Komoly vitát váltott ki a közösségi médiában egy pékségben lefotózott tájékoztató, amely szerint 60 forintot kell fizetni a kenyér gépi szeleteléséért. Sokan felháborítónak tartják a külön díjat, mások szerint azonban teljesen természetes, hogy egy plusz szolgáltatásért fizetni kell. A történet arra is rávilágít, milyen könnyen indulatokat válthatnak ki az egyre szaporodó kisebb felárak.
Egy mindössze 60 forintos tétel robbantott ki komoly vitát a magyar vásárlók között. Egy Facebook-csoportban jelent meg egy pékségben készült fotó, amelyen a vásárlókat arról tájékoztatják, hogy a kenyér szeletelésének díja 60 forint.
Az összeg első pillantásra nem tűnik jelentősnek, a külön felszámított szolgáltatási díj azonban sok hozzászólónál kiverte a biztosítékot.
A fotón látható felirat alapján egy Lipóti Pékséghez tartozó üzletről lehet szó. A bejegyzés egyik hozzászólója Gyált jelölte meg helyszínként, ez azonban nem tekinthető biztos információnak: a hálózat üzletlistája alapján Gyálon jelenleg nem szerepel Lipóti Pékség, a környéken Vecsésen található üzlet.
Így azt, hogy pontosan melyik üzletben készült a fénykép, a közösségi médiában megjelent információk alapján nem lehet egyértelműen megállapítani. – számolt be a Blikk.
„Inkább építsék be a kenyér árába”
A bejegyzés alatt gyorsan megindult a vita. Több hozzászóló nem is elsősorban a 60 forint nagyságát kifogásolta, hanem azt, hogy a szeletelést külön tételként számolják fel.
Volt, aki szerint marketing szempontból sokkal szerencsésebb lenne egyszerűen beépíteni ezt a költséget a kenyér árába. Így a vásárló nem szembesülne külön díjjal a pénztárnál vagy a szeletelés kérésekor.
Mások ennél jóval keményebben fogalmaztak, és azt írták, hogy az ilyen jellegű pluszköltségek miatt inkább más üzletet választanának.
A kommentelők arra is felhívták a figyelmet, hogy több nagy élelmiszerláncnál a vásárlók külön díj nélkül használhatják a kenyérszeletelő gépet.
Még a „szeletelés óradíját” is kiszámolták
A vita odáig jutott, hogy az egyik hozzászóló azt is megpróbálta kiszámolni, mennyibe kerülne a szolgáltatás, ha a néhány másodperces művelet díját egy teljes órára vetítenénk.
Ha egy szeletelés valóban körülbelül négy másodpercet vesz igénybe, akkor a kommentelő számítása szerint a 60 forintos díj percenként 900, óránként pedig 54 ezer forintnak megfelelő összeg lenne.
Ez természetesen inkább szemléltető számítás, mint a szolgáltatás tényleges gazdasági költsége: nem veszi figyelembe például a gép beszerzési árát, karbantartását, tisztítását, energiafelhasználását vagy azt, hogy a berendezés nincs folyamatosan használatban.
Mások szerint teljesen jogos a 60 forintos díj
Nem minden hozzászóló háborodott fel.
Többen a pékség mellett érveltek, mondván, a kenyér felszeletelése külön szolgáltatás, amelyhez gépre, elektromos energiára, karbantartásra és időnként élezésre is szükség van.
Ebből a nézőpontból pedig igazságosabb lehet külön felszámítani a szeletelést, mint valamennyi vásárló számára megemelni a kenyér árát.
Így ugyanis az fizet a szolgáltatásért, aki valóban igénybe veszi, míg az egész kenyeret vásárlóknak nem kell viselniük annak költségét.
Mások ennél egyszerűbben fogalmaztak: aki szeretné megspórolni az otthoni szeletelést, annak beleférhet a 60 forintos kényelmi díj.
Nem a 60 forint lehet az igazi probléma
A történet érdekessége valójában nem is feltétlenül maga az összeg. Hatvan forint egy teljes bevásárlás értékéhez képest elenyésző lehet, a külön felszámított apró díjak azonban könnyen negatív reakciót válthatnak ki a vásárlókból.
Nem mindegy ugyanis, hogy valaki egy termék végső árát látja, vagy vásárlás közben újabb és újabb kisebb költségekkel találkozik.
Hasonló jelenség figyelhető meg a kényelmi, csomagolási, kezelési és más szolgáltatási díjak esetében is. A vásárlói reakciót sokszor nem az összeg nagysága, hanem maga a külön díjfizetés ténye váltja ki.
Éppen ezért érdekes a kommentelők egyik felvetése: vajon kevésbé zavarná-e a vásárlókat, ha ugyanaz a 60 forint eleve benne lenne a kenyér árában?
Korábban 150 forintos csapvíz miatt alakult ki hasonló vita
Nem ez az első eset, amikor egy viszonylag kis összegű vendéglátóhelyi tétel nagy visszhangot vált ki.
Nemrég egy budapesti kávézó és pékség árlistája került a közösségi média figyelmének középpontjába, mert 150 forintot számoltak fel egy pohár csapvízért.
Akkor is két tábor alakult ki: egyesek elfogadhatatlannak tartották, hogy a csapvízért külön fizetni kell, mások szerint viszont egy vendéglátóhelyen nem pusztán magának a víznek az árát kell figyelembe venni.
Most a kenyérszeletelésért felszámított 60 forint indított el hasonló vitát. A kérdés pedig ugyanaz maradt: meddig tekintünk egy szolgáltatást természetesnek, és honnantól fogadjuk el, hogy külön is fizetni kell érte?
