Új szabályok lépnek életbe a jelzáloghitelek finanszírozásával kapcsolatban Magyarországon. A Magyar Közlönyben kihirdették a Magyar Nemzeti Bank új rendeletét, amelyet Varga Mihály, az MNB elnöke írt alá. A módosítás 2026. október 1-jén lép hatályba.
Fontos azonban, hogy a változás nem azt jelenti, hogy októbertől automatikusan módosulnak a lakossági jelzáloghitelek kamatai vagy törlesztőrészletei. Az új előírás elsősorban a bankokat érinti: részletesebben kell adatot szolgáltatniuk arról, milyen hosszú távú forrásokból finanszírozzák a lakossági jelzáloghiteleiket.
Változik a jelzáloghitelek finanszírozásának ellenőrzése
Az egyik legfontosabb módosítás a jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutatóhoz, röviden JMM-hez kapcsolódik. Ez a szabály azt írja elő, hogy a bankok a hosszabb futamidejű lakossági jelzáloghiteleik meghatározott részét stabil, hosszú lejáratú forrásokkal finanszírozzák.
A cél az, hogy egy bank ne rövid lejáratú forrásokból finanszírozzon hosszú évekre vagy akár évtizedekre kihelyezett lakáshiteleket. Ez csökkentheti a bankrendszer finanszírozási és kamatkockázatát, különösen akkor, ha a piaci környezet hirtelen megváltozik.
Az MNB jelenlegi szabályozása szerint a JMM minimálisan elvárt szintje 25 százalék.
Több adatot kell jelenteniük a bankoknak
Októbertől részletesebbé válik a negyedéves jelentés, amelyet a pénzintézeteknek a jelzáloghitelek finanszírozásáról kell elkészíteniük.
Külön fel kell tüntetni többek között a három, illetve öt éven túli futamidejű fedezett kötvényeket, a zöld kötvényeket, a refinanszírozási hiteleket, az önálló zálogjogokat és az értékpapírosított jelzáloghiteleket.
A lakossági jelzáloghitel-állományról, a mögötte álló fedezetekről és a zöld hitelekről szintén pontosabb adatokat vár el a jegybank.
Új feltétel jön a kötvényeknél is
A szeptember 30. után kibocsátott új fedezett és zöld kötvényeknél további követelmény jelenik meg. A JMM számítása során bizonyos esetekben csak a tőzsdére bevezetett értékpapírokat lehet majd figyelembe venni.
Az MNB korábbi tájékoztatása szerint az új szabályozás egyik célja a bankok finanszírozási szerkezetének megerősítése, valamint a hazai jelzáloglevélpiac fejlesztése.
Mit érez ebből egy lakáshiteles?
Egy meglévő lakáshitellel rendelkező ügyfélnek az október 1-jei változás miatt önmagában nincs teendője. A rendelet nem írja át a hitelszerződéseket, nem módosítja automatikusan a kamatokat, és nem emeli meg közvetlenül a havi törlesztőrészleteket.
A változás inkább a háttérben működő banki finanszírozást szabályozza szigorúbban. Hosszabb távon azonban a stabilabb banki finanszírozás a lakáshitelpiac szempontjából is fontos lehet, hiszen az MNB szerint a hosszú lejáratú jelzálogalapú források mérsékelhetik a bankok kamat- és finanszírozási kockázatait.
Október 1-jén lép hatályba
A módosítást a Magyar Közlöny2026. szeptember 14-én megjelent 132. számában hirdették ki, az új előírások pedig október 1-jétől alkalmazandók.
A jegybank már korábban jelezte, hogy 2026 őszétől erősíteni kívánja a jelzáloghitelek stabil finanszírozására vonatkozó követelményeket. A háttérben a lakáshitelezés növekedése és az ingatlanpiaci kockázatok változása is szerepet játszik.
