Kategória: Nyugdíj hírek

  • Fontos közleményt adott ki a Nyugdíjfolyósító: sok nyugdíjast érint a következő hónapban

    Fontos közleményt adott ki a Nyugdíjfolyósító: sok nyugdíjast érint a következő hónapban

    Fontos tájékoztatást tett közzé a nyugdíjfolyósítással kapcsolatban a hatóság. A közlemény szerint bizonyos esetekben a nyugdíjasok egyszeri segélyt igényelhetnek, ha olyan élethelyzetbe kerülnek, amely veszélyezteti a megélhetésüket.

    A támogatás az öregségi nyugdíjban, özvegyi nyugdíjban, szülői nyugdíjban vagy árvaellátásban részesülő személyek számára lehet elérhető, ha megfelelnek a jogszabályban meghatározott feltételeknek.

    Az egyszeri segély célja, hogy segítséget nyújtson azoknak a nyugdíjasoknak, akik átmeneti nehézségekkel szembesülnek.

    Hírkereső nyugdíj hírek, napi friss cikkek

    Milyen esetben kérhető az egyszeri segély?

    Az egyszeri támogatás nem automatikusan jár. A nyugdíjasnak kérelmet kell benyújtania, és igazolnia kell, hogy olyan különleges élethelyzetbe került, amely veszélyezteti a megélhetését.

    Ilyen helyzet lehet például:

    • súlyos egészségügyi probléma
    • magas gyógyszerköltség
    • váratlan kiadások
    • közüzemi díjtartozás vagy egyéb megélhetési nehézség.

    A kérelem elbírálásakor a hatóság minden esetben egyedileg vizsgálja a körülményeket.

    Jövedelmi feltételek is vannak

    Az egyszeri segély igényléséhez jövedelmi feltételek is tartoznak. A támogatás akkor engedélyezhető, ha a nyugdíjas havi jövedelme nem halad meg bizonyos összeghatárokat.

    A jelenlegi szabályok szerint a támogatás akkor kérhető, ha:

    • a kérelmező 100 ezer forintnál kevesebb jövedelemmel rendelkezik, ha közös háztartásban él,
    • vagy 120 ezer forintnál kevesebb jövedelme van, ha egyedül él.

    A kérelmezőnek a kérelemben nyilatkoznia kell a jövedelméről is.

    Mekkora lehet a segély összege?

    Az egyszeri segély összege meghatározott keretek között mozog. A szabályok szerint:

    • a támogatás legalább 15 ezer forint,
    • legfeljebb pedig 50 ezer forint lehet.

    A pontos összeg minden esetben az egyéni körülmények alapján kerül meghatározásra.

    Fontos tudni, hogy a segély évente csak egy alkalommal állapítható meg.

    Nem minden ellátásnál jár

    Az egyszeri segély csak azoknak adható, akik nyugdíjjellegű ellátásban részesülnek. Nem igényelhetik például azok, akik:

    • rokkantsági ellátást kapnak,
    • megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülnek,
    • vagy más szociális járadékot kapnak.

    Szintén nem jár a támogatás bizonyos speciális helyzetekben, például ha a nyugdíjas tartós bentlakásos intézményben él.

    Így lehet benyújtani a kérelmet

    Az egyszeri segély igényléséhez egy hivatalos formanyomtatványt kell kitölteni. A dokumentum neve:

    „Kérelem-adatlap egyszeri segély igényléséhez”.

    A kérelmet több módon is be lehet nyújtani:

    • a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez
    • a Magyar Államkincstárhoz
    • vagy személyesen az ügyfélszolgálatokon.

    A kérelemhez érdemes csatolni minden olyan dokumentumot, amely igazolja a nehéz élethelyzetet.

    A döntés ellen jogorvoslat is kérhető

    Ha a kérelmet elutasítják, a döntés ellen jogorvoslatra is van lehetőség. A nyugdíjas a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül fordulhat bírósághoz.

    A kérelmet ilyenkor a lakóhely szerint illetékes törvényszék közigazgatási kollégiuma bírálja el.

    Sokan nem tudnak erről a lehetőségről

    A szakértők szerint sok nyugdíjas nincs tisztában azzal, hogy ilyen támogatást is kérhet. Pedig az egyszeri segély komoly segítséget jelenthet váratlan pénzügyi nehézségek esetén.

    A támogatás ugyan nem helyettesíti a rendszeres nyugdíjat, de átmeneti megoldást nyújthat például egészségügyi kiadások vagy hirtelen felmerülő költségek esetén.

    A Nyugdíjfolyósító ezért rendszeresen felhívja a figyelmet arra, hogy aki nehéz helyzetbe kerül, tájékozódjon az igényelhető támogatásokról.

    Hírkereső Top 24 friss hírek percről percre

  • Nyugdíj: megjelentek a 2026-os valorizációs szorzók

    Nyugdíj: megjelentek a 2026-os valorizációs szorzók

    Fontos fejlemény történt a nyugdíjak számításával kapcsolatban: nyilvánosságra került a 2026-ban megállapítandó nyugdíjakhoz használt valorizációs szorzók tervezete. A dokumentum a kormány honlapján jelent meg, és társadalmi egyeztetésre bocsátották, amelynek határideje március 20.

    A valorizációs szorzók kulcsfontosságú szerepet játszanak abban, hogy mekkora nyugdíjat kapnak azok, akik most vonulnak nyugdíjba. Ezek a számok ugyanis azt határozzák meg, hogyan számítják át a korábbi évek kereseteit a jelenlegi bérszinthez.

    Nyugdíjas hírek, friss információk számok

    Mi az a valorizációs szorzó?

    A nyugdíj összegének kiszámítása több tényezőtől függ. A szolgálati idő mellett az egyik legfontosabb elem a korábbi fizetések figyelembevétele. A probléma azonban az, hogy a több évtizeddel ezelőtti bérek jóval alacsonyabbak voltak a mai fizetéseknél.

    Éppen ezért a rendszer egy speciális módszert használ: a korábbi kereseteket úgynevezett valorizációs szorzókkal igazítják a nyugdíjazás előtti időszak bérszintjéhez. Így a régi bérek mai értéken kerülnek beszámításra a nyugdíj alapjába.

    Egyszerűbben fogalmazva: a rendszer megpróbálja „összehasonlíthatóvá” tenni a különböző évek fizetéseit, hogy a nyugdíj kiszámítása igazságosabb legyen.

    Az idei nyugdíjaknál magasabb szorzók jöhetnek

    A szakértők szerint a 2026-ban alkalmazott valorizációs szorzók várhatóan mintegy 9–10 százalékkal lehetnek magasabbak, mint a tavalyi értékek.

    Ez azt jelenti, hogy az idei nyugdíjmegállapításnál a korábbi kereseteket magasabb értéken veszik figyelembe. Emiatt azok, akik 2026-ban vonulnak nyugdíjba, kedvezőbb számításra számíthatnak.

    A változás elsősorban azoknak kedvez, akik az elmúlt évtizedekben dolgoztak, és most érik el a nyugdíjkorhatárt.

    Miért fontos ez a most nyugdíjba vonulóknak?

    A valorizációs szorzók változása jelentős hatással lehet a nyugdíj összegére. Ha a szorzók magasabbak, akkor a korábbi évek kereseteit is magasabb értéken számolják be a nyugdíj alapjába.

    Ez különösen azok számára lehet fontos, akik már most tervezik a nyugdíjigénylés benyújtását.

    Szakértők szerint sok esetben az igénylés időpontja is számíthat. Ha valaki például az egyik év végén vagy a következő év elején nyújtja be a kérelmét, a különböző valorizációs szorzók miatt eltérő összegű nyugdíjat kaphat.

    A nyugdíj kiszámítása több tényezőtől függ

    Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a valorizációs szorzó csak egy része a nyugdíjszámításnak. Az ellátás összegét több tényező együtt határozza meg.

    A legfontosabb tényezők közé tartozik például:

    • a teljes szolgálati idő
    • az élet során megszerzett keresetek
    • az átlagkereset számítása
    • a nyugdíjskála szerinti százalékos szorzó

    A szolgálati idő különösen fontos: például 30 év munkaviszony esetén a nyugdíjskála 68 százalékos, míg 40 évnél már 80 százalékos arányt alkalmaznak a számításnál.

    Ezért a nyugdíj összege jelentősen eltérhet két azonos fizetésű ember esetében is, ha a szolgálati idejük különbözik.

    A valorizáció célja az igazságos számítás

    A valorizációs rendszer lényege az, hogy a régi bérek ne torzítsák a nyugdíjszámítást. Ha például valaki a kilencvenes években dolgozott, akkor a fizetése természetesen sokkal alacsonyabb volt, mint ma.

    A valorizációs szorzók segítségével azonban a rendszer ezeket a béreket a mai kereseti szinthez igazítja. Így a nyugdíj számítása reálisabb képet ad a teljes életpálya kereseteiről.

    Mikor lesznek véglegesek a számok?

    A most nyilvánosságra hozott szorzók egyelőre rendelettervezet formájában jelentek meg. A társadalmi egyeztetés után kerülhet sor a végleges kormányrendelet kihirdetésére.

    Ez általában tavasszal történik meg, és ekkor válik hivatalossá, hogy pontosan milyen szorzók alapján számolják az adott évben megállapított nyugdíjakat.

    A végleges értékek után a nyugdíjhatóság ezek alapján számolja ki az új nyugdíjak összegét.

    Sokan figyelik az idei számokat

    A valorizációs szorzók minden évben kiemelt figyelmet kapnak, hiszen közvetlen hatással vannak az újonnan megállapított nyugdíjak nagyságára.

    Az idei adatok különösen fontosak lehetnek azok számára, akik a közeljövőben terveznek nyugdíjba vonulni. A magasabb szorzók ugyanis azt jelentik, hogy a korábbi bérek nagyobb súllyal jelennek meg a számításban.

    A szakértők szerint ezért érdemes alaposan tájékozódni a szabályokról, mielőtt valaki benyújtja a nyugdíjigényét.

    A következő hetekben várhatóan további részletek is kiderülnek a 2026-os nyugdíjszámítás pontos szabályairól, ami sok százezer magyar számára lehet fontos információ.

  • Nyugdíjasok figyelem: ennyit vonhatnak le a nyugdíjból végrehajtás esetén

    Nyugdíjasok figyelem: ennyit vonhatnak le a nyugdíjból végrehajtás esetén

    Sok nyugdíjas nincs tisztában azzal, hogy a nyugdíj sem teljesen védett jövedelem. Bár az állami nyugdíj alapvetően a megélhetést szolgálja, bizonyos helyzetekben még ebből az ellátásból is történhet levonás. Leggyakrabban akkor fordul elő ilyen eset, ha valaki tartozást halmozott fel, és végrehajtási eljárás indul ellene.

    A jogszabályok azonban pontosan meghatározzák, hogy milyen esetekben és mennyit lehet levonni a nyugdíjból, illetve azt is, hogy mennyi pénznek mindenképpen a nyugdíjasnál kell maradnia.

    Nyugdíj hírek 2026 – minden fontos hír

    Mikor kerülhet sor levonásra a nyugdíjból?

    A nyugdíjból történő levonás általában akkor történik, ha egy tartozás miatt végrehajtási eljárás indul. Ilyen lehet például egy ki nem fizetett hitel, közüzemi tartozás, adótartozás vagy más pénzügyi kötelezettség.

    Amikor a bíróság vagy a végrehajtó elrendeli a letiltást, a nyugdíjfolyósító a jogszabályok alapján automatikusan levonja a meghatározott összeget a nyugdíjból, és azt a tartozás rendezésére fordítja.

    Fontos azonban, hogy a nyugdíjasok védelmében a törvény korlátokat is bevezetett. Nem lehet a teljes nyugdíjat levonni, és mindig maradnia kell egy minimális összegnek a megélhetésre.

    Általában a nyugdíj legfeljebb harmadát vonhatják le

    A jelenlegi szabályok szerint alapesetben legfeljebb a nyugdíj 33 százalékát lehet levonni végrehajtás során. Ez a szabály a legtöbb tartozás esetén érvényes.

    Ez azt jelenti, hogy ha valaki például havi 200 ezer forintos nyugdíjat kap, akkor a végrehajtó általában legfeljebb körülbelül 66 ezer forintot tilthat le.

    A levonás mindig a nettó összegből történik, vagyis abból a pénzből, amit a nyugdíjas ténylegesen megkap.

    Bizonyos esetekben akár a nyugdíj felét is levonhatják

    Vannak azonban olyan speciális esetek, amikor a levonás mértéke ennél magasabb lehet. Például gyermektartásdíj vagy jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetése esetén a levonás akár a nyugdíj 50 százalékát is elérheti.

    Ilyenkor a jogszabályok a jogosult érdekeit – például a gyermek tartását – helyezik előtérbe, ezért engednek nagyobb arányú levonást.

    Több tartozás egyidejű fennállása esetén szintén előfordulhat, hogy a levonás mértéke megközelíti ezt a határt.

    Van egy minimum összeg, amihez nem nyúlhatnak

    A jogszabályok egyik fontos eleme az úgynevezett mentesített jövedelemrész. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjból mindig maradnia kell egy olyan összegnek, amely a legalapvetőbb megélhetést biztosítja.

    Az új szabályok szerint a nyugdíjasnál legalább a nettó minimálbér 60 százalékának megfelelő összegnek kell maradnia.

    Ez a rendelkezés azért született, hogy a tartozással küzdő emberek se kerüljenek teljesen kilátástalan helyzetbe, és legyen pénzük a mindennapi kiadásokra.

    A magasabb nyugdíjaknál más szabály is érvényes lehet

    A levonásoknál egy másik fontos szabály is szerepet játszik. Ha valaki magasabb nyugdíjat kap, akkor a 200 ezer forint feletti rész akár korlátozás nélkül végrehajtás alá kerülhet bizonyos esetekben.

    Ez azt jelenti, hogy egy nagyobb összegű nyugdíjnál a levonás aránya a gyakorlatban magasabb is lehet, miközben a törvényben rögzített minimum összeg továbbra is biztosított marad.

    Mi történik, ha több tartozás is van?

    Előfordulhat, hogy egy nyugdíjas ellen egyszerre több végrehajtási eljárás is folyamatban van. Ilyenkor a különböző követelések egy meghatározott sorrendben kerülnek levonásra.

    A tartásdíj például elsőbbséget élvez a legtöbb más követeléssel szemben. Ez azt jelenti, hogy ha valakinek tartásdíj-tartozása van, akkor azt először vonják le a nyugdíjból.

    Más típusú tartozások – például hitelek vagy közüzemi tartozások – csak ezután következnek a levonási sorrendben.

    A szabályok célja a védelem és az egyensúly

    A végrehajtási szabályok célja kettős. Egyrészt biztosítani kell, hogy a hitelezők hozzáférjenek a jogos követeléseikhez, másrészt viszont a törvény igyekszik megvédeni az adósokat a teljes elszegényedéstől.

    Éppen ezért a nyugdíj esetében különösen szigorú korlátok érvényesek. Az állam ezzel próbálja meg biztosítani, hogy az időseknek mindig maradjon elegendő pénzük a legalapvetőbb szükségleteikre.

    Mire érdemes figyelniük a nyugdíjasoknak?

    Ha valaki végrehajtási eljárás alá kerül, érdemes minél hamarabb tájékozódni a pontos szabályokról. Sok esetben lehetőség van részletfizetésre vagy megállapodásra is a tartozás rendezéséről.

    Az is fontos, hogy a nyugdíjasok mindig ellenőrizzék a nyugdíjukból levont összegeket, és ha úgy érzik, hogy a levonás jogtalan vagy túl magas, kérjenek segítséget szakértőtől vagy jogi tanácsadótól.

    Egyre több embert érinthet a probléma

    A gazdasági nehézségek és a növekvő megélhetési költségek miatt egyre több ember kerülhet olyan helyzetbe, hogy tartozást halmoz fel. Emiatt a végrehajtási eljárások száma is növekedhet.

    Éppen ezért fontos, hogy mindenki tisztában legyen a jogaival és a szabályokkal. Bár a nyugdíjból való levonás valóban lehetséges, a törvény szigorúan meghatározza annak mértékét, és biztosítja, hogy a nyugdíjasoknak mindig maradjon egy alapvető megélhetést biztosító jövedelem.

  • Most érkezett a hír: minden 65 év feletti nyugdíjast érint

    Most érkezett a hír: minden 65 év feletti nyugdíjast érint

    Fontos információ érkezett a nyugdíjasok számára, amely minden 65 év feletti ellátásban részesülőt érinthet. A nyugdíjrendszerrel kapcsolatos változások és juttatások minden évben sokakat érintenek, ezért érdemes figyelemmel követni a legfrissebb híreket és bejelentéseket.

    A szakértők szerint a 2026-os év több szempontból is fontos lehet a nyugdíjasok számára, hiszen a költségvetésben jelentős összeget különítettek el a nyugdíjakra és a kapcsolódó ellátásokra.

    Kövesse a híreket itt: Hírkereső

    A nyugdíjkorhatár továbbra is 65 év

    Magyarországon jelenleg a nyugdíjkorhatár 65 év, és a szakértők szerint 2026-ban sem várható változás ezen a téren.

    Ez azt jelenti, hogy az öregségi nyugdíjra jogosultság általános feltétele továbbra is a 65. életév betöltése és a szükséges szolgálati idő megléte.

    A nyugdíjrendszer ugyanakkor folyamatosan alkalmazkodik a gazdasági környezethez és a demográfiai változásokhoz, ezért a juttatások mértéke és egyes szabályok időről időre módosulhatnak.

    Nyugdíjemelés is történt

    A nyugdíjasok számára az egyik legfontosabb kérdés minden évben az emelés mértéke.

    A szakértői becslések szerint 2026-ban a nyugdíjak körülbelül 3,6 százalékkal emelkedtek, amely az inflációhoz igazodó emelést jelenti.

    Az emelés minden nyugdíjas számára automatikusan jár, külön igénylés nélkül.

    Ez azt jelenti, hogy a januári kifizetésektől kezdve magasabb összeg érkezik a jogosultak számlájára vagy postai úton.

    A 13. havi nyugdíj is fontos juttatás

    A magyar nyugdíjasok számára az egyik legjelentősebb plusz juttatás a 13. havi nyugdíj, amelyet általában februárban fizetnek ki.

    Ez az összeg egy teljes havi nyugdíjnak felel meg, és minden olyan nyugdíjas megkapja, aki jogosult az ellátásra.

    A 13. havi nyugdíj sok család számára komoly segítséget jelenthet, különösen a téli hónapokban, amikor a rezsiköltségek is magasabbak lehetnek.

    További juttatások is érkezhetnek

    A nyugdíjasok számára több más juttatás is elérhető lehet, például:

    • nyugdíjprémium
    • egyszeri kiegészítő juttatások
    • különböző utalványok vagy támogatások

    A nyugdíjprémium például akkor járhat, ha a gazdasági növekedés eléri az előre meghatározott szintet.

    Ilyenkor a kormány egy egyszeri kifizetéssel egészítheti ki a nyugdíjakat.

    Sokakat érintő rendszer

    Magyarországon több mint kétmillió ember részesül nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban, ezért minden ilyen változás sokakat érint.

    A költségvetésben ezért jelentős forrást különítenek el a nyugdíjrendszer működtetésére és a kifizetések biztosítására.

    A nyugdíjakra és a kapcsolódó ellátásokra több ezer milliárd forint jut évente.

    Fontos a nyugdíjasok tájékozottsága

    A szakértők szerint különösen fontos, hogy a nyugdíjasok időben értesüljenek a változásokról.

    Az információk ismerete segíthet abban, hogy a jogosultak ne maradjanak le egyetlen juttatásról sem.

    Ezért érdemes rendszeresen figyelni:

    • a hivatalos közleményeket
    • a nyugdíjfolyósító értesítéseit
    • a legfrissebb gazdasági híreket

    A nyugdíjrendszer hosszú távú kihívásai

    A szakértők szerint a nyugdíjrendszer jövőjét több tényező is befolyásolja, például a társadalom elöregedése és a gazdasági változások.

    A statisztikák azt mutatják, hogy az idősebb korosztály aránya folyamatosan növekszik, ami hosszú távon kihívást jelenthet a nyugdíjrendszer finanszírozása szempontjából.

    Ezért fontos a folyamatos tájékoztatás

    A nyugdíjasokat érintő változások sokszor kisebb módosítások formájában jelennek meg, de ezek is hatással lehetnek a mindennapi megélhetésre.

    Éppen ezért érdemes figyelni a friss híreket és a hivatalos bejelentéseket.

    A 65 év felettiek számára minden új információ fontos lehet, hiszen a nyugdíjrendszer változásai közvetlenül érintik az ellátásukat és a juttatásaikat.

  • Rosszul járhatnak sokan: ha 260 993 forintnál kevesebb a nyugdíjuk

    Rosszul járhatnak sokan: ha 260 993 forintnál kevesebb a nyugdíjuk

    Rossz hír sok nyugdíjasnak: ha 260 993 forintnál kevesebb a havi ellátás

    Új statisztika jelent meg a magyar nyugdíjakról, amelyből kiderül: az átlagos öregségi nyugdíj már meghaladja a 260 ezer forintot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a legtöbb nyugdíjas valóban ekkora összeget kap havonta.

    A legfrissebb adatok szerint 2026 januárjában az átlagos öregségi nyugdíj 260 993 forint volt Magyarországon.

    Sok nyugdíjas ennél jóval kevesebb pénzből él

    A statisztika mögött azonban egy fontos részlet is rejtőzik: a nyugdíjasok jelentős része ennél jóval kisebb összegből gazdálkodik.

    A becslések szerint az idősek közel fele 200 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat kap, ami komoly megélhetési kihívást jelenthet, különösen az egyedül élők számára.

    Az infláció és az alapvető kiadások – például az élelmiszer, a gyógyszerek vagy a rezsi – drágulása miatt sok nyugdíjas úgy érzi, hogy a hivatalos emelések ellenére sem könnyebb a mindennapi megélhetés.

    Emelkedtek a nyugdíjak az elmúlt években

    A számok alapján az átlagnyugdíj folyamatosan nőtt az elmúlt időszakban.

    • 2024 elején még körülbelül 230 ezer forint körül alakult az átlagos összeg
    • 2025 végére 250 ezer forint fölé emelkedett
    • 2026 elején pedig már 260 993 forint volt az átlagos öregségi nyugdíj

    Ez ugyan jelentős növekedésnek tűnhet, de sok szakértő szerint a drágulás miatt a nyugdíjak vásárlóereje csak lassan javul.

    Egyre nagyobb kihívás a nyugdíjrendszer

    A hosszú távú kilátásokat az is befolyásolja, hogy Magyarországon folyamatosan nő az idősek aránya a társadalomban.

    A szakértők szerint az elöregedő társadalom és a csökkenő aktív dolgozói létszám miatt a nyugdíjrendszer fenntarthatósága egyre fontosabb kérdés lesz a következő években.

    Mai friss hírek a hírkereső oldalán

  • Minden 65 év feletti magyarnak ingyen jár ez az eszköz

    Minden 65 év feletti magyarnak ingyen jár ez az eszköz

    Egy gombnyomással segítséget kérhetnek az idősek

    Magyarországon minden 65 év feletti állampolgár ingyen igényelheti a Gondosóra nevű segélyhívó eszközt, amely baj esetén azonnal kapcsolatba lép egy diszpécserszolgálattal.

    A készülék célja, hogy növelje az idősek biztonságát: ha valaki rosszul lesz, elesik vagy segítségre szorul, egy gomb megnyomásával jelezheti a problémát, és a nap 24 órájában elérhető központ reagál a hívásra.

    A diszpécserek szükség esetén értesítik a hozzátartozókat vagy segítséget küldenek a helyszínre.

    Már közel egymillióan igényelték

    A program az elmúlt években rendkívül népszerű lett. A legfrissebb adatok szerint közel egymillió idős ember igényelte már a Gondosórát, ami azt jelenti, hogy sok család számára jelent plusz biztonságot.

    A rendszer működése során több tízezer alkalommal segített már vészhelyzetekben, és sok esetben életmentő szerepet töltött be.

    Így működik a Gondosóra

    A Gondosóra egy kis méretű, csuklón vagy nyakban hordható eszköz.

    A készülék főbb funkciói:

    • segélyhívó gomb
    • beépített mikrofon és hangszóró
    • GPS-alapú helymeghatározás
    • 0–24 órás diszpécserszolgálat

    Ha a nyugdíjas viselője megnyomja a gombot, a központ azonnal kapcsolatba lép vele, és megpróbálja megoldani a problémát – például értesíti a családtagokat vagy mentőt hív.

    Az eszköz SIM-kártyával működik, ezért nem szükséges internet vagy okostelefon a használatához.

    Kik igényelhetik az eszközt?

    A Gondosóra programhoz azok csatlakozhatnak, akik:

    • betöltötték a 65. életévüket
    • magyar állampolgárok
    • rendelkeznek magyarországi lakcímmel.

    Az eszköz és a szolgáltatás teljesen ingyenes, és az egész ország területén elérhető.

    A 80 év felettiek akár automatikusan is megkaphatják

    Bizonyos esetekben a 80 év feletti idősek külön igénylés nélkül is megkapják a Gondosórát, hogy minél több idős emberhez eljusson a szolgáltatás.

    A készüléket általában futárszolgálat szállítja ki a regisztráció után.

    Miért fontos ez az eszköz?

    A Gondosóra célja, hogy az idősek biztonságban élhessenek saját otthonukban, miközben szükség esetén gyors segítséget kaphatnak.

    Ez nemcsak az időseknek jelent nagyobb biztonságot, hanem a családtagok számára is megnyugtató lehet.

    Tudnivalók:

    • a Gondosóra egy ingyenes segélyhívó eszköz
    • minden 65 év feletti magyar igényelheti
    • egy gombnyomással kapcsolatba lép a diszpécserszolgálattal
    • már közel egymillió ember használja Magyarországon.
  • Újraszámolhatják a nyugdíjakat 2026-ban: változhat az összeg

    Újraszámolhatják a nyugdíjakat 2026-ban: változhat az összeg

    Sokan úgy gondolják, hogy a nyugdíj megállapítása után már nem lehet változtatni az összegen. A szakértők szerint azonban több olyan helyzet is létezik, amikor a nyugdíj újraszámítása kérhető, és ez akár magasabb havi ellátást is eredményezhet.

    A nyugdíjszakértők szerint elsősorban azoknak érdemes megvizsgálni a lehetőséget, akik a nyugdíj megállapítása után is dolgoztak, vagy új szolgálati időt szereztek. Egy-egy döntés hosszú távon akár több tízezer forintos különbséget is jelenthet havonta.

    Kik kérhetik a nyugdíj újraszámítását?

    A szakértők szerint több esetben is lehetőség van a nyugdíj összegének felülvizsgálatára. Ilyen például, ha valaki a nyugdíjkorhatár betöltése után tovább dolgozott, és legalább 365 nap új szolgálati időt szerzett.

    Emellett a nyugdíj újraszámítása szóba kerülhet akkor is, ha:

    • korhatár előtti ellátásból kerül valaki öregségi nyugdíjba,
    • rokkantsági ellátás után válik jogosulttá öregségi nyugdíjra,
    • korábban nem figyelembe vett szolgálati idő vagy kereseti adat kerül elő,
    • vagy a nyugdíj megállapításakor valamilyen hiba történt.

    A rögzített nyugdíj és az újraszámítás dilemmája

    Sokan választják a rögzített nyugdíj lehetőségét is, amikor a korhatár elérésekor kiszámítják a nyugdíjat, de a tényleges nyugdíjba vonulás későbbre tolódik. Ilyenkor a nyugdíjba lépéskor dönteni lehet:

    • a korábban kiszámított összeget kérik az emelésekkel növelve, vagy
    • teljesen újraszámítják az ellátást az aktuális adatok alapján.

    Sok esetben az utóbbi bizonyul kedvezőbbnek, mert az új számítás a frissebb kereseti adatokat és gazdasági változásokat is figyelembe veszi.

    A nyugdíjrendszerben több korrekciós lehetőség is van

    A szakértők szerint a nyugdíjrendszer nem teljesen merev: bizonyos helyzetekben lehetőség van a korábbi döntések felülvizsgálatára. Például egy korábban rendezett járuléktartozás vagy új szolgálati idő is növelheti a nyugdíj összegét.

    Ezért sok esetben érdemes utánanézni a lehetőségeknek, különösen azoknak, akik a nyugdíj megállapítása után is dolgoztak vagy új jövedelmet szereztek.

    Friss gazdasági és nyugdíj hírek

  • Özvegyi nyugdíj élettársnak – ezek a feltételek 2026-ban

    Özvegyi nyugdíj élettársnak – ezek a feltételek 2026-ban

    Ki jogosult özvegyi nyugdíjra?

    Magyarországon nem csak a házastárs jogosult özvegyi nyugdíjra. Az ellátást megkaphatja:

    • a házastárs
    • a bejegyzett élettárs
    • az élettárs, ha megfelel bizonyos feltételeknek
    • az elvált vagy külön élő házastárs (bizonyos esetekben)

    Az élettársi kapcsolat esetében azonban szigorúbb feltételeknek kell megfelelni.

    Mikor jár özvegyi nyugdíj az élettársnak?

    Az élettárs akkor lehet jogosult az ellátásra, ha az elhunyttal:

    • legalább 10 éve megszakítás nélkül együtt éltek, vagy
    • legalább 1 éve együtt éltek és közös gyermekük született.

    Fontos szabály az is, hogy az együttélésnek életközösségben kell történnie, vagyis közös háztartásban, gazdasági és érzelmi kapcsolatban.

    Hogyan kell bizonyítani az élettársi kapcsolatot?

    A nyugdíjhatóság kérheti az együttélés igazolását. Ez történhet például:

    • azonos lakcím igazolásával
    • hatósági bizonyítvánnyal
    • közjegyzői nyilatkozattal
    • tanúnyilatkozatokkal

    A leggyakoribb bizonyíték a lakcímkártya vagy hatósági igazolás, amely igazolja, hogy az élettársak ugyanazon a címen éltek.

    Mennyi az özvegyi nyugdíj összege?

    Az ellátás mértéke az elhunyt nyugdíjához kapcsolódik.

    HelyzetÖzvegyi nyugdíj összege
    Ha az özvegy saját nyugdíjat is kapaz elhunyt nyugdíjának kb. 30%-a
    Ha az özvegy nem kap más ellátástaz elhunyt nyugdíjának 60%-a

    Ez az összeg az elhunyt személy nyugdíjának vagy számított nyugdíjának százaléka.

    Meddig jár az özvegyi nyugdíj?

    Az özvegyi nyugdíj első szakasza általában ideiglenes, amely a haláltól számított 1 évig jár.

    Utána akkor folyósítható tovább, ha például:

    • az özvegy betöltötte a nyugdíjkorhatárt
    • megváltozott munkaképességű
    • árvaellátásra jogosult gyermeket nevel.

    Mikor nem jár az élettársnak özvegyi nyugdíj?

    Nem kaphat özvegyi nyugdíjat az az élettárs:

    • aki nem tudja igazolni az együttélést
    • aki nem élte meg a szükséges együttélési időt
    • aki az együttélés alatt már özvegyi nyugdíjban részesült más után.

    Összegzés

    Az özvegyi nyugdíj nem csak házastársaknak jár: az élettárs is jogosult lehet rá, ha bizonyítani tudja a hosszú ideig tartó együttélést.

    A legfontosabb feltételek:

    ✔ legalább 10 év együttélés, vagy
    ✔ 1 év együttélés + közös gyermek
    ✔ az együttélés igazolása dokumentumokkal

    Ha ezek teljesülnek, az élettárs is megkaphatja az özvegyi nyugdíjat.

  • Húsvéti utalvány nyugdíjasoknak: ekkor összegű lesz idén!

    Húsvéti utalvány nyugdíjasoknak: ekkor összegű lesz idén!

    Idén tavasszal is kapnak élelmiszerutalványt két budapesti kerületben az öregségi nyugdíjasok és a szociálisan rászorulók.

    Idén tavasszal is kapnak élelmiszerutalványt az öregségi nyugdíjasok és a szociálisan rászoruló helyi lakosok a XIII. kerületi önkormányzattól – derül ki egy a weboldalukon közzétett bejegyzésből. Az utalvány értéke 9 ezer forint. Az utalvány a kerületi mobilapplikáción keresztül vagy személyesen is igényelhető. Elektronikusan március 2-től (azaz mától, hétfőtől), április 7-ig kérhető az utalvány, személyesen pedig (a Lehel Csarnokban, a Bulcsú utca felőli részen) március 23-tól (hétfőtől) március 28-ig (szombat) kérhető, minden nap reggel 7:00 órától a piac zárásáig. Az igényléshez szükséges adatlapot innen lehet letölteni. Az önkormányzat tájékoztatása alapján a három darab, egyenként 3 ezer forint értékű utalványt a Lehel Csarnok kijelölt üzleteiben lehet levásárolni április 13-ig.

    Nyugdíjas utalványt biztosít a XV. kerületi önkormányzat is, ebben az évben is, minden időskorúnak (65 év felettinek), illetve meghatározott ellátásban részesülő kerületi lakosnak, a „Levendula 60+” idősügyi program keretében. A XV. kerületiek összesen 8 ezer forint értékű utalványt kaphatnak (hogy milyen címletekben, azt nem írják), amit március 9–13-ig vehetnek át a kijelölt helyeken, vagy pedig március 16–27-ig a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálatán, a jogosultságuk igazolásával. Az utalványokat a kerületi piacokon lehet levásárolni, kizárólag élelmiszerre, azoknál a kereskedőknél, akik csatlakoztak a programhoz.

    A húsvét idén április 5-6-ára esik. Arról még nincs hír, hogy esetleg a kormány biztosít-e húsvét előtt ismét élelmiszerutalványt a nyugdíjasoknak és nyugdíjszerű ellátásban részesülőknek. Utoljára tavaly ősszel küldött ki a posta segítségével 30 ezer forint értékben élelmiszer-vásárlási utalványt a nyugdíjasoknak a kormány, amit az év végéig lehetett beváltani.

  • Friss adatok: ennyivel kevesebb nyugdíjat kapnak a nők mint a férfiak!

    Friss adatok: ennyivel kevesebb nyugdíjat kapnak a nők mint a férfiak!

    Új statisztikai adatok szerint az európai nők nyugdíja férfiakhoz képest jelentősen elmarad. Az Eurostat friss mérései kimutatták, hogy az átlagos különbség akár 25% is lehet, ami számos országban komoly anyagi következményekkel jár az időskorú nők számára.

    Európai átlag: közel 25%‑kal alacsonyabb

    Az Eurostat legújabb adatai szerint 2024‑ben az 65 év feletti nők átlagos nyugdíja az Európai Unióban 24,5%-kal volt alacsonyabb, mint a férfiaké. Ez azt jelenti, hogy ha egy férfi átlagosan 100 egységet kap nyugdíjban, addig egy nő mindössze 75–76 egységet részesül ugyanabban az életkorban.

    Európán belül jelentős eltérések is megfigyelhetők:

    • Máltán a nők nyugdíja több mint 40%-kal alacsonyabb, mint a férfiaké,
    • Hollandiában és Ausztriában is mintegy 36% körüli a különbség,
    • ezzel szemben Észtországban csak körülbelül 6%‑kal marad el a női nyugdíj, és Magyarországon is viszonylag alacsony. Mintegy *9,6%‑os különbség volt mérhető az átlagértékek szerint.

    Mediánérték szerint a különbség még nagyobb

    Amikor az adatokból a mediánértéket (középső értéket) nézik, tehát azt, ahol a középső kifizetés kerül számításba a magasabb és az alacsonyabb között. Kiderül, hogy a nők medián nyugdíja 24,9%-kal maradt el a férfiaké mögött az EU‑ban. Ebben a számításban is a legnagyobb különbségeket Luxemburgban (43,3%), Spanyolországban (41,1%) és Hollandiában (39,6%) regisztrálták. Míg Magyarországon itt is kisebb volt az eltérés (0,4%).

    Miért van ilyen nagy különbség?

    A szakértők szerint több tényező együttes hatása okozza a jelentős nyugdíjkülönbséget:

    • a nők a munkaerő‑piacon gyakrabban dolgoznak részmunkaidőben vagy szakítanak meg karriert a gyermeknevelés miatt,
    • jellemzően alacsonyabb béreketkapnak,
    • és mivel hosszabb ideig élnek, nyugdíjuk összegét több évre kell szétosztani.

    Ez a különbség nemcsak statisztikai adat. Hanem igazi anyagi hatással jár a nők életében, mivel alacsonyabb havi ellátást és gyakran magasabb szegénységi kockázatot is jelent az időskorban.