Kategória: Hírek

  • Családok figyelem: akár 5 évre visszamenőleg is visszakérhető ez az összeg

    Családok figyelem: akár 5 évre visszamenőleg is visszakérhető ez az összeg

    Sok magyar család nincs tisztában azzal, hogy bizonyos adókedvezmények vagy támogatások esetében visszamenőleg is lehet pénzt igényelni. Egyes esetekben akár öt évre visszamenőleg is járhat a visszatérítés, ami komoly segítséget jelenthet a családi költségvetésben.

    A szakértők szerint sokan azért nem élnek ezzel a lehetőséggel, mert egyszerűen nem tudnak róla, vagy úgy gondolják, hogy a korábbi években elmulasztott kedvezmények már nem pótolhatók. Pedig a jogszabályok alapján bizonyos adókedvezmények esetében az általános elévülési idő öt év, így a jogosultak ennyi időre visszamenőleg is kérhetik a számukra járó összeget.

    Hírkereső friss hírek percről percre

    Mi az a családi adókedvezmény?

    A családi adókedvezmény a gyermekes családokat segítő egyik legfontosabb pénzügyi támogatás Magyarországon. Lényege, hogy a szülők a személyi jövedelemadójukból levonhatnak egy bizonyos összeget, amely a gyermekek számától függ.

    Ez a kedvezmény havonta növeli a családok nettó jövedelmét, így sok esetben több tízezer forinttal is javíthatja a családi kassza egyenlegét. A támogatás célja, hogy csökkentse a gyermeknevelés költségeit és segítse a családokat a mindennapi kiadások fedezésében.

    Sokan azonban nem élnek ezzel a lehetőséggel teljes mértékben. Előfordulhat például, hogy valaki egy adott évben nem igényelte a kedvezményt, vagy rosszul töltötte ki az adóbevallását.

    Ilyen esetekben még nincs minden veszve.

    Akár öt évre visszamenőleg is kérhető

    A magyar adójogszabályok szerint az adóügyekben általában öt év az elévülési idő, ami azt jelenti, hogy a korábbi évek bevallásai bizonyos feltételek mellett módosíthatók. Ez azt is jelenti, hogy ha valaki korábban nem érvényesítette a családi adókedvezményt, akkor azt utólag is kérheti az adóbevallás önellenőrzésével.

    Ez különösen azok számára lehet fontos, akik:

    • korábban nem tudtak a kedvezményről
    • rosszul töltötték ki az adóbevallást
    • megosztva vették igénybe a kedvezményt a házastárssal
    • vagy változott a családi helyzetük

    Egy többgyermekes család esetében az elmaradt kedvezmények összege akár százezres vagy akár milliós nagyságrendet is elérhet, ha több évre visszamenőleg számolják ki.

    Hogyan lehet visszaigényelni az összeget?

    A visszaigénylés általában az adóbevallás módosításával történik. Ennek hivatalos neve az önellenőrzés, amelyet a NAV rendszerében lehet benyújtani.

    A folyamat lépései általában a következők:

    1. Ellenőrizni kell a korábbi évek adóbevallását
    2. Meg kell nézni, hogy jogosult volt-e a család a kedvezményre
    3. Szükség esetén önellenőrzést kell benyújtani
    4. A NAV elbírálja a módosítást
    5. A jogos összeg visszautalásra kerül

    Fontos tudni, hogy a visszatérítés csak olyan összegre kérhető, amelyet a jogosult ténylegesen igénybe vehetett volna az adott évben. Ha például valakinek nem volt elegendő adóköteles jövedelme, akkor a kedvezmény egy része nem érvényesíthető.

    Mekkora összegről lehet szó?

    A családi adókedvezmény összege a gyermekek számától függ. Több gyermek esetén a kedvezmény jelentősen nőhet, így a családok havonta komoly összeget takaríthatnak meg.

    Ha például egy család több éven keresztül nem vette igénybe a kedvezményt, a visszaigényelhető összeg akár több százezer forint is lehet.

    Éppen ezért érdemes minden érintettnek ellenőrizni a korábbi adóbevallásokat.

    Sok család nem tud róla

    A szakértők szerint a legnagyobb probléma az, hogy sok jogosult egyszerűen nem tud a lehetőségről. Pedig az adóbevallás módosítása nem számít ritka eljárásnak, és sok esetben néhány lépésben elvégezhető.

    Az is előfordul, hogy a kedvezményt a szülők nem megfelelően osztják meg egymás között, ezért a maximális támogatás nem kerül kihasználásra.

    Fontos különbség: nem minden támogatás igényelhető visszamenőleg

    Fontos megjegyezni, hogy nem minden családtámogatásnál van lehetőség több évre visszamenőleg igényelni az összeget. Például a családi pótlék esetében a támogatást legfeljebb két hónapra lehet visszamenőleg megállapítani a kérelem benyújtása előtt.

    Ezért érdemes minden esetben utánanézni annak, hogy az adott támogatásnál milyen szabályok érvényesek.

    Érdemes átnézni a korábbi éveket

    A pénzügyi szakértők szerint sok család jelentős pénzt hagy az államnál csak azért, mert nem ellenőrzi a korábbi bevallásokat. Egy gyors átnézés vagy szakértői segítség azonban akár komoly összeget hozhat vissza a családi kasszába.

    Ha tehát valaki korábban nem élt a családi adókedvezmény lehetőségével, vagy bizonytalan abban, hogy megfelelően érvényesítette-e azt, érdemes utánanézni a részleteknek.

    Egy kis utánajárással akár több évre visszamenőleg is pénz járhat vissza, ami sok család számára komoly segítséget jelenthet a mindennapi kiadások mellett.

  • Munkavállalók figyelem: megváltoztak a levonási szabályok – ennyit vehetnek le a fizetésedből

    Munkavállalók figyelem: megváltoztak a levonási szabályok – ennyit vehetnek le a fizetésedből

    Sok munkavállaló számára meglepő lehet, amikor a fizetéséből különböző összegeket vonnak le. A levonások mögött azonban pontos jogszabályi szabályok állnak, amelyek meghatározzák, hogy milyen esetben és mennyit lehet levonni a munkabérből.

    A bérekből történő levonás leggyakrabban tartozások, végrehajtás vagy egyéb kötelezettségek miatt történik. A szabályok azonban azt is kimondják, hogy a munkavállaló megélhetését védeni kell, ezért a levonások mértékét törvény korlátozza.

    Hírkereső friss rss hírek, cikkek

    Mikor lehet levonni a fizetésből?

    A munkabérből csak meghatározott esetekben lehet pénzt levonni. Ilyen lehet például:

    • bírósági vagy hatósági végrehajtás
    • tartozás miatti letiltás
    • gyermektartásdíj
    • jogszabály alapján kötelező levonások
    • a munkavállaló hozzájárulásával történő levonás

    A leggyakoribb eset a végrehajtási letiltás, amikor egy tartozás miatt a munkáltató köteles levonni egy meghatározott összeget a dolgozó fizetéséből a minimálbérből.

    Mennyi pénzt vonhatnak le a fizetésből?

    A jogszabályok szerint általában a nettó munkabér legfeljebb 33 százaléka vonható le. Ez az alapértelmezett szabály a legtöbb tartozás esetében.

    Bizonyos esetekben azonban a levonás mértéke magasabb is lehet.

    Ilyen például:

    • gyermektartásdíj
    • több tartozás egyidejű fennállása
    • egyes speciális követelések

    Ezekben az esetekben a levonás elérheti a nettó fizetés 50 százalékát is.

    Van egy fontos korlát is

    A szabályozás egyik legfontosabb eleme, hogy a munkavállalónak minden esetben maradnia kell egy úgynevezett védett jövedelemnek. Ez azt jelenti, hogy a levonások után sem csökkenhet a fizetés egy bizonyos minimum alá.

    Ez a szabály azt a célt szolgálja, hogy a munkavállaló a levonások ellenére is képes legyen fedezni a legalapvetőbb megélhetési költségeit.

    Több tartozás esetén bonyolultabb lehet a helyzet

    Ha valakinek több tartozása van, akkor a levonások sorrendje is számít. A jogszabály meghatározza, hogy mely követelések élveznek elsőbbséget.

    Az első helyen általában a gyermektartásdíj áll, ezt követik az egyéb tartozások, például banki vagy egyéb pénzügyi követelések.

    A munkáltató ilyen esetben köteles a törvényben meghatározott sorrend szerint teljesíteni a levonásokat.

    A munkáltató sem vonhat le bármit

    Fontos tudni, hogy a munkáltató nem dönthet szabadon arról, hogy levon-e pénzt a fizetésből. A levonásoknak minden esetben jogszerű alapja kell legyen.

    Ez azt jelenti, hogy:

    • vagy törvény írja elő a levonást
    • vagy hatósági döntés áll mögötte
    • vagy a munkavállaló írásban hozzájárult

    Ha ezek közül egyik feltétel sem teljesül, a munkáltató nem vonhat le pénzt a dolgozó béréből.

    Sok munkavállaló nincs tisztában a jogaival

    A szakértők szerint sok dolgozó nincs teljesen tisztában azzal, hogy pontosan mennyi pénzt lehet levonni a fizetéséből, és milyen jogai vannak ilyen helyzetben.

    Pedig a szabályok egyértelműen védik a munkavállalókat: a levonások mértéke korlátozott, és minden esetben maradnia kell egy minimális összegnek a megélhetésre.

    Éppen ezért érdemes minden munkavállalónak utánanézni a részleteknek, különösen akkor, ha végrehajtás vagy egyéb letiltás érinti a fizetését.

    Érdemes ellenőrizni a fizetési papírt

    Ha valaki úgy érzi, hogy túl magas összeget vontak le a fizetéséből, érdemes alaposan átnézni a bérpapírt és szükség esetén rákérdezni a munkáltatónál.

    Sok esetben a félreértések abból adódnak, hogy a munkavállalók nem ismerik pontosan a levonások szabályait.

    A lényeg azonban egyértelmű: a törvény meghatározza, hogy mennyit lehet levonni a fizetésből, és a munkavállalók védelme érdekében szigorú korlátok érvényesek.

    A munkabérből történő levonásnálazt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), társadalombiztosítási járuléknak, magánnyugdíj-pénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad. Az így csökkentett (nettó) összegből általában legfeljebb 33%-ot, kivételesen legfeljebb 50%-ot lehet levonni. A levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200.000,-forintot.

  • Gépjárműadó 2026: közeleg a határidő, ezt minden autósnak tudnia kell

    Gépjárműadó 2026: közeleg a határidő, ezt minden autósnak tudnia kell

    Hamarosan lejár a gépjárműadó befizetésének határideje, ezért minden autótulajdonosnak érdemes ellenőriznie, hogy rendezte-e már a kötelezettségét. Az adót a Nemzeti Adó– és Vámhivatal (NAV) szedi be, és a legtöbb esetben évente egyszer kell befizetni.

    Hírkereső friss top Rss hírek

    Sokan még mindig „súlyadóként” emlegetik ezt a közterhet, pedig ma már a gépjármű teljesítménye és egyéb jellemzői alapján számítják ki az összeget. Az adó minden olyan járműre vonatkozik, amely Magyarországon van forgalomba helyezve.

    Mikor kell befizetni a gépjárműadót?

    A jelenlegi szabályok szerint a gépjárműadót egy összegben kell befizetni, és a határidő általában április 15..

    Ha valaki eddig az időpontig nem rendezi az adót, akkor késedelmi pótlékot számíthat fel a NAV. Tartós tartozás esetén pedig akár végrehajtási eljárás is indulhat.

    A NAV jellemzően már az év elején kiküldi az értesítéseket az érintetteknek. Azok, akik rendelkeznek Ügyfélkapuval, az elektronikus tárhelyükre kapják meg a határozatot, mások pedig postai levélben értesülnek a fizetendő összegről.

    Hogyan számolják ki az összeget?

    A gépjárműadó összege nem minden autónál ugyanannyi. A pontos összeg több tényezőtől függ, például:

    • a jármű teljesítményétől
    • a gyártási évtől
    • a jármű típusától

    A személyautók esetében elsősorban a motor teljesítménye számít, amelyet kilowattban (kW) határoznak meg. Emellett a jármű kora is befolyásolja az adó mértékét: az idősebb autók után általában kevesebb adót kell fizetni.

    Az utóbbi években az adó összege az inflációhoz igazodva változhat, ezért előfordulhat, hogy egyik évről a másikra kissé emelkedik a fizetendő összeg.

    Így lehet befizetni a gépjárműadót

    A gépjárműadó befizetésére több lehetőség is rendelkezésre áll. A leggyakoribb módszerek:

    • bankkártyás fizetés online
    • banki átutalás a NAV számlájára
    • csekkes befizetés
    • mobilalkalmazáson keresztül történő fizetés

    Az online ügyintézés ma már sokak számára a legegyszerűbb megoldás, hiszen néhány perc alatt elvégezhető a fizetés.

    Azok számára is van megoldás, akik nem tudják egy összegben befizetni az adót: bizonyos esetekben részletfizetés is kérhető a NAV-tól.

    Ki köteles gépjárműadót fizetni?

    A gépjárműadó alapvetően azt a személyt vagy szervezetet terheli, aki a jármű üzembentartójaként szerepel a nyilvántartásban. Ha ilyen nincs, akkor a jármű tulajdonosa köteles befizetni az adót.

    Ez azt jelenti, hogy ha valaki év közben eladja az autóját, akkor az adófizetési kötelezettség a tulajdonosváltással együtt változhat.

    A járműadó minden Magyarországon forgalomba helyezett járműre vonatkozik, legyen szó személyautóról, motorkerékpárról, teherautóról vagy akár pótkocsiról.

    Vannak mentességek is

    Nem minden jármű után kell gépjárműadót fizetni. A jogszabály több esetben is mentességet biztosít.

    Ilyen lehet például:

    • egyes állami vagy önkormányzati szervezetek járművei
    • bizonyos civil szervezetek
    • egyes speciális járműkategóriák

    Bizonyos esetekben az érintetteknek nyilatkozniuk kell a NAV felé ahhoz, hogy a mentességet érvényesíteni tudják.

    Mi történik, ha valaki nem fizeti be időben?

    Ha valaki elmulasztja a határidőt, a NAV késedelmi pótlékot számíthat fel a tartozás után. Hosszabb ideig fennálló adótartozás esetén akár végrehajtási eljárás is indulhat.

    Ezért a szakértők azt javasolják, hogy minden autós ellenőrizze időben a fizetendő összeget, és lehetőleg még a határidő előtt rendezze a kötelezettséget.

    A gépjárműadó befizetése sokak számára csak egy egyszeri adminisztrációs feladat az év során, de fontos, hogy ne feledkezzenek meg róla. A határidő betartásával ugyanis elkerülhetőek a késedelmi díjak és a későbbi problémák.

    Miért fontos ez az autósoknak?

    A gépjárműadó az egyik olyan kötelező közteher, amely minden autótulajdonost érint. Bár az összege autónként eltérő lehet, a fizetési kötelezettség általános.

    A határidő közeledtével ezért érdemes ellenőrizni a NAV értesítéseit, és meggyőződni arról, hogy a befizetés megtörtént-e. Egy rövid ellenőrzéssel elkerülhető, hogy valaki késedelmi pótlékot fizessen egy elfelejtett adó miatt.

  • Meglepő inflációs adat érkezett Magyarországról

    Meglepő inflációs adat érkezett Magyarországról

    Friss adatokat tett közzé a Központi Statisztikai Hivatal az infláció alakulásáról. A jelentés szerint 2026 februárjában a fogyasztói árak átlagosan 1,4 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, ami az elmúlt évek egyik legalacsonyabb inflációs értéke Magyarországon.

    Havi összevetésben is mérsékelt volt az áremelkedés: januárhoz képest mindössze 0,1 százalékkal nőtt az árszint. A szakértők szerint ebben szerepet játszott az üzemanyagok olcsóbbodása, az élelmiszerárak stabilizálódása, valamint az, hogy az év eleji átárazások a megszokottnál visszafogottabbak voltak.

    Nagy különbségek az egyes élelmiszerek árában

    Az élelmiszereknél azonban vegyes kép látható. Egyes termékek ára jelentősen emelkedett: például a sütőipari lisztesáruk több mint 12 százalékkal, a büféáruk közel 11 százalékkal, míg a friss gyümölcsök ára több mint 10 százalékkal nőtt az elmúlt egy évben.

    Ugyanakkor több alapvető élelmiszer látványosan olcsóbb lett. A margarin ára több mint 30 százalékkal, a húskonzerveké közel 27 százalékkal, a vaj és vajkrém ára pedig csaknem 20 százalékkal csökkent. Jelentősen olcsóbb lett a burgonya, a tej és a liszt is.

    A szolgáltatások tovább drágulnak

    Miközben egyes termékek ára csökkent, a szolgáltatásoknál továbbra is jelentős drágulás látható. Átlagosan 4,2 százalékkal kerülnek többe, mint egy évvel korábban.

    A legnagyobb áremelkedés például a színházjegyeknél és a külföldi utazásoknál volt, de a belföldi üdülések, a járműjavítás és a különböző szabadidős szolgáltatások ára is jelentősen nőtt.

    A kormány szerint az intézkedések is segítik az infláció csökkenését

    A friss adatokra reagálva a kormány hangsúlyozta: az infláció mérséklődésében szerepet játszhatnak a bevezetett intézkedések is. Ide tartozik például az élelmiszereknél alkalmazott árréskorlátozás, valamint az üzemanyagokra bevezetett védett ár, amely a benzin és a dízel árának emelkedését hivatott fékezni.

    A szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a jelenlegi alacsony infláció nem feltétlenül tartós. A nemzetközi energiaárak alakulása, a forint árfolyama és a gazdasági környezet könnyen újra emelheti az árakat a következő hónapokban.

  • Rosszul járhatnak sokan: ha 260 993 forintnál kevesebb a nyugdíjuk

    Rosszul járhatnak sokan: ha 260 993 forintnál kevesebb a nyugdíjuk

    Rossz hír sok nyugdíjasnak: ha 260 993 forintnál kevesebb a havi ellátás

    Új statisztika jelent meg a magyar nyugdíjakról, amelyből kiderül: az átlagos öregségi nyugdíj már meghaladja a 260 ezer forintot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a legtöbb nyugdíjas valóban ekkora összeget kap havonta.

    A legfrissebb adatok szerint 2026 januárjában az átlagos öregségi nyugdíj 260 993 forint volt Magyarországon.

    Sok nyugdíjas ennél jóval kevesebb pénzből él

    A statisztika mögött azonban egy fontos részlet is rejtőzik: a nyugdíjasok jelentős része ennél jóval kisebb összegből gazdálkodik.

    A becslések szerint az idősek közel fele 200 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat kap, ami komoly megélhetési kihívást jelenthet, különösen az egyedül élők számára.

    Az infláció és az alapvető kiadások – például az élelmiszer, a gyógyszerek vagy a rezsi – drágulása miatt sok nyugdíjas úgy érzi, hogy a hivatalos emelések ellenére sem könnyebb a mindennapi megélhetés.

    Emelkedtek a nyugdíjak az elmúlt években

    A számok alapján az átlagnyugdíj folyamatosan nőtt az elmúlt időszakban.

    • 2024 elején még körülbelül 230 ezer forint körül alakult az átlagos összeg
    • 2025 végére 250 ezer forint fölé emelkedett
    • 2026 elején pedig már 260 993 forint volt az átlagos öregségi nyugdíj

    Ez ugyan jelentős növekedésnek tűnhet, de sok szakértő szerint a drágulás miatt a nyugdíjak vásárlóereje csak lassan javul.

    Egyre nagyobb kihívás a nyugdíjrendszer

    A hosszú távú kilátásokat az is befolyásolja, hogy Magyarországon folyamatosan nő az idősek aránya a társadalomban.

    A szakértők szerint az elöregedő társadalom és a csökkenő aktív dolgozói létszám miatt a nyugdíjrendszer fenntarthatósága egyre fontosabb kérdés lesz a következő években.

    Mai friss hírek a hírkereső oldalán

  • 595 és 615 forint: mától ennyiért tankolhatunk!

    595 és 615 forint: mától ennyiért tankolhatunk!

    A kormány rendkívüli ülésén elrendelte az üzemanyagok árstopját, amit ezúttal védett árnak hívnak. Az intézkedést Orbán Viktor jelentette be hétfő délután.

    A kormány döntése értelmében literenként legfeljebb 595 forintos áron adhatják a kutakon a 95-ös benzint és maximum 615 forintért a gázolajat. Az intézkedés ma éjfélkor lép életbe. A magyar rendszámmal és forgalmival rendelkező autósok lesznek jogosultak arra, hogy ezen az áron tankoljanak. A magánszemélyek mellett kiterjesztik a mezőgazdászokra, a fuvarozókra és a vállalkozókra is.

    „Ha Orbán valóban meg akarta volna védeni a magyarokat, akkor csökkenti az adókat. Ebben az esetben 50-100 forinttal olcsóbb lehetne az üzemanyag” – reagált a miniszterelnök bejelentésére Magyar Péter. A Tisza kormányfőjelöltje szerint miután a kormány továbbra is „a legmagasabb áfával terheli” az üzemanyagokat, „ma 200 forinttal több adót fizetünk egy liter benzin után, mint 2010-ben”. Ezért Magyar szerint „ez nem védett ár, hanem továbbra is állami nyerészkedés”.

    A piaci dízelárak jóval magasabban vannak a kormány által megszabott ársapkánál, a Mol hétfőn rendkívüli árazással 619 és 639 forintos árakat szabott meg saját töltőállomásainak. A benzin átlagára viszont csak keddtől érte volna el most bejelentett hatósági árszintet.

    Stratégiai készletek

    Orbán Viktor a bejelentésében arról is beszélt, hogy az állami tartalékkészleteket felszabadítják, ezzel biztosítják az ellátást. Ez azonban nem tűnik újdonságnak, miután a Mol már február 16-án kérte a stratégiai készletek felszabadítását az orosz olajszállítás leállása miatt.

    A Mol részvényei a hétfő délelőtti mélyrepülés után délután már erősödni kezdtek a Budapesti Értéktőzsdén, az árfolyam fél három körül 3784 forinton, 2,8 százalékos pluszban is volt. A miniszterelnök bejelentése utáni percekben 3720-3730 forinton kereskedtek a részvénnyel, érdemben tehát nem befolyásolta az árfolyamot a védett árról szóló kormánydöntés.

    Piaci elemzők már hétfő délelőtt, a rendkívüli kormányülés bejelentése után azt prognosztizálták lapuknak, hogy várhatóan ilyen döntés születik majd. „Nagy meglepetés nem lesz, húznak egy vonalat nagyjából ott, ahol a háború előtt láttuk az árakat” – jósolta még a kormánydöntés megjelenése előtt lapunknak egy elemző.

  • 13 és 14. havi nyugdíj: kiderült, mekkora terhet jelent a költségvetésnek

    13 és 14. havi nyugdíj: kiderült, mekkora terhet jelent a költségvetésnek

    Meglepő számok: ennyibe került a 13. és a 14. havi nyugdíj a költségvetésnek

    Friss adatok jelentek meg az államháztartás helyzetéről, amelyekből az is kiderül, mennyibe került a költségvetésnek a nyugdíjak kifizetése az év első hónapjaiban. A számok szerint jelentős összeget emésztett fel a 13. havi nyugdíj, valamint a 14. havi juttatás első része is.

    A Nemzetgazdasági Minisztérium jelentése alapján február végéig a nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 1922,4 milliárd forintot fordított a költségvetés. Ebből a 13. havi nyugdíj kifizetése 579,3 milliárd forintot, míg a 14. havi nyugdíj első, egyheti része 144,8 milliárd forintot tett ki.

    Jelentős hiánnyal zárt az államháztartás

    Az adatok szerint az államháztartás központi alrendszere február végéig 2106,8 milliárd forintos hiánnyal működött. A központi költségvetés önmagában több mint 2000 milliárd forintos mínuszt mutatott, miközben a társadalombiztosítási alapok is hiánnyal zártak.

    A bevételek ugyan emelkedtek – az adó- és járulékbevételek például közel 9 százalékkal nőttek –, a kiadások azonban szintén jelentősen megugrottak, különösen a nyugdíjak és az egészségügyi kiadások területén.

    Így vezetik be a 14. havi nyugdíjat

    A 14. havi nyugdíj nem egyszerre jelenik meg teljes összegben. A rendszer fokozatos bevezetésű: az első évben csak egyheti juttatást kapnak a nyugdíjasok, majd később évről évre nő az összeg, amíg el nem éri a teljes havi nyugdíjat.

    A februári kifizetés ezért a szokásos havi nyugdíj mellett a 13. havi nyugdíjat és a 14. havi nyugdíj első részét is tartalmazta.

    Más kiadások is megterhelték a büdzsét

    A költségvetést nemcsak a nyugdíjak terhelték az év elején. Az állami kiadások között megjelentek az új otthontámogatási programok is, amelyekre februárban mintegy 160 milliárd forintot fordított az állam.

    Ez a támogatás többek között lakásvásárláshoz szükséges önerő kiegészítésére vagy a lakáshitelek törlesztőrészleteinek csökkentésére használható.

    Komoly kérdés a hosszú távú fenntarthatóság

    A nyugdíjakra fordított kiadások évről évre növekednek, ami egyre nagyobb kihívást jelenthet a költségvetés számára. A plusz juttatások – mint a 13. és a 14. havi nyugdíj – rövid távon segítséget jelentenek a nyugdíjasoknak, ugyanakkor jelentős terhet jelentenek az állami büdzsére is.

    A szakértők szerint ezért kulcskérdés lesz a következő években, hogy a gazdaság teljesítménye és a költségvetési bevételek képesek lesznek-e hosszú távon fedezni ezeket a kiadásokat.

  • Nyártól jönnek az átlátható bérsávok: erre kell felkészülniük a cégeknek

    Nyártól jönnek az átlátható bérsávok: erre kell felkészülniük a cégeknek

    Az Európai Unió új szabályozása miatt hamarosan jelentős változás jöhet a munkaerőpiacon: a cégeknek egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a bérek átláthatóságára. Az úgynevezett bértranszparencia-irányelv célja, hogy csökkentse a bérkülönbségeket és átláthatóbbá tegye a fizetési rendszereket a vállalatoknál.

    A változás különösen a kis- és középvállalkozásokat érintheti, amelyeknek fel kell készülniük az új elvárásokra, például a bérsávok meghatározására és kommunikálására.

    Mi változik a munkaerőpiacon?

    Az új szabályozás egyik legfontosabb eleme, hogy a cégeknek világos bérstruktúrát kell kialakítaniuk. Ez azt jelenti, hogy egy adott pozícióhoz előre meghatározott fizetési sáv tartozik majd, amelyet a munkavállalók és az állásra jelentkezők is megismerhetnek.

    A cél az, hogy az azonos vagy hasonló munkát végző dolgozók között ne alakuljanak ki indokolatlan bérkülönbségek. Az irányelv külön figyelmet fordít a nemek közötti bérszakadék csökkentésére is.

    A vállalatoknak ezért többek között:

    • egyértelmű munkaköri leírásokat kell készíteniük
    • meghatározott bérsávokat kell kialakítaniuk
    • dokumentálniuk kell a bérezési rendszer működését
    • indokolniuk kell az esetleges fizetési különbségeket

    A cégek többsége még nincs felkészülve

    Egy friss felmérés szerint a vállalatok jelentős része még nem ismeri részletesen az új szabályokat. A kutatás alapján a cégek mindössze kis része van teljesen tisztában a bértranszparencia-irányelv követelményeivel, miközben sok vállalkozás még csak most kezd foglalkozni a témával.

    Sokan attól tartanak, hogy a bérek nagyobb nyilvánossága feszültséget okozhat a munkahelyeken, illetve megnehezítheti a fizetések rugalmas kialakítását.

    Előnyei is lehetnek az átlátható bérezésnek

    A szakértők szerint ugyanakkor a bérsávok bevezetése több pozitív hatással is járhat. A világos és előre kommunikált fizetési rendszer segíthet gyorsabban megtalálni a megfelelő jelölteket, és erősítheti a munkáltatói márkát is.

    Emellett a dolgozók bizalma is nőhet, ha a bérezési rendszer objektív szempontok alapján működik.

    A kkv-szektornak is alkalmazkodnia kell

    A kis- és középvállalkozások számára különösen fontos a felkészülés, hiszen a gazdaságban kulcsszerepet töltenek be: Magyarországon a foglalkoztatottak jelentős része ebben a szektorban dolgozik.

    A szakértők szerint érdemes már most elkezdeni a bérstruktúra átgondolását, hogy a vállalkozások zökkenőmentesen tudjanak alkalmazkodni az új szabályokhoz.

  • Bejelentette a Kormány: jön az üzemanyag-árstop!

    Bejelentette a Kormány: jön az üzemanyag-árstop!

    A kormány úgy döntött, hogy a benzin és gázolaj esetében védett árat, tehát ársapkát vezet be, ami fölé nem mehetnek a kiskereskedelmi árak – mondta Orbán Viktor.

    A mostani bejelentés alapján a kormány ismét hozzányúl az üzemanyagok árazásához:

    a benzin és gázolaj esetében védett árat, tehát ársapkát vezetünk be, ami fölé nem mehetnek a kiskereskedelmi árak

    – mondta Orbán Viktor.

    • Benzin esetében 595 forint,
    • míg dízel esetében 615 forint lesz az ársapka.

    A rendelkezés mezőgazdászokra, fuvarozókra, vállalkozókra is vonatkozik a magánszemélyek mellett.

    A rendelkezés éjféltől lép életbe, tehát a holnapi naptól kezdve alkalmazni kell a töltőállomásokon.

    De mi vezetett idáig?

    A globális energiapiacok az energiakrízis óta nem látott mértékű turbulenciával szembesülnek, amely többek között a magyar üzemanyagpiacon is azonnal érezteti a hatását.

    A kabinet ezért döntött úgy, hogy ismét beavatkozik az üzemanyagpiac működésébe, és felső határt szab a kiskereskedelmi áraknak. A cél az, hogy megakadályozzák az árak további elszabadulását, és kiszámíthatóbbá tegyék a tankolás költségeit.

    A döntés mögött több tényező áll. A közel-keleti feszültségek, a globális ellátási láncok bizonytalansága, valamint a világpiaci olajár emelkedése mind hozzájárult ahhoz, hogy Európa-szerte nőtt az üzemanyagok ára. Magyarországon ez különösen érzékeny kérdés, hiszen a benzin és a gázolaj ára közvetlenül befolyásolja az inflációt, a szállítási költségeket és végső soron az élelmiszerárakat is.

    A kormány álláspontja szerint az ársapka ideiglenes eszköz, amelynek célja a piac stabilizálása. A szabályozás minden töltőállomásra kötelező lesz, így a kutak nem adhatják drágábban az üzemanyagot a meghatározott árnál.

    Szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az ilyen beavatkozások hatása hosszabb távon attól függ, hogyan alakul a világpiaci olajár, illetve a forint árfolyama. Ha a nemzetközi árak tartósan magasak maradnak, az nyomást gyakorolhat az üzemanyag-ellátásra és a piaci szereplőkre is.

    A következő napokban így minden szem az üzemanyagpiacra szegeződik: kérdés, hogyan reagálnak a töltőállomások, és milyen hatása lesz a döntésnek a hazai árak alakulására.

    További részleteket itt olvashat >>>

  • 20 forinttal drágul a gázolaj, a benzin csak 10-el

    20 forinttal drágul a gázolaj, a benzin csak 10-el

    A hétfői olajárrobbanás hatására keddtől tovább emelkednek a hazai üzemanyagárak: a gázolaj nagykereskedelmi ára bruttó 20, a 95-ös benziné bruttó 10 forinttal nő, írja a Holtankoljak.hu.

    A közel-keleti konfliktus hatására hétfő hajnalra a brent olaj hordónkénti ára egészen 120 dollárig emelkedett. Közben a forint is rohamosan gyengül a dollárral szemben, cikkünk megjelenésekor a dollár-forint jegyzés 343-as szinten áll.

    Bár nem törvényszerű, és általában nem is történik meg, hogy a nagykereskedelmi áremelés teljes egészében lecsapódjon a kiskerárakban, ha a benzinkutak is alkalmazzák ezt a drágulást akkor kedd reggel

    • a 95-ös benzin literenkénti ára 585 Ft
    • a gázolajé pedig 629 Ft lesz.

    Orbán Viktor a kőolaj árának emelkedése miatt hétfőre rendkívüli kormányülést hívott össze, mondván: meg kell akadályozni, hogy a gázolaj és a benzin ára Magyarországon „elviselhetetlen szintre emelkedjen”. A miniszterelnök múlt péntek reggeli rádióinterjújában a benzinárstop újbóli bevezetésének lehetőségét is belengette a Hormuzi-szorosban leálló olajszállítás következtében emelkedő üzemanyagárakra reagálva. Hétfőn két szomszédos ország is korlátozásokat jelentett be az olajárak emelkedése miatt, Szerbia az exportot, Horvátország az üzemanyagárakat korlátozza.

    A közel-keleti konfliktus mélyülése komoly felfordulást okozott a világpiacon is, a tőzsdék esni, az energiaárak drasztikusan emelkedni kezdtek. Az Egyesült Államokban körülbelül 20 százalékkal emelkedtek az olajárak, 2022 júliusa óta ez a legmagasabb szint az országban. Mai friss