Címke: Központi Statisztikai Hivatal

  • Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentés: átlagosan nem változtak az árak a boltok polcain!

    Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentés: átlagosan nem változtak az árak a boltok polcain!

    A fogyasztói árak átlagosan 1,8%-kal haladták meg az előző év azonos hónapjának értékeit májusban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint. Áprilishoz képest átlagosan nem változtak az árak, vagyis ismét lassuló pályára állt az infláció itthon.

    • Májusban éves szinten 1,8%-kal nőttek a fogyasztói árak, havi szinten stagnált az infláció
    • Az élelmiszerek ára vendéglátás nélkül csökkent, több alapvető termék olcsóbb lett
    • A szolgáltatások 4,3%-kal drágultak, legjobban a színház és belföldi üdülés ára emelkedett

    Februárban tíz éve nem látott alacsony szintre, átlagosan 1,4 százalékra csökkent az infláció Magyarországon. Csakhogy a szakértők már akkor arra figyelmeztettek, hogy nem tart tovább a kedvező tendencia, ugyanis újra emelkedő pályára állt a pénzromlás, amit az iráni háború miatti olajválság is fokoz. Bod Péter Ákos, a jegybank korábbi elnöke szerint decemberre az 5 százalékot is meghaladhatja, éves szinten azonban 4 százalék alatt marad majd itthon a drágulás.

    A KSH áprilisi adatai megerősítették az elemzői várakozásokat. Ha kis mértékben is, de elkezdődött a fogyasztói árak emelkedésének a gyorsulása. Áprilisban átlagosan 2,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, és egy hónap alatt átlagosan 0,4 százalékkal emelkedtek.

    Az elmúlt 12 hónapi inflációt jelentősen hűtötték a hatósági és önkéntesen vállalt árkorlátozások. Tavaly januárban még 5,5 százalék volt az átlagos infláció, vagyis ennyivel nőttek az árak az előző év hasonló időszakához képest, sőt, februárban tovább erősödött, 5,6 százalékra nőtt a drágulás. Ezt sikerült novemberre 3,8 százalékra csökkenteni.

    Közben fontos jelzés érkezett a Magyar Nemzeti Banktól. Az MNB szerint a javuló inflációs kép és a mérséklődő kockázati felárak miatt már alacsonyabb kamatszint is elég lehet az árstabilitás fenntartásához. Az economx.hu szerint jelentős részben a június 9-i inflációs adat döntheti el, hogy lesz-e újabb kamatvágás a hónap végén.

    Tovább estek az élelmiszerárak

    Éves alapon, vagyis 2025 májusához viszonyítva az élelmiszerek ára 0,5%-kal nőtt (a vendéglátási szolgáltatások nélkül 2,1%-kal csökkent), ezen belül az egyéb sütőipari lisztesárué 9,2, a büféáruké 7 a munkahelyi előfizetéses menüé 6,2, a cukorkáé, mézé 5,8, az éttermi étkezésé 5,7 és a friss hazai és déligyümölcsé 4,5%-kal emelkedett.

    Ezek az élelmiszerek sokkal olcsóbbak lettek

    A termékcsoporton belül a húskonzerv ára 29,5, a vaj, vajkrémé 11,1, a sertéshúsé 10,1, a sajté 9,4, a száraztésztáé 7,2, a tejé 6,3, a burgonyáé 2,6%-kal mérséklődött.

    A színház és az ékszer drágult a legjobban

    A szolgáltatások 4,3%-kal drágultak, ezen belül a színház 17,6, a külföldi üdülés 15,6, a teherszállítás 10,5, a sport, múzeumi belépők, valamint a járműjavítás, -karbantartás 8,0-8,0, a testápolási szolgáltatás 7,8, a belföldi üdülés 5,2%-kal.

    A szeszes italok, dohányáruk ára 3,3%-kal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 4,1%-kal. A háztartási energiáért 2 ezen belül a vezetékes gázért 7,1%-kal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 2,5%-kal többet. A tartós fogyasztási cikkek ára 2,4%-kal emelkedett, ezen belül az ékszerek 28,1, a motorkerékpárok 6,9, a szobabútorok 3,8 és a használt személygépkocsik 3,7%-kal többe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 2,5, a járműüzemanyagok 2%-kal drágultak.

    Áprilishoz képest

    Az előző hónaphoz képest a fogyasztói árak átlagosan stagnáltak májusban. Az élelmiszerek ára átlagosan 0,3%-kal csökkent (a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,6%-kal), ezen belül a burgonya 32,3, a friss hazai és déligyümölcs 1,2, az egyéb sütőipari lisztesáru és az étolaj 0,5-0,5%-kal többe, a friss zöldség 10,6, a tojás 4,6, a sajt 2,9, a bolti kávé és a száraz hüvelyesek 1,6-1,6, a cukor 1,4, a kenyér, a csokoládé, kakaó és a tej 1,1-1,1, a sertéshús 0,8, a tejtermékek (sajt nélkül) 0,6%-kal kevesebbe kerültek. A szolgáltatások ára átlagosan 0,2%-kal nőtt, ezen belül a belföldi üdülés 3%-kal többe, az egyéb távolsági úti céllal történő utazás 3,1, a külföldi üdülés 0,2%-kal kevesebbe került. A háztartási energia ára 0,8%-kal csökkent, ezen belül a vezetékes gázé 2,1%-kal mérséklődött, a távfűtésé stagnált (Tájékoztató). A szeszes italok, dohányáruk ára 0,2%-kal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 0,2%-kal, a szeszes italoké 0,1%-kal nőtt. A járműüzemanyagok ára stagnált, míg a ruházkodási cikkek 0,8%-kal többe kerültek.

  • KSH friss adatok: Álláskeresés 2026

    KSH friss adatok: Álláskeresés 2026

    Hiába stagnált tavasszal a munkanélküliségi ráta, a magyar munkaerőpiac továbbra sem talál vissza a korábbi csúcsaira. A foglalkoztatottak száma csökken, egyre többen keresnek hosszabb ideje munkát, miközben a cégek egy része inkább kivár a bizonytalan gazdasági környezetben. A statisztikák alapján nem újabb zuhanás, hanem egy tartósan beragadt állapot körvonalazódik, a foglalkoztatás négy és fél éves mélypont közelében alakul, miközben a munkanélküliek száma továbbra is meghaladja a tavalyi átlagot.

    KSH adatok, elemzések

    A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint áprilisban a 15 és 74 év közötti foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 619 ezer fő volt. Eközben 216 ezren számítottak munkanélkülinek, ami 4,5 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. A február és április közötti három hónap átlagában 4 millió 618 ezren dolgoztak Magyarországon a 15–74 éves korosztályban. Ez 55 ezres visszaesést jelent az egy évvel korábbi adathoz képest.

    A csökkenés egyébként mindkét nemet érintette, de a nőknél nagyobb volt a visszaesés. A foglalkoztatott férfiak száma 18 ezerrel, 2 millió 464 ezer főre csökkent, míg a dolgozó nők száma 37 ezerrel, 2 millió 154 ezer főre mérséklődött. Az elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 430 ezren dolgoztak, ami 72 ezres csökkenést jelent az egy évvel korábbi szinthez képest. A közfoglalkoztatottak száma eközben 68 ezer fő volt, míg 120 ezren külföldön vállaltak munkát.

    A 15–64 éves korosztályban a népesség és a foglalkoztatottak számának egyidejű csökkenése mellett a foglalkoztatási ráta 74,7 százalékra mérséklődött. A február és április közötti időszakban a 15–74 éves munkanélküliek átlagos létszáma 219 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta pedig 4,5 százalékon alakult.

    Az is kiderült, hogy a munkanélküliek átlagosan 13,1 hónap alatt találtak állást, miközben egyre többen ragadtak bent tartósan a munkaerőpiacon. A munkát keresők 33,3 százaléka három hónapnál rövidebb ideje próbált elhelyezkedni, ez azonban 11,6 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbi aránynál. Közben nőtt a hosszabb ideje állást keresők száma: a 4–11 hónapja munkát keresők aránya 30,6 százalékra, a legalább egy éve munkát keresőké pedig 36,1 százalékra emelkedett.

    Beragadt a munkaerőpiac, a cégek kivárnak

    Virovácz Péter, az ING vezető elemzője az Indexnek küldött értékelésében arról írt, hogy a várakozásoknak megfelelően stagnált a munkanélküliségi ráta a KSH legfrissebb adatai alapján. Az elemző szerint a februári, negatív meglepetést hozó adat után most inkább a munkaerőpiac állapotának beragadása látszik, nem pedig egy újabb romló hullám kialakulása. A munkanélküliek száma jelenleg 215–220 ezer fő körül alakul, ami ugyan alacsonyabb az előző hónapokban látott szinteknél, de továbbra is meghaladja a tavalyi éves átlagot.

    „A részleteket böngészve, a havi adatok alapján azt látni, hogy miközben folytatódott a munkaképes korú népesség fogyása, addig a gazdaságilag inaktívak száma jelentősebben (mintegy 25 ezer fővel) emelkedett. Mindez azt jelenti, hogy a népességfogyás mellett egy jelentősebb létszám elhagyta a munkaerőpiacot. Erre utal az is, hogy a 27 ezer fővel csökkenő foglalkoztatotti létszám mellett csökkent a munkanélküliek száma közel 3 ezer fővel, tehát a kedvezően alakuló munkaerőpiaci ráták elsősorban megint a kínálati és a keresleti oldal párhuzamos szűküléséből fakadnak” – írta az ING vezető elemzője.

    A foglalkoztatotti létszám továbbra is a négy és fél éves mélypont közelében alakul.

    A munkaerőpiac 2022 közepén elért csúcsához képest már nagyjából 50 ezerrel kevesebben dolgoznak Magyarországon, miközben a munkaképes korú népesség száma a demográfiai folyamatok miatt mintegy 160 ezer fővel csökkent. Ezzel párhuzamosan a munkanélküliek száma a hivatalos, háromhavi átlagot mérő statisztika szerint nagyjából 65 ezer fővel emelkedett.

    Az arányszámok alapján a munkaerőpiac továbbra is feszesnek számít, ugyanakkor egyre inkább kirajzolódik a lassú lazulás trendje. Csökken az üres álláshelyek és a foglalkoztatottak száma, miközben emelkedik a munkanélkülieké. Virovácz szerint a vállalatok továbbra is nehéz helyzetben vannak. Bár a gazdaságban már látszanak az élénkülés jelei, az emelkedő energiaárak, a növekvő munkaerőköltségek és a geopolitikai bizonytalanság továbbra is óvatosságra kényszerítik a cégeket.

    Ezt tükrözi a GKI májusi üzleti bizalmi indexe is, amely enyhén romlott. A felmérés alapján nagyjából ugyanannyian készülnek létszámleépítésre, mint bővítésre: mindkét tábor aránya körülbelül 10 százalék. A cégek többsége így inkább kivár, miközben egy részük a jelenlegi kapacitásigényénél több munkavállalót tart állományban. „Előre tekintve a munkaerőpiac kínálati oldalán nem várunk érdemi változást a jövőben. Demográfiai fordulat nem körvonalazódik, miközben a dráguló munkaerő és a továbbra is bizonytalanságokkal terhelt gazdasági kilátás tovább apaszthatja a munkaerőpiaci keresletet” – összegezte Virovácz Péter.

  • Sokkoló adat jött a KSH-tól:

    Sokkoló adat jött a KSH-tól:

    Sokkoló adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH): 2026 januárjában több mint kétszer annyian haltak meg, mint ahány gyermek született Magyarországon.

    A hivatalos adatok szerint:

    • 6216 gyermek született
    • 12 061 ember hunyt el

    Ez azt jelenti, hogy egyetlen hónap alatt közel 6000 fővel csökkent a népesség, ami rendkívül magas természetes fogyásnak számít.


    Nem egyszeri jelenség – tartós trend látszik

    Bár a januári adat különösen erős, a folyamat nem új. A hosszabb távú statisztikák is hasonló irányt mutatnak.

    Egy éves összevetésben:

    • kb. 71 820 születés történt
    • miközben 123 238 halálozás volt

    👉 Ez már éves szinten is azt jelenti, hogy jóval több a halálozás, mint a születés – vagyis a népesség folyamatosan csökken.


    Mi áll a háttérben?

    A szakértők szerint több tényező együtt okozza ezt a drámai különbséget:

    1. Alacsony születésszám

    A termékenységi ráta továbbra is messze elmarad a népesség fenntartásához szükséges szinttől.

    • jelenleg kb. 1,3–1,34 körül alakul
    • a fenntartható szint: 2,1

    2. Elöregedő társadalom

    Magyarországon egyre magasabb az idősek aránya, ami természetesen növeli a halálozások számát.

    3. Hosszú távú népességfogyás

    A magyar népesség már 1981 óta folyamatosan csökken


    Még úgy is durva a különbség, hogy kevesebben haltak meg

    Érdekesség, hogy a halálozások száma egyébként csökkent az előző évhez képest, mégis:

    👉 a születésszám még gyorsabban esett vissza

    Ezért alakulhatott ki az, hogy:

    • kevesebb haláleset mellett is
    • rekord közeli népességfogyás történt

    Minden hónap számít: február sem hozott fordulatot

    A tendencia februárban is folytatódott.

    • 5333 születés
    • 10 198 halálozás

    👉 Vagyis továbbra is közel kétszeres különbség maradt.


    Mit jelent ez a jövőre nézve?

    A számok mögött komoly gazdasági és társadalmi következmények állnak.

    A népesség csökkenése hatással van:

    • a munkaerőpiacra
    • a nyugdíjrendszer fenntarthatóságára
    • az egészségügyi ellátórendszerre
    • a gazdasági növekedésre

    Minél kevesebb az aktív dolgozó és több az idős, annál nagyobb nyomás nehezedik a rendszerre.


    Egy „láthatatlan válság” zajlik

    A szakértők gyakran hangsúlyozzák:

    👉 ez nem hirtelen krízis, hanem lassú, évtizedek óta tartó folyamat

    A különbség azonban mostanra olyan mértékű lett, hogy már havi szinten is látványos.


    Összegzés: egyre gyorsul a fogyás

    A legfontosabb számok egyben:

    • 2026 január: 6216 születés vs. 12 061 halálozás
    • természetes fogyás: ~5845 fő egy hónap alatt
    • éves szinten is jelentős a különbség

    👉 A trend egyértelmű:
    Magyarország népessége tovább csökken – és a különbség egyre nagyobb.

    A kérdés már csak az:
    meg lehet-e még fordítani ezt a folyamatot, vagy tartósan együtt kell élni vele?

    Hírkereső friss bulvár hírek

  • Ha kevesebb a fizetésed mint 418 ezer forint, rossz hír jött

    Ha kevesebb a fizetésed mint 418 ezer forint, rossz hír jött

    Új adatok érkeztek a fizetésekről Magyarországon: a medián nettó bér 418 ezer forint körül alakul. Ez azt jelenti, hogy sokan még mindig az átlag alatt keresnek.

    Megérkeztek a legfrissebb kereseti adatok, és bár első ránézésre úgy tűnhet, hogy folyamatosan emelkednek a bérek, a valóság ennél árnyaltabb. Egy kulcsszám most különösen fontos lett: 418 ezer forint. Ez az az összeg, amely alatt már azt mondhatjuk, hogy valaki az átlag alatti keresetűek közé tartozik.

    A statisztikák szerint 2025 novemberében a nettó átlagkereset meghaladta az 525 ezer forintot, míg a bruttó átlagbér 756 ezer forint körül alakult. Ugyanakkor a medián nettó kereset – vagyis az a középérték, amelynél ugyanannyian keresnek többet, mint kevesebbet – mindössze 417 900 forint volt.

    Ez a szám az igazán beszédes, mert sokkal jobban mutatja a valós helyzetet, mint az átlag.

    Mit jelent a medián kereset?

    Sokan az átlagbérből indulnak ki, amikor a fizetésekről beszélnek, pedig ez gyakran torz képet ad. Az átlagot ugyanis a magas fizetések erősen felhúzzák, így az nem feltétlenül tükrözi a többség valós jövedelmét.

    A medián ezzel szemben azt mutatja meg, hogy hol helyezkedik el a „közép”. Ha a nettó KSH bér 417 900 forint, akkor ez azt jelenti, hogy a dolgozók fele ennél kevesebbet visz haza.

    Ez az oka annak, hogy a 418 ezer forintos határ kiemelt jelentőséget kapott.

    Miért „rossz hír”, ha ez alatt keresel?

    Azért, mert ez egyértelműen azt jelzi, hogy az adott jövedelem már a társadalom alsó felébe tartozik. Nem feltétlenül jelent szegénységet, de azt igen, hogy az illető kevesebbet keres, mint az ország fele.

    A különbségek ráadásul jelentősek. A statisztikák szerint a legjobban keresők akár többszörösét is hazaviszik az alacsonyabb jövedelműek fizetésének, ami tovább növeli a jövedelmi szakadékot.

    Mi áll a béremelkedés mögött?

    A bérek növekedése mögött több tényező is áll. Az egyik legfontosabb az állami intézkedések hatása, például az adókedvezmények.

    A családi adókedvezmények bővítése és a többgyermekes anyák támogatása miatt sokak nettó fizetése nőtt anélkül, hogy a bruttó bérük jelentősen változott volna.

    Ez magyarázza azt is, hogy a nettó bérek gyorsabban emelkedtek, mint a bruttó keresetek.

    Nőtt a különbség a fizetések között

    Bár a bérek általánosságban emelkedtek, nem mindenki járt egyformán jól. A magasabb jövedelműek fizetése nagyobb mértékben nőtt, mint az alacsonyabb keresetűeké.

    Ez azt jelenti, hogy:

    • a különbségek tovább nőttek
    • a medián és az átlag közötti szakadék megmaradt
    • sokan továbbra is a közép alatt keresnek

    Ez a trend hosszabb távon is komoly hatással lehet a társadalomra és a gazdaságra.

    Mennyit ér ma 418 ezer forint?

    Ez a kérdés sokakat foglalkoztat. Bár papíron ez az összeg a „közép”, a mindennapi életben sok esetben már nem számít magas fizetésnek.

    Az infláció, a lakhatási költségek és az élelmiszerárak emelkedése miatt egyre nehezebb kijönni még egy ilyen jövedelemből is, különösen nagyobb városokban vagy családosként.

    Ezért is fontos, hogy ne csak a statisztikai helyzetet nézzük, hanem a vásárlóerőt is.

    Mit jelent ez a hitelek szempontjából?

    A jövedelem szintje kulcsfontosságú a hitelfelvételnél is. A bankok ugyanis a jövedelem alapján számolják ki, hogy mekkora törlesztőrészlet fér bele biztonságosan.

    Ha valaki a medián alatt keres:

    • kisebb hitelösszegre számíthat
    • szigorúbb feltételekkel találkozhat
    • nagyobb lehet az elutasítás esélye

    Ez különösen fontos azok számára, akik lakáshitelt vagy nagyobb összegű kölcsönt szeretnének felvenni.

    Van kiút az alacsonyabb jövedelemből?

    A szakértők szerint igen, de tudatos lépésekre van szükség. A jövedelem növelése hosszabb folyamat, de több út is létezik:

    • képzés, átképzés
    • munkahelyváltás
    • mellékjövedelem kialakítása

    Emellett az is fontos, hogy a meglévő jövedelmet tudatosan kezeljük, és figyeljünk a kiadásokra.

    Összegzés

    A 418 ezer forintos határ egy fontos jelzőszám lett a magyar fizetések világában. Ha valaki ennél kevesebbet keres, akkor a statisztikák szerint az ország alacsonyabb jövedelmű feléhez tartozik.

    Bár a bérek emelkednek, a különbségek továbbra is jelentősek, és a mindennapi megélhetés szempontjából ez az összeg sok esetben már nem számít kiemelkedőnek.

    A legfontosabb tanulság, hogy nem az átlagot, hanem a mediánt érdemes figyelni, mert az mutatja meg igazán, hol tartunk a valóságban.

    Gazdasági hírek, friss cikkekCsaládi pénzügyek

  • Meglepő inflációs adat érkezett Magyarországról

    Meglepő inflációs adat érkezett Magyarországról

    Friss adatokat tett közzé a Központi Statisztikai Hivatal az infláció alakulásáról. A jelentés szerint 2026 februárjában a fogyasztói árak átlagosan 1,4 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, ami az elmúlt évek egyik legalacsonyabb inflációs értéke Magyarországon.

    Havi összevetésben is mérsékelt volt az áremelkedés: januárhoz képest mindössze 0,1 százalékkal nőtt az árszint. A szakértők szerint ebben szerepet játszott az üzemanyagok olcsóbbodása, az élelmiszerárak stabilizálódása, valamint az, hogy az év eleji átárazások a megszokottnál visszafogottabbak voltak.

    Nagy különbségek az egyes élelmiszerek árában

    Az élelmiszereknél azonban vegyes kép látható. Egyes termékek ára jelentősen emelkedett: például a sütőipari lisztesáruk több mint 12 százalékkal, a büféáruk közel 11 százalékkal, míg a friss gyümölcsök ára több mint 10 százalékkal nőtt az elmúlt egy évben.

    Ugyanakkor több alapvető élelmiszer látványosan olcsóbb lett. A margarin ára több mint 30 százalékkal, a húskonzerveké közel 27 százalékkal, a vaj és vajkrém ára pedig csaknem 20 százalékkal csökkent. Jelentősen olcsóbb lett a burgonya, a tej és a liszt is.

    A szolgáltatások tovább drágulnak

    Miközben egyes termékek ára csökkent, a szolgáltatásoknál továbbra is jelentős drágulás látható. Átlagosan 4,2 százalékkal kerülnek többe, mint egy évvel korábban.

    A legnagyobb áremelkedés például a színházjegyeknél és a külföldi utazásoknál volt, de a belföldi üdülések, a járműjavítás és a különböző szabadidős szolgáltatások ára is jelentősen nőtt.

    A kormány szerint az intézkedések is segítik az infláció csökkenését

    A friss adatokra reagálva a kormány hangsúlyozta: az infláció mérséklődésében szerepet játszhatnak a bevezetett intézkedések is. Ide tartozik például az élelmiszereknél alkalmazott árréskorlátozás, valamint az üzemanyagokra bevezetett védett ár, amely a benzin és a dízel árának emelkedését hivatott fékezni.

    A szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a jelenlegi alacsony infláció nem feltétlenül tartós. A nemzetközi energiaárak alakulása, a forint árfolyama és a gazdasági környezet könnyen újra emelheti az árakat a következő hónapokban.