Kategória: Nyugdíj hírek

  • 13. és 14. havi nyugdíj 2027: ennyi plusz pénz érkezhet februárban

    13. és 14. havi nyugdíj 2027: ennyi plusz pénz érkezhet februárban

    A magyar nyugdíjasok számára a február hónap az egyik legfontosabb időszak lehet 2027-ben is. A 13. havi nyugdíj továbbra is megmarad, emellett a korábban elfogadott szabályok alapján a 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetése is folytatódik. A jelenlegi ütemezés szerint a nyugdíjasok 2027 februárjában már a 14. havi nyugdíj felének megfelelő összeget is megkaphatják a rendes havi nyugdíj és a 13. havi juttatás mellett.

    Megmarad a 13. havi nyugdíj

    A 13. havi nyugdíj jelenleg a magyar nyugdíjrendszer része, amelyet minden jogosult nyugdíjas automatikusan megkap februárban. Az összeg megegyezik az adott hónapra járó nyugdíj összegével, külön igénylésre nincs szükség.

    Ez azt jelenti, hogy a februári utalás során a nyugdíjasok a rendes havi ellátás mellett egy teljes havi plusz nyugdíjat is kapnak.

    Így épül fel a 14. havi nyugdíj

    Az Országgyűlés 2025 végén elfogadta a 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetéséről szóló szabályozást. A rendszer nem egyszerre vezeti be a teljes összeget, hanem több lépcsőben.

    Az ütemezés jelenleg a következő:

    Év14. havi nyugdíj mértéke
    202625%
    202750%
    202875%
    2029100%

    A jelenlegi szabályok alapján tehát 2027 februárjában már egy félhavi nyugdíjnak megfelelő 14. havi juttatás érkezhet.

    Mennyi pénzt kaphat egy átlagos nyugdíjas?

    A pontos összeg mindenkinél eltérő lehet, hiszen a 13. és 14. havi nyugdíj alapja mindig az adott személy aktuális nyugdíja.

    Például egy 250 ezer forintos havi nyugdíj esetén:

    • havi nyugdíj: 250 000 Ft
      1. havi nyugdíj: 250 000 Ft
      1. havi nyugdíj (50%): 125 000 Ft

    Ebben az esetben februárban összesen 625 000 forint érkezhet a jogosult számlájára vagy postai kifizetéssel. A tényleges összeg természetesen függ az aktuális nyugdíjemelésektől is.

    Kik jogosultak a plusz juttatásokra?

    A 13. havi nyugdíj és a 14. havi nyugdíj esetében is alapvető feltétel, hogy az érintett a jogosultsági időszakban nyugdíjas vagy más nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy legyen. A szabályozás szerint azok is részesülhetnek a juttatásból, akik egyéb nyugdíjszerű ellátásban részesülnek.

    Mi várható a következő években?

    A jelenlegi törvény szerint a 14. havi nyugdíj fokozatosan épül be a rendszerbe, és 2029-re érheti el a teljes havi nyugdíjnak megfelelő összeget. Amennyiben a szabályozás változatlan marad, a nyugdíjasok minden évben egyre magasabb összegű 14. havi juttatásra számíthatnak.

    Összegzés

    A 13. havi nyugdíj 2027-ben is megmarad, emellett a 14. havi nyugdíj második lépcsője is megérkezhet. A jelenlegi szabályok alapján a nyugdíjasok februárban a havi nyugdíjuk mellett egy teljes 13. havi nyugdíjat és egy félhavi 14. havi juttatást is kaphatnak. Ez sok nyugdíjas számára jelentős plusz bevételt jelenthet az év elején.

    TOP 24 óra friss hírek

  • Szolgálati idő táblázat 2027: ennyi év szükséges a nyugdíjhoz Magyarországon

    Szolgálati idő táblázat 2027: ennyi év szükséges a nyugdíjhoz Magyarországon

    Szolgálati idő táblázat 2027: ennyi év szükséges a nyugdíjhoz Magyarországon

    A nyugdíjba készülők egyik legfontosabb kérdése, hogy pontosan mennyi szolgálati idő szükséges az öregségi nyugdíj megállapításához. Sokan csak néhány évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt szembesülnek azzal, hogy nem rendelkeznek elegendő szolgálati idővel, ezért érdemes időben tájékozódni. A szolgálati idő nemcsak a nyugdíjra való jogosultságot befolyásolja, hanem a nyugdíj összegének meghatározásában is kulcsszerepet játszik.

    Szolgálati idő táblázat 2027

    Szolgálati időJogosultság
    0–14 évNem jár öregségi nyugdíj
    15 évÖregségi résznyugdíj
    16–19 évÖregségi résznyugdíj
    20 év vagy többTeljes öregségi nyugdíj
    40 év jogosultsági időNők 40 kedvezményes nyugdíj

    A jelenlegi szabályok szerint az öregségi teljes nyugdíjhoz legalább 20 év szolgálati idő szükséges. Akik a nyugdíjkorhatár elérésekor legalább 15, de 20 évnél kevesebb szolgálati idővel rendelkeznek, öregségi résznyugdíjra lehetnek jogosultak.

    Mi számít szolgálati időnek?

    Szolgálati időnek elsősorban azok az időszakok számítanak, amikor a munkavállaló után nyugdíjjárulékot fizettek. Ide tartozik többek között:

    • munkaviszonyban töltött idő,
    • közalkalmazotti és köztisztviselői jogviszony,
    • egyéni vagy társas vállalkozói jogviszony bizonyos esetekben,
    • gyermekneveléssel kapcsolatos egyes ellátások időszaka,
    • katonai szolgálat,
    • egyéb, törvényben meghatározott időszakok.

    A pontos szolgálati időt a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás tartalmazza, amely Ügyfélkapu+ segítségével is lekérdezhető.

    Mi történik 15 év szolgálati idő esetén?

    Sokan úgy gondolják, hogy 15 év munkaviszony után teljes nyugdíj jár, ez azonban nem így van. A legalább 15, de 20 évnél kevesebb szolgálati idővel rendelkezők csak öregségi résznyugdíjat kaphatnak. Ez alacsonyabb összegű lehet, mint a teljes öregségi nyugdíj, ráadásul a nyugdíjminimumra vonatkozó szabályok sem minden esetben alkalmazhatók rá.

    Miért fontos a 20 év szolgálati idő?

    A 20 év szolgálati idő kiemelt jelentőségű a magyar nyugdíjrendszerben. Aki eléri a rá irányadó nyugdíjkorhatárt és rendelkezik legalább 20 év szolgálati idővel, teljes öregségi nyugdíjra válhat jogosulttá. Ez nemcsak a jogosultság szempontjából fontos, hanem a nyugdíj összegének kiszámításánál is kedvezőbb helyzetet jelent.

    Nők 40: külön szabályok érvényesek

    A nők számára továbbra is elérhető a Nők 40 kedvezményes nyugdíjprogram. Ennek lényege, hogy a jogosult nők életkoruktól függetlenül nyugdíjba vonulhatnak, ha legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkeznek. Fontos azonban tudni, hogy a jogosultsági idő nem minden esetben egyezik meg a szolgálati idővel, ezért a két fogalmat nem szabad összekeverni.

    Hogyan befolyásolja a szolgálati idő a nyugdíj összegét?

    Nemcsak a nyugdíjra való jogosultság miatt fontos a szolgálati idő. A nyugdíj összege is attól függ, hogy az érintett hány év szolgálati időt szerzett aktív évei alatt.

    A Magyar Államkincstár mértéktáblája szerint 15 év szolgálati idő esetén a nyugdíj alapját képező átlagkereset 43 százaléka vehető figyelembe. Ezt követően a százalékos mérték a szolgálati idő növekedésével fokozatosan emelkedik. 50 év vagy annál hosszabb szolgálati idő esetén akár a teljes átlagkereset figyelembevételére is lehetőség van.

    Lehet szolgálati időt vásárolni?

    Kevesen tudják, hogy bizonyos esetekben lehetőség van hiányzó szolgálati idő megszerzésére megállapodás útján. Ez elsősorban azok számára jelenthet megoldást, akik közel állnak a 20 év szolgálati idő eléréséhez, de néhány év hiányzik a teljes öregségi nyugdíjhoz. A jogszabály meghatározott feltételek mellett lehetővé teszi a hiányzó idő megváltását.

    Hogyan lehet lekérdezni a szolgálati időt?

    A nyugdíj előtt állóknak célszerű rendszeresen ellenőrizniük a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő adatokat. Az adategyeztetési eljárás és az Ügyfélkapu+ segítségével lekérhető információk alapján még időben kiderülhet, ha valamely időszak hiányzik a nyilvántartásból.

    Összegzés

    A szolgálati idő táblázat 2027 alapján jól látható, hogy az öregségi résznyugdíjhoz legalább 15 év, a teljes öregségi nyugdíjhoz pedig legalább 20 év szolgálati idő szükséges. A szolgálati idő nemcsak a nyugdíjra való jogosultságot, hanem a nyugdíj összegét is jelentősen befolyásolja. Emiatt minden munkavállalónak érdemes időről időre ellenőriznie a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő adatait, hogy a nyugdíjigényléskor ne érje kellemetlen meglepetés.

  • Nyugdíj előtti álláskeresési segély összege és feltételei:

    Nyugdíj előtti álláskeresési segély összege és feltételei:

    A nyugdíj előtti álláskeresési segély annak az álláskeresőnek állapítható meg, aki a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) következő rendelkezéseinek megfelel:

    Nyugdíjas hírek és friss cikkek

    30. § (1) Az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési segélyt (a továbbiakban: álláskeresési segély) kell megállapítani, ha
    a) munkát akart vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre,és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tudott megfelelő munkahelyet felajánlani,

    b) a kérelem benyújtásának időpontjában
    ba) az álláskeresőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és
    bb) az álláskereső a megelőző három éven belül összesen legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült, és

    c) a b) pontban foglalt feltételeken túl az álláskereső a kérelem benyújtásának időpontjában álláskeresési járadékra ismételten nem szerzett jogosultságot, és
    ca) az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítette, vagy
    cb) a folyósítási időtartam kimerítését megelőzően az álláskeresési járadék folyósítását az állami foglalkoztatási szerv – keresőtevékenység miatt – megszüntette.

    d) rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel (ez minimum 15 év szolgálati időmegszerzését jelenti), és

    e) korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül.

    Azok, akik a nyes iránti kérelem benyújtása előtti 3 évet megelőzően (például a legkorábbi, 60 éves életkorban benyújtható igénylés esetén az 57 éves életkoruk betöltése előtt) kimerítették az álláskeresési járadékra való jogosultságukat és azóta sem tudtak olyan keresőtevékenységet folytatni, amely a megszűnése esetén álláskeresési járadékra jogosítaná őket a nyes iránti kérelem benyújtását megelőző kritikus 3 évben, nem igényelhetnek nyes-t.

    45 nap

    A 2022. december 31-éig hatályos korábbi feltétel szerint nem a kérelem benyújtása előtti 3 évben, hanem a benyújtás előtt bármikor kellett teljesülnie annak a feltételnek, hogy a nyes-t kérelmező személy legalább 45 napig álláskeresési segélyben részesüljön.

    Mint a szakértő írja, a szigorítás legfőbb oka feltehetően az, hogy a jogalkotó be akarta zárni a nyes növelése iránti lehetőség kiskapuját.

    A nyes összege ugyanis a megállapítását követően nem emelkedik (nem nő sem a nyugdíjemelés, sem a minimálbér növekedésének éves mértékével), ezért a korábbi években megállapított nyes a minimálbér gyors növekedésének éveiben relatíve elértéktelenedik.

    Például a 2022-ben megállapított nyes az akkor érvényes 200.000 Ft minimálbér 40%-a, 80.000 Ft lehetett a főszabály szerint. Ez az összeg kísérte végig a nyes-ben részesülőt a 65 éves nyugdíjkorhatára betöltéséig.

    2026-ban a minimálbér 322.800 Ft, a nyes összege 129.120 Ft. De csak annak, akinek idén állapítják meg a nyes-t, a korábbi években megállapított nyes összege nem változik.

    Ezt próbálták úgy orvosolni egyes érintettek, hogy a korábbi évben megállapított nyes-ről (amelynek összege a főszabály szerint a korábbi évben érvényes minimálbér összegének a 40%-a volt és így is maradt volna a nyes folyósításának teljes tartama alatt) az év végével lemondtak, majd a nyes iránti igényüket a következő év elején újra beadták, így az új nyes megállapításánál már az új megállapítás évében érvényes minimálbér 40% lett a nyes összege.

    Mint Farkas András rámutat, ez a kiskapu addig maradhatott nyitva, amíg a 45 napos álláskeresési járadék igénybevétele figyelembe vehetőségének nem volt időkorlátja. E rendelkezés szigorítása azonban 2022. január 1-jétől lényegében bezárta ezt a kiskaput (a legoptimálisabb esetben is csak legfeljebb kétszer alkalmazható a lemondás/új igénylés stratégiája, ha valaki a nyes iránti eredeti kérelem benyújtásának évében részesült álláskeresési járadékban).

    Így védi a jog nyugdíj előtt állókat

    A 65 éves nyugdíjkorhatárt megelőző öt évben a munkáltató felmondással a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan időtartamú munkaviszonyát csak akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, illetőleg olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

  • Tisza Párt Nyugdíjkalkulátor – így működik a TISZA Nyugdíj-kalkulátor!

    Tisza Párt Nyugdíjkalkulátor – így működik a TISZA Nyugdíj-kalkulátor!

    Tájékoztató nyugdíjasoknak:

    Ön, aki egész életében dolgozott, biztonságot és megbecsülést érdemel.

    A TISZA biztonságos megélhetést nyújt az alacsony nyugdíjból élőknek, és méltányos kiegészítést ad mindazoknak, akiknek havi 500.000 forint alatti a havi nyugdíja.

    • Megtartjuk a 13. havi nyugdíjat.
    • Félmillió honfitársunknak extra nyugdíjemelést adunk.
    • 2 200 000 nyugdíjas honfitársunk kap akár évi 200 000 Ft-os SZÉP-kártyát.
    • Emeljük az alacsony nyugdíjakat.
    • Élelmiszerre, gyógyszerre, pihenésre és üdülésre fordítható SZÉP-kártya támogatást adunk mindenkinek, akinek a nyugdíja havonta 500.000 forint alatt van.
    • Plusz juttatás: 50%-kal megemeljük az ápolási díjakat, hogy az idős hozzátartozójukat ápoló családok életét is könnyebbé tegyük.

    A mai nyugdíjasok rengeteget tettek Magyarországért, ezért a TISZA számára a nyugdíjasok biztonsága és megbecsülése az első.

    • Senki nyugdíja sem lehet havi 120.000 forintnál alacsonyabb
    • A kisebb nyugdíjakat sávosan emeljük, hogy minden hónapban több maradjon.
    • Évente akár 200.000 forint támogatást adunk SZÉP-kártyán, hogy könnyebb legyen a mindennapokban.
    • Az időskorúak járadékát megduplázzuk, mert minden idős ember méltóságot érdemel.

    Az emelés az öregségi nyugdíjakra és a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásra („rokkantnyugdíj”) érvényes, az özvegyi nyugdíjakra nem terjed ki írja a Tisza honlapja.

    TISZA Párt nyugdíjprogram – a legfontosabb vállalások

    Fontos: Az alábbi pontok a TISZA nyugdíjprogramjának ismertetését szolgálják. A végleges szabályokat csak törvény és kormányzati döntés állapíthatja meg.

    13. havi nyugdíj
    A program szerint a 13. havi nyugdíj megmaradna.
    Minimum 120 000 forintos nyugdíj
    A vállalás szerint senki sem kaphatna havi 120 000 forintnál alacsonyabb öregségi vagy rokkantsági nyugdíjat.
    Sávos nyugdíjemelés
    A kisebb nyugdíjakat nagyobb mértékben emelnék, különösen a 120–140 ezer forint közötti ellátásokat.
    Nyugdíjas SZÉP-kártya
    A program szerint az 500 ezer forint alatti nyugdíjjal rendelkezők évente akár 200 000 forintos SZÉP-kártya támogatást kaphatnának.
    Időskorúak járadéka
    A tervek szerint megdupláznák az időskorúak járadékának összegét.
    Ápolási díj emelése
    Az idős hozzátartozójukat gondozók számára 50%-os emelést ígér a program.
    Lényeg: A TISZA nyugdíjprogramja elsősorban az alacsony és közepes összegű nyugdíjak felzárkóztatására, valamint a nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetésére épül.

    „A TISZA nyugdíjkalkulátora szerint egyes alacsony nyugdíjjal rendelkező idősek évente több százezer forintos többlettámogatásban részesülhetnének a program megvalósulása esetén.”

    Tisza Párt nyugdíjkalkulátor: ennyivel nőhetne a nyugdíjad az új tervek szerint

    Az elmúlt napokban nagy figyelmet kapott a Tisza Párt által bemutatott nyugdíjkalkulátor. Az online eszköz célja, hogy a nyugdíjasok és a nyugdíj előtt állók gyorsan kiszámíthassák, milyen változást jelenthetne számukra az a nyugdíjpolitika, amelyet a párt ismertetett.

    A kalkulátor iránti érdeklődés nem véletlen. Magyarországon több mint kétmillió ember részesül nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban, így minden olyan javaslat, amely a nyugdíjak emelését vagy átalakítását érinti, kiemelt figyelmet kap.

    Mire szolgál a nyugdíjkalkulátor?

    A kalkulátor azt mutatja meg, hogy az ismertetett elképzelések alapján mennyivel változhatna az adott személy nyugdíja.

    Egyszerű adatmegadás szükséges

    A rendszer általában a jelenlegi nyugdíjösszeg alapján számol, és megmutatja, milyen különbséget jelentene az új modell az érintett számára.

    A cél az, hogy mindenki személyre szabott képet kapjon arról, milyen hatással lehetne rá egy esetleges nyugdíjreform.

    A kisebb nyugdíjak kaphatnák a legnagyobb emelést

    A nyilvánosságra került elképzelések szerint elsősorban az alacsonyabb nyugdíjból élők helyzetén javítanának.

    A legalacsonyabb ellátások kerültek a középpontba

    A tervek között szerepel, hogy senki ne kapjon egy meghatározott minimumösszegnél alacsonyabb nyugdíjat. Ez elsősorban azokat érintené, akik jelenleg a legalacsonyabb ellátásból kénytelenek megélni.

    A szakértők szerint több százezer ember tartozhat ebbe a körbe.

    Több százezer nyugdíjast érinthet

    A különböző becslések alapján akár 300-400 ezer ember helyzete is javulhatna egy ilyen rendszerben.

    Az alacsony nyugdíjaknál lehet a legnagyobb a különbség

    A magasabb nyugdíjjal rendelkezők esetében kisebb változás várható, míg az alacsony ellátásban részesülőknél jelentősebb emelés jelenhetne meg.

    Éppen ezért a kalkulátort legtöbben azért keresik fel, hogy megtudják, saját esetükben mekkora növekedésről lehet szó.

    Fontos: egyelőre nem hivatalos nyugdíjemelésről van szó

    Ezt mindenképpen érdemes hangsúlyozni.

    A kalkulátor tervezett számításokat mutat

    A nyugdíjkalkulátor nem hivatalos állami rendszer, hanem egy olyan eszköz, amely az ismertetett politikai elképzelések alapján készít becslést.

    A jelenlegi nyugdíjak összege továbbra is a hatályos jogszabályok szerint kerül folyósításra, és a kalkulátor eredménye nem jelent automatikus jogosultságot semmilyen plusz juttatásra.

    Miért ilyen népszerű?

    A nyugdíjasok számára a megélhetési költségek emelkedése miatt különösen fontos kérdés, hogyan alakulhatnak a nyugdíjak a következő években.

    Az élelmiszerárak, a gyógyszerkiadások és a rezsiköltségek miatt sokan keresik azokat a lehetőségeket, amelyek javíthatják az anyagi helyzetüket. Emiatt minden olyan kalkulátor vagy számítás nagy érdeklődést vált ki, amely a várható nyugdíj összegével foglalkozik.

    Mire érdemes figyelni?

    A nyugdíjkalkulátor eredménye tájékoztató jellegű. A tényleges nyugdíj összege csak akkor változhatna, ha a tervek mögött később hivatalos döntések és jogszabályok is születnének.

    A következő hónapokban ezért érdemes figyelni a nyugdíjjal kapcsolatos bejelentéseket, mert ezek határozhatják meg, hogy a jelenlegi elképzelésekből mi valósulhat meg a gyakorlatban.

    📈 Nyugdíjemelés kalkulátor 2026–2027
    Számold ki néhány másodperc alatt, hogy egy 3%, 5%, 8% vagy akár 10%-os nyugdíjemelés mennyivel növelheti a havi nyugdíjadat és az éves bevételedet.
    👴 Jelenlegi nyugdíj 📈 Emelt nyugdíj 💰 Havi növekmény 🗓️ Éves többlet
    👉 Nyugdíjemelés kalkulátor megnyitása

    Hasznos kalkulátorok

    Nézd meg népszerű kalkulátorainkat, amelyek segíthetnek a családi költségvetés és a pénzügyek tervezésében.

    Rezsikalkulátor
    Számold ki, mennyibe kerülhet a villany- és gázfogyasztásod a jelenlegi tarifák alapján.

    Rezsikalkulátor megnyitása →
    Bérkalkulátor
    Nettó és bruttó bér kiszámítása egyszerűen, néhány kattintással.

    Bérkalkulátor megnyitása →
  • Nők40+ igénylése 2026-ban:

    Nők40+ igénylése 2026-ban:

    Hogyan időzíthető optimálisan a Nők40 igénylése 2026-ban? A nyugdíjszakértő megmutatja, mi szólhat az azonnali igénylés, és mi a halasztás mellett, attól függően, hogy melyik nő milyen élethelyzetben van, és mi a célja.

    Változatlanul fontos kérdés a kedvezményes nyugdíjra jogosultságot szerzett hölgyek számára az, hogy mikor érdemes igényelniük ezt a kedvezményes nyugellátást. Farkas András nyugdíjszakértő friss hírlevelében ezt a kérdést járta körül. Íme, hogy 2026-ban mi lehet a jó stratégia azok számára, akik Nők40-nel szeretnének elmenni nyugdíjba.

    Mik lehetnek az érvek a Nők40 azonnali igénylése mellett?

    Amint teljesülnek a nők kedvezményes nyugdíjának feltételei, célszerű haladéktalanul igényelnie a nyugellátást annak a hölgynek, akinek a személyes helyzete ezt indokolja, vagyis

    • nincs munkája,
    • vagy nem megfelelő a munkahelye,
    • vagy a munkáltatója nem kívánja tovább alkalmazni,
    • esetleg törékeny az egészségi állapota,
    • vagy a munka helyett inkább a családjával, az unokáival vagy a saját kiteljesedésével foglalkozna inkább.

    Ugyanilyen erős indok lehet viszont az azonnali igénylés mellett, ha

    • az érintett hölgynek jó a munkahelye, és a nyugdíj azonnali igénylését követően tovább kívánja folytatni a munkáját, ám már nyugdíjasként, mivel így mind neki, mind a munkáltatójának nagyon kedvezővé válnak az alkalmazás feltételei.

    Hiszen, aki nyugdíjasként vállal munkát, annak

    • járulékmentessé válik a nyugdíj melletti keresete (azaz nem vonják le tőle a 2026-ban is változatlanul 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot).
    • A keresete mellett a nyugdíját is korlátozás nélkül fölveheti a versenyszférában és a nyugdíj szünetelése alól mentesített hat közszférás ágazatban (a gyermekvédelmi, gyermekellátási, köznevelési, szakképzési, szociális és egészségügyi ágazaton kívül a közszférában sajnos még 2026-ban is szüneteltetik a nyugdíjat, ha valaki közalkalmazotti vagy hasonló jogviszonyban dolgozik nyugdíjasként),
    • miközben munkáltatója mentesül a 2026-ban is változatlanul 13 százalékos szocho megfizetése alól a nyugdíjas munkavállaló keresete után.
    • A járulék- és szocho-mentesség akkor is jár, ha a nyugdíj szünetel (például a nem mentesített közszférás területeken dolgozó nyugdíjas esetében).

    Farkas András szerint sok nő fél attól, hogy a közeljövőben szigorodhatnak a kedvezményes nyugdíj  feltételei, ezért késlekedés nélkül igénybe kívánja venni ezt a nyugellátást, amíg csak lehetséges a jelenlegi feltételek mellett. A feltételek szigorításától való félelem, úgy véli, nem alaptalan, hiszen a nyugdíjkorhatár folytonos emelkedésével lassan szinte minden hölgy elmehet a korhatára betöltése előtt nyugdíjba (2022-től 65 év a nyugdíjkorhatár). Gyakorlatilag az egyetemet végzett összes hölgy is jogosulttá válhat a korhatár betöltése előtti nyugdíj igénylésére, annak ellenére, hogy a kedvezményes nyugdíjra jogosító időbe a tanulmányi időtartamok nem számíthatók be. Így feltehetően jogosan tartanak attól az érintett hölgyek, hogy ha várnak az igényléssel, akkor már nem lesz elég a kedvezményes nyugdíj bevezetésekor hatályos 62 éves nyugdíjkorhatárhoz igazított 40 évi jogosító idő, hanem a három évvel növekvő korhatárhoz igazítandó 43 évre is emelkedhet a kedvezményes nyugdíjhoz szükséges minimális időkövetelmény – fejtette ki. Hozzátette: az új kormány az ígérete szerint megőrzi a Nők40-et, sőt a Férfiak40 bevezetésén is gondolkodik. De azért szerinte jobb az elővigyázatosság.

    Azon hölgyek számára, akik a közszférában dolgoznak, és szeretnének nyugdíjba vonulni, logikus döntés lehet a kedvezményes nyugdíj késlekedés nélküli igénylése, mert a munkáltatójukat kötelezi az adott jogviszonyt szabályozó törvény a közszolgálati jellegű jogviszonyuk számukra legelőnyösebb, munkáltatói felmentéssel történő megszüntetésére (ha legkésőbb a felmentési idejük utolsó napján vagy bármikor azt megelőzően teljesítik a 40 éves jogosítóidő-feltételt).

    Mi szól a Nők40 halasztott igénylése mellett?

    A nyugdíjszakértő szerint erős érvek szólhatnak a nők kedvezményes nyugdíja igénylésének halasztása mellett is.

    Mindenekelőtt az, hogy

    • ha jó a munkahely, és a munkáltató tovább kívánja foglalkoztatni az érintett hölgyet, akkor ő hosszabb szolgálati időt szerezhet, amelynek megfelelően a nyugdíjszámításhoz szükséges nyugdíjszorzóját feljebb tornászhatja.

    Ehhez az érintett hölgynek célszerű figyelnie a szolgálati ideje napokban kifejezett számára és tudnia arról, hogy ha a szolgálati ideje teljes években mért tartama egy újabb évvel nő, akkor 40 évi szolgálati időt meghaladóan évente 2 százalékkal nő a nyugdíja összege. E tekintetben fontos azt is tudni, hogy a nők kedvezményes nyugdíja összegét nem a jogosító idő alapján számítják, hanem figyelembe vesznek minden szolgálati időtartamot, azokat is, amelyek a jogosító időbe egyébként nem számíthatók be.

    • Fontos érv lehet a nyugdíjigénylés halasztása mellett, hogy a nyugdíjszámításhoz minden évben új valorizációs szorzókat kell alkalmazni, amelyek nagysága a tárgyévet megelőző évben elért nemzetgazdasági nettó átlagkereset nominális növekedéséhez igazodik, vagyis érdemes lehet várni a nyugdíjigényléssel, ha emelkedő átlagbéreket produkáló évekről van szó.

    Idén például 9,0 százalékkal nőttek a valorizációs szorzók a 2025-ben alkalmazott szorzókhoz képest.

    Ha egy hölgy teljesíti a nők kedvezményes nyugdíjának feltételeit, akkor ezt a nyugellátást nem kötelező azonnal igényelnie, a nyugdíjkorhatára betöltéséig bármikor beadhatja a nyugdíjkérelmét. Farkas András ezért mondja, hogy

    nagyon sok esetben a halasztás a helyes döntés, mert így magasabb összegű nyugdíjat állapíthatnak meg, és ez egyáltalán nem mindegy a nyugdíj-megállapítást követően átlagosan több mint húsz évig nyugdíjas magyar nők számára.

  • 350 ezer nyugdíjas kaphat több pénzt: ekkora emelésről beszélnek 2026-ban

    350 ezer nyugdíjas kaphat több pénzt: ekkora emelésről beszélnek 2026-ban

    A nyugdíjasokat érintő egyik legfontosabb kérdés továbbra is az, hogy miként lehetne javítani a legalacsonyabb ellátásból élők helyzetét. A nyilvánosságra került tervek szerint több százezer időskorú ember kaphatna magasabb összeget, amennyiben a javaslatokból később hivatalos intézkedés lesz.

    Nyugdíjasok figyelem – friss hír érkezett

    A kezdeményezés középpontjában azok állnak, akiknek a havi nyugdíja jelenleg a legalacsonyabb kategóriába tartozik, és akik számára az élelmiszer-, rezsi- és gyógyszerköltségek egyre nagyobb terhet jelentenek.

    Senkinek ne legyen 120 ezer forintnál alacsonyabb a nyugdíja?

    A tervezet egyik legfontosabb eleme szerint bevezetnének egy új minimumszintet.

    Az elképzelés alapján senki sem kaphatna 120 ezer forintnál alacsonyabb nyugdíjat. Ez elsősorban azokat segíthetné, akik jelenleg jóval ez alatt az összeg alatt élnek, és minden hónapban nehézséget jelent számukra a kiadások fedezése.

    Több százezer ember lehet érintett

    Az előzetes becslések szerint:

    • mintegy 225 ezer öregségi nyugdíjas,
    • valamint 50–60 ezer rokkantsági ellátásban részesülő személy

    kerülhetne az első körbe. Ez összesen közel 280 ezer érintettet jelenthet.

    A 120 és 140 ezer forint közöttiek is kaphatnak pluszpénzt

    Nemcsak a legkisebb nyugdíjak emelése szerepel a tervek között.

    A javaslat egy második lépcsőt is tartalmaz, amely a 120 ezer és 140 ezer forint közötti ellátásban részesülőket érintheti. Ebben a sávban havi 6–12 ezer forintos emelés lehetősége merült fel.

    Összesen akár 400 ezer ember is érintett lehet

    A számítások alapján:

    Érintett csoportBecsült létszám
    120 ezer Ft alatti nyugdíjasok és ellátottakkb. 280 ezer fő
    120–140 ezer Ft közötti ellátásban részesülőkkb. 125 ezer fő
    Összes érintettközel 400 ezer fő

    Az érintettek közül mintegy 350 ezer fő lehet öregségi nyugdíjas.

    📈 Nyugdíjemelés kalkulátor 2026–2027
    Számold ki néhány másodperc alatt, hogy egy 3%, 5%, 8% vagy akár 10%-os nyugdíjemelés mennyivel növelheti a havi nyugdíjadat és az éves bevételedet.
    👴 Jelenlegi nyugdíj 📈 Emelt nyugdíj 💰 Havi növekmény 🗓️ Éves többlet
    👉 Nyugdíjemelés kalkulátor megnyitása

    Mikor érkezhet a pluszpénz?

    Ez az a kérdés, amelyre jelenleg még nincs biztos válasz.

    A nyilvánosságra került információk alapján egyelőre nem ismert sem a pontos kezdési időpont, sem a végleges jogosultsági rendszer. A részletek csak hivatalos döntés és jogszabály elfogadása után válhatnak véglegessé.

    Egyelőre még nem elfogadott intézkedésről van szó

    A szakértők ezért arra figyelmeztetnek, hogy senki ne számoljon még biztos utalási dátummal vagy garantált összeggel. A jelenlegi információk tervek és javaslatok alapján készültek.

    Más nyugdíjas támogatások is szóba kerültek

    A nyugdíjjal kapcsolatos elképzelések között több további intézkedés is szerepel.

    A korábban ismertetett javaslatok között megjelent:

    • a nyugdíjas SZÉP-kártya,
    • az időskorúak járadékának emelése,
    • egyes támogatások bővítése,
    • valamint további differenciált nyugdíjemelési lehetőségek.

    Sok nyugdíjas számára jelenthetne segítséget

    Az alacsony nyugdíjból élők számára már néhány ezer forintos havi emelés is érezhető változást hozhat a mindennapokban. Különösen azok számára lehet fontos egy ilyen intézkedés, akiknek a kiadásaik jelentős részét a rezsi, az élelmiszer és a gyógyszerek teszik ki.

    A következő hónapok egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a most ismertetett tervek közül melyek valósulnak meg, és pontosan kik részesülhetnek majd a plusz támogatásból.

  • 2026 júliustól új szabályok élnek az özvegyi nyugdíjnál

    2026 júliustól új szabályok élnek az özvegyi nyugdíjnál

    Változnak az özvegyi nyugdíj egyes szabályai 2026. július 1-jétől – a legfontosabb tudnivalókat foglalta össze Farkas András nyugdíjszakértő.

    Ideiglenes özvegyi nyugdíj

    Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a házastárs halálának időpontjától legalább egy évig, továbbá az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult, másfél évesnél fiatalabb gyermeket eltartó özvegynek az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig jár. Fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj azonos feltétellel a gyermek harmadik születésnapjáig folyósítható. Ezen időtartamok leteltével az ideiglenes özvegyi nyugdíjra való jogosultság megszűnik.

    Az ideiglenes özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek) a 60 százaléka, amely az elhunytat a halál időpontjában öregségi nyugdíj címén megillette (ha már nyugdíjas volt), vagy megillette volna (ha még nem volt nyugdíjas).

    Az ideiglenes özvegyi nyugdíjat nem állapítják meg hivatalból, azt mindenképpen az özvegynek kell igényelnie. Az eljárás illeték- és költségmentes. Az igénylést a halálesetet követően mielőbb célszerű beadni, mivel az ideiglenes özvegyi nyugdíj csak addig állapítható meg, amíg az igényléstől visszaszámított hat hónapon belül lehetőség van a jogosultság megszerzésére, azaz legalább egy havi ellátás megállapítására.

    📈 Nyugdíjemelés kalkulátor 2026–2027
    Számold ki néhány másodperc alatt, hogy egy 3%, 5%, 8% vagy akár 10%-os nyugdíjemelés mennyivel növelheti a havi nyugdíjadat és az éves bevételedet.
    👴 Jelenlegi nyugdíj 📈 Emelt nyugdíj 💰 Havi növekmény 🗓️ Éves többlet
    👉 Nyugdíjemelés kalkulátor megnyitása

    Az özvegyi nyugdíj feléledése

    Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően csak három esetben éledhet föl az özvegyi nyugdíjra való jogosultság. Csak az az özvegy lesz jogosult az ideiglenes ellátás megszűnése után özvegyi nyugdíjra, aki

    • az elhunyt házastársa halála időpontjában betöltötte a rá irányadó nyugdíjkorhatárt, vagy
    • olyan megváltozott munkaképességű személy, akinek az egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos, vagy
    • legalább két (illetve egy fogyatékkal élő vagy tartósan beteg) olyan gyermek eltartásáról gondoskodik, aki az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult.

    Özvegyi nyugdíj jár akkor is, ha az erre jogosító feltételek valamelyike az elhalálozástól számított tíz éven belül következik be azzal, hogy az özvegyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt az elhunyt halálakor hatályos jogszabályok alapján kell megállapítani.

    Ezután összefoglalta a 2026-os módosításokat.  az özvegyi nyugdíj egyes szabályainál. Fontos, hogy

    a módosítások 2026. július 1-jén lépnek hatályba, vagyis az új rendelkezéseket a 2026. június 30-át követően elhunyt személyek özvegyére vonatkozóan kell alkalmazni.

    Változás az élettárs özvegyi nyugdíjánál

    Az élettárs nem lesz jogosult özvegyi nyugdíjra, ha neki magának vagy az elhunyt élettársának más személlyel házassága állt fenn az élettárs halálakor. Az új törvényi rendelkezés szerint özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra előírt feltételek fennállása esetén a jogszerző élettársa, ha a jogszerzővel annak haláláig

    • egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy
    • megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt
    • és sem a jogszerzőnek, sem az élettársnak nem állt fenn házassága a jogszerző halálakor.

    Változás a külön élő házastárs özvegyi nyugdíjánál

    • Külön élő házastárs az együtt élő házastárssal azonos módon lesz jogosult özvegyi nyugdíjra.

    Ez azt jelenti, hogy a jogosultságot maga a házassági kötelék keletkezteti. A törvény szövegéből kikerül a „külön élő házastárs” fogalma.

    • Az új rendelkezések már csak az elvált házastársra vonatkoznak.

    Ez azt jelenti, hogy az elvált házastársnak ideiglenes özvegyi nyugdíj csak akkor jár, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg. Az elvált házastársnak az 50. § (2)-(3) bekezdés szerinti özvegyi nyugdíj csak abban az esetben jár, ha a 47. § (2) bekezdésében meghatározott jogosultsági feltételek a különéléstől számított tíz éven belül bekövetkeztek és a házastársától annak haláláig tartásdíjban is részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.
    Több jogosult esetén az özvegyi nyugdíjat a jogosultak között egyenlő arányban meg kell osztani. Ha az elvált házastársnak a ráeső arányos résznél kisebb összegű ideiglenes özvegyi nyugdíj jár, a különbözet az özvegyi nyugdíjast, illetőleg az együttélés alapján ideiglenes özvegyi nyugdíjra jogosultat illeti meg.

    Összeszámíthatóság a kapcsolatnál

    A törvény lehetővé teszi a nyugdíjkorhatárt betöltött személlyel kötött házasság esetén az élettársi és házassági kapcsolat időtartamának összeszámíthatóságát. Az új rendelkezés szerint az, akinek házastársa a házasság megkötésekor a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkort már betöltötte, özvegyi nyugdíjra csak abban az esetben jogosult, ha

    • a házasságból (a korábbi együttélésből) gyermek származott, vagy
    • a házasság legalább öt évig fennállt, vagy
    • a házasság fennállásának és a házasságkötést közvetlenül megelőző, megszakítás nélküli élettársi együttélésnek az együttes időtartama eléri a tíz évet.
  • Védett kor, védettség nyugdíj előtt! Ezek a feltételek!

    Védett kor, védettség nyugdíj előtt! Ezek a feltételek!

    Farkas András nyugdíjszakértő különösen férfiaktól kap sok kérdést a nyugdíjazást megelőző védett korral kapcsolatban. Az érintettek aggódva érdeklődnek nála, hogy egyáltalán létezik-e még ez a védelem az idősebb munkavállalók részére.

    A védett kor jogintézménye a Munka Törvénykönyvében továbbra is védi azt a munkavállalót (férfit és nőt is), akinek a rá vonatkozó nyugdíjkorhatár betöltéséig kevesebb, mint 5 éve van hátra – írja legfrissebb hírlevelében a nyugdíjszakértő.

    Nyugdíjkorhatár 2026-2027

    Felmondani csak nagyon nyomós indokkal lehet a védett korúaknak

    A védelmi időszak csak az öregségi nyugdíjkorhatár (65 év) betöltését megelőző öt évre vonatkozik, amely alatt

    a munkáltató felmondással a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan időtartamú munkaviszonyát csak akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, illetőleg egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

    A munkaviszony megszüntetésének megalapozottságát és indokait a munkáltatónak kell bizonyítania.

    Megszüntethető továbbá a munkaviszony a munkavállaló képességével összefüggő vagy a munkáltató működésével összefüggő okból is.

    Ennek feltétele, hogy a munkaszerződésben meghatározott munkahelyen – ennek hiányában azon a munkahelyen, ahol a munkavállaló munkáját szokás szerint végzi – nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja. A képesség magában foglalja az eredményes tevékenység személyes feltételeit, azaz a munkavállalónak mindazon feltételekkel rendelkeznie kell, amelyek szükségesek munkaköri feladatainak teljesítéséhez.

    Nagyobb végkielégítés jár a védett korúaknak

    A Munka Törvénykönyve szabályozza a többlet-végkielégítés mértékét is abban az esetben, ha a munkavállaló munkaviszonya a munkáltató felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül.

    A végkielégítés a munkáltatónál töltött munkaviszony idejéhez igazodik, és egyenlő a távolléti díj havi összegével.

    Normál esetben:

    • legalább három év munkaviszony után egyhavi végkielégítés jár,
    • legalább öt év esetén kéthavi,
    • legalább tíz év esetén háromhavi,
    • legalább tizenöt év esetén négyhavi,
    • legalább húsz év esetén öthavi,
    • legalább huszonöt év a munkáltatónál letöltött munkaviszon esetén pedig hathavi végkielégítés jár.

    Ha viszont a munkaviszony munkáltatói felmondással szűnik meg, a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven, akkor a fenti végkielégítéseket ki kell egészíteni, meg kell emelni

    • legalább 3, illetve legalább 5 év munkaviszony esetén egyhavi,
    • legalább 10, illetve legalább 15 év munkaviszony esetén kéthavi,
    • legalább 20, illetve illetve legalább 25 év munkaviszony esetén háromhavi távolléti díj összegével.

    Nem jár azonban végkielégítés, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége.

    Ami még fontos lehet, hogy a Munka Törvénykönyve szerint a már nyugdíjas dolgozóknak nem jár végkielégítés.

  • Jön a nyugdíjas SZÉP-kártya: élelmiszerre és gyógyszerre is költhetik az idősek a támogatást

    Jön a nyugdíjas SZÉP-kártya: élelmiszerre és gyógyszerre is költhetik az idősek a támogatást

    Újabb részletek láttak napvilágot a tervezett nyugdíjas SZÉP-kártyáról, amely jelentős segítséget jelenthetne az idősek számára. A jelenlegi elképzelések szerint a támogatást nemcsak pihenésre vagy egészségmegőrzésre lehetne fordítani, hanem élelmiszerre és gyógyszerekre is. Ez utóbbi különösen nagy könnyebbséget jelenthet a nyugdíjas háztartásoknak, ahol a havi kiadások jelentős részét ezek a tételek teszik ki.

    Friss nyugdíjas hírek minden nap

    Ezekre lehetne elkölteni a támogatást

    A nyilvánosságra került tervek szerint a nyugdíjas SZÉP-kártyára érkező összeget az alábbi célokra lehetne felhasználni:

    • élelmiszervásárlás,
    • gyógyszervásárlás,
    • egészségmegőrzés,
    • rekreáció és pihenés.

    A gyógyszertári felhasználás különösen figyelemre méltó elem, hiszen jelenleg a hagyományos SZÉP-kártya esetében ilyen lehetőség nem áll rendelkezésre.

    A legnagyobb segítség az élelmiszernél és a gyógyszernél jöhet

    A statisztikák szerint a nyugdíjas háztartások kiadásainak legnagyobb részét az élelmiszerek teszik ki, miközben a gyógyszerekre és egészségügyi kiadásokra is jelentős összegek mennek el minden hónapban. Sok idős ember számára ez a két költség jelenti a legnagyobb terhet a rezsi mellett.

    Ezért a tervezett támogatás éppen ott nyújthat segítséget, ahol arra a legnagyobb szükség lehet.

    Mennyi pénz érkezhet a kártyára?

    A jelenlegi elképzelések alapján a támogatás összege a nyugdíj mértékétől függne.

    Tervezett összegek

    Havi nyugdíj összegeÉves támogatás
    250 ezer Ft alatt200 000 Ft
    250–500 ezer Ft között100 000 Ft
    500 ezer Ft felettNem járna támogatás

    A legkisebb nyugdíjból élők akár évi 200 ezer forintos támogatást is kaphatnának.

    Nem feltétlenül egy összegben érkezne

    A tervek szerint a támogatást nem feltétlenül egyetlen alkalommal utalnák.

    Felmerült olyan megoldás is, hogy a jogosultak negyedévente kapnák meg az összeget, például 50-50 ezer forintos részletekben. Így a támogatás folyamatos segítséget jelenthetne az év során.

    Akár már ősszel indulhat

    Korábbi nyilatkozatok szerint a nyugdíjas SZÉP-kártya akár már 2026 őszén elindulhat, bár a végleges döntés még a költségvetési helyzettől és a gazdasági lehetőségektől függ.

    Több mint egymillió nyugdíjas lehet érintett

    Becslések szerint mintegy 1,3 millió olyan nyugdíjas él Magyarországon, akinek a havi ellátása nem éri el a 250 ezer forintot. Ők kaphatnák a legmagasabb összegű támogatást. A számítások szerint a nyugdíjasok döntő többsége jogosult lehetne valamilyen mértékű juttatásra.

    Sok nyugdíjas számára jelenthet valódi segítséget

    Az elmúlt évek inflációja, az élelmiszerárak emelkedése és a magas gyógyszerköltségek miatt sok idős ember költségvetése egyre szűkösebbé vált. A nyugdíjas SZÉP-kártya ezért nem csupán egy új juttatás lehet, hanem több százezer ember számára jelenthet érezhető segítséget a mindennapokban, különösen akkor, ha valóban lehet majd vele élelmiszert és gyógyszert vásárolni.

  • A 14. havi nyugdíj miatt aggódik az Európai Bizottság

    A 14. havi nyugdíj miatt aggódik az Európai Bizottság

    Megérkezett a brüsszeli figyelmeztetés a 14. havi nyugdíjról

    Az Európai Bizottság friss jelentésében több ponton is foglalkozik a magyar nyugdíjrendszerrel és a költségvetés hosszú távú fenntarthatóságával. A dokumentum szerint a 2026-ban bevezetett 14. havi nyugdíj ugyan javítja a nyugdíjasok jövedelmi helyzetét, ugyanakkor jelentős többletterhet is jelenthet az államháztartás számára a következő években.

    A Bizottság szerint a nyugdíjrendszer kiadásai már most is jelentős részt képviselnek a költségvetésben, ezért minden új juttatás esetében különösen fontos vizsgálni annak hosszú távú finanszírozhatóságát.

    Miért aggódik Brüsszel?

    A jelentés egyik fő megállapítása szerint a 14. havi nyugdíj nem célzott támogatás. Ez azt jelenti, hogy ugyanúgy jár az alacsonyabb és a magasabb nyugdíjjal rendelkezőknek is, így nem feltétlenül azok kapják a legnagyobb segítséget, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá.

    Az Európai Bizottság úgy látja, hogy az intézkedés emeli az átlagos nyugdíjszintet, de közben növeli az állam hosszú távú kiadásait is. A szakértők szerint ez különösen fontos kérdés lehet egy olyan időszakban, amikor Európa-szerte egyre több ország küzd az elöregedő társadalom és a növekvő nyugdíjköltségek problémájával.

    Már idén megkezdődött a bevezetés

    A 14. havi nyugdíjat Magyarországon fokozatosan vezetik be. A jelenlegi szabályok szerint 2026-ban a jogosultak egyhavi nyugdíjuk 25 százalékának megfelelő összeget kaptak meg februárban a 13. havi nyugdíjon felül. A rendszer a tervek szerint több lépcsőben bővül, és 2030-ra érheti el a teljes egyhavi nyugdíjnak megfelelő összeget.

    A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint az első részletet 2026 februárjában fizették ki az érintetteknek, külön igénylés nélkül.

    Nem csak a 14. havi nyugdíj a probléma

    A Bizottság jelentése szerint nem kizárólag a 14. havi nyugdíj jelent kihívást. A dokumentum kitér arra is, hogy Magyarországon nincs járulékplafon, ami azt eredményezi, hogy a magasabb keresetűek után több járulék folyik be a rendszerbe, ugyanakkor ezek a befizetések később magasabb nyugdíjkiadások formájában jelennek meg.

    A szakértők szerint ez hosszabb távon tovább növelheti a nyugdíjrendszer finanszírozási terheit.

    Jöhetnek változások?

    Az Európai Bizottság ajánlásai önmagukban nem jelentenek kötelező intézkedéseket Magyarország számára. Ugyanakkor az ország továbbra is túlzottdeficit-eljárás alatt áll, ezért Brüsszel fokozott figyelemmel követi a költségvetési folyamatokat.

    A Bizottság hangsúlyozza, hogy nem feltétlenül a nyugdíjrendszer átalakítása a cél, hanem az államháztartás egészének fenntarthatóbb működése. Az egyes tagállamok szabadon dönthetnek arról, milyen intézkedésekkel kívánják teljesíteni az uniós költségvetési elvárásokat.

    A nyugdíjasok számára fontos támogatás maradhat

    A 14. havi nyugdíj bevezetését a magyar kormány az idősek anyagi biztonságának erősítésével indokolta. A támogatás sok nyugdíjas számára jelent érezhető többletbevételt, különösen a magas inflációs időszakok után.

    A következő évek egyik fontos kérdése az lesz, hogy a fokozatosan növekvő 14. havi nyugdíj milyen hatással lesz a költségvetésre, és szükség lesz-e további reformokra a rendszer hosszú távú egyensúlyának megőrzése érdekében. A brüsszeli jelentés szerint ez a vita várhatóan még sokáig napirenden marad Magyarországon.