Kategória: Nyugdíj hírek

  • Nyugdíjasok figyelem: A Tisza Párt nyugdíjprogramja óriási pénzt hoz mindenkinek!

    Nyugdíjasok figyelem: A Tisza Párt nyugdíjprogramja óriási pénzt hoz mindenkinek!

    A Tisza Párt nyugdíjakat érintő vállalásai egyszerre szólnak a jelenlegi ellátások megtartásáról és új elemek bevezetéséről. A Pénzcentrum szerint a program egyik legfontosabb üzenete, hogy nem nyúlnának hozzá a 13. havi nyugdíjhoz, sőt megtartanák a Nők 40-et is, emellett bevezetnék a Férfiak 40 konstrukcióját is. A bejelentett intézkedések összességében 650–750 milliárd forintos többletkiadást jelenthetnek, amelyet a párt vagyonadóból, uniós forrásokból, valamint a kormányzati pazarlás és propagandakiadások visszafogásából fedezne.

    Így változik a nyugdíj: új juttatásokat is ígérnek a nyugdíjasoknak

    A program egyik legtöbbet emlegetett eleme a 14. havi nyugdíjmegtartása mellett a Nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetése. A tervek alapján a nyugdíjasok 97 százaléka lenne jogosult a pluszjuttatásra: a 250 ezer forint alatti nyugdíjat kapók évente 200 ezer forintot, a 250 és 500 ezer forint közötti ellátásban részesülők pedig 100 ezer forintot kapnának ilyen formában, míg az 500 ezer forint feletti nyugdíjak mellé már nem járna ez a támogatás.

    A lap szerint a Tisza nyugdíjpolitikája nemcsak új pénzekről szól, hanem arról is, hogy igazságosabbá tennék a jelenlegi rendszert. A cikk felidézi, hogy a jelenlegi emelési mechanizmust sok kritika éri, mert kizárólag az inflációhoz kötött, ezért a nyugdíjak nem követik le a bérek növekedését.

    A párt korábbi nyilatkozatai alapján rövid távon az inflációkövető emelés maradna, hosszabb távon azonban olyan modell jöhetne, amely a gazdasági növekedést vagy az átlagbérek alakulását is figyelembe veszi. Ez a gyakorlatban közelebb állhat a korábbi svájci indexáláshoz, még ha nem is pontosan annak visszaállítását jelentené.

    A nyugdíjrendszer átalakítása komoly vitákat hozhat

    A Pénzcentrum ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a magyar nyugdíjrendszer átalakítása elkerülhetetlen kérdés maradhat, függetlenül attól, ki van kormányon. A cikk szerint korábban már az OECD-jelentés is több érzékeny javaslatot tett, köztük a nyugdíjkorhatár emelését, a 13. havi nyugdíjkorlátozását, a járulékemelést, az előrehozott csökkentett nyugdíj visszavezetését, valamint a Nők 40 szigorítását.

    A lap szerint ezek közül jelenleg legfeljebb az előrehozott, csökkentett nyugdíj visszahozása tűnhet reálisnak, miközben a nyugdíjkorhatár emelése, a 13. havi nyugdíj korlátozása és a Nők 40 szigorítása egyelőre nincs napirenden.

    Friss hírek nyugdíjasoknak: Hírkereső nyugdíj hírek

  • Nyugdíjemelés 2026-2027: Itt a Tisza Párt és Magyar Péter bejelentése!

    Nyugdíjemelés 2026-2027: Itt a Tisza Párt és Magyar Péter bejelentése!

    Ambiciózus, több száz milliárd forintos nyugdíjprogrammal készül a Tisza Párt: jelentős emeléseket, új juttatásokat és a rendszer átalakítását ígérik, különösen a kisnyugdíjasoknak kedvezve. A kérdés azonban nemcsak az, hogy mennyivel nőnének a kifizetések, hanem az is, hogy a jelenlegi költségvetési helyzetben miből lehetne mindezt finanszírozni.

    Nyugdíjasok figyelem – friss hírek a nyugdíjakról

    A Tisza Párt szeptemberben ismertetett nyugdíjprogramja konkrét intézkedéseket is tartalmaz a nyugdíjasok helyzetének javítására arra az esetre, ha kormányra kerülne. A Portfolio összegyűjtése szerint a párt megtartaná a 13. havi nyugdíjat, az öregségi nyugdíj minimumát és a megváltozott munkaképességűek ellátását 120 ezer forintra emelné, valamint a 120–140 ezer forint közötti nyugdíjakat egyszeri, havi 6–12 ezer forintos sávos emeléssel növelné.

    Emellett bevezetnék a Nyugdíjas SZÉP-kártyát, amely évi 200 ezer forintot biztosítana a 250 ezer forint alatti, és évi 100 ezer forintot a 250–500 ezer forint közötti ellátásban részesülőknek. A program része továbbá az időskorúak járadékának megduplázása, az otthonápolási díjak 50 százalékos emelése, és 20 ezer új férőhely létrehozása idősotthonokban, vegyes – piaci, uniós és állami – finanszírozással.

    A Tisza Párt saját számításai szerint a program megvalósítása évente összesen 655–795 milliárd forintba kerülne.

    Ebből 515–570 milliárd forint közvetlenül a nyugdíjasokhoz kerülne különböző többletjuttatások formájában. A Tisza Párt később bemutatott hivatalos választási programja a korábban ismertetett intézkedéseken túl további nyugdíjjal kapcsolatos vállalásokkal is kiegészült.

    • A párt vállalta a közben bevezetett 14. havi nyugdíj megtartását, jelezve, hogy ezt a juttatást hosszabb távon is megőrizné.
    • Emellett azt ígérték, hogy a nyugdíjak ismét a bérek alakulását követnék, vagyis szakítanának a jelenlegi, inflációkövető emelési rendszerrel.
    • Továbbá a Nők 40 mintájára, fokozatosan és a rendszer fenntarthatóságát szem előtt tartva bevezetnék a „Férfiak 40” programot is.

    A kisnyugdíjasok előnyben

    A Tisza Párt elsősorban a kisnyugdíjasoknak ígérte a legnagyobb mértékű támogatást. A Portfolio számításai szerint egy havi 75 ezer forintos ellátásban részesülő nyugdíjas éves juttatása akár 80,5 százalékkal is növekedhetne az intézkedések hatására. Ezzel szemben a havi 500 ezer forint feletti nyugdíjak esetében lényegében nem számolnak rendkívüli emeléssel: az ebbe a körbe tartozók kimaradnának a nyugdíj-felzárkóztatásból, az egyszeri sávos emelésből és a Nyugdíjas SZÉP-kártyából is. Számukra legfeljebb a bérekhez kötött nyugdíjemelés jelenthetne némi többletet.

    Magyar Péter kormánya a tervek szerint érdemben kezelné a nyugdíjak relatív leszakadásának problémáját. A Tisza Párt programja az inflációkövető emelésről – a svájci indexálás köztes lépcsőjét kihagyva – közvetlenül a bérekhez kötött nyugdíjemelésre való átállást irányozza elő. A lap szerint már az is kézzelfogható javulást hozhatna a nyugdíjasoknak, ha az emelések nem évente egyszer, egy összegben érkeznének, hanem a kormány gyakrabban, kisebb lépésekben igazítaná a nyugdíjakat az áremelkedéshez.

    Végezetül fontos kiemelni, hogy a Tisza Párt ezekhez az intézkedésekhez nem rendelt konkrét határidőket, így a vállalások jelenleg inkább irányvonalakat jelölnek ki, mintsem számon kérhető kötelezettségeket.

    Ez különösen érdekes a költségvetési helyzet fényében: a választások előtt két nappal közzétett friss adatok szerint az év első hónapjaiban jelentős hiány alakult ki. Bár a bevételek is növekedtek, a kiadások ennél gyorsabb ütemben bővültek, így március végére az államháztartás központi alrendszere 3420,4 milliárd forintos deficittel zárt. Március végére a hiány már elérte az egész évre tervezett összeg 83 százalékát, de itt fontos megjegyezni, a költségvetés hagyományosan is „fejnehéz”, a kiadások jelentős része már az első hónapokban jelentkezik.

    Így már a nyugdíjasoknak tett vállalások kapcsán is kijelenthető, hogy egyelőre nem világos, milyen forrásból finanszíroznák ezeket az intézkedéseket, és az sem, hogy egyáltalán pontosan mikor kerülhetne sor a bevezetésükre.

    Hírkereső – RSSHirek.hu friss hírek percről percre

  • Férfiak 40+ nyugdíjkorhatár: jöhet a kedvezményes korhatár a férfiaknál is!

    Férfiak 40+ nyugdíjkorhatár: jöhet a kedvezményes korhatár a férfiaknál is!

    A TISZA Párt nyugdíjasokat érintő vállalásai között szerepel, hogy célul tűzik ki a Férfiak40 bevezetésének vizsgálatát a Nők40 tapasztalatainak tükrében, a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának megőrzésére is tekintettel.

    Nyugdíj hírek, friss cikkek tudnivalók

    A férfiak kedvezményes nyugdíja melletti legfőbb érv nyilván az lehet, hogy a várható élettartamuk jelentősen rövidebb, mint a nőké.

    Magyarország teljes lakosságának 48%-a férfi, ez az arány a 65 év feletti korcsoportokban 38,4%-ra csökken. Így a nők egész népességre vetített 52%-os többsége a 65 pluszos korosztályokban 61,6%-ra nő.

    A férfiak kedvezményes nyugdíjának a Nők40 mintájára történő bevezetése ennek ellenére kockázatos vállalkozás lenne

    – hívja fel rá a figyelmet hírlevelében Farkas András nyugdíjszakértő.

    A férfi kedvezményes nyugdíjat a legjobb esetben is 43 évi jogosító időhöz kellene kötni. Ha a beszámítható szolgálati idők közül ugyanazokat a tartamokat vennénk ki, mint a nők esetében, akkor a legkorábban jellemzően azok a férfiak élhetnének a lehetőséggel, akik az általános iskola, de legkésőbb a középiskola után rögtön dolgozni kezdtek, és a sorkatonai szolgálaton kívül (ennek tartamát egy férfi kedvezményes nyugdíjra jogosító időben nyilván figyelembe kellene venni) nem is szakították meg a munkaviszonyukat.

    Jól megterhelné a nyugdíjkasszát

    A létszámadatok tükrében a férfiak kedvezményes nyugdíja a Nők40-re fordított nyugdíjkiadás akár 80–90%-ába is kerülhetne, vagyis (idei értéken) meghaladhatná a 470 milliárd forintos tételt. (A férfiak esetében a kedvezményes nyugdíj összegének kiszámításához átlagosan 17%-kal magasabb nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmet kell figyelembe venni, ennek következtében a kedvezményes férfinyugdíj átlagos összege jelentősen magasabb lenne, mint a Nők40 átlagos összege.)

    Emellett figyelembe kell venni, hogy a Nők40, a 13. és a teljes 14. havi nyugdíj költségigénye együttesen már 1800 milliárd forintos (három havi plusz nyugdíjjal felérő) kiadást generál minden évben – ehhez egy negyedik plusz havi tétel beemelése veszélyeztetheti az egész rendszer finanszírozhatóságát.

    A megoldás mindkét nem számára a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségének megteremtése lehet – de ennek következménye az lenne, hogy a kedvezményes nyugdíjakat levonás terhelné: annyiszor 4-5% mértékű málusz, ahány évvel a 65 éves nyugdíjkorhatár betöltése előtt kezdődne a nyugdíj folyósítása.

    A nők javára ez esetben úgy biztosítható az alkotmányos pozitív diszkrimináció, hogy az ő kedvezményes nyugdíjukat kisebb mértékű elvonás terhelné.

  • Súlyos figyelmeztetés jött: egyre több nyugdíjast fenyeget az elszegényedés Magyarországon

    Súlyos figyelmeztetés jött: egyre több nyugdíjast fenyeget az elszegényedés Magyarországon

    Egyre több jel utal arra, hogy a nyugdíjasok helyzete nem javul, sőt sok esetben romolhat a következő időszakban. A szakértők szerint a legnagyobb veszély továbbra is az elszegényedés, amely már most is rengeteg időst érint.

    A probléma nem új, de a mostani gazdasági környezetben egyre látványosabbá válik.

    Nyugdíj hírek fontos bejelentések

    👉 Megdöbbentő számok jöttek

    A legfrissebb adatok szerint:

    • minden harmadik nyugdíjas a szegénységi küszöb alatt él
    • minden hatodik idős még ennél is nehezebb helyzetben van

    Ez azt jelenti, hogy nagyon sokan már most is komoly anyagi problémákkal küzdenek.

    Miért szegényednek el a nyugdíjasok?

    A háttérben több tényező áll, de az egyik legfontosabb ok az, hogy a nyugdíjak nem követik megfelelően a bérek emelkedését.

    Míg az aktív dolgozók fizetése nő, addig a nyugdíjak jellemzően csak az inflációhoz igazodnak. Ez hosszabb távon azt eredményezi, hogy az idősek egyre jobban leszakadnak a társadalom többi részétől.

    👉 Ez a legnagyobb veszély

    A szakértők szerint kétféle elszegényedés fenyeget:

    • relatív elszegényedés → amikor a nyugdíjasok egyre jobban lemaradnak a dolgozókhoz képest
    • abszolút elszegényedés → amikor már az alapvető megélhetés is gondot okoz

    És a rossz hír: mindkettő egyre több embert érinthet.

    Mi történhet a következő időszakban?

    A 2026-os választások után sokan abban bíznak, hogy változások jöhetnek a nyugdíjrendszerben. A szakértők szerint azonban komoly reformok nélkül a jelenlegi tendencia nem fog megfordulni.

    Ez azt jelenti, hogy sok nyugdíjas helyzete tovább romolhat, ha nem történik érdemi beavatkozás.

    👉 Mit jelent ez a mindennapokban?

    Sok idős ember már most is nehéz döntések elé kerül:

    • élelmiszer vagy gyógyszer
    • rezsi vagy egyéb kiadás

    Ez pedig hosszú távon komoly társadalmi problémákat okozhat.

    Mit tehetnek most az érintettek?

    A szakértők szerint fontos:

    • a tudatos pénzügyi tervezés
    • a támogatások figyelése
    • és minden elérhető lehetőség kihasználása

    Mert aki nem figyel, könnyen még nehezebb helyzetbe kerülhet.

    👉 Hírkereső friss hírek percről percre

  • Ennyi pénzt vonhatnak le a 65 év feletti nyugdíjasoktól!

    Ennyi pénzt vonhatnak le a 65 év feletti nyugdíjasoktól!

    Kezdjük a legfontosabbal:

    👉 nem vezettek be külön díjat a 65 év felettiek számára

    A készpénzfelvételi szabályok minden lakossági ügyfélre ugyanúgy vonatkoznak, életkortól függetlenül.

    A félreértés abból jön, hogy változtak az ATM-ek szabályai 2026-ban – de ezek nem az idősek ellen szólnak.

    👉 Banki hírek, árak és pénzügyi költségek

    A nagy változás: több pénz vehető fel ingyen

    2026 egyik legfontosabb újdonsága:

    👉 duplájára nőtt az ingyenes készpénzfelvétel kerete

    • korábban: 150 000 Ft / hó
    • 2026-tól: 300 000 Ft / hó

    Ez továbbra is:

    • maximum 2 alkalommal használható fel havonta
    • bármely magyar ATM-nél működik

    👉 tehát valójában könnyítés történt, nem szigorítás.

    Mikor vonnak le pénzt az ATM-nél?

    A levonás nem életkorhoz kötött, hanem szabályhoz:

    Akkor fizetsz, ha:

    • 300 000 Ft felett veszel fel pénzt
    • 2 alkalomnál többször használod az ATM-et
    • nincs beállítva az ingyenes készpénzfelvételi nyilatkozat

    Ilyenkor a bank:

    Fontos: nyilatkozat nélkül nem jár az ingyenesség

    Ez az egyik legnagyobb buktató.

    👉 az ingyenes készpénzfelvétel nem automatikus

    • külön nyilatkozni kell róla a banknál
    • csak egy bankszámlára kérhető

    Ha ez nincs beállítva:

    👉 már az első pénzfelvétel is díjas lehet

    Mi a helyzet a nyugdíjasokkal?

    A 65 év felettiekre:

    • ✔ ugyanaz a szabály vonatkozik
    • ✔ ugyanúgy jár az ingyenes 300 ezer Ft
    • ✔ sok bank még külön kedvezményeket is ad

    Például:

    • kedvezményes vagy ingyenes számlavezetés
    • olcsóbb bankkártya

    👉 tehát nem hátrány, hanem sokszor előny is lehet nyugdíjasként bankolni.

    Akkor honnan jött a „levonás” híre?

    A félreértés oka:

    • sokan túllépik az ingyenes limitet
    • vagy nem tudnak a szabályokról
    • emiatt díjat vonnak le

    👉 ezt sokan úgy értelmezik, mintha „új levonás” lenne

    Pedig:

    👉 ez régóta létező szabály, csak most többen találkoznak vele.

    Ez a legfontosabb szabály 2026-ban

    👉 Ha betartod ezt a 3 dolgot, nem fizetsz:

    • max. 2 alkalom / hó
    • max. 300 000 Ft / hó
    • aktív nyilatkozat a banknál

    👉 Ha bármelyiket túlléped → jön a díj

    Összegzés: nem az időseket sújtják

    A valóság röviden:

    • ❌ nincs külön ATM-levonás 65 év felett
    • ✔ 300 000 Ft-ig ingyenes a készpénzfelvétel
    • ❗ csak szabálytúllépésnél van díj
    • ✔ mindenki ugyanazok szerint a szabályok szerint bankol

    👉 A lényeg:
    nem az számít, hány éves vagy –
    hanem az, hogy betartod-e az ATM szabályokat.

    A kérdés már csak az:
    te kihasználod a havi 300 ezres ingyenes keretet… vagy fizetsz feleslegesen?

    👉 Nyugdíjas hírek – fontos döntések és bejelentések

  • Nyugdíj melletti munkavégzés 2026: ezek a szabályok mindent eldöntenek

    Nyugdíj melletti munkavégzés 2026: ezek a szabályok mindent eldöntenek

    2026-ban a nyugdíj melletti munkavégzés alapvetően kedvező szabályok szerint működik Magyarországon.

    A legfontosabb:

    👉 nincs kereseti korlát a versenyszférában dolgozó nyugdíjasok számára

    Ez azt jelenti, hogy:

    • bármennyit kereshetsz
    • a nyugdíjadat közben teljes mértékben megkapod
    • nincs „büntetés” a plusz jövedelem miatt

    Ez az egyik legnagyobb előnye a rendszernek 2026-ban.

    Nyugdíjkorhatár Magyarországon

    Adózás: szinte teljes fizetés marad nálad

    A nyugdíjas munkavállalás egyik legnagyobb előnye az adózás.

    A jelenlegi szabályok szerint:

    • nem kell 18,5% TB-járulékot fizetni
    • csak 15% SZJA terheli a jövedelmet

    👉 vagyis a fizetésed nagyobb része nálad marad

    Ráadásul:

    • a munkáltatónak sem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie
    • ezért a nyugdíjas munkaerő különösen keresett

    Fontos hátrány: nincs nyugdíjnövelés

    Van azonban egy kevésbé ismert, de fontos szabály:

    👉 ha dolgozol nyugdíj mellett, nem kapsz automatikus nyugdíjnövelést

    Ez az évi kb. 0,5%-os plusz:

    • csak akkor jár, ha nem dolgozol
    • vagy csak bizonyos feltételekkel

    Ez hosszabb távon számíthat.

    Versenyszféra vs közszféra: óriási különbség

    Versenyszféra (cégek, vállalkozások)

    Itt a legkedvezőbb a helyzet:

    • ✔ nyugdíj + fizetés egyszerre jár
    • ✔ nincs kereseti plafon
    • ✔ kedvező adózás

    👉 ez a „szabad” kategória

    Közszféra (állami munkahelyek)

    Itt már szigorúbb a szabály:

    👉 a nyugdíj folyósítása általában szünetel a munkaviszony idején

    Vagyis:

    • vagy fizetés
    • vagy nyugdíj

    👉 egyszerre általában nem jár

    Kivétel: ezekben a szakmákban mindkettő jár

    2026-ban azonban fontos könnyítés lépett életbe.

    Bizonyos hiányszakmákban:

    • egészségügy
    • szociális szféra
    • oktatás
    • gyermekvédelem

    👉 egyszerre jár a nyugdíj és a fizetés is

    Ez egyértelműen a munkaerőhiány kezelését szolgálja.

    Nem minden nyugdíj egyforma: itt jönnek a korlátok

    Fontos különbség:

    👉 nem minden ellátásnál ilyen szabad a munkavégzés

    Korhatár előtti ellátásnál:

    • van éves kereseti plafon
    • 2026-ban kb. 5,2 millió Ft/év

    Ha ezt túlléped:

    👉 az ellátást felfüggesztik

    Vállalkozás nyugdíj mellett

    Ha nem alkalmazottként dolgozol:

    • egyéni vállalkozóként sem kell TB-járulék
    • „kiegészítő tevékenységnek” számít

    👉 ez szintén kedvezőbb, mint aktív korban

    Szabadság és betegszabadság: itt más a helyzet

    A nyugdíjas dolgozókra is vonatkozik a Munka Törvénykönyve:

    • ✔ jár szabadság
    • ✔ jár betegszabadság (évi max. 15 nap)

    De:

    • ❌ táppénz nem jár
    • mert nem minősülnek biztosítottnak

    Miért dolgoznak egyre többen nyugdíj mellett?

    A trend egyértelmű:

    • növekvő megélhetési költségek
    • munkaerőhiány
    • kedvező szabályozás

    👉 mindhárom ösztönzi a nyugdíjas munkavállalást

    Összegzés: ez a lényeg 2026-ban

    A legfontosabb szabályok röviden:

    • ✔ versenyszférában korlátlanul dolgozhatsz
    • ✔ csak 15% SZJA-t fizetsz
    • ✔ nyugdíj + fizetés együtt jár
    • ❗ közszférában sokszor szünetel a nyugdíj
    • ❗ nincs automatikus nyugdíjnövelés
    • ❗ bizonyos ellátásoknál van kereseti plafon

    👉 A lényeg:
    2026-ban a nyugdíj melletti munka az egyik legkedvezőbb pénzkereseti forma, de csak akkor, ha tisztában vagy a szabályokkal.

    A kérdés már csak az:
    te melyik kategóriába tartozol – és kihasználod-e a lehetőséget?

    👉 Valuta és deviza árfolyamok – euró, dollár, forint

  • Minimálnyugdíj-2026: 28 500 forintból kellene megélni!

    Minimálnyugdíj-2026: 28 500 forintból kellene megélni!

    Magyarországon 2026-ban is ugyanannyi az öregségi nyugdíj legkisebb összege, mint közel két évtizeddel ezelőtt: 28 500 forint havonta.

    Ez az összeg 2008 óta változatlan, vagyis immár 18 éve nem történt érdemi emelés.

    A szám önmagában is alacsonynak tűnik, de a valódi probléma nem csak az, hogy ennyiből lehetetlen megélni. Sokkal súlyosabb, hogy ez az összeg rengeteg más juttatás alapja is.

    Nyugdíj hírek – fontos tudnivalók a nyugdíjról!

    Nem csak a nyugdíjról van szó

    A minimálnyugdíj nem egyszerűen egy „legalacsonyabb nyugdíj”, hanem egyfajta viszonyítási pont.

    Ehhez kötődik többek között:

    • szociális támogatások összege
    • jogosultsági határok
    • különböző segélyek és ellátások

    Mivel az alapösszeg nem változik, ezek az ellátások is reálértékben folyamatosan csökkennek.

    Ez az egyik oka annak, hogy a szakértők szerint a probléma sokkal szélesebb körű, mint elsőre látszik.

    Közben minden más drágult

    Az elmúlt 18 évben:

    • jelentősen nőttek az élelmiszerárak
    • emelkedtek a rezsiköltségek
    • nőtt az átlagbér és az infláció

    Ehhez képest a minimálnyugdíj egy fillérrel sem lett több.

    Ez azt jelenti, hogy az összeg vásárlóereje drasztikusan csökkent.

    Nem minden nyugdíjas kap ennyit – de a hatás mindenkit érint

    Fontos tisztázni: nem a legtöbb nyugdíjas él 28 500 forintból.

    2026-ban az átlagnyugdíj már 250–260 ezer forint körül alakul, de a rendszer alja továbbra is ezen az alacsony szinten van.

    A probléma azonban az, hogy:

    👉 ez az összeg „be van betonozva” a rendszerbe
    👉 és közvetetten minden nyugdíjast érint

    Több százezer idős a határon

    Egyes becslések szerint:

    • akár 700 ezer idős ember él a szegénység küszöbén Magyarországon

    A minimálnyugdíj alacsony szintje hozzájárul ehhez, mivel:

    • a legalacsonyabb ellátások nem tudnak lépést tartani az árakkal
    • a támogatási rendszer nem alkalmazkodik a valós megélhetési költségekhez

    Miért nem emelik?

    Ez az egyik leggyakoribb kérdés.

    A válasz összetett:

    • a költségvetési hatás óriási lenne
    • sok ellátás automatikusan nőne vele
    • egyszerre több rendszert kellene átalakítani

    A minimálnyugdíj emelése tehát nem egyetlen döntés, hanem egy teljes szociális rendszer újraszabását igényelné.

    Vannak javaslatok – de nincs döntés

    Az elmúlt években több elképzelés is született:

    • jelentős emelés a létminimum szintjére
    • úgynevezett alapnyugdíj bevezetése (akár 150–170 ezer Ft körül)
    • új indexálási rendszer

    Ezek azonban egyelőre csak javaslatok.

    Egy „apró szám”, ami mindent befolyásol

    A minimálnyugdíj esete jól mutatja, hogyan tud egyetlen szám az egész rendszert befolyásolni.

    Ez az összeg:

    • meghatározza a legszegényebbek helyzetét
    • befolyásolja a támogatások szintjét
    • hatással van a társadalmi különbségekre

    Ezért mondják sokan, hogy nem maga az összeg a legnagyobb probléma – hanem az, hogy évek óta változatlan.

    Összegzés: egy rendszer, ami nem követi a valóságot

    A 2026-os helyzet röviden:

    • a minimálnyugdíj 28 500 Ft
    • 18 éve nem emelték
    • számos ellátás alapja
    • reálértéke folyamatosan csökken

    A kérdés már nem az, hogy alacsony-e ez az összeg.

    Hanem az:
    👉 meddig maradhat így egy olyan rendszerben, ahol minden más már rég megváltozott.

    👉Minimálbér összege 👉Családi pótlék összege

  • Sok nyugdíjas ingyen kaphat gyógyszereket – Így lehet igényelni:

    Sok nyugdíjas ingyen kaphat gyógyszereket – Így lehet igényelni:

    A gyógyszerek árai eléggé elszabadultak az utóbbi időben, szóval ez nagy segítség tud lenni a nyugdíjasok számára.

    A gyógyszerek árának emelkedése az utóbbi években sokak számára vált mindennapi problémává. A patikában fizetendő összeg egy olyan tétel, amely képes felborítani egy család havi költségvetését. A jelenség mögött több, egymással összefonódó folyamat áll.

    Árak és friss hírek az áremelésről

    Egyrészt a gyógyszeripar globális működése egyre drágább: a kutatás-fejlesztés költségei nőnek, a gyártási alapanyagok ára emelkedik, és a nemzetközi ellátási láncok bizonytalansága is beépül a végső árba. Másrészt a forint gyengülése is érezhetően megjelenik a patikai árakban, hiszen a gyógyszerek jelentős része importból érkezik, vagy olyan alapanyagokból készül, amelyek ára devizához kötött. Bár a támogatási rendszer sok gyógyszert elérhetőbbé tesz, a támogatási kulcsok változása, a gyártók és az állam közötti áralkuk, illetve a piaci verseny hullámzása mind hatással vannak arra, mennyit fizet végül a beteg.

    A mindennapi ember ebből annyit érzékel, hogy ugyanaz a gyógyszer, amelyet tavaly még gond nélkül kiváltott, ma már érezhetően többe kerül. A helyzet különösen nehéz azok számára, akik krónikus betegséggel élnek, és havonta többféle készítményt szednek.

    A nyugdíjasok azonban tudnak spórolni kicsit. Milyen lehetőség van számukra, azt a galériánkban megmutatjuk! Lehetőség van egy különleges igazolvány kiváltására is!

    Az egyik legfontosabb lépés, hogy a beteg beszéljen az orvosával a generikus készítményekről. Ezek hatóanyagukban megegyeznek az eredeti gyógyszerekkel, de jóval olcsóbbak, mert nem terheli őket a kutatás-fejlesztés költsége. Sokszor a patikus is felajánlja a helyettesítést, de a döntéshez a betegnek ismernie kell a lehetőségeit, és nem szabad félnie kérdezni.

    Ebben a helyzetben válik különösen fontossá a közgyógyellátási igazolvány, amely sokak számára az egyetlen esély arra, hogy megfelelő gyógyszerhez jussanak.

    A közgyógyellátás lényege feltételei

    A közgyógyellátás lényege, hogy a rászorulók egy éves (havi bontásban felhasználható) keretösszeg erejéig ingyen vagy jelentős kedvezménnyel juthatnak hozzá a számukra szükséges gyógyszerekhez, gyógyászati segédeszközökhöz és bizonyos egészségügyi szolgáltatásokhoz.

    A jelenlegi rendszerben ez a keret havi 12 ezer forint, amelyhez további 6 ezer forint társul akut, váratlan egészségügyi problémák esetére. Ez a keret sokak számára életmentő, hiszen egy krónikus betegséggel élő nyugdíjas gyógyszerei könnyen elérhetik vagy meghaladhatják ezt az összeget. A közgyógyellátásra való jogosultság többféle úton megnyílhat. Egyrészt létezik az alanyi jogon járó közgyógyellátás, amely bizonyos élethelyzetekhez kötődik: például fogyatékossággal élők, súlyosan beteg gyermekek, vagy olyan személyek, akik után ápolási díjat folyósítanak. Másrészt létezik a normatív közgyógyellátás, amely jövedelmi és egészségi állapothoz kötött. Itt azt vizsgálják, hogy a kérelmező rendszeres gyógyszerköltsége meghaladja-e a jövedelmének egy bizonyos százalékát. Ha igen, akkor jogosult lehet a támogatásra. Végül ott van az önkormányzati közgyógyellátás, amelyet a települési önkormányzat saját hatáskörben adhat meg, általában szociális rászorultság alapján.

    A gyógyszertárban a közgyógyellátással való gyógyszer kiadás előtt nem kell a közgyógyellátási igazolványt bemutatni, mert ellenőrzik, hogy a vényen feltüntetett személy szerepel-e a közgyógyellátásra jogosultakról vezetett nyilvántartásban. Ennek érdekében a NEAK folyamatos elektronikus adatkapcsolattal biztosítja a gyógyszertár számára a közgyógyellátásra való jogosultság és a rendelkezésre álló gyógyszerkeret lekérdezését a NEAK közhiteles nyilvántartásából.

    Hírkereső friss hírek percről percre

  • Nyugdíjasok figyelem! Így tűnik el mindenki nyugdíja!

    Nyugdíjasok figyelem! Így tűnik el mindenki nyugdíja!

    Egyre több szakértő és elemzés hívja fel a figyelmet arra, hogy a magyar nyugdíjak az elmúlt másfél évtizedben jelentősen leszakadtak a bérekhez képest. Ennek egyik kulcs oka a svájci indexálás megszüntetése, amely korábban a nyugdíjemelések alapját adta.

    A rendszer lényege az volt, hogy a nyugdíjakat részben az infláció, részben a béremelkedés alapján korrigálták. Ma azonban Magyarországon szinte kizárólag az inflációkövetés érvényesül.

    Ez elsőre stabil megoldásnak tűnik – de hosszabb távon komoly különbségeket okoz.

    Nyugdíj hírek – friss cikkek és tudnivalók!

    Drámai különbség: ennyire szakadtak el a bérektől

    A legfrissebb számok szerint a különbség már most is jelentős:

    • 2010-ben az átlagnyugdíj az átlagbér 74–75%-át érte el
    • 2026-ra ez az arány 47–48%-ra esett vissza

    Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjasok jövedelme látványosan lemaradt az aktív dolgozók keresetéhez képest.

    A folyamat lényege egyszerű:
    👉 a bérek gyorsabban nőttek,
    👉 a nyugdíjak viszont csak „követték az árakat”.

    Mennyi pénzt veszítettek a nyugdíjasok?

    A különbség nem csak arányokban mérhető – konkrét forintokban is.

    Egyes számítások szerint:

    • egy átlagnyugdíj akár 50%-kal magasabb lenne ma
    • ez havi szinten kb. 130 ezer forint különbséget jelent

    Más becslések szerint:

    • a nyugdíjak akár 23%-kal is magasabbak lehetnének svájci indexálás mellett

    Ez éves szinten már több százezer, sőt akár milliós nagyságrendű eltérést jelenthet.

    Mi az a svájci indexálás valójában?

    A rendszer egyszerű elven működött:

    • 50% infláció
    • 50% béremelkedés

    Ez azt jelentette, hogy a nyugdíjasok nemcsak az árak emelkedését „tartották”, hanem részesültek a gazdasági növekedésből is.

    A jelenlegi rendszer ezzel szemben:

    • csak az inflációt követi
    • nem veszi figyelembe a bérek növekedését

    Ennek következménye, hogy az idősek relatív életszínvonala fokozatosan romlik.

    Miért vezették ki a rendszert?

    A svájci indexálást 2011-ben szüntették meg.

    A döntés mögött több érv is volt:

    • költségvetési stabilitás
    • kiszámíthatóbb nyugdíjemelés
    • gazdasági válság utáni alkalmazkodás

    A szakértők egy része szerint azonban a döntés hosszú távon túl nagy árat jelentett.

    Egyre nyílik az olló

    A probléma nemcsak az aktuális különbség, hanem a trend.

    Az adatok szerint:

    • a bérek 60–65%-kal gyorsabban nőttek, mint a nyugdíjak
    • a különbség évről évre tovább nő

    Ez azt jelenti, hogy:

    👉 a mai nyugdíjasok helyzete folyamatosan romlik a dolgozókhoz képest
    👉 a jövő nyugdíjasai még nagyobb lemaradással számolhatnak

    Nemzetközi összehasonlítás: van jobb példa

    A szakértők gyakran hozzák fel példaként Ausztriát, ahol:

    • a nyugdíjak aránya stabilabb
    • az állam többet költ nyugdíjakra
    • a rendszer jobban követi a béreket

    Ez is mutatja, hogy a különbség nem törvényszerű – hanem rendszer kérdése.

    Mit jelent ez a hétköznapokban?

    A számok mögött nagyon is valós élethelyzetek állnak.

    A nyugdíjasok számára ez:

    • kisebb vásárlóerőt jelent
    • nehezebb megélhetést
    • növekvő szegénységi kockázatot

    Egyes számítások szerint például egy nyugdíjas ma jóval kevesebb alapvető élelmiszert tud megvenni, mint évekkel ezelőtt.

    Van esély változásra?

    A kérdés egyre gyakrabban merül fel:

    👉 visszatérhet-e a svájci indexálás?

    A szakmai szervezetek egy része:

    • a rendszer részleges visszaállítását
    • vagy egy vegyes indexálási modellt javasol

    Mások szerint viszont a jelenlegi költségvetési helyzet nem teszi lehetővé ezt.

    Összegzés: egy döntés, ami évtizedekre hat

    A svájci indexálás megszüntetése ma már nem csak szakmai vita – hanem mindennapi kérdés.

    A legfontosabb következmények:

    • a nyugdíjak leszakadtak a bérektől
    • akár havi 100 ezer forintos különbség is lehet
    • az olló folyamatosan nyílik

    A kérdés már nem az, hogy van-e probléma.

    Hanem az:
    👉 mikor és hogyan próbálják meg kezelni – mielőtt még nagyobb lesz a különbség.

    Kövesse a Top híreket: Itt és itt

  • Nyugdíjkorhatár: jöhet a korhatár emelése 67 évre!

    Nyugdíjkorhatár: jöhet a korhatár emelése 67 évre!

    A nyugdíjrendszerek átalakítása egész Európában forró téma, miközben itthon is újra és újra előkerül a nyugdíj jövője, a nyugdíjemelés kérdése és a plusz juttatások sorsa. Most az Egyesült Királyságban jött olyan döntés, amely sokakat közvetlenül érint.

    Ott az állami nyugdíjkorhatár 66-ról 67 évre emelkedik, mégpedig fokozatosan. A változást két év alatt vezetik be, és elsőként az 1960-as évek elején születetteket érinti. Azoknak, akik éppen ebben a hónapban töltik be a jelenlegi nyugdíjkorhatárt, már egy hónappal tovább kell várniuk az ellátás folyósítására.

    Nyugdíj hírek friss cikkek

    Emelés is jön a korhatár mellé

    Nemcsak a korhatár változik, hanem a nyugdíjak összege is nő. Áprilistól 4,8 százalékkal emelkednek a nyugdíjak az átlagos bérnövekedés alapján működő úgynevezett hármas garancia, vagyis triple lock rendszer miatt.

    Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az új típusú, egységes összegű állami nyugdíj heti 241,30 fontra nő, a régi rendszer szerinti állami alapnyugdíj pedig heti 184,90 fontra emelkedik. A rendszer lényege, hogy a nyugdíjakat minden évben a bérnövekedés, az infláció vagy a fix 2,5 százalék közül a legmagasabb mértékkel emelik.

    A brit állami nyugdíj ugyanakkor inkább alapvető bevételi forrásnak számít, nem pedig a korábbi kereset teljes pótlásának. Egy tipikus brit nyugdíjas éves jövedelmének nagyjából 40-50 százaléka származik ebből, a fennmaradó részt főként foglalkoztatói és egyéni nyugdíjcélú megtakarítások adják.

    Komoly vita indult a döntés körül

    A kormány a lépést a növekvő várható élettartammal indokolja, és azzal számol, hogy az intézkedés 2030-ra évente körülbelül 10 milliárd font megtakarítást hoz. Közben maga a triple lock mechanizmus is hatalmas költséget jelenthet: az előrejelzések szerint 2030-ra évi 15,5 milliárd fonttal növelheti a kiadásokat a jelenlegi szinthez képest.

    A bírálók szerint a korhatáremelés nem veszi figyelembe a régiók közötti egészségügyi különbségeket. A szegényebb térségekben ugyanis az egészségben eltöltött várható élettartam jóval alacsonyabb, így a későbbi nyugdíjba vonulás ott különösen nagy teher lehet. A kérdés politikailag is érzékeny, amit az is mutat, hogy a nyugdíj körüli ígéretek, a juttatások megtartása és a nyugdíjrendszer jövője egyszerre maradt napirenden.

    Forrás: portfolio.hu