Kategória: Nyugdíj hírek

  • Nyugdíj Magyarországon 2026-ban: mikor érkezik, mitől függ az összege és mire érdemes figyelni?

    Nyugdíj Magyarországon 2026-ban: mikor érkezik, mitől függ az összege és mire érdemes figyelni?

    A nyugdíj sokak számára az elsődleges vagy egyetlen rendszeres jövedelmet jelenti, ezért kiemelten fontos kérdés, hogy mikor érkezik, mekkora összegre lehet számítani, és milyen változások befolyásolhatják. A nyugdíjrendszer szabályai ugyan rögzítettek, de részleteik időről időre módosulhatnak.

    Hogyan működik a nyugdíjrendszer röviden?

    A magyar nyugdíjrendszer alapja az, hogy az aktív dolgozók járulékbefizetéseiből finanszírozzák az aktuális nyugdíjkifizetéseket. A jogosultság és az összeg elsősorban a korábbi munkaviszonyhoz és a befizetésekhez kötődik.

    A nyugdíj megállapításakor figyelembe veszik:

    • a ledolgozott éveket,
    • a korábbi kereseteket,
    • a jogszabályban meghatározott nyugdíjkorhatárt.

    Mikor érkezik a nyugdíj?

    A nyugdíjat havonta, előre meghatározott időpontokban utalják. A kifizetés történhet:

    • bankszámlára utalással,
    • postai kézbesítéssel.

    Az utalási időpontok általában hónapról hónapra azonosak, de ünnepnapok vagy hosszú hétvégék miatt előfordulhat kisebb eltérés.

    Felhívjuk a figyelmet, hogy az időpontok tájékoztató jellegűek!

    IdőszakBanki jóváírás várható időpontja
    2026. januárjanuár 12. (hétfő)
    2026. februárfebruár 12. (csütörtök) – havi ellátás február 13. (péntek) – a 13. havi ellátás és a 14. havi ellátás negyedrésze
    2026. márciusmárcius 12. (csütörtök)
    2026. áprilisáprilis 10. (péntek)
    2026. májusmájus 12. (kedd)
    2026. júniusjúnius 12. (péntek)
    2026. júliusjúlius 10. (péntek)
    2026. augusztusaugusztus 12. (szerda)
    2026. szeptemberszeptember 11. (péntek)
    2026. októberoktóber 12. (hétfő)
    2026. novembernovember 12. (csütörtök)
    2026. decemberdecember 2. (szerda)

    Amennyiben az ellátás postai úton kerül kifizetésre, annak kézbesítése a Magyar Posta Zrt. által előzetesen biztosított ún. nyugdíjkifizetési naptárban meghatározott napon történik.

    Mitől függ a nyugdíj összege?

    A nyugdíj mértékét több tényező határozza meg:

    Szolgálati idő

    Minél hosszabb ideig dolgozott valaki bejelentett munkaviszonyban, annál magasabb nyugdíjra számíthat.

    Korábbi jövedelmek

    A nyugdíj alapját a korábbi, járulékköteles keresetek képezik. A magasabb jövedelem hosszú távon magasabb nyugdíjat eredményezhet.

    Nyugdíjkorhatár

    A korhatár betöltése alapfeltétel a teljes öregségi nyugdíj igénybevételéhez. Korábbi igénylés esetén eltérő szabályok érvényesek.

    Nyugdíjemelés – mikor és hogyan történik?

    A nyugdíjak összege jellemzően évente módosul. A nyugdíjemelés célja, hogy a nyugdíjak vásárlóerejét megőrizze, figyelembe véve az infláció alakulását. Az emelés mértékét jogszabály határozza meg, és minden jogosult számára egységesen kerül alkalmazásra.

    Mire érdemes figyelni nyugdíjasként?

    Nyugdíjasok számára különösen fontos:

    • a kifizetési értesítők ellenőrzése,
    • az esetleges változások nyomon követése,
    • az adatok (lakcím, bankszámla) naprakészen tartása.

    Ha eltérés tapasztalható az összegben vagy az utalás időpontjában, érdemes időben utánajárni az okoknak.

    Összegzés

    A nyugdíj kiszámítása és kifizetése szabályozott keretek között történik, de az összeg nagyságát számos tényező befolyásolja. A rendszer alapjainak ismerete segíthet abban, hogy az érintettek jobban átlássák, mire számíthatnak, és időben reagáljanak az esetleges változásokra.

  • Változik a következő nyugdíj utalás ideje:

    Változik a következő nyugdíj utalás ideje:

    Februárban nem egy napon érkezik meg a nyugdíjasok számlájára a februári nyugdíj,a 13. havi nyugdíj és 14. havi nyugdíj első részlete, hanem két egymást követő napon fizetik ki teljes egészében a járandóságokat.

    Magyar Államkincstár honlapján megjelent tájékoztató szerint ha bankszámlára érkezik a nyugdíj, akkor a február havi ellátás utalásának várható időpontja: 2026. február 12. (csütörtök)

    Akik nem bankszámlára, hanem postai úton kapják az ellátásukat, azoknál a kézbesítés nem a fenti dátumokon, hanem a Magyar Posta Zrt. által előre közzétett nyugdíjkifizetési naptár szerint történik.

    A következő napon, vagyis február 13-án, pénteken érkezik a 13. havi ellátás és a 14. havi nyugdíj első részlete. Akiknek postás viszi a járandóságukat, azok ehhez képest pár nap múlva kapják meg a pénzt.

    Miként Gulyás Gergely kancelláriaminiszter az economx érdeklődésére korábban hangsúlyozta, nem pénzügyi, hanem kizárólag technikai okai vannak annak, hogy nem egy napon utalják a rendes, a 13. havi és a 14. havi nyugdíjat. Egy napon ugyanis biztonságosan ilyen tömeges tranzakciót nem tartanak megvalósíthatónak. A Bankszövetség kérésére döntöttek így, mivel nincs olyan gyakorlati tapasztalat, mely háromszoros csúcsterhelés esetén valamennyi banki és pénzforgalmi szereplőnél az időben történő lebonyolítást garantálná.

    Márpedig nem kis mennyiségről, háromszor 2,4 millió tranzakcióról van szó. 

  • Nyugdíjasok figyelem! Érdemes tovább dolgozni!

    Nyugdíjasok figyelem! Érdemes tovább dolgozni!

    A nyugdíj számítása annak kedvez, aki a korhatár betöltése után még legalább néhány hónapig a munkahelyén marad.

    Sokan alig várják, hogy betöltsék a nyugdíjkorhatárt, és az első adandó alkalommal benyújtsák az igénylést. A csábítás érthető: végre pihenhetnek, és érkezik a fix juttatás, sőt, a februári 13. havi és most már a 14. havi nyugdíj ígérete is ott lebeg a szemük előtt. Ám a sietség ebben az esetben egy olyan pénzügyi csapda is lehet, amely miatt havi szinten tízezreket, élethosszig számolva pedig milliókat bukhatnak el.

    A megoldás nem egy titkos kiskapu, hanem a magyar nyugdíjrendszer matematikai logikájában, a valorizációban rejlik.

    A bűvös nyugdíj-szorzó, ami mindent eldönt

    A nyugdíj megállapításakor a Magyar Államkincstár (MÁK) Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának szakemberei nem egyszerűen összeadják a korábbi fizetéseinket. A régi kereseteket fel kell szorozni a mai bérszinthez, hogy az 1995-ös fizetésünk ne pár ezer forintként jelenjen meg a számításban. Ezt hívják valorizációnak.

    A módszer a következő: a valorizációs szorzók minden év márciusában változnak, és az előző évi országos nettó átlagkereset-növekedéshez igazodnak. Ha valaki 2025. december 31-én vonul nyugdíjba, a 2024-es szorzókat alkalmazzák nála. Ha viszont vár egyetlen napot, és 2026. január 1-jére datálja az igényét, már a 2025-ös, várhatóan jóval magasabb szorzókkal számolják ki a járandóságát.

    Számoljunk: 13. havi vagy magasabb alap?

    Nézzünk egy konkrét, életszerű példát, Tegyük fel, hogy Kovács úr decemberben menne nyugdíjba, és 220 000 forintot kapna.

    A sietős döntés: Kovács úr decemberben beadja az igényt. Januárban kap 6% emelést (233 200 Ft), februárban pedig megkapja a 13. havi nyugdíját is. Az első évben ez nagyjából 3 031 000 forint összbevételt jelent.

    A türelmes döntés: Kovács úr vár januárig. Mivel a bérek tavaly 10-12%-kal nőttek, az új szorzók miatt az alapnyugdíja nem 220 000, hanem mondjuk 245 000 forint lesz. Idén ugyan elesik a 13. havi nyugdíjtól (mert az csak annak jár, aki már az előző év decemberében nyugdíjas volt), így az éves bevétele csak 2 940 000 forint.

    Első ránézésre a decemberi nyugdíjazás nyert. De nézzük meg a második évet! A januári nyugdíjas havi 25 ezer forinttal többet kap. Ez egy év alatt 300 000 forint plusz, ami már az év elején bőségesen kárpótolja az egyszeri 13. havi kieséséért. Öt év alatt 1,5 millió, tíz év alatt pedig több mint 3 millió forinttal járhat jobban az, aki januárban lett nyugdíjas és nem egy hónappal korábban.

    Mire figyeljen?

    Természetesen minden élethelyzet más. Aki a Nők 40 kedvezménnyel megy el, vagy akinek égető szüksége van azonnal a pénzre, annak a december is jó opció lehet. De a szakértők szerint mielőtt aláírnánk az igénylőlapot, érdemes elővenni a számológépet és ha van lehetőség (és kedv), érdemesebb kissé tovább húzni az aktív időszakot az élethosszig tartó magasabb nyugdíjérdekében.