Címke: Pénz

  • Magyar Péter: Megtartjuk a 13. havi nyugdíjat.

    Magyar Péter: Megtartjuk a 13. havi nyugdíjat.

    A TISZA biztonságos megélhetést nyújt az alacsony nyugdíjból élőknek, és méltányos kiegészítést ad mindazoknak, akiknek havi 500.000 forint alatti a havi nyugdíja.

    • Félmillió honfitársunknak extra nyugdíjemelést adunk.
    • 2 200 000 nyugdíjas honfitársunk kap akár évi 200 000 Ft-os SZÉP-kártyát.
    • Emeljük az alacsony nyugdíjakat.
    • Élelmiszerre, gyógyszerre, pihenésre és üdülésre fordítható SZÉP-kártya támogatást adunk mindenkinek, akinek a nyugdíja havonta 500.000 forint alatt van.
    • Plusz juttatás: 50%-kal megemeljük az ápolási díjakat, hogy az idős hozzátartozójukat ápoló családok életét is könnyebbé tegyük.

    Iskolakezdés előtt óriási pénzt kapnak a családok

  • Euróbevezetés Magyarországon: Már a céldátumról beszélnek!

    Euróbevezetés Magyarországon: Már a céldátumról beszélnek!

    Magyarországon új lendületet kapott az euró bevezetésének ügye: Kármán András leendő pénzügyminiszter már az első lépések között jelezte, hogy elindítaná a folyamatot. A szakértők szerint ez nemcsak gazdaságilag indokolt, hanem stratégiailag is helyes irány: az euróhoz vezető út fegyelmet, kiszámíthatóságot és hosszú távú stabilitást hozhat, vagyis éppen azokat az alapokat, amelyekre a fenntartható felzárkózás épülhet.

    Magyarország 2004-ben, az EU-hoz való csatlakozáskor vállalta, hogy idővel bevezeti az eurót. A szükséges feltételek teljesítése azonban rendre elmaradt. Most viszont ismét előtérbe került a kérdés. A kormányváltással várhatóan Kármán András kerül a Pénzügyminisztérium élére, aki már első, a Magyar Nemzeti Bankba tett hivatalos látogatásán egyértelművé tette:

    napirendre tette az euró bevezetésének elindítását.

    Samu János és Gyurcsik Attila a Concorde Értékpapír Zrt. legfrissebb podcastjében arról beszélgettek, miért lehet most más a helyzet, és valójában milyen lépésekre lenne szükség az euró bevezetéséhez. Első pillantásra könnyű azt gondolni, hogy az eurócsatlakozás főként gazdasági kérdés. Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint azonban a tét ennél jóval nagyobb. Úgy látja, az euróövezethez való csatlakozás mindenekelőtt egyfajta értékválasztás.

    Euró mint iránytű: nyugati elköteleződés és a forintpolitika tanulságai

    Ha egy ország belép az eurózónába, onnan nagyon nehéz kilépni. Ezt jól mutatta a 2012-es görög válság is, bár a görög kormány odáig ment, hogy népszavazást írt ki a kilépésről, végül mégis az euróövezetben maradt. Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója szerint mindez arra utal, hogy a döntés messze túlmutat a gazdaságpolitikán. Aki komolyan veszi az euró bevezetését, az egyben azt is kimondja: Magyarország jövőbeli hovatartozása nem kérdéses.

    „Ennél látványosabban, szimbolikusabban letenni a voksunkat Nyugat-Európa mellett nem lehet. Ez egyfajta kinyilatkoztatás az európai integrációnk mélyítése irányában” – mondta Concorde Értékpapír Zrt. vezérigazgató-helyettese. Gyurcsik Attila kiemelte, hogy azok a célok, amelyek az euró bevezetéséhez szükségesek, valójában már régóta szerepelnek a különböző kormányok programjában.

    Gyurcsik arra is emlékeztetett, hogy az első Fidesz-kormány vezette be a kamattámogatott lakáshitelek rendszerét, ami akkoriban komoly könnyebbséget jelentett a hitelfelvevőknek. Azóta szinte minden kormány próbálta valamilyen módon „lemásolni” az eurózóna alacsony kamatkörnyezetét: különféle, akár nulla-, egy- vagy kétszázalékos kamattámogatott konstrukciókkal árasztották el a piacot.

    Az eurón kívüli élet következménye számokban is mérhető. Magyarország évente a GDP mintegy egy százalékát, több mint 800 milliárd forintot fizeti ki devizaátváltási és árfolyamkockázati prémiumként, olyan gazdaságról beszélünk, ahol az export a GDP közel 90 százalékát teszi ki. Az elmúlt másfél évtized gazdaságpolitikájának egyik visszatérő gondolata az volt, hogy a forint tudatos, fokozatos gyengítése versenyelőnyt adhat a hazai exportőröknek és a kkv-knak.

    Az elképzelés szerint az olcsóbb forint segíti a kivitel növekedését, és így támogatja a gazdasági felzárkózást. Gyurcsik Attila azonban egyértelműen fogalmazott: ez a megközelítés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a kísérlet lényegében kudarcot vallott.

    Környező országok

    Ráadásul a környező országok példája egészen más képet mutat. A csehek például mindmáig saját valutát használnak, de nem építettek arra, hogy azt tartósan gyengítsék. Ennek ellenére erős, versenyképes kkv-szektoruk és jelentős nagyvállalataik vannak.

    Hasonló a helyzet Lengyelország esetében is: az elmúlt egy-két évtizedben olyan látványos felzárkózást értek el, hogy Gyurcsik Attila megfogalmazásával élve, szinte „állva hagyták” Magyarországot. És ide sorolható Románia is, amely szintén jelentős fejlődést mutatott fel. A közös pont ezekben az országokban, hogy egyikük sem az árfolyam tudatos gyengítésére építette a gazdasági modelljét.

    „Minden támogatás, minden beavatkozás, minden külső segítség csak elkényelmesít. A devizagyengítéssel nem lehet tartós versenyképességet teremteni, ezt a tankönyvek régóta tudják, a tapasztalat most megerősítette” – mondta Gyurcsik Attila, Accorde Alapkezelő. A monetáris politikai fordulat jelei, amelyek a Varga Mihály MNB-elnökségével már megjelentek, éppen ennek a felismerésnek a tükrei: a forint folyamatos gyengítése nem hozza el a remélt növekedési és versenyképességi sikert.

    Nem véletlen, hogy a 63. Közgazdász Vándorgyűlésen az MNB elnöke úgy fogalmazott, „el kell felejteni, hogy a gyengébb árfolyam segíti a gazdaságot”. Varga Mihály akkor azt is kiemelte, a forint stabilizálása kulcsfontosságú az árstabilitás eléréséhez, és vége annak a korszaknak, amikor a gyenge forint versenyképességi előnyt jelentett. Egyébként most Samu János és Gyurcsik Attila egyaránt kiemelték, hogy önmagában az euró bevezetése nem csodaszer.

    Konvergencia ára: fegyelem, hitelesség és a rövid távú kísértések leküzdése

    Az euró bevezetéséhez elengedhetetlen a maastrichti kritériumok teljesítése, a költségvetési hiánynak a GDP 3 százaléka alatt kell maradnia, az államadósságnak csökkenő pályán kell lennie, stabil árfolyamra, alacsony inflációra és mérsékelt hosszú távú kamatszintre van szükség. A jelenlegi helyzetből indulva ez komoly kihívás. A 2025-re várt költségvetési hiány például a becslések szerint a GDP 5,5–6 százaléka körül alakulhat, amit néhány éven belül 3 százalék alá kellene szorítani.

    Samu János szerint ugyanakkor ez nem elérhetetlen cél, különösen akkor, ha beindul egyfajta pozitív, öngerjesztő folyamat. Ha a piac elhiszi, hogy a költségvetési pálya hiteles, akkor csökkennek a hozamok. Az alacsonyabb hozamok mérséklik a kamatkiadásokat, ami javítja a hiányt, ez pedig tovább erősíti a hitelességet. Gyurcsik Attila szerint ebben az egyenletben az uniós források is fontos szerepet játszanak.

    A számok mögött azonban mélyebb, szerkezeti kérdések húzódnak meg. Az elmúlt évek gazdaságpolitikáját erős állami beavatkozás jellemezte: támogatások, célzott pénzosztás és kamattámogatott hitelek formájában. Ha ez a megközelítés változatlan marad, akkor a költségvetési hiány tartós leszorítása jóval nehezebb feladat lesz. A szakértők szerint a konvergenciának komoly politikai ára van: a leendő kormányzat nem költhet annyit, mint elődje.

    Ez az a pont, ahol a folyamat korábban rendre megakadt. Az a pillanat, amikor a rövid távú szempontok felülírták a hosszabb távú pénzügyi fegyelmet. Mindig akadt valami, ami fontosabbnak vagy sürgetőbbnek tűnt a hiánycél betartásánál, így a kitűzött pálya újra és újra háttérbe szorult. Ebben a helyzetben az euróhoz való csatlakozás egyfajta külső kapaszkodót jelenthet. Olyan kötelezettséget, amelyre hivatkozva egy kormány könnyebben mondhat nemet a rövid távon csábító, de hosszabb távon kockázatos döntésekre.

  • Magyar Péter szerint újabb NER-közeli milliárdokat zárolt a NAV!

    Magyar Péter szerint újabb NER-közeli milliárdokat zárolt a NAV!

    Magyar Péter, Magyarország leendő miniszterelnöke egy új videóban beszélt pénzmosási gyanújáról, NAV-intézkedésekről és kormányzati felelősségről, valamint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozásáról, továbbá jogszabályi szigorítást sürgetett a gyanús pénzmozgások visszaszorítása érdekében.

    Egy új videóban Magyar Péter több súlyos állítást fogalmazott meg a hazai pénzügyi ellenőrzési és bűnüldözési gyakorlatokkal kapcsolatban. A leendő miniszterelnök szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vezetése nem cáfolta azt az értesülést, miszerint több, kormányközeli üzleti körhöz köthető jelentős összegű átutalást felfüggesztettek pénzmosás gyanúja miatt.

    A videóban elhangzottak szerint további „NER-közeli” szereplőkhöz köthető számlák zárolására is sor került. Magyar Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a hatályos szabályozás alapján a NAV csak korlátozott ideig tarthatja fenn az ilyen jellegű felfüggesztéseket, és hosszabb távú zárolás csak rendőrségi eljárás esetén lehetséges.

    A politikus felszólította a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetését, hogy az érintett ügyekben tegyen feljelentést, hogy a nyomozó hatóságok vizsgálhassák ki az állítólagosan érintett pénzmozgások eredetét.

    Emellett a leköszönő kormányt is bírálta, és azt javasolta, hogy a következő, szerdai kormányülésen hozzanak döntést a NAV jogköreinek bővítéséről, ami akár 90 napos felfüggesztési lehetőséget is biztosítana gyanús tranzakciók esetén.

    A jelenleg hatályos jogszabályok szerint a NAV csak 4+3 napig tarthatja fenn a felfüggesztést, és csak rendőrségi eljárás esetén zárolhatja az átutalással érintett pénzeket

    – tette hozzá.

    Magyar Péter szerint a bankoknak is erősíteniük kellene compliance rendszereiket, és minden gyanús ügyletet haladéktalanul jelenteniük kellene a NAV felé.

    Már most jelzem, hogy aki akár hatósági, akár banki részről nem a törvény betűje és szelleme szerint jár el, annak a jövőben a magyar igazságszolgáltatás előtt kell felelnie

    – mondta a Tisza Párt elnöke. Felhívta a figyelmet, hogy az új Tisza-kormány egyik első lépése lesz a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállítása, amelynek feladata „az utóbbi 20 év során ellopott sok ezermilliárd forint visszaszerzése” lesz.

    Vasárnap este tett közzé a The Guardian egy cikket, amelyben arról írnak, hogy tudomásuk szerint Orbán Viktor belső körének három embere elkezdte Bécsből induló magángépekkel kimenekíteni Magyarországról a vagyonát. Erre Magyarország leendő miniszterelnöke az Édes Annából idézett néhány mondatot, ami valószínűleg erre utalhatott, ugyanis hozzáfűzte, hogy „akinek inge, magára vegye”.

    A brit lap szerint Bécsből induló magángépekkel menekítik ki több NER-es vagyonát, egészen pontosan Orbán Viktor belső körének három embere a Közel-Kelet országaiba, Ausztráliába és Szingapúrba helyezi át a pénzét.

    Szombaton közösségi oldalán azt írta Magyar, hogy tudomása szerint „a NAV több, Rogán Antal köréhez tartozó nagy értékű utalást felfüggesztett a bankok jelzései alapján, pénzmosás gyanújával”. Ezután felszólította a hivatalt, hogy zárolja a „lopott pénzeket”.

    NAV közölte: a szigorú titokvédelmi szabályok miatt konkrét ügyekre vonatkozóan nem nyilatkozhat, részleteket nem oszthat meg, ugyanis köti a felfedés tilalma, illetve biztosítani köteles, hogy minden esetben titokban maradjon a bejelentés megtörténte és annak tartalma.

  • Üzemanyagok: Megint drágulni kezd a benzin és a gázolaj! Mire számíthatunk?

    Üzemanyagok: Megint drágulni kezd a benzin és a gázolaj! Mire számíthatunk?

    Kedden emelkednek a piaci üzemanyagárak: a benzin nagykereskedelmi ára bruttó 8 forinttal, a gázolajé 9 forinttal nő – tudta meg a Holtankoljak.hu.

    Jelenleg az átlagárak 667 Ft/liter körül alakulnak a 95-ös benzin esetében, míg a gázolaj átlagosan 697 Ft/literbe kerül.

    A hatóságilag védett árak ennél továbbra is jelentősen alacsonyabbak, a benzin 595, a dízel 615 forint.

    A kilátások viszont korántsem kedvezőek, mert a nemzetközi olajárak jelentősen megugrottak. A Brent nyersolaj ára közel 3 százalékkal, 108 dollár fölé emelkedett hordónként hétfőn, ami háromhetes csúcsnak számít.

    Az Egyesült Államok és Irán közötti béketárgyalások elakadása, valamint a Hormuzi-szoros forgalmának korlátozása komoly kínálati szűkösséget okoz a világpiacon. A Reuters cikke szerint a Goldman Sachs már megemelte az év végi olajár-előrejelzését, és arra figyelmeztet, hogy a jelenlegi helyzetben inkább további drágulásra kell számítani.

    Mire számíthatunk?

    Itthon továbbra is védi az autósokat a védett ár, de sajnos a nyáron minden éveben emelkednek az árak, megindul a nyaralási szezon és a gazdák is dolgoznak a földeken, a kérdés csak, hogy az új Tisza Kormány meddig tudja fenntartani a védett árakat!?

    Hírkereső – RSSHirek.hu friss hírek percről percre

  • Nyugdíjtérkép 2026: itt élnek a legjobban a nyugdíjasok Magyarországon

    Nyugdíjtérkép 2026: itt élnek a legjobban a nyugdíjasok Magyarországon

    A nyugdíjasokat érintő egyik legfontosabb kérdés nemcsak az, hogy mennyivel emelkedik az ellátás, hanem az is, hogy az ország mely részén mennyit ér valójában a havi nyugdíj. A friss statisztikák szerint ugyanis komoly eltérések alakultak ki a vármegyék és járások között: van, ahol az átlagos öregségi nyugdíj jóval meghaladja az országos szintet, máshol viszont jelentősen elmarad attól.

    A számokból egyértelműen látszik: továbbra is Budapest és a fejlettebb nyugati térségek állnak az élen, míg több alföldi és északkeleti térségben jóval szerényebb összegek jutnak a nyugdíjasoknak.

    Budapest toronymagasan vezet

    2026 januárjában vármegyei szinten Budapesten volt a legmagasabb az átlagos öregségi nyugdíj, amely elérte a 311 136 forintot. Ez mintegy 50 ezer forinttal haladta meg az országos átlagot.

    Ez azt jelenti, hogy a fővárosi nyugdíjasok jelentős része kedvezőbb helyzetben van, mint az ország számos más pontján élők. A magasabb korábbi bérek, a jobb munkaerőpiaci lehetőségek és a hosszabb biztosítási időszakok mind hozzájárulhatnak ehhez.

    Kerületek között is nagy az eltérés

    Budapesten belül sem egységes a kép. A legmagasabb átlagos öregségi nyugdíjat a XII. kerületben mérték, ahol az összeg 358 037 forint volt. Ezzel szemben a legalacsonyabb budapesti érték a XX. kerületben alakult ki, ahol 282 489 forint volt az átlag.

    Vagyis még a fővároson belül is több tízezer forintos különbségek vannak.

    Ezek a térségek maradtak le leginkább

    A lista másik végén több olyan vármegye található, ahol az átlagnyugdíj nem érte el a 234 ezer forintot. A legalacsonyabb összegek között szerepelt:

    • Bács-Kiskun vármegye
    • Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
    • Békés vármegye

    Ez azt jelenti, hogy a budapesti és a sereghajtó térségek között akár 70-80 ezer forintos különbség is lehet havonta.

    Miért alakult ki ekkora eltérés?

    A nyugdíj összege Magyarországon elsősorban a korábbi keresetektől és a ledolgozott évek számától függ. Azokban a térségekben, ahol alacsonyabbak voltak a bérek, jellemzően a nyugdíjak is alacsonyabb szinten maradtak.

    Emellett szerepet játszik:

    • a helyi gazdaság fejlettsége
    • a foglalkoztatottság szintje
    • az ipari és szolgáltatói munkahelyek száma
    • a lakosság korösszetétele

    Járási szinten még nagyobb a szórás

    A statisztikák szerint nem Budapest egyik kerülete, hanem a Budakeszi járás előzte meg átlagnyugdíjban a fővárost. Több Pest vármegyei járásban is kiemelkedő összegeket mértek, valamint a Tiszaújvárosi járásban is magas átlag alakult ki.

    Ezzel szemben több dél-alföldi és észak-alföldi járásban az átlagnyugdíj 200 ezer forint alatt maradt, ami komoly megélhetési kihívást jelenthet a jelenlegi árak mellett.

    Mit jelent ez a nyugdíjasoknak a gyakorlatban?

    Azonos nyugdíjemelés mellett sem ugyanaz a helyzet országszerte. Aki eleve alacsonyabb nyugdíjból él, annak egy százalékos emelés kevesebbet jelent forintban, mint annak, aki magasabb összeget kap.

    Ezért sok szakértő szerint a jövőben egyre fontosabb lehet:

    • a differenciált támogatási rendszer,
    • a célzott nyugdíjas segélyek,
    • a rezsi- és gyógyszertámogatások bővítése,
    • valamint az alacsony nyugdíjak felzárkóztatása.

    Egyre többen figyelik a minimálnyugdíj kérdését

    A jelenlegi gazdasági környezetben ismét középpontba került a minimálnyugdíj és a kisnyugdíjasok helyzete. Több százezer ember él olyan ellátásból, amelynek vásárlóereje az elmúlt évek inflációja miatt jelentősen csökkent.

    Mi várható 2026-ban?

    A következő hónapokban várhatóan tovább erősödik a vita a nyugdíjrendszer átalakításáról, különösen akkor, ha az infláció vagy az élelmiszerárak újra emelkedni kezdenek. Sok nyugdíjas számára nem az országos átlag, hanem a saját pénztárcája a döntő kérdés.

    Az viszont már most látszik: Magyarországon továbbra is jelentős területi különbségek vannak a nyugdíjakban, és ez a következő időszak egyik legfontosabb társadalmi témája lehet.

    Hírkereső friss RSS hírek percről percre

  • Rezsistop: Pár nap és lejár a határidő!

    Rezsistop: Pár nap és lejár a határidő!

    Az érintett háztartások április 30-ig jelezhetik a szolgáltatójuknál, ha a rezsistoprendelet révén elérhető kedvezményt az áramelhasználásuk után kívánják igényelni. A rezsistop a januárban megugrott fűtésköltségeket mérsékli azon felül, hogy maguk a hatósági árak is alacsonyak a rezsicsökkentésnek köszönhetően.

    Rezsi árak – rezsistop hírek

    Még néhány napjuk van a háztartásoknak arra, hogy jelezzék a szolgáltatójuknál, milyen módon élnének a rezsistoprendelet által kínált közműszámla-csökkentéssel. Az intézkedés egyszeri, 30 százalékos kedvezménnyel csökkenti a lakosság energiaszámláját annak ellentételezéseként, hogy januárban a szokatlan hideg miatt országosan 30 százalékkal több gáz használtak. A kompenzáláshoz 50 milliárd forint áll rendelkezésre.

    A kormánydöntés értelmében az egyszeri, 30 százalékos támogatás a felhasznált mennyiség után jár az áram és a gáz esetében, míg a távfűtéses lakásokban a január számla a számítás alapja. Házközponti fűtés esetén a kedvezményt társasházkezelő osztja el. Az előre fizetős mérővel rendelkező ügyfelek egyszeri, 7 ezer forintos támogatást kapnak. Azonban az MVM által közzétett, április 30-ig történő nyilatkozattételi felszólítás a háztartásoknak csak egy részét érinti. Azokat, amelyek a kedvezményt az áramfelhasználásuk alapján kérik, a kedvezmény ugyanis alaphelyzetben a gáz után jár.

    Gáz- vagy áramkedvezmény? Egyszerű a döntés

    Gázfűtéses lakásban nyilván a gázigényünk ugrott meg januárban, tehát akkor jutunk több pénzhez, ha a januárban vásárolt gázmennyiségünk 30 százalékának az árát spóroljuk meg. Ez esetben azonban el is engedhetjük a fülünk mellett az MVM kérését, mert a gázárkedvezményt az előbbiek szerint automatikusan megkapjuk. Annál fontosabb nyilatkozni, ha villamos energiával fűtünk. A nyilatkozat módjairól az MVM többször és több csatornán tájékoztatta az ügyfeleit. Nyilatkozhatunk

    • az MVM Next online ügyfélszolgálatán, személyre szabottan,
    • az MVM Next mobilalkalmazásban, szintén személyre szabottan,
    • az mvmnext.hu/rezsistopnyilatkozat oldalon, valamint
    • e-mailben vagy postai úton elküldött nyilatkozati űrlapon.

    Fontos, hogy az érvényesen benyújtott nyilatkozat nem módosítható és nem vonható vissza. Aki nem nyilatkozik, az gázárkedvezményt kap, ha pedig nincs nála bevezetve a gáz, akkor semmit. 

    Hírkereső TOP 100 friss hír, folyamatosan frissül

  • Telekomosok figyelem: pénz áll a házhoz

    Telekomosok figyelem: pénz áll a házhoz

    Közzétette a Magyar Telekom az osztalékfizetése menetrendjét, így azt is megtudtuk, hány forintot kapnak azok, akik a társaság sikerére fogadtak a tőzsdén.

    Hírkereső friss hírek

    Több mint 136 milliárd forint osztalékot fizet a Magyar Telekom a tavalyi nyeresége után, kedden pedig a szolgáltató közzétette a kifizetés menetrendjét, valamint azt, meddig vehet Telekom-részvényt, aki részesedni szeretne az osztalékból – világított rá az Economx.

    • Minden részvény után 154 forint osztalék jár a tulajdonosoknak.
    • Az osztalék kifizetésének kezdőnapja május 20.

    Osztalékra jogosító Magyar Telekom-részvényt utoljára május 7-én lehet vásárolni a Budapesti Értéktőzsdén. A cég részvényeinek értéke csak az elmúlt hónapban 21,27 százalékkal nőtt.

    Menetelésben a Magyar Telekom

    A 136,4 milliárd forintos osztalékfizetés a tavalyi 207,4 milliárd forintos módosított nettó eredmény közel kétharmadát teszi ki.

    A kiemelkedő számok hátterében több tényező húzódik meg: a távközlési pótadó kivezetése, a hatékony költséggazdálkodás és a folyamatos beruházások egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy a vállalat rekordnyereséget érjen el. Rékasi Tibor vezérigazgató a februári gyorsjelentés kapcsán úgy fogalmazott: „A digitális transzformáció terén mutatott előrelépésünk biztos alapokat teremt a folyamatos értékteremtésre.”

    A rekorderedmény és a bőkezű osztalék azért is figyelemre méltó, mert a Magyar Telekom tavaly tavasszal lemondott a 3,7 százalékos inflációkövető díjkorrekcióról, és legalább 2026 első fél évének végéig nem emelte a fogyasztók már meglévő csomagjainak havi díját.

    Rékasi Tibor az Indexnek adott korábbi interjújában elárulta: a döntést saját elhatározásból, a kormánnyal folytatott egyeztetések után hozták meg, és úgy ítélték meg, az ügyfél-elégedettség és a beruházások hosszabb távon fontosabbak, mint egy néhány százalékos áremelés. A számok pedig őt igazolták.

    Hírkereső TOP100 Hírek

  • Bérek és szja-csökkentés 2027-ben: mekkora költség lenne ez a Tisza Kormánynak?

    Bérek és szja-csökkentés 2027-ben: mekkora költség lenne ez a Tisza Kormánynak?

    A Tisza által belengetett szja-csökkentés első ránézésre célzott segítséget adhatna az alacsonyabb keresetűeknek és élénkíthetné a fogyasztást, de komoly kérdés, mekkora lyukat ütne közben a költségvetésen.

    A leendő kormány gazdasági és energetikai minisztere, Kapitány István a közösségi médiában erősítette meg a Tisza korábban már említett kampányígéretét, vagyis az átlag alatti keresők adóterheinek csökkentését.

    Tisza Párt friss hírek és bejelentések

    Új részleteket nem tartalmaz a bejegyzés: a jelenlegi egykulcsos, 15 százalékos személyi jövedelemadó válna progresszívvé a mediánbér alatt – amely a legfrissebb, 2026 februári KSH-jelentés szerint 591 900 forint (míg a bejegyzés 625 000 forintot említ). A minimálbér esetén használandó 9 százalékos kulcs innen emelkedne a jelenleg is érvényes 15 százalékig a mediánbér felett.

    Mi jöhet vissza az adócsökkentésből?

    A bejelentésből nem derül ki, hogy sávos vagy lineáris progresszív kulcs vonatkozna az alacsonyabb keresetekre, az viszont látszik, hogy a korábbi hazai és több nemzetközi példától eltérően a határ felett a teljes kereset a magasabb adókulccsal adózik. Vagyis csak a mediánbér alatti jövedelmek részesülnek az adókedvezményből. Ezek alapján például a garantált bérminimum is 9 százaléknál magasabb kulcs alá eshet, de ezzel kapcsolatban is további részletekre lenne szükség.

    Ez a megoldás első ránézésre csökkentheti azokat a feszültségeket, amelyeket az egyes adókedvezményekből való kilépés – például a 25 év alattiak szja-mentességének megszűnése – okozhat a munkáltatók és a munkavállalók között.

    A progresszív adózás előnyeit már sokan és sokszor vizsgálták. Legfontosabb ezek közül az igazságosabb újraelosztás, ráadásul az alacsonyabb keresetűek esetében általában magasabb a fogyasztási határhajlandóság. Emiatt az adókedvezmény jelentős része addicionális fogyasztásban jelenhet meg, ami a gazdaság élénkítése mellett az áfabevételeken keresztül részben ellensúlyozhatja a költségvetés bevételkiesését.

    A fogyasztás élénkítését ebben az esetben akár úgy is értelmezhetjük, hogy az érvényben lévő árstopok esetleges kivezetésével várhatóan megemelkedő árszínvonal hatását ez az intézkedés célzottan, a legalacsonyabb keresetűeknél tompíthatja a nettó jövedelmek emelésén keresztül.

    Mielőtt konkrét számításokba kezdenénk, fontos kiemelni, hogy a keresetek megoszlásáról korlátozott és kevésbé részletes adatok állnak rendelkezésre. Elemzésünk ezért 2024 végi adatokra (MNB) támaszkodik, és a pontosságot az új adórendszer részleteinek hiánya is korlátozza.

    A kevés elérhető információ alapján számításaink szerint

    a változtatás éves szinten nagyjából 400–500 milliárd forintos adóbevétel-kiesést jelenthet, ami körülbelül a GDP fél százalékának felel meg.

    Az említett magas fogyasztási határhajlandóságot figyelembe véve ennek mintegy 100 milliárd forintja visszakerülhet a költségvetésbe az áfabevételeken keresztül. Bár felmerültek olyan ígéretek is – például az egészséges élelmiszerek áfakulcsának csökkentése –, ezek várhatóan csak kisebb mértékben befolyásolják az összképet.

    Mennyi pénz eshet ki a büdzséből?

    A kettő eredőjeként a hatás a GDP arányában nagyjából 40 bázispontos kiesést jelenthet. Ez már érdemi tétel, különösen annak fényében, hogy az előzetes várakozások szerint a kamategyenleg hasonló nagyságrendben javulhat a csökkenő hozamfeláraknak köszönhetően.

    Az addicionális fogyasztás inflációs hatása kérdéses, de vélhetően eltörpül a jelenlegi külső hatások, az árrésstopok kivezetése és a választások előtti osztogatások után várható többletkereslet mellett.

    A fenti összeg az éves kiskereskedelmi forgalom nagyjából 2,5 százalékának felel meg – ez egy szélső feltételezés, amely azt feltételezi, hogy a teljes összeg a kiskereskedelemben csapódik le. Eközben a legfrissebb adatok szerint a volumenindex az elmúlt hónapokban már három százalék felett nőtt, és az említett egyszeri hatások miatt további erős hónapok jöhetnek.

    Összességében tehát elmondható, hogy a lépés jóléti szempontból egyértelműen pozitív, és a fogyasztásra is élénkítő hatással lehet. A költségvetési következményeket azonban csak a kiadási oldali kiigazítás részleteinek ismeretében lehet majd teljes körűen megítélni.

    RSSHirek.hu – friss hírek percről percre RSS forrásból

  • Béremelés 2027: a mediánbér alatt mindenki 9% szja csökkentésre számíthat!

    Béremelés 2027: a mediánbér alatt mindenki 9% szja csökkentésre számíthat!

    Kapitány István, leendő gazdasági és energiaügyi miniszter a Facebookon jelentette be, hogy 9 százalékra csökkentik a minimálbér utáni személyi jövedelemadót. Emellett a most nagyjából havi bruttó 625 ezer forintos mediánbér alatt keresők személyi jövedelemadóját is csökkentik (a mediánbér a kereseteknek az a középértéke, aminél ugyanannyian keresnek többet, mint kevesebbet).

    Medián hírek, elemzések, adatok

    Kapitány azt írta, hogy az új kormány hiteles és kiszámítható gazdaságpolitikával akarja letörni az inflációt, és méltányosabbá akarja tenni az adórendszert. Ennek az egyik első lépése a személyi jövedelemadó csökkentése. Ami, ha valóban mindenkit érint, akinek a keresete nem éri el a mediánbért, azt jelenti, hogy a magyarországi munkavállalók felének növeli a nettóját változatlan bruttó esetén is.

    Minimálbér összege – béremelés

    Kapitány szerint a módosítással több mint 240 ezer forint marad a minimálbért kereső emberek zsebében, míg 420 ezer forintos havi bruttó bérnél évi 180 ezer forinttal, havi 500 ezres keresetnél nagyjából évi 120 ezerrel, míg havi 625 ezer forintos bruttó bérnél évi 60 ezer forinttal fizetnek majd kevesebb adót a munkavállalók.

    Kapitány bejegyzése alapján nem egyértelmű, hogy melyik bérsávokban mekkora lesz pontosan az adókulcs. Ha a mostani minimálbérből, a havi bruttó 322 800 forintból indulunk ki, akkor „a módosítással több mint 240 ezer forint” éves megtakarítás nem pontosan jön ki, annak a 6 százaléka (a mostani 15 és a tervezett 9 százalékos szja közötti különbség) ugyanis havi 19 368 forint, ami éves 232 416 forintot jelent.

    A számok szó szerint megegyeznek a párt programjában szereplő adópolitikai vállalásokkal. A programban azt írták, hogy a minimálbéresek szja-ját adójóváírás révén csökkentik, és ugyanezek a jövedelmi példák (420 ezres, 500 ezres és 625 ezres havi bruttó) szerepeltek, mint amik most Kapitány István posztjában szerepelnek.

    A leendő gazdasági miniszter a posztjában kitért arra a KSH adatsorra, „amely szerint 2025-ben a főállású dolgozók 28 százalékának csökkent a nettó reálbére”. Erről, az akkor még nem egész éves az adatsorról tavaly ősszel itt írtunk bővebben.

    📊 Mi mennyi 2027?

    Nézd meg egy helyen a 2027-es minimálbérrel, nyugdíjjal, családi támogatásokkal, adókedvezményekkel, rezsiárakkal és egyéb fontos összegekkel kapcsolatos tudnivalókat.

    Mi mennyi 2027? – Részletek »
    💰 Bérek és fizetések 2027: Nemcsak a pedagógusoknál érdemes figyelni a következő évi változásokat. Az egészségügyi dolgozók béremelését, a nettó-bruttó fizetéseket, a minimálbért, a garantált bérminimumot és a legfontosabb bérváltozásokat folyamatosan követjük a Bérek 2027 – fizetések, nettó-bruttó bérek és béremelések összefoglaló oldalunkon.
  • Nyugdíjasok figyelem! Sokan több mint 20 ezer forinttal kapnak majd többet havonta.

    Nyugdíjasok figyelem! Sokan több mint 20 ezer forinttal kapnak majd többet havonta.

    A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai alapján több százezer nyugdíjast érinthetnek a Tisza Párt választási ígéretei: a 120 ezer forintos minimálnyugdíj és a 120–140 ezer forint közötti ellátások emelése akár 293–363 ezer ember juttatását növelheti. A nemrég közzétett adatok azt is megmutatják, hogy tovább nőtt a szakadék a nyugdíjak és a bérek között, miközben még mindig százezrek élhetnek a létminimum alatt.

    KSH statisztikai adatok, elemzések

    A Tisza Párt választások előtt közzétett nyugdíjprogramjában, melyről ebben a cikkben írtunk részletesen, ígéretett tett a 120 ezer forintos minimálnyugdíj bevezetésére és a 120-140 ezer forintos járandóságok sávos emelésére. Most a KSH friss jelentéséből kiderült, hány nyugdíjast érinthetnek egészen pontosan a TISZA nyugdíjintézkedései.

    Amikor a Tisza Párt kidolgozta a nyugdíjprogramját, többek között a következő problémákat azonosította: óriási az egyenletlőnlenség, „félmillió honfitársunk kap 140 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat, közel 70 ezren 800 ezer forintnál is többet kapnak”, valamint 800 ezer nyugdíjas él a létminimum alatt. „2010-ben az átlagnyugdíj még elérte az átlagbér 75%-át, ma már csak az 53%-a” – írták a programban. 

    Nézzük a friss számokat: a KSH szerint 2026. januárban a saját jogon járó nyugdíjak és ellátások összesen 2 millió 279 ezer 766 jogosultnak jártak. Ebből 2 millió 15 ezer 552 volt öregségi nyugdíj, a többi egyéb ellátás. A saját jogon járó ellátások közül idén év elején nagyjából 364 ezren kaptak 140 ezer forint alatti juttatást, ebből 228 ezren öregségi nyugdíjat. Több, mint 100 ezer nyugdíjas pedig 500 forint feletti járandóságot kap. 

    Több százezer nyugdíjasnak ígért emelést a TISZA

    A Tisza Pár ígérete szerint közel 242 ezer nyugdíjas ellátása emelkedhet 120 ezer forintra – ha csak az öregségi nyugdíjasokat számítjuk, akkor nagyjából 127 ezer nyugdíjasé -, illetve 100-121 ezer jogosult kaphat majd sávos emelést. Az ő járandóságuk magasabb, mint 120 ezer, de nem éri e a 140 ezer forintot. Tehát 293-363 ezer nyugdíjas számíthat még az idén nyugdíjemelésre, és az is feltételezhető, hogy nem fognak sokáig várni az intézkedésekkel. Az eddig megtett nyilatkozatok alapján – minthogy a legfontosabb szociális és nyugdíjvédelmi intézkedések nem váratnak magukra – az első intézkedések között lehet a nyugdíjak emelése.

    Azt, hány nyugdíjas élhet a létminimum alatt, nehéz megbecsülni, hiszen hivatalos statisztika erről már bő egy évtizede nem készült. Különböző számítások szerint nagyjából 180 ezer forint a létminimum küszöbe: az összes ellátásban részesülő közül 724 ezres azok tábora, akiknek a járandósága ezt nem éri el. Csak az öregségi nyugdíjasok között nagyjából 555 ezren vannak. A KSH friss adatai viszont kizárólag a kiutalt nyugdíjakra vonatkoznak, azt nem tudjuk, hogy kisnyugdíjasok közül hányan dolgoznak, illetve hogyan oszlik meg a nyugdíj a háztartáson belül. Ahhoz ugyanis, hogy azt megállapítsuk, hányan élnek a létminimum alatt nyugdíjasként, figyelembe kellene venni, hogy a nyugdíjuk hány felé oszlik, esetleg dolgoznak-e, vagy kapnak-e egyéb anyagi segítséget.