Címke: Ingatlan bérbeadás

  • Ingatlan árak alakulása 2027: mire számíthatnak a lakásvásárlók és az eladók?

    Ingatlan árak alakulása 2027: mire számíthatnak a lakásvásárlók és az eladók?

    Ingatlan árak alakulása 2027: mire számíthatnak a lakásvásárlók és az eladók?

    Az ingatlanpiac az elmúlt években jelentős változásokon ment keresztül. A gyors áremelkedést követően 2026-ban már több elemzés is a piac kiegyensúlyozódására és az áremelkedés ütemének lassulására utalt. A 2027-es év egyik legfontosabb kérdése, hogy folytatódik-e a drágulás, vagy inkább stabilizálódnak a lakásárak.

    Ingatlanok, árak és infók

    Mi befolyásolja az ingatlanárakat?

    A lakásárak alakulását egyszerre több gazdasági tényező határozza meg:

    Ha ezek közül több is kedvezően alakul, az élénkítheti a keresletet, ami ismét áremelkedéshez vezethet. Ha viszont gyengül a kereslet vagy nő a kínálat, az lassíthatja az árak növekedését.

    Lassulhat az áremelkedés

    A KSH adatai alapján 2026 első negyedévében a lakásárak negyedéves összevetésben mérséklődtek, miközben az éves drágulás üteme is jelentősen lassult. Ez arra utal, hogy a korábbi rendkívül gyors áremelkedés után kiegyensúlyozottabb piac alakulhat ki.

    Ez azonban nem feltétlenül jelent országos árcsökkenést. Egyes térségekben továbbra is erős lehet a kereslet, míg más régiókban nagyobb alkulehetőség alakulhat ki.

    Az Otthon Start Program is hatással lehet a piacra

    Az első lakást vásárlók számára elérhető kedvezményes hitelkonstrukciók továbbra is jelentős szerepet játszhatnak az ingatlanpiacon.

    A kedvezményes kamatozású lakáshitelek:

    • növelhetik a vásárlási kedvet;
    • javíthatják a fiatalok lakáshoz jutási esélyeit;
    • élénkíthetik a használt és új lakások piacát.

    A támogatások ugyanakkor egyes területeken az árak emelkedését is ösztönözhetik, különösen ott, ahol korlátozott az eladó ingatlanok száma.

    A hitelkamatok is kulcsszerepet játszanak

    Az ingatlanpiac egyik legfontosabb mozgatórugója a finanszírozás.

    Ha:

    • csökkennek a lakáshitelek kamatai;
    • javul a hitelfelvevők jövedelmi helyzete;
    • kedvezőbb banki ajánlatok jelennek meg,

    akkor többen dönthetnek lakásvásárlás mellett.

    Magasabb kamatkörnyezetben viszont sok vevő kivárhat, ami mérsékelheti a keresletet.

    Budapest és a vidék között továbbra is nagy lehet a különbség

    A fővárosi és a vidéki ingatlanpiac gyakran eltérően mozog.

    Budapesten elsősorban:

    • az új építésű lakások kínálata,
    • a befektetői kereslet,
    • valamint a belvárosi elhelyezkedés

    határozza meg az árakat.

    A kisebb városokban és községekben ezzel szemben inkább a helyi munkaerőpiac, a népesség alakulása és az adott térség gazdasági helyzete befolyásolja az ingatlanok értékét.

    Érdemes várni 2027-ben?

    Erre nincs mindenki számára egyforma válasz.

    Aki saját célra vásárol ingatlant, annak nem feltétlenül érdemes kizárólag az árak esetleges változására várnia. Sok esetben a megfelelő ingatlan megtalálása, a kedvező hitelkonstrukció és a stabil családi pénzügyi helyzet fontosabb szempont lehet, mint néhány százalékos árváltozás.

    Befektetési célú vásárlás esetén ugyanakkor érdemes figyelemmel kísérni:

    • a lakásárak alakulását;
    • a hitelkamatokat;
    • az albérletpiacot;
    • valamint az új állami támogatásokat.

    Mire figyeljenek az eladók?

    Az elmúlt évek rendkívül gyors drágulása után a vevők egyre tudatosabbak.

    Érdemes:

    • reális árat meghatározni;
    • jó minőségű fotókat készíteni;
    • rendezett dokumentációval hirdetni az ingatlant;
    • figyelembe venni a környék aktuális piaci árait.

    A megfelelően beárazott ingatlanok továbbra is gyorsabban találhatnak vevőre.

    Az ingatlan árak alakulása 2027-ben várhatóan továbbra is számos gazdasági tényezőtől függ majd. Az elemzések alapján a korábbi évekhez képest mérsékeltebb árnövekedésre vagy egy kiegyensúlyozottabb piacra lehet számítani, miközben a hitelkamatok, az állami támogatások és a kereslet továbbra is jelentősen befolyásolják a lakáspiacot. A végleges irányt azonban a gazdasági folyamatok és a lakáspiac alakulása határozza meg.

    Hírkereső – friss hírek percről percre

  • Albérlet árak 2026 – Havi albérleti díjak jellemzően 200–400 ezer forint között mozognak!

    Albérlet árak 2026 – Havi albérleti díjak jellemzően 200–400 ezer forint között mozognak!

    A felsőoktatási ponthatárok kihirdetésével több ezer családban nemcsak az dől el, hogy a gyerek melyik egyetemre jutott be, hanem az is, hogy a következő években mekkora anyagi terhet kell vállalniuk. A lakásárak és az albérleti díjak ugyanis az elmúlt években olyan mértékben emelkedtek, hogy a továbbtanulás ma már sokak számára egy több tíz millió forintos pénzügyi döntéssel is felér. Az MBH Elemzési Centrum, az MBH Jelzálogbank, az Otthon Centrum és a Fundamenta szakértői azt vizsgálták, hogy ilyen piaci környezetben mikor éri meg lakást venni, mikor célszerű inkább bérelni, és mire számíthatnak azok a családok, amelyeknek most kell meghozniuk ezt a döntést.

    Albérlet költség kalkulátor

    Van egy pillanat minden nyáron, amikor a Balaton-parton pihenő édesapák tekintete elszakad a víztükörről, a gyöngyöző korsó sörükről, és egészen máshová réved. A gyerek még a felvételi ponthatárokat böngészi, majd néhány perccel később örömittasan kiált bele a telefonba, hogy felvették. A szülők fejében azonban már zakatolnak a számok. Mert mire az első pezsgősdugó kipukkan, addigra sok családban már az a valódi kérdés, hogyan lett egy egyetemi felvételiből egy több tíz millió forintos döntés. A piac közben rezzenéstelen arccal teszi a dolgát, mintha a garzonok árának néhány év alatti megduplázódása teljesen természetes volna.

    Mert az elmúlt öt évben az egyetemvárosok ingatlanárai meredeken emelkedtek, Budapesten pedig ma már az 1,2–1,6 millió forintos négyzetméterár sem számít kivételesnek. Eközben a havi albérleti díjak jellemzően 200–300 ezer forint között mozognak, vagyis a felsőoktatásba készülő fiatalok lakhatása sok család számára már nem egyszerű pénzügyi, hanem komoly stratégiai kérdés. „Vajon hosszú távon jobban megéri bérelni vagy inkább saját lakást vásárolni?” – alighanem kevés mondat képes olyan biztosan elrontani egy apuka balatoni délutánját, mint amikor a feleség ezt felveti a napágyon fekvő férjnek.

    Felvételi után jön a lakáspiaci valóság

    Na, erre a dilemmára keresték a választ az Ingatlan 360 sajtóeseményén is, ahol az MBH Elemzési Centrum, az MBH Jelzálogbank, az Otthon Centrum és a Fundamenta szakértői értékelték a lakáspiac aktuális folyamatait. Bár a piac növekedési üteme lassulni látszik, az egyetemvárosok továbbra is az ország legforróbb ingatlanpiacai közé tartoznak: a kereslet erős, az árak magasak, és minden jel arra utal, hogy a lakhatás kérdése a következő években sem lesz könnyebben megválaszolható.

    Rossz hírünk van, kedves szülők, hiába sikerült a felvételi, a neheze csak most jön. Az elmúlt évtizedben ugyanis a magyar lakásárak olyan ütemben emelkedtek, amire Európában alig akad példa, 2015 óta csaknem négyszeresükre nőttek, miközben az Európai Unióban átlagosan mindössze 65 százalékos drágulást mértek. Bár a szakértők szerint a féktelen áremelkedés időszaka lassan véget érhet, ebből még korai lenne arra következtetni, hogy a lakásvásárlás vagy az albérlet hirtelen megfizethetőbbé válik. Itt fontos kiemelni,

    az MNB legfrissebb lakásárindexe szerint 2026 második negyedévében minden településtípuson mérséklődtek a lakásárak.

    Olcsó albérlet Budapesten magánszemélytől:

    Viszont ettől még Horti Flóra, az MBH Elemzési Centrum szenior ágazati elemzője szerint 2026-ban országosan még mindig 8–13 százalék közötti lakásár-emelkedés várható. Ezzel párhuzamosan ugyan élénkül a lakásépítés – az építési engedélyek száma egyetlen év alatt 64 százalékkal nőtt, Budapesten pedig tízéves csúcsra emelkedett az új lakások kínálata –, de ez egyelőre nem jelenti azt, hogy az ingatlanok hirtelen megfizethetőbbé válnának. Inkább azt, hogy a piac újabb sebességbe kapcsol, csak ezúttal valamivel kisebb fordulatszámon.

    Egyébként 2026 első negyedévében tízéves csúcsra emelkedett az új lakások kínálata Budapesten. Az elemzők az idei évben mintegy 15 ezer új lakás átadásával számolnak, 2027-re pedig ez a szám akár a 20 ezret is elérheti. A finanszírozási oldalon sem várnak lassulást, az MBH Bank szakértői szerint az Otthon Start program keretében idén mintegy 1800 milliárd forintnyi új hitel kerülhet kihelyezésre, ami hozzávetőleg 50 ezer új szerződést jelenthet. Mindez a teljes lakáshitelpiacon 25–28 százalékos bővülést vetít előre.

    Már nem csak Budapest drága

    „Annyi baj legyen, az én gyerekemet úgyis vidéki egyetemre vették fel” – sóhajthatna fel megkönnyebbülten a Balaton-parton napozó apuka, és már nyúlna is a söréért, de aki abban bízott, hogy az elszállt árak csak budapesti probléma, annak a számok kijózanodást tartogatnak. A nyitó előadást követő kerekasztal-beszélgetés egyik legfontosabb megállapítása éppen az volt, hogy az egyetemvárosok továbbra is a magyar ingatlanpiac legforróbb pontjai közé tartoznak.

    Az MBH Index elemzése szerint az elmúlt tíz évben szinte példátlan drágulás söpört végig ezeken a városrészeken. Bár a rekorder a budapesti Magdolnanegyed lett, ahol 2015 és 2025 között több mint ötszörösükre emelkedtek a lakásárak, vagyis 404 százalékos növekedést mértek, a Belvárosban sem sokkal visszafogottabb a kép, a Palotanegyedben 312, míg Külső-Erzsébetvárosban 307 százalékos áremelkedést regisztráltak, de a vidéki egyetemi városok sem maradtak le a versenyben.

    Egyetlen év alatt Pécsen 28 százalékkal, Miskolcon közel 20 százalékkal, Debrecenben pedig 19 százalékkal emelkedtek a lakásárak. Debrecen ezzel már a legdrágább vidéki egyetemvárossá vált, ahol az átlagos négyzetméterár megközelíti a 946 ezer forintot. Győrben átlagosan 850 ezer, Szegeden pedig 824 ezer forintot kérnek egy négyzetméterért. Az üzenet világos: aki azt gondolta, hogy a fővárost elhagyva olcsóbb lesz egyetemistának lakást találni, annak ma már egyre kevesebb város kínál valódi menekülőutat.

    A nagy matek: lakáshitel vagy albérlet?

    Persze a nagy kérdés továbbra sem az, hogy drága-e lakást venni – mert az –, hanem az, hogy hosszú távon még így is jobban megéri-e, mint évekig albérletet fizetni. Erre azonban nincs minden családra érvényes válasz. Molnár Zsolt, az MBH Jelzálogbank területvezetője szerint piaci hitelből finanszírozott lakásvásárlás esetén a bérléssel szembeni előny sok helyen csak hosszú, akár tíz évet meghaladó időtávon jelentkezik. Ha azonban a család kedvezményes hitelhez jut, és a lakást a későbbiekben részben ki is tudja adni, a megtérülési idő akár jelentősen csökkenhet. 

    Éppen ezért a matematikán túl a családok hosszú távú tervei döntik el, hogy a vásárlás valóban jó befektetés lesz-e, vagy az albérlet marad a racionálisabb választás.

    Vagyis, kedves Balatonon pihenő apukák, a következő korty előtt érdemes azt is eldönteni, hogy hosszú távon hol fog lakni majd a gyerek addig. És ha valaki még mindig abban reménykedik, hogy majd az albérlet jelent olcsó menekülőutat, annak sincs igazán jó hírünk. Bár az Otthon Start program indulása érezhetően visszafogta a bérlakáspiacot, ahogy azt már részben érintettük, az egyetemek közvetlen közelében ez alig látszik az árakon. De nézzük a konkrét számokat!

    Budapesten ma egy átlagos egyetemi albérletért havonta 205–304 ezer forintot kérnek. A legkedvezőbbnek számító VIII. kerületben is 205 ezer forint körül mozognak a bérleti díjak, míg a XI. kerületben már átlagosan 304 ezer forinttal kell számolni. Debrecenben egy átlagos albérlet havi díja már eléri a 200 ezer forintot, Szegeden és Pécsen pedig nagyjából 150 ezer forint körül alakul. Tehát mire egy hallgató lediplomázik, a család könnyen több millió forintot hagyhat ott kizárólag lakbérre.

    A drágulás mögött ráadásul nem szezonális hatások állnak. Az egyetemvárosok mára jóval többet jelentenek néhány előadóteremnél és kollégiumnál: egyre inkább olyan gazdasági központokká válnak, amelyek egész évben vonzzák a munkavállalókat, a befektetőket és a diákokat is. Vagyis a kereslet nem feltétlenül szeptemberben kezdődik, és nem is a vizsgaidőszakkal ér véget.

    Repedések a forró albérletpiacon

    Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője szerint a ponthatárok kihirdetését követően idén is felpöröghet az albérletpiac. Mint fogalmazott, a nagy egyetemvárosok tartós foglalkoztatási és gazdasági központokká váltak, ami folyamatos keresletet biztosít a lakás- és bérlakáspiacon. A szakember arra is figyelmeztetett, hogy a nyári hónapokban az egyetemvárosokban további 1–5 százalékos bérletidíj-emelkedés sem lenne meglepő.

    Vagyis aki abban bízik, hogy a ponthatárok kihirdetése után még ráér körülnézni a piacon, könnyen szembesülhet azzal, hogy mire meghozza a döntést, a kiszemelt lakásért már többet kell fizetnie.

    Van azonban egy apró repedés ezen a túlfűtöttnek tűnő piacon. Miközben az árak továbbra is magasak, a kereslet már nem nő ugyanazzal a lendülettel, és ez lassan az albérletpiacon is érezhetővé válik. Az MNB felmérése szerint Budapesten és a vidéki városokban 2026 második negyedévében 0,6 százalékkal mérséklődtek a lakásárak, a községekben 2,8 százalékos árcsökkenés volt megfigyelhető.

    Debrecenben, Szegeden és Miskolcon is egyre több kiadó lakás jelenik meg a piacon, ami azt jelenti, hogy a várható bérletidíj-emelkedés ellenére a bérlés sok család számára továbbra is kedvezőbb megoldás lehet, mint az azonnali vásárlás.

    Albérleti hírek, tudástár

    Csakhogy a számok mögött egy másik, jóval makacsabb valóság is kirajzolódik. A Fundamenta Z generációs kutatása szerint a fiatalok 77 százaléka saját otthonra vágyik, miközben 56 százalékuk úgy érzi, erre jelenleg nincs reális esélye. A szakértők szerint ezért a felvételi értesítő ma már nem csupán egy új életszakasz kezdetét jelenti, hanem az első komoly pénzügyi vizsgát is. Miközben a legtöbb család még a kollégiumi férőhelyet vagy az albérletet próbálja megoldani, valójában már olyan döntések születnek, amelyek évekre, akár évtizedekre is meghatározhatják a fiatalok anyagi mozgásterét.

    Albérlet árak Budapesten 2026

    Kiadó Lakás Budapest VI. kerület Westend környékén

    Kiadó lakás Budapest VIII. kerület: Bérleti díj: 290 000 Ft

    Kiadó tégla lakás – Budapest XIV. kerület, Ilka utca környéke!

    Kiadó családi ház – Budapest III. kerületben! 90 m2 – 4 szoba!

  • Kiadó Lakás Budapest VI. kerület Westend környékén

    Kiadó Lakás Budapest VI. kerület Westend környékén

    A VI. kerületben, a Csengery utcában, egy 6. emeleti, NAPPALI + 2 HÁLÓSZOBÁS, 56 m2-es, ÚJÉPÍTÉSŰ lakás kiadó. A lakás BÚTOROZOTT és GÉPESÍTETT, KLIMATIZÁLT.

    PARKOLÁS: a lakáshoz teremgarázs is tartozik, mely igény szerint bérelheti: 55.000,-Ft/hó. A közös költség 20.500,-Ft, a rezsi fogyasztásfüggő.

    Kiadó lakás BP 14 kerületben, részletek >>

    A lakás minimum 1 évre, 2 havi kaucióval és az első havi bérleti díjjal AZONNAL költözhető. Ez az elegáns, magas minőségben kialakított ingatlan azok számára kiadó, akik értékelik a kifinomult környezetet, kényelmet és prémium életérzést. Olyan megbízható és igényes bérlőket keresek, akik hosszú távon megbecsülik az ingatlan értékeit, és akik számára ez az ingatlan egy tökéletes választás – Részletek

  • Kiadó tégla lakás – Budapest XIV. kerület, Ilka utca környéke!

    Kiadó tégla lakás – Budapest XIV. kerület, Ilka utca környéke!

    Kiadó tégla lakás – Budapest XIV. kerület.

    55nm – Ár havonta 280 000 Ft+rezsi!

    Tulajdonostól! Kiadó Budapest XIV. kerület, Ilka utca 3. szám alatt egy 36 lakásos, új építésű társasház belső udvarára néző, 3. emeleti, világos, csöndes, erkélyes lakása. Az albérlet 2026. augusztus 1-től birtokba vehető, költözhető.

    Helyiségek:
    A lakás egy nagy nappali-konyha-étkezőből, egy kb. 13m2-es hálóból, külön fürdőszobából és külön wc helyiségből áll, melyek mindegyikét egy közlekedő folyosóról lehet megközelíteni (lásd alaprajz).

    Felszereltség:
    A nappaliban és a hálóban külön-külön klíma van beépítve, továbbá mindkét helyiségben redőny is található. Konyhában beépített gépek, és hűtőszekrény van, a fürdőben mosógép. A közművek fogyasztását egyedi mérőórák biztosítják, a társasházban lift szolgálja az ott lakók kényelmét.

    Bútorok:
    A nappaliba egy nagy kanapé és tv állvány, a konyhába gépesített konyhabútor és étkezőasztal került, a hálóban gardróbszekrény és ágykeret az előtérben pedig egy ruhásszekrény található.

    Elhelyezkedés:
    A környék infrastrukturálisan jól ellátott, autóval és tömegközlekedéssel könnyen megközelíthető, a metró 10 perc séta, az Arena Pláza, a Városliget, a Hungária-körút irodaházai, stb. is gyorsan elérhetők. Étterem és SPAR áruház pár perc sétára található.

    Park:
    A társasház egy kb. 1.200m2-es (!) saját belső kerttel rendelkezik, kis járdával, padokkal, melyet csak a lakók használnak (e parkosítás jelenleg folyamatban van)

    Kaució:
    A kaució összege 2 havi bérleti díj.

    Egyéb:
    A lakás teljes körű vagyonbiztosítással rendelkezik, melynek értéke benne van a bérleti díjban.

    A lakást komoly szándékú bérlők részére szeretnénk kiadni, akik hosszú távon (min. 1év) gondolkodnak, és vigyáznak az ingatlan állapotára.

    A bérleti díjakról havi rendszerességgel számlát állítunk ki, melyet igény esetén vállalkozások / munkaadók költségként elszámolhatnak. Részletek és Albérlet kalkulátor itt

  • Albérlet adózás 2026–2027 – lakáskiadás utáni adózás egyszerűen

    Albérlet adózás 2026–2027 – lakáskiadás utáni adózás egyszerűen

    Albérlet adózás 2026–2027

    Egyre többen adnak bérbe lakást vagy családi házat, ezért gyakori kérdés, hogy milyen adózási szabályok vonatkoznak a bérleti díjból származó bevételre. A lakáskiadásból származó jövedelem után a legtöbb esetben személyi jövedelemadót (SZJA) kell fizetni, ugyanakkor bizonyos költségek elszámolhatók, amelyek csökkenthetik az adóalapot. A részletes szabályokat a NAV tájékoztatói ismertetik.

    Kell adót fizetni a lakás bérbeadása után?

    Igen. Ha magánszemélyként adja bérbe ingatlanát, a bérleti díjból származó jövedelem adóköteles. Az adó alapja azonban nem minden esetben a teljes bevétel, mivel a jogszabály lehetőséget biztosít a felmerült, igazolt költségek elszámolására vagy – meghatározott feltételek mellett – a 10 százalékos költséghányad alkalmazására.

    Mekkora az adó mértéke?

    A lakás bérbeadásából származó jövedelem után 15 százalék személyi jövedelemadót (SZJA) kell fizetni. Az adót a jövedelem után kell megállapítani, nem automatikusan a teljes bérleti díj után.

    Milyen költségek számolhatók el?

    A NAV szabályai szerint többek között az alábbi, igazolt kiadások csökkenthetik az adóalapot:

    • felújítási és karbantartási költségek,
    • közvetítői díjak,
    • hirdetési költségek,
    • biztosítás,
    • értékcsökkenési leírás (meghatározott feltételekkel),
    • egyéb, a bérbeadással közvetlenül összefüggő kiadások.

    A költségek elszámolásához számlák és bizonylatok megőrzése szükséges.

    Egyszerű példa az adózásra

    Tegyük fel, hogy egy lakást havi 250 000 forintért adnak bérbe.

    Éves bevétel:

    3 000 000 forint

    Ha az igazolt költségek összege 400 000 forint, akkor:

    • bevétel: 3 000 000 Ft
    • elszámolható költség: 400 000 Ft
    • adóalap: 2 600 000 Ft
    • fizetendő SZJA (15%): 390 000 forint

    A pontos fizetendő adó természetesen minden esetben az egyedi körülményektől függ.

    Mikor kell bevallani?

    A lakáskiadásból származó jövedelmet az éves személyijövedelemadó-bevallásban kell szerepeltetni. A NAV minden évben elkészíti az adóbevallási tervezetet, azonban a bérbeadásból származó adatokat szükség esetén a magánszemélynek kell kiegészítenie vagy javítania.

    Mire figyeljen a bérbeadó?

    A későbbi viták és adózási problémák elkerülése érdekében érdemes:

    • írásos bérleti szerződést kötni,
    • nyilvántartani a befolyt bérleti díjakat,
    • minden költségről számlát megőrizni,
    • szükség esetén adószakértő segítségét kérni.

    A szabályos adminisztráció nemcsak az adózás miatt fontos, hanem a bérbeadó és a bérlő jogbiztonságát is növeli.

    2027-ben változhatnak a szabályok?

    Az adójogszabályok időről időre módosulhatnak, ezért lakáskiadás előtt mindig érdemes ellenőrizni a NAV aktuális tájékoztatóit. A cikkben szereplő információk a 2026–2027-ben ismert szabályokon alapulnak.

    Összegzés

    A lakás bérbeadása továbbra is népszerű befektetési forma, azonban a bérleti díjból származó jövedelem után adófizetési kötelezettség keletkezhet. A megfelelő költségelszámolással csökkenthető az adóalap, ezért célszerű minden bizonylatot megőrizni és az éves SZJA-bevallást pontosan kitölteni.

    Gyakran ismételt kérdések

    Kell adót fizetni albérlet kiadása után?

    Igen. A bérbeadásból származó jövedelem után általában 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni.

    A teljes bérleti díj után kell adózni?

    Nem feltétlenül. Az adó alapja csökkenthető az elszámolható költségekkel vagy a jogszabályban meghatározott költséghányad alkalmazásával.

    Mikor kell bevallani a lakáskiadásból származó jövedelmet?

    Az éves SZJA-bevallásban kell feltüntetni.

    Elszámolható a felújítás költsége?

    Bizonyos feltételek mellett igen, ha a kiadás megfelel a NAV szabályainak és megfelelő bizonylatokkal igazolható.

    🏠 További albérletes tartalmak

    Ha albérletet keresel vagy lakásbérlés előtt állsz, ezeket az útmutatókat is érdemes elolvasni:

  • Kiadó lakás Budapest VIII. kerület: Bérleti díj: 290 000 Ft / hónap + rezsi!

    Kiadó lakás Budapest VIII. kerület: Bérleti díj: 290 000 Ft / hónap + rezsi!

    KIADÓ MODERN, 2 SZOBÁS LAKÁS ERKÉLLYEL A CORVIN SÉTÁNYON

    Világos, modern és teljesen felszerelt lakás kiadó Budapest VIII. kerületének egyik legkedveltebb részén, a Corvin sétány szívében, a Corvin sétány 3. szám alatt található Cordia Park Residence lakóparkban.

    Albérlet hírek, árak és fontos tudnivalók!

    A 45 m²-es lakás amerikai konyhás nappalival, külön hálószobával és 8 m²-es erkéllyel rendelkezik. A liftes társasház 8. emeletén helyezkedik el, teljesen bútorozott és gépesített állapotban kiadó. Az ablakok és az erkély a csendes belső kertre néznek, ugyanakkor részleges kilátást biztosítanak a hangulatos Corvin sétányra is.

    A nappali és a konyha egy légtérben található, kényelmes kanapéval, étkezőasztallal és okos TV-vel felszerelve. A különálló hálószobában franciaágy, éjjeliszekrény és tágas ruhatároló található.

    A modern konyha minden szükséges háztartási géppel rendelkezik: elektromos főzőlap, sütő, szagelszívó, mikrohullámú sütő, hűtőszekrény, mosogatógép, vízforraló és kenyérpirító. A lakásban vasaló és porszívó is rendelkezésre áll. A fürdőszobában fürdőkád és mosógép található.

    Az egész éves komfortot hűtő-fűtő klíma biztosítja, az ablakokra pedig lehúzható napellenzők kerültek felszerelésre.

    A társasház rendezett és jól karbantartott, a lakóközösség csendes. A környék infrastruktúrája kiváló: a Corvin Plaza, mozi, fitneszterem, éttermek, kávézók és üzletek néhány perc sétával elérhetők. A tömegközlekedés szintén kiváló, a 4–6-os villamos, az M3-as metró, valamint több busz- és trolijárat a közelben található.

    Bérleti díj: 290 000 Ft / 800 EUR havonta + rezsi
    Rezsi és közös költség: várhatóan kb. 30 000 Ft/hó
    Opcionálisan teremgarázs bérelhető: +100 EUR/hó
    Minimum bérleti idő: 12 hónap
    Kaució: 1 havi bérleti díj
    Költözhető: 2026 augusztusától – Részletek

    Albérlet kalkulátor – számolja ki havi költségeit

  • Albérlet kaució szabályai 2026–2027: mikor jár vissza és mikor tarthatja meg a tulajdonos?

    Albérlet kaució szabályai 2026–2027: mikor jár vissza és mikor tarthatja meg a tulajdonos?

    Az albérlet kiválasztásakor a legtöbb bérlő számára az egyik legfontosabb kérdés a kaució. Mennyi az elfogadott összege? Mikor kell megfizetni? Milyen esetekben jár vissza teljes egészében, és mikor tarthatja meg részben vagy akár teljes egészében a bérbeadó?

    Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a 2026–2027-ben érvényes szabályokról, hogy bérlőként és bérbeadóként is tisztában legyél a jogaiddal és kötelezettségeiddel.

    Mi az albérlet kaució?

    A köznyelvben kauciónak nevezett összeg jogi értelemben óvadék, amely biztosítékként szolgál a bérbeadó számára arra az esetre, ha a bérlő nem teljesítené a bérleti szerződésben vállalt kötelezettségeit. A célja nem az előre fizetett lakbér, hanem az esetleges tartozások és károk fedezése.

    A legtöbb albérlet esetében a beköltözéskor az első havi bérleti díj mellett egy vagy két havi kaució megfizetése is szükséges.

    Mennyi lehet a kaució összege?

    Magyarországon a leggyakoribb gyakorlat:

    • 1 havi bérleti díj
    • 2 havi bérleti díj
    • ritkább esetben 3 havi bérleti díj

    A háromhavi kaució sem automatikusan jogellenes, ugyanakkor a túlzott mértékű biztosíték vitás esetben bíróság előtt is vizsgálható lehet. A pontos összeget minden esetben a bérleti szerződés rögzíti.

    Mikor jár vissza a kaució?

    Ha a bérlő:

    • időben fizette a bérleti díjat,
    • rendezte a rezsiszámlákat,
    • nem okozott szerződésszegéssel összefüggő kárt,
    • a lakást a megállapodás szerinti állapotban adja vissza,

    akkor a kaució főszabály szerint visszajár a bérleti jogviszony megszűnése után. A visszafizetés pontos határidejét célszerű már a szerződésben rögzíteni.

    Mikor tarthatja meg a tulajdonos a kauciót?

    A bérbeadó nem tarthatja meg automatikusan a kauciót. Erre csak akkor lehet jogosult, ha a szerződés alapján igazolható követelése áll fenn.

    Ilyen lehet például:

    • elmaradt bérleti díj,
    • ki nem fizetett közüzemi számlák,
    • a lakásban okozott, nem rendeltetésszerű használatból eredő károk,
    • a szerződésben vállalt kötelezettségek megszegése,
    • egyéb, a szerződésben külön rögzített költségek.

    A levonásokról célszerű tételes elszámolást készíteni, amelyet szükség esetén számlákkal vagy más bizonyítékokkal is alá lehet támasztani.

    Mire nem használható fel a kaució?

    Sok félreértés abból adódik, hogy egyes bérlők az utolsó havi lakbér helyett szeretnék „lelakni” a kauciót.

    Ez azonban csak akkor lehetséges, ha erről a felek kifejezetten megállapodtak. A kaució alapvetően nem az utolsó havi bérleti díj helyettesítésére szolgál, hanem biztosíték a szerződéses kötelezettségek teljesítésére.

    Érdemes átadás-átvételi jegyzőkönyvet készíteni

    A későbbi viták elkerülése érdekében célszerű már a beköltözéskor részletes átadás-átvételi jegyzőkönyvet készíteni.

    Érdemes rögzíteni:

    • az ingatlan állapotát,
    • a bútorok és berendezések állapotát,
    • a mérőórák állását,
    • az átadott kulcsok számát,
    • fényképes dokumentációt.

    Kiköltözéskor ugyanez segíthet eldönteni, hogy keletkezett-e olyan kár, amely miatt a kaucióból levonás indokolt lehet.

    Mi történik vita esetén?

    Ha a felek nem tudnak megegyezni a kaució visszafizetéséről vagy a levonások jogosságáról, elsőként érdemes írásban egyeztetni.

    Amennyiben ez nem vezet eredményre, a követelés polgári jogi úton is érvényesíthető. A vita során kiemelt jelentősége lehet:

    • a bérleti szerződésnek,
    • az átadás-átvételi jegyzőkönyvnek,
    • a fényképeknek,
    • a számláknak,
    • valamint az egyéb bizonyítékoknak.

    Mire figyeljen a bérlő?

    Ha albérletet veszel ki, érdemes néhány egyszerű szabályt betartani:

    • mindig legyen írásos szerződés,
    • kérj igazolást a kaució átadásáról,
    • készíts fényképeket a beköltözéskor,
    • őrizd meg a rezsibefizetések bizonylatait,
    • kiköltözéskor közösen készítsetek jegyzőkönyvet.

    Ezekkel jelentősen csökkenthető a későbbi jogvita esélye.

    Összegzés

    Az albérlet kauciója fontos biztosíték mind a bérlő, mind a bérbeadó számára. Ha a szerződés pontos, a lakás átadását megfelelően dokumentálják, és a felek teljesítik vállalásaikat, a kaució visszafizetése általában problémamentesen történik.

    Érdemes minden részletet előre írásban rögzíteni, hiszen ezzel mindkét fél érdekeit védi a bérleti szerződés.

    Kapcsolódó tartalmak az RSSHírek.hu oldalon

  • Olcsó albérlet Budapesten magánszemélytől: Mutatjuk hol érdemes keresni és mire figyelj? Árak és körkép!

    Olcsó albérlet Budapesten magánszemélytől: Mutatjuk hol érdemes keresni és mire figyelj? Árak és körkép!

    Olcsó albérlet Budapesten magánszemélytől, ezt keresik sokan!

    Budapesten évről évre egyre nehezebb megfizethető albérletet találni. A bérleti díjak emelkedése miatt sokan már nem ingatlanközvetítőn keresztül, hanem közvetlenül a tulajdonostól szeretnének lakást bérelni.

    A magánszemélytől kiadó albérlet egyik legnagyobb előnye, hogy gyakran elkerülhető a közvetítői díj, és a feltételek is rugalmasabban alakíthatók.

    Miért keresnek sokan magánszemélytől albérletet?

    A közvetlen bérlésnek több előnye is lehet:

    • nincs ingatlanközvetítői jutalék,
    • egyszerűbb lehet a kommunikáció,
    • gyorsabb megállapodás születhet,
    • könnyebb egyedi feltételeket kialkudni,
    • hosszabb távon kedvezőbb lehet a bérleti díj.

    Éppen ezért sokan célzottan a „olcsó albérlet Budapesten magánszemélytől” kifejezésre keresnek rá.

    Mely budapesti kerületek lehetnek kedvezőbbek?

    A belvárosi kerületekben továbbra is magasabb árakkal kell számolni.

    Olcsóbb albérletek nagyobb eséllyel találhatók például:

    • XV. kerület
    • XVI. kerület
    • XVII. kerület
    • XVIII. kerület
    • XIX. kerület
    • XX. kerület
    • XXI. kerület (Csepel)
    • XXIII. kerület

    Természetesen az árakat befolyásolja a lakás mérete, állapota, elhelyezkedése és a közlekedési lehetőségek is.

    Mire figyelj, ha közvetlenül a tulajdonostól bérelsz?

    A kedvező ár önmagában nem elegendő.

    Érdemes ellenőrizni:

    • valóban a tulajdonos adja-e ki az ingatlant,
    • készüljön írásos bérleti szerződés,
    • tisztázzák a kaució összegét,
    • szerepeljen a rezsi elszámolásának módja,
    • legyen egyértelmű a felmondási idő.

    Ezekkel később sok kellemetlenség előzhető meg.

    Mennyi kaucióval kell számolni?

    Budapesten általában 2 havi kaució a leggyakoribb.

    Egy 220 ezer forintos albérlet esetén ez akár:

    • 440 000 Ft kaució,
    • plusz az első havi bérleti díj,

    vagyis a beköltözéskor közel 660 ezer forintra is szükség lehet.

    Hogyan lehet olcsóbb albérletet találni?

    Néhány praktikus tanács:

    • naponta többször nézd az új hirdetéseket,
    • állíts be értesítéseket,
    • ne csak a belvárosban keress,
    • nézd meg a jó tömegközlekedéssel rendelkező külső kerületeket,
    • keress közvetlen tulajdonosi hirdetéseket,
    • gyorsan reagálj az új ajánlatokra.

    A jó árú albérletek gyakran néhány órán vagy napon belül gazdára találnak.

    Albérlet vagy saját lakás?

    A folyamatosan emelkedő albérletárak miatt egyre többen hasonlítják össze a bérlés és a lakásvásárlás költségeit.

    Bizonyos élethelyzetekben előfordulhat, hogy egy kedvezményes lakáshitel havi törlesztőrészlete nincs messze egy budapesti albérlet teljes havi költségétől.

    Ezért vásárlás előtt érdemes kiszámolni a várható havi terheket.

    Az RSSHírek.hu Otthon Start kalkulátora és Lakáshitel kalkulátoraebben is segítséget nyújthat.

    Milyen albérletet keresnek a legtöbben?

    A keresések alapján a legnépszerűbb kifejezések közé tartoznak:

    • olcsó albérlet Budapesten
    • kiadó lakás Budapesten magánszemélytől
    • albérlet közvetítő nélkül
    • kiadó garzon Budapest
    • olcsó garzon Budapest
    • azonnal költözhető albérlet

    Ez is jól mutatja, hogy továbbra is nagy az igény a kedvező árú lakások iránt.

    Olcsó budapesti albérletet találni ma már nem könnyű, de nem lehetetlen. A közvetlenül magánszemélytől bérelhető lakások sok esetben kedvezőbb feltételeket kínálhatnak, különösen akkor, ha a bérlő rugalmas a kerület vagy a lakás mérete tekintetében.

    A döntés előtt mindig érdemes összehasonlítani az albérlet teljes havi költségét egy esetleges lakáshitel törlesztőrészletével is, hiszen hosszabb távon akár a saját ingatlan is reális alternatíva lehet.


    Gyakran ismételt kérdések (FAQ)

    Hol lehet olcsó albérletet találni Budapesten?

    Legnagyobb eséllyel a külső kerületekben, illetve közvetlenül magánszemélyek hirdetései között.

    Érdemes magánszemélytől bérelni?

    Sok esetben igen, mert elkerülhető a közvetítői jutalék, és rugalmasabb lehet a megállapodás.

    Mennyi kaució szükséges?

    A legtöbb esetben két havi bérleti díjnak megfelelő kaucióval kell számolni.

    Mire figyeljek albérlet bérlésekor?

    Mindig legyen írásos szerződés, ellenőrizd a tulajdonosi jogosultságot, és előre tisztázzátok a rezsi, a kaució és a felmondás feltételeit.

    🏠

    Mennyibe kerül valójában egy albérlet?

    Számold ki egyszerűen a havi lakhatási költséget, az éves kiadásokat, a kauciót és a beköltözéskor szükséges teljes összeget!

    🧮 Albérlet kalkulátor megnyitása

    Gyors, ingyenes és azonnal használható.

    RSSHirek.hu az új trendi Hírkereső portál!

  • Albérlet árak Budapesten 2026: ennyiért lehet most lakást bérelni

    Albérlet árak Budapesten 2026: ennyiért lehet most lakást bérelni

    A budapesti albérletpiacon tovább folytatódik az áremelkedés. A legfrissebb adatok szerint a fővárosban már szinte teljesen eltűntek a 200 ezer forint alatti kiadó lakások, miközben az átlagos bérleti díjak újabb rekordokat értek el.

    A lakhatási költségek növekedése miatt egyre többen teszik fel a kérdést: vajon még mindig megéri albérletben élni, vagy már kedvezőbb lehet egy saját lakás megvásárlása támogatott hitellel?

    Folyamatosan emelkednek az albérletárak

    Az elmúlt hónapokban ismét jelentős drágulás következett be a budapesti albérletpiacon.

    A friss piaci adatok alapján:

    • a fővárosi átlagos havi bérleti díj már közel 286 ezer forint,
    • egy hónap alatt több mint 6 százalékos emelkedés történt,
    • a 200 ezer forint alatti lakások száma minimálisra csökkent.

    A legnépszerűbb kerületekben egy közepes méretű lakás bérleti díja már gyakran meghaladja a 300 ezer forintot is.

    Nem csak a bérleti díjat kell kifizetni

    Az albérlet havi költsége nem áll meg a bérleti díjnál.

    A legtöbb esetben még számolni kell:

    • közös költséggel,
    • villanyszámlával,
    • gázszámlával,
    • vízdíjjal,
    • internet-előfizetéssel.

    Ezek együtt akár további 20–45 ezer forintos havi kiadást is jelenthetnek.

    Így egy budapesti albérlet teljes havi költsége könnyen elérheti vagy akár meg is haladhatja a 320–340 ezer forintot.

    Egyre többen gondolkodnak saját lakás vásárlásán

    A magas albérletárak miatt sok család és fiatal inkább a lakásvásárlás lehetőségét vizsgálja.

    A támogatott lakáshitelek és az új finanszírozási programok miatt egyes esetekben már előfordulhat, hogy a havi hiteltörlesztés nem sokkal magasabb, mint egy budapesti albérlet teljes havi költsége.

    Természetesen minden élethelyzet más, ezért érdemes előre kiszámolni a várható havi kiadásokat.

    Az Otthon Start Program is sokak érdeklődését felkeltette

    Az utóbbi időszak egyik legtöbbet keresett lakhatási témája az Otthon Start Program, amely kedvezményes lakásvásárlási lehetőséget kínálhat az arra jogosultak számára.

    Sokan éppen azért kezdtek el érdeklődni iránta, mert a folyamatosan emelkedő albérletárak mellett hosszabb távon egy saját ingatlan is reális alternatívává válhat.

    Az RSSHírek.hu Otthon Start kalkulátorával néhány adat megadásával kiszámolható a várható havi törlesztőrészlet és a teljes visszafizetendő összeg.

    Lakáshitel felvétele előtt mindig érdemes számolni

    Lakásvásárlás előtt fontos átgondolni:

    • mekkora önerő áll rendelkezésre,
    • milyen havi törlesztő vállalható,
    • mekkora hitelösszegre lehet szükség,
    • milyen futamidő a legkedvezőbb.

    Az RSSHírek.hu Lakáshitel kalkulátora ebben is segítséget nyújt, hiszen gyorsan kiszámítható vele a várható havi törlesztés és a teljes hitelköltség.

    Mi várható 2027-ben?

    A szakértők szerint az albérletpiac alakulását továbbra is több tényező befolyásolhatja.

    Ilyen lehet:

    • a lakásépítések száma,
    • a kamatkörnyezet változása,
    • az infláció,
    • a bérek emelkedése,
    • valamint az állami lakhatási támogatások.

    Ha a kereslet továbbra is magas marad, az albérletárak 2027-ben is emelkedhetnek, bár a piac alakulása számos gazdasági tényezőtől függ.

    Összegzés

    Budapesten ma már egyre nehezebb 200 ezer forint alatti albérletet találni, miközben a teljes havi lakhatási költség sok esetben meghaladja a 300 ezer forintot.

    Éppen ezért egyre többen hasonlítják össze az albérlet és a saját lakás költségeit. Mielőtt valaki döntést hoz, érdemes kiszámolni a várható kiadásokat, valamint megismerni a kedvezményes hitellehetőségeket és támogatási programokat is.


    FAQ

    Mennyi egy budapesti albérlet átlagos ára 2026-ban?

    A legfrissebb piaci adatok alapján Budapesten az átlagos havi albérleti díj megközelíti a 286 ezer forintot, de a népszerű kerületekben ennél magasabb összegekkel is lehet találkozni.

    Lehet még 200 ezer forint alatt albérletet találni?

    Igen, de egyre ritkábban. A 200 ezer forint alatti kiadó lakások száma jelentősen csökkent, különösen a főváros kedveltebb részein.

    Mit érdemes összehasonlítani albérlet vagy lakásvásárlás előtt?

    Érdemes figyelembe venni a havi bérleti díjat, a rezsit, a közös költséget, valamint azt is, hogy egy lakáshitel vagy támogatott konstrukció esetén mekkora lenne a havi törlesztőrészlet.

    Hol lehet kiszámolni a várható lakáshitel törlesztését?

    Az RSSHírek.hu oldalán elérhető Lakáshitel kalkulátor és az Otthon Start kalkulátor segítségével néhány perc alatt megbecsülhető a várható havi törlesztőrészlet és a teljes visszafizetendő összeg.

  • Ingatlan bérbeadás adózása 2027 – Mennyi adóelőleget kell fizetni lakáskiadás után?

    Ingatlan bérbeadás adózása 2027 – Mennyi adóelőleget kell fizetni lakáskiadás után?

    Az elmúlt években egyre többen vásároltak befektetési céllal lakást vagy házat Magyarországon. A magas albérletárak miatt sok tulajdonos számára az ingatlan bérbeadása stabil havi bevételt jelent. Ugyanakkor a bérleti díjból származó jövedelem után adózni kell, ezért fontos tisztában lenni az aktuális szabályokkal.

    Ingatlan – albérlet árak és cikkek, tudnivalók

    Az ingatlan bérbeadás adózása 2027-ben várhatóan továbbra is az önálló tevékenységből származó jövedelem szabályai szerint történik, amely után 15 százalék személyi jövedelemadót (SZJA) kell fizetni.

    Kell-e adót fizetni lakáskiadás után?

    Igen.

    Ha magánszemélyként lakást, családi házat vagy más ingatlant adsz bérbe, az ebből származó bevétel adóköteles. A NAV felé a jövedelmet be kell vallani, és az adót meg kell fizetni.

    Sokan tévesen úgy gondolják, hogy csak akkor kell adózni, ha nagy összegű bevételük van. Valójában már néhány hónapos lakáskiadás esetén is fennáll az adókötelezettség.

    Mekkora az adó mértéke 2027-ben?

    A lakáskiadásból származó jövedelem után 15% SZJA fizetendő. A jó hír, hogy az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmet jelenleg nem terheli szociális hozzájárulási adó (szocho), így a legtöbb magánszemély számára kizárólag az SZJA-val kell számolni.

    Fontos azonban tudni, hogy az adót nem feltétlenül a teljes bevétel után kell megfizetni, mert a bevételből költségek is levonhatók.

    Kétféle módszer közül lehet választani

    Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem megállapítására két lehetőség áll rendelkezésre:

    1. 10%-os költséghányad

    Ez a legegyszerűbb megoldás.

    Ebben az esetben a teljes bevétel 10%-a automatikusan költségnek minősül, így a bevétel 90%-a után kell megfizetni a 15%-os SZJA-t.

    Példa

    Ha egy lakást havi 250 000 forintért adnak ki:

    • Éves bevétel: 3 000 000 Ft
    • 10% költség: 300 000 Ft
    • Adóalap: 2 700 000 Ft
    • Fizetendő SZJA: 405 000 Ft

    Ebben az esetben a tényleges adóteher a teljes bevételhez viszonyítva körülbelül 13,5%.

    2. Tételes költségelszámolás

    A másik lehetőség a tételes költségelszámolás.

    Ilyenkor a bérbeadó a bevételből levonhatja a bérbeadással kapcsolatos igazolt költségeket. Ez akkor lehet előnyös, ha jelentős kiadások merülnek fel az ingatlannal kapcsolatban.

    Elszámolható lehet például:

    • karbantartás,
    • javítás,
    • felújítás egy része,
    • közvetítői díj,
    • értékcsökkenési leírás,
    • egyes üzemeltetési költségek.

    Amennyiben a költségek meghaladják a bevétel 10%-át, gyakran kedvezőbb lehet ezt a módszert választani.

    Mi számít bevételnek?

    A bérleti díj természetesen bevételnek minősül.

    Ugyanakkor bizonyos, a bérlőre áthárított közüzemi díjakat nem kell a bevételbe beszámítani, amennyiben azok ténylegesen a szolgáltatók felé kerülnek továbbfizetésre. Ez jelentős könnyítést jelenthet a bérbeadók számára.

    Ezért különösen fontos, hogy a bérleti szerződésben egyértelműen elkülönüljön:

    • a bérleti díj,
    • valamint a rezsi és közüzemi költségek összege.

    Kell-e adószám a lakáskiadáshoz?

    A legtöbb magánszemély számára a hagyományos lakáskiadás esetén nem szükséges vállalkozást alapítani.

    Az ingatlan bérbeadása önálló tevékenységként végezhető, és az ebből származó jövedelem az SZJA szabályai szerint adózik. Különleges esetekben – például bizonyos áfás ügyletek vagy üzletszerű tevékenység esetén – eltérő szabályok is alkalmazhatók.

    Áfát kell fizetni?

    A lakóingatlanok hagyományos bérbeadása általában áfamentes tevékenységnek minősül.

    Vannak azonban kivételek:

    • garázs bérbeadása,
    • parkolóhely bérbeadása,
    • kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás,
    • egyes speciális ingatlanhasznosítási formák.

    Ezért aki nem klasszikus albérletként hasznosítja az ingatlant, annak érdemes külön utánanéznie az áfaszabályoknak.

    Mikor kell befizetni az adót?

    A bérbeadásból származó jövedelem után adóelőleg-fizetési kötelezettség is felmerülhet.

    Az adóelőleget negyedévente kell megállapítani és megfizetni, a negyedévet követő hónap 12. napjáig.

    Például:

    IdőszakHatáridő
    Január–márciusÁprilis 12.
    Április–júniusJúlius 12.
    Július–szeptemberOktóber 12.
    Október–decemberJanuár 12.
    blank

    Hogyan kell bevallani?

    A bérbeadásból származó jövedelmet az éves személyi jövedelemadó bevallásban kell feltüntetni.

    A NAV által készített bevallási tervezetet minden évben érdemes ellenőrizni, mert a lakáskiadásból származó jövedelem nem minden esetben jelenik meg automatikusan a rendszerben.

    Mire figyeljenek a bérbeadók 2027-ben?

    Az ingatlanpiac és az adózási szabályok folyamatosan változnak, ezért érdemes:

    • írásos bérleti szerződést kötni,
    • megőrizni a számlákat és bizonylatokat,
    • előre eldönteni, hogy a 10%-os költséghányad vagy a tételes elszámolás éri meg jobban,
    • figyelni a NAV tájékoztatóit és határidőit.

    Összegzés

    Az ingatlan bérbeadás adózása 2027-ben várhatóan továbbra is egyszerűnek mondható a magánszemélyek számára. A lakáskiadásból származó jövedelem után 15% SZJA fizetendő, a jövedelem pedig megállapítható 10%-os költséghányaddal vagy tételes költségelszámolással. A megfelelő módszer kiválasztásával jelentős összeget lehet megtakarítani, ezért minden bérbeadónak érdemes előre kiszámolnia, melyik megoldás a kedvezőbb számára.