Címke: 14. havi nyugdíj

  • Elveszíthetik a nyugdíjasok a 13. vagy a 14. havi nyugdíjat? Ezt lehet biztosan tudni

    Elveszíthetik a nyugdíjasok a 13. vagy a 14. havi nyugdíjat? Ezt lehet biztosan tudni

    A választási kampányban számos, a nyugdíjasokat érintő állítás jelent meg, köztük olyan híresztelések is, amelyek szerint megszűnhet a 13. vagy a 14. havi nyugdíj, illetve adó terhelheti a nyugdíjakat. A jelenleg hatályos jogszabályok alapján azonban egyik intézkedés sincs napirenden.

    Az ilyen kérdések megítélésénél érdemes a hivatalos döntésekből és a hatályos jogszabályokból kiindulni, mert ezek mutatják meg, milyen szabályok vannak ténylegesen érvényben.

    Megszűnhet a 13. havi nyugdíj?

    Az elmúlt időszakban több fórumon is megjelentek olyan állítások, amelyek szerint egy esetleges kormányváltás után megszűnhetne a 13. és a 14. havi nyugdíj.

    A híresztelések egy része egy, a nyilvánosságban keringő, több száz oldalas gazdasági dokumentumra hivatkozott, amelyet egyes sajtótermékek és politikai szereplők egy párthoz kötöttek. A dokumentumból különböző megszorító intézkedéseket olvastak ki, köztük a nyugdíjrendszert érintő változtatásokat is.

    Később azonban kiderült, hogy a dokumentum eredete vitatott, és az elsőként róla beszámoló sajtóorgánum helyreigazítást is közzétett.

    A jelenlegi szabályok szerint marad a 13. és a 14. havi ellátás

    A jelenleg hatályos rendelkezések alapján sem a 13., sem a 14. havi nyugdíj megszüntetéséről nem született döntés.

    A 409/2025. (XII. 22.) kormányrendelet rögzíti a tizenharmadik és a tizennegyedik havi ellátás szabályait, valamint azt is, hogy kik jogosultak ezekre a juttatásokra.

    A rendelet 2026. január 1-jén lépett hatályba, és mindaddig alkalmazandó, amíg azt a jogalkotó módosítja vagy hatályon kívül nem helyezi. Egy ilyen változás kizárólag jogszabály-módosítással történhet, amely nyilvános jogalkotási eljárás keretében valósul meg.

    A plusz havi ellátásokat továbbra is februárban folyósítják a jogosultaknak. A 2026. évi kifizetések már megtörténtek, a következő ilyen juttatásra 2027 februárjában számíthatnak az érintettek.

    Mi a helyzet a nyugdíjak megadóztatásával?

    Időről időre felmerül az a kérdés is, hogy bevezethetik-e a nyugdíjak adóztatását.

    A téma korábban egy közgazdasági szakmai beszélgetés kapcsán került elő, amelyben a degresszív nyugdíjszámítás működéséről esett szó. A degresszió azonban a nyugdíj megállapításának egyik számítási eleme, vagyis a nyugdíj összegének kiszámításakor játszhat szerepet, és nem a már folyósított nyugdíjak utólagos megadóztatását jelenti.

    A szakmai fogalom értelmezése később több félreértésre is okot adott, amelyek nyomán elterjedt a nyugdíjak megadóztatásáról szóló feltételezés.

    Jelenleg nincs döntés a nyugdíjak csökkentéséről

    A jelenleg hatályos jogszabályok alapján sem a 13. havi nyugdíj, sem a 14. havi ellátás megszüntetéséről, illetve a nyugdíjak megadóztatásáról nem született hivatalos döntés.

    Ha a jövőben bármilyen változtatást tervezne a jogalkotó, azt törvény vagy kormányrendelet módosításával kellene megtenni, amely nyilvánosan követhető folyamat.

  • 13. és 14. havi nyugdíj 2027: ennyi plusz pénz érkezhet februárban

    13. és 14. havi nyugdíj 2027: ennyi plusz pénz érkezhet februárban

    A magyar nyugdíjasok számára a február hónap az egyik legfontosabb időszak lehet 2027-ben is. A 13. havi nyugdíj továbbra is megmarad, emellett a korábban elfogadott szabályok alapján a 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetése is folytatódik. A jelenlegi ütemezés szerint a nyugdíjasok 2027 februárjában már a 14. havi nyugdíj felének megfelelő összeget is megkaphatják a rendes havi nyugdíj és a 13. havi juttatás mellett.

    Megmarad a 13. havi nyugdíj

    A 13. havi nyugdíj jelenleg a magyar nyugdíjrendszer része, amelyet minden jogosult nyugdíjas automatikusan megkap februárban. Az összeg megegyezik az adott hónapra járó nyugdíj összegével, külön igénylésre nincs szükség.

    Ez azt jelenti, hogy a februári utalás során a nyugdíjasok a rendes havi ellátás mellett egy teljes havi plusz nyugdíjat is kapnak.

    Így épül fel a 14. havi nyugdíj

    Az Országgyűlés 2025 végén elfogadta a 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetéséről szóló szabályozást. A rendszer nem egyszerre vezeti be a teljes összeget, hanem több lépcsőben.

    Az ütemezés jelenleg a következő:

    Év14. havi nyugdíj mértéke
    202625%
    202750%
    202875%
    2029100%

    A jelenlegi szabályok alapján tehát 2027 februárjában már egy félhavi nyugdíjnak megfelelő 14. havi juttatás érkezhet.

    Mennyi pénzt kaphat egy átlagos nyugdíjas?

    A pontos összeg mindenkinél eltérő lehet, hiszen a 13. és 14. havi nyugdíj alapja mindig az adott személy aktuális nyugdíja.

    Például egy 250 ezer forintos havi nyugdíj esetén:

    • havi nyugdíj: 250 000 Ft
      1. havi nyugdíj: 250 000 Ft
      1. havi nyugdíj (50%): 125 000 Ft

    Ebben az esetben februárban összesen 625 000 forint érkezhet a jogosult számlájára vagy postai kifizetéssel. A tényleges összeg természetesen függ az aktuális nyugdíjemelésektől is.

    Kik jogosultak a plusz juttatásokra?

    A 13. havi nyugdíj és a 14. havi nyugdíj esetében is alapvető feltétel, hogy az érintett a jogosultsági időszakban nyugdíjas vagy más nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy legyen. A szabályozás szerint azok is részesülhetnek a juttatásból, akik egyéb nyugdíjszerű ellátásban részesülnek.

    Mi várható a következő években?

    A jelenlegi törvény szerint a 14. havi nyugdíj fokozatosan épül be a rendszerbe, és 2029-re érheti el a teljes havi nyugdíjnak megfelelő összeget. Amennyiben a szabályozás változatlan marad, a nyugdíjasok minden évben egyre magasabb összegű 14. havi juttatásra számíthatnak.

    Összegzés

    A 13. havi nyugdíj 2027-ben is megmarad, emellett a 14. havi nyugdíj második lépcsője is megérkezhet. A jelenlegi szabályok alapján a nyugdíjasok februárban a havi nyugdíjuk mellett egy teljes 13. havi nyugdíjat és egy félhavi 14. havi juttatást is kaphatnak. Ez sok nyugdíjas számára jelentős plusz bevételt jelenthet az év elején.

    TOP 24 óra friss hírek

  • A 14. havi nyugdíj miatt aggódik az Európai Bizottság

    A 14. havi nyugdíj miatt aggódik az Európai Bizottság

    Megérkezett a brüsszeli figyelmeztetés a 14. havi nyugdíjról

    Az Európai Bizottság friss jelentésében több ponton is foglalkozik a magyar nyugdíjrendszerrel és a költségvetés hosszú távú fenntarthatóságával. A dokumentum szerint a 2026-ban bevezetett 14. havi nyugdíj ugyan javítja a nyugdíjasok jövedelmi helyzetét, ugyanakkor jelentős többletterhet is jelenthet az államháztartás számára a következő években.

    A Bizottság szerint a nyugdíjrendszer kiadásai már most is jelentős részt képviselnek a költségvetésben, ezért minden új juttatás esetében különösen fontos vizsgálni annak hosszú távú finanszírozhatóságát.

    Miért aggódik Brüsszel?

    A jelentés egyik fő megállapítása szerint a 14. havi nyugdíj nem célzott támogatás. Ez azt jelenti, hogy ugyanúgy jár az alacsonyabb és a magasabb nyugdíjjal rendelkezőknek is, így nem feltétlenül azok kapják a legnagyobb segítséget, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá.

    Az Európai Bizottság úgy látja, hogy az intézkedés emeli az átlagos nyugdíjszintet, de közben növeli az állam hosszú távú kiadásait is. A szakértők szerint ez különösen fontos kérdés lehet egy olyan időszakban, amikor Európa-szerte egyre több ország küzd az elöregedő társadalom és a növekvő nyugdíjköltségek problémájával.

    Már idén megkezdődött a bevezetés

    A 14. havi nyugdíjat Magyarországon fokozatosan vezetik be. A jelenlegi szabályok szerint 2026-ban a jogosultak egyhavi nyugdíjuk 25 százalékának megfelelő összeget kaptak meg februárban a 13. havi nyugdíjon felül. A rendszer a tervek szerint több lépcsőben bővül, és 2030-ra érheti el a teljes egyhavi nyugdíjnak megfelelő összeget.

    A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint az első részletet 2026 februárjában fizették ki az érintetteknek, külön igénylés nélkül.

    Nem csak a 14. havi nyugdíj a probléma

    A Bizottság jelentése szerint nem kizárólag a 14. havi nyugdíj jelent kihívást. A dokumentum kitér arra is, hogy Magyarországon nincs járulékplafon, ami azt eredményezi, hogy a magasabb keresetűek után több járulék folyik be a rendszerbe, ugyanakkor ezek a befizetések később magasabb nyugdíjkiadások formájában jelennek meg.

    A szakértők szerint ez hosszabb távon tovább növelheti a nyugdíjrendszer finanszírozási terheit.

    Jöhetnek változások?

    Az Európai Bizottság ajánlásai önmagukban nem jelentenek kötelező intézkedéseket Magyarország számára. Ugyanakkor az ország továbbra is túlzottdeficit-eljárás alatt áll, ezért Brüsszel fokozott figyelemmel követi a költségvetési folyamatokat.

    A Bizottság hangsúlyozza, hogy nem feltétlenül a nyugdíjrendszer átalakítása a cél, hanem az államháztartás egészének fenntarthatóbb működése. Az egyes tagállamok szabadon dönthetnek arról, milyen intézkedésekkel kívánják teljesíteni az uniós költségvetési elvárásokat.

    A nyugdíjasok számára fontos támogatás maradhat

    A 14. havi nyugdíj bevezetését a magyar kormány az idősek anyagi biztonságának erősítésével indokolta. A támogatás sok nyugdíjas számára jelent érezhető többletbevételt, különösen a magas inflációs időszakok után.

    A következő évek egyik fontos kérdése az lesz, hogy a fokozatosan növekvő 14. havi nyugdíj milyen hatással lesz a költségvetésre, és szükség lesz-e további reformokra a rendszer hosszú távú egyensúlyának megőrzése érdekében. A brüsszeli jelentés szerint ez a vita várhatóan még sokáig napirenden marad Magyarországon.

  • 14.-havi nyugdíj 2027: A Tisza Párt nem vesz el a nyugdíjasok pénzét!

    14.-havi nyugdíj 2027: A Tisza Párt nem vesz el a nyugdíjasok pénzét!

    A Tisza Párt szeptemberben ismertetett nyugdíjprogramja konkrét intézkedéseket is tartalmaz a nyugdíjasok helyzetének javítására arra az esetre, ha kormányra kerülne. A Portfolio összegyűjtése szerint a párt megtartaná a 13. havi nyugdíjat, az öregségi nyugdíj minimumát és a megváltozott munkaképességűek ellátását 120 ezer forintra emelné, valamint a 120–140 ezer forint közötti nyugdíjakat egyszeri, havi 6–12 ezer forintos sávos emeléssel növelné.

    Nyugdíjasok figyelem: Fontos hírek érkeztek

    Emellett bevezetnék a Nyugdíjas SZÉP-kártyát, amely évi 200 ezer forintot biztosítana a 250 ezer forint alatti, és évi 100 ezer forintot a 250–500 ezer forint közötti ellátásban részesülőknek. A program része továbbá az időskorúak járadékának megduplázása, az otthonápolási díjak 50 százalékos emelése, és 20 ezer új férőhely létrehozása idősotthonokban, vegyes – piaci, uniós és állami – finanszírozással.

    A Tisza Pártsaját számításai szerint a program megvalósítása évente összesen 655–795 milliárd forintba kerülne.

    Ebből 515–570 milliárd forint közvetlenül a nyugdíjasokhoz kerülne különböző többletjuttatások formájában. A Tisza Párt később bemutatott hivatalos választási programja a korábban ismertetett intézkedéseken túl további nyugdíjjal kapcsolatos vállalásokkal is kiegészült.

    • A párt vállalta a közben bevezetett 14. havi nyugdíj megtartását, jelezve, hogy ezt a juttatást hosszabb távon is megőrizné.
    • Emellett azt ígérték, hogy a nyugdíjak ismét a bérek alakulását követnék, vagyis szakítanának a jelenlegi, inflációkövető emelési rendszerrel.
    • Továbbá a Nők 40 mintájára, fokozatosan és a rendszer fenntarthatóságát szem előtt tartva bevezetnék a „Férfiak 40” programot is.

    A szegények járnak jól:

    A Tisza Párt elsősorban a kisnyugdíjasoknak ígérte a legnagyobb mértékű támogatást. A Portfolio számításai szerint egy havi 75 ezer forintos ellátásban részesülő nyugdíjas éves juttatása akár 80,5 százalékkal is növekedhetne az intézkedések hatására. Ezzel szemben a havi 500 ezer forint feletti nyugdíjak esetében lényegében nem számolnak rendkívüli emeléssel: az ebbe a körbe tartozók kimaradnának a nyugdíj-felzárkóztatásból, az egyszeri sávos emelésből és a Nyugdíjas SZÉP-kártyából is. Számukra legfeljebb a bérekhez kötött nyugdíjemelés jelenthetne némi többletet.

    Magyar Péter kormánya a tervek szerint érdemben kezelné a nyugdíjak relatív leszakadásának problémáját. A Tisza Párt programja az inflációkövető emelésről – a svájci indexálás köztes lépcsőjét kihagyva – közvetlenül a bérekhez kötött nyugdíjemelésre való átállást irányozza elő. A lap szerint már az is kézzelfogható javulást hozhatna a nyugdíjasoknak, ha az emelések nem évente egyszer, egy összegben érkeznének, hanem a kormány gyakrabban, kisebb lépésekben igazítaná a nyugdíjakat az áremelkedéshez.

    Végezetül fontos kiemelni, hogy a Tisza Párt ezekhez az intézkedésekhez nem rendelt konkrét határidőket, így a vállalások jelenleg inkább irányvonalakat jelölnek ki, mintsem számon kérhető kötelezettségeket.

    Hírkereső Top friss hírek percről percre

  • 13.-havi nyugdíj: hatalmas különbségek, volt aki milliókat kapott

    13.-havi nyugdíj: hatalmas különbségek, volt aki milliókat kapott

    Meglepő számok láttak napvilágot a 13. havi nyugdíj kapcsán: miközben a legtöbb magyar nyugdíjas számára komoly segítséget jelent a februári plusz kifizetés, egy szűk réteg egészen elképesztő összegekhez jutott.

    A friss adatok szerint voltak olyan nyugdíjasok, akik a 13. havi nyugdíjjal és egyéb kifizetésekkel együtt akár 8–9 millió forintot is kézhez kaptak egyetlen hónapban.

    Ez hatalmas különbségekre világít rá a magyar nyugdíjrendszerben.

    13.-ik havi nyugdíj és nyugdíj friss hírek

    Ennyit kaptak a nyugdíjasok 2026-ban

    A 2026-os februári kifizetés különleges volt, mert több juttatás is egyszerre érkezett:

    👉 Ez összesen akár 2,25 havi ellátást jelentett a jogosultaknak.

    Átlagos nyugdíjas:

    • kb. 500 ezer forint körüli összeg érkezett

    Legmagasabb nyugdíjak:

    • akár 8–9 millió forint egy hónapban

    Ez a különbség sokakat megdöbbentett.

    Honnan jön ekkora különbség?

    A kulcs a nyugdíjrendszer működésében van.

    👉 Magyarországon jelenleg:

    • nincs felső nyugdíjplafon
    • a korábbi kereset teljes mértékben beszámít
    • aki sokat keresett, nagyon magas nyugdíjat kap

    A rendszer 2013 óta működik így, amikor megszüntették a nyugdíjplafont.

    👉 Ez azt eredményezi:

    • a legmagasabb nyugdíjak akár az átlag többszörösei lehetnek
    • egyes esetekben milliós különbségek alakulnak ki

    Mit jelent a 13. havi nyugdíj valójában?

    Sokan úgy gondolják, hogy a 13. havi nyugdíj egy plusz havi fizetés, de a kép ennél árnyaltabb.

    👉 Fontos tudni:

    • a 13. havi nyugdíj nem épül be a nyugdíjba
    • évente egyszer, februárban jár
    • csak azok kapják meg, akik előző évben is nyugdíjasok voltak

    Éves szinten:

    👉 kb. 8–9% extra juttatásnak felel meg

    Ez sok nyugdíjas számára komoly segítséget jelent.

    Mi az a 14. havi nyugdíj?

    A 2026-os év egyik érdekessége a 14. havi nyugdíj részleges bevezetése.

    👉 Ez jelenleg:

    • nem teljes havi összeg
    • csak egy egyheti részlet
    • kb. a havi nyugdíj 25%-a

    Ez további plusz pénzt jelent, de nem egyenértékű egy teljes havi ellátással.

    A nyugdíjasok többsége nem „milliós”

    Fontos kiemelni:

    👉 a magyar nyugdíjasok többsége messze nem kap milliókat

    A valóság:

    • a nyugdíjasok nagy része 250 ezer Ft alatt kap
    • sokan a létminimum közelében élnek

    Ezért is tűnik különösen nagynak a különbség a csúcsnyugdíjakhoz képest.

    Miért probléma ez?

    A szakértők szerint a rendszer egyik legnagyobb kihívása:

    👉 a növekvő egyenlőtlenség

    Problémák:

    • hatalmas különbség a nyugdíjak között
    • növekvő költségvetési teher
    • társadalmi feszültségek

    A magas nyugdíjak ráadásul:

    👉 az inflációkövető emelések miatt még gyorsabban nőnek

    Ez tovább növeli a különbségeket.

    Politikai és gazdasági vita

    A 13. havi nyugdíj és a rendszer működése régóta vita tárgya.

    👉 Kérdések:

    • fenntartható-e a rendszer?
    • kell-e újra bevezetni a plafont?
    • igazságos-e a jelenlegi rendszer?

    A válaszok nem egyértelműek, de egy dolog biztos:

    👉 a téma a következő években is napirenden marad

    Mit jelent ez a nyugdíjasoknak?

    A jelenlegi helyzet alapján:

    👉 pozitív:

    • jelentős plusz pénz februárban
    • stabil kifizetési rendszer

    👉 negatív:

    • nagy különbségek a nyugdíjak között
    • sokaknak továbbra is alacsony az ellátás

    A 13. havi nyugdíj sokak számára segítség, de nem oldja meg a rendszer problémáit.

    Mi várható a jövőben?

    A legnagyobb kérdés:

    👉 marad-e a 13. havi nyugdíj hosszú távon?

    Fontos tudni:

    • nem automatikus, nem garantált juttatás
    • gazdasági helyzettől függ
    • politikai döntés kérdése

    A 14. havi nyugdíj esetében pedig még nagyobb a bizonytalanság.

    Összegzés

    A 13. havi nyugdíj 2026-ban is komoly pluszt jelentett a nyugdíjasoknak, de a rendszer hatalmas különbségeket is megmutatott.

    👉 A legfontosabb:

    • átlagos kifizetés: ~500 ezer Ft
    • csúcs: akár 8–9 millió Ft
    • ok: nyugdíjplafon hiánya
    • rendszer: erősen egyenlőtlen

    👉 A nagy kérdés:
    igazságosabbá válik a rendszer – vagy tovább nő a különbség?

    👉 Hírkereső friss hírek percről percre

  • 13 és 14. havi nyugdíj: kiderült, mekkora terhet jelent a költségvetésnek

    13 és 14. havi nyugdíj: kiderült, mekkora terhet jelent a költségvetésnek

    Meglepő számok: ennyibe került a 13. és a 14. havi nyugdíj a költségvetésnek

    Friss adatok jelentek meg az államháztartás helyzetéről, amelyekből az is kiderül, mennyibe került a költségvetésnek a nyugdíjak kifizetése az év első hónapjaiban. A számok szerint jelentős összeget emésztett fel a 13. havi nyugdíj, valamint a 14. havi juttatás első része is.

    A Nemzetgazdasági Minisztérium jelentése alapján február végéig a nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 1922,4 milliárd forintot fordított a költségvetés. Ebből a 13. havi nyugdíj kifizetése 579,3 milliárd forintot, míg a 14. havi nyugdíj első, egyheti része 144,8 milliárd forintot tett ki.

    Jelentős hiánnyal zárt az államháztartás

    Az adatok szerint az államháztartás központi alrendszere február végéig 2106,8 milliárd forintos hiánnyal működött. A központi költségvetés önmagában több mint 2000 milliárd forintos mínuszt mutatott, miközben a társadalombiztosítási alapok is hiánnyal zártak.

    A bevételek ugyan emelkedtek – az adó- és járulékbevételek például közel 9 százalékkal nőttek –, a kiadások azonban szintén jelentősen megugrottak, különösen a nyugdíjak és az egészségügyi kiadások területén.

    Így vezetik be a 14. havi nyugdíjat

    A 14. havi nyugdíj nem egyszerre jelenik meg teljes összegben. A rendszer fokozatos bevezetésű: az első évben csak egyheti juttatást kapnak a nyugdíjasok, majd később évről évre nő az összeg, amíg el nem éri a teljes havi nyugdíjat.

    A februári kifizetés ezért a szokásos havi nyugdíj mellett a 13. havi nyugdíjat és a 14. havi nyugdíj első részét is tartalmazta.

    Más kiadások is megterhelték a büdzsét

    A költségvetést nemcsak a nyugdíjak terhelték az év elején. Az állami kiadások között megjelentek az új otthontámogatási programok is, amelyekre februárban mintegy 160 milliárd forintot fordított az állam.

    Ez a támogatás többek között lakásvásárláshoz szükséges önerő kiegészítésére vagy a lakáshitelek törlesztőrészleteinek csökkentésére használható.

    Komoly kérdés a hosszú távú fenntarthatóság

    A nyugdíjakra fordított kiadások évről évre növekednek, ami egyre nagyobb kihívást jelenthet a költségvetés számára. A plusz juttatások – mint a 13. és a 14. havi nyugdíj – rövid távon segítséget jelentenek a nyugdíjasoknak, ugyanakkor jelentős terhet jelentenek az állami büdzsére is.

    A szakértők szerint ezért kulcskérdés lesz a következő években, hogy a gazdaság teljesítménye és a költségvetési bevételek képesek lesznek-e hosszú távon fedezni ezeket a kiadásokat.

  • Ki mer hozzányúlni a 13. és 14. havi nyugdíjhoz?

    Ki mer hozzányúlni a 13. és 14. havi nyugdíjhoz?

    A Tisza Párt múlt héten napvilágot látott választási programjában, egyebek közt a 13. és 14. havi nyugdíj megtartását, az évente akár 200 ezer forint erejéig felhasználható Nyugdíjas SZÉP-kártyát, a minimum 120 ezer forintos nyugdíjgaranciát, továbbá a legalacsonyabb nyugdíjak rendkívüli megemelését ígérik az időseknek. Ezenkívül megvizsgálnák a Férfiak 40 program bevezetését is.

    Hírkereső: több száz hír egyhelyen

    Farkas András nyugdíjszakértő az ellenzéki párt nyugdíjprogramjáról úgy vélekedett: egyelőre a leírt elvek alapján ez egy megvalósítható terv, de valahonnan plusz 600-800 milliárd forintot elő kell teremteni rá a költségvetésben, ami nem lehetetlen. Feltéve, ha a Tisza megnyeri a választást, akkor a tervezett bevételnövelő intézkedések, illetve az EU pénzcsapjainak várható megnyílása nyomán végrehajtható lehet ez a program – hangzott el az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

    Tekintettel arra, hogy a Magyarországon a nyugdíjakra viszonylag keveset költünk EU-s összevetésben, akár még különösebb erőfeszítések nélkül is megvalósítható, hogy a nyugdíjasok helyzetén javítsunk – mondta.

    A programnak egy nagyon fontos üzenete van, mégpedig az, hogy

    a szegény nyugdíjasok nagyon jól járhatnak ezzel a koncepcióval.

    – hívta fel rá a figyelmet.

    Magyarországon rengetegen kapnak 120 ezernél kevesebb havi nyugdíjat, így a nyugdíjgarancia az érintettek részéről hatalmas segítség. Ez orvosolná azt a régóta fennálló rettenetes problémát, ami miatt úgy tűnik, hogy a szolidaritás elve eltűnt a nyugdíjrendszerből, amely számos idős embert hagyott a mélyszegénységbe zuhanni – jegyezte meg.

    Egy dologra azonban figyelni kell: ha ezt a garanciát mechanikusan berögzítik 120 ezer forintra, akkor már a következő évben is kevesebbet fog érni, ezért minimum hozzá kellene kötni az inflációhoz.

    A szakértő szerint a Tisza programjából az is kitűnik, hogy pártnál megpróbáltak úgy manőverezni, hogy a szegényeknek többet adjanak, és lehetőleg ne bántsák a nagyobb nyugdíjjal rendelkezőket sem – fűzte hozzá.

    13. és 14. havi nyugdíj

    Jelentős terhet ró a költségvetésre az egyhavi plusz öregségi nyugdíj kifizetése, amely körülbelül 540 milliárd forintnyi tétel, minden egyéb ellátással együtt pedig 620 milliárd forintot. Ha a 14. havit is teljes egészében kifizetnék, az már a duplája lenne ennek a ráfordításnak. Idén csak egyheti plusz nyugdíj jár, ami még így is egy 150-170 milliárd forintos plusztételt jelent.

    Méltányossági szempontból egyáltalán nem jó, hogy a plusznyugdíjat mindenki a saját nyugdíjához mérten, egységes összegben kapja meg, mert így a magas nyugdíjjal rendelkezők arányosan jóval nagyobb kifizetéshez juthatnak, mint a kisnyugdíjasok. Régiós példát említve, Lengyelországban szintén létezik 13. és 14. havi havi nyugdíj, de az ottani rendszernek korlátai vannak. Ezt a juttatást mindenki az ottani minimálnyugdíj összegében kapja meg, ami nagyjából a magyar mediánnyugdíjnak – körülbelül 200 ezer forint – felel meg. A 14. havi nyugdíjat esetén viszont már nagyon erős korlátokkal adják oda, ott a maximumérték a minimálnyugdíj, a juttatást pedig attól függően kapja valaki, hogy mekkora a saját nyugdíja – részletezte Farkas András.

    A Tisza azonban nem fog hasonló módon differenciálni – jelezte előre, mondván, hogy ez öngyilkosság lenne a párt részéről. A korábbi tapasztalatok alapján politikailag nagyon kockázatos egy már bejelentett intézkedést „farigcsálni”, ezt most senki nem vállalná be.

    Ha hatalomra kerülnek, minden áron elő fogják teremteni erre a pénzt.

    – értékelt.

    Klasszikus választási programba való ígéretek

    A programban szembetűnő, hogy a nyugdíjrendszer szükséges átalakítása hiányzik a Tisza terveiből, ám Farkas András ezzel kapcsolatban most megértő, szerinte nem egy választási programban kell ezt rögzíteni, ennek nincs még itt az ideje.

    Nyugdíjreformról nyilván csak kormányon lehet gondolkodni, majd a témában társadalmi vitát kell indítani. Most a választás előtt csak a fő csapásirányokat lehet kijelölni. Úgy tűnik, hogy most a fő irány, hogy a nagyon szegény nyugdíjasokon jelentősen segítsenek, emellett nem akar elvenni semmit sem a nyugdíjasoktól.

    Az ellenzéki párt terveiben többek közt az is szerepel, hogy megvizsgálják a férfiak40 program bevezetését, szó szerint idézve, „a programot a Nők 40 tapasztalatai alapján, fokozatosan a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának biztosítása mellett valósítják majd meg”.

    Ha a Nők 40-et mechanikusan rá akarnánk vetíteni férfiakra, az egy újabb 500-600 milliárd forintos tételt jelenten, ami már tényleg túl nagy költségvetési teher .

    – szögezte le.

    Ténylegesen akkor tudnák segíteni a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát, plusz az érintett nőket és férfiakat, ha bevezetnének egy nagyon korszerű korhatár előtti nyugdíjazási rendszert, amely egyébként mindenhol létezik az európai nyugdíjrendszerekben.

  • Változik a következő nyugdíj utalás ideje:

    Változik a következő nyugdíj utalás ideje:

    Februárban nem egy napon érkezik meg a nyugdíjasok számlájára a februári nyugdíj,a 13. havi nyugdíj és 14. havi nyugdíj első részlete, hanem két egymást követő napon fizetik ki teljes egészében a járandóságokat.

    Magyar Államkincstár honlapján megjelent tájékoztató szerint ha bankszámlára érkezik a nyugdíj, akkor a február havi ellátás utalásának várható időpontja: 2026. február 12. (csütörtök)

    Akik nem bankszámlára, hanem postai úton kapják az ellátásukat, azoknál a kézbesítés nem a fenti dátumokon, hanem a Magyar Posta Zrt. által előre közzétett nyugdíjkifizetési naptár szerint történik.

    A következő napon, vagyis február 13-án, pénteken érkezik a 13. havi ellátás és a 14. havi nyugdíj első részlete. Akiknek postás viszi a járandóságukat, azok ehhez képest pár nap múlva kapják meg a pénzt.

    Miként Gulyás Gergely kancelláriaminiszter az economx érdeklődésére korábban hangsúlyozta, nem pénzügyi, hanem kizárólag technikai okai vannak annak, hogy nem egy napon utalják a rendes, a 13. havi és a 14. havi nyugdíjat. Egy napon ugyanis biztonságosan ilyen tömeges tranzakciót nem tartanak megvalósíthatónak. A Bankszövetség kérésére döntöttek így, mivel nincs olyan gyakorlati tapasztalat, mely háromszoros csúcsterhelés esetén valamennyi banki és pénzforgalmi szereplőnél az időben történő lebonyolítást garantálná.

    Márpedig nem kis mennyiségről, háromszor 2,4 millió tranzakcióról van szó.