Kategória: Gazdasági hírek

  • Minimálbér 2026: ennyit kereshetnek nyáron a diákok és az idénymunkások

    Minimálbér 2026: ennyit kereshetnek nyáron a diákok és az idénymunkások

    A nyári szezon közeledtével rengeteg diák és alkalmi munkavállaló keres lehetőséget Magyarországon. A 2026-os minimálbér-emelésnek köszönhetően az órabérek is emelkedtek, így idén több pénzt vihetnek haza azok, akik nyári munkát vállalnak.

    A szakértők szerint különösen a mezőgazdaságban, a vendéglátásban és a turizmusban lehet nagy kereslet a munkaerőre. Több területen már most munkaerőhiányról beszélnek, ezért a munkáltatók magasabb fizetéssel próbálják megszerezni a dolgozókat.

    Ennyi a minimálbér 2026-ban

    A 2026-os szabályok szerint a teljes munkaidős minimálbér bruttó 322 800 forintra emelkedett Magyarországon. Az órabéres minimálbér így bruttó 1856 forint lett.

    A garantált bérminimum – vagyis a szakképzettséget igénylő munkakörök minimális bére – ennél is magasabb:

    • bruttó 373 200 forint havonta,
    • illetve 2145 forintos órabér.

    Ez a nyári diákmunkák és szezonális állások fizetésére is közvetlen hatással van.

    Minimálbér és nyári munka órabér 2026-ban

    Minimálbér havonta 2026-ban a teljes munkaidős minimálbér bruttó 322 800 Ft. Ez sok nyári munka és egyszerűbb idénymunka alapja lehet.
    Minimálbéres órabér A minimálbér alapján számolt bruttó órabér 1856 Ft, ez alatt szabályosan nem érdemes munkát vállalni.
    Garantált bérminimum Szakképzettséget igénylő munkakörben a garantált bérminimum bruttó 373 200 Ft havonta, órabérben pedig 2145 Ft.
    Nyári munka órabér 2026 A diákok és idénymunkások sok helyen már 2000–3000 Ft közötti bruttó órabérrel is találkozhatnak, főleg turizmusban, vendéglátásban és mezőgazdaságban.
    Mire figyelj munkavállalás előtt? Legyen szerződés, pontos munkaidő-nyilvántartás, és mindig ellenőrizd, hogy az ajánlott órabér eléri-e legalább a 2026-os minimálbéres szintet.

    Ennyit kereshetnek a diákok nyári munkában

    A szakmai elemzések szerint 2026-ban a legegyszerűbb nyári diákmunkák esetében is legalább:

    ➡️ bruttó 1856 forintos órabér járhat.

    A szakképzettséget vagy speciális tudást igénylő munkákban pedig:

    ➡️ akár 2145 forintos minimális órabér is kötelező lehet.

    Bizonyos területeken ennél jóval többet is lehet keresni. Egyes pénzügyi, informatikai vagy nyelvtudást igénylő pozíciókban a 3000 forintos órabér sem ritka.

    A mezőgazdaságban is nagy a munkaerőhiány

    A nyári szezonban különösen a mezőgazdaságban jelent komoly problémát a munkaerőhiány. Sok helyen nehéz elegendő dolgozót találni a betakarítási munkákra, ezért a cégek egyre magasabb bérekkel próbálják csábítani a diákokat és az idénymunkásokat.

    A szakértők szerint a magyar mezőgazdaságban egyre nagyobb szükség van:

    • alkalmi munkásokra,
    • diákokra,
    • valamint külföldi munkaerőre is.

    A munkáltatók gyakran szállást, étkezést vagy plusz juttatásokat is kínálnak, hogy könnyebben találjanak dolgozókat.

    A 25 év alattiak helyzete kedvezőbb

    A 25 év alatti fiatalok számára továbbra is nagy előnyt jelent az SZJA-mentesség. Ez azt jelenti, hogy sok esetben a bruttó órabér szinte teljes egészében nettó keresetként marad náluk.

    Ezért egy nyári munka akár komoly bevételt is jelenthet:

    • heti több műszak esetén,
    • hétvégi pótlékokkal,
    • vagy esti munkavégzéssel együtt.

    Egyes helyeken a vasárnapi vagy éjszakai pótlék miatt az órabér jelentősen megemelkedhet.

    Egyre többen vállalnak nyári munkát

    A magasabb árak és a drágulás miatt egyre több fiatal dönt úgy, hogy a nyári szünetben munkát vállal. Sokan:

    • fesztiválra,
    • nyaralásra,
    • jogosítványra,
    • vagy tanulmányokra gyűjtenek pénzt.

    A szakértők szerint 2026-ban tovább nőhet a szezonális munkák iránti érdeklődés, különösen a Balaton környékén és a turisztikai térségekben.

    Nem érdemes minimálbér alatt dolgozni

    A szakmai szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy a hivatalos minimálbéres óradíjak alatt senkinek sem szabadna munkát vállalnia. A diákoknak és idénymunkásoknak is érdemes figyelniük arra, hogy:

    • szabályos szerződést kapjanak,
    • pontosan vezessék a munkaidejüket,
    • és tisztában legyenek az aktuális minimális órabérekkel.

    A 2026-os nyári szezonban ugyanis már a legegyszerűbb munkák esetében is jóval magasabb fizetésre számíthatnak, mint néhány évvel ezelőtt.

  • Esik az üzemanyagok ára, pénteken újabb komoly csökkenés jön!

    Esik az üzemanyagok ára, pénteken újabb komoly csökkenés jön!

    Folyamatban a harmadik napon, az eddigi legkomolyabb mértékben csökkennek az üzemanyagárak Magyarországon.

    Benzin és Gázolaj árak – Itt tankoljál

    Míg a múlt héten újra és újra emelésekről számolhattunk be, a pünkösdi hosszú hétvége után zsinórban a harmadik napon az üzemanyagárak csökkenéséről ad hírt a Holtakoljak.hu.

    Május 29-én, azaz pénteken a mai 11-11 forintot is meghaladó esés jön a benzin és a gázolaj beszerzési árában. A 95-ös benzin ezúttal bruttó 16 forinttal, a gázolaj pedig bruttó 12 forinttal kerül majd kevesebbe. 

    A mai csökkenés után, de még a holnapi további esés előtt a 95-ös benzin átlagára 685 Ft/liter, a gázolajé 695 Ft/liter a magyar kutakon.

    Természetesen a mostani csökkenés sem érinti a védett áron tankolókat, ők továbbra is 595, illetve 615 Ft/liter áron vásárolhatják a benzint és a gázolajat.

  • KSH friss adatok: Álláskeresés 2026

    KSH friss adatok: Álláskeresés 2026

    Hiába stagnált tavasszal a munkanélküliségi ráta, a magyar munkaerőpiac továbbra sem talál vissza a korábbi csúcsaira. A foglalkoztatottak száma csökken, egyre többen keresnek hosszabb ideje munkát, miközben a cégek egy része inkább kivár a bizonytalan gazdasági környezetben. A statisztikák alapján nem újabb zuhanás, hanem egy tartósan beragadt állapot körvonalazódik, a foglalkoztatás négy és fél éves mélypont közelében alakul, miközben a munkanélküliek száma továbbra is meghaladja a tavalyi átlagot.

    KSH adatok, elemzések

    A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint áprilisban a 15 és 74 év közötti foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 619 ezer fő volt. Eközben 216 ezren számítottak munkanélkülinek, ami 4,5 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. A február és április közötti három hónap átlagában 4 millió 618 ezren dolgoztak Magyarországon a 15–74 éves korosztályban. Ez 55 ezres visszaesést jelent az egy évvel korábbi adathoz képest.

    A csökkenés egyébként mindkét nemet érintette, de a nőknél nagyobb volt a visszaesés. A foglalkoztatott férfiak száma 18 ezerrel, 2 millió 464 ezer főre csökkent, míg a dolgozó nők száma 37 ezerrel, 2 millió 154 ezer főre mérséklődött. Az elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 430 ezren dolgoztak, ami 72 ezres csökkenést jelent az egy évvel korábbi szinthez képest. A közfoglalkoztatottak száma eközben 68 ezer fő volt, míg 120 ezren külföldön vállaltak munkát.

    A 15–64 éves korosztályban a népesség és a foglalkoztatottak számának egyidejű csökkenése mellett a foglalkoztatási ráta 74,7 százalékra mérséklődött. A február és április közötti időszakban a 15–74 éves munkanélküliek átlagos létszáma 219 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta pedig 4,5 százalékon alakult.

    Az is kiderült, hogy a munkanélküliek átlagosan 13,1 hónap alatt találtak állást, miközben egyre többen ragadtak bent tartósan a munkaerőpiacon. A munkát keresők 33,3 százaléka három hónapnál rövidebb ideje próbált elhelyezkedni, ez azonban 11,6 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbi aránynál. Közben nőtt a hosszabb ideje állást keresők száma: a 4–11 hónapja munkát keresők aránya 30,6 százalékra, a legalább egy éve munkát keresőké pedig 36,1 százalékra emelkedett.

    Beragadt a munkaerőpiac, a cégek kivárnak

    Virovácz Péter, az ING vezető elemzője az Indexnek küldött értékelésében arról írt, hogy a várakozásoknak megfelelően stagnált a munkanélküliségi ráta a KSH legfrissebb adatai alapján. Az elemző szerint a februári, negatív meglepetést hozó adat után most inkább a munkaerőpiac állapotának beragadása látszik, nem pedig egy újabb romló hullám kialakulása. A munkanélküliek száma jelenleg 215–220 ezer fő körül alakul, ami ugyan alacsonyabb az előző hónapokban látott szinteknél, de továbbra is meghaladja a tavalyi éves átlagot.

    „A részleteket böngészve, a havi adatok alapján azt látni, hogy miközben folytatódott a munkaképes korú népesség fogyása, addig a gazdaságilag inaktívak száma jelentősebben (mintegy 25 ezer fővel) emelkedett. Mindez azt jelenti, hogy a népességfogyás mellett egy jelentősebb létszám elhagyta a munkaerőpiacot. Erre utal az is, hogy a 27 ezer fővel csökkenő foglalkoztatotti létszám mellett csökkent a munkanélküliek száma közel 3 ezer fővel, tehát a kedvezően alakuló munkaerőpiaci ráták elsősorban megint a kínálati és a keresleti oldal párhuzamos szűküléséből fakadnak” – írta az ING vezető elemzője.

    A foglalkoztatotti létszám továbbra is a négy és fél éves mélypont közelében alakul.

    A munkaerőpiac 2022 közepén elért csúcsához képest már nagyjából 50 ezerrel kevesebben dolgoznak Magyarországon, miközben a munkaképes korú népesség száma a demográfiai folyamatok miatt mintegy 160 ezer fővel csökkent. Ezzel párhuzamosan a munkanélküliek száma a hivatalos, háromhavi átlagot mérő statisztika szerint nagyjából 65 ezer fővel emelkedett.

    Az arányszámok alapján a munkaerőpiac továbbra is feszesnek számít, ugyanakkor egyre inkább kirajzolódik a lassú lazulás trendje. Csökken az üres álláshelyek és a foglalkoztatottak száma, miközben emelkedik a munkanélkülieké. Virovácz szerint a vállalatok továbbra is nehéz helyzetben vannak. Bár a gazdaságban már látszanak az élénkülés jelei, az emelkedő energiaárak, a növekvő munkaerőköltségek és a geopolitikai bizonytalanság továbbra is óvatosságra kényszerítik a cégeket.

    Ezt tükrözi a GKI májusi üzleti bizalmi indexe is, amely enyhén romlott. A felmérés alapján nagyjából ugyanannyian készülnek létszámleépítésre, mint bővítésre: mindkét tábor aránya körülbelül 10 százalék. A cégek többsége így inkább kivár, miközben egy részük a jelenlegi kapacitásigényénél több munkavállalót tart állományban. „Előre tekintve a munkaerőpiac kínálati oldalán nem várunk érdemi változást a jövőben. Demográfiai fordulat nem körvonalazódik, miközben a dráguló munkaerő és a továbbra is bizonytalanságokkal terhelt gazdasági kilátás tovább apaszthatja a munkaerőpiaci keresletet” – összegezte Virovácz Péter.

  • 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás: idén már jön is a pénz!

    100 ezer forintos iskolakezdési támogatás: idén már jön is a pénz!

    A Magyar Közlönyben megjelent, Magyar Péter miniszterelnök által jegyzett kormányhatározat szerint június 15-éig kell elkészíteniük a szaktárcáknak a Tisza Párt által szorgalmazott 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás bevezetéséről szóló javaslatot.

    Családi pótlék utalás és feltételek

    A rendelet szerint a támogatást az esélyegyenlőség figyelembevételével kell elkészíteni, célként tűzve ki az iskolakezdés pénzügyi terheinek enyhítését. A javaslatot pénzügyminiszternek kell elkészítenie, az oktatási és gyermekügyi miniszter és a szociális és családügyi miniszter bevonásával. A javaslatban be kell mutatniuk a szükséges forrásokat, valamint azt, hogyan fognak érvényesülni az esélyegyenlőségi szempontok.

    Korábbi kormányszóvivői közlés alapján a cél mindenekelőtt, hogy a rászorulókat támogassa a kormány, ebbe a körbe a középosztály nem tűnik úgy, hogy beleférhet. Magyar Péter azt mondta, a támogatás augusztusban érkezhet majd az érintetteknek.

  • Nyugdíjas szép-kártya 2026 – Magyar Péter bejelentette a pluszpénzt a nyugdíjasoknak

    Nyugdíjas szép-kártya 2026 – Magyar Péter bejelentette a pluszpénzt a nyugdíjasoknak

    Kényelmesebbé és olcsóbbá vált a SZÉP-kártya használata a veszélyhelyzeti kormányzás megszűnésével. A nem felhasznált összegek után a korábbi, eredeti szabályok szerint vonnak le költséget a bankok, ami a kártyatulajdonosoknak kedvezőbb. A legnagyobb változás azonban az, hogy még idén megérkezhet a nyugdíjas SZÉP-kártya.

    Nyugdíjasok figyelem, friss hírek

    • Ismét a kedvezőbb, eredeti szabályok szerint vonnak le költséget a SZÉP-kártyákról
    • A régi egyenlegeknél újra a május 31-i határidőt kell figyelni
    • A SZÉP-kártyákon február végén 115,7 milliárd forint állt rendelkezésre

    Így fog működni a nyugdíjas SZÉP-kártya

    A tervek szerint már idén ősszel megkaphatják a nyugdíjasok a Tisza-kormány által beígért pluszjuttatást, ez lenne a Nyugdíjas SZÉP-kártya. Magyar Péter miniszterelnök elárulta: a jelenlegi tervek szerint az októbertől decemberig tartó negyedévre a havi 250 ezer forintnál kevesebb nyugdíjban részesülők 50 ezer forintot, a 250 ezer és 500 ezer forint közötti ellátást kapók pedig 25 ezer forintot kaphatnak. A legnagyobb – havi félmillió forint feletti – nyugdíjak esetén ugyanakkor már nem járna SZÉP-kártya.

    Magyar Péter azt mondta, akkor lenne elégedett, ha már 2026 negyedik negyedévétől elkezdhetnék kifizetni a nyugdíjasoknak a nyugdíjas SZÉP-kártya első összegét. A miniszterelnök hozzátette: nem akarja a Pénzügyminisztériumot olyan vállalásba belelavírozni, amely nem tartható, de a mostani tervek szerint minden év októberétől a következő év októberéig járhatna a beígért évi 200 ezer, illetve 100 ezer forintos pluszjuttatás.

    Ez praktikusan azt jelentené, hogy az idei utolsó negyedévre (2026. októbertől decemberig tartó időszakra) járó időarányos részt, a nyugdíj összegétől függően 25 ezer vagy 50 ezer forintot már szeretné kifizetni a kormány.

    Ahogy arról korábban írtunk, a Tisza Párt a választási programjában egyebek mellett azt ígérte a nyugdíjasoknak, hogy bevezetik a nyugdíjas SZÉP-kártyát. Ez a tervek szerint évi 200 ezer forinttámogatást jelent majd azoknak, akiknek a nyugdíja alacsonyabb havi 250 ezer forintnál.Emellett évente 100 ezer forinttámogatást ígértek azoknak, akiknek a havi nyugdíja 250 ezer és 500 ezer forint között van. Ez alapján a nyugdíjasok 97 százaléka megkapja a nyugdíjas SZÉP-kártyát. A kártya a tervek szerint élelmiszerre, gyógyszerre, egészségmegőrzésre és pihenésre lesz fordítható.

    Így változtak a szabályok

    Az elmúlt években már megszokhattuk, hogy egy veszélyhelyzeti rendelet alapján a Széchenyi Pihenő Kártyák régebbi egyenlegének felhasználására március 20-án és szeptember 20-án kellett figyelni.

    Ha a kártyabirtokos a feltöltés után eltelt egy évet követő március 20-ig vagy szeptember 20-ig nem használta fel ezeket a régebbi egyenlegeket, akkor ezek terhére 15 százalékos egyszeri díjat számított fel a szolgáltató ezeken a napokon.

    A veszélyhelyzet végével több ahhoz kapcsolódó rendelet jogszabályi környezetbe került, de a SZÉP-kártya lejáró egyenlegének szabályozásával nem ez történt, hanem az eredeti kormányrendelet szabályai lépteka veszélyhelyzeti szabályok helyébe.

    – Így a jövőben újra a május 31-i határidőre kell majd figyelni a régebbi egyenlegeknél – emlékeztet Fata László, a Cafeteria TREND juttatási szakértője. – Ráadásula levonások mértéke is változik.A visszatérő szabály szerint a kártyára utalt támogatás összegét a juttatás évét követő második naptári év május 31-ig célszerű felhasználni. Ez azt jelenti, hogy2026-ban a 2024-ben kapott juttatások felhasználására kell figyelni – magyarázta a szakember.

    Hozzátette: ha a magánszemély nem használja fel a kártyán lévő juttatást a fenti határidőig, akkor a szolgáltató havonta legfeljebb 3 százalék (de legalább 100 forint) költséget vonhat le a régóta fel nem használt egyenlegből. (Ha 100 forintnál kevesebb a fel nem használt pénzösszeg, a díj összege megegyezik a fel nem használt összeggel.)

    – A munkavállalóknak tehát érdemes ellenőrizni, hogy idén rendelkeznek-e még ilyen, 2024. december 31-e előtt feltöltött, fel nem használt egyenleggel és gondoskodni ezek elköltéséről– emlékeztetett Fata László.

    Ennyi pénz van a SZÉP-kártyákon

    A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) március végi közleménye szerint február végén a SZÉP-kártyákon összesen 115,7 milliárd forint állt még rendelkezésre, amiből április 30-ig hideg élelmiszert is lehetett vásárolni. A SZÉP-kártya 2026 februárjában is a belföldi turizmus egyik legfontosabb motorja volt. A SZÉP-kártya feltöltések összértékemintegy 41,7 milliárd forintot tett ki, ami 12 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakához képest.

    A kártyabirtokosok 34,5 milliárd forintot használtak fel a kártyákról, ami több mint 18 százalékkal volt magasabb, mint 2025 februárjában.

    A szálláshelyek Gyula és turisztikai térségében köszönhették bevételeiket a legnagyobb arányban a SZÉP-kártyának, ahol ebben az időszakban a hazai vendégektől származó szálláshelyi költések 13 százalékát SZÉP-kártyával egyenlítették ki.

    Januárban a kártyabirtokosok száma meghaladta a 3 milliót, míg az elfogadóhelyek száma átlépte a 167 ezret.

  • Férfiak 40 nyugdíj 2026: tényleg jöhet az új kedvezményes nyugdíj Magyarországon?

    Férfiak 40 nyugdíj 2026: tényleg jöhet az új kedvezményes nyugdíj Magyarországon?

    Az elmúlt hetekben ismét reflektorfénybe került a „Férfiak 40” lehetősége, vagyis az a javaslat, amely szerint a férfiak is jogosultak lennének kedvezményes nyugdíjra 40 ledolgozott év után – hasonlóan a jelenlegi Nők40 rendszerhez. A téma különösen sokakat foglalkoztat, mivel rengeteg férfi dolgozik fizikailag megterhelő munkakörökben, és sokan úgy érzik, igazságtalan a jelenlegi szabályozás.

    Nyugdíjkorhatár – friss hírek

    Jelenleg Magyarországon a férfiak számára továbbra is a 65 éves nyugdíjkorhatár az általános szabály. A Nők40 program ugyanakkor lehetőséget biztosít a hölgyek számára, hogy megfelelő jogosultsági idő esetén korábban nyugdíjba vonuljanak. Ez az évek óta működő rendszer sok férfiban veti fel a kérdést: vajon számukra is jöhet hasonló kedvezmény?

    Mit mondanak most a szakértők?

    A nyugdíjszakértők szerint a férfiak kedvezményes nyugdíjának bevezetése rendkívül nagy terhet róna a költségvetésre. Dr. Farkas András nyugdíjszakértő szerint a teljes körű „Férfiak40” rendszer hosszú távon a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát is veszélyeztethetné.

    A szakértő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy sok országban működik egy úgynevezett rugalmas nyugdíjmodell. Ebben az esetben az érintettek korábban is nyugdíjba mehetnek, viszont alacsonyabb havi ellátást kapnak. Ez lehet az egyik kompromisszumos megoldás a jövőben.

    Miért érzik sokan igazságtalannak a jelenlegi rendszert?

    A vita egyik legfontosabb érve az, hogy a férfiak átlagos várható élettartama Magyarországon alacsonyabb, mint a nőké. Több szakértő is rámutatott arra, hogy sok férfi már a nyugdíjkorhatár elérése előtt meghal, vagy csak rövid ideig él nyugdíjasként.

    Emellett rengetegen dolgoznak évtizedeken keresztül nehéz fizikai munkában:

    • építőiparban,
    • gyárakban,
    • mezőgazdaságban,
    • közlekedésben,
    • vagy egészségre káros munkakörökben.

    Sokan úgy vélik, hogy 40-45 év folyamatos munkaviszony után indokolt lenne egy kedvezményes nyugdíjlehetőség.

    Férfiak 40 nyugdíj – mit jelentene a gyakorlatban?

    Mi lenne a Férfiak 40? Olyan kedvezményes nyugdíjlehetőség, amely 40 év jogosultsági idő után adna korábbi nyugdíjba vonulási lehetőséget a férfiaknak.
    Van már hivatalos döntés? Jelenleg nincs elfogadott törvény a Férfiak 40 bevezetéséről. A téma szakértői és politikai vitákban szerepel.
    Kik járhatnának jól vele? Elsősorban azok a férfiak, akik nagyon hosszú munkaviszonyt szereztek, nehéz fizikai munkát végeztek, vagy egészségi okok miatt nehezen dolgoznának tovább.
    Mi a legnagyobb akadály? A szakértők szerint a legnagyobb kérdés a finanszírozás. Egy teljes értékű Férfiak 40 rendszer jelentős többletkiadást okozhatna a nyugdíjkasszának.
    Mi lehet a kompromisszum? Reálisabb megoldás lehet egy rugalmas nyugdíjmodell, ahol korábban is el lehetne menni nyugdíjba, de csökkentett havi összeggel.

    Egyre többen támogatják a rugalmas nyugdíjat

    A szakértői elemzések alapján jelenleg egyre inkább a rugalmas nyugdíjba vonulás tűnik reális iránynak Magyarországon. Ez azt jelentené, hogy bizonyos feltételekkel akár a hivatalos korhatár előtt is lehetne nyugdíjba menni, de a havi összeg csökkentett lenne.

    Egy ilyen rendszer több előnnyel járhatna:

    • csökkenthetné a fizikai munkát végzők terheit,
    • igazságosabbá tehetné a rendszert,
    • és mérsékelhetné a költségvetési kockázatokat.

    A szakértők szerint azonban nagyon pontos szabályokra lenne szükség, különösen a szolgálati idő, a járulékfizetés és a nyugdíj összegének meghatározása terén.

    Mekkora lehetne a csökkentés?

    A nemzetközi példák alapján több országban is működik olyan rendszer, ahol a korhatár előtti nyugdíj esetén évente 4-5 százalékkal kisebb ellátás jár.

    Ez azt jelentené, hogy aki például 5 évvel korábban szeretne nyugdíjba menni, annak a havi nyugdíja akár 20-25 százalékkal is alacsonyabb lehetne.

    Ez sokak számára még így is kedvező megoldás lenne, különösen azoknak, akik egészségi állapotuk vagy munkájuk miatt már nem tudnak teljes erőbedobással dolgozni.

    A nyugdíjrendszer jövője egyre nagyobb kérdés

    A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága már most is komoly vita tárgya. Szakértői elemzések szerint az elöregedő társadalom és az egyre kevesebb aktív dolgozó miatt hosszú távon komoly reformokra lehet szükség.

    A következő években több fontos kérdés kerülhet napirendre:

    • emelkedik-e tovább a nyugdíjkorhatár,
    • megmarad-e a Nők40,
    • bevezethetik-e a Férfiak40 rendszert,
    • változhat-e a nyugdíjszámítás módja,
    • illetve hogyan alakulhat a 13. havi nyugdíj sorsa.

    A szakértők szerint biztosan lesznek változások a következő években, de egyelőre nem született konkrét döntés a férfiak kedvezményes nyugdíjáról.

    Sokan figyelik a politikai ígéreteket is

    A téma politikailag is egyre érzékenyebb. Több párt és közéleti szereplő is felvetette már a férfiak korábbi nyugdíjazásának lehetőségét, különösen a nehéz fizikai munkát végzők esetében.

    A nyugdíjkérdés ráadásul rengeteg embert érint közvetlenül:

    • a most dolgozó középkorúakat,
    • a nyugdíj előtt állókat,
    • és a jelenlegi nyugdíjasokat is.

    Ezért nem meglepő, hogy minden ilyen hír hatalmas érdeklődést vált ki Magyarországon.

    Jöhet valóban a Férfiak40?

    Jelenleg nincs hivatalos döntés a Férfiak40 bevezetéséről, de a vita egyre erősebb. A szakértők szerint a teljes, a Nők40-hez hasonló rendszer bevezetése nehezen finanszírozható lenne, ugyanakkor egy rugalmas, csökkentett összegű korai nyugdíjmegoldás reális lehetőség lehet a jövőben.

    Az biztos, hogy a nyugdíjrendszer kérdése 2026-ban is az egyik legfontosabb társadalmi téma marad Magyarországon.

    Jelenj meg weboldaladdal itt a Hírkeresőben, várunk!

  • 660 millió forint landol az Orbán családban!

    660 millió forint landol az Orbán családban!

    Idén is jó évet zárt Orbán Viktor unokaöccsének, Orbán Dávidnak a cége, a Timolod Kft.: a 4,5 millió forintos árbevétel mellett 185 millió forint jött össze az egyéb bevételekből, így végül 160,4 millió forint kivételéről döntött ifjabb Orbán Győző fia – vette észre a 444 a cég 2025-ös évre vonatkozó beszámolójából.

    A Timolod Kft.-t mindössze másfél éve, 2024 őszén alapították, de hamar beindult az üzlet. 2024 utolsó negyedében ugyan csak 1 millió forintnyi árbevételre tett szert, az egyéb bevételek 710 millió forintra rúgtak. Ennek köszönhetően három hónapnyi működés után végül 500 millió forintnyi osztalékot tudott kiszedni a bányacégből Orbán Dávid. Egyéb bevételként a szabályok szerint az olyan egyszeri bevételek szokták elkönyvelni, mint például a kapott támogatások, kártérítések, kötbérek, vagy a cég eszközeinek értékesítéséből befolyt pénzek.

    A Timolod Kft. május 15-én közzétett beszámolója szerint a tavalyi évet is pozitívan zárta a vállalat. Ugyan az árbevétel tavaly is csak 4,5 millió forintot tett ki, egyéb bevételekből további 185 millió forint jött össze, aminek köszönhetően végül 160 millió forint lett a cég adózott eredménye. Orbán Dávid így arról döntött, hogy a tavalyi nyereség szinte teljes egészét osztalékként kifizeti, vagyis

    a cég 15 hónapos működése alatt a volt miniszterelnök unokaöccse 660 millió forintot tudott kivenni a cégből.

    Míg egyébként a beszámolóval együtt leadott kiegészítő mellékletben gyakran tüntetik fel, hogy honnan származtak az egyéb bevételek, a Timolod Kft.-nél semmilyen információt nem lehet találni arról, hogy honnan és milyen jogcímen származott ez a közel 900 millió forintos összeg.

    A 444.hu 2024 szeptemberében egyébként belső információkból megtudta, hogy Orbánék is profitálnak a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújításából, ugyanis 2022 és 2023 között több mint 200 ezer tonna vasúti követ szállítottak Gántról, Orbánék egy másik cégének bányájából az építkezéshez. A Dolomit Kft.-ben az Orbán család több tagja megtalálható, és Orbán Dávid is ügyvezető a vállalkozásban. Márciusban derült ki, hogy az M1-es autópálya bővítéséhez is a cég bányájából szállítják a követ.

  • Ingatlan árak, adás-vétel! Emelkednek az árak, pörög a piac!

    Ingatlan árak, adás-vétel! Emelkednek az árak, pörög a piac!

    A magyar lakáspiac olyan szintre jutott, ahol már nemcsak az árak emelkedése, hanem maga a rendszer fenntarthatósága is kérdésessé vált. Miközben a panelek ára egy év alatt 35 százalékkal robbant be, az államilag támogatott hitelek gyakorlatilag teljesen uralják a piacot, a középosztály egy része pedig lassan kiszorul a lakásvásárlásból. A szakértők szerint történelmi fordulóponthoz érkezett az ingatlanpiac: jöhet a kijózanodás időszaka.

    Ingatlan adás-vétel – friss hírek, információk

    A magyar lakáspiac az elmúlt másfél évben – valójában az elmúlt bő tíz évben – olyan drágulást produkált, amely nemzetközi összevetésben is figyelemre méltó. Miközben az Otthon Start Program és az államilag támogatott hitelek újabb keresleti hullámot indítottak el, egyre több szakértő figyelmeztet arra, hogy a piac szerkezeti problémái továbbra is megoldatlanok. Az árak történelmi csúcsra emelkedtek, a panelek értéke kilőtt, a hitelezés pedig soha nem látott mértékben függ az állami támogatásoktól. Közben a középosztály egy része fokozatosan kiszorul a piacról, miközben a fejlesztők, befektetők és bankok már a következő korszakra készülnek.

    Erről beszélt a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Ingatlanpiaci Szakosztályának rendezvényén Pápai Dorottya, a REMAX GO Commercial alapító ügyvezetője, valamint Sándorfi Balázs, a Bankmonitor alapító ügyvezetője.

    Történelmi drágulás söpört végig a lakáspiacon

    A magyar lakáspiac továbbra is erősen keresletvezérelt, miközben a kínálati oldali problémák évek óta megoldatlanok maradtak – mutatott rá Pápai Dorottya, aki szerint a gazdaságpolitika hosszú időn keresztül elsősorban ösztönzőkkel próbálta élénkíteni a keresletet, miközben a lakásállomány megújulása és a kínálati oldal erősítése háttérbe szorult.

    Az infláció ugyanakkor 2026 áprilisára 2,1 százalékra mérséklődött, ami már a jegybanki célsáv (3 százalék) alatt van – az idei első négy hónapban rendre a toleranciasáv alatt volt a fogyasztói árindex –, miközben az alapkamat 6,25 százalékon áll. A szakértők szerint ez önmagában kedvezőbb környezetet jelent a lakáspiac számára, ugyanakkor a keresletet továbbra is elsősorban az állami programok mozgatják.

    A tranzakciószámok látványosan tükrözik az elmúlt évek hullámzását. A Covid-időszak alatt jelentősen visszaesett az adásvételek száma, majd 2021–2022-ben újra 160 ezer körüli tranzakció valósult meg évente. A fordulatot azonban 2025 hozta el, amikor az éves tranzakciószám megközelítette a 140 ezret, ami 25 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest.

    A piac felpörgésében két tényező játszott kulcsszerepet. Az egyik a prémium magyar állampapírokból felszabaduló tőke részleges áramlása az ingatlanpiacra, a másik pedig a fix 3 százalékos kamatozású Otthon Start hitel megjelenése volt. Pápai Dorottya szerint az új konstrukció már a hivatalos indulás előtt felkavarta a piacot. „Nagyon komoly tranzakciószám-növekedés következett be a tavaly őszi hónapokban, ezt szeptembertől decemberig folyamatosan láttuk” – fogalmazott.

    A budapesti árak közben történelmi magasságokba emelkedtek. A pesti oldalon a használt lakások átlagos négyzetméterára 990 ezer forint körül alakult, Budán pedig elérte az 1,5 millió forintot. Az új építésű lakások esetében az átlagár már 1,8 millió forint négyzetméterenként.

    A legkeresettebb ingatlanok továbbra is a kisebb lakások voltak. Pesten a 40–60 négyzetméteres lakások iránt mutatkozott a legnagyobb kereslet, míg Budán inkább a 60–80 négyzetméteres kategória volt népszerű. Az átlagos értékesítési idő négy hónap körül alakult, de a legnépszerűbb panelek esetében sokszor néhány nap alatt gazdára talált egy-egy ingatlan.

    A panel lett az új sztártermék

    Mindeközben a panel vált az egyik legnépszerűbb termékké a hazai lakáspiacon. Budapesten már olyan lakótelepek is vannak, ahol a panelek ára elérte az 1,2 millió forintos négyzetméterárat. Ez részben annak köszönhető, hogy a panellakások kiszámíthatóbbak és kevesebb műszaki kockázatot hordoznak, mint sok régi belvárosi társasház.

    „A panelek azért ilyen kedveltek, mert kiszámíthatóak. Sok esetben már felújított, korszerűsített panelépületekről van szó, és nem rejtenek annyi műszaki kockázatot, mint egy század eleji téglaépület” – mondta Pápai Dorottya.

    A panelpiac elképesztő drágulást produkált: 2024-ről 2025-re éves alapon 35 százalékkal emelkedtek az árak.

    Összehasonlításként a budapesti téglalakások 19 százalékkal, a családi házak pedig 20 százalékkal drágultak ugyanebben az időszakban.

    A vidéki piac közben szintén jelentős áremelkedésen ment keresztül. Az elmúlt egy évben országosan 10–30 százalék közötti drágulást mértek, különösen azokban a térségekben, ahol nagy ipari beruházások indultak el. Debrecenben például már egyáltalán nem számít ritkának az 1,2–1,3 millió forintos újépítésű-négyzetméterár sem.

    A szakértők szerint az olyan beruházások, mint a BMW vagy a BYDgyárainak megjelenése, alapvetően alakítják át a helyi lakáspiacokat. A külföldi munkavállalók és a belső migráció egyaránt növeli a keresletet, miközben a kínálat sok esetben nem tud lépést tartani a növekedéssel.

    Egyre több jel utal arra, hogy közeledik a korrekció

    A szakértők szerint a magyar lakáspiacon nem feltétlenül árzuhanásra kell számítani, de egyre valószínűbb, hogy az elmúlt évek extrém drágulása nem maradhat fenn tartósan.

    Sándorfi Balázs több nemzetközi összehasonlítást is bemutatott, amelyek szerint a magyar lakásárak már jelentősen elszakadtak a lakossági fogyasztás és a rendelkezésre álló jövedelmek növekedésétől. Miközben az Európai Unió legtöbb országában a fogyasztás és az ingatlanárak nagyjából együtt mozognak, Magyarországon látványos szétválás alakult ki. Ebből kifolyólag reális forgatókönyvnek tart egy relatív átértékelődést az ingatlanpiacon.

    „Ez nem feltétlenül jelent áresést, inkább azt, hogy a bérek hosszabb időn keresztül gyorsabban emelkedhetnek majd, mint az ingatlanárak. A piac így fokozatosan alkalmazkodhatna az elmúlt évek túlzott drágulásához” – mondta.

  • Üzemanyagárak: ennyiért tankolhatunk a pünkösdi hosszú hétvégén!

    Üzemanyagárak: ennyiért tankolhatunk a pünkösdi hosszú hétvégén!

    Üzemanyagár:
    2026.05.23-től

    A héten szombaton a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára nem változik, így várhatóan a kiskereskedelmi piaci árakban sem lesz változás. 

    Mai napon (2026.05.23-an) az alábbi átlagárakon tankolhatunk:

    95-ös benzin: 698 Ft/liter

    Gázolaj 710 Ft/liter

    Üzemanyag árak: Benzin és Gázolaj mai árak

    Jelenleg a benzin piaci ára 103 forinttal magasabb, mint az 595 forintos védett ár. A gázolaj esetében pedig 94 forintos különbségről beszélhetünk a 615 forintos védett árhoz viszonyítva. 

    A Magyar autósok olcsóbban tankolhatnak:

    Védett árak

    A nemzetközi olajpiaci folyamatok hatására a kormány 2026.március 10-i hatállyal bevezette az úgynevezett védett árat.

    Ennek értelmében a magyar rendszámmal és forgalmi engedéllyel rendelkező járművek a
    95-ös benzint maximum 595 Ft/liter,
    a gázolajat pedig maximum 615 Ft/liter áron tankolhatják.

  • Rezsi árak: bajban vannak a magyar vállalkozások!

    Rezsi árak: bajban vannak a magyar vállalkozások!

    Az áramszámlák egyik tételének drasztikus emelkedése akár háromszázmilliárd forintos többletköltséget is okozhat a magyar vállalkozásoknak. A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) szerint a jelenlegi rendszer súlyosan rontja a hazai cégek versenyképességét, miközben a költségeket végső soron a gazdaság és a fogyasztók viselik.

    Bővebben: Rezsi árak és információk

    A szövetség álláspontja szerint elfogadhatatlan, hogy a vállalkozások előre nem tervezhető módon viseljék a villamosenergia-rendszer szabályozási és műszaki problémáinak következményeit. A logisztikai és ipari szektor szereplői a rendszer gyors felülvizsgálatát sürgetik.

    Drasztikus költségnövekedéssel szembesültek a magyar vállalkozások az áprilisi áramszámlák megérkezésekor.

    • Az úgynevezett KÁT-díj (hivatalos nevén az átvételi kötelezettség alá eső villamosenergia-támogatás) a korábbi 2–4 forint/kilowattóra szintről
    • közel 15 forint/kilowattórára emelkedett,
    • ami egyes cégeknél mintegy 30 százalékos villamosenergiaköltség-növekedést okozott.

    Az MLSZKSZ szerint a jelenlegi rendszer fenntarthatatlan, súlyosan rontja a magyar termelő és szolgáltató vállalkozások versenyképességét, és országos szinten2026-ban akár 300 milliárd forintos többletköltséget okozhat az ipari szereplőknek

    – írják közleményükben.

    Különösen aggasztónak tartják, hogy a vállalkozások jelentős része előzetes figyelmeztetés és tervezhetőség nélkül szembesült az extrém mértékű díjnövekedéssel. Vannak olyan logisztikai és ipari szereplők, akiknél az emelkedés tartós megmaradása éves szinten további milliárd forintos pluszköltséget is jelenthet – hangsúlyozza az MLSZKSZ.

    A vállalkozások fizetik meg a rendszerhibák árát, meg mi mindnyájan, fogyasztók

    A szövetség álláspontja szerint a jelenlegi rendszer egyik legsúlyosabb problémája, hogy a villamosenergia-rendszer műszaki és szabályozási hiányosságainak költségeit közvetlenül a fogyasztókra terhelik. Az elmúlt időszakban jelentősen nőtt a napelemes termelés volumene, miközben a tőzsdei áramárak alacsony szintre estek, és egyre gyakoribbá váltak a negatív áras időszakok. A támogatott energiatermelők számára ugyanakkor továbbra is garantált átvételi ár jár, a piaci ár és a garantált ár közötti különbséget pedig végső soron a vállalkozások fizetik meg a KÁT-díjon keresztül.

    Az MLSZKSZ a zöldenergia-termelés támogatását önmagában nem vitatja, ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja, hogy a rendszer működési és kiegyenlítési problémáinak teljes költsége az ipari és logisztikai szereplőknél jelenjen meg. A logisztikai szektor különösen érzékenyen reagál az energiaárak változására, mivel a raktárlogisztikai, termináli és ipari háttérfolyamatok jelentős villamosenergia-igénnyel működnek. A hirtelen és kiszámíthatatlan díjemelkedések ezért közvetlenül növelik a szolgáltatási költségeket, amelyek végül a teljes gazdaságban és a lakossági árakban is megjelenhetnek.

    Súlyos árampiaci torzulások

    A szövetség szerint a jelenlegi helyzet kialakulásában meghatározó szerepet játszik, hogy a napelemes termelés gyors növekedésére épülő KÁT elszámolási rendszer mára súlyos piaci torzulásokat és finanszírozási feszültségeket okoz. A szakmai egyeztetések során ugyanakkor az is világossá vált, hogy nem kizárólag a KÁT-rendszer jelent problémát: az áramköltségeket terhelő rendszerhasználati díj (RHD) struktúrája is számos, a korábbi évek rendszertelen szabályozásaiból felhalmozódott problémával küzd.

    A szakmai szervezetek hangsúlyozzák, hogy a jelenlegi RHD-rendszer nemzetközi összehasonlításban is jelentős többletterhet jelent a magyar termelő és logisztikai vállalatok számára, ami közvetlen hátrányt okoz a versenyképességben. Ezért a rendszer teljes körű felülvizsgálatára van szükség szerintük: a jól működő és indokolt elemeket fenn kell tartani, a problémás szabályozási elemeket korszerűsíteni kell, a szükségtelen vagy versenyképességet rontó terheket pedig ki kell vezetni. A szakmai szervezetek célja, hogy megszűnjenek azok a szolgáltató, termelő és ipari vállalatokra háruló kiszámíthatatlan és tervezhetetlen költségnövekedések, amelyek ma közvetlenül veszélyeztetik a magyar gazdaság versenyképességét, az ipari beruházásokat és a munkahelyek stabilitását, és egy kiszámítható, versenyképes energiaköltség-struktúrát kapjanak.