Kategória: Nyugdíj hírek

  • Nem elég betölteni a 65. életévet: ez is kell a nyugdíjhoz 2027-ben

    Nem elég betölteni a 65. életévet: ez is kell a nyugdíjhoz 2027-ben

    Sokan már most azt tervezik, mikor vonulhatnak nyugdíjba, és változik-e a nyugdíjkorhatár 2027-ben. A jelenlegi szabályok alapján azonban nem emelkedik tovább az öregségi nyugdíjkorhatár, így jövőre is 65 év marad az általános korhatár Magyarországon.

    Nyugdíjkorhatár – Fontos változások

    Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy mindenki 2027. január 1-jén automatikusan jogosult lesz a nyugdíjra. A jogosultság időpontját minden esetben a születési dátum határozza meg: a korhatárt azon a napon éri el valaki, amikor betölti a 65. életévét.

    Nem elég betölteni a 65. életévet

    Az öregségi nyugdíj megállapításához nem elegendő kizárólag a megfelelő életkor elérése.

    A teljes öregségi nyugdíjhoz legalább 20 év szolgálati időszükséges. Akik ennél kevesebb, de legalább 15 év szolgálati idővel rendelkeznek, meghatározott feltételek mellett öregségi résznyugdíjra lehetnek jogosultak. – írja a Blikk.

    Éppen ezért érdemes még a nyugdíjazás előtt ellenőrizni, hogy a szolgálati idő hiánytalanul szerepel-e a nyilvántartásban. Régebbi munkaviszonyok esetében előfordulhatnak hiányzó adatok, amelyeket célszerű még az ellátás igénylése előtt rendezni.

    A nyugdíjat igényelni kell

    Sokan úgy gondolják, hogy a 65. születésnap után automatikusan megkezdődik a nyugdíj folyósítása, ez azonban nem így van.

    Az öregségi nyugdíjat külön igényelni kell, és csak akkor állapítható meg, ha az életkorra és a szolgálati időre vonatkozó valamennyi feltétel teljesül.

    Arra is van lehetőség, hogy valaki ne azonnal, hanem későbbi időpontban kérje a nyugdíj megállapítását.

    A Nők 40 program továbbra is megmarad

    A nők számára 2027-ben is elérhető marad a Nők 40kedvezményes nyugdíj.

    Ennek keretében életkortól függetlenül nyugdíjba vonulhat az a nő, aki rendelkezik a szükséges 40 év jogosultsági idővel.

    Fontos tudni, hogy a jogosultsági idő nem minden esetben egyezik meg a szolgálati idővel. A szabályok szerint a 40 évből főszabály szerint legalább 32 év keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie, ugyanakkor bizonyos gyermekneveléssel töltött időszakok is beleszámíthatnak.

    Nem várható újabb korhatáremelés

    Magyarországon az elmúlt években fokozatosan emelkedett a nyugdíjkorhatár, ez a folyamat azonban a jelenlegi jogszabályok szerint lezárult.

    Az 1957-ben vagy azt követően születettek esetében már egységesen 65 év az öregségi nyugdíjkorhatár, így 2027-ben sem kell újabb emelésre számítani.

    Kik mehetnek nyugdíjba 2027-ben?

    A jelenlegi szabályok alapján elsősorban azok érhetik el a nyugdíjkorhatárt 2027-ben, akik 1962-ben születtek, és az adott évben betöltik a 65. életévüket.

    A nyugdíj megállapításához azonban továbbra is két feltételnek kell teljesülnie: a megfelelő életkor elérésének és a szükséges szolgálati idő meglétének.

    Érdemes időben felkészülni

    A nyugdíjba vonulás előtt célszerű ellenőrizni a szolgálati idő nyilvántartását, összegyűjteni a szükséges dokumentumokat, valamint időben benyújtani a nyugdíjigényt. Ezzel elkerülhetők a késedelmek, és a nyugdíj megállapítása is gördülékenyebben történhet.

  • Nyugdíjemelés 2026 november: rossz hír érkezett a 65 év felettieknek a pénzről!

    Nyugdíjemelés 2026 november: rossz hír érkezett a 65 év felettieknek a pénzről!

    Nyugdíjemelés 2026 november: elmaradhat!

    A friss inflációs adatok alapján szinte biztos, hogy idén elmarad a novemberi nyugdíjkorrekció, és prémiumra sem számíthatnak az idősek. A nyugdíj mellett ugyanakkor más, őszre ígért juttatások is érkezhetnek, amely több százezer idős embernek jelenthet plusz pénzt.

    Nyugdíjemelés kalkulátor 2026–2027

    Az év első hét hónapjának adatai alapján idén nem lehet számítani arra, hogy a kormány év közben ismét megemelje a nyugdíjakat. A KSH pénteken közzétett adatai szerint júliusban mindössze 1,2 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz képest, a nyugdíjas infláció pedig mindössze 0,8 százalékos volt. Január és július között az általános infláció 1,7 százalékos, a nyugdíjas infláció pedig 1,5 százalékot tett ki – idézte fel a Pénzcentrum.

    Idén elmaradhat a novemberi nyugdíjkorrekció

    A számítások szerint az év elején végrehajtott 3,6 százalékos nyugdíjemelés várhatóan fedezi az idei inflációt. A nyugdíjakat novemberben akkor kell év közben korrigálni, ha az éves infláció várhatóan meghaladja a januári emelés mértékét. A jelenlegi várakozások alapján erre nincs szükség.

    Elemzők 2,2 százalékos éves inflációval számolnak 2026-ban,

    a legpesszimistább előrejelzés is mindössze 2,3 százalékos pénzromlást valószínűsít. Ez jóval elmarad a januári 3,6 százalékos nyugdíjemeléstől.

    Nyugdíjprémiumra sem érdemes számítani

    A novemberi nyugdíjprémium is elmaradhat. Ezt a juttatást akkor fizethetik ki, ha a gazdasági növekedés meghaladja a 3,5 százalékot.

    Nyugdíjprémiumot legutóbb 2022-ben kaptak az idősek, azóta a gazdasági növekedés nem érte el a szükséges szintet. A 2026-os előrejelzések alapján idén sem lesz ez másként: elemzők 1,8 százalékos GDP-növekedést várnak, míg

    a legoptimistább prognózis is csak 2,5 százalékos bővüléssel számol.

    A 3,5 százalékos küszöb elérésére tehát idén sincs reális esély.

    Több százezer idős mégis kaphat plusz pénzt ősszel, így lesz nyugdíjemelés 2026 november környékén.

    Attól azonban, hogy novemberben nem várható sem nyugdíjkorrekció, sem nyugdíjprémium, egyes idősek más juttatásokból részesülhetnek. A Tisza Párt korábbi ígéretei szerint ősszel a legalacsonyabb nyugdíjakat emelnék, emellett nyugdíjas SZÉP-kártyát is bevezetnének.

    Az ígéretek szerint

    • a 140 ezer forint alatti nyugdíjakat sávosan emelnék,
    • a 250 ezer forint alatti nyugdíjat kapók évi 200 ezer forintot kaphatnának nyugdíjas SZÉP-kártyára,
    • a 250 és 500 ezer forint közötti nyugdíjjal rendelkezők évi 100 ezer forintot kaphatnának.

    A félmillió forint alatti nyugdíjjal rendelkezők több mint 94 százaléka lehet jogosult a nyugdíjas SZÉP-kártyára.

    A korábbi számítások szerint az őszi nyugdíjemelésre csaknem 300 ezer idős ember lehet jogosult.

    A részletes szabályok egyelőre nem ismertek, így a juttatások pontos feltételeiről és folyósításáról később várhatók további információk.

  • Megérkezett a nyugdíja? Ezekben az esetekben kérhetik a visszafizetését

    Megérkezett a nyugdíja? Ezekben az esetekben kérhetik a visszafizetését

    Sokan úgy gondolják, hogy a már kiutalt nyugdíjat semmilyen körülmények között nem lehet visszakövetelni. Ez azonban nem minden esetben igaz. Ha a nyugdíjat jogalap nélkül folyósították, a hatóság bizonyos feltételek mellett elrendelheti a visszafizetését.

    Nyugdíj hírek 2026 – minden fontos hír

    Mikor keletkezhet visszafizetési kötelezettség?

    Jogalap nélküli folyósításról akkor beszélünk, ha valaki olyan nyugdíjatkapott, amely:

    • egyáltalán nem járt volna,
    • kisebb összegben illette volna meg,
    • vagy csak egy későbbi időponttól lett volna rá jogosult.

    A tévedés oka lehet adminisztrációs hiba, hibás adatszolgáltatás vagy olyan körülmény is, amelyet később vesznek észre a hatóságok. – számolt be a Hóvége.

    Ezek a leggyakoribb esetek

    Elhunyt nyugdíjas után is érkezik az utalás

    Ha egy nyugdíjas halála után a következő havi nyugdíjat is kiutalják, és azt valaki felveszi, az összeget vissza kell fizetni.

    Hibás adatok a munkaviszonyról

    Előfordulhat, hogy a korábbi munkáltató téves adatokat közöl a szolgálati időről vagy a keresetről. Ha emiatt a jogosult a kelleténél magasabb nyugdíjat kap, a különbözetet visszakövetelhetik.

    Két ellátás ugyanarra az időszakra

    Bizonyos ellátások nem folyósíthatók egyszerre. Ha például valaki visszamenőleg kap öregségi nyugdíjat olyan időszakra, amikor más ellátásban is részesült, a hatóság elszámolja a kifizetéseket. Túlfizetés esetén a különbözetet vissza kell téríteni.

    Közszolgálati jogviszony

    Egyes közszolgálati munkakörökben a nyugdíj folyósítása szünetel. Ha valaki ezt nem jelenti be, miközben továbbra is felveszi az ellátást, a jogosulatlanul kapott összeget vissza kell fizetnie.

    Meddig követelhető vissza a nyugdíj?

    A határidő attól függ, hogy ki hibázott.

    • Ha a nyugdíjas vagy a pénzt felvevő személy felelős a jogalap nélküli kifizetésért, a hatóság a felvételtől számított öt éven belül követelheti vissza az összeget.
    • Ha kizárólag a nyugdíjhatóság tévedett, és az érintett jóhiszeműen vette fel a pénzt, akkor a visszakövetelésre egy év áll rendelkezésre.

    Hogyan történik a visszafizetés?

    A nyugdíjhatóság határozatban értesíti az érintettet a visszafizetési kötelezettségről, valamint megadja a befizetés módját és határidejét. Az összeg rendezhető átutalással vagy postai csekken.

    Ha az érintett továbbra is nyugdíjban részesül, a tartozást akár havonta levonhatják a nyugdíjból. Más esetekben a követelés behajtásában a NAV is közreműködhet.

    Amennyiben a teljes összeg egy összegben történő megfizetése aránytalanul nagy terhet jelentene, lehetőség van részletfizetés vagy – indokolt esetben – a tartozás mérséklésének kérelmezésére.

    A nyugdíjjal kapcsolatos adatok rendszeres ellenőrzése és az esetleges változások időben történő bejelentése segíthet elkerülni a későbbi kellemetlenségeket és a visszafizetési kötelezettséget.

  • 13. és 14. havi nyugdíj 2027: ennyi lehet az összege amit készhez kapnak a nyugdíjasok!

    13. és 14. havi nyugdíj 2027: ennyi lehet az összege amit készhez kapnak a nyugdíjasok!

    13. és 14. havi nyugdíj 2027: ennyi lehet az összege amit készhez kapnak a nyugdíjasok! Ha a magyar gazdaságpolitika alapszerkezete változatlan marad, az államadósság 2045-re nagyjából megduplázódhat, 2050-re pedig a GDP 180 százaléka fölé emelkedhet – ez az OECD legfrissebb magyar országjelentésének legkeményebb mondata. A párizsi székhelyű szervezet szerint a társadalom elöregedése és a klímaváltozás együtt olyan terhet ró a költségvetésre, amelyet a mai bevételi és kiadási szerkezet nem bír el. A javaslatcsomag a nyugdíjrendszert sem kíméli: a 13. és a 14. havi juttatás maximálását is felveti.

    Nyugdíj hírek és információk 2027

    A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) – a többnyire fejlett gazdaságokat tömörítő nemzetközi szervezet, amelynek Magyarország 1996 óta tagja – július 23-án tette közzé a Magyarországról szóló, mintegy 150 oldalas országjelentését.

    Ezek a jelentések néhány évente készülnek, és nemcsak helyzetértékelést, hanem konkrét szakpolitikai javaslatcsomagot is tartalmaznak.

    Rövid távon javul a kép, hosszú távon romlik

    A rövid távú kép a korábbiaknál barátságosabb. Az OECD előrejelzése szerint a magyar gazdaság a tavalyi 0,5 százalék után idén 1,9, jövőre pedig 2,2 százalékkal bővülhet, elsősorban a lakossági fogyasztás, az emelkedő reálbérek és a személyijövedelemadó-csökkentés hatására.

    Az infláció ugyanakkor nem áll meg lefelé: a szervezet arra számít, hogy a 2026-os 1,9 százalék után jövőre 2,7 százalékra gyorsul, főként a továbbra is erős bérdinamika miatt.

    A szervezet magyar nyelvű összefoglalója szerint az ország jelentős előrelépést tett az OECD-tagállamok életszínvonalához való felzárkózásban, de „a népesség elöregedése és az éghajlatváltozás veszélyezteti ezt a fejlődési pályát”.

    13. és 14. havi nyugdíj 2027: ennyi plusz pénz érkezhet februárban

    A hiány és a kamatteher a gyenge pont

    Az OECD számításai szerint a magyar költségvetés hiánya idén a GDP 6,7 százaléka körül alakulhat, jövőre pedig 5,5 százalékra mérséklődhet.

    Ez azonban még mindig kevés ahhoz, hogy az államadósság aránya érdemben csökkenni kezdjen.

    A GDP-arányos maastrichti államadósság 2022 és 2025 között nagyjából 73-75 százalék körül mozgott, és az OECD szerint idén és jövőre is 74 százalék felett ragadhat.

    Ennél is gyorsabban nőtt az adósság kamatterhe:

    a kamatkiadások a 2019-es, GDP-arányosan durván 2 százalékos szintről 2024-re csaknem 5 százalékra emelkedtek, ami húszéves csúcsot jelentett.

    A szervezet szerint a 2026-os évet ráadásul fiskális lazítás jellemzi: az adócsökkentések, a családi kedvezmények, a közszféra-béremelések, a 14. havi nyugdíj bevezetése és az üzemanyagár-korlátozás egyaránt növelik a deficitet.

    A hiány körüli vita itthon egyébként az új kormány költségvetési átvilágítása óta folyamatosan napirenden van; a büdzsé módosítását és az új hiánycél kijelölését augusztus végére ígérte a Pénzügyminisztérium.

    A Gazdasági és Energetikai Minisztérium a jelentés megjelenésekor közleményben reagált: azt írták, az OECD osztja a kormányzati helyzetértékelést a megörökölt terhekről, és a hazai tervekkel egybevágó lépéseket javasol. A tárca szerint a dokumentum elsősorban 2025 és 2026 fordulóját vizsgálja.

    Három forgatókönyv, három nagyon eltérő jövő

    A jelentés leglátványosabb része három hosszú távú adósságpálya. Az elsőben minden marad a mai adó- és kiadási szerkezetnél, és a modell figyelembe veszi az elöregedés, a klímaváltozás és a kamatok költségeit is.

    Ezen a pályán az államadósság 2045-re nagyjából megduplázódna, 2050-re pedig meghaladná a GDP 180 százalékát.

    A második forgatókönyvben a kormányzat kizárólag a költségvetési egyenleget javító lépéseket tesz: nyugdíjreform, a rosszul célzott támogatások racionalizálása, az adókedvezmények szűkítése, az adóalapok szélesítése.

    Ez sokat segít, de nem old meg mindent: az adósságráta 2040-ig 80 százalék alatt maradna, 2070-re viszont 120 százalék közelébe kúszna fel.

    A harmadik pályán a kiigazítás mellé növekedésösztönző strukturális reformok is társulnak – és az OECD szerint csak ebben az esetben marad az adósság a teljes vizsgált időszakban biztonságosan a GDP 80 százaléka alatt.

    A tétet jól mutatja egy másik szám is: a szervezet becslése szerint 2070-ig a nyugdíj- és klímakiadások miatt nagyjából a GDP 8 százalékának megfelelő többlet költségvetési mozgástérre lenne szükség.

    Itt nyúlna a pénzhez a szervezet

    Az OECD magyar nyelvű összefoglalója szerint a mozgástér megteremtéséhez többféle reformra lesz szükség:

    javítani kell a közkiadások hatékonyságát, erősíteni kell a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát,

    és a nem hatékony adókedvezmények kivezetésével szélesíteni kell az adóalapot.

    A kiadási oldalon a szervezet a rosszul célzott támogatások kivezetését, a nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz kötését,

    valamint azt javasolja, hogy a pluszjuttatások – vagyis a 13. és a 14. havi nyugdíj – összegét maximálják az átlagnyugdíj szintjén.

    Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az átlag feletti nyugdíjjal rendelkezők nem a saját ellátásukkal arányos, hanem annál kisebb pluszösszeget kapnának. Idén februárban a tervezett 14. havi nyugdíj első, 25 százalékos része érkezett meg.

    A nyugellátások súlya közben nem csökken: az idei első fél évben – a 13. és a részleges 14. havi kifizetéssel együtt – több mint 4300 milliárd forintment el nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra.

    A bevételi oldalon az OECD az adókedvezmények felülvizsgálatát, a vagyoni, a tőkejövedelmi és a környezetvédelmi adók súlyának növelését, valamint az adóalapok szélesítését veti fel. 

    Marad a 13. és a 14. havi nyugdíj

    A kormány nem tervez hozzányúlni a 13. és 14. havi nyugdíjhoz – mondta el Köböl Anita. Ugyanakkor a kormány úgy véli, hogy a mostani nyugdíjrendszer drága, igazságtalan, és nem védi az időseket. A kormány célja ezért az, hogy célzott segítséget adjanak azoknak, akiknek erre szükségük van, 120 ezer forintra emeljék a nyugdíjminimumot, és be akarják vezetni a nyugdíjas SZÉP-kártyát.

  • Nyugdíjszámítás: kiderült, valójában mennyit számít az utolsó fizetésed

    Nyugdíjszámítás: kiderült, valójában mennyit számít az utolsó fizetésed

    Sokan úgy gondolják, hogy ha közvetlenül a nyugdíjba vonulás előtt jelentősen megemelkedik a fizetésük, akkor automatikusan magasabb nyugdíjra számíthatnak. A valóság azonban ennél jóval összetettebb, hiszen a nyugdíj összegét nem csupán az utolsó évek keresete alapján állapítják meg.

    Nyugdíj hírek, fontos információk

    Az egész életpályát figyelembe veszik

    A nyugdíj számításának alapját az 1988. január 1-je után szerzett, járulékalapot képező keresetek adják. Ezeket a korábbi béreket úgynevezett valorizációval igazítják a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjéhez, így a több évtizeddel ezelőtti jövedelmek is összehasonlíthatóvá válnak a mai bérekkel.

    Ez azt jelenti, hogy egy későbbi fizetésemelés javíthat ugyan az átlagkereseten, de önmagában nem eredményez kiugróan magas nyugdíjat. – számolt be a HrPortál.

    A szolgálati idő is döntő szerepet játszik

    A nyugdíj megállapításánál nemcsak a kereseteket, hanem a megszerzett szolgálati időt is figyelembe veszik. Teljes öregségi nyugdíjhoz legalább 20 év szolgálati idő szükséges, míg 15 év után résznyugdíj állapítható meg.

    A szolgálati időbe a munkaviszony mellett bizonyos ellátások időszaka – például a táppénz vagy egyes gyermekgondozási ellátások – is beleszámíthat. Ugyanakkor azok az időszakok, amikor valaki a minimálbérnél alacsonyabb összeg után fizetett járulékot, csökkenthetik a figyelembe vehető szolgálati időt.

    Több tényező határozza meg a végső összeget

    A nyugdíjvégső összegét az életpálya során elért, valorizált átlagkereset és a szolgálati idő alapján meghatározott százalékos szorzó együttesen alakítja ki.

    Ezért a szakértők szerint érdemes hosszú távon gondolkodni: a rendszeres, bejelentett jövedelem és a minél hosszabb szolgálati idő sokkal nagyobb hatással van a későbbi nyugdíjra, mint egyetlen, a nyugdíj előtti béremelés.

  • Ekkora nyugdíjjal már a jómódúak közé tartozhat Magyarországon – itt vannak a számok

    Ekkora nyugdíjjal már a jómódúak közé tartozhat Magyarországon – itt vannak a számok

    Sok nyugdíjas teszi fel a kérdést: vajon mekkora havi nyugdíj számít ma átlagosnak, és milyen összeggel mondható valaki kifejezetten jó anyagi helyzetűnek? Bár erre nincs hivatalos jogi meghatározás, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján jól kirajzolódik, hogy mekkora különbségek vannak a nyugdíjak között.

    Nyugdíj hírek – fontos tudnivalók a nyugdíjról!

    Ennyi az átlagos öregségi nyugdíj

    A KSH legfrissebb adatai szerint 2026 májusában az átlagos öregségi nyugdíj 262 900 forint volt. Míg a mediánnyugdíj 231 600 forintot tett ki. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjasok fele ennél kevesebb, a másik fele pedig ennél magasabb összegből gazdálkodik.

    Éppen ezért az átlag önmagában nem mutatja meg pontosan a nyugdíjasok anyagi helyzetét, hiszen néhány nagyon magas ellátás felfelé húzza az átlagot.

    Mikortól számít valaki jómódú nyugdíjasnak?

    Hivatalos határ természetesen nincs, de a statisztikák alapján már jól elkülöníthető az átlag feletti jövedelmi szint.

    Nagyjából a következő kategóriák rajzolódnak ki:

    • 230 ezer forint alatt: az átlag alatti nyugdíjak többsége;
    • 230–300 ezer forint között: átlagos vagy kissé átlag feletti ellátás;
    • 300–400 ezer forint között: már kifejezetten magas nyugdíj;
    • 400 ezer forint felett: országos összehasonlításban is kiemelkedő ellátás;
    • 700 ezer forint felett: csak nagyon kevesen részesülnek ekkora havi nyugdíjban.

    A magas nyugdíj ritka

    A nyugdíjakközött jelentős különbségek vannak. A magasabb összeg általában hosszú szolgálati idővel, tartósan magas keresettel vagy speciális életpályával függ össze.

    A legmagasabb nyugdíjak akár több százezer vagy millió forintos nagyságrendet is elérhetnek, ugyanakkor ezek csak a nyugdíjasok kis részét érintik. A Portfolio korábbi összesítése szerint tavaly mintegy 14 ezer ember kapott legalább 700 ezer forintos havi nyugdíjat, míg a kétmillió forintot meghaladó ellátás rendkívül ritka volt.

    Nemcsak az összeg számít

    A nyugdíjasok anyagi helyzetét nem kizárólag a havi nyugdíj határozza meg. Jelentős különbséget jelenthet, hogy valaki saját tulajdonú ingatlanban él-e, vannak-e megtakarításai, illetve milyen rendszeres kiadásai vannak.

    Egy vidéki kisvárosban ugyanaz a nyugdíjösszeg sokszor jóval magasabb életszínvonalat biztosíthat, mint Budapesten vagy más nagyvárosokban, ahol a megélhetési költségek lényegesen magasabbak.

    Az átlag feletti nyugdíj már kedvező helyzetet jelenthet

    A KSH adatai alapján ma egy 300 ezer forint feletti havi nyugdíj már egyértelműen az átlag fölé tartozik, míg 400 ezer forint felett a legtöbb nyugdíjas számára kiemelkedően magas ellátásnak számít. Ugyanakkor az, hogy valaki valóban jómódúnak tekinthető-e, nem csupán a nyugdíj összegétől függ, hanem a teljes pénzügyi helyzetétől, életkörülményeitől és kiadásaitól is.

  • Nyugdíjkorrekció 2026: ezt kell tudni a novemberi kifizetésről

    Nyugdíjkorrekció 2026: ezt kell tudni a novemberi kifizetésről

    Az új kormány több, nyugdíjasokat érintő intézkedést is bejelentett az elmúlt hetekben. A tervek között szerepel a nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetése, a nyugdíjminimum 120 ezer forintra emelése, valamint a legalacsonyabb nyugdíjak sávos növelése. Emellett azonban sokakat foglalkoztat egy másik kérdés is: lesz-e novemberben nyugdíjkorrekció?

    Nyugdíj hírek, fontos információk

    Fontos tudni, hogy a nyugdíjkorrekció nem azonos az új kormány által bejelentett nyugdíjemelésekkel. Ez egy, a törvényben szabályozott korrekció, amelyet az infláció alakulása határoz meg.

    Mikor jár nyugdíjkorrekció?

    A nyugdíjakat minden év januárjában a kormány által előre jelzett infláció mértékével emelik. 2026-ban ez 3,6 százalék volt.

    Ha azonban az év végére kiderül, hogy a tényleges infláció ennél magasabb lett, akkor a különbözetet novemberben egy összegben kifizetik a jogosultaknak. Ilyenkor nemcsak a novemberi nyugdíj emelkedik meg, hanem visszamenőleg, januártól októberig is megkapják az emelés különbözetét.

    A novemberi korrekció ráadásul beépül a nyugdíj összegébe, így a későbbi emelések alapját is ez a magasabb összeg képezi.

    Mit mutatnak az idei inflációs adatok?

    Bár november még messze van, az első féléves inflációs adatokból már lehet következtetni arra, hogy szükség lehet-e korrekcióra.

    A KSH adatai szerint 2026 első hat hónapjában az infláció viszonylag alacsony maradt:

    • január: 2,1%
    • február: 1,4%
    • március: 1,8%
    • április: 2,1%
    • május: 1,8%
    • június: 1,7%

    Az eddig ismert számok alapján jelenleg nem látszik, hogy az éves infláció meghaladná a januárban figyelembe vett 3,6 százalékot, ezért egyelőre nincs erős jel arra, hogy novemberben nyugdíjkorrekcióra lenne szükség. – számolt be a Hóvége.

    A Magyar Nemzeti Bank korábbi előrejelzései szerint az infláció az év második felében is mérsékelt maradhat.

    Kik kaphatnak nyugdíjkorrekciót?

    Amennyiben mégis sor kerül novemberi korrekcióra, azt automatikusan kapják meg azok, akik 2026 januárjában nyugdíjemelésre jogosultak voltak. Külön kérelmet nem kell benyújtani.

    A korrekció nemcsak az öregségi nyugdíjasokat érintheti, hanem több más ellátásban részesülőt is, például az özvegyi nyugdíjban, árvaellátásban, szülői nyugdíjban, rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban, illetve más, a nyugdíjemeléssel azonos szabályok szerint növelt ellátásokban részesülőket.

    A jelenlegi adatok alapján tehát 2026 novemberében egyelőre nem valószínű a nyugdíjkorrekció, ugyanakkor a végleges döntést az év egészének inflációs adatai alapján lehet majd meghozni.

  • 13. havi nyugdíj 2027-ben: Óriási meglepetés készül?

    13. havi nyugdíj 2027-ben: Óriási meglepetés készül?

    A 13. havi nyugdíj korlátozását és brutális adóemelést javasolnak a kormánynak

    A témáról Hecker Flórián, a Világgazdaság újságírója, illetve Palóc André, a Fidesz-frakció gazdasági szóvivője beszélt a Híradónak.

    Hecker Flórián: „Azt javasolja, hogy a nyugdíjrendszerhez több módon is hozzá kellene nyúlni, egyrészt nevesíti a 13. havi nyugdíjnak a kivezetését, és a 14. havi nyugdíjat is megemlíti, amit nem is építették vissza a rendszerbe, az Orbán-kormány az utolsó ciklusában kezdte el ezt visszaépíteni, de arról is beszél, hogy a nyugdíjkorhatár megemelésére szükség lehet, illetve a nők kedvezményes nyugdíjba lépésnek a korhatárát is hozzá kellene igazítani a várható élettartam alakulásának a szintjéig írta a hírtv oldala.

    Ezeknek a híreknek nem mindig van valóságalapja, a Tisza Kormány erről így nyilatkozott:

    Honfitársunk! Ön, aki egész életében dolgozott, biztonságot és megbecsülést érdemel.

    A TISZA biztonságos megélhetést nyújt az alacsony nyugdíjból élőknek, és méltányos kiegészítést ad mindazoknak, akiknek havi 500.000 forint alatti a havi nyugdíja.

    • Megtartjuk a 13. havi nyugdíjat.
    • Félmillió honfitársunknak extra nyugdíjemelést adunk.
    • 2 200 000 nyugdíjas honfitársunk kap akár évi 200 000 Ft-os SZÉP-kártyát.
    • Emeljük az alacsony nyugdíjakat.
    • Élelmiszerre, gyógyszerre, pihenésre és üdülésre fordítható SZÉP-kártya támogatást adunk mindenkinek, akinek a nyugdíja havonta 500.000 forint alatt van.
    • Plusz juttatás: 50%-kal megemeljük az ápolási díjakat, hogy az idős hozzátartozójukat ápoló családok életét is könnyebbé tegyük.

    Kapcsolódó téma: Nyugdíjkorhatár táblázat 2027

  • Nyugdíjas élelmiszer-utalvány: Fontos bejelentés érkezett!

    Nyugdíjas élelmiszer-utalvány: Fontos bejelentés érkezett!

    Újabb határidőt kapnak azok az élelmiszer-kereskedők, akik még nem számoltak el a tavalyi nyugdíjas élelmiszer-utalványokkal. A kormány rendelettervezete egy évvel meghosszabbítaná az elszámolás lehetőségét, de ez kizárólag az üzleteket érinti, a nyugdíjasok számára már nem nyílik új felhasználási időszak.

    Nyugdíj hírek, fontos információk

    A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta azt a rendelettervezetet, amely 2026. augusztus 31-ig póthatáridőt biztosít az élelmiszer-kereskedőknek a náluk maradt nyugdíjas élelmiszer-utalványok beváltására. Az elszámolást a korábbi gyakorlattal ellentétben már nem a bankokon keresztül, hanem közvetlenül a Magyar Államkincstárnál kell intézni.

    A módosítás azokat az üzleteket, piacokat és egyéb élelmiszer-értékesítő vállalkozásokat érinti, amelyek korábban elfogadták az utalványokat, de valamilyen okból elmulasztották az eredeti elszámolási határidőt.

    Az utólagos beváltási folyamatban a Magyar Államkincstár ellenőrzi a szelvények eredetiségét, majd megtéríti azok névértékét a jogosultaknak. A pénzforgalmi számlával rendelkező vállalkozások átutalással, míg a számlával nem rendelkezők készpénzben kapják meg az összeget.

    Kiemelendő, hogy az új szabályozás a nyugdíjasokat már nem érinti. A 2025-ben kiosztott, kizárólag hideg élelmiszerre fordítható, egyszeri 30 ezer forintos állami juttatás felhasználási határideje 2025. december 31-én végleg lejárt.

    A vásárlók számára az utalványok érvényessége nem hosszabbodik meg, és azok ismételt felhasználására sincs mód, mivel a tervezet kizárólag a kereskedők utólagos pénzügyi elszámolásához biztosít egy utolsó lehetőséget.

    Hosszú hétvégék 2027
    Munkaszüneti napok 2027
  • Elveszíthetik a nyugdíjasok a 13. vagy a 14. havi nyugdíjat? Ezt lehet biztosan tudni

    Elveszíthetik a nyugdíjasok a 13. vagy a 14. havi nyugdíjat? Ezt lehet biztosan tudni

    A választási kampányban számos, a nyugdíjasokat érintő állítás jelent meg, köztük olyan híresztelések is, amelyek szerint megszűnhet a 13. vagy a 14. havi nyugdíj, illetve adó terhelheti a nyugdíjakat. A jelenleg hatályos jogszabályok alapján azonban egyik intézkedés sincs napirenden.

    Az ilyen kérdések megítélésénél érdemes a hivatalos döntésekből és a hatályos jogszabályokból kiindulni, mert ezek mutatják meg, milyen szabályok vannak ténylegesen érvényben.

    Megszűnhet a 13. havi nyugdíj?

    Az elmúlt időszakban több fórumon is megjelentek olyan állítások, amelyek szerint egy esetleges kormányváltás után megszűnhetne a 13. és a 14. havi nyugdíj.

    A híresztelések egy része egy, a nyilvánosságban keringő, több száz oldalas gazdasági dokumentumra hivatkozott, amelyet egyes sajtótermékek és politikai szereplők egy párthoz kötöttek. A dokumentumból különböző megszorító intézkedéseket olvastak ki, köztük a nyugdíjrendszert érintő változtatásokat is.

    Később azonban kiderült, hogy a dokumentum eredete vitatott, és az elsőként róla beszámoló sajtóorgánum helyreigazítást is közzétett.

    A jelenlegi szabályok szerint marad a 13. és a 14. havi ellátás

    A jelenleg hatályos rendelkezések alapján sem a 13., sem a 14. havi nyugdíj megszüntetéséről nem született döntés.

    A 409/2025. (XII. 22.) kormányrendelet rögzíti a tizenharmadik és a tizennegyedik havi ellátás szabályait, valamint azt is, hogy kik jogosultak ezekre a juttatásokra.

    A rendelet 2026. január 1-jén lépett hatályba, és mindaddig alkalmazandó, amíg azt a jogalkotó módosítja vagy hatályon kívül nem helyezi. Egy ilyen változás kizárólag jogszabály-módosítással történhet, amely nyilvános jogalkotási eljárás keretében valósul meg.

    A plusz havi ellátásokat továbbra is februárban folyósítják a jogosultaknak. A 2026. évi kifizetések már megtörténtek, a következő ilyen juttatásra 2027 februárjában számíthatnak az érintettek.

    Mi a helyzet a nyugdíjak megadóztatásával?

    Időről időre felmerül az a kérdés is, hogy bevezethetik-e a nyugdíjak adóztatását.

    A téma korábban egy közgazdasági szakmai beszélgetés kapcsán került elő, amelyben a degresszív nyugdíjszámítás működéséről esett szó. A degresszió azonban a nyugdíj megállapításának egyik számítási eleme, vagyis a nyugdíj összegének kiszámításakor játszhat szerepet, és nem a már folyósított nyugdíjak utólagos megadóztatását jelenti.

    A szakmai fogalom értelmezése később több félreértésre is okot adott, amelyek nyomán elterjedt a nyugdíjak megadóztatásáról szóló feltételezés.

    Jelenleg nincs döntés a nyugdíjak csökkentéséről

    A jelenleg hatályos jogszabályok alapján sem a 13. havi nyugdíj, sem a 14. havi ellátás megszüntetéséről, illetve a nyugdíjak megadóztatásáról nem született hivatalos döntés.

    Ha a jövőben bármilyen változtatást tervezne a jogalkotó, azt törvény vagy kormányrendelet módosításával kellene megtenni, amely nyilvánosan követhető folyamat.