Kategória: Gazdasági hírek

  • Új etikai kódexet fogadott el a Kamara küldöttgyűlése!

    Új etikai kódexet fogadott el a Kamara küldöttgyűlése!

    A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) ötvenegyedik küldöttgyűlésén elfogadták a 2025-ös beszámolót 20,5 milliárd forintos árbevétellel, jóváhagyták a 2026-os költségvetési tervet. Kétharmados többséggel egy új kamarai etikai kódexről is döntöttek a küldöttek, ennek értelmében a választott tisztségviselőknek egy magasabb etikai normának kell megfelelniük. A küldöttgyűlésen valódi vita és konstruktív párbeszéd alakult ki. Az eseményen mutatták be azt a színesfém emlékérmét, amelyet a Kamara alapításának 175. évfordulója tiszteletére bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

    Sikeres és eredményes küldöttgyűlést tartott a Kamara, amelyen számos kérdést vitattak meg a 23 területi kamara küldöttei. A nyílt légkörű eseményen érdemi, szakmai párbeszédet követően az együttműködés és a bizalom került előtérbe.

    Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke díszvendégként vett részt a küldöttgyűlés elején, ő is a partnerség erősítésére és a közös jövő iránti elkötelezettségre hívta fel a figyelmet. A jegybankelnök és Nagy Elek az MKIK elnöke együtt bocsátotta ki azt az emlékérmét, amely törvényes fizetőeszköznek minősül, azonban a fizetési forgalomban való használata kerülendő. A 6000 példányban kibocsátott emlékérme előlapján Magyarország címere, az államiság, a közösség szimbóluma látható, hátlapján pedig a Kárpát-medence stilizált térképe, rajta pontokkal jelölve a kamarai rendszer 11 alapítóvárosa. A 30,80 gramm súlyú és 38,61 milliméter átmérőjű érme a hazai kereskedelmi és iparkamarák 1850-ben kezdődő történelmének állít emléket, amelyet egy királyi pátens rendelkezése indított el.

    A küldöttgyűlés elsöprő, kétharmados többséggel fogadta el az MKIK és a területi kamarák tisztségviselőinek új Etikai Kódexét, amely világosabban határozza meg a közbizalom, az átláthatóság, az összeférhetetlenség és az érintettség kezelését, ezzel megelőzve nemcsak a valódi visszaéléseket, hanem azok látszatát is. Nem csupán tiltásokat fogalmaz meg, hanem pozitív iránymutatást ad a felelős lojalitásról, a kamarai erőforrások átlátható használatáról és a pártsemlegességről, erősítve a kamarai tisztség méltóságát.

    A 2026. május 27-i küldöttgyűlés elfogadta a Kamara 2025. évi költségvetésének teljesítését, amely 20,5 milliárd forint bevétellel, 12,6 milliárd forint ráfordítással zárult. A 2025-ös év egyik meghatározó lépése volt az új kamarai székház megvásárlása, amely a korábbi székhely kilenc évnyi bérleti díjába került. Jóváhagyták a 2026. évi költségvetést is.

    – A sikeres küldöttgyűlés egyértelműen bizonyítja, hogy a Kamara ma már egy modern, nyitott, hatékony és pénzügyileg stabil szakmai közösség, amelyben a tagok aktív szerepvállalása, a párbeszéd és a bizalom a jövő sikeres működésének alapja – emelte ki Nagy Elek, a Kamara elnöke.

  • Infláció: Szinte minden bank emeli az árait!

    Infláció: Szinte minden bank emeli az árait!

    Beállt a sorba az MBH is, a többiek után közzétette, hogy inflációs díjemelést hajt végre a bankszámláinál. Az MBH Bank a lakossági fizetési számláinak költségeit és díjait a szerződésektől függően 8,1 vagy 4,4 százalékkal növeli meg augusztustól – derül ki a BiztosDöntés.hu összeállításából. Az új ügyfelek viszont egy új számlacsomagot is választhatnak, ez havidíj-mentes számlavezetést és akár díjmentes átutalást kínál.

    A hazai bankokon azért söpört csak mostanra végig az inflációs díjemelési hullám, mert a kormány nyomására a hitelintézetek 2025 elején 2026. június 30-ig vállalták, hogy nem emelik meg a lakossági bankszámlák költségeit.

    Így az ügyfelek június végéig még a 2024-es díjakon bankolhatnak. A pénzintézetek ennek megfelelően zömmel 2026. július 1-re időzítették az emelést.

    Az MBH azonban mindeddig nem lépett, most viszont már bejelentette, 2026 augusztusától érvényesíti az inflációs emelést a díjaiban.

    Az MBH azonban mindeddig nem lépett, most viszont már bejelentette, 2026 augusztusától érvényesíti az inflációs emelést a díjaiban.

    Minden korábbi elhalasztott inflációs díjemelést később is bármikor érvényesíthetik a bankok a lakossági fizetési számlák költségeiben és díjaiban.

    Az elhalasztott drágítás a tavalyelőtti és tavalyi inflációval együttesen 8,1 százalék lenne. Ezt a mértéket a CIB Bank és lakossági számlák egy részénél az MBH Bank alkalmazza. A többi nagybank jellemzően a tavalyi, 4,4 százalékos átlagos éves infláció mértékével vagy valamivel az alatt emeli a díjait – foglalta össze a bejelentett változtatásokat Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője A későbbiekben az elhalasztott, 3,7 százalékos díjnövelést is érvényesíthetnék, de ennek már kicsi a valószínűsége, ha most nem tették meg.

    • A Gránit Bank és a MagNet Bank új számlacsomagokat vezetett be idén tavasszal, illetve tavaly ősszel, amivel egyidőben a régi számlacsomagok igényelhetőségét lezárta. Az új számlacsomagokban a díjak nem emelkednek 2026. július 1-től.

    Az MBH Bank a most közzétettek szerint általánosságban emeli a díjat 2026. július 31-től, illetve 2026. augusztus 1-től. Az emelés mértéke 8,1 százalékos, kivéve a „lakossági termékmodernizációra” vonatkozó hirdetményében található MBH Megújulás Plusz számlacsomagokat, amelyeknél 4,4 százalékos a drágulás.

    Az MBH Alapszámla havidíjának díjmentessége is megszűnik 2026. július 30-tól, illetve 31-től (ügyfélcsoporttól függően). Az új havi díj másnaptól 1 454 forint. Ez megfelel a jogszabály szerint felszámítható havi díj maximumának, mely az előző évi bruttó minimálbér fél százaléka.

    A díjváltoztatások mellett egy lehetőséget is kínál az MBH Bank.

    • Azok az új ügyfelek, akik betöltötték a 14. életévüket, és legalább 6 hónapja nem volt lakossági bankszámlájuk az MBH Banknál, új számlacsomagot választhatnak 2026. június 1-től. Az MBH Fix Nulla egy olyan számlacsomag, amelyben legalább 150 000 forintos havi rendszeres jóváírással és elektronikus számlakivonattal díjmentes a számlavezetése. Ha ez a feltétel nem teljesül az igénylési hónap és az azt követő 2 hónap után – ebben az időszakban ugyanis még feltétel nélkül díjmentes a számlavezetés –, akkor egy korrekciós díjat számít fel az MBH Bank. Ez a díj a nem teljesülés hónapjában 6 456 forint.

    A számlacsomag további nullás díjai már nem függenek a fenti jóváírási feltételtől.

    • A Visa Classic vagy Mastercard Standard bankkártya első éves díja díjmentes.
    • A számlák közötti átvezetés díjmentes, az elszámolási időszakonként az első 2 darab átutalás díja 50 000 forint alatti tétel(ek) esetén 0 forint.
    • Az elszámolási időszakonkénti első 2 darab átutalás díját 50 000 forint feletti tétel(ek) esetén pedig csak a pénzügyi tranzakciós illeték terheli (mely 0,45 százalék, de legfeljebb 20 000 forint).
    • Elszámolási időszakonként az első 2 darab átutalást követően a díj a pénzügyi tranzakciós illetéken felül 144 forint lesz 2026. július 31-től.
    • A csoportos beszedésért csak a pénzügyi tranzakciós illetéket kell kifizetni.

    A bankkártya használati díjak a szokásos módon alakulnak, ezek ugyanis nem függenek a számlacsomagtól, csak a bankkártya típusától.

  • Örülhetnek az autósok: ismét olcsóbb lesz a tankolás

    Örülhetnek az autósok: ismét olcsóbb lesz a tankolás

    Tovább folytatódik az üzemanyagok drágulás utáni látványos árcsökkenése: kedden ismét jelentősen mérséklődik a benzin és a gázolaj ára. A legfrissebb adatok szerint mindkét üzemanyagtípus nagykereskedelmi ára 12 forinttal lesz alacsonyabb.

    A Holtankoljak.hu tájékoztatása alapján a keddi árváltozás következtében tovább csökkennek a kutakon tapasztalható árak, így a 95-ös benzin és a gázolaj is jóval olcsóbb lesz, mint egy héttel korábban.

    Újabb jelentős áresés jön

    A keddi módosítással várhatóan:

    • a 95-ös benzin átlagára 629 forintra csökken literenként,
    • a gázolaj átlagára pedig 646 forint körül alakul.

    Az elmúlt napokban már több alkalommal is mérséklődtek az árak, így egy hét alatt a benzin összesen 65 forinttal, míg a dízel 58 forinttal lett olcsóbb.

    Maradnak a védett árak

    A kormány által korábban bevezetett védett üzemanyagáraktovábbra is érvényben maradnak, ezért az érintettek változatlanul kedvezőbb áron tankolhatnak.

    Jelenleg a védett árak:

    • benzin: 595 forint/liter,
    • gázolaj: 615 forint/liter.

    Ezek az árak egyelőre nem változnak.

    Az olajár és a forint segíti az árcsökkenést

    A szakértők szerint a mostani áresés hátterében elsősorban a nemzetközi olajpiaci folyamatok állnak. Az elmúlt időszakban csökkent a kőolaj világpiaci ára, miközben a forint is erősödött a főbb devizákkal szemben.

    A két hatás együtt jelentősen mérsékelte a hazai üzemanyagárakat, ami a töltőállomásokon is egyre látványosabban megjelenik.

    Egy hét alatt hatalmasat estek az árak

    Míg egy héttel ezelőtt a benzin átlagosan 694 forintba került literenként, a dízel ára pedig meghaladta a 700 forintot, addig mostanra mindkét üzemanyagtípus esetében jelentős csökkenés következett be.

    Az autósok számára ez azt jelenti, hogy egy átlagos tankolás során akár több ezer forinttal kevesebbet kell fizetniük, mint néhány nappal ezelőtt.

  • Forint árfolyam: Magyar Péter győzelme után történelmi erősödés jött, de meddig tarthat?

    Forint árfolyam: Magyar Péter győzelme után történelmi erősödés jött, de meddig tarthat?

    Az elmúlt hetek egyik legnagyobb gazdasági meglepetése a forint látványos erősödése volt. A magyar deviza az euróval szemben olyan szintekre kapaszkodott vissza, amilyeneket utoljára 2022 elején láthattak a befektetők. Az euró árfolyama több alkalommal a 360 forintos szint alá süllyedt, sőt egyes napokon a 355-ös határt is megközelítette.

    Magyar Péter és Tisza Párt friss hírek

    A piacok szerint a forint erősödésében jelentős szerepet játszott a politikai környezet változása és az a várakozás, hogy Magyarország kapcsolata javulhat az Európai Unióval. A befektetők egy része arra számít, hogy könnyebben érkezhetnek meg a korábban befagyasztott uniós források, ami javíthatja az ország pénzügyi megítélését.

    Magyar Péter győzelmét pozitívan fogadták a piacok

    A nemzetközi pénzügyi szereplők kifejezetten kedvezően reagáltak a választási eredményekre. A Reuters beszámolója szerint a forint közvetlenül a választás után közel hároméves csúcsra emelkedett az euróval szemben, miközben a magyar állampapírok és a Budapesti Értéktőzsde is erősödött. A befektetők a gazdaságpolitikai kiszámíthatóság javulását és az EU-val való együttműködés erősödését árazták be.

    Több elemző szerint a piac már a választások előtt elkezdte árazni a változást. Az erősödő forint és a csökkenő állampapírhozamok azt jelezték, hogy a befektetők jelentős része bizalmat szavazott az új politikai iránynak.

    355 közelében járt az euró

    Május elején a forint olyan erőt mutatott, amelyre évek óta nem volt példa. Az euró árfolyama több alkalommal 360 forint alá került, majd megközelítette a 355-ös szintet is. A Portfolio szerint a magyar fizetőeszköz négyéves csúcsra erősödött, miközben a dollárral és a svájci frankkal szemben is jelentős javulást mutatott.

    Az MNB hivatalos árfolyamadatai alapján május elején az euró árfolyama már 356–359 forintos sávban mozgott, ami jelentős javulás a tavasz eleji szintekhez képest.

    Mi állhat a forinterősödés mögött?

    A szakértők szerint több tényező egyszerre támogatta a magyar devizát.

    Magas kamatszint

    A magyar kamatkörnyezet továbbra is vonzó lehet a befektetők számára. A magasabb hozamok miatt a forintalapú befektetések még mindig versenyképesek a régióban.

    EU-s pénzekkel kapcsolatos várakozások

    A piac azt reméli, hogy a politikai változások után gyorsabban érkezhetnek meg az uniós források. Ez javíthatja az ország külső finanszírozási helyzetét és erősítheti a forintot.

    Befektetői bizalom

    A választások utáni időszakban látványosan nőtt a külföldi befektetők érdeklődése a magyar eszközök iránt. A részvénypiac és az állampapírpiac teljesítménye is ezt tükrözte.

    Meddig maradhat ilyen erős a forint?

    Bár a mostani árfolyam sokak számára kedvező, több elemző arra figyelmeztet, hogy a jelenlegi szintek hosszabb távon nem feltétlenül maradnak fenn.

    Az ING elemzői szerint a forint akár még erősebb szinteket is elérhet rövid távon, ugyanakkor a nemzetközi gazdasági környezet és a hazai infláció továbbra is kockázatot jelent.

    Árokszállási Zoltán közgazdász szerint a forint már túlságosan megerősödhetett, ezért a nyár folyamán ismét a 360–370 közötti sávba gyengülhet vissza az euróval szemben.

    Más előrejelzések még óvatosabbak. Egyes elemzőházak szerint 2027-re akár ismét visszatérhet a 400 forint körüli euróárfolyam, ha az inflációs és költségvetési kockázatok erősödnek.

    Kik járnak jól az erős forinttal?

    Az erősebb forint elsősorban azoknak kedvezhet, akik külföldi termékeket vásárolnak, utazást terveznek vagy devizában fennálló kötelezettségeik vannak. Az importált termékek ára mérséklődhet, ami hosszabb távon az infláció csökkenését is segítheti.

    Ugyanakkor az exportáló vállalatok számára már kevésbé kedvező a helyzet, mert az euróban vagy dollárban realizált bevételeik kevesebb forintot érnek. Emiatt a túlzott forinterősödés a gazdaság egyes szereplőinek már kihívást jelenthet.

    A forint árfolyama továbbra is kulcskérdés marad

    A következő hónapokban a befektetők kiemelten figyelik majd az új gazdaságpolitikai intézkedéseket, az infláció alakulását és az uniós források körüli fejleményeket. Ezek dönthetik el, hogy a forint meg tudja-e tartani a mostani, többéves csúcs közelében lévő szinteket.

    Egyelőre azonban az biztos, hogy Magyar Péter választási győzelme után a forint olyan erőt mutatott, amire hosszú évek óta nem volt példa, és ez az egész régió egyik legfigyeltebb pénzügyi történetévé vált.

  • Lakáshitelek 2026: milliókat spórolhatnak azok, akik most választanak bankot

    Lakáshitelek 2026: milliókat spórolhatnak azok, akik most választanak bankot

    A lakásvásárlás előtt állók számára az egyik legfontosabb kérdés továbbra is az, hogy milyen kamattal tudnak lakáshitelt felvenni. Bár sokan elsősorban az ingatlan árát figyelik, a hitel költsége legalább ilyen fontos tényező lehet, hiszen egy kedvezőtlen konstrukció hosszú évekre jelentős plusz terhet rakhat a családi költségvetésre.

    Legfrissebb hírek: Hitel és kamatok

    A szakértők szerint 2026-ban különösen nagy figyelmet kell fordítani a hitelválasztásra, mert a bankok ajánlatai között rendkívül jelentős eltérések alakultak ki. Ugyanarra az összegre és futamidőre akár több millió forintos különbség is lehet a teljes visszafizetésben.

    6 százalék körül mozognak a piaci lakáshitelek

    A jelenlegi piaci környezetben a lakáshitelek kamata jellemzően 6 és 8 százalék között alakul. A pontos kamatot több tényező befolyásolja, például a hitel összege, a futamidő, az igazolt jövedelem nagysága, valamint az, hogy az ügyfél milyen banki kedvezményekre jogosult.

    A legkedvezőbb ajánlatoknál már 5,8–6 százalék körüli kamat is elérhető, míg a kevésbé kedvező konstrukciók esetében akár 7–8 százalékos kamatszinttel is találkozhatnak az ügyfelek.

    Ez első ránézésre nem tűnik hatalmas különbségnek, a hosszú futamidő miatt azonban a végén több millió forinttal magasabb visszafizetés is lehet a végeredmény.

    Akár 13 millió forint különbség is lehet

    A hitelkalkulációk szerint egy 50 millió forintos, 25 évre felvett lakáshitelnél a legjobb és a legdrágább ajánlat között akár 13 millió forintos eltérés is kialakulhat a teljes visszafizetendő összegben. A havi törlesztőrészletben pedig több mint 40 ezer forintos különbség lehet.

    Egy kisebb, 25 millió forintos hitelnél is jelentős eltérések láthatók. A legjobb ajánlat kiválasztásával a futamidő alatt akár 5 millió forint körüli összeget is meg lehet takarítani.

    A szakértők szerint emiatt egyre többen használnak hitelkalkulátorokat és független pénzügyi összehasonlító oldalakat, mielőtt végleges döntést hoznának.

    Az Otthon Start teljesen átrendezte a piacot

    A 2026-os év egyik legnagyobb újdonsága továbbra is az Otthon Start program, amely fix 3 százalékos kamatozású lakáshitelt kínál az arra jogosult igénylőknek. A konstrukció legfeljebb 50 millió forintos hitelösszeget biztosíthat akár 25 éves futamidő mellett.

    Azok számára, akik megfelelnek a feltételeknek, a különbség rendkívül látványos lehet. Egy 25 millió forintos hitelnél a támogatott és a piaci hitel havi törlesztője között több tízezer forintos eltérés alakulhat ki, míg a teljes visszafizetésben akár 10 millió forintnál is nagyobb lehet a különbség.

    Egy 50 millió forintos kölcsönnél pedig már közel 30 millió forintos eltérés is összejöhet a futamidő végére a kedvezményes és a piaci hitel között.

    Szigorodtak a hitelfelvételi szabályok

    2026 elejétől több ponton is változtak a hitelfelvételi szabályok. Kiemelten fontos a JTM, vagyis a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató módosítása, amely meghatározza, hogy a havi jövedelem mekkora része fordítható hiteltörlesztésre.

    Az új szabályozás egyes jövedelmi kategóriákban csökkentheti a maximálisan felvehető hitel összegét, ezért sok igénylő szembesülhet azzal, hogy ugyanazzal a fizetéssel kisebb kölcsönt kap, mint korábban.

    A bankok emellett továbbra is vizsgálják az igazolt jövedelmet, a meglévő hiteleket, a hitelmúltat és az önerő mértékét is. Az Otthon Start esetében legalább 10 százalék önerő szükséges, de a bankok bizonyos esetekben ennél magasabb saját forrást is kérhetnek.

    Mire figyeljen az, aki most venne lakást?

    A szakértők szerint a jelenlegi piacon nem érdemes az első banki ajánlatot elfogadni. A kamatkülönbségek, a kedvezmények, a jóváírási feltételek és az egyszeri költségek együtt jelentős eltérést okozhatnak.

    Különösen fontos lehet összehasonlítani:

    A hitelkamatot

    A néhány tizedszázalékos különbség hosszú távon milliókat jelenthet.

    A THM-et

    A teljes hiteldíjmutató jobban megmutatja a hitel valódi költségét, mert a kamaton kívül más díjakat is tartalmaz.

    A havi törlesztőt

    A családi költségvetés szempontjából ez az egyik legfontosabb mutató, hiszen akár több tízezer forintos eltérés is lehet a bankok között.

    Lakáshitel előtt állók most különösen sokat nyerhetnek

    A jelenlegi piaci helyzetben a megfelelő hitel kiválasztása szinte ugyanolyan fontos lett, mint maga az ingatlanvásárlás. Az eltérő kamatok, az új támogatási programok és a szigorodó hitelszabályok miatt azok járhatnak a legjobban, akik több ajánlatot is összehasonlítanak.

    A szakértők szerint egy jól megválasztott lakáshitel akár több millió forint megtakarítást is jelenthet a következő 20–25 évben, ezért 2026-ban különösen érdemes alaposan körülnézni a piacon.

  • Vagyonadó Magyarországon: jön az új adó? Ezt kell tudni az egymilliárd feletti vagyonok megadóztatásáról

    Vagyonadó Magyarországon: jön az új adó? Ezt kell tudni az egymilliárd feletti vagyonok megadóztatásáról

    A vagyonadó kérdése az elmúlt hónapok egyik legforróbb gazdasági témájává vált Magyarországon. A közbeszédben, a szakmai fórumokon és a politikai vitákban is egyre gyakrabban merül fel annak lehetősége, hogy a jövőben a nagyobb vagyonnal rendelkező magánszemélyeknek külön adót kellene fizetniük vagyonuk után. Több szakértő szerint a kérdés már nem az, hogy beszélünk-e róla, hanem az, hogy milyen formában valósulhat meg.

    TOP 8 óra friss hírei – folyamatos hírkereső lista

    A vagyonadó lényege, hogy nem a jövedelmet vagy a fizetést adóztatja, hanem a felhalmozott vagyont. Ez lehet ingatlan, értékpapír, vállalkozásban lévő tulajdonrész, készpénz, befektetés vagy akár más nagy értékű eszköz. A cél általában az, hogy a leggazdagabb rétegek nagyobb mértékben járuljanak hozzá a közkiadások finanszírozásához.

    Kiket érinthet a vagyonadó?

    A nyilvánosságra került elképzelések szerint az adó elsősorban az egymilliárd forint feletti vagyonnal rendelkezőket érintheti. Az egyik legtöbbet emlegetett javaslat alapján az egymilliárd forintot meghaladó vagyonrész után évente 1 százalékos adót kellene fizetni.

    Ez azt jelenti, hogy például egy 2 milliárd forintos nettó vagyonnal rendelkező személy esetében az egymilliárd forint feletti rész után keletkezhetne fizetési kötelezettség. A pontos szabályok azonban egyelőre nem ismertek, így számos kérdés nyitott maradt.

    A szakértők szerint az egyik legfontosabb probléma a vagyon meghatározása lehet. Egy ingatlan értékét viszonylag könnyű megállapítani, de jóval bonyolultabb lehet egy családi vállalkozás, egy magántőkealap vagy egy külföldi befektetés értékelése.

    Nemzetközi példák: kevés ország alkalmaz általános vagyonadót

    A vagyonadó nem új találmány, ugyanakkor Európában ma már csak kevés ország alkalmaz klasszikus formában ilyen adót. Jelenleg Svájc, Norvégia és Spanyolország tartozik azok közé az országok közé, ahol működik általános vagyonadó.

    Több európai állam korábban megszüntette ezt az adónemet, mert túl bonyolultnak, nehezen beszedhetőnek vagy gazdaságilag károsnak ítélte meg. A kritikusok szerint a túl magas vagyonadó a tőke külföldre áramlását is ösztönözheti, miközben csökkentheti a beruházási kedvet és a vállalkozások fejlődési lehetőségeit.

    Más szakértők viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy megfelelő szabályozás mellett a vagyonadó hozzájárulhat az igazságosabb közteherviseléshez, különösen akkor, ha valóban a legnagyobb vagyonokat célozza meg.

    Mi lehet a legnagyobb vita a vagyonadó körül?

    A vita egyik központi kérdése, hogy a vagyonadó büntetésnek tekinthető-e a sikeres vállalkozókkal és befektetőkkel szemben. Több adószakértő hangsúlyozza, hogy egy ilyen adót nem szabadna büntető jelleggel bevezetni, mert az hosszú távon ronthatná az ország versenyképességét. A szabályozásnak egyensúlyt kellene teremtenie a költségvetési bevételek növelése és a gazdasági ösztönzők megőrzése között.

    Különösen érzékeny terület lehet a családi vállalkozások, a generációváltás előtt álló cégek és a bizalmi vagyonkezelési konstrukciók adózása. A szakmai szervezetek szerint ezeknél rendkívül körültekintő szabályokra lenne szükség, hogy ne sérüljenek a hosszú távú gazdasági érdekek.

    Mi történhet a bizalmi vagyonkezeléssel?

    A vagyonadó körüli vitákban egyre többször kerül szóba a bizalmi vagyonkezelés is. A szakértők szerint az elmúlt években sok nagy vagyon került ilyen konstrukciókba, amelyek bizonyos esetekben kedvező adózási lehetőségeket biztosítottak. A tervek szerint ezen a területen is jelentős változások jöhetnek.

    A cél az lehet, hogy a vagyonok tényleges tulajdonosi háttere átláthatóbbá váljon, és ne lehessen különböző jogi konstrukciókkal teljesen elkerülni az esetleges új adókat. Ugyanakkor több szakértő arra figyelmeztet, hogy a családi vagyontervezés és az öröklési struktúrák működését is figyelembe kell venni a szabályozás során.

    Jön a vagyonadó Magyarországon?

    Jelenleg még nem ismert minden részlet, de az biztos, hogy a vagyonadó kérdése a következő időszak egyik legfontosabb gazdaságpolitikai vitája lehet. Az egymilliárd forint feletti vagyonok megadóztatásáról szóló elképzelések jelentős változást hozhatnak a magyar adórendszerben, ezért a vállalkozók, befektetők és nagyobb vagyonnal rendelkező családok kiemelt figyelemmel követik a fejleményeket.

    A végleges szabályok meghatározhatják, hogy a vagyonadó valóban új bevételeket hoz-e az államnak, vagy inkább újabb vitákat indít el a gazdaság szereplői között. Egy dolog azonban biztos: a vagyonadó témája még hosszú ideig napirenden maradhat Magyarországon.

  • Hitel és Pénzügy: A Hitelminősítő nem változtatott a minősítésen!

    Hitel és Pénzügy: A Hitelminősítő nem változtatott a minősítésen!

    Bár a Kormányváltás miatt pozitív irányban indult el a Magyar gazdaság és a Tisza Párt is egyre népszerűbb az S&P Hitelminősítő nem változtatott a minősítésen! Még nem …

    Megerősítette a magyar államadós-osztályzatot az S&P, amely szerint az áprilisi választások óta jelentősen javult a piaci hangulat: a forint 6 százalékkal erősödött az euróhoz képest, a 10 éves futamidejű magyar állampapír hozama pedig a március végi 7,5 százalék körüli szintekről május közepéig 5,7 százalékra csökkent.

    Hitel és pénzügyi információk

    Megerősítette változatlan negatív kilátással Magyarország hosszú és rövid futamú hazai és külső államadósság-kötelezettségeinek befektetési ajánlású, „BBB mínusz/A-3″ szintű besorolását az S&P Global Ratings nemzetközi hitelminősítő. A péntek este Londonban bejelentett döntés indoklásában az S&P kiemelte: az új magyar kormány deklarált célja, hogy Magyarország 2030-ig csatlakozzon az euróövezethez.

    A hitelminősítő szerint

    a kormánynak jelentős mozgástere van arra, hogy új törvényekkel szakpolitikai módosításokat hajtson végre a költségvetés, a beruházások, a gazdaság, az igazságszolgáltatás, a közbeszerzések és a szociális szféra területén. A szuverén besorolás negatív kilátása ugyanakkor a következő két év költségvetési és gazdasági stabilitását terhelő kockázatokat tükrözi

    – fogalmaz a hitelminősítő elemzése.

    Az S&P szerint

    a kis és nyitott, az Európai Unióval jelentős kereskedelmi kapcsolatokat fenntartó magyar gazdaság fizetésimérleg-pozíciója, növekedése és költségvetési teljesítménye szempontjából potenciálisan nagy előnyökkel járhat a konvergencia és az EU-partnerekkel folytatott koordináció szakpolitikai keretrendszerének javulása.

    A hitelminősítő megállapítja ugyanakkor, hogy jóllehet az EU-hoz fűződő viszonyrendszer javul, a magyar közfinanszírozási rendszer kilátásai romlanak.

    A cég közölte:

    várakozása szerint a magyar államháztartási hiány az idén eléri a hazai össztermék (GDP) 6,75 százalékát, mindenekelőtt az országgyűlési választások előtti költekezés miatt.

    Ennek a költségvetési ösztönzésnek a visszafordítása politikailag nehéznek bizonyulhat, különösen akkor, ha a Hormuzi-szoros a következő negyedévben is zárva marad, és így hosszabb ideig magas szinten rögzül a nyersolaj és földgáz világpiaci árfolyama – áll az S&P elemzésében.

    A hitelminősítő ugyanakkor 2027-re már érzékelhető javulást valószínűsít a költségvetési helyzetben:

    • mindenekelőtt az összes nagy állami kiadási szerződés bejelentett felülvizsgálati szándéka,
    • az élsportra és a kormányzati kommunikációra fordított kiadások racionalizálása,
    • valamint a vagyonadó bevezetése
    • és a jövedelemadózásban megjelenő szélesebb körű progresszív elemek miatt.

    Az S&P mindemellett kiemeli azokat a kormányzati terveket, amelyek a piactorzító ár- és árréskorlátok fokozatos kivezetését célozzák, ez ugyanis a hitelminősítő szerint csökkentheti a költségvetési kockázatokat.

    Ezek a tervek kiszámíthatóbb, a beruházások szempontjából vonzó környezetet teremthetnek, előkészítve a 2030-as euróövezeti csatlakozási cél eléréséhez szükséges szerkezeti kondíciók kialakítását – áll az S&P elemzésében.

    A cég az idén 1,6 százalékos, jövőre 2,4 százalékos növekedést vár a magyar gazdaságban.

    Ennek elsődleges hajtóereje az S&P szerint továbbra is a magánszektor fogyasztása marad, amelyet a javuló közbizalom és a bérek emelkedése támaszt alá.

    Az S&P azzal számol, hogy a 2027-2029-es időszakban a magyar hazai össztermék éves átlagban 2,3 százalékkal bővülhet, bár a cég szerint a globális kereslet ingadozásaiból és az energiaárakból eredő kockázatok továbbra is érvényesülnek.

    Ebben a környezetben a hitelminősítő azt valószínűsíti, hogy

    a GDP-arányos államháztartási hiány 2027-ben csökkenésnek indul, bár még abban az évben is eléri a 5,25 százalékot.

    Az S&P kiemeli azt is, hogy az áprilisi választások óta jelentősen javult a piaci hangulat: a forint 6 százalékkal erősödött az euróhoz képest, a 10 éves futamidejű magyar állampapír hozama pedig a március végi 7,5 százalék körüli szintekről május közepéig 5,7 százalékra csökkent.

    Ez azt jelzi, hogy erősödik a magyar szuverén adósság iránti befektetői kereslet és csökkennek a kockázati felárak, mindez pedig lehetővé teszi a hitelköltségek csökkenését – hangsúlyozza a hitelminősítő.

    Az S&P várakozása szerint a GDP-hez mért nettó magyar államadósságráta 2027-ben 74 százalékon tetőzik, majd csökkenésnek indul.

    A cég hangsúlyozta: a magas államadósságráta ellenére nem érzékel közvetlen finanszírozási kockázatokat az állami szektorban.

  • Brüsszel kimondta: nem maradhat így a rezsicsökkentés Magyarországon

    Brüsszel kimondta: nem maradhat így a rezsicsökkentés Magyarországon

    A rezsicsökkentés évek óta az egyik legfontosabb és legvitatottabb gazdaságpolitikai intézkedés Magyarországon. Most azonban újabb figyelmeztetés érkezett Brüsszelből: az Európai Bizottság szerint a jelenlegi rendszer hosszú távon nem fenntartható ugyanabban a formában, ahogyan ma működik. Az uniós álláspont szerint a lakossági energiaárak általános és tartós rögzítése több problémát is okozhat az energiapiacon.

    Rezsi árak

    Mi a brüsszeli kifogás?

    Az Európai Bizottság szerint a széles körű árszabályozás rövid távon valóban védelmet nyújthat a családoknak egy energiaválság idején, hosszabb távon azonban gyengítheti a versenyt és csökkentheti az energiahatékonysági ösztönzőket. Ha a fogyasztók nem érzik az energia valós piaci árát, kevésbé motiváltak a takarékosságra vagy az energiahatékony beruházásokra.

    Brüsszel álláspontja szerint a jövőben inkább célzott támogatásokra, energiahatékonysági programokra és a verseny erősítésére kellene helyezni a hangsúlyt.

    Nem a támogatások megszüntetését kérik

    Az Európai Unió nem azt mondja, hogy válsághelyzetben ne lehessen megvédeni a háztartásokat. Az új szabályok szerint rendkívüli energiapiaci válság esetén továbbra is lehetőség van ideiglenes árkorlátozások és támogatások bevezetésére. A cél azonban az, hogy ezek átmeneti intézkedések legyenek, ne pedig tartós, minden fogyasztóra egyformán érvényes rendszerek.

    A verseny és az energiahatékonyság kerülhet előtérbe

    Az Európai Bizottság szerint a jelenlegi rendszerek sok országban visszafogják a szolgáltatók közötti versenyt, és csökkentik a fogyasztók szolgáltatóváltási hajlandóságát. Brüsszel ezért olyan energiapiacot szeretne, ahol nagyobb szerepet kapnak a piaci árak, miközben a rászoruló háztartások célzott támogatásban részesülnek.

    Egyelőre nincs konkrét döntés a magyar rendszer sorsáról

    Fontos hangsúlyozni, hogy jelenleg nem született olyan uniós döntés, amely azonnali változtatásra kötelezné Magyarországot. A vita inkább arról szól, hogy hosszú távon milyen formában működjenek a lakossági energiatámogatások az Európai Unióban. Az Európai Bizottság álláspontja szerint a jövő energiarendszerében a célzott segítség, az energiahatékonyság és a versenyképes piacok kaphatnak nagyobb szerepet.

  • Magyar Péter bejelentette, hogy 16,4 milliárd euró jön az uniótól!

    Magyar Péter bejelentette, hogy 16,4 milliárd euró jön az uniótól!

    Történelmi megállapodást kötöttek az uniós pénzekről, mondta Magyar Péter miniszterelnök, miután péntek délután Brüsszelben tárgyalt Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével. Közös sajtótájékoztatójukon bejelentették, hogy 16,4 milliárd eurónyi befagyasztott uniós forrás ügyében született politikai megállapodás. Magyar a tárgyalás elején átadta a hivatalos csatlakozási kérelmet az Európai Ügyészséghez.

    Tisza Párt legfrissebb hírei

    Április 12. mindannyiunknak sokáig az emlékezetében marad – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke. Von der Leyen szerint már most érezhető, a választás következménye, amely nyomán a magyarok a demokráciát választották és „a visszatérést Európa szívébe”. Megegyeztek egy „erős architektúráról”, hogy biztosítsák a korrupció kezelését és a jogállami aggodalmakat, a kormány pedig úgy döntött,

    • csatlakozik az Európai Ügyészséghez;
    • megerősíti az Integritás Hatóság jogköreit;
    • felülvizsgálja a közbeszerzési szabályokat;
    • a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat „ki fogják vezetni”.

    Az egyszeri helyreállítási alap felülvizsgálatánál is megegyeztek egy „biztonságos és szilárd földet érési zónáról”, így magabiztos abban, hogy elérhetővé tudják tenni a 10 milliárd eurót érő alapot. További 4,2 és 2,2 milliárd euró a rendes költségvetési forrásokból válhat elérhetővé. Az Erasmusos diákcserék esetében, amelyekre 2024 ősze óta már egyik modellváltó egyetem diákjai sem mehettek, „jó hírekről” számolt be: a következő tanévtől „részei lehetnek az Erasmus-közösségnek”.

    Magyar Péter is elmondta, hogy a megállapodás alapján 16,4 milliárd euró felszabadításáról állapodtak meg, ez közel 6000 milliárd forint, a magyar bruttó nemzeti össztermék 13 százaléka.

    „Itt vagyunk és nagyon boldog vagyok és a magyar emberek is boldogok lesznek az eredménnyel” – mondta. „Hazavisszük azt a sok ezer milliárd forintos uniós támogatást, amely jár a magyar embereknek” – jelentette ki Magyar, aki szerint az előző kormány folyamatosan hazudott az EU-ról a magyaroknak, „hazudtak az uniós források befagyasztásának valódi okáról”. Azt hazudták, hogy mindez azért következett be, mert Magyarország más álláspontot képviselt a migráció és az orosz–ukrán háború kérdésében. A valódi ok azonban „a korrupció volt. A korrupciónak olyan foka, amely sokáig elképzelhetetlen volt az EU-ban és Magyarországon is” – mondta Magyar, kiemelve, hogy ebben szerinte Orbán Viktor és családja is közvetlenül érintett volt.

    Szomorúnak tartotta, hogy eddig is teljesíthető lett volna, amivel végezni kellett volna. „Ma bebizonyítottuk, hogy nem ideológiai kérdések és elvárások voltak itt Brüsszelben, hanem »pusztán« a korrupció ellen kell fellépni”, talán túl is teljesítették az elvárásokat, például az európai ügyészségi csatlakozással (ez valóban nem volt a feltételek között). Többek között a vagyonnyilatkozati rendszert is érdemben átalakítják, mert eddig csak formalitás volt. Nagyon szigorú vagyonnyilatkozati rendszer jön létre. Ellenőrizhető lesz, következményekkel: ha valaki szándékosan valótlan adatot közölne a vagyonbevallásában, azt akár kétévnyi börtönnel büntethetik.

    „Három hét elég volt ahhoz, amit Orbán Viktor és leköszönő kormánya három év alatt nem tudott elérni” vagy nem is akart. „A célunk végig egyértelmű volt a tárgyalásokon, nagyon keményen tárgyaltunk, minden eurócentért megküzdöttünk, keményen tárgyaltunk még ma éjszaka is, és sikerrel jártunk, ez Magyarország és az EU-s intézmények közös sikere.”

    Arról is beszélt, hogy a 16,4 milliárd euróból

    • 4,2 milliárd euró felzárkóztatási forrás, ez például közlekedésfejlesztésre, egészségügyre, szociális és környezetvédelmi célokra, kis- és középvállalkozásokra költhető;
    • 2,2 milliárd euró az oktatáshoz, felsőoktatás fejlesztéséhez köthető;
    • több milliárd eurót el tudnak majd számolni már megvalósult vagy megvalósulás előtt álló projektekhez;
    • 1,5 milliárd eurót elektromos hálózat fejlesztésére lehet fordítani;
    • a bérelt, régi vasúti szerelvények helyett újakat vesznek;
    • digitális fejlesztésekről;
    • kis- és középvállalkozások támogatásáról is megegyeztek;
    • a lakhatási válság enyhítésére, bérlakásokra is tudnak költeni.

    „Azt hiszem, ez valóban történelmi nap – Magyarország számára bizonyosan –, ha itt ennyi pénzt lehet kapni, szívesen jövök sűrűbben is Brüsszelbe.”

    Miről tárgyaltak és miért?

    Magyar Péter péntek kora délután érkezett meg az Európai Bizottság brüsszeli központjába, hogy a testület elnökével, Ursula von der Leyennel tárgyaljon a befagyasztott uniós forrásokról szóló politikai egyezségről. „Elindultunk az utóbbi évek legfontosabb tárgyalására. 6000 milliárd forint uniós támogatás sorsa a tét. A tárgyalás elején átadom az Európai Bizottság elnökének Magyarország hivatalos csatlakozási kérelmét az Európai Ügyészséghez” – posztolta a miniszterelnök közvetlenül az indulása előtt Facebookra.

    Ahogy arról korábban írtunk, az új kormánynak különösen sietnie kell a rendes uniós költségvetésen felüli helyreállítási alappal. Az egyszeri, Magyarországnak 10,4 milliárd eurót érő pénzekhez augusztus végéig kellene letudni a feltételeket.

    Az Orbán-kormány vállalásai alapján a magyar államnak 27 jogállamisági, korrupcióellenes előfeltételt („szupermérföldkövet”) kellene teljesítenie, hogy egyáltalán kérhessen rendes kifizetéseket, és ne kelljen visszaadni egy egymilliárd eurós potyaelőleget.

    Az előfeltételeknél 2023 vége óta hivatalosan semmit sem lépett előre az Orbán-kormány. Bóka János volt EU-ügyi miniszter megfogalmazásában ötnél „maradt vita arról, hogy a teljesítés megfelelő-e”, azaz szerinte az uniós testület ennyi feltétel megvalósítását hiányolta.

    A Tisza Párt mellett már másfél éve dolgozik egy munkacsoport a megoldásokon. Magyar Péter csütörtökön érkezett Brüsszelbe, ahol arról beszélt:

    „vannak még nyitott kérdések, de alapvetően rengeteg fontos ügyben leütöttük a megállapodásokat. Ilyenek a közérdekű vagyonkezelő alapítványok”, majd a vagyonnyilatkozati rendszer megerősítését és az Integritás Hatóság jogköreinek kiterjesztését is felsorolta.

    Utóbbinál alkotmányossági aggályokat vetett fel (hétfőn a Telexnek arra utalt, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök alkotmányossági kifogást emelhet). Nem említette azt a szerződések feltöltésére szolgáló online felületet, amelynél a Válasz Online korábbi cikke szerint csak olyan hiányos félmegoldásig jutott az Orbán-kormány, hogy azt már nem is lehet helyrerakni őszig.

    Az egymással részben-egészben átfedő feltételek miatt a helyreállítási alappal együtt a rendes költségvetésből blokkolt nagyjából hétmilliárd euró zöme is felszabadulhatna a szupermérföldkövek teljesítésével. Erre utaltak a sajtótájékoztatón a 4,2 (időnként helytelenül 4,4) milliárd euró emlegetésével a felzárkóztatási támogatásokból, mert ezek a feltételességi eljárás részei, amelynél minden elvárást kipipálnának a szupermérföldkövek teljesítésével, és az oktatási-kutatási 2,2 milliárd euróval, amit külön, az akadémiai szabadság hiányosságai miatt blokkoltak. Ennek része a közérdekű vagyonkezelő alapítványi feltétel, amellyel megoldódna az „Erasmus-ügy” is. (Jogállamisági feltételek a 16 milliárd eurót érő SAFE védelmi hitelnél is felmerülhetnek.)

    Von der Leyen pénteken részletezte: a 16,4 milliárd euró

    • a feltételességi eljárással blokkolt 4,2 milliárd euróból;
    • az akadémiai szabadsághoz kötött 2,2 milliárd euróból;
    • és a helyreállítási alapnál 10 milliárd euróból áll.

    Utóbbiból 6,5 milliárd eurós vissza nem térítendő rész áll Magyarország rendelkezésére, amihez az Orbán-kormány 2023-ban nagy hajtűkanyarok után 3,9 milliárd eurónyi kedvezményes hitelt kért – a sajtótájékoztató és információink alapján ebből 3,5 milliárd eurót hívnának le, így jön ki kereken 10 milliárd euró.

    Nem tette hozzá, de a lebontás azt jelenti, hogy a megállapodásnak nem része sem a 600 millió euró, amit a melegek jogai miatt blokkoltak, és a 35 millió euró, amit menekültügyi okokból tartanak vissza. (Ezek nem előfeltételek a helyreállítási alapnál és a feltételességi eljárásnak sem részei.)

    Korábbi értesülések alapján az időszűke miatt az Európai Bizottság az egész hitelrészt elhagyta volna, ez végül nem történt így. Az előfeltételek mellett ugyanis reformokat, célokat és nemzeti költségvetésből előfinanszírozandó fejlesztéseket („mérföldköveket”) is meg kell valósítani, általában köztes határidőkkel. Az Orbán-kormány – 2022 végén utolsóként jóváhagyatott, majd az orosz energia kivezetésének segítésére és a hitelért módosított – helyreállítási tervében több száz mérföldkő van, de szinte rögtön elkezdtek halasztgatni fejlesztéseket. Volt, ahol maga a kormány kampányolt azzal, milyen lassan halad, akadt, ahol lassú volt az adminisztráció, és elmaradtak a reformok. Már 2025 végén egy jókora módosítást tervezett, de azt hivatalosan soha nem adta be (a Válasz Online szerint az elnagyoltsága miatt). Magyar Péter többször is utalt rá, hogy egy „új” tervet adnának be.

    Lesz egy átmeneti időszak az egyetemeket felügyelő kekváknál

    A bizottsági elnök kérdésre válaszolva azt mondta, „most egy nagyon szilárd alappal rendelkezünk arra, hogy tovább tárgyaljuk a jogállamisági kérdéseket”, a reformokat, beruházásokat. Az összes reform a csomagban végrehajtandó, befejezendő, és a beruházásoknak meg kell valósulni. Ha a magyar parlament elfogad egy jogszabályt, abban a pillanatban tudnak felszabadítani támogatást, ami az adott mérföldkőhöz tartozik.

    Voltak olyan mérföldkövek és szupermérföldkövek, amelyek már nem teljesíthetőek, mert elmúlt a határidő vagy okafogyottá váltak, ezeket nem kell Magyarországnak teljesíteni, mondta Magyar. „Ezeken kívül minden szupermérföldkövet és mérföldkövet teljesíteni tudunk” – mondta. Szerinte kellő flexibilitással kezeli az Európai Bizottság, amit még a jogszabályok, az előírások és az európai intézmények megengednek ahhoz, hogy augusztus 31-ig ez teljesíthető legyen. Ezek jellemzően a korrupcióellenes harcról és a kekvákról szólnak.

    „Lesz egy átmeneti időszak az egyetemeket felügyelő” közérdekű alapítványok esetében, mivel egyes egyetemek kórházak felett is diszponálnak, és egyáltalán az egyetemek is olyan intézmények, ahol kell idő ahhoz, hogy a tulajdonosi struktúra átalakuljon. Ez 2027. augusztus 31-ig fog tartani. Azok a kekvák azonban, amelyek nem egyetemekhez kapcsolódnak, a idén augusztus 31-ig meg lesznek szüntetve. Az MCC-t külön kiemelte, mint ami erre a sorsra jut. A közfeladatokat át fogja venni az állam vagy az új tulajdonos. Nem önmagában a privatizációval és az ilyen alapítványok létrehozásával volt gond Magyar szerint, hanem a móddal, „állami, nemzeti vagyon került átláthatatlan és ellenőrizhetetlen úton”, akár oligarchák által kontrollálva magánkezekbe.

    Kérdésre válaszolva Magyar azt mondta, nem volt semmilyen kapcsolat Ukrajna uniós csatlakozásának kérdése és a magyar források felszabadítása között. A kormányfő megismételte, hogy garanciákat akarnak, hogy a kárpátaljai magyarok használhatják a magyar nyelvet az iskolákban vagy épp az adminisztrációban. Egyelőre szakértői szinten zajlanak tárgyalások. „Nagyon biztatóak a tárgyalások technikai szinten” – mondta Magyar, több tárgyalási forduló is volt, remélem, hogy le tudják zárni a 11 pontos javaslatcsomagot, Ukrajna pedig átülteti a megegyezést a jogszabályaiba.

    Utána létrejöhet egy hivatalos találkozó az ukrán és a magyar külügyminiszter között, Magyar pedig utána szívesen találkozik Volodimir Zelenszkijjel is valahol Ukrajnában, „lehetőleg Kárpátalján, ahol a magyar kisebbség él, egy magyarlakta településen”. „Itt az ideje új fejezetet nyitni a magyar–ukrán kapcsolatokban” – jelentette ki. Minden szomszédunkkal jó kapcsolatban akarunk lenni, másokkal is vannak vitás pontok mondta, és

    bejelentette, hogy június 23-án lesz a V4-ek találkozója Budapesten.

    Von der Leyen is megerősítette, hogy semmilyen kapcsolat nincs az uniós alapok felszabadítása és Ukrajna uniós csatlakozása között. „Ez egy érdemalapú folyamat”, szerinte Ukrajna és Moldova megfelel minden feltételnek, hogy megnyissák az első tárgyalási fejezetet. Szerinte megcsinálták a szükséges reformokat, és nincs ok a folyamat elhalasztására. De azt mondta, hogy erről majd a június 18-19-i Európai Tanács ülésén fognak tárgyalni.

    Magyar beszélt Sulyok Tamásról is, aki megszólalt az EU-források ügyében. „Érdekes módon 3-4 évig nem szólalt meg az elnök úr” a témában. „Van azért egy humora a leköszönő elnök úrnak”, elkezdte félteni a jogállamot és a demokráciát, miközben semmi baja nem volt ezzel Orbán Viktor kormánya alatt. „Most, amikor a saját pozícióját félti”, akkor szerinte „kényes lett az ügyvéd úr, és elrohant a Velencei Bizottsághoz”, majd ismét a lemondását követelte.

    A megállapodással sem áll meg a munka

    Magyar Péter szerda este jelentette be, hogy másnap Brüsszelbe utazik, ahol Mark Rutte NATO-főtitkárral és Bart De Wever belga miniszterelnökkel, pénteken pedig az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel tárgyal. A miniszterelnök korábban azt mondta, hogy a 25-i héten, majd a Telexnek azt, hogy várhatóan csütörtökön egyeztetnek az uniós testület vezetőjével, és akkor aláírnak egy politikai megállapodást az uniós támogatásokról aznapra. Az Európai Bizottság szóvivői viszont kedden, a magyar kormányéi pedig még szerdán sem erősítették meg a találkozó időpontját. Előbbiek a pénteket vagy akár a jövő hetet sem zárták ki, végül a pénteket jelentették be. A Politico szerdai cikke szerint a csúszás mögött az állhatott, hogy az Európai Bizottság előbb a helyreállítási terv módosítását szerette volna látni, de ezt pénteken nem adták be, várhatóan a jövő héten nyújtja be a kormány.

    Ahogy azt a miniszterelnök hétfőn is elmondta a Telexnek, a megállapodás nem jelenti, hogy megáll majd a munka. „Ez egy politikai megállapodás, az ördög a részletekben rejlik, és itt tényleg mindennek klappolnia kell.”

  • Otthon Start Program és CSOK Plusz – soha nem látott érdeklődés indult a fix 3%-os lakáshitelek iránt

    Otthon Start Program és CSOK Plusz – soha nem látott érdeklődés indult a fix 3%-os lakáshitelek iránt

    Az elmúlt hónapok egyik legnagyobb pénzügyi és ingatlanpiaci témája az Otthon Start Program és a CSOK Plusz lett. A kedvezményes, fix 3%-os lakáshitelek iránt óriási az érdeklődés, különösen az első lakásvásárlók és a családalapítás előtt állók körében.

    A szakértők szerint az új támogatási rendszerek teljesen átalakíthatják a lakáshitelpiacot és az ingatlanpiacot is. A Portfolio elemzése szerint az Otthon Start Program gyakorlatilag „átvette az uralmat” a piacon.


    🚀 Mi az Otthon Start Program?

    Az Otthon Start Program egy államilag támogatott, fix 3%-os kamatozású lakáshitel, amely elsősorban első lakásvásárlók számára jelenthet nagy segítséget. A konstrukció célja, hogy könnyebbé váljon a saját otthon megszerzése.

    👉 Friss Otthon Start Program hírek:
    https://rsshirek.hu/otthon-start-program/

    A támogatott hitel:

    • akár 50 millió forintig elérhető
    • fix kamatozású
    • hosszú futamidővel is igényelhető
    • kombinálható más támogatásokkal is

    👨‍👩‍👧 Miért ennyire népszerű a CSOK Plusz?

    A CSOK Plusz továbbra is az egyik legerősebb otthonteremtési támogatás Magyarországon. A gyermekvállalást tervező házaspárok számára komoly előnyt jelenthet.

    👉 CSOK Plusz és lakástámogatási hírek:
    https://rsshirek.hu/csok/

    A konstrukció egyik legnagyobb előnye:

    • kedvezményes, fix kamat
    • gyermekvállalási támogatások
    • akár több tízmillió forintos hitelösszeg
    • bizonyos esetekben tartozáselengedés

    🔥 Együtt még erősebb lehet a két támogatás

    A szakértők szerint az Otthon Start Program és a CSOK Plusz kombinálása lehet az egyik legerősebb otthonteremtési stratégia 2026-ban. Több pénzügyi portál szerint már most sokan együtt igénylik a két konstrukciót.

    Bizonyos esetekben:

    • akár 100 millió forintnyi kedvezményes finanszírozás is elérhető lehet
    • a Babaváró hitel is bevonható
    • az önerő kérdése is könnyebbé válhat

    📈 Az ingatlanpiacra is nagy hatással lehet

    Az elemzők szerint az új támogatási rendszer jelentősen növelheti a keresletet az ingatlanpiacon. Az első lakásvásárlók megjelenése új lendületet adhat a piacnak.

    Közben több szabály is változott:

    • könnyebb lehet az építés alatt álló lakások finanszírozása
    • bizonyos esetekben már az építkezés alatt is folyósítható a támogatott hitel

    🔎 Hol lehet követni a friss híreket?

    Az RSSHírek.hu folyamatosan gyűjti az Otthon Start Programmal és a CSOK Plusz rendszerrel kapcsolatos legfrissebb híreket és elemzéseket.

    👉 Otthon Start Program:
    https://rsshirek.hu/otthon-start-program/

    👉 CSOK Plusz és támogatások:
    https://rsshirek.hu/csok/


    📢 Összefoglalva

    Az Otthon Start Program és a CSOK Plusz 2026 egyik legfontosabb pénzügyi témájává vált. A fix 3%-os támogatott hitelek sok család és első lakásvásárló számára jelenthetnek valódi segítséget.

    A következő hónapokban várhatóan tovább nő az érdeklődés, miközben az ingatlanpiac és a bankok is alkalmazkodnak az új helyzethez.