Fokozatos, előre kommunikált és kiszámítható exit stratégiát kell kidolgozni az árrésstop és a védett üzemanyagárak kivezetésére – mondta a Pénzcentrumnak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára. Csókay Ákos szerint a kamara következetesen azt az álláspontot képviseli, hogy az ilyen típusú árintézkedéseknek időben korlátozottnak, kiszámíthatónak és fokozatosan kivezethetőnek kell lenniük.
A Kereskedelmi és Iparkamara bejelentései
Kármán András leendő pénzügyminiszter is arról beszélt, hogy a piactorzító árintézkedéseket fokozatosan kell kivezetni, hogy ezek eltörlése ne hirtelen jelentkezzen többletteherként a lakosságnak. Közben viszont a Kereskedelmi Szövetség a mihamarabbi teljes kivezetést sürgeti, szerintük ennek – a korábbi nemzetgazdasági miniszter által megszabott – inflációs feltételei már régen teljesültek.
A jövőbeni gazdaságpolitika célja a piactorzító állami beavatkozások megszüntetése, mivel ezek hosszú távon nem összeegyeztethetők egy jól működő piacgazdasággal, a Tisza-kormány célja az lesz, hogy ezekre ne legyen szükség – mondta Kármán András leendő pénzügyminiszter a múlt héten. Azaz a Magyar Péter vezette kormány kommunikációja világos: az árrésstopnak és a védett üzemanyagáraknak is menniük kell, ugyanakkor a mikor és a hogyan még kérdés.
Annyi biztos, hogy Kármán András szerint az élelmiszerekre és drogériai termékekre jelenleg érvényben lévő árrésstopot nem lehet azonnal megszüntetni. Olyan kivezetési menetrendet szeretnének kialakítani, amely nem jelent hirtelen többletterhet a lakosságnak – mondta.
Magyar Péter korábban azt kérte az immár ügyvezető Orbán-kormánytól, hogy május 31-ig hosszabbítsák meg mind az árrésstophoz, mind a védett üzemanyagárakhoz kapcsolódó rendelkezéseket, hogy azok ne szűnjenek meg még azelőtt, hogy az új kormány munkába állhatna. Ennek eleget is tettek, sőt, a megjelent rendeletek szerint egyenesen eltörölték a szabályozások lejárati idejét, azok határozatlan ideig érvényben maradnak – tehát ameddig Magyarék ki nem dolgozzák a kivezetési menetrendet.
MKIK: kiszámítható exit stratégia kell
Az intézkedések kivezetése kapcsán Csókay Ákos, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára a Pénzcentrumnak elmondta, a szervezet az év elején közzétette álláspontját – ekkor találkoztak az MKIK képviselői az Európai Bizottság delegációjával az éves jogállamisági jelentés kapcsán -, ez pedig azóta is változatlan.
A kamara szerint az árrésstop és a hasonló beavatkozások kivezetése indokolt, ugyanakkor nem egy gyors, egyszeri megszüntetést, hanem egy fokozatos, előre kommunikált és kiszámítható exit stratégiát tartanak szükségesnek. Úgy vélik, az intézkedések nem maradhatnak tartósan fenn, ugyanakkor a hirtelen kivezetés piaci zavarokat és árkilengéseket okozhat.
Az MKIK következetesen azt az álláspontot képviseli, hogy az ilyen típusú árintézkedéseknek időben korlátozottnak, kiszámíthatónak és fokozatosan kivezethetőnek kell lenniük. Elengedhetetlen egy strukturáltabb kormányzati párbeszéd, amely képes egy olyan kilépési stratégia kialakítására, amely egyszerre kezeli a makrogazdasági szempontokat és a mikroökonómiai károkat, miközben figyelembe veszi a politikai realitásokat is
– fogalmazott Csókay Ákos. Hozzátette: megfelelő egyeztetések mellett kialakítható egy olyan megoldás, amely csökkenti a piaci torzulásokat, helyreállítja a versenysemlegességet, és hozzájárul a hazai kiskereskedelmi és beszállítói hálózat – különösen a vidéki struktúrák – megőrzéséhez.
Csak rövidtávon segített
A kamara februári értékelése szerint az árrésstop és a kapcsolódó intézkedések rövid távon valóban hozzájárultak a fogyasztói árak mérsékléséhez. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy ezek nem piaci alapú eszközök, bevezetésük pedig nem járt együtt kellően széles körű szakmai konzultációval.
Tartós alkalmazásuk torzítja a versenyt és megbontja a természetes piaci mechanizmusokat.
Az MKIK külön kiemeli, hogy a szabályozás aránytalanul sújtja a kisebb kiskereskedőket. A nagy, sokszor nemzetközi háttérrel rendelkező láncok képesek veszteségeiket más termékeken vagy más piacokon kompenzálni, míg a kisebb, jellemzően vidéki üzletek ilyen szempontból nem rendelkeznek mozgástérrel. Számukra az árrésstop alá eső termékek gyakran a forgalom jelentős részét adják, így a korlátozások közvetlenül veszélyeztetik jövedelmezőségüket és fennmaradásukat.
A kamara arra is rámutat, hogy bár az intézkedések formálisan csak az 1 milliárd forint feletti éves árbevételű kiskereskedőkre vonatkoznak, a piaci hatások ennél szélesebb körben jelentkeznek. Azok a kisebb szereplők is versenyhátrányba kerülnek, amelyek nem tartoznak közvetlenül a szabályozás alá, mivel a fogyasztók az alacsonyabb árakat kínáló nagy láncok felé terelődnek.
