Kategória: Hírek

  • Jön a razzia! Kiadta a Nav a hivatalos közleményt!

    Jön a razzia! Kiadta a Nav a hivatalos közleményt!

    Az ADÓtraffipax friss bejegyzéseiből kiderül, hogy hol és kik számíthatnak nagyobb valószínűséggel operatív ellenőrzésre a február 16-án kezdődő héten.

    A NAVhonlapján az Adótraffipax rovatban elérhetők a jogkövetési vizsgálatok, próbavásárlások tervezett helyszínei és időpontjai. (A revizorok persze bármikor, bárhol, bárkit ellenőrizhetnek…)

    Hírkereső friss hírek percről percre

    A február 16-án kezdődő hétre vonatkozóan az igazgatóságok az alábbi „figyelmeztetéseket” tették közzé:

    Dél-Budapest
    A NAV Dél-budapesti Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai 2025. november 1-je óta fokozottan ellenőrzik a használtautó-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások telephely-bejelentési kötelezettségének teljesítését.

    Bács-Kiskun vármegye
    A NAV Bács-Kiskun Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai február 16. és 22. között Kalocsán, Foktőn, Uszódon és Öregcsertőn ellenőrzik a számla- és nyugtaadást, az online pénztárgépek használatának szabályszerűségét és az alkalmazottak bejelentését. (Az adóellenőrök megjelenésére hivatali munkaidőn túl és hétvégén is számítani lehet.)

    Baranya vármegye
    A NAV baranyai munkatársai február 16. és 22. között hétfőn Bólyban, csütörtökön pedig Sellyén a vendéglátóhelyeket ellenőrzik. A revizorok vizsgálják a számla- és nyugtaadást, a pénztárgépek üzemeltetésével, használatával kapcsolatos előírások betartását, a foglalkoztatottak bejelentését, valamint a jövedéki termékek eredetét, birtoklásuk jogszerűségét.

    Hajdú-Bihar vármegye
    A NAV Hajdú-Bihar Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai február 16. és 20. között a kiskereskedőket ellenőrzik. A revizorok a számla- és nyugtaadás teljesítését, a foglalkoztatottak szabályszerű bejelentését és az online pénztárgéppel kapcsolatos előírások betartását vizsgálják.
    A vármegye építkezésein továbbra is ellenőrzik a szabályos foglalkoztatást.

    Heves vármegye
    A NAV Heves Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai februárban a vármegyében található jelmezkölcsönzőket, farsangi kellékeseket és szoláriumokat ellenőrzik. A revizorok a nyugta- és számlaadást, az online pénztárgép használatát, a foglalkoztatás szabályszerűségét és az áruk eredetét vizsgálják.

    Komárom-Esztergom vármegye
    A NAV Komárom-Esztergom Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai február 16. és 27. között a távol-keleti termékek árusítóitellenőrzik. Az adóellenőrök vizsgálják a nyugta- és számlaadást, az online pénztárgépek szabályszerű üzemeltetését és az alkalmazottak bejelentését.

    Nógrád vármegye
    A NAV Nógrád Vármegyei Adó- és Vámigazgatósága február 2. és 6. között az alábbiak szerint tervez helyszíni ellenőrzéseket:
    – február 16. hétfő: Balassagyarmati járás
    – február 17. kedd: Pásztói járás
    – február 18. szerda: Salgótarjáni járás
    – február 19. csütörtök: Rétsági járás
    – február 20. péntek: Bátonyterenyei járás
    A revizorok az alkalmazottak bejelentését, a forgalmazott áruk eredetét, a számla- és nyugtaadást, valamint az online pénztárgép használatának szabályszerűségét vizsgálják a zöldség- és gyümölcs-kiskereskedőknél. Az online pénztárgépekhez kapcsolódóan ellenőrzik továbbá a tényleges és a bizonylatolt készpénzkészlet egyezőségét, a napi nyitó pénzkészlet rögzítését és a pénztárgép éves felülvizsgálatának meglétét.

    Pest vármegye
    A NAV Pest Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai január 26. és február 28. között a virág- és ajándékkereskedőket, valamint a vásárokon, piaci kitelepüléseken az ünnepi (farsang, Valentin-nap) szezonális termékek árusítóit ellenőrzik, akár online vásárlással is. A revizorok főként a számla- és nyugtaadást, a foglalkoztatás szabályszerűségét és az online pénztárgéppel kapcsolatos szabályok betartását vizsgálják.

    Somogy vármegye
    A NAV Somogy Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságának adóellenőrei február 16. és február 22. között a kiskereskedéseket ellenőrzik a vármegyében, valamint kedden a kaposvári Nagypiacon, szerdán a siófoki, csütörtökön pedig a nagyatádi vásárban árusítókat. A revizorok elsősorban az év végi leltárak meglétét, a számla- és nyugtaadást, a pénztárgéphasználat szabályszerűségét, az áruk eredetét, valamint a jövedéki termékeket és a foglalkoztatotti bejelentéseket vizsgálják. Utóbbit az építkezéseken is ellenőrzik a hivatal munkatársai.

    Tolna vármegye
    A NAV Tolna Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai február 16. és 20. között a ruházati- és textilüzleteket ellenőrzik. A revizorok vizsgálják a nyugta- és számlaadást, a foglalkoztatás szabályszerűségét és az árukészletek eredetét. Az ellenőrzések várható helyszínei:
    – február 16. hétfő: Hőgyész
    – február 17. kedd: Bonyhád
    – február 18. szerda: Tamási
    – február 19. csütörtök: Szekszárd
    – február 20. péntek: Paks

    Vas vármegye
    A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Vas Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai február 9. és március 8. között a virágárusokat, ajándéküzleteket és az ékszereket árusító vállalkozásokat fokozottan ellenőrzik. Az adóellenőrök elsősorban a nyugta- és számlaadást, a pénztárgépek használatát, valamint az alkalmazottak foglalkoztatásának jogszerűségét vizsgálják.

    Zala vármegye
    A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Zala Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai február 10. és március 8. között a virágárusokat, ajándéküzleteket, valamint az ékszert és édességet árusító vállalkozásokat ellenőrzik. Az adóellenőrök elsősorban a nyugta- és számlaadást, a pénztárgépek használatát, valamint az alkalmazottak foglalkoztatásának jogszerűségét vizsgálják.

  • Így kaptak több pénzt a nyugdíjasok!

    Így kaptak több pénzt a nyugdíjasok!

    Érezhetően növekedett az egy tagra jutó megtakarítás átlagos összege az önkéntes nyugdíjpénztáraknál, és megközelítette a négymillió forintot. Ám ez még mindig kevésnek számít, egészen pontosan 14 havi extra nyugdíjnak.

    Éves szinten közel kilenc százalékkal emelkedett, és elérte a 3,9 millió forintot az egy pénztári tagra jutó nyugdíjszolgáltatás átlagos összege az önkéntes nyugdíjpénztáraknál 2025. első három negyedévében.

    Mi vagyunk a hírkereső

    A BiztosDöntés.hu szerint az mindenképpen örvendetes tény, hogy az egy pénztártagra jutó nyugdíjszolgáltatás összege fokozatosan emelkedik – főleg úgy, hogy 2021. első kilenc hónapját figyelembe véve még a 3 millió forintot sem érte el a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint –, ám a 2025. első kilenc havi, közel négymilliós átlag sem tekinthető egyáltalán ideálisnak. A KSH adatai szerint az átlagnyugdíj összege 250 604 forint volt decemberben Magyarországon, ami azt jelenti, hogy egy, az átlagos összegű nyugdíj-szolgáltatásban részesülő pénztártag megtakarításai mindössze 15-16 havi átlagnyugdíjnak felelnek meg.” Mindez rávilágít arra, hogy a nyugdíjcélú öngondoskodást is minél korábban érdemes elkezdeni, hiszen a megtakarítási időszak növelésével jelentősen gyarapítható az egyéni számlán a nyugdíjkorhatár eléréséig felhalmozott összeg.

    Ilyen akciókkal kampányolnak a pénztárak

    Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál közben szinte folyamatosan futnak a belépést, illetve a befizetéseket ösztönző kampányok, igaz, utóbbiakat leginkább az év utolsó hónapjaira időzítik a kasszák.

    Az OTP Nyugdíjpénztár 2026. első felében futó, „Lepje meg duplán a munkavállalóit!” néven futó kampányában tízezer forint jóváírást kaphatnak az egyéni számlájukra azok az alkalmazottak, akiknek munkáltatója az OTP Nyugdíjpénztár munkáltató tagja, és juttatásként az OTP Nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulást vagy adományt választja számukra. A jóváírás feltétele, hogy a munkáltató legalább 100 főt érintően kössön szerződést a pénztárral, és vállalja, hogy havonta legalább 10 000 forint munkáltatói hozzájárulást, vagy adományt nyújt az érintetteknek.

    A Gondoskodás Nyugdíjpénztár június 1-ig tartó promóciós játékában egy darab, 250 000 forint értékű MediaMarkt utalványt és 15 darab, 50 000 forint értékű Lidl digitális utalványt sorsolnak ki az új belépők között. A részvétel feltétele a regisztráció mellett az, hogy legalább 30 ezer forint befizetés történjen az egyéni nyugdíjszámlára, illetve az új pénztártag elektronikus ügyintézést igényeljen, és feliratkozzon a pénztár hírlevelére is.

    Az Alfa Önkéntes Nyugdíjpénztármost futó, és március végéig tartó akciójában 10 ezer forintos tagdíj-jóváírást kaphatnak az új belépők. Utóbbi feltétele, hogy a március végéig beérkező belépési nyilatkozat alapján legkésőbb április végéig létrejöjjön a tagsági jogviszony. További feltétel, hogy a pénztártag a belépést követő 3. hónap végéig legalább 30 000 forintot fizessen be az egyéni számlájára online díjfizetési móddal, igényelje az ingyenes e-posta szolgáltatást, és adja meg az érvényes e-mail címét és telefonszámát is.

    Az Allianz Nyugdíjpénztárnál több akció is fut párhuzamosan. Így például az elektronikus ügyintézéshez hozzájáruló tagjai között negyedévente 100 ezer forintos vásárlási utalványt sorsol ki. Emellett „Tag HOZZ tagot” néven ajánlóprogram is fut a pénztárnál: utóbbi lényege, hogy ha a pénztártag közreműködésével egy új tag lép be, és a belépő egyéni számlájára legalább 24 000 forint összegű tagdíjbefizetés érkezik a tagsági jogviszony kezdetétől számított 6 hónapon belül, az ajánló tag 10 000 forint értékű vásárlási utalványt kap.

    Hány évet kell dolgozni a nyugdíjig?

    Ugyan sok tényezőtől függ a nyugdíj összege – például befizetett járulékok, kereset, a nyugdíj megállapításának időpontja – ám ezek között is fontos tényező a szolgálati idő. A főszabály szerint öregségi nyugdíjra az jogosult, aki a 65. életévét betöltötte és legalább 20 év szolgálati időt szerzett. Ebben az esetben öregségi teljes nyugdíjat állapítanak meg. Aki nem szerzett 20 év szolgálati időt, de rendelkezik legalább 15 évvel,az öregségi résznyugdíjat kaphat. (A nők számára biztosított Nők 40-nél speciális szabályok vannak). Mire elég 15 év? Aki éppen csak átlépi a nyugdíjjogosultság küszöbét, azaz rendelkezik a minimális 15 évvel, annak az életpálya-átlagkeresetének mindössze 43%-a lesz az induló nyugdíja. Ez különösen akkor veszélyes, ha valakit minimálbérre vagy annál is kevesebbre jelentettek be: az alacsony átlagkereset 43%-a olyan összeget eredményez, amiből megélni nagyon nehéz. 20 év szolgálati időnél a szorzó 53%-raugrik, innentől beszélhetünk teljes öregségi nyugdíjról. 40 év munkával töltött idő után a szorzó már 80%. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíj összege megközelíti az aktív években keresett nettó átlagot. 100%-os térítéshez körülbelül 50 év szolgálati időre lenne szükség. Az első 25 évben minden ledolgozott év 2%-kal növeli a nyugdíjat, 25 és 38 év között pedig évente 1%-kal. 38 év után ez az arány ismét nő, és minden további év 1,5%-kal emeli a nyugdíjat.

  • Megvan Orbán Viktor újabb ellensége!

    Megvan Orbán Viktor újabb ellensége!

    Orbán Újabb ellensége egy benzinkút: Shell

    „A Shell globális alapelveinek megfelelően nem kommentál pártpolitikai ügyeket” – válaszolta kérdésünkre a cég sajtóosztálya, miután Orbán Viktor szombati beszédében azt mondta, hogy a Shell, az Erste és Brüsszel egy háborús szövetséget alkot. A beszédben nem hangzott el Kapitány István, a Shell korábbi globális alelnökének neve, aki januárban csatlakozott a Tisza Párthoz gazdaságfejlesztési és energetikai vezetőként.

    „Ők azok, akik keresnek a vérontáson. Ők a halál vámszedői, a háború kutyái” – mondta évértékelőjén Orbán Viktor a fenti cégekről. A miniszterelnök szerint a Shell és az Erste Bank állnak a Tisza Párt mögött. Orbán szerint a háború fő nyertese a Shell, és a cég célja, hogy leválassza Magyarországot az olcsó gázról, és nem érdekli őket, hogy ebbe belerokkannak a magyar háztartások.

    Korábban egészen más hangnemben beszélt a magyar kormány a Shellről. 2025 szeptemberében Szijjártó Péter Milánóból kiadott egy közleményt arról, hogy Magyarország hosszú távú földgázvásárlási szerződést írt alá a Shell-lel. Akkor a miniszter azt mondta, hogy a Shell épp idén száz éve jelent meg Magyarországon, és a vállalat ezen idő alatt megbízható partnernek bizonyult.

  • Sokan veszítik el a munkájukat!

    Sokan veszítik el a munkájukat!

    Javában zajlik az AI-forradalom – a kérdés most már az: beleszólhatunk-e egyáltalán.

    Rengeteget hallani arról, hogy a mesterséges intelligencia elveszi majd a munkánkat. Arról viszont kevés szó esik, hogy pontosan mi áll ennek a technológiai versenynek a hátterében, illetve konkrétan milyen hatással lesz mindez a dolgozókra. A számok önmagukért beszélnek: a Világgazdasági Fórum jelentése szerint 2030-ig a dolgozók 59 százalékának szüksége lesz átképzésre, új készségek elsajátítására. Az MIT tanulmánya még drasztikusabb: a mesterséges intelligencia már most helyettesíteni tudná az egyesült államokbeli állások 11,7 százalékát.

    Közben egyre nagyobb teret nyer az úgynevezett AI-washing jelensége is – amikor a munkáltatók a mesterséges intelligenciára hivatkozva bocsátanak el dolgozókat, miközben a háttérben valójában gazdasági megszorítások állnak. Magyarországon a Gattyán Györgyhöz kötődő Docler-holding körüli leépítések kapcsán merült fel ilyen gyanú.

    Ezt a sokakat érintő kérdéskört járta körül egy – a szakszervezetek által decemberben szervezett – webinár. A beszélgetésen Nešić Milán moderálásával három szakértő vett részt: Sebők Miklós, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársa és a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium tagja; Tóth Csaba Tibor, a Mérce és az Öt újságírója; valamint Meszmann Tibor munkaszociológus, a CELSI (Central European Labour Studies Institute) munkatársa.

    Az amerikai munkavállalók 52 százaléka fél tőle, hogy a mesterséges intelligencia miatt elveszíti munkáját, ez csaknem kétszerese a tavalyi szintnek, derül ki a KPMG november 24-én közzétett felmérési eredményeiből – írja a HR Dive.

    A jelentés szerint a vezetőknek fel kell készíteniük a dolgozóikat a mesterséges intelligencia által uralt jövőre.

    A pénzügyi vezetők megosztottak abban a kérdésben, hogy mit jelent az AI a munkaerő számára – derült az Economist Group tanulmányából.

    A St. Louis-i Federal Reserve Bank augusztus végén közzétett tanulmánya „feltűnő összefüggést” tárt fel az AI elterjedése és a 2022 óta tapasztalható munkanélküliség növekedése között, különösen a technológiai szektorokban.

    A kérdés felkeltette a Capitol Hill figyelmét. A hónap elején Josh Hawley (R-Mo.) és Mark Warner (D-Va.) szenátorok olyan törvényjavaslatot (S. 3108) terjesztettek elő, amely előírná, hogy a tőzsdén jegyzett vállalatok és a szövetségi ügynökségek az AI-hez kapcsolódó elbocsátásokat jelentsék az Egyesült Államok Munkaügyi Minisztériumának, azzal a céllal, hogy ezeket az adatokat egy nyilvánosan elérhető jelentésbe foglalják össze. 

  • Nyugdíj külföldi szolgálati idő esetén

    Nyugdíj külföldi szolgálati idő esetén

    Európai uniós nyugdíjügyekről azokban az esetekben beszélünk, amikor a magyar jogszabályok mellett a szociális biztonsági koordinációról szóló európai uniós rendeletek (a továbbiakban: koordinációs rendeletek) szabályait is kell alkalmaznia a magyar nyugdíjszervnek.

    13. és 14. havi nyugdíjjal kapcsolatban itt olvashat

    Erre akkor kerülhet sor, ha:

    • a kérelmezett ellátás a koordinációs rendeletek tárgyi hatálya alá tartozik,
    • a kérelmező, hozzátartozói nyugdíj esetén pedig az elhunyt jogszerző legalább két olyan tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozott, amelyekre a koordinációs rendeletek területi hatálya kiterjed.

    Európai uniós nyugdíjügyekben tehát a koordináció elve érvényesül, ami azt jelenti, hogy minden érintett ország a saját nemzeti jogszabályait alkalmazza az ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálata során, az ellátások megállapítására irányuló eljárásra azonban közös szabályok vonatkoznak.

    Melyek azok a magyar ellátások, amelyek esetében a koordinációs rendeletek alkalmazhatók?

    A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatáskörébe tartozó ellátások közül a koordinációs rendeletek tárgyai hatálya az alábbi magyar ellátásokra terjed ki:

    • öregségi nyugdíj, ide értve a nők kedvezményes öregségi nyugdíját is,
    • özvegyi nyugdíj, ideértve a baleseti özvegyi nyugdíjat is,
    • árvaellátás, ideértve a baleseti árvaellátást is,
    • szülői nyugdíj, ideértve a baleseti szülői nyugdíjat is,
    • korhatár előtti ellátás,
    • átmeneti bányászjáradék,
    • táncművészeti életjáradék,
    • baleseti járadék.

    Mely országok alkalmazzák a koordinációs rendeleteket?

    A koordinációs rendeletek területi hatálya az Európai Unió tagállamaira és azokra az országokra terjed ki, amelyek az Európai Unióval kötött megállapodás alapján a rendeleteket magukra nézve kötelezően alkalmazandó jogszabálynak ismerik el.

    Ezek az országok az következők: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország (Guadaloupe, Guyana, Réunion szigetek, Martinique, Mayotte, Saint –Martin is), Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália (Madeira és az Azori szigetek is), Svájc, Románia, Spanyolország (Kanári szigetek is), Svédország, Szlovákia, Szlovénia.

    Az Egyesült Királyságban megszerzett szolgálati idő esetén a 2021. január 1-jét megelőzően megkezdett jogviszonyokra a koordinációs rendeletek szabályait, az ezt követően kezdődő jogviszonyokra pedig az Európai Unióval megkötött Együttműködési Megállapodás rendelkezéseit kell a nyugdíjügyekben alkalmazni. Mindkét esetben az Egyesült Királysághoz tartozónak minősülnek – Jersey és Man szigetek kivételével – a tengerentúli tartományok is. Az Egyesült Királyságra vonatkozó részletes információk a „Nyugdíjak az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépését követően” című tájékoztatóban találhatók.

    Hogyan kell a koordinációs rendeletek szabályait alkalmazni a nyugdíjügyekben?

    Lényeges alapelv, hogy a koordinációs rendeletek azt biztosítják, hogy a polgárokat az egyes ellátásokhoz való hozzáférés során ne érje hátrány amiatt, mert éltek a szabad mozgás és tartózkodás jogával, és nem csak egy országban dolgoztak.

    Ennek megfelelően tehát a rendelet egységes eljárási szabályokat tartalmaz az egyes ellátások igénylésére, a jogosultsági feltételek vizsgálata során a más országokban bekövetkezett tények és események, mint például a nyugdíjra jogosító szolgálati idő figyelembevételére, illetve az ellátásokhoz való közvetlen hozzáférésre.

    Az ellátásokra való jogosultság elbírálása azonban minden esetben az ellátást megállapító ország jogszabályai alapján történik, ezért a magyar nyugdíjigények elbírálása során a koordinációs rendeletek mellett a magyar társadalombiztosítási jogszabályokat is alkalmazni kell. Így előfordulhat az is, hogy egy több európai uniós országban szolgálati idővel rendelkező személy részére nem azonos időponttól állapítják meg a nyugdíjat, mivel az egyes országokban a nyugdíjkorhatárok, és a jogosultsági feltételek is eltérőek.

    Minden ország csak a saját területén megszerzett keresetek, teljesített járulékfizetés alapján állapít meg nyugdíjat, az ellátásra való jogosultsághoz azonban más országban megszerzett szolgálati időt is figyelembe vesz.

    Ennek megfelelően tehát Magyarország és a külföldi munkavégzés helye szerinti ország is megállapítja a nyugdíjat a saját jogszabályaiban foglalt jogosultsági feltételek teljesülése esetén, a nyugdíj összegének kiszámítása és a nyugdíj folyósítása a nyugdíjat megállapító ország nemzeti jogszabályai alapján történik.

    Alapelv, hogy az ellátások megállapítása és folyósítása során a koordinációs rendeleteket alkalmazó országokban bekövetkezett tényeket és eseményeket úgy kell értékelni, mintha azok az ellátás megállapításáért vagy folyósításáért felelős országban következtek volna be.

    Például:

    • özvegyi nyugdíj esetén a külföldön kötött házasság, vagy külföldön történő élettársi együttélés az özvegyi nyugdíj folyósításának megszüntetését eredményezheti,
    • árvaellátás esetén a külföldi nappali tagozatos tanulmányok megalapozzák a magyar árvaellátásra való jogosultságot
    • az özvegyi nyugdíj mértékére a külföldön megállapított öregségi nyugdíj is hatással van.

    Hogyan kell a koordinációs rendeletek alapján igényelni az ellátásokat?

    A koordinációs rendeletek alapján igényelhető ellátásokat csak a lakóhely szerinti országban kell kérelmezni, ugyanis az ellátás iránti kérelem minden olyan ország ellátása iránti kérelemnek minősül, ahol az érintett nyugdíjra jogosító szolgálati időt szerzett.

    Öregségi nyugdíj igénylése esetén lehetőség van arról is nyilatkozni, hogy egy vagy több ország ne állapítson meg ellátást az igény alapján. (Ez öregségi nyugdíj megállapításának az elhalasztása.) Ebben az esetben az elhalasztott nyugdíj megállapítását később kell igényelni.

    Főszabály szerint a kérelmet az igénylőnek a lakóhelye szerinti országban, az ott előírt szabályok szerint kell benyújtania. Ha azonban az igénylő a lakóhelye szerinti országban nem szerzett nyugdíjra jogosító biztosítási időt, akkor az igényt az utolsó biztosítási idő szerzésének helye szerinti országban is be lehet nyújtani.

    Magyarországi lakóhely esetén az alábbi nyomtatványokon lehet az ellátás iránti kérelmeket benyújtani:

    Az igényt a kérelmező törvényes képviselője (gondnoka) vagy meghatalmazottja is előterjesztheti, a képviseletre vonatkozó okirat csatolásával.

    Hozzátartozói ellátás iránti kérelem esetén, ha az elhunyt jogszerző után hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került, vagy a kérelem a korábban folyósított hozzátartozói nyugdíj feléledésére irányul, az igényt személyesen a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság ügyfélszolgálatán lehet benyújtani: Budapest, XIII. kerület Váci út 73. 

    Posta cím:

    Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság

    1820 Budapest

    A nyugdíjigény benyújtásához szükséges nyomtatványok beszerezhetőek a nyugdíjbiztosítási szervektől, valamint letölthetők jelen cikk „Kapcsolódó nyomtatványok” menüpontjából

    Ha az igénylő a koordinációs rendeletek területi hatálya alá tartozó országban rendelkezik lakóhellyel, a nyugdíjigényt a külföldi nyugdíjbiztosítási szervhez kell benyújtani, a lakóhely szerinti országban előírt rendelkezések alapján. A külföldi nyugdíjbiztosítási szervek elérhetőségi adatai az adott országra vonatkozó tájékoztatóban találhatók. A Magyar nyugdíjkorhatárokról a Hitelfórum cikkében olvashatunk.

  • Milliárdos pénzesővel kecsegtetnek

    Milliárdos pénzesővel kecsegtetnek

    Bárki elviheti az óriási pénzt: Halmozódik a főnyeremény összege Magyarország két legismertebb lottójátékán. Az Ötöslottón 132 a Hatoslottón 100 napja nem volt telitalálatos szelvény. Előbbi 4,56 milliárd forinttal kecsegtet, utóbbin 2,464 milliárd forint várja a játékosokat.

    Kezdőlap: Hírkereső

    Az Ötöslottón tavaly október elején volt utoljára telitalálat, így az eltelt több mint 4 hónapban már 4,56 milliárd forintra dagadt a jackpot összege. Október óta több mint félezer játékos jutott a legközelebb a főnyereményhez 4 találatával. Ha százmilliókkal nem is, milliós nyereményekkel így is gazdagodtak – írják a közleményükben.

    A számstatisztikák szerint az elmúlt hónapok sztárja az Ötöslottón az 55-ös szám,

    amelyet már ötször sorsoltak ki, szorosan követi őt a 11-es szám, amely már négyszer került ki a sorsológömbből. Akik az eddig ki nem húzott számokra pályáznának, nekik jó tudni, hogy október óta még egyszer sem húzták ki a 2-es, a 4-es, az 5-ös, a 35-ös és a 50-es számokat.

    Nemcsak az Ötös-, a Hatoslottó is csigázza a játékosok kedélyeit, hiszen itt is hetek óta nő a jackpot, most vasárnap 2,464 milliárd forint várja a szerencsés nyertest, ami a játék történetének harmadik legnagyobb összege. A játék számstatisztikáját böngészve látszik, hogy – ebben a halmozódási ciklusban – a Hatoslottón is páratlan számok oldalán áll a szerencse. Kilencszer került már ki a sorsológömbből a 7-es szám, amelyet a 13-as és a 35-ös szám követ. További pénzügyi hírek

  • Ki mer hozzányúlni a 13. és 14. havi nyugdíjhoz?

    Ki mer hozzányúlni a 13. és 14. havi nyugdíjhoz?

    A Tisza Párt múlt héten napvilágot látott választási programjában, egyebek közt a 13. és 14. havi nyugdíj megtartását, az évente akár 200 ezer forint erejéig felhasználható Nyugdíjas SZÉP-kártyát, a minimum 120 ezer forintos nyugdíjgaranciát, továbbá a legalacsonyabb nyugdíjak rendkívüli megemelését ígérik az időseknek. Ezenkívül megvizsgálnák a Férfiak 40 program bevezetését is.

    Hírkereső: több száz hír egyhelyen

    Farkas András nyugdíjszakértő az ellenzéki párt nyugdíjprogramjáról úgy vélekedett: egyelőre a leírt elvek alapján ez egy megvalósítható terv, de valahonnan plusz 600-800 milliárd forintot elő kell teremteni rá a költségvetésben, ami nem lehetetlen. Feltéve, ha a Tisza megnyeri a választást, akkor a tervezett bevételnövelő intézkedések, illetve az EU pénzcsapjainak várható megnyílása nyomán végrehajtható lehet ez a program – hangzott el az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

    Tekintettel arra, hogy a Magyarországon a nyugdíjakra viszonylag keveset költünk EU-s összevetésben, akár még különösebb erőfeszítések nélkül is megvalósítható, hogy a nyugdíjasok helyzetén javítsunk – mondta.

    A programnak egy nagyon fontos üzenete van, mégpedig az, hogy

    a szegény nyugdíjasok nagyon jól járhatnak ezzel a koncepcióval.

    – hívta fel rá a figyelmet.

    Magyarországon rengetegen kapnak 120 ezernél kevesebb havi nyugdíjat, így a nyugdíjgarancia az érintettek részéről hatalmas segítség. Ez orvosolná azt a régóta fennálló rettenetes problémát, ami miatt úgy tűnik, hogy a szolidaritás elve eltűnt a nyugdíjrendszerből, amely számos idős embert hagyott a mélyszegénységbe zuhanni – jegyezte meg.

    Egy dologra azonban figyelni kell: ha ezt a garanciát mechanikusan berögzítik 120 ezer forintra, akkor már a következő évben is kevesebbet fog érni, ezért minimum hozzá kellene kötni az inflációhoz.

    A szakértő szerint a Tisza programjából az is kitűnik, hogy pártnál megpróbáltak úgy manőverezni, hogy a szegényeknek többet adjanak, és lehetőleg ne bántsák a nagyobb nyugdíjjal rendelkezőket sem – fűzte hozzá.

    13. és 14. havi nyugdíj

    Jelentős terhet ró a költségvetésre az egyhavi plusz öregségi nyugdíj kifizetése, amely körülbelül 540 milliárd forintnyi tétel, minden egyéb ellátással együtt pedig 620 milliárd forintot. Ha a 14. havit is teljes egészében kifizetnék, az már a duplája lenne ennek a ráfordításnak. Idén csak egyheti plusz nyugdíj jár, ami még így is egy 150-170 milliárd forintos plusztételt jelent.

    Méltányossági szempontból egyáltalán nem jó, hogy a plusznyugdíjat mindenki a saját nyugdíjához mérten, egységes összegben kapja meg, mert így a magas nyugdíjjal rendelkezők arányosan jóval nagyobb kifizetéshez juthatnak, mint a kisnyugdíjasok. Régiós példát említve, Lengyelországban szintén létezik 13. és 14. havi havi nyugdíj, de az ottani rendszernek korlátai vannak. Ezt a juttatást mindenki az ottani minimálnyugdíj összegében kapja meg, ami nagyjából a magyar mediánnyugdíjnak – körülbelül 200 ezer forint – felel meg. A 14. havi nyugdíjat esetén viszont már nagyon erős korlátokkal adják oda, ott a maximumérték a minimálnyugdíj, a juttatást pedig attól függően kapja valaki, hogy mekkora a saját nyugdíja – részletezte Farkas András.

    A Tisza azonban nem fog hasonló módon differenciálni – jelezte előre, mondván, hogy ez öngyilkosság lenne a párt részéről. A korábbi tapasztalatok alapján politikailag nagyon kockázatos egy már bejelentett intézkedést „farigcsálni”, ezt most senki nem vállalná be.

    Ha hatalomra kerülnek, minden áron elő fogják teremteni erre a pénzt.

    – értékelt.

    Klasszikus választási programba való ígéretek

    A programban szembetűnő, hogy a nyugdíjrendszer szükséges átalakítása hiányzik a Tisza terveiből, ám Farkas András ezzel kapcsolatban most megértő, szerinte nem egy választási programban kell ezt rögzíteni, ennek nincs még itt az ideje.

    Nyugdíjreformról nyilván csak kormányon lehet gondolkodni, majd a témában társadalmi vitát kell indítani. Most a választás előtt csak a fő csapásirányokat lehet kijelölni. Úgy tűnik, hogy most a fő irány, hogy a nagyon szegény nyugdíjasokon jelentősen segítsenek, emellett nem akar elvenni semmit sem a nyugdíjasoktól.

    Az ellenzéki párt terveiben többek közt az is szerepel, hogy megvizsgálják a férfiak40 program bevezetését, szó szerint idézve, „a programot a Nők 40 tapasztalatai alapján, fokozatosan a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának biztosítása mellett valósítják majd meg”.

    Ha a Nők 40-et mechanikusan rá akarnánk vetíteni férfiakra, az egy újabb 500-600 milliárd forintos tételt jelenten, ami már tényleg túl nagy költségvetési teher .

    – szögezte le.

    Ténylegesen akkor tudnák segíteni a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát, plusz az érintett nőket és férfiakat, ha bevezetnének egy nagyon korszerű korhatár előtti nyugdíjazási rendszert, amely egyébként mindenhol létezik az európai nyugdíjrendszerekben.

  • Orbán Viktor évértékelőt tart

    Orbán Viktor évértékelőt tart

    Orbán Viktor szombaton 11 órától tartja évértékelő beszédét a Várkert Bazárban.

    A meghívott vendégek idén is kordonok között vonulnak meghallgatni a miniszterelnök iránymutatását, a független médiát ezúttal sem engedték be. Orbán Viktor 1999-ben tartotta az első évértékelő beszédét, így az idei már a 27. alkalom lesz.

    További részletek

  • Kötelező nyugdíj-előtakarékosság jöhet!

    Kötelező nyugdíj-előtakarékosság jöhet!

    Az Európai Központi Bank (EKB) közös uniós hitelfelvételt szorgalmaz szuperbiztonságos eurókötvények formájában, miközben azt is javasolja, hogy minden uniós polgár számára legyen kötelező egy egyéni nyugdíj-megtakarítási számla nyitása – tudta meg a Handelsblatt.

    Hírkereső: nem maradjon le a legfontosabb hírekről

    Ezek és más, messzemenő reformjavaslatok szerepelnek abban a levélben, amelyet az EKB a csütörtöki versenyképességi csúcstalálkozón összejövő uniós vezetőknek küldött. A bizalmasnak minősített dokumentumot a Handelsblatt szerezte meg. Christine Lagarde, az EKB elnöke öt kulcsfontosságú témát tartalmazó listát juttatott el Ursula von der Leyennek, António Costának és a tagállamok vezetőinek.

    A jegybank türelmetlensége már a levél címéből is kitűnik:

    „Ideje cselekedni”.

    A dokumentum öt, sürgős beavatkozást igénylő területet jelöl meg:

    • a Megtakarítási és Befektetési Unió (Savings and Investments Union, SIU) elmélyítését,
    • a digitális euró bevezetését,
    • az egységes piac továbbfejlesztését,
    • az innovációs kapacitások növelését, valamint
    • az EU-s szabályozás egyszerűsítését.

    Az euróövezetben az Egyesült Államokhoz képest kevés a magas besorolású államkötvény, ami akadályozza az euró nemzetközi szerepének erősödését. Az EKB szerint az egységes eurókötvények ezen változtathatnának,

    ezért arra kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak létre egy különösen biztonságos kötvénytípust.

    Az Európai Bizottság eddig csak kivételes esetekben bocsátott ki közös kötvényeket, először a koronavírus-járvány kitörése után. A tagállamok mostantól hasonló mechanizmuson keresztül finanszírozhatják a fegyverkezési projektjeiket is. Az eurókötvények politikailag mindig is vitatottak voltak: a német kormányban például a CDU ellenzi, míg az SPD támogatja őket.

    A javaslatok azonban nem állnak meg intézményi szinten: az EKB elképzelése szerint

    minden uniós állampolgárnak nyitni kellene egy „nyugdíj-előtakarékossági fókuszú megtakarítási és befektetési számlát”.

    A jegybank törekvésének célja, hogy a lakosság parlagon heverő megtakarításait, különösen bankbetéteit a tőkepiacok felé terelve olcsó forráshoz juttassa az európai vállalatokat, miközben az egységesített befektetési számlák segítségével a fenntarthatatlansági kihívásokkal küzdő állami nyugdíjrendszereket is tehermentesítené. Az EKB koncepciója szerint ez a lakossági tőkebevonás egyszerre erősítené a polgárok hosszú távú öngondoskodását, és jelentős hajtóerőt biztosítana az EU technológiai és zöld átállásához.

  • Kirúgták vagy megfélemlítették a gödi Samsungnál a dolgozókat

    Kirúgták vagy megfélemlítették a gödi Samsungnál a dolgozókat

    Megtiltották a szakszervezet létrehozását – ez volt az egyik oka annak, hogy az országos botrány középpontjába került gödi Samsung-gyárban maguk a munkavállalók nem lázongtak a munkakörülmények miatt, vagy legalábbis nem lehet tudni róla írja a 24.hu.

    Elvileg több ezer embert veszélyeztetett a gyár hibásnak tűnő technológiája, ám jelenleg sincs információ arról, hogy tömegesen hagynák ott az állásukat a munkások.

    A VDSZ (Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége) elnöke, Székely Tamás a HVG-nek azt mondta: ahogy az összes akkumulátorgyárban, úgy a Samsung SDI Zrt.-nél is megpróbáltak létrehozni érdekképviseletet, de ez az igyekezet már évekkel ezelőtt eredménytelen volt.

    Irtották, üldözték azokat, akik szakszervezetet akartak alapítani

    – magyarázta Székely, hozzátéve, többen elveszítették az állásukat, akik ilyennel próbálkoztak, vagy a megfélemlítés hatására egy idő után már a telefont sem vették fel azok, akik eredetileg szerettek volna érdekképviseletet. Így a VDSZ is a kapun kívül rekedt, nem tudott segítséget nyújtani a dolgozóknak.

    A szakszervezeti vezető szerint a dél-koreai cég célja az volt, hogy ne derüljenek ki a hiányosságok, ami jelentős versenyelőnyt eredményez a többi akkumulátorgyárral szemben írják a cikkben.