Címke: #friss

#friss hírek: ezen az oldalon az RSSHirek.hu hírkereső friss közlésű saját cikkeink jelennek meg.

  • Nagy tömeges verekedés vagy súlyos bűncselekmény nem történt a BL-döntő miatt a Rendőrség szerint!

    Nagy tömeges verekedés vagy súlyos bűncselekmény nem történt a BL-döntő miatt a Rendőrség szerint!

    Komolyabb rendbontás nélkül zajlott Budapesten a Bajnokok Ligája döntő – büszkélkedik a BRFK.

    Az óriási tömegeket vonzó sporteseménnyel összefüggésben tömeges verekedés vagy más súlyos bűncselekmény nem történt. A rendőröknek mindössze 13, egyedi jogsértés esetében kellett intézkedniük, melyek során hat embert fogtak el, illetve állítottak elő. Tekintve a sportesemény súlyát és a látogatók számát, ez rendkívül alacsonynak tekinthető, különösen, más országokban rendezett hasonló mérkőzésekkel összevetve – írják egy Facebook-posztban.

    A döntőt követő napon, amíg valamennyi szurkoló haza nem utazik, a rendőrség továbbra is megfelelő számú erővel biztosítja a főváros, a repülőtér és az egész ország közrendjét és közbiztonságát. A rendőrség köszönetét fejezi ki lakosság türelméért és együttműködéséért. Párizsban nagyobb parák voltak.

    A Puskás Arénában az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) munkatársai 59 embert láttak el, és nyolc embert vittek kórházba a labdarúgó Bajnokok Ligája szombati döntője alatt.

    • Puskás Aréna: 59 ellátás, ebből 8 kórházi szállítás
    • Andrássy út: 8 ellátás, ebből 4 kórházi szállítás
    • Hősök tere: 10 ellátás, ebből 7 kórházi szállítás
    • Városliget Fan Meeting Point: 12 ellátás, ebből 5 kórházi szállítás
    • MTK Sportkomplexum Fan Meeting Point: 2 ellátás, ebből 1 kórházi szállítás írta meg a 444.hu
  • STOP PALAGÁZ

    STOP PALAGÁZ

    STOP PALAGÁZ kezdeményezés indult!

    A STOP PALAGÁZ! kezdeményezés honlapja ide kattintva érhető el. 

    A Magyar Természetvédők Szövetsége és több civil szervezet levélben fordult az élő környezetért felelős miniszterhez és a gazdasági és energetikai miniszterhez, hogy vessenek véget a palagáz kitermelés támogatásának. Az aszályhelyzet és a védett területek pusztítása miatt halaszthatatlan. hpgy végre történjen cselekvés az ügyben.

    Legfrissebb TOP 2 óra hírei

    A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) sürgeti az országos palagáz-kitermelési moratórium bevezetését az élő környezetért felelős miniszternél. Az aszály és az éghajlati válság még sürgetőbbé teszi a cselekvést, ezért fordult levélben az MTVSZ és 50 hazai civil szervezet Gajdos László élő környezetért felelős miniszterhez, Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterhez és az érintett térségek új országgyűlési képviselőihez.

    A palagáz kifejezést a nem hagyományos földgáz-előfordulások összefoglaló neveként használjuk (ide tartozik a tömött gáz vagy homokgáz, palagáz, szénhez kötött metán, márgagáz vagy medenceközépi gáz stb.) A palagáz kifejezés tehát minden olyan földgázra értendő, amely nem a hagyományos üregekben, hanem földalatti, rossz áteresztőképességű agyagpalarétegek mikroszkopikus repedéseiben rekedtek.

    Rendkívül vízigényes palagáz

    A kormányfő az egyre súlyosbodó aszályhelyzet és a kritikusan alacsony vízszintek miatt vízügyi cselekvési tervet vár Gajdos László élő környezetért felelős minisztertől, ami persze kétségkívül jó, de a vízigényes palagáz-beruházások száma alapvetően ettől még nem csökken. Pedig jelenleg is zajlik palagáz-kitermelés Sarkad környékén, Kiskunhalasnál pedig új beruházás készül a vízhiánnyal különösen sújtott Homokhátságon. A helyzetet tovább súlyosbítják a 2026 elején meghirdetett palagáz-koncessziók, köztük védett természeti területeket érintő helyszínekkel.

    A döntéshozóknak írt levélben emiatt az MTVSZ azt szorgalmazza, hogy politikai szinten is támogassák az országos palagáz-moratórium mielőbbi bevezetését, és a kormány ne adjon ki új palagáz-koncessziós jogokat.

    Az előző kormány Energiaügyi Minisztériuma 2026 elején újabb bányászati koncessziókat hirdetett meg szénhidrogén kutatására, feltárására és kitermelésére 5 km mélységig. A koncesszióra kijelölt területek olyan védett természeti területeket is érintenek, mint a Duna–Tisza közi homokhátság, a Hortobágy, a Tisza-tó térsége, zalai erdők és lápok, valamint további Natura 2000-es területek. A koncessziós pályázatok benyújtási határideje 2026. május közepén járt le, eredményhirdetésre és szerződéskötésre még nem került sor.

    A palagáz-kitermelés emellett gazdasági és energetikai szempontból is kockázatos és bizonytalan, hiszen 

    az energiamegtérülési aránya a hagyományos földgázénál is rosszabb, és a hazai kitermelés eddig sem járult hozzá érdemben az ellátásbiztonsághoz, miközben a beruházások drágák, és folyamatos újabb infrastruktúra-bővítést, gázkút-fúrást igényelnek.

    Ezért, és a környezeti, egészségügyi kockázatok miatt Európa több országában korlátozták, betiltották már vagy éppen moratóriumot vezettek be a rétegrepesztéses palagáz-kitermelésre, itthon viszont a kitermelés bővítése és új koncessziók előkészítése zajlik. Ami az évek óta tartó vízhiányos állapotban még rosszabb, súlyos környezeti, társadalmi és gazdasági kockázatokkal jár, mert terheli a vízkészleteket, nehezíti a helyi mezőgazdálkodást, és érzékeny természeti területeket érint. Éppen ezért gyors kormányzati előrelépésre lenne szükség, és ha az aszályhelyzetet meg kell oldani, akkor az ezzel összefüggő – mert rendkívül vízigényes – palagáz kitermelését is.

    „Vízvédelemre, elővigyázatosságra és a helyi közösségek szempontjainak érvényesítésére van szükség – mondta Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője.

    Sürgős leállítás

    Ennek fényében le kell állítani a 2026 elején meghirdetett nem hagyományos szénhidrogén-koncessziók döntési folyamatait, és követelik, hogy ne kössenek új koncessziós szerződéseket nem hagyományos szénhidrogén kutatásra, feltárásra vagy kitermelésre.

    A palagáz-kitermelés, különösen védett természeti területeken összetett ökológiai kockázatokat rejt magában, amelyek kihatnak az élelmezésbiztonságra is.

    A sarkadi palagázprojektekhez kapcsolódó adatok nyilvánosságával kapcsolatban továbbra is folyamatban vannak eljárások, amelyek az átláthatóság hiányát mutatják. A 2024 novemberében kezdeményezett adatigénylési ügyben már a Kúria is igazat adott a Magyar Természetvédők Szövetségének 2025 júliusában, azonban a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága – amely azóta sem adta ki a kiperelt közérdekű adatokat – 2026 áprilisában jogegységi eljárást kezdeményezett.

    Kiss Csaba, az EMLA, környezetvédelmi jogokért küzdő nonprofit szervezet igazgatója elmondta, hogy már elkészítették a palagáz-moratórium szövegtervezetét és bevezetéséhez viszonylag kevés jogszabályt kellene módosítani, és csak kis mértékben,

    így csak attól függ az előrelépés, hogy megvan-e ehhez a jogalkotói akarat.

    Az előző kormány idején azt láthattuk, hogy mind jogalkotói, mind jogalkalmazói oldalról inkább ezen projektek erőltetése mutatkozott meg, és nem elég, hogy a gázmezőfejlesztések és a fúrások egymás után kaptak engedélyt, még a lakosság és a civilek információs jogait is csorbította a hatóság, nehogy a fontos részletek kiderüljenek. Reméljük, ez most meg fog változni.

  • Diplomáciai mentességet akarnak Orbánnak szerezni!

    Diplomáciai mentességet akarnak Orbánnak szerezni!

    Egy Trump-közeli amerikai körökhöz köthető terv szerint Orbán Viktor egy magas rangú ENSZ-pozíciót kaphat, amely diplomáciai mentességet is biztosíthatna a volt kormányfőnek – írta Panyi Szabolcs újságíró a VSquare értesüléseire hivatkozva.

    Hírkereső főoldal

    Egy korai stádiumban lévő, akár meg is hiúsuló forgatókönyv szerint egy ENSZ-pozíció diplomáciai mentességet biztosíthatna Orbán Viktornak. A konkrét tisztség másodlagos, a hangsúly inkább a mentességen van, amely egy ilyen beosztással járhat – számolt be Panyi Szabolcs, a VSquare újságírója forrásaira hivatkozva.

    A forgatókönyv szerint Orbán Viktor támogatásra számíthat az Egyesült Államokból, valamint Javier Milei argentin elnök részéről is, aki – akárcsak JD Vance – korábban a választási kampány hajrájában Budapesten is járt. A háttérben zajló nemzetközi politikai mozgások között említik az ENSZ-főtitkári poszt körüli versenyt is, ahol jelenleg Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője számít esélyesnek.

    A diplomáciai mentesség mértéke erősen függ az adott ENSZ-tisztségtől. Az 1946-os ENSZ-egyezmény alapján ugyanis a teljes, a nagykövetekével megegyező mentességet a főtitkár, a főtitkárhelyettesek és a segédfőtitkári szintű vezetők élveznek, amely a büntetőeljárások alóli védelmet is magában foglalja, valamint a közvetlen családtagokra is kiterjed.

    A szakosított ENSZ-ügynökségek vezetői szintén teljes mentességet élveznek, míg az alacsonyabb rangú tisztviselők esetében ez már csak a hivatalos tevékenységükre korlátozódik.

    Ha a terv megvalósul, akkor Orbán Viktor munkahelye a New York-i ENSZ-központ lehetne. A háttérben említik azt is, hogy családja már részben New Yorkban él, ami egy esetleges amerikai jelenlétet megkönnyíthetne. A forgatókönyv szerint egy ENSZ-pozíció politikailag is „elegáns kiutat” jelenthetne a volt kormányfőnek, mivel nem kellene politikai menedékjogot kérnie egy esetleges jogi eljárás elől.

    Orbán Viktort legutóbb az RTL kapta el azt kérdezve: tart-e attól, hogy ő vagy családtagja bíróság elé kerülhet a jövőben zajló elszámoltatások miatt, amire azt válaszolta: „Én? Ugyan már, hát miért. A törvényeket betartom és betartatom. Erre tettem esküt, minden eskümet megtartottam, ezt is.”

    Erre reagálva Magyar Péter miniszterelnök az RTL-nek azt mondta: azért dolgoznak, hogy újra független legyen a nyomozó hatóság, a magyar igazságszolgáltatás, hogy függetlenül tudjanak működni a bíróságok, megerősítik a hatóságokat, és létrehoznak egy Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt jogállami alapokon, az alkotmányosság kritériumainak megfelelve.

  • Hitel és Pénzügy: A Hitelminősítő nem változtatott a minősítésen!

    Hitel és Pénzügy: A Hitelminősítő nem változtatott a minősítésen!

    Bár a Kormányváltás miatt pozitív irányban indult el a Magyar gazdaság és a Tisza Párt is egyre népszerűbb az S&P Hitelminősítő nem változtatott a minősítésen! Még nem …

    Megerősítette a magyar államadós-osztályzatot az S&P, amely szerint az áprilisi választások óta jelentősen javult a piaci hangulat: a forint 6 százalékkal erősödött az euróhoz képest, a 10 éves futamidejű magyar állampapír hozama pedig a március végi 7,5 százalék körüli szintekről május közepéig 5,7 százalékra csökkent.

    Hitel és pénzügyi információk

    Megerősítette változatlan negatív kilátással Magyarország hosszú és rövid futamú hazai és külső államadósság-kötelezettségeinek befektetési ajánlású, „BBB mínusz/A-3″ szintű besorolását az S&P Global Ratings nemzetközi hitelminősítő. A péntek este Londonban bejelentett döntés indoklásában az S&P kiemelte: az új magyar kormány deklarált célja, hogy Magyarország 2030-ig csatlakozzon az euróövezethez.

    A hitelminősítő szerint

    a kormánynak jelentős mozgástere van arra, hogy új törvényekkel szakpolitikai módosításokat hajtson végre a költségvetés, a beruházások, a gazdaság, az igazságszolgáltatás, a közbeszerzések és a szociális szféra területén. A szuverén besorolás negatív kilátása ugyanakkor a következő két év költségvetési és gazdasági stabilitását terhelő kockázatokat tükrözi

    – fogalmaz a hitelminősítő elemzése.

    Az S&P szerint

    a kis és nyitott, az Európai Unióval jelentős kereskedelmi kapcsolatokat fenntartó magyar gazdaság fizetésimérleg-pozíciója, növekedése és költségvetési teljesítménye szempontjából potenciálisan nagy előnyökkel járhat a konvergencia és az EU-partnerekkel folytatott koordináció szakpolitikai keretrendszerének javulása.

    A hitelminősítő megállapítja ugyanakkor, hogy jóllehet az EU-hoz fűződő viszonyrendszer javul, a magyar közfinanszírozási rendszer kilátásai romlanak.

    A cég közölte:

    várakozása szerint a magyar államháztartási hiány az idén eléri a hazai össztermék (GDP) 6,75 százalékát, mindenekelőtt az országgyűlési választások előtti költekezés miatt.

    Ennek a költségvetési ösztönzésnek a visszafordítása politikailag nehéznek bizonyulhat, különösen akkor, ha a Hormuzi-szoros a következő negyedévben is zárva marad, és így hosszabb ideig magas szinten rögzül a nyersolaj és földgáz világpiaci árfolyama – áll az S&P elemzésében.

    A hitelminősítő ugyanakkor 2027-re már érzékelhető javulást valószínűsít a költségvetési helyzetben:

    • mindenekelőtt az összes nagy állami kiadási szerződés bejelentett felülvizsgálati szándéka,
    • az élsportra és a kormányzati kommunikációra fordított kiadások racionalizálása,
    • valamint a vagyonadó bevezetése
    • és a jövedelemadózásban megjelenő szélesebb körű progresszív elemek miatt.

    Az S&P mindemellett kiemeli azokat a kormányzati terveket, amelyek a piactorzító ár- és árréskorlátok fokozatos kivezetését célozzák, ez ugyanis a hitelminősítő szerint csökkentheti a költségvetési kockázatokat.

    Ezek a tervek kiszámíthatóbb, a beruházások szempontjából vonzó környezetet teremthetnek, előkészítve a 2030-as euróövezeti csatlakozási cél eléréséhez szükséges szerkezeti kondíciók kialakítását – áll az S&P elemzésében.

    A cég az idén 1,6 százalékos, jövőre 2,4 százalékos növekedést vár a magyar gazdaságban.

    Ennek elsődleges hajtóereje az S&P szerint továbbra is a magánszektor fogyasztása marad, amelyet a javuló közbizalom és a bérek emelkedése támaszt alá.

    Az S&P azzal számol, hogy a 2027-2029-es időszakban a magyar hazai össztermék éves átlagban 2,3 százalékkal bővülhet, bár a cég szerint a globális kereslet ingadozásaiból és az energiaárakból eredő kockázatok továbbra is érvényesülnek.

    Ebben a környezetben a hitelminősítő azt valószínűsíti, hogy

    a GDP-arányos államháztartási hiány 2027-ben csökkenésnek indul, bár még abban az évben is eléri a 5,25 százalékot.

    Az S&P kiemeli azt is, hogy az áprilisi választások óta jelentősen javult a piaci hangulat: a forint 6 százalékkal erősödött az euróhoz képest, a 10 éves futamidejű magyar állampapír hozama pedig a március végi 7,5 százalék körüli szintekről május közepéig 5,7 százalékra csökkent.

    Ez azt jelzi, hogy erősödik a magyar szuverén adósság iránti befektetői kereslet és csökkennek a kockázati felárak, mindez pedig lehetővé teszi a hitelköltségek csökkenését – hangsúlyozza a hitelminősítő.

    Az S&P várakozása szerint a GDP-hez mért nettó magyar államadósságráta 2027-ben 74 százalékon tetőzik, majd csökkenésnek indul.

    A cég hangsúlyozta: a magas államadósságráta ellenére nem érzékel közvetlen finanszírozási kockázatokat az állami szektorban.

  • Mészáros Lőrinc újabb, csaknem 20 milliárd forintot vágott zsebre!

    Mészáros Lőrinc újabb, csaknem 20 milliárd forintot vágott zsebre!

    Mészáros Lőrinc 19 milliárd forint osztalékot vesz ki építőipari cégéből, a ZÁÉV Zrt.-ből, amely 2025-ben rekordévet zárt.

    Mészáros Lőrinc a teljes eredményt kiveszi a tavaly rekordévet produkáló Záév Zrt.-ből, írta meg az Economx a HVG nyomán.

    A közzétett beszámoló szerint az árbevétel a 2024-es 95,5 milliárdról 112,5 milliárd forintra nőtt az építőipari cégnél, a profit pedig 13,3 milliárdról 19,3 milliárd forintra „erősödött”.

    Mészáros Lőrinc a Talentis Groupon keresztül a teljes eredményt kiveszi a cégből, ami 19 milliárd forintot jelent. A Záév Zrt. már csaknem 90 milliárd forintot hozott a vállalkozónak.

    Az építőipari vállalat bevételeinek túlnyomó többsége állami megrendelésekhez köthető, a cég dolgozott az új Néprajzi Múzeumon, a Nemzeti Atlétikai Központon és a Puskás Stadionon, amelyre 2026. május 30-án a labdarúgó BL-döntőnek ad otthont (a címvédő Paris Saint-Germain ellenfele az angol bajnok Arsenal lesz).

  • Brüsszel kimondta: nem maradhat így a rezsicsökkentés Magyarországon

    Brüsszel kimondta: nem maradhat így a rezsicsökkentés Magyarországon

    A rezsicsökkentés évek óta az egyik legfontosabb és legvitatottabb gazdaságpolitikai intézkedés Magyarországon. Most azonban újabb figyelmeztetés érkezett Brüsszelből: az Európai Bizottság szerint a jelenlegi rendszer hosszú távon nem fenntartható ugyanabban a formában, ahogyan ma működik. Az uniós álláspont szerint a lakossági energiaárak általános és tartós rögzítése több problémát is okozhat az energiapiacon.

    Rezsi árak

    Mi a brüsszeli kifogás?

    Az Európai Bizottság szerint a széles körű árszabályozás rövid távon valóban védelmet nyújthat a családoknak egy energiaválság idején, hosszabb távon azonban gyengítheti a versenyt és csökkentheti az energiahatékonysági ösztönzőket. Ha a fogyasztók nem érzik az energia valós piaci árát, kevésbé motiváltak a takarékosságra vagy az energiahatékony beruházásokra.

    Brüsszel álláspontja szerint a jövőben inkább célzott támogatásokra, energiahatékonysági programokra és a verseny erősítésére kellene helyezni a hangsúlyt.

    Nem a támogatások megszüntetését kérik

    Az Európai Unió nem azt mondja, hogy válsághelyzetben ne lehessen megvédeni a háztartásokat. Az új szabályok szerint rendkívüli energiapiaci válság esetén továbbra is lehetőség van ideiglenes árkorlátozások és támogatások bevezetésére. A cél azonban az, hogy ezek átmeneti intézkedések legyenek, ne pedig tartós, minden fogyasztóra egyformán érvényes rendszerek.

    A verseny és az energiahatékonyság kerülhet előtérbe

    Az Európai Bizottság szerint a jelenlegi rendszerek sok országban visszafogják a szolgáltatók közötti versenyt, és csökkentik a fogyasztók szolgáltatóváltási hajlandóságát. Brüsszel ezért olyan energiapiacot szeretne, ahol nagyobb szerepet kapnak a piaci árak, miközben a rászoruló háztartások célzott támogatásban részesülnek.

    Egyelőre nincs konkrét döntés a magyar rendszer sorsáról

    Fontos hangsúlyozni, hogy jelenleg nem született olyan uniós döntés, amely azonnali változtatásra kötelezné Magyarországot. A vita inkább arról szól, hogy hosszú távon milyen formában működjenek a lakossági energiatámogatások az Európai Unióban. Az Európai Bizottság álláspontja szerint a jövő energiarendszerében a célzott segítség, az energiahatékonyság és a versenyképes piacok kaphatnak nagyobb szerepet.

  • Magyar Péter bejelentette, hogy 16,4 milliárd euró jön az uniótól!

    Magyar Péter bejelentette, hogy 16,4 milliárd euró jön az uniótól!

    Történelmi megállapodást kötöttek az uniós pénzekről, mondta Magyar Péter miniszterelnök, miután péntek délután Brüsszelben tárgyalt Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével. Közös sajtótájékoztatójukon bejelentették, hogy 16,4 milliárd eurónyi befagyasztott uniós forrás ügyében született politikai megállapodás. Magyar a tárgyalás elején átadta a hivatalos csatlakozási kérelmet az Európai Ügyészséghez.

    Tisza Párt legfrissebb hírei

    Április 12. mindannyiunknak sokáig az emlékezetében marad – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke. Von der Leyen szerint már most érezhető, a választás következménye, amely nyomán a magyarok a demokráciát választották és „a visszatérést Európa szívébe”. Megegyeztek egy „erős architektúráról”, hogy biztosítsák a korrupció kezelését és a jogállami aggodalmakat, a kormány pedig úgy döntött,

    • csatlakozik az Európai Ügyészséghez;
    • megerősíti az Integritás Hatóság jogköreit;
    • felülvizsgálja a közbeszerzési szabályokat;
    • a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat „ki fogják vezetni”.

    Az egyszeri helyreállítási alap felülvizsgálatánál is megegyeztek egy „biztonságos és szilárd földet érési zónáról”, így magabiztos abban, hogy elérhetővé tudják tenni a 10 milliárd eurót érő alapot. További 4,2 és 2,2 milliárd euró a rendes költségvetési forrásokból válhat elérhetővé. Az Erasmusos diákcserék esetében, amelyekre 2024 ősze óta már egyik modellváltó egyetem diákjai sem mehettek, „jó hírekről” számolt be: a következő tanévtől „részei lehetnek az Erasmus-közösségnek”.

    Magyar Péter is elmondta, hogy a megállapodás alapján 16,4 milliárd euró felszabadításáról állapodtak meg, ez közel 6000 milliárd forint, a magyar bruttó nemzeti össztermék 13 százaléka.

    „Itt vagyunk és nagyon boldog vagyok és a magyar emberek is boldogok lesznek az eredménnyel” – mondta. „Hazavisszük azt a sok ezer milliárd forintos uniós támogatást, amely jár a magyar embereknek” – jelentette ki Magyar, aki szerint az előző kormány folyamatosan hazudott az EU-ról a magyaroknak, „hazudtak az uniós források befagyasztásának valódi okáról”. Azt hazudták, hogy mindez azért következett be, mert Magyarország más álláspontot képviselt a migráció és az orosz–ukrán háború kérdésében. A valódi ok azonban „a korrupció volt. A korrupciónak olyan foka, amely sokáig elképzelhetetlen volt az EU-ban és Magyarországon is” – mondta Magyar, kiemelve, hogy ebben szerinte Orbán Viktor és családja is közvetlenül érintett volt.

    Szomorúnak tartotta, hogy eddig is teljesíthető lett volna, amivel végezni kellett volna. „Ma bebizonyítottuk, hogy nem ideológiai kérdések és elvárások voltak itt Brüsszelben, hanem »pusztán« a korrupció ellen kell fellépni”, talán túl is teljesítették az elvárásokat, például az európai ügyészségi csatlakozással (ez valóban nem volt a feltételek között). Többek között a vagyonnyilatkozati rendszert is érdemben átalakítják, mert eddig csak formalitás volt. Nagyon szigorú vagyonnyilatkozati rendszer jön létre. Ellenőrizhető lesz, következményekkel: ha valaki szándékosan valótlan adatot közölne a vagyonbevallásában, azt akár kétévnyi börtönnel büntethetik.

    „Három hét elég volt ahhoz, amit Orbán Viktor és leköszönő kormánya három év alatt nem tudott elérni” vagy nem is akart. „A célunk végig egyértelmű volt a tárgyalásokon, nagyon keményen tárgyaltunk, minden eurócentért megküzdöttünk, keményen tárgyaltunk még ma éjszaka is, és sikerrel jártunk, ez Magyarország és az EU-s intézmények közös sikere.”

    Arról is beszélt, hogy a 16,4 milliárd euróból

    • 4,2 milliárd euró felzárkóztatási forrás, ez például közlekedésfejlesztésre, egészségügyre, szociális és környezetvédelmi célokra, kis- és középvállalkozásokra költhető;
    • 2,2 milliárd euró az oktatáshoz, felsőoktatás fejlesztéséhez köthető;
    • több milliárd eurót el tudnak majd számolni már megvalósult vagy megvalósulás előtt álló projektekhez;
    • 1,5 milliárd eurót elektromos hálózat fejlesztésére lehet fordítani;
    • a bérelt, régi vasúti szerelvények helyett újakat vesznek;
    • digitális fejlesztésekről;
    • kis- és középvállalkozások támogatásáról is megegyeztek;
    • a lakhatási válság enyhítésére, bérlakásokra is tudnak költeni.

    „Azt hiszem, ez valóban történelmi nap – Magyarország számára bizonyosan –, ha itt ennyi pénzt lehet kapni, szívesen jövök sűrűbben is Brüsszelbe.”

    Miről tárgyaltak és miért?

    Magyar Péter péntek kora délután érkezett meg az Európai Bizottság brüsszeli központjába, hogy a testület elnökével, Ursula von der Leyennel tárgyaljon a befagyasztott uniós forrásokról szóló politikai egyezségről. „Elindultunk az utóbbi évek legfontosabb tárgyalására. 6000 milliárd forint uniós támogatás sorsa a tét. A tárgyalás elején átadom az Európai Bizottság elnökének Magyarország hivatalos csatlakozási kérelmét az Európai Ügyészséghez” – posztolta a miniszterelnök közvetlenül az indulása előtt Facebookra.

    Ahogy arról korábban írtunk, az új kormánynak különösen sietnie kell a rendes uniós költségvetésen felüli helyreállítási alappal. Az egyszeri, Magyarországnak 10,4 milliárd eurót érő pénzekhez augusztus végéig kellene letudni a feltételeket.

    Az Orbán-kormány vállalásai alapján a magyar államnak 27 jogállamisági, korrupcióellenes előfeltételt („szupermérföldkövet”) kellene teljesítenie, hogy egyáltalán kérhessen rendes kifizetéseket, és ne kelljen visszaadni egy egymilliárd eurós potyaelőleget.

    Az előfeltételeknél 2023 vége óta hivatalosan semmit sem lépett előre az Orbán-kormány. Bóka János volt EU-ügyi miniszter megfogalmazásában ötnél „maradt vita arról, hogy a teljesítés megfelelő-e”, azaz szerinte az uniós testület ennyi feltétel megvalósítását hiányolta.

    A Tisza Párt mellett már másfél éve dolgozik egy munkacsoport a megoldásokon. Magyar Péter csütörtökön érkezett Brüsszelbe, ahol arról beszélt:

    „vannak még nyitott kérdések, de alapvetően rengeteg fontos ügyben leütöttük a megállapodásokat. Ilyenek a közérdekű vagyonkezelő alapítványok”, majd a vagyonnyilatkozati rendszer megerősítését és az Integritás Hatóság jogköreinek kiterjesztését is felsorolta.

    Utóbbinál alkotmányossági aggályokat vetett fel (hétfőn a Telexnek arra utalt, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök alkotmányossági kifogást emelhet). Nem említette azt a szerződések feltöltésére szolgáló online felületet, amelynél a Válasz Online korábbi cikke szerint csak olyan hiányos félmegoldásig jutott az Orbán-kormány, hogy azt már nem is lehet helyrerakni őszig.

    Az egymással részben-egészben átfedő feltételek miatt a helyreállítási alappal együtt a rendes költségvetésből blokkolt nagyjából hétmilliárd euró zöme is felszabadulhatna a szupermérföldkövek teljesítésével. Erre utaltak a sajtótájékoztatón a 4,2 (időnként helytelenül 4,4) milliárd euró emlegetésével a felzárkóztatási támogatásokból, mert ezek a feltételességi eljárás részei, amelynél minden elvárást kipipálnának a szupermérföldkövek teljesítésével, és az oktatási-kutatási 2,2 milliárd euróval, amit külön, az akadémiai szabadság hiányosságai miatt blokkoltak. Ennek része a közérdekű vagyonkezelő alapítványi feltétel, amellyel megoldódna az „Erasmus-ügy” is. (Jogállamisági feltételek a 16 milliárd eurót érő SAFE védelmi hitelnél is felmerülhetnek.)

    Von der Leyen pénteken részletezte: a 16,4 milliárd euró

    • a feltételességi eljárással blokkolt 4,2 milliárd euróból;
    • az akadémiai szabadsághoz kötött 2,2 milliárd euróból;
    • és a helyreállítási alapnál 10 milliárd euróból áll.

    Utóbbiból 6,5 milliárd eurós vissza nem térítendő rész áll Magyarország rendelkezésére, amihez az Orbán-kormány 2023-ban nagy hajtűkanyarok után 3,9 milliárd eurónyi kedvezményes hitelt kért – a sajtótájékoztató és információink alapján ebből 3,5 milliárd eurót hívnának le, így jön ki kereken 10 milliárd euró.

    Nem tette hozzá, de a lebontás azt jelenti, hogy a megállapodásnak nem része sem a 600 millió euró, amit a melegek jogai miatt blokkoltak, és a 35 millió euró, amit menekültügyi okokból tartanak vissza. (Ezek nem előfeltételek a helyreállítási alapnál és a feltételességi eljárásnak sem részei.)

    Korábbi értesülések alapján az időszűke miatt az Európai Bizottság az egész hitelrészt elhagyta volna, ez végül nem történt így. Az előfeltételek mellett ugyanis reformokat, célokat és nemzeti költségvetésből előfinanszírozandó fejlesztéseket („mérföldköveket”) is meg kell valósítani, általában köztes határidőkkel. Az Orbán-kormány – 2022 végén utolsóként jóváhagyatott, majd az orosz energia kivezetésének segítésére és a hitelért módosított – helyreállítási tervében több száz mérföldkő van, de szinte rögtön elkezdtek halasztgatni fejlesztéseket. Volt, ahol maga a kormány kampányolt azzal, milyen lassan halad, akadt, ahol lassú volt az adminisztráció, és elmaradtak a reformok. Már 2025 végén egy jókora módosítást tervezett, de azt hivatalosan soha nem adta be (a Válasz Online szerint az elnagyoltsága miatt). Magyar Péter többször is utalt rá, hogy egy „új” tervet adnának be.

    Lesz egy átmeneti időszak az egyetemeket felügyelő kekváknál

    A bizottsági elnök kérdésre válaszolva azt mondta, „most egy nagyon szilárd alappal rendelkezünk arra, hogy tovább tárgyaljuk a jogállamisági kérdéseket”, a reformokat, beruházásokat. Az összes reform a csomagban végrehajtandó, befejezendő, és a beruházásoknak meg kell valósulni. Ha a magyar parlament elfogad egy jogszabályt, abban a pillanatban tudnak felszabadítani támogatást, ami az adott mérföldkőhöz tartozik.

    Voltak olyan mérföldkövek és szupermérföldkövek, amelyek már nem teljesíthetőek, mert elmúlt a határidő vagy okafogyottá váltak, ezeket nem kell Magyarországnak teljesíteni, mondta Magyar. „Ezeken kívül minden szupermérföldkövet és mérföldkövet teljesíteni tudunk” – mondta. Szerinte kellő flexibilitással kezeli az Európai Bizottság, amit még a jogszabályok, az előírások és az európai intézmények megengednek ahhoz, hogy augusztus 31-ig ez teljesíthető legyen. Ezek jellemzően a korrupcióellenes harcról és a kekvákról szólnak.

    „Lesz egy átmeneti időszak az egyetemeket felügyelő” közérdekű alapítványok esetében, mivel egyes egyetemek kórházak felett is diszponálnak, és egyáltalán az egyetemek is olyan intézmények, ahol kell idő ahhoz, hogy a tulajdonosi struktúra átalakuljon. Ez 2027. augusztus 31-ig fog tartani. Azok a kekvák azonban, amelyek nem egyetemekhez kapcsolódnak, a idén augusztus 31-ig meg lesznek szüntetve. Az MCC-t külön kiemelte, mint ami erre a sorsra jut. A közfeladatokat át fogja venni az állam vagy az új tulajdonos. Nem önmagában a privatizációval és az ilyen alapítványok létrehozásával volt gond Magyar szerint, hanem a móddal, „állami, nemzeti vagyon került átláthatatlan és ellenőrizhetetlen úton”, akár oligarchák által kontrollálva magánkezekbe.

    Kérdésre válaszolva Magyar azt mondta, nem volt semmilyen kapcsolat Ukrajna uniós csatlakozásának kérdése és a magyar források felszabadítása között. A kormányfő megismételte, hogy garanciákat akarnak, hogy a kárpátaljai magyarok használhatják a magyar nyelvet az iskolákban vagy épp az adminisztrációban. Egyelőre szakértői szinten zajlanak tárgyalások. „Nagyon biztatóak a tárgyalások technikai szinten” – mondta Magyar, több tárgyalási forduló is volt, remélem, hogy le tudják zárni a 11 pontos javaslatcsomagot, Ukrajna pedig átülteti a megegyezést a jogszabályaiba.

    Utána létrejöhet egy hivatalos találkozó az ukrán és a magyar külügyminiszter között, Magyar pedig utána szívesen találkozik Volodimir Zelenszkijjel is valahol Ukrajnában, „lehetőleg Kárpátalján, ahol a magyar kisebbség él, egy magyarlakta településen”. „Itt az ideje új fejezetet nyitni a magyar–ukrán kapcsolatokban” – jelentette ki. Minden szomszédunkkal jó kapcsolatban akarunk lenni, másokkal is vannak vitás pontok mondta, és

    bejelentette, hogy június 23-án lesz a V4-ek találkozója Budapesten.

    Von der Leyen is megerősítette, hogy semmilyen kapcsolat nincs az uniós alapok felszabadítása és Ukrajna uniós csatlakozása között. „Ez egy érdemalapú folyamat”, szerinte Ukrajna és Moldova megfelel minden feltételnek, hogy megnyissák az első tárgyalási fejezetet. Szerinte megcsinálták a szükséges reformokat, és nincs ok a folyamat elhalasztására. De azt mondta, hogy erről majd a június 18-19-i Európai Tanács ülésén fognak tárgyalni.

    Magyar beszélt Sulyok Tamásról is, aki megszólalt az EU-források ügyében. „Érdekes módon 3-4 évig nem szólalt meg az elnök úr” a témában. „Van azért egy humora a leköszönő elnök úrnak”, elkezdte félteni a jogállamot és a demokráciát, miközben semmi baja nem volt ezzel Orbán Viktor kormánya alatt. „Most, amikor a saját pozícióját félti”, akkor szerinte „kényes lett az ügyvéd úr, és elrohant a Velencei Bizottsághoz”, majd ismét a lemondását követelte.

    A megállapodással sem áll meg a munka

    Magyar Péter szerda este jelentette be, hogy másnap Brüsszelbe utazik, ahol Mark Rutte NATO-főtitkárral és Bart De Wever belga miniszterelnökkel, pénteken pedig az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel tárgyal. A miniszterelnök korábban azt mondta, hogy a 25-i héten, majd a Telexnek azt, hogy várhatóan csütörtökön egyeztetnek az uniós testület vezetőjével, és akkor aláírnak egy politikai megállapodást az uniós támogatásokról aznapra. Az Európai Bizottság szóvivői viszont kedden, a magyar kormányéi pedig még szerdán sem erősítették meg a találkozó időpontját. Előbbiek a pénteket vagy akár a jövő hetet sem zárták ki, végül a pénteket jelentették be. A Politico szerdai cikke szerint a csúszás mögött az állhatott, hogy az Európai Bizottság előbb a helyreállítási terv módosítását szerette volna látni, de ezt pénteken nem adták be, várhatóan a jövő héten nyújtja be a kormány.

    Ahogy azt a miniszterelnök hétfőn is elmondta a Telexnek, a megállapodás nem jelenti, hogy megáll majd a munka. „Ez egy politikai megállapodás, az ördög a részletekben rejlik, és itt tényleg mindennek klappolnia kell.”

  • Nyugdíj kiszámítása: így derül ki, mennyi pénzre számíthatsz időskorodban (Kalkulátor)

    Nyugdíj kiszámítása: így derül ki, mennyi pénzre számíthatsz időskorodban (Kalkulátor)

    A nyugdíj kiszámítása sokkal összetettebb, mint elsőre gondolnánk. Nem csak az számít, hogy valaki hány évet dolgozott, hanem az is, milyen összegre volt bejelentve, mennyi szolgálati időt szerzett, és hogyan alakulnak a kereseti adatai a nyugdíjba vonulás előtt.

    Nyugdíj hírek

    A magyar nyugdíjszámítás alapvetően két fő tényezőre épül: a megszerzett szolgálati időre és az aktív évek alatt elért, nyugdíjjárulék-alapot képező keresetekre. A pontos összeg meghatározásához sok részletes adat szükséges, ezért a hivatalos nyugdíjmegállapítás mindig egyedi számítás alapján történik.

    Mi alapján számolják ki a nyugdíjat?

    A várható nyugdíj összegét elsősorban az határozza meg, hogy valaki mennyi ideig dolgozott bejelentve, és ezalatt milyen keresete volt. Minél hosszabb a szolgálati idő és minél magasabb volt a bejelentett bér, annál kedvezőbb lehet a nyugdíj összege.

    Fontos azonban, hogy nem a „kézbe kapott” fizetés számít, hanem az a kereset, amely hivatalosan is szerepel a nyugdíjhoz kapcsolódó nyilvántartásokban. Ezért különösen hátrányos lehet, ha valaki hosszú éveken át részmunkaidőre, minimálbérre vagy alacsonyabb összegre volt bejelentve.

    Mi az a szolgálati idő?

    A szolgálati idő az egyik legfontosabb adat a nyugdíj kiszámításánál. Ide tartoznak azok az időszakok, amikor valaki dolgozott, és utána megfizették a szükséges járulékokat.

    Nem mindegy azonban, hogy valakinek 20, 30, 40 vagy akár ennél is több év szolgálati ideje van. A nyugdíj összege jelentősen eltérhet attól függően, hogy hány elismert éve gyűlt össze.

    Miért számít annyit a bejelentett bér?

    Sokan csak későn döbbennek rá, hogy a nyugdíj szempontjából nem az számít, mennyit kerestek valójában, hanem az, mennyi volt a hivatalosan bejelentett keresetük. Ha valaki például évekig „borítékos” fizetést kapott, vagy csak minimálbérre volt bejelentve, az később alacsonyabb nyugdíjat eredményezhet.

    Ez különösen a vállalkozóknál, katásoknál és részmunkaidős dolgozóknál lehet fontos kérdés. A ROAR nyugdíjbiztosítási oldalán is kiemelik, hogy sok magyar dolgozónál probléma, ha valaki 8 órát dolgozik, de csak 4 órára van bejelentve.

    Mi az a valorizáció?

    A nyugdíjszámítás során a korábbi évek kereseteit nem egyszerűen összeadják, hanem úgynevezett valorizációval átszámítják. Ez azt jelenti, hogy a régebbi kereseteket a jelenlegi bérszintekhez igazítják.

    Erre azért van szükség, mert egy 20-30 évvel ezelőtti fizetés összege önmagában ma már nem lenne összehasonlítható a mostani bérekkel. A valorizáció tehát azt szolgálja, hogy a korábbi keresetek reálisabb értéken kerüljenek be a nyugdíjszámításba.

    Lehet pontosan előre kiszámolni a nyugdíjat?

    A várható nyugdíj pontos kiszámítása nehéz, mert sok részletes adat kell hozzá. Szükség lehet az évenkénti keresetekre, a szolgálati időre, a járulékfizetési adatokra és a nyugdíjba vonulás időpontjára is.

    Léteznek gyors nyugdíjkalkulátorok, amelyek néhány adat alapján becslést adnak, de ezek inkább tájékoztató jellegűek. A részletesebb kalkuláció akár hosszabb adatbevitelt is igényelhet, mert a pontosabb számításhoz sok év kereseti adatait kell figyelembe venni.

    Miért érdemes időben utánanézni?

    A nyugdíj kiszámítása nem csak azoknak fontos, akik már közel vannak a nyugdíjkorhatárhoz. Minél korábban látja valaki, hogy várhatóan mekkora ellátásra számíthat, annál könnyebb időben dönteni a megtakarításról, nyugdíjbiztosításról vagy más öngondoskodási formáról.

    A ROAR oldalán is hangsúlyozzák, hogy a nyugdíjcélú megtakarítást minél korábban érdemes elkezdeni, mert hosszabb idő alatt kisebb havi összegből is komolyabb tartalék építhető fel.

    Mire figyelj, ha szeretnéd megbecsülni a nyugdíjadat?

    A nyugdíj várható összegének becsléséhez érdemes átnézni:

    • hány év szolgálati időd van,
    • milyen keresetek után fizettél járulékot,
    • volt-e részmunkaidős vagy alacsony bejelentésű időszakod,
    • vállalkozóként milyen járulékalap után fizettél,
    • mikor tervezel nyugdíjba menni.

    Ezek együtt adják meg azt az alapot, amelyből a várható nyugdíj nagyjából megbecsülhető.

    Összegzés

    A nyugdíj kiszámítása nem egyetlen egyszerű képletből áll. A végső összeg függ a szolgálati időtől, a bejelentett keresettől, a valorizációtól és attól is, hogy valaki mikor vonul nyugdíjba.

    A legfontosabb tanulság, hogy a nyugdíjra nem érdemes az utolsó pillanatban gondolni. Aki időben ellenőrzi a szolgálati idejét és a bejelentett kereseteit, sokkal tudatosabban készülhet fel az időskori évekre.

  • Magyarország nem küld fegyvereket és harci eszközöket a háborúba!

    Magyarország nem küld fegyvereket és harci eszközöket a háborúba!

    „Elmondtam a főtitkár úrnak, hogy Magyarország nem küld sem fegyvereket, sem harci eszközöket az orosz-ukrán háborúba” – írta Magyar Péter a Facebook-oldalán, miután Mark Rutte NATO-főtitkárral egyeztetett Brüsszelben.

    A magyar miniszterelnök szerint Ruttéval egyetértettek abban, hogy a magyar honvédek kiváló munkát végeznek a NATO koszovói békefenntartó missziója keretében, és közölte, Magyarország ismét megbízható partnere lesz a világ legerősebb katonai-védelmi szövetségének.

    Arról is beszámolt a magyar kormányfő, hogy Rutte tájékoztatta őt a Hormuzi-szorosnál kialakult nemzetközi konfliktus részleteiről és a július 7-8-i ankarai NATO-csúcs előkészületeiről. Utóbbiról Rutte azt mondta, a csúcsértekezleten a szövetségesek arra fognak összpontosítani, hogy a tavaly tett hágai kötelezettségvállalásokat kézzelfogható eredményekre váltsák, növeljék a védelmi beruházásokat, fokozzák a védelmi termelést és fenntartsák Ukrajna támogatását – idézte a NATO közleményét az MTI.

    Mark Rutte az X-en azt írta, Magyarország 27 éve értékes hozzájárulást nyújt a NATO-hoz azzal, hogy vezeti az egyik előretolt szárazföldi haderőt, otthont ad a Többnemzeti Hadosztály Központja főparancsnokságának Székesfehérváron, és támogatja a stabilitást a Nyugat-Balkánon.

    Magyar Péter csütörtökön utazott Brüsszelbe, ahol Bart De Wever belga miniszterelnökkel és Mark Rutte NATO-főtitkárral tárgyalt, pénteken pedig az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel egyeztet majd. A magyar miniszterelnök azt mondta a Telexnek, hogy várhatóan csütörtökön egyeztetnek az uniós testület vezetőjével, és akkor aláírnak egy politikai megállapodást az uniós támogatásokról, nyilván a másik két találkozót is okkal tették aznapra. Az Európai Bizottság szóvivői kedden, a magyar kormányéi pedig még szerdán sem erősítették meg a találkozó időpontját, végül a pénteket jelentették be hivatalosan.

  • Elkapták: Ittasan vezetett a Tisza 25 éves politikusa!

    Elkapták: Ittasan vezetett a Tisza 25 éves politikusa!

    Varga Lőrinc Mihály tiszás képviselő ellen ittas vezetés miatt folyik eljárás, jelezte ő maga a Facebookon. A Tisza 25 éves országgyűlési képviselője azt írta:

    másfél éve egy baráti találkozó utáni reggelen egy rutinellenőrzés során alkoholt mutatott ki a szervezetemben a szonda. Hibáztam, a felelősségemet teljes mértékben elismerem.

    A Tisza országos listáján 33. helyen bejutó politikus azt írta, meg fogja szavazni a saját mentelmi jogának kiadását.

    A törvény mindenkire vonatkozik: állok a felelősségre vonás elé. Vállalom a jogi következményeket

    – fogalmazott Varga.

    A képviselő korábban az ELTE jogi karára járt, a családi agrárvállalkozás mellett középiskolai tanárként és önkormányzati képviselőként is tevékenykedett. Varga agrárszakértőként került közel a Tiszához, később a Tisza Párt dél-dunántúli koordinátora lett.