Kategória: Nyugdíj hírek

  • Hogy jogszerű a felmondás nyugdíj előtt?

    Hogy jogszerű a felmondás nyugdíj előtt?

    Ha a nyugdíj előtt álló munkavállaló elveszíti a munkáját, sok esetben nehezebb új munkaviszonyt létesítenie, mint a fiatalabb munkavállalóknak. Ezért a törvény a nyugdíj előtt álló munkavállalók védelmében szigorúbb szabályokat határoz meg a munkáltatói felmondás esetére.

    Hírkereső percről percre

    Hogyan jogszerű a felmondás nyugdíj előtt?

    Mikor védett korú a munkavállaló?

    A munkajogi gyakorlatban a felmondás szempontjából az a munkavállaló van védett korban, aki nem minősül nyugdíjasnak és a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig legfeljebb 5 év van hátra.

    A munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár meghatározása tekintetében a munkavállaló életkorát és szolgálati idejét kell figyelembe venni. Így például aki 1957-ben vagy azt követően született, annak az öregségi nyugdíjkorhatár 65 év, és főszabály szerint legalább 20 év szolgálati idő szükséges az öregségi nyugdíjhoz.

    A nők esetén a védett kor meghatározása során nem a 40 év szolgálati idő alapján igénybevehető kedvezményes öregségi nyugdíj lesz a mérvadó. Tehát nem azt kell figyelembe venni, hogy a munkavállaló jogosult lenne-e a kedvezményes öregségi nyugdíj igénybevételére. A dolgozóra irányadó általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése számít.

    Nem minősül védett korúnak az a munkavállaló, aki már öregségi nyugdíjra jogosult. Ha tehát betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik. Szintén nem védett korú, aki az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban, illetve öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül.

    Hogyan jogszerű a felmondás nyugdíj előtt?

    A védett korban lévő munkavállaló a törvényben foglalt felmondási védelmet, illetve korlátozást élvez. A védelem nem általánosságban tiltja a munkaviszony felmondással való megszüntetését. Ám a felmondás lehetőségét szigorítja és további feltételekhez köti. A munkavállaló a törvényi védelemben akkor részesül, ha a felmondás közlésekor a védett kort betöltötte.

    Ha a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül kívánja a munkáltató a munkaviszonyt a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással megszüntetni, akkor ezt csak meghatározott esetekben teheti meg. Ilyen eset, ha:
    – a munkavállaló munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
    – egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

    Ez azt jelenti, hogy a védett korban lévő munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartására akkor lehet felmondást alapozni, ha fennállnak az azonnali hatályú felmondás indokai. Ilyen esetben tehát a munkáltató lényegében választhat, hogy azonnali hatályú vagy „rendes” felmondással kíván-e élni.

    Ha a dolgozó védett korban van és a munkáltató a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból kíván felmondani, akkor a munkáltatónak munkakör felajánlási kötelezettsége van.

    A munkáltató ilyen esetben a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakört köteles felajánlani. A munkaviszony ebben az esetben akkor szüntethető meg felmondással, ha nincs a munkahelyen e feltételeknek megfelelő betöltetlen másik munkakör. Akkor is jogszerű lehet a felmondás, ha a munkavállaló az előzőekben jelzett munkakörben való foglalkoztatási ajánlatot elutasítja.

    Ha a munkahelyen nincs a dolgozó képességének, végzettségének, gyakorlatának megfelelő másik betöltetlen munkakör, akkor a munkáltató nem köteles e feltételeknek nem megfelelő „alacsonyabb beosztású” munkakört felajánlani. Ez még akkor is így van, ha egyébként lenne ilyen szabad munkakör. Ugyanakkor a munkáltató nem kerülheti meg a munkakör felajánlási kötelezettséget azzal, hogy a korábban betöltetlen másik megfelelő munkakört átmenetileg megszünteti. Szintén nem jogszerű megoldás, ha a felajánlható munkakört mással ideiglenesen betölti abból a célból, hogy a védett korú munkavállalónak felmondhasson. Amennyiben erre akár utólag fény derül, a felmondás jogellenes lesz.

    A felmondásban a viták elkerülése érdekében javasolt feltüntetni, ha nem volt felajánlható másik munkakör, ill. azt a munkavállaló elutasította.

    Ha ez kimarad a felmondásból, a felmondás nem lesz szükségszerűen jogellenes. Ám vita esetén a munkáltatónak kell bizonyítani a felajánlható munkakör hiányát vagy a felajánlott munkakör elutasítását.

    Magasabb a végkielégítés, ha a felmondás nyugdíj előtt történik?

    Ha a felmondás közlésének időpontjában a munkavállaló védett korú és végkielégítésre jogosult, akkor az általánosnál magasabb összegű végkielégítés illeti meg.

    Ennek jogszabályi mértéke:

    – legalább 3 év munkaviszony esetén 2 havi távolléti díj,
    – minimum 5 év munkaviszony esetén 3 havi távolléti díj,
    – minimum 10 év munkaviszony esetén 5 havi távolléti díj,
    – legalább 15 év munkaviszony esetén 6 havi távolléti díj,
    – legalább 20 év munkaviszony esetén 8 havi távolléti díj,
    – minimum 25 év munkaviszony esetén 9 havi távolléti díj.

  • Nyugdíj 2026-tól: Vannak változások, de nem mindenki tud róla!

    Nyugdíj 2026-tól: Vannak változások, de nem mindenki tud róla!

    Fontos módosítások lépnek életbe az özvegyi ellátásoknál a következő években. A nyugdíj rendszerét érintő változások azonban nem mindenkire vonatkoznak azonnal, ezért érdemes tisztán látni, mikor és kire érvényesek az új szabályok.

    Friss hírek: Hírkereső top hírek

    A nyugdíj egyik speciális formáját, az özvegyi nyugdíjat érintő törvénymódosítás ugyan már hatályba lépett, de az új feltételeket csak a 2026. június 30. után bekövetkező haláleseteknél kell alkalmazni – írja a Teol cikke. Az ezt megelőző elhalálozások esetében továbbra is a korábbi szabályok maradnak érvényben.

    Kinek jár majd az özvegyi nyugdíj 2026-tól?

    Az özvegyi nyugdíj továbbra sem jár automatikusan, azt minden esetben kérelmezni kell. Az új szabályozás szerint 2026-tól a külön élő házastársak is az együtt élőkkel azonos feltételekkel válhatnak jogosulttá, amennyiben a házassági kötelék fennáll.

    Az élettársi kapcsolatban élők esetében viszont szigorodás jön: özvegyi nyugdíj csak akkor jár, ha a jogszerző halálakor egyik fél sem áll fennálló házasságban harmadik személlyel. 

    Az elvált házastárs továbbra is csak kivételes esetben jogosult, például ha tartásdíjban részesült.

    Mennyi az özvegyi nyugdíj, és mi változik az idősebb korban házasodóknál?

    Az özvegyi nyugdíj összege változatlanul az elhunyt társ öregségi nyugdíjának 60 százaléka. Kedvezőbbé válik viszont a helyzet azok számára, akik idősebb korban kötöttek házasságot: ha a házasság nem érte el az öt évet, de azt megelőzően legalább tíz évig élettársi kapcsolatban éltek, a két időszak együtt már jogosultságot adhat.

  • Nyugdíjkilátások 2026-ban: mire számíthatnak a mostani és jövőbeli nyugdíjasok?

    Nyugdíjkilátások 2026-ban: mire számíthatnak a mostani és jövőbeli nyugdíjasok?

    A nyugdíj kérdése egyre több embert foglalkoztat Magyarországon, különösen a gazdasági bizonytalanság és az emelkedő megélhetési költségek idején. A szakértők szerint 2026 felé közeledve a nyugdíjasok és az aktív dolgozók számára is fontosabbá válik a tudatos tervezés, mivel a jelenlegi trendek hosszú távon is hatással lehetnek az időskori megélhetésre.

    Kapcsolódó cikkek

    Demográfiai kihívások árnyékában

    Magyarországon – akárcsak Európa nagy részén – folyamatosan nő az idősebb korosztály aránya, miközben a munkaképes lakosság száma csökken. Ez a folyamat komoly terhet ró a nyugdíjrendszerre, hiszen egyre kevesebb aktív dolgozónak kell eltartania egyre több nyugdíjast.

    Szakértők szerint ez nem feltétlenül jelent azonnali válságot, de hosszú távon elkerülhetetlenné teszi a rendszer finomhangolását. A nyugdíj összege és vásárlóereje így kiemelt figyelmet kap a következő években.

    Nyugdíjemelések és vásárlóerő

    Az elmúlt időszakban a nyugdíjemelések elsősorban az infláció követésére irányultak. Bár ez rövid távon segíthet megőrizni a nyugdíjak értékét, sok érintett szerint a mindennapi kiadások növekedése ennél gyorsabb ütemet diktál.

    2026-ra a szakértők szerint továbbra is kulcskérdés marad, hogy a nyugdíjak mennyire tudják követni a valós megélhetési költségeket, különösen az élelmiszer- és rezsiárak területén.

    Öngondoskodás szerepe felértékelődik

    Egyre több elemző hangsúlyozza, hogy az állami nyugdíj mellett az öngondoskodás szerepe is növekszik. A nyugdíj-megtakarítási formák, például az önkéntes pénztárak vagy más hosszú távú megtakarítások, kiegészítő jövedelmet biztosíthatnak időskorban.

    A tudatos pénzügyi tervezés már aktív korban is meghatározó lehet, különösen azok számára, akik stabilabb nyugdíjas éveket szeretnének.

    Kilátások 2026-ra

    Összességében a nyugdíjrendszer stabilitása továbbra is fennmaradhat, azonban a nyugdíjak reálértéke és a megélhetés szintje komoly kihívások elé néz. A szakértők szerint a felkészülés és az időben meghozott döntések jelenthetik a legnagyobb biztonságot a következő években.

  • Nyugdíjasok figyelem, ekkor érkezik februárban az extra pénz!

    Nyugdíjasok figyelem, ekkor érkezik februárban az extra pénz!

    Februárban érdemes kétszer is ránézni a bankszámlára: érkezik a nyugdíjhoz kapcsolódó pluszpénz, ráadásul két részletben utalják.

    • Február hónapban a nyugdíjasok megkapják a 13. havi nyugdíjat és a 14. havi nyugdíj első részletét.
    • Az utalás technikai okok miatt két részletben történik: február 12-én és február 13-án kerülnek átutalásra az összegek.
    • A 14. havi nyugdíjat fokozatosan vezetik be, idén a kedvezményezettek annak 25%-át kapják meg.

    Az eredeti elképzelésekkel szemben nem egy összegben jön az extra juttatás. A Magyar Bankszövetség jelezte a kormány felé, hogy a bankrendszer technikailag nem tudja egyetlen napon belül biztonságosan lebonyolítani a 13. havi nyugdíj és a 14. havi juttatáselső részletének kifizetését, ezért lett a kétlépcsős megoldás.

    Extra nyugdíj: februárban, két nap alatt érkezik

    Az utalások két egymást követő napon futnak be, hogy fennakadás nélkül megérkezzenek az érintettekhez.

    Február 12-én érkezik a szokásos havi nyugdíj és a 13. havi ellátás, míg a 14. havi nyugdíj első részletét egy nappal később, február 13-án utalják.

    Nem mindenkinek jár a pluszpénz – ezek a feltételek

    Fontos tudni, hogy a 14. havi nyugdíjat fokozatosan vezetik be: idén a jogosultak a teljes összeg 25 százalékát kapják kézhez.

    A jogosultságnak feltétele, hogy az érintett az előző évben legalább egy napig érintett legyen, és az adott év februárjában is nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesüljön.

    Ez azt is jelenti, hogy akik 2026-ban mennek nyugdíjba, még nem jogosultak erre az extra juttatásra – nekik először 2027-ben nyílik meg ez a lehetőség.

    A szabályok azokra az esetekre is kiterjednek, amikor a nyugdíjas az év elején huny el: akik januárban vesztik életüket, már nem szereznek jogosultságot sem a 13., sem a 14. havi nyugdíjra. Kivételt jelenthet, ha a haláleset februárban történik: ilyenkor a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozók – meghatározott sorrend szerint – még igényelhetik a tárgyévi plusznyugdíjakat, ha ezt egy éven belül kérelmezik írja a Blikk Rúzs.

  • Nyugdíj Magyarországon 2026-ban: mikor érkezik, mitől függ az összege és mire érdemes figyelni?

    Nyugdíj Magyarországon 2026-ban: mikor érkezik, mitől függ az összege és mire érdemes figyelni?

    A nyugdíj sokak számára az elsődleges vagy egyetlen rendszeres jövedelmet jelenti, ezért kiemelten fontos kérdés, hogy mikor érkezik, mekkora összegre lehet számítani, és milyen változások befolyásolhatják. A nyugdíjrendszer szabályai ugyan rögzítettek, de részleteik időről időre módosulhatnak.

    Hogyan működik a nyugdíjrendszer röviden?

    A magyar nyugdíjrendszer alapja az, hogy az aktív dolgozók járulékbefizetéseiből finanszírozzák az aktuális nyugdíjkifizetéseket. A jogosultság és az összeg elsősorban a korábbi munkaviszonyhoz és a befizetésekhez kötődik.

    A nyugdíj megállapításakor figyelembe veszik:

    • a ledolgozott éveket,
    • a korábbi kereseteket,
    • a jogszabályban meghatározott nyugdíjkorhatárt.

    Mikor érkezik a nyugdíj?

    A nyugdíjat havonta, előre meghatározott időpontokban utalják. A kifizetés történhet:

    • bankszámlára utalással,
    • postai kézbesítéssel.

    Az utalási időpontok általában hónapról hónapra azonosak, de ünnepnapok vagy hosszú hétvégék miatt előfordulhat kisebb eltérés.

    Felhívjuk a figyelmet, hogy az időpontok tájékoztató jellegűek!

    IdőszakBanki jóváírás várható időpontja
    2026. januárjanuár 12. (hétfő)
    2026. februárfebruár 12. (csütörtök) – havi ellátás február 13. (péntek) – a 13. havi ellátás és a 14. havi ellátás negyedrésze
    2026. márciusmárcius 12. (csütörtök)
    2026. áprilisáprilis 10. (péntek)
    2026. májusmájus 12. (kedd)
    2026. júniusjúnius 12. (péntek)
    2026. júliusjúlius 10. (péntek)
    2026. augusztusaugusztus 12. (szerda)
    2026. szeptemberszeptember 11. (péntek)
    2026. októberoktóber 12. (hétfő)
    2026. novembernovember 12. (csütörtök)
    2026. decemberdecember 2. (szerda)

    Amennyiben az ellátás postai úton kerül kifizetésre, annak kézbesítése a Magyar Posta Zrt. által előzetesen biztosított ún. nyugdíjkifizetési naptárban meghatározott napon történik.

    Mitől függ a nyugdíj összege?

    A nyugdíj mértékét több tényező határozza meg:

    Szolgálati idő

    Minél hosszabb ideig dolgozott valaki bejelentett munkaviszonyban, annál magasabb nyugdíjra számíthat.

    Korábbi jövedelmek

    A nyugdíj alapját a korábbi, járulékköteles keresetek képezik. A magasabb jövedelem hosszú távon magasabb nyugdíjat eredményezhet.

    Nyugdíjkorhatár

    A korhatár betöltése alapfeltétel a teljes öregségi nyugdíj igénybevételéhez. Korábbi igénylés esetén eltérő szabályok érvényesek.

    Nyugdíjemelés – mikor és hogyan történik?

    A nyugdíjak összege jellemzően évente módosul. A nyugdíjemelés célja, hogy a nyugdíjak vásárlóerejét megőrizze, figyelembe véve az infláció alakulását. Az emelés mértékét jogszabály határozza meg, és minden jogosult számára egységesen kerül alkalmazásra.

    Mire érdemes figyelni nyugdíjasként?

    Nyugdíjasok számára különösen fontos:

    • a kifizetési értesítők ellenőrzése,
    • az esetleges változások nyomon követése,
    • az adatok (lakcím, bankszámla) naprakészen tartása.

    Ha eltérés tapasztalható az összegben vagy az utalás időpontjában, érdemes időben utánajárni az okoknak.

    Összegzés

    A nyugdíj kiszámítása és kifizetése szabályozott keretek között történik, de az összeg nagyságát számos tényező befolyásolja. A rendszer alapjainak ismerete segíthet abban, hogy az érintettek jobban átlássák, mire számíthatnak, és időben reagáljanak az esetleges változásokra.

  • Változik a következő nyugdíj utalás ideje:

    Változik a következő nyugdíj utalás ideje:

    Februárban nem egy napon érkezik meg a nyugdíjasok számlájára a februári nyugdíj,a 13. havi nyugdíj és 14. havi nyugdíj első részlete, hanem két egymást követő napon fizetik ki teljes egészében a járandóságokat.

    Magyar Államkincstár honlapján megjelent tájékoztató szerint ha bankszámlára érkezik a nyugdíj, akkor a február havi ellátás utalásának várható időpontja: 2026. február 12. (csütörtök)

    Akik nem bankszámlára, hanem postai úton kapják az ellátásukat, azoknál a kézbesítés nem a fenti dátumokon, hanem a Magyar Posta Zrt. által előre közzétett nyugdíjkifizetési naptár szerint történik.

    A következő napon, vagyis február 13-án, pénteken érkezik a 13. havi ellátás és a 14. havi nyugdíj első részlete. Akiknek postás viszi a járandóságukat, azok ehhez képest pár nap múlva kapják meg a pénzt.

    Miként Gulyás Gergely kancelláriaminiszter az economx érdeklődésére korábban hangsúlyozta, nem pénzügyi, hanem kizárólag technikai okai vannak annak, hogy nem egy napon utalják a rendes, a 13. havi és a 14. havi nyugdíjat. Egy napon ugyanis biztonságosan ilyen tömeges tranzakciót nem tartanak megvalósíthatónak. A Bankszövetség kérésére döntöttek így, mivel nincs olyan gyakorlati tapasztalat, mely háromszoros csúcsterhelés esetén valamennyi banki és pénzforgalmi szereplőnél az időben történő lebonyolítást garantálná.

    Márpedig nem kis mennyiségről, háromszor 2,4 millió tranzakcióról van szó. 

  • Nyugdíjasok figyelem! Érdemes tovább dolgozni!

    Nyugdíjasok figyelem! Érdemes tovább dolgozni!

    A nyugdíj számítása annak kedvez, aki a korhatár betöltése után még legalább néhány hónapig a munkahelyén marad.

    Sokan alig várják, hogy betöltsék a nyugdíjkorhatárt, és az első adandó alkalommal benyújtsák az igénylést. A csábítás érthető: végre pihenhetnek, és érkezik a fix juttatás, sőt, a februári 13. havi és most már a 14. havi nyugdíj ígérete is ott lebeg a szemük előtt. Ám a sietség ebben az esetben egy olyan pénzügyi csapda is lehet, amely miatt havi szinten tízezreket, élethosszig számolva pedig milliókat bukhatnak el.

    A megoldás nem egy titkos kiskapu, hanem a magyar nyugdíjrendszer matematikai logikájában, a valorizációban rejlik.

    A bűvös nyugdíj-szorzó, ami mindent eldönt

    A nyugdíj megállapításakor a Magyar Államkincstár (MÁK) Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának szakemberei nem egyszerűen összeadják a korábbi fizetéseinket. A régi kereseteket fel kell szorozni a mai bérszinthez, hogy az 1995-ös fizetésünk ne pár ezer forintként jelenjen meg a számításban. Ezt hívják valorizációnak.

    A módszer a következő: a valorizációs szorzók minden év márciusában változnak, és az előző évi országos nettó átlagkereset-növekedéshez igazodnak. Ha valaki 2025. december 31-én vonul nyugdíjba, a 2024-es szorzókat alkalmazzák nála. Ha viszont vár egyetlen napot, és 2026. január 1-jére datálja az igényét, már a 2025-ös, várhatóan jóval magasabb szorzókkal számolják ki a járandóságát.

    Számoljunk: 13. havi vagy magasabb alap?

    Nézzünk egy konkrét, életszerű példát, Tegyük fel, hogy Kovács úr decemberben menne nyugdíjba, és 220 000 forintot kapna.

    A sietős döntés: Kovács úr decemberben beadja az igényt. Januárban kap 6% emelést (233 200 Ft), februárban pedig megkapja a 13. havi nyugdíját is. Az első évben ez nagyjából 3 031 000 forint összbevételt jelent.

    A türelmes döntés: Kovács úr vár januárig. Mivel a bérek tavaly 10-12%-kal nőttek, az új szorzók miatt az alapnyugdíja nem 220 000, hanem mondjuk 245 000 forint lesz. Idén ugyan elesik a 13. havi nyugdíjtól (mert az csak annak jár, aki már az előző év decemberében nyugdíjas volt), így az éves bevétele csak 2 940 000 forint.

    Első ránézésre a decemberi nyugdíjazás nyert. De nézzük meg a második évet! A januári nyugdíjas havi 25 ezer forinttal többet kap. Ez egy év alatt 300 000 forint plusz, ami már az év elején bőségesen kárpótolja az egyszeri 13. havi kieséséért. Öt év alatt 1,5 millió, tíz év alatt pedig több mint 3 millió forinttal járhat jobban az, aki januárban lett nyugdíjas és nem egy hónappal korábban.

    Mire figyeljen?

    Természetesen minden élethelyzet más. Aki a Nők 40 kedvezménnyel megy el, vagy akinek égető szüksége van azonnal a pénzre, annak a december is jó opció lehet. De a szakértők szerint mielőtt aláírnánk az igénylőlapot, érdemes elővenni a számológépet és ha van lehetőség (és kedv), érdemesebb kissé tovább húzni az aktív időszakot az élethosszig tartó magasabb nyugdíjérdekében.