgy látja, az euróövezethez való csatlakozás mindenekelőtt egyfajta értékválasztás.

    Euró mint iránytű: nyugati elköteleződés és a forintpolitika tanulságai

    Ha egy ország belép az eurózónába, onnan nagyon nehéz kilépni. Ezt jól mutatta a 2012-es görög válság is, bár a görög kormány odáig ment, hogy népszavazást írt ki a kilépésről, végül mégis az euróövezetben maradt. Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója szerint mindez arra utal, hogy a döntés messze túlmutat a gazdaságpolitikán. Aki komolyan veszi az euró bevezetését, az egyben azt is kimondja: Magyarország jövőbeli hovatartozása nem kérdéses.

    „Ennél látványosabban, szimbolikusabban letenni a voksunkat Nyugat-Európa mellett nem lehet. Ez egyfajta kinyilatkoztatás az európai integrációnk mélyítése irányában” – mondta Concorde Értékpapír Zrt. vezérigazgató-helyettese. Gyurcsik Attila kiemelte, hogy azok a célok, amelyek az euró bevezetéséhez szükségesek, valójában már régóta szerepelnek a különböző kormányok programjában.

    Gyurcsik arra is emlékeztetett, hogy az első Fidesz-kormány vezette be a kamattámogatott lakáshitelek rendszerét, ami akkoriban komoly könnyebbséget jelentett a hitelfelvevőknek. Azóta szinte minden kormány próbálta valamilyen módon „lemásolni” az eurózóna alacsony kamatkörnyezetét: különféle, akár nulla-, egy- vagy kétszázalékos kamattámogatott konstrukciókkal árasztották el a piacot.

    Az eurón kívüli élet következménye számokban is mérhető. Magyarország évente a GDP mintegy egy százalékát, több mint 800 milliárd forintot fizeti ki devizaátváltási és árfolyamkockázati prémiumként, olyan gazdaságról beszélünk, ahol az export a GDP közel 90 százalékát teszi ki. Az elmúlt másfél évtized gazdaságpolitikájának egyik visszatérő gondolata az volt, hogy a forint tudatos, fokozatos gyengítése versenyelőnyt adhat a hazai exportőröknek és a kkv-knak.

    Az elképzelés szerint az olcsóbb forint segíti a kivitel növekedését, és így támogatja a gazdasági felzárkózást. Gyurcsik Attila azonban egyértelműen fogalmazott: ez a megközelítés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a kísérlet lényegében kudarcot vallott.

    Környező országok

    Ráadásul a környező országok példája egészen más képet mutat. A csehek például mindmáig saját valutát használnak, de nem építettek arra, hogy azt tartósan gyengítsék. Ennek ellenére erős, versenyképes kkv-szektoruk és jelentős nagyvállalataik vannak.

    Hasonló a helyzet Lengyelország esetében is: az elmúlt egy-két évtizedben olyan látványos felzárkózást értek el, hogy Gyurcsik Attila megfogalmazásával élve, szinte „állva hagyták” Magyarországot. És ide sorolható Románia is, amely szintén jelentős fejlődést mutatott fel. A közös pont ezekben az országokban, hogy egyikük sem az árfolyam tudatos gyengítésére építette a gazdasági modelljét.

    „Minden támogatás, minden beavatkozás, minden külső segítség csak elkényelmesít. A devizagyengítéssel nem lehet tartós versenyképességet teremteni, ezt a tankönyvek régóta tudják, a tapasztalat most megerősítette” – mondta Gyurcsik Attila, Accorde Alapkezelő. A monetáris politikai fordulat jelei, amelyek a Varga Mihály MNB-elnökségével már megjelentek, éppen ennek a felismerésnek a tükrei: a forint folyamatos gyengítése nem hozza el a remélt növekedési és versenyképességi sikert.

    Nem véletlen, hogy a 63. Közgazdász Vándorgyűlésen az MNB elnöke úgy fogalmazott, „el kell felejteni, hogy a gyengébb árfolyam segíti a gazdaságot”. Varga Mihály akkor azt is kiemelte, a forint stabilizálása kulcsfontosságú az árstabilitás eléréséhez, és vége annak a korszaknak, amikor a gyenge forint versenyképességi előnyt jelentett. Egyébként most Samu János és Gyurcsik Attila egyaránt kiemelték, hogy önmagában az euró bevezetése nem csodaszer.

    Konvergencia ára: fegyelem, hitelesség és a rövid távú kísértések leküzdése

    Az euró bevezetéséhez elengedhetetlen a maastrichti kritériumok teljesítése, a költségvetési hiánynak a GDP 3 százaléka alatt kell maradnia, az államadósságnak csökkenő pályán kell lennie, stabil árfolyamra, alacsony inflációra és mérsékelt hosszú távú kamatszintre van szükség. A jelenlegi helyzetből indulva ez komoly kihívás. A 2025-re várt költségvetési hiány például a becslések szerint a GDP 5,5–6 százaléka körül alakulhat, amit néhány éven belül 3 százalék alá kellene szorítani.

    Samu János szerint ugyanakkor ez nem elérhetetlen cél, különösen akkor, ha beindul egyfajta pozitív, öngerjesztő folyamat. Ha a piac elhiszi, hogy a költségvetési pálya hiteles, akkor csökkennek a hozamok. Az alacsonyabb hozamok mérséklik a kamatkiadásokat, ami javítja a hiányt, ez pedig tovább erősíti a hitelességet. Gyurcsik Attila szerint ebben az egyenletben az uniós források is fontos szerepet játszanak.

    A számok mögött azonban mélyebb, szerkezeti kérdések húzódnak meg. Az elmúlt évek gazdaságpolitikáját erős állami beavatkozás jellemezte: támogatások, célzott pénzosztás és kamattámogatott hitelek formájában. Ha ez a megközelítés változatlan marad, akkor a költségvetési hiány tartós leszorítása jóval nehezebb feladat lesz. A szakértők szerint a konvergenciának komoly politikai ára van: a leendő kormányzat nem költhet annyit, mint elődje.

    Ez az a pont, ahol a folyamat korábban rendre megakadt. Az a pillanat, amikor a rövid távú szempontok felülírták a hosszabb távú pénzügyi fegyelmet. Mindig akadt valami, ami fontosabbnak vagy sürgetőbbnek tűnt a hiánycél betartásánál, így a kitűzött pálya újra és újra háttérbe szorult. Ebben a helyzetben az euróhoz való csatlakozás egyfajta külső kapaszkodót jelenthet. Olyan kötelezettséget, amelyre hivatkozva egy kormány könnyebben mondhat nemet a rövid távon csábító, de hosszabb távon kockázatos döntésekre.

  • Itt az MBH Bank bejelentése!

    Itt az MBH Bank bejelentése!

    „Magyarország második és a közép-kelet-európai régió egyik meghatározó bankjának vezetőjeként, amely tisztán üzleti alapon, a piacból él és tőzsdén jegyzett vállalat (amit korrekt módon még legnagyobb versenytársunk elnöke is elismert a minap), nem is értem, hogy miért kellene egy politikai változásnak megváltoztatnia a helyzetünket” – mondta a Portfoliónak Barna Zsolt, a Mészáros Lőrinchez köthető MBH Bank elnök-vezérigazgatója.

    A választások utáni piaci reakciókat kifejezetten kedvezőnek látja, szerinte „a piac pozitívan fogadja az új kormányt, és inkább lehetőséget lát a változásban, mint kockázatot”. Ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy ez a bizalom feltételes, és azon múlik, mennyire marad fegyelmezett az új gazdaságpolitika.

    blank
    Fotó: Vajda János/MTI/MTVA

    „Ha az új gazdaságpolitika fegyelmezett marad, és nem próbál rövid távú, látványosnak szánt intézkedésekkel kockáztatni a közpénzügyek terén, akkor ez a bizalom tartóssá válhat”

    – mondta, hangsúlyozva, hogy ez a „bizalmi tőke” kulcsfontosságú lehet a növekedés beindításában. Gazdaságpolitikailag a stabilitást és a kiszámíthatóságot nevezte a legfontosabbnak. „Egy felelős gazdaságpolitika nem indulhat jelentős költekezéssel”, mert az gyorsan alááshatja a befektetői bizalmat – mondta, hozzátéve: hosszabb távon „a bankrendszer nem költségvetési finanszírozási eszköz, hanem a gazdasági növekedés motorja kell, hogy legyen”.

    Barna azt mondta, az állami kapcsolatok terén nem számít változásra.

    „A jövőben is megbízható partnerei kívánunk lenni az aktuális kormányzatnak (…) A célunk az, hogy minden előremutató gazdaságpolitikai stratégia megvalósítását támogassuk, ennek érdekében időben felvesszük a kapcsolatot az illetékes állami szereplőkkel”.

    A legnagyobb kockázatokat a gazdaságpolitikai fegyelem hiányában látja, szerinte a legnagyobb kockázat, ha a gazdaságpolitika nem kellően fegyelmezett, miközben a költségvetési helyzet és az árfolyam-érzékenység is sérülékennyé teszi a gazdaságot. „A jó hír ugyanakkor az, hogy nem válsághelyzetben vagyunk: a hazai vállalatok erősek, a bankrendszer stabil, van idő és tér a fokozatos korrekcióra” – mondta.

    A kilátások szempontjából kulcsfontosságúnak nevezte az EU-s források beáramlását ahhoz, hogy a gazdaság kilépjen a „beruházási recesszióból”. Mint mondta: „Mikor megkezdődik az uniós támogatások lehívása, az a hazai vállalati finanszírozás erősödését is magával hozhatja, így már idén a hitelkereslet élénkülésére számítunk, a hitelekből pedig beruházás, a beruházásból pedig újrainduló gazdasági növekedés származhat.”

    Hírkereső TOP 100 friss hír percről percre

  • Magyar Péter szerint újabb NER-közeli milliárdokat zárolt a NAV!

    Magyar Péter szerint újabb NER-közeli milliárdokat zárolt a NAV!

    Magyar Péter, Magyarország leendő miniszterelnöke egy új videóban beszélt pénzmosási gyanújáról, NAV-intézkedésekről és kormányzati felelősségről, valamint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozásáról, továbbá jogszabályi szigorítást sürgetett a gyanús pénzmozgások visszaszorítása érdekében.

    Egy új videóban Magyar Péter több súlyos állítást fogalmazott meg a hazai pénzügyi ellenőrzési és bűnüldözési gyakorlatokkal kapcsolatban. A leendő miniszterelnök szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vezetése nem cáfolta azt az értesülést, miszerint több, kormányközeli üzleti körhöz köthető jelentős összegű átutalást felfüggesztettek pénzmosás gyanúja miatt.

    A videóban elhangzottak szerint további „NER-közeli” szereplőkhöz köthető számlák zárolására is sor került. Magyar Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a hatályos szabályozás alapján a NAV csak korlátozott ideig tarthatja fenn az ilyen jellegű felfüggesztéseket, és hosszabb távú zárolás csak rendőrségi eljárás esetén lehetséges.

    A politikus felszólította a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetését, hogy az érintett ügyekben tegyen feljelentést, hogy a nyomozó hatóságok vizsgálhassák ki az állítólagosan érintett pénzmozgások eredetét.

    Emellett a leköszönő kormányt is bírálta, és azt javasolta, hogy a következő, szerdai kormányülésen hozzanak döntést a NAV jogköreinek bővítéséről, ami akár 90 napos felfüggesztési lehetőséget is biztosítana gyanús tranzakciók esetén.

    A jelenleg hatályos jogszabályok szerint a NAV csak 4+3 napig tarthatja fenn a felfüggesztést, és csak rendőrségi eljárás esetén zárolhatja az átutalással érintett pénzeket

    – tette hozzá.

    Magyar Péter szerint a bankoknak is erősíteniük kellene compliance rendszereiket, és minden gyanús ügyletet haladéktalanul jelenteniük kellene a NAV felé.

    Már most jelzem, hogy aki akár hatósági, akár banki részről nem a törvény betűje és szelleme szerint jár el, annak a jövőben a magyar igazságszolgáltatás előtt kell felelnie

    – mondta a Tisza Párt elnöke. Felhívta a figyelmet, hogy az új Tisza-kormány egyik első lépése lesz a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállítása, amelynek feladata „az utóbbi 20 év során ellopott sok ezermilliárd forint visszaszerzése” lesz.

    Vasárnap este tett közzé a The Guardian egy cikket, amelyben arról írnak, hogy tudomásuk szerint Orbán Viktor belső körének három embere elkezdte Bécsből induló magángépekkel kimenekíteni Magyarországról a vagyonát. Erre Magyarország leendő miniszterelnöke az Édes Annából idézett néhány mondatot, ami valószínűleg erre utalhatott, ugyanis hozzáfűzte, hogy „akinek inge, magára vegye”.

    A brit lap szerint Bécsből induló magángépekkel menekítik ki több NER-es vagyonát, egészen pontosan Orbán Viktor belső körének három embere a Közel-Kelet országaiba, Ausztráliába és Szingapúrba helyezi át a pénzét.

    Szombaton közösségi oldalán azt írta Magyar, hogy tudomása szerint „a NAV több, Rogán Antal köréhez tartozó nagy értékű utalást felfüggesztett a bankok jelzései alapján, pénzmosás gyanújával”. Ezután felszólította a hivatalt, hogy zárolja a „lopott pénzeket”.

    NAV közölte: a szigorú titokvédelmi szabályok miatt konkrét ügyekre vonatkozóan nem nyilatkozhat, részleteket nem oszthat meg, ugyanis köti a felfedés tilalma, illetve biztosítani köteles, hogy minden esetben titokban maradjon a bejelentés megtörténte és annak tartalma.