Címke: #friss

#friss hírek: ezen az oldalon az RSSHirek.hu hírkereső friss közlésű saját cikkeink jelennek meg.

  • Kamatstop kivezetése 2026: sok adós kerülhet bajba idén!

    Kamatstop kivezetése 2026: sok adós kerülhet bajba idén!

    A változó kamatozású jelzáloghiteleseket védő kamatstop eredetileg június 30-ig lett volna érvényben, de az ügyvivő Orbán-kormány április 17-én megszüntette ezt a határidőt. Most az új Tisza-kormányon múlik majd, mi lesz a sorsa. Ha megszűnne, az a jelenlegi kamatok alapján több százezer lakáshiteles törlesztőjét emelné meg jelentősen.

    Hitel és pénzügyi hírek, információk

    • A kamatstop sorsáról már az új kormány dönt, a Fidesz-kormány törölte a megszűnési határidőt
    • Kivezetése esetén több mint 200 ezer adós törlesztőrészlete nőne meg
    • A kamatstopot ideiglenes intézkedésnek szánták, de már 2022 óta védi és hozza kedvező helyzetbe a rövidebb kamatperiódusú lakáshitelek adósait

    A Portfolio elemzője szerintaz érintett 216 ezer hitelszerződés többségének mindössze 10 százalék körül vagy annál kisebb mértékben nőne a törlesztője a kamatstop kivezetése után, ami az adósok számára havi néhány ezer forint pluszkiadást jelentene. Aki nagyobb hitelösszeget vett fel, a jövedelméhez képest magasabb a törlesztője, vagy hosszabb a hátralevő futamideje, annak akár 30–40 százalékkal is emelkedhet a havi fizetni valója. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint ebbe a kategóriába közel 21 ezer adós tartozik.

    Hogyan működik a kamatstop – és miért ideiglenes?

    A kamatstopot 2022 elején vezették be azzal a céllal, hogy megvédjék a változó kamatozású hitellel rendelkező adósokat a drasztikus kamatemelkedéstől. Lényege, hogy a bankok nem alkalmazhatják az aktuális piaci referenciakamatokat, hanem a 2021. október 27-i, lényegesen alacsonyabb szinteket kötelesek alkalmazni az érintett hitelekre.

    Az intézkedés a 3 és 12 havi BUBOR-hoz, 3 havi EURIBOR-hoz és egyéb mutatókhoz kötött, legfeljebb 5 éves kamatperiódusú, nem kamattámogatott hitelekre vonatkozik.

    Bár a 2022 második felében és 2023-ban jellemző két számjegyű referenciakamatok mostanra egy számjegyűre csökkentek, de még mindig jóval magasabbak, mint a kamatstop-rendeletben meghatározott értékek. A BUBOR 6,26–6,31, a BIRS 5,85–6,02, az állampapír-referenciahozamok 5,90–5,93 százalékosak, ami a portfolio.hu elemzése szerint azt jelenti, hogy az érintett jelzáloghitelek kamata nagy átlagban 5,7 százalék helyett 9–10 százalék között lenne kamatstop nélkül.

    – A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a kamatstop jelenleg nagyságrendileg 216 ezer adóst véd, de a számuk folyamatosan csökken. Az eredeti, közel 300 ezer fős létszám végtörlesztések és fixálások révén zsugorodott ennyire. Ezek az adósok négy éve megszokhatták, hogy a törlesztőjük fix, miközben eredetileg változó kamatú hitelt igényeltek – magyarázta Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

    Mennyivel nőne a törlesztő? – Két életszerű példa

    A kivezetés hatása az adott hitel referenciakamatától, futamidejétől és fennálló tartozásától függ. A BiztosDöntés.hu elemzője két konkrét példán mutatja be a különbséget.

    Az egyik egy klasszikus, 5 éves kamatperiódusú lakáshitel, amelynek fennálló tartozása9 millió forint, a hátralévő futamidő 10 év, a kamatfelár, vagyis leegyszerűsítve a bank munkadíja és haszna, 3,5 százalék. A referenciakamat és a kamatfelár összegéből számított ügyleti kamat 9,3 százalékra nőne, ami azt eredményezné, hogy a havi törlesztőrészlet 103 ezer forintról 115 ezer forintra emelkedne. Mindez 12 000 forint (+11,6 százalék)többletterhet róna az adósra.

    Egy régebbi, 3 havi BUBOR-hoz kötött hitelnél,ahol 5 millió forint a fennálló tartozás, és a hátralévő futamidő 7 év, a törlesztő nagyságrendileg 68 ezer forint havonta. Ez a kamatstop kivezetése esetén 79 500 forintra ugrana. A havi többletteher 11 500 forinttal (+17 százalékkal) nőne.

    Gergely Péter kiemelte, hogy az április 12-i választások után a piaci kamatlábak csökkenni kezdtek, az 5 éves BIRS például április közepétől közel 0,82 százalékponttal mérséklődött. Ha ez a trend tartós marad, akkor a kamatstop kivezetése nem lesz annyira fájdalmas, mint a 2023-as kamatcsúcsok idején lett volna.

    Mi várható az új kormánytól?

    A kamatstop a legutóbbi rendeletmódosítás értelmében 2026. június 30-ig élt volna, de az ügyvivő Orbán-kormány április 17-én kivette a rendeletből a határidőt. Ez azt jelenti, hogy az új kormányzatnak kell majd döntenie, meghosszabbítja vagy megszünteti a kamatstopot, esetleg fokozatosan vezeti ki, más eszközzel is segítve az érintett adósokat.

    Bár a Tisza Párt jelöltjei már a választási kampány során is többször beszéltek arról, hogy piactorzító hatásuk miatt fokozatosan ki kell majd vezetni a különféle árkorlátozó intézkedéseket, a kamatstoppal kapcsolatban a Tisza egyelőre nem nyilatkozott. Megkérdeztük a sajtóközpontot, de nem érkezett válasz.

    A kivezetés mellett szól, hogy a kamatstop a bankok és az egész gazdaság számára kedvezőtlen, de a „mikor” és a „hogyan” kulcskérdés.

    Vélemény:

    Egy dolgot biztosra vehetünk: Az új Tisza Kormány nem fogja hagyni, hogy bajba kerüljenek az adósok, biztos találnak erre valamiféle pénzügyi megoldást!

  • Itt rejtegetik a NER luxusautóit!

    Itt rejtegetik a NER luxusautóit!

    A II. kerületi Kapás utca egyik társasházának Somlai Bálinthoz köthető parkolóhelyein több nagyértékű luxusautót talált az Átlátszó, a lap lefotózta, hogy egy Porsche Taycan GTS, egy Porsche Macan 4, egy Range Rover, és egy Mini Cooper áll a budai mélygarázsban. A lap információi szerint az MNB-botrány egyik kulcsszereplőjének cége, a Raw Development Kft. két parkolóhelyet bérel a mélygarázsában, ahol a bérleti díj havi 200 euró, vagyis nagyjából 72 ezer forint havonta. A lap úgy tudja, a parkolón kívül további 3-4 helyet használ a Raw Development.

    Somlai cégcsoportja – különösen a Raw Development Kft. – sokáig a NER egyik szerencsés haszonélvezője volt. A társaság felfutása nagyrészt a Magyar Nemzeti Bank, valamint a jegybankhoz közeli cégek, alapítványok megbízásainak volt köszönhető, ugyanis ebből a körből érkeztek azok az üzletek, amelyek komoly szereplővé tették a Raw-csoportot. Somlai Bálint köztudottan luxusautó-mániás, néhány hete nyilvánosan elérhető adatok alapján érdekes lízingügyletet talált vele kapcsolatban a 24.hu is. A lap nyilvánosan elérhető adatok alapján ír arról, hogy Matolcsy György fiának, Matolcsy Ádámnak a közeli barátja nem sokkal azelőtt kezdett el lízingelni egy 150 millió forintos Rolls-Royce Spectre típusú luxusautót cégén, a Raw Development Kft.-n keresztül, hogy az Állami Számvevőszék közzétette a büntetőeljáráshoz vezető jelentését.

    Somlai bankszámláját tavaly májusban zárolták, feltehetően az MNB-s ügyeket érintő vizsgálódásokkal összefüggésben. Az Állami Számvevőszék jelentése szerint 2019 és 2023 között a jegybank összesen 204 milliárd forint tőkeemeléssel adott forrást az MNB-Ingatlan Kft.-nek ingatlanok megvételére és fejlesztésére, illetve a székház-rekonstrukcióra. Ahogy arról korábban több cikkben is beszámoltunk, az ÁSZ tavaly március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető:

    – a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról;
    – a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről;
    – illetve magának az MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztük a székházfelújítás költségéről.

    Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, annak ellenére, hogy – ahogy arról a Telex műsorában is sok szó esik – a független sajtó munkájának köszönhetően már évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás. Arról, hogy az MNB-alapítványok vagyonából hogyan veszett el körülbelül 200 milliárd forint különböző ingatlanügyekkel, ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, az MNB-ügy fejleményeit pedig itt követjük.

    Az ÁSZ jelentése óriási vihart kavart, a Telexen egy év alatt rengeteg új részletet tártunk fel a pénz útjáról és a szereplők luxuséletéről, pereket indítottunk, és ahol tudtuk, kérdeztük a politikusokat a MNB-botrányról. A több százmilliárdos vagyonvesztést, lényegében a közpénz ipari szintű kilapátolását A nagy játszma című dokumentumfilmben mutattuk be, az ügy kirobbanásának első évfordulóján azt is bemutattuk, történt-e felelősségre vonás.

    A Magyar Nemzeti Bankot érintő nyomozást nem sokkal az április 12-i választás után ügyészségi hatáskörbe vonta a legfőbb ügyész, ebben a cikkben részletesen megírtuk, hogy ennek mi lehet az oka. Forrás – Telex

  • Parlamenti választás 2026: Jogerős lett a végeredmény, a Tisza Párt és Magyar Péter alakíthat Kormányt!

    Parlamenti választás 2026: Jogerős lett a végeredmény, a Tisza Párt és Magyar Péter alakíthat Kormányt!

    Most már nem lehet kétség, hogy a Tisza nyerte a választást.

    Jogerőssé vált az április 12-ei országgyűlési választás eredménye, miután a Kúria a választás országos listás eredményét megállapító határozat ellen benyújtott két jogorvoslati kérelmet elutasította pénteken.

    Tisza Párt friss hírek és bejelentések

    Az április 12-ei választás egyéni választókerületi eredményei április 29-ére, szerdára mindenhol jogerőssé váltak, a Nemzeti Választási Bizottság pedig – miután valamennyi jegyzőkönyv a rendelkezésére állt – még aznap megállapította az országos listás eredményt, azaz, hogy az egyes országos listák hány mandátumra jogosultak, és az országos listákról mely jelöltek jutottak mandátumhoz.

    Így tehát elmondható, hogy a választás a Tisza Párt nyerte a szavazatok 53,18 százalékával (3.385.890 szavazat), majd azt követi a Fidesz–KDNP 38,61 százalékkal (2.458.337), a harmadik helyen pedig a Mi Hazánk áll 5,63 százalékkal (358.372) – ők hárman jutottak be a parlamentbe. A Demokratikus Koalíció 1,10 százalékot (70.298) szerzett, míg a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 0,8 százalékos (51.965) eredményt könyvelhet el.

    A Mi Hazánk április 15-én nyújtott be óvást, mert szerintük a Facebookot üzemeltető Meta nem biztosított egyenlő feltételeket az induló pártoknak: Toroczkai László pártelnöknek sem Facebook-, sem Instagram-oldala nem lehet.

  • Magyar Péter sógora az új igazságügyi miniszter Melléthei-Barna Márton!

    Magyar Péter sógora az új igazságügyi miniszter Melléthei-Barna Márton!

    Csütörtök este kiderült, hogy mi lesz a pozíciója a Tisza Párt mellett eddig csendben dolgozó ügyvédnek, Melléthei-Barna Mártonnak. Magyar Péter a leendő kormány igazságügyi miniszterének kérte fel a párt jogi vezetőjét. A jövőben ő felel „a jogállam és a jogbiztonság helyreállításáért”, valamint „a magyar embereknek járó uniós források hazahozatalát lehetővé tevő jogszabályi keretek” kialakításáért.

    Tisza Párt és Magyar Péter friss hírek

    Magyar azt várja az igazságügyi minisztertől, hogy jogszabályokkal biztosítsa azt, hogy a magyar emberek ismét egyenlőek legyenek a törvény előtt, hogy megszűnjön a korrupció és helyreálljon a független ellenőrző intézmények, hatóságok szakmaisága és azok működése politikamentes legyen. Melléthei-Barna feladata lesz továbbá a jogalkotás minőségének helyreállítása, a szükséges átláthatóság biztosítása és a megfelelő szintű szakmai és társadalmi egyeztetés lefolytatása.

    Melléthei-Barna Tisza Párt jogi igazgatója, ügyvéd, négy gyermek édesapja. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán Magyar Péter és Gulyás Gergely évfolyamtársaként végzett. Itt lettek barátok Magyarral, akivel 2025 szeptembere óta rokoni szál is összeköti őket: Melléthei-Barna feleségül vette a pártelnök húgát. Ezt a Tisza Párt sajtóosztálya is megerősítette lapunknak. Nem meglepő, hogy a rokoni szálra ugrott rá a KDNP leendő frakcióvezetője, Rétvári Bence. „Vége az uram-bátyám világnak. Itt a tesóm-sógorom világ” – írta Magyar csütörtöki bejelentése után.

    Megvan a teljes Tisza-kormány – Magyar Péter bejelentette, itt a névsor!

    Melléthei-Barna a kezdetektől fogva részt vesz a Tisza Párt építésében jogi vezetőként. A párt első tíz belépő tagjának egyike volt, és az első évben 2 millió forinttal támogatta a Tiszát. A 2024-es önkormányzati és európai parlamenti választás előtt ő volt a Tisza Párt delegáltja a Nemzeti Választási Bizottságban, majd később átvette a Legyél a Változás Egyesület vezetését is Tarr Zoltán alelnöktől. Ez az az egyesület, ami részt vett az árvízi védekezésben, ajándékokat vitt a gyermekotthonok lakóinak vagy a télen tűzifát osztott a rászorulóknak.

    Elindult a Tisza Párt tavaly őszi előválasztásán a Somogy 3-as körzetben, de nem nyert. A pártlista 23. helyéről azonban bejutott az Országgyűlésbe, és az elmúlt hetekben részt vett az alakuló ülést előkészítő parlamenti egyeztetéseken is.

    Magyar Péter sógora

    Az új igazságügyi miniszter mögött évtizedes ügyvédi tapasztalat áll. Karrierjét 2004 őszén a Washington D. C. környékén működő Center for Justice and International Law (CEJIL) szervezetnél kezdte gyakornokként. A civil jogvédő szervezet tanácsadást és ingyenes jogi képviseletet nyújt az emberi jogi visszaélések áldozatainak az amerikai kontinensen. Egy évvel később már a világ egyik vezető ügyvédi irodájánál, a Freshfields Bruckhaus Deringer budapesti képviseleténél volt tanácsadó a versenyjogi és antitrösztcsoportnál, 2007 novemberétől pedig az Oppenheim Ügyvédi Irodánál kezdett dolgozni, továbbra is a globális piacszabályozás, a versenyjog és a kereskedelmi jog területén. A több mint egy évtizedes, nagyvállalati és nemzetközi környezetben töltött idő után 2020 elején alapította meg a Melléthei-Barna Ügyvédi Irodát.

    Melléthei-Barna ügyvédként képviselte Magyar Pétert a propaganda ellen indított perekben, de őt magát sem kerülték el a támadások. Korábbi munkahelye, a Freshfields Bruckhaus Deringer Ügyvédi Iroda tevékenysége alapján a kormánypropaganda azt próbálta kimutatni róla, hogy a Soros-hálózat része. A propagandamédia fegyvere azonban a nagy „oknyomozásban” végül visszafelé sült el. Mivel korábban Varga Judit egykori igazságügyi miniszter, Magyar Péter volt felesége is ennél a nemzetközi ügyvédi irodánál dolgozott, és konkrétan Melléthei-Barna pont Varga helyét vette át a nemzetközi ügyvédi irodában.

  • Kiderült, melyik tőkealapnak kik a tényleges tulajdonosai!

    Kiderült, melyik tőkealapnak kik a tényleges tulajdonosai!

    Az MNB reputációját helyre kell állítani, a rendőrségi ügyekben a jegybank készen áll arra, hogy segítsék az igazságszolgáltatás munkáját, és szeretnék a feleslegessé vált ingatlanjaikat értékesíteni – egyebek mellett ezekről beszélt Varga Mihály jegybankelnök, aki a HVG-nek adta az első interjút.

    Varga Mihály az interjúban elmondta, hogy örömmel támogatja az MNB az új kormány gazdaságpolitikáját akkor, ha először is tudják, hogy ez mit jelent, és ha az nem gerjeszt inflációt.

    „Az igazság pillanata akkor érkezik el, amikor az új kormány átvizsgálja az idei költségvetést, az ősszel beterjeszti a 2027-est, és ad a piacnak egy olyan középtávú államháztartási pályát, forgatókönyvet, aminek alapján a befektetők be tudják árazni, mekkora kockázati felárral számoljanak a forintalapú eszközök után” – közölte az MNB vezetője. Arra a felvetésre, hogy a Goldman Sachs prognózisa szerint a 350-es szintig érdemes spekulálni a magyar valuta erősödésére, Varga így reagált:

    „A Goldman Sachs helyében kicsit óvatosabb lennék a jövendöléssel.”

    Varga Mihály szerint az új kormány nincs könnyű helyzetben a vállalásaival, mert a költségvetés hiánya a befektetők szerint is magas, célszerű lenne a GDP 5 százaléka körül tartani. „A hitelminősítők májusban valószínűleg adnak az új kormánynak türelmi időt, amíg kialakítja saját gazdaságpolitikáját és intézményrendszerét, de ez gyorsan elmúlik. Legkésőbb ősszel már nem lesznek jóindulatúak” – fogalmazott Varga.

    Infláció:

    Mint mondta, fenntartja, hogy 2026 első felében a jegybanki toleranciasáv felső széle alatt marad az infláció, de az év második felében 5 százalék fölé kerülhet. „Várjuk, hogy az új kormánynak milyen fiskális lépései lesznek – természetesen mi is hallottuk az áfa- és a személyijövedelemadó-csökkentési, családipótlék-emelési szándékokat. Még az új parlament sem ült össze, megvárjuk, hogy milyen kormányprogram születik. Alapvetően jó munkakapcsolatra törekszünk az új kormánnyal” – mondta a jegybank elnöke.

    Az MNB-s alapítványi ügyekről azt mondta, hogy iratokat kért be tőlük a Nemzeti Nyomozó Iroda, ezeket átadták. Az MNB felügyelőbizottsága lefolytatott egy vizsgálatot, ezek alátámasztják az ÁSZ megállapításait, ezért is tettek feljelentést az ügyben.

    „Megtehette volna a jegybank, hogy az alapítványt és a vagyonkezelőjét megszünteti, dőljön be az egész úgy, ahogy van. A veszteség várható nagyságát mérlegelve úgy döntöttünk, hogy igyekszünk menteni, ami ebből menthető. Az új menedzsment az elmúlt egy évben több mint százmilliárd forintot faragott le a hiányból” – mondta Varga.

    A magántőkealapokkal kapcsolatban Varga beszélt arról is, hogy a 2027 júliusától hatályba lépő, uniós szintű, új pénzmosás-megelőzési szabályok miatt a tényleges tulajdonosi nyilvántartás rendszerének koncepcionális átalakítására van szükség. „Csodára azonban nem kell számítani. A magyar bankrendszer hitelezési gyakorlata az elmúlt években átláthatóvá vált, és a sajtó is végzi a munkáját. Jó közelítéssel tippelte meg, hogy melyik tőkealapnak kik a tényleges tulajdonosai. Transzparenciára van szükség, az MNB is arra fog törekedni” – fogalmazott. Tehát biztos, hogy az Orbán Viktorhoz közeli strómanok fosztották ki az országot!

  • Cristiano Ronaldo: „Közel van a pályafutásom vége”

    Cristiano Ronaldo: „Közel van a pályafutásom vége”

    A pályafutása 970. gólját szerezte Cristiano Ronaldo szerdán, amikor fejjel betalált szaúdi labdarúgócsapata, az al-Nasszr hazai bajnoki mérkőzésén, amelyet az al-Ahlival vívott, s 2-0-ra nyert meg. A mérkőzés után a portugál sztár őszintén nyilatkozott a jövőjéről. A szurkolók nagy része viszont még nincs arra felkészülve, amire a támadó utalt.

    TOP 100 Friss hírek – percenként frissülő hírek

    Cristiano Ronaldo az al-Ahli elleni rangadón is remekelt az al-Nasszrben. Az ötszörös aranylabdás támadó fejjel volt eredményes a mérkőzésen, a csapata pedig négy fordulóval a bajnokság vége előtt 8 ponttal vezet az al-Hilal előtt.

    Ronaldo a 970 góljából klubcsapataiban 827-et szerzett, a portugál válogatottban pedig 143 alkalommal volt eddig eredményes. A 41 éves játékos célja, hogy elérje az 1000-es álomhatárt, a góljai további gyarapításához a szaúdi bajnoki és kupamérkőzések mellett lehetőséget kínál neki a nyári világbajnokság is.

    Közeleg a visszavonulás?

    A lefújás után Ronaldo nyilatkozott a szaúdi tv-nek, s a szokásos meccsértékelés után kitért a jövőjére is.

    – Közel van a pályafutásom vége. Számomra nagy büszkeség, hogy még mindig tart, s én nem csupán a jelen, hanem az előző és a következő generációért is játszom. Mindig örömöt akarok szerezni a szurkolóknak, ahogy azt mindig hangsúlyozom. Tudom, hogy napról napra, évről évre, meccsről meccsre közelebb kerülök a karrierem végéhez. Ez tény, ahogy az is, hogy csodálatos az, amit elértem. A legfontosabb viszont, hogy még mindig élvezem a játékot, a gólszerzést, mindent. Most az a nagy célom, hogy megnyerjük a bajnokságot – mondta a rutinos támadó.

  • Megvan a teljes Tisza-kormány – Magyar Péter bejelentette, itt a névsor!

    Megvan a teljes Tisza-kormány – Magyar Péter bejelentette, itt a névsor!

    Közzétette az első képet Magyar Péter, amelyen a Tisza-kormány összes tagja szerepel. 17 fő alkotja majd a Magyar-kormányt, egy miniszterelnök és 16 miniszter. A Tisza elnöke csütörtökön nevezte meg az utolsó két minisztert, Pósfai Gábor a belügyi, Melléthei-Barna Márton pedig az igazságügyi tárcát kapta.

    Megjelent az első olyan kép, amelyen a leendő Tisza-kormány összes tagja szerepel, Magyar Péter közölte azt elsőként a saját Facebook-oldalán.

    Magyar Péter csak két szót fűzött a poszthoz: „Készen állunk”.

    A Tisza-kormány teljes névsora az alábbi lesz:

    • Magyar Péter — miniszterelnök
    • Orbán Anita — miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter
    • Lannert Judit — gyermek- és oktatásügyi miniszter
    • Lőrincz Viktória — vidék- és településfejlesztési miniszter
    • Ruff Bálint — miniszterelnökséget vezető miniszter
    • Kapitány István — gazdasági és energetikai miniszter
    • Vitézy Dávid — közlekedési és beruházási miniszter
    • Pósfai Gábor — belügyminiszter
    • Hegedűs Zsolt — egészségügyi miniszter
    • Bóna Szabolcs — agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter
    • Kátai-Németh Vilmos — szociális és családügyi miniszter
    • Ruszin-Szendi Romulusz — honvédelmi miniszter
    • Kármán András — pénzügyminiszter
    • Tanács Zoltán — tudományos és technológiai miniszter
    • Gajdos László — élő környezetért felelős miniszter
    • Tarr Zoltán — társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter
    • Melléthei-Barna Márton — igazságügyi miniszter.
    blank
  • Friss adatok jöttek a KSH-tól, erre sokan nem számítottak!

    Friss adatok jöttek a KSH-tól, erre sokan nem számítottak!

    Alacsony bázisról ugyan, de éves és negyedéves bázison is bővült a magyar gazdaság – közölte a KSH. Bár a részletek nem ismertek, a növekedéshez leginkább a szolgáltatások járultak hozzá, de a hosszú ideje a gazdaság „kerékkötőjének” számító ipar teljesítménye is hozzájárult a bővüléshez. A költségvetési törvényben szereplő GDP-várakozást azonban aligha képes tartani a magyar gazdaság.

    A nyers adatok és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a  bruttó hazai termék (GDP) volumene egyaránt 1,7 százalékkal múlta felül 2026 első negyedévében az előző év azonos időszakit – közölte első becslésében a Központi Statisztikai Hivatal. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – a gazdaság teljesítménye 0,8 százalékkal bővült.

    A bruttó hazai termék növekedéséhez leginkább a szolgáltatások, ezen belül legfőképpen a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység járult hozzá. Az ipar teljesítménye hosszú idő után szintén pozitívan befolyásolta a GDP alakulását.

    Az első negyedéves adat részletes bontása nem ismert egyelőre, azt május 2-án teszi közzé a hivatal.

    Pozitív meglepetés

    A tényadat pozitív meglepetés, meghaladta a várakozásunkat és a konszenzust is – közölte az adatokra reagálva az Erste Bank makrogazdasági elemzője. Nagy János szerint a KSH előzetes gyorskommentárjának ipar teljesítményére vonatkozó része arra utal, hogy a jövőhéten megjelenő ipari termelési adatok masszív felpattanást jelezhetnek márciusra vonatkozóan. Feltehetően a választások előtti jóléti intézkedések is manifesztálódhattak az első háromhavi adatokban.

    „Előretekintve a mostani, második negyedévtől a politikai bizonytalanság oldódása is segítheti a gazdasági aktivitást. A szerdán megjelent áprilisi felmérések szerint – szemben az európai trendekkel – számottevően javult az üzleti bizalom itthon. Rövid távon negatív növekedési kockázat a közel-keleti háború elhúzódásából és a költségvetési kiadási oldalának esetleges csökkentéséből fakadhat” – összegezte az elemző.

    Nagy János szerint kedvező, hogy sajtóhírek szerint az év második felében érdemben nőhet a hazai akkumulátorgyárak kapacitás-kihasználtsága. Ugyanakkor jelentős felfelé mutató kockázatot hordoz az uniós források felszabadításának és lehívásának lehetősége, feltehetően nagyobb volumenben inkább a jövő évtől kezdődően. Mint ismert, tavaly fél százalékkal bővült a gazdaság, a tavalyi negyedik negyedévben pedig visszafogott tempóban (0,2 százalékkal), de növekedett a GDP – 0,2 százalékkal bővült.

    Túl a stagnáláson

    Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint a friss GDP-adat érdemi pozitív meglepetést hozott. 2026 első negyedévében a magyar gazdaság negyedéves bázison 0,8 százalékos növekedést regisztrált. Ez megegyezik az adatra legoptimistább előrejelzést adó ING Bank előzetes várakozásával. A tavalyi év alacsony bázisát is figyelembe véve az éves bázisú index 1,7 százalékra ugrott. 

    Hasonlóan dinamikus év/év növekedésre legutóbb 2023 folyamán láttunk példát, de az is csak egy kiugró adat volt. A legfrissebb adatok alapján már a negyedik egymást követő negyedévben mutat növekedést a magyar gazdaság.

    Virovácz Péter szerint ez arra utal, hogy az ország túljuthatott a hosszan tartó stagnálás időszakán. Ezt erősíti az is, hogy az elmúlt egy évben negyedéves összevetésben átlagosan 0,425 százalékos bővülést mértek. Hasonló, tartós növekedési szakaszra legutóbb 2023 második negyedéve és 2024 első negyedéve között volt példa.

    Nem meglepő módon a szolgáltatások tudták leginkább segíteni a teljesítményt. Ezen belül is a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység volt a húzóerő. Emellett az első negyedévben az ipar is pozitívan tudott hozzájárulni az összteljesítményhez. Az ING Bank jelenlegi alapforgatókönyve – amely a geopolitikai helyzetet és az energiaárak alakulását is figyelembe veszi – 2026-ra körülbelül 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol.

    De a legfrissebb hírek alapján egyre valószínűbbnek tűnik, a konfliktus elhúzódik, ami tartósan magas energiaárakat eredményezhet. Ez éppen akkor jelentene komoly kihívást a magyar gazdaságnak, amikor az végre erőre kaphatna, így a kilátásokat jelentős bizonytalanság övezi. Virovácz Péter szerint bárhogy is alakul a helyzet, a növekedés szerkezete várhatóan nem változik érdemben. Idén elsősorban a fogyasztás lehet a gazdaság motorja, amit a költségvetési élénkítés, és a választások után átmenetileg javuló lakossági és üzleti bizalom is támogathat. Ugyanakkor például a Hormuzi-szoros esetleges tartós blokádja komoly kockázatot jelentene ezen a téren.

    Még korai felülvizsgálni a növekedési pályát

    A vártnál kedvezőbb 2026 első negyedéves magyar GDP‑adat, valamint az ezzel egy napon publikált, szintén pozitív meglepetést okozó német GDP‑számok összességében mindenképpen jó hírnek tekinthetők, és felfelé mutató kockázatot jelentenek a növekedési előrejelzésünk szempontjából – mutatott rá Rodic Ádám, az MBH Bank makrogazdasági elemzője

    „Alapesetben ezen adatok alapján indokolt lenne az idei növekedési pálya felülvizsgálata és előrejelzésünk emelése is, különösen annak fényében, hogy a külső kereslet szempontjából kulcsfontosságú német gazdaság teljesítménye is stabilabb képet mutat. Ugyanakkor a pozitív híreket jelenleg érdemben ellensúlyozzák a mezőgazdaságot övező lefelé mutató kockázatok. Az egyre aggasztóbb hírek az aszályhelyzetről, valamint az ebből fakadó termelési kockázatok növelik annak esélyét, hogy a mezőgazdaság 2026-ban negatív hozzájárulást adjon a GDP‑hez. Emellett az esetlegesen szükségessé váló költségvetési kiigazítások is fékezhetik a belső keresletet, ami rövid távon mérsékelheti a növekedési lendületet” – fejtett ki a szakértő.

    Az MBH Bank ezen ellentétes irányú hatások miatt egyelőre kiváró álláspontot tart, így jelenleg nem változtat 2026‑ra vonatkozó 1,6 százalékos GDP‑növekedési várakozásán.

    „Az EU‑források feloldásának emelkedő valószínűsége középtávon továbbra is érdemi támogató tényező lehet, azonban ennek növekedési hatása várakozásunk szerint csak 2027-től kezd érdemben megjelenni a gazdaságban. Ennek megfelelően a 2027‑re vonatkozó 3,1 százalékos növekedési előrejelzésünket sem módosítjuk a jelenlegi információk alapján” – mondták.

    A leköszönő magyar kormány a tavaly nyáron elfogadott költségvetési törvényben 4,10 százalékos növekedés prognosztizált 2026 egészére, ám menet közben kiigazították a büdzsét, amiben már 3,1 százalékos növekedéssel számolnak. Az elemzői várakozások azonban jóval visszafogottabbak.

    Az MNB 1,7, az Európai Bizottság 2,3, az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) 1,9, az EBRD (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) 2 százalék körüli növekedést prognosztizál.

  • OMV: hosszú távon az üzemanyagok árát is érinti az intézkedés!

    OMV: hosszú távon az üzemanyagok árát is érinti az intézkedés!

    Az OMV jelentősen megemelte 2026-os energiaár-előrejelzéseit, miután az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása súlyos zavarokat okozott az ellátási láncokban és felhajtotta az olajárakat. Az osztrák olaj- és gázipari vállalat az első negyedévben a vártnál jobb üzemi eredményt ért el.

    Üzemanyagok árváltozása, hírek

    Az OMV csütörtökön megemelte 2026-os energiaár-előrejelzéseit. Az osztrák vállalat közölte, hogy a magasabb árak várhatóan ellensúlyozzák majd az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása miatt bekövetkező alacsonyabb termelést – jelentette a Reuters a cég első negyedéves pénzügyi jelentésére hivatkozva.

    Az olaj- és gázipari vállalat a Brent átlagárára vonatkozó 2026-os becslését a korábbi hordónkénti 65 dollárról 85–95 dollárközé emelte, abból a feltételezésből kiindulva, hogy a Hormuzi-szorost június végéig nyitják újra.

    Az iráni háborúban a Hormuzi-szoros hajóforgalma szinte teljesen leállt, ami megzavarta az ellátási láncokat és a piac pánikba esett. A Brent típusú olaj ára az elmúlt hetekben 110 dollár fölé emelkedett, és csütörtökön elérte négyéves csúcsát.

    „Miközben a finomítói marzsok továbbra is magas szinten maradnak, a szigorúbb szabályozás és a kormányzati beavatkozások – például az üzemanyagár-plafonok és az adóváltozások az OMV működési országaiban – negatívan hathatnak az üzletág eredményeire” – közölte a vállalat.

    Az üzemanyagok árába Magyarországon is történt beavatkozás: március 10-től a kormány védett árat alkalmaz mind a benzin, mind a gázolaj árára. Brüsszel szerdán kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen, többek között emiatt is.

    Az OMV-t Ausztriában is negatívan érinti az energiaár-robbanás: az osztrák állam új szabálya előírja, hogy az üzemanyagárak emelkedéséből származó többlet-áfabevételt alacsonyabb üzemanyagadón keresztül vissza kell juttatni a fogyasztóknak, így korlátozva a kiskereskedők árrését.

    Mint lapunk rávilágított, az egyik legnagyobb kereskedő szerint egymilliárd hordó olaj garantáltan eltűnt a piacról, ami felhajtja az árat. A Vitol olajkereskedő vezérigazgatója, Russel Hardy a hétvégén arról beszélt, hogy az olajpiac már most garantáltan egymilliárd hordós kiesett kínálattal néz szembe, részben a Hormuzi-szoroson keresztülhaladó forgalom helyreállításának időigénye miatt.

    Korábban a Nemzetközi Energiaügynökség is minden idők legnagyobb kínálati sokkjának nevezte a Hormuzi-szoros lezárását. A békeidőben a globális olajkínálat mintegy ötödét bonyolító átjárón szinte egyáltalán nem jutnak át hajók, szemben az iráni háború előtti időszakot jellemző napi 135 hajós átlaggal. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) kedden úgy fogalmazott, hogy „a Hormuzi-szoroson átmenő hajóforgalom február óta gyakorlatilag leállt”, az iráni háború kitörése óta 95,3 százalékkal csökkent.

    Az osztrák cég közölte azt is, arra számít, hogy az idei évben a gázár 35–40 euró lesz megawattóránként, szemben a februári, 30 euró/megawattóra alatti előrejelzéssel.

    Az OMV az energiaár-robbanás ellenére is felülteljesítette a várakozásokat

    A társaság 1,03 milliárd eurós üzemi eredményről számolt be az első negyedévre, ami némileg meghaladta az elemzők egymilliárd eurós várakozását a vállalat által készített felmérés szerint. Az eredményt a vártnál erősebb energiaszektorbeli teljesítmény támogatta.

    Az eredmény a jelenlegi beszerzési költségeken alapul, és nem tartalmazza az egyszeri tételeket, valamint az energiakészletekhez kapcsolódó rövid távú nyereségeket és veszteségeket.

    Az OMV arról is beszámolt, hogy a Borouge hozzájárulása alacsonyabb volt, miután a vállalat márciusban logisztikai fennakadásokkal és a közel-keleti háború miatti költségnövekedéssel nézett szembe. A Borouge egy Abu Dhabi-i székhelyű petrolkémiai vállalat, ami az Abu Dhabi National Oil Company és az osztrák Borealis vegyes vállalata. A Borealis a világ egyik vezető vegyipari vállalata, amelynek az OMV 75 százalékban a többségi tulajdonosa.

  • Magyar Péter Brüsszelben tárgyalt, és jó hírek érkeztek!

    Magyar Péter Brüsszelben tárgyalt, és jó hírek érkeztek!

    Tekintettel arra, hogy Magyar Péter még nem megválasztott miniszterelnök, a tárgyalások informálisak voltak, ami azt jelenti, hogy semmiféle megállapodás megkötése, aláírása nem történt, nem történhetett meg írja a HVG.

    A tárgyalások menetére rálátó források szerint azonban a brüsszeli egyeztetés előrelépésnek tekinthető azt követően, hogy két körben is magas beosztású személyek tárgyaltak mindkét fél részéről.

    A korábbi egyeztetéseken a leendő magyar kormány miniszterjelöltjei, míg a Bizottság részéről az elnök kabinetfőnöke és a bizottsági bürokratikus struktúra csúcsán álló főigazgatók vettek részt. Magyar Pétert a mostani útjára Orbán Anita külügyminiszter kísérte el, aki a korábbi egyeztetéseken is részt vett.

    Más forrásból úgy értesültünk, hogy a bizottsági tisztviselők kifejezetten pozitívan nyilatkoztak a magyar fél felkészültségéről,azonban Brüsszelben sokkal óvatosabbak a pénzek lehívásával kapcsolatban, mint Budapesten.

    A legégetőbb kérdés a 10,4 milliárd eurós helyreállítási alap, amelyet augusztus 31-ig fel kellene használnia a Magyarországnak, egyelőre azonban a pénz a korrupciós kockázatok és az uniós források felhasználásának átláthatatlansága miatt elérhetetlenek. A problémák megoldására három éve volt az Orbán-kormánynak, az első egy évben történtek is lépések, azonban ezt követően már nem.

    A hivatalba lépő Tisza-kormánynak így nagyon kevés ideje maradt, ezért is kezdődtek meg az egyeztetések a Bizottsággal rögtön a választások után. Magyar részről három területre kell összpontosítani: a tagállamok által meghatározott 27 szupermérföldkő teljesítésére, a helyreállítási tervben vállalt reformok, illetve beruházások elvégzésére.

    Ha az új magyar kormány eredményt akar elérni, akkor módosítania kell a nemzeti tervet. Ezt csak azt követően tudják megtenni, ha már hivatalba léptek. A módosított tervet az Európai Bizottságnak értékelnie kell, majd ajánlást kell megfogalmazniuk, amit még a tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk. Ezzel párhuzamosan el kell végezni a szükséges jogszabály-módosításokat és az új törvények elfogadását.

    Nagy kérdés, hogy a 10,4 milliárd euróból végül mennyi lesz elérhető. Egy magas rangú brüsszeli bürokrata néhány napja azt mondta az EUrologusnak: nem tartja valószínűnek, hogy az egész összeget fel tudja szabadítani Magyarország, egyszerűen az idő rövidsége és a feladat nagysága miatt, a magyar ambíció azonban az, hogy lehetőleg a teljes keretet le tudja hívni az ország. Más megközelítésből:

    a Bizottság kiindulási pontja, hogy a 6,5 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatásra kell koncentrálni, a magyar fél azonban a teljes, kedvezményes hitellel növelt keretet célozza meg.

    A folyamatos egyeztetések azt célozzák, hogy minél pontosabban körül lehessen határolni, milyen mozgástere lesz a magyar kormánynak. Az Európai Bizottság már tavaly közzétett egy javaslatot, amit felhasználva több kormány is egyszerűsítette a helyreállítási alapokhoz való hozzáférés és a felhasználás folyamatát. Magyar részről is várható hasonló, például a már elvégzett, de el nem számolt uniós fejlesztések idecsatornázásával, vagy a fejlesztési banknál elvégzett tőkeinjekció formájában. Ezek azonban mind olyan lépések, amelyekhez szükséges a nemzeti helyreállítási terv módosítása.

    Úgy tudjuk, hogy Brüsszelben nyitottak erre a menetrendre és az eljárások gyors lefolytatására. Más csak azért is, mert a brüsszeli bürokraták az elmúlt évek magyar kormánnyal folytatott harcainak köszönhetően meglehetősen tisztában vannak a magyar körülményekkel, folyamatokkal, adatokkal. Ursula von der Leyennel történt találkozója után kértük Magyar Pétert arra, hogy értékelje a megbeszélést.

    Nincsen semmi olyan fejlemény, amit eddig nem ismertünk, olyan feltételeket szab a Bizottság és olyanokat fogunk elfogadni, amelyek jók a magyar embereknek, a vállalatoknak, amely a magyar érdekeket szolgálják. Ezt fogjuk tenni, jó úton haladunk, azt tudom mondani, minden területen, legyen szó uniós pénzekről, legyen szó az Erasmus-ösztöndíj lehetőségéről. Sok mindent érintettünk, szerintem egy nagyon konstruktív és előremutató beszélgetés volt

    – fogalmazott a leendő miniszterelnök az EUrologusnak. Kijelentette, hogy május 25-e körül tervez ismét Brüsszelbe látogatni, amikor viszont már meg fogják kötni azt a megállapodást, „ami alapján Magyarország és a magyar emberek meg fogják kapni a nekik járó 10,4 milliárd eurót”.

    Úgy tudjuk, szóba került még az eredetileg 16,1 milliárd eurós védelmi hitel ügye (amely Brüsszel elbírálására vár) és a napi 1 millió eurós migrációs bírság is. A Bizottság elnökével nemcsak a források felszabadításról egyeztetett Magyar Péter, hanem más, az uniós napirenden lévő kérdésről: a bővítésről, a következő hétéves költségvetésről, a geopolitikai helyzetről.

    Megbeszéltük a Magyarországnak szánt, korrupció és jogállamisági aggályok miatt befagyasztott uniós források felszabadításához szükséges lépéseket. Az Európai Bizottság támogatni fogja a munkájukat e problémák megoldásában és a közös európai értékekkel való összhang megteremtésében. Továbbra is szorosan együttműködnek majd munkatársaink. Egy virágzó Magyarországért, amely közös európai otthonunk középpontjában áll

    – ezt posztolta közösségi oldalán a találkozó után Ursula von der Leyen.

    Kifejezetten az európai napirend szerepelt az Antonio Costával megtartott találkozón. Június 18-án ugyanis már Magyar Péter fogja miniszterelnökként képviselni Magyarország az Európai Tanács rendes ülésén. A napirend összeállításáért a Tanács elnöke felel, így a várható témákról esett szó a Costa–Magyar-találkozón.