A miniszterelnök szerint sokkal rosszabb állapotban van a magyar gazdaság, mint amit az előző kormány állított, ezért teljes átvilágítás zajlik az állam működésében. Magyar Péter több azonnali intézkedést is bejelentett.
Augusztus 20. környékére lezárulhatnak az állami átvilágítások, és a kormány tájékoztathatja a lakosságot az ország valós gazdasági állapotáról – erről beszélt Magyar Péter az RTL Híradónak kormányfőként adott első interjújában.
A miniszterelnök szerint a helyzet súlyosabb, mint korábban állították, ugyanakkor már az idén megkezdődhet több, korábban beígért támogatás kifizetése is.
Magyar Péter közölte:
augusztusban eljuthat a családokhoz a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás,
míg a nyugdíjasok ősszel megkaphatják a SZÉP-kártyára érkező támogatás első, 50 ezer forintos részletét.
A politikus szerint a cél az, hogy az emberek rövid időn belül érzékeljék a változásokat még akkor is, ha „nem lehet rögtön mindent visszaépíteni”.
Az interjúban állította, hogy nem boszorkányüldözésre készülnek, hanem arra, hogy feltárják, milyen állapotban vette át az országot az új vezetés. Magyar Péter elmondása szerint a korábban 3,7 százalékosra tervezett költségvetési hiányt előbb 5 százalék fölé emelték, majd a kormányzati átadáskor már 6,8–7 százalékos hiánnyal számoltak.
A Tisza Párt elnöke szerint az 5 százalékos deficit sem tartható, ezért jelenleg teljes körű költségvetési átvilágítás zajlik.
Az új költségvetés tervezetét augusztus végére készítenék el, hogy szeptemberben szavazhasson róla az Országgyűlés.
Közölte, hogy csökkentik a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok, a képviselők és a polgármesterek fizetését.
Saját javadalmazásáról azt mondta: miniszterelnökként és képviselőként összesen bruttó 3,8 millió forintot fog keresni, szemben Orbán Viktor korábbi, bruttó 7,8 milliós fizetésével. A parlament működésén és a kapcsolódó kereteken négy év alatt 50 milliárd forintot takarítanának meg.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy
csütörtökön politikai megállapodást írhatnak alá az Európai Bizottsággal a felfüggesztett uniós források ügyében.
Magyar szerint a cél a 10,4 milliárd eurónyi helyreállítási támogatás hazahozatala, amelyből energetikai és közlekedési fejlesztéseket finanszíroznának. Ehhez azonban korrupcióellenes intézkedésekre, az integritási hatóság jogköreinek bővítésére és a kekvarendszer átalakítására is szükség lesz.
Komoly változások elé nézhet a magyar nyugdíjrendszer legnépszerűbb kedvezménye: szakértők szerint fenntarthatatlan a Nők 40 program jelenlegi formája, ezért a rendszer teljes átalakítását javasolják.
A magyar nyugdíjrendszer jelenleg két véglet között vergődik: egyszerre túlságosan merev, ugyanakkor indokolatlanul laza is. Míg a dolgozók többsége számára a korhatár előtti nyugdíjba vonulás szigorúan tilos, a „Nők 40” program fenntarthatatlan kivételt képez a szabályok alól. A Portfolio elemzése szerint ez a kettősség súlyos egyenlőtlenségeket és rejtett buktatókat szül, amire megoldást egy rugalmas, mindenkire kiterjedő korhatárrendszer jelenthetne.
Miért fáj a rendszernek a Nők 40?
A 2012 óta érvényben lévő szabályozás alapesetben nem engedi meg, hogy valaki a hivatalos nyugdíjkorhatár előtt visszavonuljon. Ezt a szigorú keretet töri át 2011 óta a „Nők 40” program, amely azoknak a nőknek teszi lehetővé a nyugdíjazást, akik összegyűjtöttek 40 évnyi jogosultsági időt. A lehetőség – érthető módon – rendkívül népszerű, ugyanakkor a szakértők szerint a kivételezés komoly feszültségeket és hatalmas költségeket generál.
A kedvezményezettek ugyanis évekkel a korhatár előtt visszavonulhatnak, miközben hátralévő életükben teljes összegű ellátást kapnak. Sőt, az elmúlt évek enyhítései révén a nyugdíj mellett már járulékmentesen, teljes állásban is dolgozhatnak. Ez pedig óhatatlanul felveti a kérdést: miért jár ez a kiváltság valakinek, miközben egy 64 éves, 39 évnyi munkaviszonnyal rendelkező dolgozó semmilyen formában nem mehet előbb nyugdíjba?
A hosszú távú csapda
Sok esetben maguk az érintettek is rosszul járnak a korai nyugdíjazással. Aki ugyanis a munka folytatása helyett azonnal él a lehetőséggel, a reálbérek növekedése idején komoly összegektől esik el: lemond arról a magasabb induló nyugdíjról, amit a későbbi, magasabb béralapból számíthatnának ki neki.
Makrogazdasági szempontból sem elhanyagolható a teher:
A korhatár alatti érintettek ellátása évente mintegy 500 milliárd forintba kerül az államnak.
Ezt további 200 milliárd forintnyi kieső járulékbevétel tetézi.
Rugalmasság és igazságosabb feltételek
A szakértői javaslat szerint a megoldás egy rugalmas korhatárrendszer lehetne. Ennek lényege, hogy bárki elmehetne nyugdíjba az irányadó korhatár előtt pár évvel, amennyiben megvan a minimális szolgálati ideje. Ennek ára egy méltányos levonás, egyfajta „málusz” lenne az előrehozott évekért cserébe, ugyanakkor a korhatáron túl dolgozók bónuszban részesülnének.
A reform megvalósítása egy hatéves átmeneti időszakkal képzelhető el. Ez kétirányú mozgást igényelne: egyrészt megnyitná az előrehozott nyugdíjazás lehetőségét a most kizártak számára (például 62 éves korra csökkentett korhatárral), másrészt szigorítaná a „Nők 40” feltételeit. A javaslat szerint a kedvezményhez szükséges jogosultsági időt fokozatosan 43 évre kellene emelni, és itt is indokolt lenne egy, a szolgálati időtől függő enyhébb levonás bevezetése.
A társadalombiztosítási megállapodás legális jogi kiutat kínál azok számára, akiknek nincs biztosítási jogviszonya, mégis szeretnék növelni a későbbi nyugdíjukat vagy megszerezni a hiányzó szolgálati időt.
Négyféle társadalombiztosítási megállapodás köthető, ebből egy megállapodásfajta szolgálati idő és nyugdíjalapot képező kereset szerzését egyaránt lehetővé teszi, háromféle egyezménnyel viszont csak szolgálati időt lehet szerezni – írja Farkas András nyugdíjguru hírlevele nyomán a Pénzcentrum.
A szakértő hozzáteszi, hogy az érintett hölgyek legnagyobb bánatára a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges legalább 40 évi jogosító idő hiányzó részének megszerzésére megállapodás nem köthető, illetve a megállapodásban vállalt járulékfizetéssel szerzett szolgálati idő a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időként nem vehető figyelembe.
Gyakran előfordul, hogy valaki az élete egy adott szakaszában nem áll biztosítási jogviszonyban vagy szünetel ez a jogviszonya, így sem szolgálati időt, sem figyelembe vehető keresetet nem szerez az érintett időszakokban.
Van rá azonban törvényi lehetőség, hogy megállapodást köthessen a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő, illetve a figyelembe vehető jövedelem megszerzése céljából.
A nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 22 százalék nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett lehet társadalombiztosítási megállapodást kötni. A megállapodás szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset szerzésére külön-külön nem köthető meg.
A megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege (a minimálbér 2026-ban havi 322 800 Ft, ennek a 22 százaléka 71 016 Ft, ennyi a megállapodás alapján befizetendő havi járulék idei minimális összege). Ha a megállapodást a minimálbér összegének figyelembe vételével kötik meg, akkor annak változása esetén a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulékot a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni. Így kell eljárni akkor is, ha a megállapodást kötő személy az általa megjelölt jövedelmét módosítja. A megállapodás járulékalapjának módosítását és a megállapodás megszüntetését a megállapodást kötő személy kérheti (ennek a rendelkezésnek különösen akkor van jelentősége, ha a megállapodást a megállapodás kötője nem saját magára, hanem egy kedvezményezett javára kötötte, például a férj a felesége javára).
Szolgálati idő megszerzéséről is lehet megállapodást kötni, de csak 3 esetben – az első kettőben szintén a minimálbér összegének 22 százalékával egyenértékű nyugdíjjárulék fizetése mellett.
A szolgálati idő szerzésére irányuló egyik megállapodás akkor köthető, ha valaki a nappali tagozatos felsőfokú tanulmányait 1997. december 31-ét követően folytatta, és ezt az időtartamot kívánja szolgálati időként elismertetni a saját jogú öregségi nyugdíja tekintetében. A nyugdíjtörvény alapján ugyanis csak az 1998. január 1-je előtt folytatott felsőfokú tanulmányok ideje ismerhető el szolgálati időként (ez alól csak a hozzátartozói nyugellátások – özvegyi nyugdíj, árvaellátás – jelentenek kivételt).
A szolgálati idő szerzésére irányuló másik megállapodás akkor köthető, ha a teljes öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges legalább húsz év szolgálati időből, vagy az öregségi résznyugdíjhoz előírt legalább tizenöt év szolgálati időből legfeljebb öt év hiányzik.
Ilyen esetben kizárólag az öregségi résznyugdíjra vagy öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó legfeljebb öt év naptári évi időtartamot lehet szolgálati időként a megállapodás révén megszerezni.
De köthető egy nagyon speciális megállapodás is a szolgáltai idő megszerzése érdekében, a megállapodás megkötése napján érvényes gyermekgondozási segély összege alapján (ami 17. éve változatlanul havi 28 500 forint, 2022-ig ez volt a teljes öregségi nyugdíj legkisebb összege, 2023-tól ez a szociális vetítési alap összege), 10 százalék nyugdíjjárulék – azaz havi 2850 forint – megfizetésével, amely kizárólag az 1998. évre, a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére szól. E megállapodás megkötését követően a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettséget egy összegben, a megállapodás megkötését követő 30 napon belül kell teljesíteni.
Azért volt szükség a megállapodás lehetőségének megteremtésére, mert nem járt a gyermekgondozási segély 1998-ban a gyermek gondozása, ápolása címén igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamára, ha a család egy főre jutó jövedelmének összege meghaladta a jogszabályban előírt mértéket.
Ebben az esetben van lehetőség ennek a speciális megállapodásnak a megkötésére.
A szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzésére irányuló és a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok idejének szolgálati időként történő elismerésére irányuló megállapodás esetén a nyugdíjjárulékot a szerződés megkötését követő hónap 12. napjáig kell megfizetni.
Fontos tudnivalók még:
A megállapodás megkötését követően minden olyan változást, ami a megállapodást érinti, 15 napon belül be kell jelenteni.
A megállapodás megszűnik, ha a nyugdíjjárulékot a tárgyhónapot követő hónap 12-éig nem fizetik meg.
Az 1998. évre, a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére a járulékfizetést a megállapodás megkötését követő 30 napon belül egy összegben kell teljesíteni.
Az öregségi teljes, illetve öregségi résznyugdíjra jogosultsághoz hiányzó szolgálati idő szerzésére szolgáló megállapodást az öregségi nyugdíj ügyben kiadott határozat kézhezvételét követő 30 napon belül kell kezdeményezni. A nyugdíjjárulékot a megállapodás megkötését követő 15 napon belül egy összegben kell megfizetni. Ha a megállapodás megkötésére, illetve a járulék megfizetésére nyitva álló határidő elmulasztása esetén a mulasztás igazolására nem kerül sor, a megállapodás később nem köthető meg.
Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza írja Simonovits András, közgazdász cikke a Portfolio.hu-n.
Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak.
Az összehasonlítás során mindvégig állandó árakkal számolunk. Feltesszük, hogy mindenki egységnyi nyugdíjalappal (például 400 ezer forinttal) megy nyugdíjba, s a szerzett járadék a szolgálati idővel arányosan változik: 40 éves szolgálati időre 0,02×40=0,8 egység, azaz 0,8×400=320 ezer forint nyugdíjat ad a korhatáron.
További feltevés: mindenkinek ugyanannyi a születéskor várható élettartama (például 80 év). Ezzel nemcsak az élettartamrést hagyjuk ki a vizsgálatból (a várható élettartam az életpálya-jövedelem növekvő függvénye), de eleve lemondunk a férfi-nő különbségtevésről. (Az alaptörvényben is rögzített „pozitív diszkrimináció” figyelembevétele feleslegesen bonyolítaná az elméleti kifejtést.)
Logikailag egyszerűbb a merev/laza rendszer helyett a rugalmas korhatárból kiindulni. A nyugdíj megállapításához a következő adatokra van szükség: általános korhatár (2022 óta 65 év), éves bónusz/málusz (itt 5%), szolgálati idő, életkor, nyugdíjalap (utóbbit egységnyinek vesszük). Általában elhanyagoljuk a valorizálást, a degressziót és a tört értékű szolgálati idő lefelé kerekítését, valamint árindexálást feltételezve nem teszünk különbséget az induló és a már megállapított nyugdíj között. Egyszerűsítésként eltekintünk a jelenlegi szolgálati időskála cikkcakkosságától is, miszerint az első 20 szolgálati év majdnem kétszer annyit ér, mint a második. (Ezt az anomáliát már régen meg kellett volna szüntetni.)
1. példa: Rugalmas korhatár
Biztosításmatematikailag indokolt bónusszal jutalmazzuk a halasztást, és málusszal büntetjük az előrehozott nyugdíjba vonulást. Képletben: nyugdíj = 0,02 x szolgálati idő x [1+0,05x(életkor–általános korhatár)], feltéve, hogy az életkor legfeljebb 3 évvel marad el az általános korhatártól és a nyugdíjalap egységnyi.
Számok nyelvén, szolgálati idő = 39 év, életkor = 64 év. Ekkor a rugalmas nyugdíj 0,02x39x[1–0,05] =0,78×0,95=0,741 egység. (A bónusz 65 éves korhatár fölött jár, de jelenleg ezzel olyan kevesen élnek, hogy a továbbiakban figyelmen kívül hagyjuk.)
Szerencsés esetben a nyugdíjba vonulók jól mérik föl saját érdekeiket, és így időzítik a cselekedetüket. Megfelelő szabályozásnál az átlagos korhatár közel esik az általános korhatárhoz, miközben a rendszer fenntartható.
2. példa: Laza korhatár
Most egy példát hozunk a Nők40 által megtestesített laza nyugdíjrendszerre. Szolgálati idő = 40 év, életkor = 60 év. Ekkor a fenti képletben az 5%-os málusz megszűnik: nyugdíj = 0,02 x szolgálati idő.
Számszerűen a nyugdíj 0,02×40=0,8 egység. Figyeljük meg, hogy a rugalmas korhatár nem is engedné meg, hogy valaki 5 évvel a korhatár alatt nyugdíjba menjen, és ha mégis megengedné, akkor 5×5=25%-ot vonna le, azaz csak 0,8×0,75=0,6 egység nyugdíjat adna.
Mielőtt részletes számításokkal próbálkoznánk, megjegyezzük, hogy a Nők 40 fenti kedvezményezettje a merev korhatárhoz képest 5 évig nem fizet járulékot és hátralévő életében levonás nélkül kap nyugdíjat. 2020 júliusától további könnyítés: a kedvezményezett járulékfizetéstől felmentve dolgozhat teljes állásban.
Két költői kérdés: hogyan segít az időskorú hozzátartozóin és gyermekein az a 60 éves, aki a Nők40 mellett bejelentve dolgozik? És miért nem segíthet a 64 éves nő vagy akár férfi, akinek csak 39 éves jogviszonya van? A szimbolikus értéken túl a rendszer védői azzal érvelnek, hogy valahol határvonalat kell húzni. A szimbólum túl költséges és a darabosság elkerülhető lenne.
Furcsa módon alig néhányan vettük észre a Nők40 bumeráng hatását:
amíg nem lehetett a Nők40 mellett szabadon dolgozni, és a reálbérek nagyon gyorsan nőttek, addig a reálbérekkel párhuzamosan növekvő nyugdíjalap miatt gyakran előfordult, hogy végül is a kedvezményezett veszített, a költségvetés nyert.
Például 2016-ban az a nő, aki halasztás helyett a lehető leghamarabb, akár 60 évesen nyugdíjba ment, elvesztette a három év múlva ráváró, az éves nyugdíj körülbelül 37%-os és az életpálya-nyugdíj 17%-os reálemelkedését.
3. példa: Merev korhatár (ahol a málusz szintén kiesik)
Szolgálati idő = 35 év, életkor = 65 év. Ekkor a nyugdíj 0,02×35 = 0,7 egység.
Bonyolultabb a kép, ha egy olyan személy választását modellezzük, aki a rugalmas korhatár esetén 62 évesen 35 éves szolgálati idővel nyugdíjba menne, de a merev rendszer ezt megtiltja. Ezért még három évet rádolgozik, és ekkor 65 évesen 38 évi szolgálati idővel, reálértékben 3×3=9 (pontosabban 9,3) százalékkal nagyobb alappal és 3 évvel hosszabb szolgálati idővel, 0,76×1,093=0,831 egységnyi nyugdíjjal kezdené nyugdíjas életét.
Elméleti átmenet a merev/laza rendszerből a rugalmasba
Azért, hogy a merev/laza rendszert együtt lássuk, mostantól két nyugdíjba vonulót vizsgálunk együtt. Az első dolgozónak elég hosszú a szolgálati ideje, hogy a korhatár elérése előtt a laza rendszerben nyugdíjba menjen: például 20 éves korától kezdve folyamatosan dolgozva, már 60 évesen elérte a 40 éves szolgálati időt (2. példa).
A második dolgozónak töredezett a munkaviszonya, amelyet trükkösen úgy modellezzünk, mintha csak 30 évesen kezdett volna el dolgozni, és még 65 évesen is csak 35 éves szolgálati időt szedett össze, ezért a merev rendszerben megy nyugdíjba (3. példa).
A járulékkulcs a nettó bér arányában 30% (a bruttó rendszerben ez csak 20%), és a skálaszorzót úgy állapítjuk meg, hogy az összes járulékbevétel és az összes nyugdíj megegyezzenek. Szükségünk lesz a típusfüggő egyéni egyenlegre, amely az életpálya-járulék és az életpálya-nyugdíj különbsége. Képletben: egyéni egyenleg = járulékkulcs x szolgálati idő – nyugdíj x nyugdíjban töltött idő.
Mivel 1-1 dolgozó áll szemben egymással, egyensúlyban a két egyenleg egymás ellentettje. A következő két példában 60 és 65 éves nyugdíjkorral számolunk.
4. példa: Rugalmas rendszer
Könnyű belátni, hogy 5%-os málusz és 2%-os skálaszorzó mellett a 60 éves korra tágított, rugalmas rendszerben nincs semmilyen újraelosztás. Valóban: a korai nyugdíj 0,02x40x[1+0,05x(60–65)]=0,6 és a korhatáros nyugdíj 0,02×35=0,7; és a két típus egyenlege rendre 0,3×40–0,6×20=12–12=0 és 0,3×35–0,7×15=10,5–10,5=0.
5. példa: Merev/laza rendszer
Itt nem részletezett számítással igazolható, hogy a merev/laza rendszer egyensúlyi skálaszorzója 1,7%, a kedvezett és a büntetett dolgozó nyugdíja 0,679, illetve 0,594 egység, a büntetettől a kedvezményezetthez áramló transzfer az éves nettó kereset 1,585-szerese. (Egyszerűbb lett volna a skálaszorzót 2%-on rögzíteni, és a járulékkulcsot emelni, ez viszont megváltoztatta volna a nettó-bruttó arányt.)
Pedagógiai szempontból segíthet, ha ezt a két rendszert beágyazzuk egy rendszerseregbe, amely folytonos átmenetet képez a két rendszer között. Ennek legegyszerűbb módja, ha differenciált máluszsereggel dolgozunk (t az átmenet időparamétere), a kisebb érték [m(t)=0,01t] a hosszabb, a nagyobb érték [n(t) =0,3–0,05t] a rövidebb szolgálati idejű dolgozókra vonatkozik:
nyugdíj=A(t)xszolgálati idő x [1+m(t)x(életkor–általános korhatár)], ha a szolgálati idő ≥ 40 és
nyugdíj=A(t)xszolgálati idő x [1+n(t)x(életkor–általános korhatár)], ha a szolgálati idő<40.
Az 1. táblázatban a nyugdíjba vonulási életkorokat rögzítjük, miközben sorról sorra haladva a kedvezményes málusz növekszik, a sújtott málusz csökken. Az első sorban a merev/laza rendszer (5. példa), az utolsó sorban a rugalmas rendszer (4. példa) kimenetei szerepelnek.
1. táblázat: Lehetséges átmenetek a merev/laza rendszerről a rugalmasra: rögzített nyugdíjkorhatárok
Kedvezett
Büntetett
Kedvezett
Büntetett
Skálaszorzó
Kedvezett
Büntetett
Transzfer
málusz
nyugdíjkorhatár (év)
nyugdíj (nettó bér)
0
0,30
60
65
0,170
0,679
0,594
1,585
0,01
0,25
60
65
0,175
0,665
0,613
1,307
0,02
0,20
60
65
0,181
0,651
0,633
1,012
0,03
0,15
60
65
0,187
0,635
0,654
0,697
0,04
0,10
60
65
0,193
0,618
0,676
0,361
0,05
0,05
60
65
0,200
0,600
0,700
0,000
Forrás: a szerző saját összeállítása
Nyilvánvaló, hogy a merev/laza rendszerben m(0)=0 és n(0) = végtelen, itt 0,3; a rugalmasban m(5)=n(5)=0,05. A 0≤t≤5 időszakban az A(t) arányossági szorzót úgy határozzuk meg, hogy a járulékok és a nyugdíjak összességében egyensúlyba legyenek.
A 2. táblázatban a kormányzat nemcsak az 1. táblázatban bemutatott differenciált máluszokat érvényesíti, hanem az eddig rögzített többi változót is módosítja. A kritikus szolgálati időt 40-ről folyamatosan 42,5 évre emeli, a minimális korhatárt 65-ről folyamatosan 62,5 évre csökkenti. A nyugdíjba vonulási életkorokat (a korai életkort a kritikus szolgálati idő emelésével, a későbbi életkort a minimális korhatár csökkentésével) úgy változtatjuk, hogy az átlaguk 62,5 év maradjon, ezért a nyugdíjak a kívánt irányba változnak az átmenet során. Nevezetesen az eredetileg kedvezettek nyugdíja nem csökken, az eredetileg büntetettnek pedig biztosítja az előrehozott nyugdíjat. A rugalmas rendszerben az egyensúlyi skálaszorzó ismét 2% körül stabilizálódik, és a transzfer megszűnik.
2. táblázat: Lehetséges átmenetek a merev/laza rendszerről a rugalmasra: változó nyugdíjkorhatárok
Kedvezett
Büntetett
Kedvezett
Büntetett
Skálaszorzó
Kedvezett
Büntetett
Transzfer
málusz
nyugdíjkorhatár (év)
nyugdíj (nettó bér)
0
0,30
60,0
65,0
0,170
0,679
0,594
1,585
0,01
0,25
60,5
64,5
0,184
0,712
0,556
1,736
0,02
0,20
61,0
64,0
0,195
0,737
0,531
1,699
0,03
0,15
61,5
63,5
0,202
0,749
0,524
1,410
0,04
0,10
62,0
63,0
0,202
0,746
0,533
0,836
0,05
0,05
62,5
62,5
0,196
0,729
0,557
0,000
Forrás: a szerző saját összeállítása
Irány a valóságos reform
Jelenleg a Nők40-eseknek mindent szabad, a többieknek meg semmit sem. Mindenekelőtt röviden leírjuk, a 2024-ben nyugdíjba vonulóknál milyen volt a megoszlás a különböző kategóriák között. Látható, mennyire lerontja az átlagos kort a kivételezettek 60 éves átlagkora, és milyen nagy súlya van a Nők40-eseknek.
3. táblázat: Átlagkor és létszám a 2024-ben nyugdíjba vonulóknál
Kategória
Átlagkor (év)
Létszám (ezer)
Nők normál
65,0
24,5
Nők 40
59,8
28,0
Férfiak
65,0
45,9
Együtt
63,6
98,4
Forrás: a szerző saját összeállítása
Költségvetési oldalról, a korhatár alatti Nők40-esek nyugdíja körülbelül 500 milliárd forintba kerül évente, és ehhez még illene hozzáadni a 200 milliárd forintra becsülhető elmaradt járulékbevételeket.
Feltételezem, hogy költségvetési okok és a méltányossági cél a kormányt előbb vagy utóbb rákényszeríti arra, hogy kétirányú reformot hajtson végre. Ehhez meg kell győznie a közvéleményt, hogy a rugalmasságért cserébe fogadja el a Nők40 szigorítását. Itt optimistán fölteszem, hogy már 2027-ben megkezdődik a reform, és felvázolok egy lehetséges menetrendet.
Kezdjük a merevség kiküszöbölésével. 2028-ban legyen a minimális korhatár 64, 2030-ban 63 és 2032-ben 62 év. A málusz rendre legyen 10, 8 és 6%, a minimális (általános) szolgálati idő pedig 35, 30 és 25 év. A páratlan években a szomszédos páros évek számtani közepét vegyük, például 2027-ben a minimális korhatár 64,5 év, a málusz 9% és az előrehozatalhoz szükséges minimális szolgálati idő 37,5 év. (A korhatáron vagy fölötte a minimum maradna a jelenlegi 15, illetve 20 év.)
Bonyolultabb a Nők40 reformja. Pótolva az általános korhatáremelésnél 2016-ban, 2019-ben és 2022-ben elmulasztott reformot, emeljük a kritikus szolgálati idő hosszát 41 (2028), 42 (2030) és 43 (2032) évre. Finomabb hangolásnál érdemes a naptári évvel növekvő és szolgálati idővel csökkenő máluszt is kivetni. A kimenetet a 62, 63, 64 és 65 éves nyugdíjba vonulási évekre tüntetjük föl. Például 2028-ban a 41 éves szolgálati idő (jogviszony) után az éves levonás 1%, ez 63 éves kor esetén 0,82x(1–2×0,01)=0,804 egységnyi nyugdíjat ad.
4. táblázat. A Nők40 sima kivezetése, helyettesítési arány, %
Évek
Szolgálati idő
Éves málusz %
Nyugdíjba vonulási kor
62
63
64
65
2026
40
0
80,0
80,0
80,0
80,0
41
0
82,0
82,0
82,0
82,0
42
0
84,0
84,0
84,0
84,0
43
0
86,0
86,0
86,0
86,0
2028
40
2
75,2
76,8
78,4
80,0
41
1
79,5
80,4
81,2
82,0
42
0
84,0
84,0
84,0
84,0
43
0
86,0
86,0
86,0
86,0
2030
40
4
70,4
73,6
76,8
80,0
41
3
74,6
77,1
79,5
82,0
42
2
79,0
80,6
82,3
84,0
43
1
83,4
84,3
85,1
86,0
2032
40
6
65,6
70,4
75,2
80,0
41
5
69,7
73,8
77,9
82,0
42
4
73,9
77,3
80,6
84,0
43
3
78,3
80,8
83,4
86,0
Forrás: a szerző saját szerkesztése
A páratlan években ismét a szomszédos páros évek számtani közepét vegyük: 2031-ben 40 éves jogviszonyra 5%-os máluszt, 41-re 4%-os, 42-re 3%-os és 43 évre 2%-os máluszt.
A Magyar Államkincstár jelenleg még a nyilvánosságtól elzárt profi modelljére lenne szükség ahhoz, hogy megbecsülhessük: az átmenet éveiben és utána a 64, majd 63, végül a 62 évesek közül mennyien választanák az előrehozott nyugdíjat, illetve a szigorított Nők40-et. A modell birtokában kiszámíthatnánk a költségvetés nyereségét és veszteségét, azaz az egyenleget.
Bonyolultabb munka lenne a kialakuló helyzet jóléti értékelése: ki nyer és ki veszít? Ha kezelhetetlen helyzet alakul ki, akkor szigorítani kell mindkét oldalon. De egyelőre politikai akaratra lenne szükség, hogy nyilvánossá tett adatokkal és modellekkel ilyen és hasonló számítások szülessenek.
Sokan teszik fel a kérdést nyugdíjba vonulás előtt: mikor érkezik meg az első nyugdíj? A válasz nem mindig egyszerű, mert a folyamat több lépésből áll, és az ügyintézés ideje is eltérő lehet.
A szakértők szerint az első nyugdíj megérkezése:
az igénylés időpontjától
az ügyintézés gyorsaságától
a hiányzó dokumentumoktól
és a határozat elkészítésétől is függ.
Nem automatikusan indul a nyugdíj
Nagyon fontos tudni:
👉 a nyugdíjat külön igényelni kell.
A folyamat általában így néz ki:
nyugdíjigénylés beadása
szolgálati idő ellenőrzése
határozat elkészítése
első nyugdíj utalása
Sokan azt hiszik, hogy a nyugdíj automatikusan indul, de ez nem így van.
Mennyi idő alatt bírálják el?
A hivatalos ügyintézés több hétig is eltarthat.
A cikk szerint:
👉 akár több hónap is eltelhet az első kifizetésig.
Ez különösen akkor fordulhat elő, ha:
hiányosak az adatok
régi munkaviszonyokat kell tisztázni
külföldi munkaviszony is volt
hiányzik szolgálati idő igazolása
Van egy fontos 10 munkanapos szabály
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak már rövidebb határidő áll rendelkezésére.
👉 A szabály szerint a határozat megérkezése után 👉 10 munkanapon belül teljesíteni kell az első nyugdíjkifizetést.
Ez a szabály:
👉 2025. január 1-jétől érvényes.
Korábban:
👉 13 nap állt rendelkezésre az első utalásra.
Első lépés
Nyugdíjigénylés beadása
Fontos határidő
10 munkanap
Fő utalási nap
Minden hónap 12-e
Jó hír
Visszamenőleg is jár
Visszamenőleg is megérkezhet a pénz
Jó hír, hogy ha az ügyintézés elhúzódik:
👉 a nyugdíjat visszamenőleg is kifizetik.
Ez azt jelenti, hogy az érintett nem veszti el azokat a hónapokat, amelyek alatt a kérelmet már benyújtotta.
Sokan egyszerre nagyobb összeget kapnak az első utaláskor.
A Magyar Államkincstár közzétette év elején a tájékoztatót a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások 2026. évben esedékes banki jóváírásának időpontjairól. Arról tájékoztatták ügyfeleiket, hogy a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások kifizetése havonta, a tárgyhónapra történik és 2026. évben is. Miközben arra is felhívták a figyelmet, hogy az időpontok tájékoztató jellegűek!
Mikor jön a nyugdíj 2026-ban?
2026. évben az alábbi időpontokban kerülnek jóváírásra a bankszámlákon a nyugdíjak és más nyugdíjszerű utalások az adott hónapban:
2026. január: január 12. (hétfő)
2026. február: február 12. (csütörtök)
2026. március: március 12. (csütörtök)
2026. április: április 10. (péntek)
2026. május: május 12. (kedd)
2026. június: június 12. (péntek)
2026. július: július 10. (péntek) előrehozott
2026. augusztus: augusztus 12. (szerda)
2026. szeptember: szeptember 11. (péntek) előrehozott
2026. október: október 12. (hétfő)
2026. november: november 12. (csütörtök)
2026. december: december 2. (szerda) előrehozott
Amennyiben az ellátás postai úton kerül kifizetésre, annak kézbesítése a Magyar Posta Zrt. által előzetesen biztosított ún. nyugdíjkifizetési naptárban meghatározott napon történik.
Sokan meglepődnek, amikor végrehajtás indul ellenük, és a nyugdíjukból is levonás történik. Fontos azonban tudni, hogy a végrehajtó nem viheti el korlátlanul az ellátást: a törvény pontos szabályokat ír elő arra, mennyi pénz maradhat a nyugdíjasnál.
A levonás mértéke attól függ, milyen tartozásról van szó, és milyen összegű nyugdíjat kap az érintett.
Lehet végrehajtást levonni a nyugdíjból?
👉 Igen, a nyugdíjból is történhet levonás.
Ez többféle tartozás miatt előfordulhat:
hiteltartozás
közüzemi tartozás
adósság
tartásdíj
egyéb végrehajtható követelés
A levonást általában a Nyugdíjfolyósító hajtja végre a végrehajtói határozat alapján.
Mennyi vonható le a nyugdíjból?
A jelenlegi szabályok szerint:
👉 általában a nyugdíj maximum 33%-a vonható le.
Bizonyos esetekben azonban:
👉 akár 50% is levonható.
Ez főként:
gyermektartásdíj
több végrehajtás egyidejű fennállása esetén fordulhat elő.
Nem maradhat valaki teljesen pénz nélkül
Nagyon fontos szabály:
👉 a végrehajtás után is maradnia kell egy védett összegnek.
Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjas teljes ellátását nem lehet elvenni, mert biztosítani kell a minimális megélhetést.
A gyakorlatban:
bizonyos összegig védett a nyugdíj
a kisebb nyugdíjak esetében korlátozottabb a levonás
Egyre többször kerül elő a kérdés: mi történne a magyar nyugdíjakkal, ha Magyarország bevezetné az eurót? A válasz nem egyszerű, mert a hatás attól függ, hogyan történne az átállás, és milyen gazdasági környezetben.
A nyugdíjasok számára azonban ez kulcskérdés, hiszen a jövedelmük értéke közvetlenül függ az áraktól és a pénz értékétől.
👉 a nyugdíjakat átváltanák forintról euróra egy hivatalos árfolyamon
Ez azt jelenti, hogy:
a nyugdíj összege nem tűnne el
csak más pénznemben kapnák meg
Fontos azonban: az igazi kérdés nem az átváltás, hanem az árak alakulása.
Drágulás vagy stabilitás?
Az euró bevezetésével kapcsolatban két fő forgatókönyv létezik:
1. Pozitív hatás
stabilabb valuta
kisebb infláció
kiszámíthatóbb gazdaság
2. Negatív hatás
árak „felkerekítése”
kezdeti drágulás
vásárlóerő csökkenése
Ez azt jelenti, hogy ugyanaz a nyugdíj papíron megmarad, de a boltban kevesebbet érhet.
Már most is gond van a nyugdíjak értékével
A jelenlegi adatok szerint a nyugdíjak már most is nehezen tartanak lépést a bérekkel és az árakkal.
👉 a mediánnyugdíj kb. 230 ezer Ft körül van 👉 miközben a bérek gyorsabban nőnek
Ez azt jelenti, hogy az idősek relatív helyzete romlik.
Sokan már most is a létminimum közelében élnek
A helyzet súlyosságát mutatja, hogy:
👉 több százezer nyugdíjas élhet a létminimum közelében 👉 ez akár a nyugdíjasok harmadát is érintheti
Egy euróbevezetés ilyen helyzetben különösen érzékeny lenne.
Ki járhatna jól?
Az euró bevezetése bizonyos esetekben előnyös lehet:
aki külföldről kap jövedelmet
aki utazik
aki stabilabb pénzben gondolkodik
A nyugdíjasok egy része hosszabb távon profitálhatna az alacsonyabb inflációból.
Ki járhat rosszul?
Ugyanakkor komoly kockázatok is vannak:
kezdeti áremelkedés
vásárlóerő csökkenése
fix jövedelműek (nyugdíjasok) hátrányban
A legnagyobb veszély, hogy a nyugdíjak nem tudnak lépést tartani az árakkal.
Összegzés: nem az átváltás a kérdés, hanem az árak
Az euró bevezetése önmagában nem „veszi el” a nyugdíjat.
👉 a kulcs kérdés: mennyit ér majd a pénz
Ha az árak gyorsabban nőnek, mint a nyugdíjak, akkor az idősek rosszabb helyzetbe kerülhetnek. Ha viszont stabilabb gazdaság jön, akkor hosszabb távon javulhat a helyzet.
2026-ban és 2027-ben is emelkednek a nyugdíjak, de sokan ennél többre számítanak. Megmutatjuk, mennyi pénz érkezhet és kik járhatnak a legjobban.
Nyugdíjemelés 2026: ennyivel nő a nyugdíj
2026-ban is folytatódik a nyugdíjak emelése Magyarországon, azonban a kérdés az, hogy ez mennyire lesz elegendő a drágulás mellett. A hivatalos adatok szerint az év elején már megtörtént az emelés, de további intézkedések is szóba kerülhetnek.
A nyugdíjasok számára kulcskérdés, hogy a növekedés valóban képes-e követni az inflációt és a megélhetési költségek emelkedését.
Egyre többen szeretnék előre tudni, mennyi nyugdíjra számíthatnak a következő években. A nyugdíjkalkulátor 2026–2027 időszakra különösen hasznos lehet, hiszen a gazdasági változások, az infláció és a bérek alakulása mind hatással vannak a későbbi nyugdíj összegére.
Sokan csak a nyugdíjba vonulás előtt kezdenek el számolgatni, pedig már jóval korábban is érdemes megnézni a várható összeget. Egy egyszerű kalkulátor segítségével gyors becslést kaphatunk arról, hogy mennyi pénzből kell majd gazdálkodnunk időskorunkban.
Hogyan működik a nyugdíjkalkulátor 2026–2027?
A nyugdíjkalkulátor alapvetően több adatból dolgozik. Ilyen például:
a jelenlegi életkor
a ledolgozott évek száma
a várható nyugdíjba vonulás időpontja
az átlagos kereset
Ezekből az adatokból a rendszer egy becsült nyugdíjösszeget számol. Fontos azonban, hogy ez csak iránymutatás, a végleges nyugdíj összege ettől eltérhet.
Ha szeretnéd követni a legfrissebb gazdasági híreket és változásokat, érdemes megnézni a hírkereső oldalunkat, ahol folyamatosan frissítjük az információkat.
🧮 Nyugdíjkalkulátor 2026–2027 példa
Nyugdíj kalkuláció 2026 – mennyi lehet a nyugdíjad?
Sokan nem tudják: a nyugdíj összege nem fix, hanem több tényezőtől függ. Mutatunk egy egyszerű, valósághoz közeli példát.
Példa: 300 000 Ft fizetés
Átlagos nettó fizetés: 300 000 Ft
Szolgálati idő: 40 év
Nyugdíjszorzó: kb. 70–80%
Várható nyugdíj:180 000 – 230 000 Ft / hó
Példa: 400 000 Ft fizetés
Átlagos nettó fizetés: 400 000 Ft
Szolgálati idő: 40 év
Várható nyugdíj:240 000 – 310 000 Ft / hó
Fontos: a pontos nyugdíj függ a bejelentett jövedelemtől, a valorizációs szorzóktól és attól is, mikor mész nyugdíjba.
Milyen tényezők befolyásolják a nyugdíj összegét?
A nyugdíj nem egy fix szám, hanem több tényező eredménye. A legfontosabbak:
Az egyik legnagyobb hatása a szolgálati időnek van. Minél több évet dolgozik valaki, annál magasabb lehet a nyugdíja. Emellett a keresetek is kulcsszerepet játszanak, hiszen a nyugdíj számításakor az átlagjövedelmet veszik alapul.
Az infláció szintén meghatározó tényező. A következő években várható gazdasági folyamatok jelentősen befolyásolhatják a nyugdíjak reálértékét.
A legfrissebb hírek szerint a nyugdíjakkal kapcsolatos változások folyamatosan napirenden vannak, ezért érdemes figyelni a napi friss híreket is.
Mire számíthatunk 2026–2027-ben?
A szakértők szerint a következő években a nyugdíjak alakulását elsősorban a gazdasági helyzet határozza meg. A bérek növekedése és az infláció közötti egyensúly kulcsfontosságú lesz.
A nyugdíjkalkulátorok jelenlegi adatai alapján sokan meglepődnek azon, hogy a várható nyugdíj alacsonyabb lehet a jelenlegi fizetéshez képest. Éppen ezért egyre fontosabb az előre tervezés.
Érdemes már most kalkulálni?
A válasz egyértelműen igen. Minél korábban kezd el valaki foglalkozni a nyugdíjával, annál több lehetősége van felkészülni.
Egy kalkuláció segíthet abban, hogy:
reális képet kapjunk a jövőről
időben elkezdjünk megtakarítani
elkerüljük a kellemetlen meglepetéseket
Hol találod a legfrissebb információkat?
A nyugdíjjal kapcsolatos szabályok és számítások folyamatosan változnak. Ezért érdemes rendszeresen követni a legfontosabb híreket.
A legfrissebb információkat és változásokat egy helyen is megtalálod, ahol folyamatosan frissülnek a gazdasági és nyugdíj hírek.
Fontos 🧮
A nyugdíjkalkulátor 2026–2027 időszakra hasznos eszköz mindenkinek, aki szeretné tudni, mire számíthat a jövőben. Bár a számítások csak becslések, mégis fontos iránymutatást adnak.
A legfontosabb, hogy ne az utolsó pillanatban kezdjünk el foglalkozni a kérdéssel. A tudatos tervezés és a rendszeres tájékozódás segíthet abban, hogy biztonságosabb anyagi helyzetben tölthessük az időskorunkat.
