Címke: Pénz

  • GVH: az About You már utalt, hamarosan a Temu is kezdi a visszafizetéseket!

    GVH: az About You már utalt, hamarosan a Temu is kezdi a visszafizetéseket!

    A GVH Versenytanácsa a törvény nyújtotta lehetőségeket kihasználva, a bírság kiszabása mellett a fogyasztók közvetlen kompenzációját is szem előtt tartja.

    Összesen legalább 882 millió forintot fizet vissza a magyar vásárlóknak a Temu online piactér európai üzemeltetője – közölte kedden a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). Emellett a cég 437 millió forint bírságot is befizet a magyar központi költségvetésbe, továbbá egy átfogó megfelelési program végrehajtását is vállalta. A Temu működtetője 2000 Ft pénzbeli kompenzációt fizet minden magyar fogyasztónak, akik 2023. novembere és 2024. szeptembere között vásároltak a Temu weboldalon vagy az applikációban.

    Az érintett fogyasztók részére e-mailben egy dedikált aktiváló link kerül megküldésre, amelyen keresztül megadhatják a bankszámlaszámukat, vagy a biztonságos, széles körben elfogadott alternatív fizetési módok használatához szükséges releváns információkat. Amennyiben a fogyasztóknak kifizetett és a GVH felé igazolt visszafizetés nem éri el a 882 millió Ft-ot, a Temu-t működtető cég a különbözetet bírság formájában köteles befizetni a magyar központi költségvetésbe.

    Temu:

    A Temu ügye nem egyedi, az elmúlt években számos nagy cég fizetett fogyasztói kompenzációt a GVH eljárásainak köszönhetően. 2020 áprilisa óta így több mint 10 milliárd forint közvetlen fogyasztói kompenzáció került kifizetésre a magyar fogyasztók számára az eljárás alá vont vállalkozásoktól.

    Tavaly novemberben zárta le vizsgálatát a Gazdasági Versenyhivatal, amely során feltárta, hogy az About You megtévesztő módon akciózott és pszichés nyomást gyakorolt a fogyasztókra. A népszerű online divatáru portál üzemeltetője elismerte a jogsértéseket és vállalta, hogy fejenként 1750 forint kompenzációt nyújt több százezer magyar fogyasztónak, akik 2022. december 31. és 2024. december 31. között vásároltak a weboldalon vagy az applikációban. A cég 2026 márciusában kezdte meg a kifizetéseket. Az összesen több mint 500 millió forint értékűre becsült visszatérítés mellett a német cég a bírságot sem kerülte el, tavaly decemberben 505 millió forintot fizetett be a magyar központi költségvetésbe.

    A Wish 2023 februárjában mintegy 100-150 ezer fogyasztó pénzügyi kompenzálását vállalta összesen mintegy 150-225 millió forint értékben. 2025 január végén közölte a versenyhatóság, hogy több ezer fogyasztónak fizet visszatérítést a Wizz Air a GVH eljárásának köszönhetően. 2024 májusában zárta le az Eventim vizsgálatát a GVH, amely végén több mint 80 ezer fogyasztó kaphatott kompenzációt, összesen mintegy 70 millió forint értékben. A 2021 májusában lezárt versenyfelügyeleti eljárás eredményeként az eMAG mintegy 4 milliárd forint értékű jóvátételi csomagot vállalt, amiból több mint 1 milliárd forintot tett ki a közvetlen fogyasztói kompenzáció.

  • Késhet a családi pótlék utalása!

    Késhet a családi pótlék utalása!

    Akadoznak a banki átutalások, miután országszerte problémák merültek fel az azonnali átutalásokért felelős Giro-rendszerrel. Sajtóértesülések szerint már dolgoznak a hibán, és remélhetőleg még ma megérkezik minden elakadt utalás.

    A családi pótlék is érintett lehet a késében

    Problémák merültek fel a Giro-rendszerrel Magyarországon, emiatt pedig akadoznak a banki átutalások. Ez főként azokat érinti, akik ma kapnák meg a munkabérüket, illetve, akik a Magyar Államkincstártól várnak átutalást.

    A 444.hu-nak több olvasó is jelezte, hogy reggel óta nem érkezett meg egy több százezer forintos tétele a MÁK-tól. Emellett pedig arról is jelzést kapott a lap, hogy a családi pótlékot sem írták még jóvá. Nem kapták meg elméletileg a vendéglátóhelyek sem a hétvégi kártyaforgalom és a kiszállított ételek után járó pénzt.

    Az OTP arról figyelmeztetett az applikációján keresztül, hogy „külső szolgáltató miatt jelenleg problémák léphetnek fel az azonnali utalási rendszeren kívüli utalási tranzakciókkal”. Hozzátették, hogy „a külső szolgáltató mindent megtesz, hogy a rendszer működése helyreálljon”. A bank közölte továbbá, hogy „az azonnali utalási tranzakciók, tehát a 20 millió forint alatti, nem időzített utalások rendben megtörténnek”.

    Az MBH Bank a lap megkeresésére azt mondta, hogy a GIRO Zrt. InterGIRO2 (IG2) rendszerében technikai hiba lépett fel, amely az elszámolásforgalmat érinti. Emiatt nem jelennek meg a számlákon a más bankoktól érkező IG2 átutalások, így a munkabér-jóváírások sem.

  • Rezsi 2026: így emeli meg a villanyszámlát a klíma

    Rezsi 2026: így emeli meg a villanyszámlát a klíma

    Rezsi 2026: így szívhatja le a pénztárcád a klíma, ha nem figyelsz erre az egy számra

    A nyári hónapok közeledtével egyre több háztartásban kapcsolják be a légkondicionálót, hogy elviselhetőbb legyen a hőség. Azonban sokan csak akkor szembesülnek a valós költségekkel, amikor megérkezik a villanyszámla. A klíma ugyanis az egyik legnagyobb rejtett rezsinövelő lehet, különösen akkor, ha nem megfelelően használják.

    Rezsi árak és változások, rezsicsökkentés

    A szakértők szerint van egy kulcsfontosságú adat, amely alapvetően meghatározza, mennyibe kerül a hűtés – és ezt sok felhasználó teljesen figyelmen kívül hagyja.

    Az egy szám, ami eldönti a rezsidet: a SEER érték

    A klímaberendezések energiahatékonyságát az úgynevezett SEER (Seasonal Energy Efficiency Ratio) érték mutatja meg. Ez az a szám, amely megmutatja, mennyire hatékonyan működik a készülék hosszabb távon.

    Minél magasabb ez az érték, annál kevesebb áramot fogyaszt a klíma ugyanazon hűtési teljesítmény mellett. Egy alacsony SEER értékű készülék akár 30–50%-kal több energiát is fogyaszthat, mint egy modernebb, energiatakarékos modell.

    Ez azt jelenti, hogy két azonos teljesítményű klíma között is jelentős különbség lehet a havi villanyszámlában.

    Miért nő meg hirtelen a rezsi nyáron?

    A klíma használata nemcsak a fogyasztás miatt drágítja meg a rezsit. Több tényező is hozzájárul a költségek növekedéséhez:

    • folyamatos működtetés a legmelegebb napokon
    • rosszul szigetelt lakás vagy ház
    • nem megfelelő hőfok beállítás
    • elhanyagolt karbantartás
    • régi, elavult készülék

    Sokan például 22–23 fokra állítják a klímát, miközben a kinti hőmérséklet 35 fok felett van. Ez extrém terhelést jelent a berendezésnek, ami azonnal megjelenik a villanyszámlán.

    Mennyit fogyaszt valójában egy klíma?

    Egy átlagos klímaberendezés óránként 0,8–2 kWh áramot fogyaszt. Ha napi 8–10 órát működik, akkor ez havi szinten már komoly összeget jelenthet.

    Egy egyszerű számítás:

    • napi 8 óra használat
    • 1,5 kWh fogyasztás óránként
    • 30 nap

    Ez havi szinten akár 360 kWh többletfogyasztást is jelenthet, ami jelentősen megdobhatja a villanyszámlát – különösen, ha átléped a kedvezményes rezsihatárt.

    Hogyan csökkenthető a klíma miatti rezsi?

    A jó hír, hogy néhány egyszerű trükkel jelentősen csökkentheted a költségeket:

    1. Ne hűts túl

    A szakértők szerint ideális beállítás a 25–26 fok. Minden egyes fokkal akár 6–8%-kal nőhet a fogyasztás.

    2. Használj inverteres klímát

    Az inverteres készülékek sokkal hatékonyabbak, mert nem kapcsolnak ki-be folyamatosan, hanem szabályozzák a teljesítményt.

    3. Figyelj a szigetelésre

    Egy rosszul szigetelt lakásban a klíma folyamatosan „dolgozik”, így sokkal több áramot fogyaszt.

    4. Árnyékolj napközben

    Redőny, függöny vagy árnyékoló használatával csökkenthető a belső hőmérséklet.

    5. Rendszeres karbantartás

    A koszos szűrők és elhanyagolt berendezések akár 10–20%-kal is növelhetik a fogyasztást.

    Rezsi 2026: mire számíthatnak a háztartások?

    A jelenlegi energiaárak mellett különösen fontos odafigyelni a fogyasztásra. A rezsicsökkentett határ feletti használat ugyanis már jóval drágább tarifával számolódik.

    Ez azt jelenti, hogy a klímahasználat könnyen átlökheti a háztartásokat ebbe a sávba, ami hirtelen jelentős többletköltséget okozhat.

    Sokan nem számolnak ezzel előre, pedig a nyári hónapokban akár több tízezer forintos különbség is lehet a számlák között.

    Egy apró figyelmetlenség is sokba kerülhet

    A legnagyobb probléma az, hogy a felhasználók többsége nem nézi meg a klíma energiahatékonysági adatait, amikor használni kezdi a készüléket. Pedig ez az információ kulcsfontosságú lenne a költségek szempontjából.

    Ha például egy régi, alacsony SEER értékű berendezést használsz napi több órán keresztül, az gyakorlatilag „észrevétlenül” növeli meg a rezsidet.

    Összegzés: erre figyelj, ha nem akarsz sokat fizetni

    A klíma nem ellenség, de csak akkor, ha tudatosan használod. Az egyik legfontosabb tényező a SEER érték, amely meghatározza a készülék hatékonyságát és a fogyasztását.

    Ha erre odafigyelsz, és betartod az alapvető szabályokat, jelentősen csökkentheted a villanyszámlát – még a legmelegebb nyári napokon is.

    Aki viszont ezt figyelmen kívül hagyja, könnyen szembesülhet egy kellemetlen meglepetéssel a hónap végén.

    Friss hírek ma az összes mai hír időrendben | Hírkereső
    Átlagos klíma fogyasztás
    0,8 – 2 kWh / óra
    Napi használat
    8 – 10 óra
    Havi fogyasztás
    ~300 – 400 kWh
    Becsült plusz rezsi
    10 000 – 30 000 Ft
  • Magyar Péter üzent: Nincs több lopás!

    Magyar Péter üzent: Nincs több lopás!

    A Tisza Pártmás mint a Fidesz volt, ők megálljt parancsolnak a lopásnak és a trükköknek, az autópályákon is.

    Magyar Péter: Hadüzenet a „koncessziós lopásnak”

    Magyar Péter és a Tisza Párt programja nem hagy kétséget a szándékok felől. A „koncessziós szerződésekkel kilapátolt ezermilliárdok” kivizsgálása a prioritási lista élén áll. Magyar Péter már többször egyértelművé tette: az autópálya-üzemeltetés, a hulladékgazdálkodás és a szerencsejáték koncesszióba adása az Orbán-rendszer legnagyobb bűnei közé tartozik.

    A koncessziós szerződésekkel kilapátolt ezermilliárdok mellett a Tisza-kormány egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy kivizsgálja az Orbán-kormány gazdálkodásával és vagyonkezelésével ellopott közpénzek sorsát.

    – hangoztatta Magyar Péter a kormányzásra készülve.

    Magyar Péter és a Tisza-kormány programjának egyik legélesebb pontja a koncessziós szerződések felülvizsgálata. Ez az a terület, ahol a legtöbb pénz „folyik ki” a rendszerből. Magyar Péter szerint az autópálya-üzemeltetés, a szerencsejáték és a hulladékgazdálkodás koncesszióba adása az adófizetők elleni bűn.

    Vitézy Dávid in da house

    A Lázár Jánost váltó Vitézy Dávid neve nem mondhatni, hogy bombaként robbant, ám jelentős fricska az eddigi miniszternek. Kinevezésével (mint leendő közlekedési és beruházási miniszter) alapvető hangsúlyeltolódás várható. Mindenesetre nem árul zsákbamacskát: évek óta hangoztatott szakmai krédója szerint a magyar közlekedéspolitika rákfenéje ez az autópálya-fetisizmus a vasút rovására.

    Ha nincs elég forrásunk, akkor ne csak autópályára költsük azt, ami rendelkezésre áll. Mégis ez történik jelenleg és beszédesebb példa nincs is erre, mint az M1 szélesítése pont azon a szakaszon, ahol kész vasútfejlesztési tervek állnak a fiókban.

    – írta Vitézy az M1-es bővítésének bejelentésekor a Facebookon. A leendő miniszter évek óta élesen bírálja Lázárt, amiért az visszaadta az EU-nak a vasútfejlesztési forrásokat, és leállította a 115 új mozdony és a modern InterCity-k beszerzését. „Ha lett volna akarat a vasút fejlesztésére, sikerült volna eddig is” – mondta.

    M1-es bővítés

    A legnagyobb szakmai feszültség az M1-es autópálya körül van. Az eddigi kormányzat irányonként három sávra bővítené a sztrádát Budapest és Bicske (majd tovább Győr) között. Vitézy szerint ez a klasszikus közlekedéspolitikai hiba iskolapéldája.

    „Minden új kapacitás forgalmat is generál. Azt régóta tudjuk és számos kutatás igazolta, hogy egy biatorbágyi ingázó vagy egy Romániából Németországba tartó konténer esetén a bővítés csak még több autót és kamiont vonz be” – érvelt korábban Vitézy.

    A miniszter szerint a valódi megoldás nem a beton, hanem a sín lenne. Az 1-es vasúti fővonal (Budapest–Hegyeshalom) pontosan ugyanannyira túltelített, mint az M1-es, mégis, az elmúlt években az összes érdemi vasúti fejlesztés állt, miközben a közútra tízmilliárdok mentek. Vitézy programja három ponton vágná át a bicskei csomót:

    • Négy vágány Kelenföld és Törökbálint között: Ez lehetővé tenné a sűrű elővárosi és a nemzetközi tranzitforgalom szétválasztását.
    • 160 km/h-s pályasebesség: Az Almásfüzitő–Komárom szakasz felújításával a vasút végre versenyképes lenne az autóval szemben.
    • Új nagysebességű pálya: Ami 250 km/h-val kötné össze Budapestet Béccsel és Pozsonnyal.

    A leendő tiszás miniszter szerint az M1-es szélesítése helyett pont ezeket a projekteket kellett volna elindítani saját forrásból, ahelyett, hogy Lázár János „bosszúból” visszaadta az EU-nak a vasúti forrásokat.

    Az M200-as: a Lázár-korszak öröksége

    Persze nem csak az M1-es okoz majd fejtörést a leendő kormánynak. A 2026 eleji hírek még arról szóltak, hogy az M200-as (korábban M81-es) gyorsforgalmi út előtt minden akadály elhárult. Székesfehérvár közgyűlése januárban véglegesítette a nyomvonalat, amely összekötné az M1-est és az M7-est, majd Sárbogárdnál az M8-as hálózatába kapcsolódna. A cél: az M0-s és a 81-es főút tehermentesítése.

    A projekt eklatáns példája a távozó kormányzati ciklus logikájának: az MKIF koncesszióba szervezve, gőzerővel készítette elő a terveket, és 2027-re már az első kapavágásokat ígérték. Csakhogy az M200-as éppen abba a „tranzithajszába” illeszkedik, amit Vitézy Dávid évek óta bírál. Az új miniszter szerint az ilyen gigaberuházások gyakran csak indukált forgalmat generálnak: minél több sávot adunk, annál több kamion jön, miközben a valódi vasúti alternatíva (például a V0-s vasúti körgyűrű) fejlesztése elmarad.

    Hogyan lehet hozzányúlni egy 35 évre aláírt, betonbiztos szerződéshez?

    Magyar Péter korábbi nyilatkozatai alapján tehát a Tisza-kormány egyik első dolga a koncessziós szerződések felülvizsgálata lesz. Ha bebizonyosodik, hogy a szerződések aránytalanul hátrányosak az államnak, vagy ha a közbeszerzési folyamatok során jogszabálysértés történt, a Tisza-kormány nem fog habozni a kártalanítás nélküli felmondással vagy a szerződések drasztikus módosításával.

    Ez azonban jogilag minimum ingoványos terület. A koncessziók felrúgása nemzetközi jogi vitákat és hatalmas kártérítési pereket vonhat maga után. Így aztán a sokkal reálisabb forgatókönyv nem a szerződésbontás, hanem mondjuk úgy, a prioritások áthangolása:

    • Kevesebb új autópálya-kilométer, több pénz a kátyús mellékutakra. Vitézy szerint egy zsákfalu lakójának többet ér egy sima alsóbbrendű út a járási központig, mint egy harmadik sáv az M1-esen.
    • A Lázár János által leállított vasúti járműbeszerzések (Siemens-mozdonyok, IC-kocsik) és a visszamondott EU-s források újraaktiválása.
    • Annak tisztázása, hogy az MKIF-nek kifizetett rendelkezésre állási díjak és a tényleges műszaki tartalom egyensúlyban vannak-e.

    Mi lesz a folyamatban lévő munkákkal?

    Az MKIF 2026-os ütemterve szerint idén az M3, M1 és M7 pályák újulnak meg a legnagyobb mértékben. A terelések és korlátozások – bár ritkábbak, mint tavaly – továbbra is velünk maradnak. Az M7-esen a nyári moratórium (június közepe – augusztus vége) idén is érvényes, de a vakáció előtt és pláne után a Budapest felé tartó oldalon komoly aszfaltozásra kell készülni.

    Azonban a távlati tervek – mint az M7-es háromsávosítása Székesfehérvárig vagy az M9-es dél-magyarországi szakasza – már Vitézy asztalán fekszenek, és ott valószínűleg átkerülnek a „nem prioritás” mappába. Habár ilyen mappái eddig csak Lázár Jánosnak voltak.

    Hírkereső – RSSHirek.hu

  • Magyar Péter elmondta honnan lesz pénz!

    Magyar Péter elmondta honnan lesz pénz!

    Kommentben mondta el Magyar Péter, hogy miből finanszírozzák a május 9-ére bejelentett ünnepséget. Karácsony Gergely, egy nappal korábbra hirdetett koncertet ugyanebből az apropóból.

    Május harmadikán Karácsony Gergely főpolgármester a Facebook-oldalán jelentette be, hogy Rendszerzáró örömkoncertet szervez a Lánchíd lábához. „Május 9-én megalakul az Országgyűlés, és elkezdődik egy új korszak. De ahhoz, hogy egy új korszak kezdődhessen, le kell zárni az előzőt” – mondta Karácsony Gergely a Facebook-oldalára feltöltött videóban.

    „Végre magunk mögött hagyhatjuk ezt a korszakot – de előtte emlékezzünk meg a mindennapi hősökről, és fejezzük ki a hálánkat egy rendszerbúcsúztató örömkoncerttel” – tette hozzá.

    A poszt alatt felbukkant Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, aki szerint kifejezetten káros és udvariatlan bulit szervezni a május 9-i országos rendszerváltó ünnep elé egy nappal, szinte ugyanoda. A leendő miniszterelnök a következő üzenetet tette közzé:

    Ez most komoly, hogy a főpolgármester rászervez egy bulit a május 9-i közös rendszerváltó ünnepre? Egyébként a csődben lévő főváros fizeti a bulit, vagy ön?

    Mint ismert, a Tisza Párt elnöke szombaton jelentette be, hogy az Országgyűlés alakuló ülésére (május 9.) meghívta a sükösdi Sugo Tamburazenekart, így a „miniszterelnöki eskütételem után elhangzik a Himnusz, a székely és az európai himnusz is.”

    Az ülés 10 órakor startol, azonban a miniszterelnök megválasztása, eskütétele és beszéde csak kora délután várható a Parlamentben. A nap végén a Kossuth téren „rendszerváltó ünnep” és közösségi rendezvény zárja az eseményt.

    Magyar Péter elárulta, miből fizetik a Kossuth téri rendezvényüket

    A fenti cikket az Index közösségi-oldalán is megosztottuk, a komment szekcióban pedig valaki feltette a kérdést, hogy „Magyar Péter miből finanszírozza az egész napos rendezvényt, amikor olyan nehéz pénzügyi helyzetben van az ország?”.

    A Tisza fizeti a puritán rendezvényt, amelyen az önkénteseink fognak dolgozni. Szívesen

    – válaszolta Magyar Péter.

  • Forint vagy euró? Egyre többen teszik fel a kérdést mi lesz a forintunkkal?

    Forint vagy euró? Egyre többen teszik fel a kérdést mi lesz a forintunkkal?

    Az utóbbi időszakban ismét előtérbe került a kérdés: vajon Magyarországon is bevezetésre kerülhet az euró? Bár konkrét döntés továbbra sincs, a téma egyre gyakrabban merül fel gazdasági elemzésekben és közéleti vitákban.

    Sokan azért foglalkoznak ezzel, mert közvetlen hatással lehet a mindennapi pénzügyekre – a fizetésektől kezdve a megtakarításokon át egészen a hitelekig.

    Valuta és deviza árfolyamok – euró-forint árfolyamok

    💸 Mi történne a készpénzzel?

    Egy esetleges euróbevezetésnél a forint fokozatosan kivezetésre kerülne, és helyét az euró venné át. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi készpénzt egy meghatározott időszakon belül át kellene váltani.

    A gyakorlatban ez általában nem egyik napról a másikra történik: a korábbi példák alapján hosszabb átmeneti időszak állna rendelkezésre, amikor mindkét fizetőeszköz használható.

    🏦 Mi lenne a hitelekkel?

    A hitelek esetében kulcskérdés az átváltás módja. A forint alapú kölcsönök euróra történő átszámítása egy előre meghatározott árfolyamon történne, ami hosszú távon hatással lehet a törlesztőrészletekre.

    Sokan attól tartanak, hogy az árfolyamváltozások miatt nőhetnek a terhek, ugyanakkor egy stabilabb valuta kiszámíthatóbb környezetet is jelenthet.

    📈 Mi történik a megtakarításokkal?

    A bankbetétek, befektetések és értékpapírok szintén átváltásra kerülnének euróra. Ez általában automatikusan történik, azonban az árfolyam itt is kulcsfontosságú tényező.

    A befektetési piacok szempontjából az euró bevezetése akár új lehetőségeket is hozhat, különösen a nemzetközi befektetések terén.

    ⚖️ Előnyök és kockázatok

    Az euró bevezetésének vannak előnyei és kockázatai is.

    Előnyök lehetnek:

    • stabilabb valuta
    • könnyebb nemzetközi pénzmozgás
    • kiszámíthatóbb gazdasági környezet

    Kockázatok lehetnek:

    • árak átalakulása
    • átmeneti bizonytalanság
    • alkalmazkodási nehézségek

    ❗ Mikor jöhet szóba az euró?

    Jelenleg nincs konkrét időpont az euró bevezetésére Magyarországon. A döntés több gazdasági feltétel teljesüléséhez kötött, és hosszabb előkészítést igényel.

    Ezért a közeljövőben inkább a téma körüli elemzések és találgatások maradnak napirenden, nem pedig egy azonnali bevezetés.

    Az euró bevezetése komoly hatással lenne a mindennapi pénzügyekre, de egyelőre nincs napirenden a gyors váltás. A kérdés azonban egyre gyakrabban kerül elő, ezért érdemes figyelni a gazdasági híreket és az esetleges változásokat.

  • Több milliárd forintos vagyont fagyasztottak be egy magyarországi bankban

    Több milliárd forintos vagyont fagyasztottak be egy magyarországi bankban

    Több vagyonkimentési kísérletet állítottak le a hazai bankok Panyi Szabolcs szerint. Az újságíró beszámolója alapján egy ismert vállalat mintegy 11 milliárd forintos vagyonát fagyasztotta be egy pénzintézet. Emellett 10–20 millió dollár közötti tranzakciókat szakítottak meg, amik a világ számos országába irányultak. Az oknyomozó újságíró hozzátette, a blokkolt összegek töredékei a teljes, kimenekítésre szánt vagyonnak.

    Banki hírek és friss pénzügyi információk

    Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró arról számolt be, hogy forrásai alapján a bankok több vagyonkimentési kísérletet állítottak be. Az újságíró szerint egy ismert oligarcha százmilliárd forintokat helyezett el Szaúd-Arábiában.

    Hozzátette, „a külföldi tulajdonú magyarországi bankok pedig forrásaim szerint készségesen együttműködnek. Több bankról is kaptam olyan konkrét információkat, hogy aktívan blokkolják és jelentik a gyanús utalásokat a NAV pénzmosás elleni részlegének.”

    Pénteken az alábbi információkat osztotta meg a blogján:

    • az egyik külföldi tulajdonú magyar bank például befagyasztott mintegy 11 milliárd forintot (30 millió eurót), amely egy olyan ismert magyar cég számláin volt, mely vállalat az Orbán-rendszer médiaműveleteinek finanszírozásában vesz részt;
    • egy másik, szintén külföldi tulajdonban lévő magyar bank egy másik forrás elmondása alapján minden, bizonyos értékhatár fölötti utalást leállított, mely tranzakciók Szingapúrba, az Egyesült Arab Emírségekbe, Ománba, Bahreinbe, Szaúd-Arábiába, Uruguayba, Nicaraguába, Svájcba, illetve egy bécsi privátbankhoz mentek volna. Egyes utalássorozatok 10–20 millió dollár közötti összegűek voltak.

    Az oknyomozó újságíró úgy véli, a kép ugyanakkor korántsem ennyire pozitív, a blokkolt összegek ugyanis csak töredékei a teljes, külföldre mozgatni kívánt vagyonnak. Hozzátette, a külföldi pénzintézetek ugyan betömködhetnek néhány rést, melyen keresztül a vagyonok kifolynak, ám az igazán fontos pénzcsatornánk ezek szerint máshol futnak.

    Nyomozást indított a vagyonmentések ügyében a rendőrség

    Néhány napja arról írtunk, hogy ismeretlen tettes ellen nyomoz a rendőrség a vagyonmenekítés hírével kapcsolatban. A hatóság kiemelte, saját információk alapján dolgozik. Arra hívták fel a figyelmet, hogy az eljárások nem a nyilvánosság előtt zajlanak.

  • Kamatstop kivezetése 2026: sok adós kerülhet bajba idén!

    Kamatstop kivezetése 2026: sok adós kerülhet bajba idén!

    A változó kamatozású jelzáloghiteleseket védő kamatstop eredetileg június 30-ig lett volna érvényben, de az ügyvivő Orbán-kormány április 17-én megszüntette ezt a határidőt. Most az új Tisza-kormányon múlik majd, mi lesz a sorsa. Ha megszűnne, az a jelenlegi kamatok alapján több százezer lakáshiteles törlesztőjét emelné meg jelentősen.

    Hitel és pénzügyi hírek, információk

    • A kamatstop sorsáról már az új kormány dönt, a Fidesz-kormány törölte a megszűnési határidőt
    • Kivezetése esetén több mint 200 ezer adós törlesztőrészlete nőne meg
    • A kamatstopot ideiglenes intézkedésnek szánták, de már 2022 óta védi és hozza kedvező helyzetbe a rövidebb kamatperiódusú lakáshitelek adósait

    A Portfolio elemzője szerintaz érintett 216 ezer hitelszerződés többségének mindössze 10 százalék körül vagy annál kisebb mértékben nőne a törlesztője a kamatstop kivezetése után, ami az adósok számára havi néhány ezer forint pluszkiadást jelentene. Aki nagyobb hitelösszeget vett fel, a jövedelméhez képest magasabb a törlesztője, vagy hosszabb a hátralevő futamideje, annak akár 30–40 százalékkal is emelkedhet a havi fizetni valója. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint ebbe a kategóriába közel 21 ezer adós tartozik.

    Hogyan működik a kamatstop – és miért ideiglenes?

    A kamatstopot 2022 elején vezették be azzal a céllal, hogy megvédjék a változó kamatozású hitellel rendelkező adósokat a drasztikus kamatemelkedéstől. Lényege, hogy a bankok nem alkalmazhatják az aktuális piaci referenciakamatokat, hanem a 2021. október 27-i, lényegesen alacsonyabb szinteket kötelesek alkalmazni az érintett hitelekre.

    Az intézkedés a 3 és 12 havi BUBOR-hoz, 3 havi EURIBOR-hoz és egyéb mutatókhoz kötött, legfeljebb 5 éves kamatperiódusú, nem kamattámogatott hitelekre vonatkozik.

    Bár a 2022 második felében és 2023-ban jellemző két számjegyű referenciakamatok mostanra egy számjegyűre csökkentek, de még mindig jóval magasabbak, mint a kamatstop-rendeletben meghatározott értékek. A BUBOR 6,26–6,31, a BIRS 5,85–6,02, az állampapír-referenciahozamok 5,90–5,93 százalékosak, ami a portfolio.hu elemzése szerint azt jelenti, hogy az érintett jelzáloghitelek kamata nagy átlagban 5,7 százalék helyett 9–10 százalék között lenne kamatstop nélkül.

    – A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a kamatstop jelenleg nagyságrendileg 216 ezer adóst véd, de a számuk folyamatosan csökken. Az eredeti, közel 300 ezer fős létszám végtörlesztések és fixálások révén zsugorodott ennyire. Ezek az adósok négy éve megszokhatták, hogy a törlesztőjük fix, miközben eredetileg változó kamatú hitelt igényeltek – magyarázta Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

    Mennyivel nőne a törlesztő? – Két életszerű példa

    A kivezetés hatása az adott hitel referenciakamatától, futamidejétől és fennálló tartozásától függ. A BiztosDöntés.hu elemzője két konkrét példán mutatja be a különbséget.

    Az egyik egy klasszikus, 5 éves kamatperiódusú lakáshitel, amelynek fennálló tartozása9 millió forint, a hátralévő futamidő 10 év, a kamatfelár, vagyis leegyszerűsítve a bank munkadíja és haszna, 3,5 százalék. A referenciakamat és a kamatfelár összegéből számított ügyleti kamat 9,3 százalékra nőne, ami azt eredményezné, hogy a havi törlesztőrészlet 103 ezer forintról 115 ezer forintra emelkedne. Mindez 12 000 forint (+11,6 százalék)többletterhet róna az adósra.

    Egy régebbi, 3 havi BUBOR-hoz kötött hitelnél,ahol 5 millió forint a fennálló tartozás, és a hátralévő futamidő 7 év, a törlesztő nagyságrendileg 68 ezer forint havonta. Ez a kamatstop kivezetése esetén 79 500 forintra ugrana. A havi többletteher 11 500 forinttal (+17 százalékkal) nőne.

    Gergely Péter kiemelte, hogy az április 12-i választások után a piaci kamatlábak csökkenni kezdtek, az 5 éves BIRS például április közepétől közel 0,82 százalékponttal mérséklődött. Ha ez a trend tartós marad, akkor a kamatstop kivezetése nem lesz annyira fájdalmas, mint a 2023-as kamatcsúcsok idején lett volna.

    Mi várható az új kormánytól?

    A kamatstop a legutóbbi rendeletmódosítás értelmében 2026. június 30-ig élt volna, de az ügyvivő Orbán-kormány április 17-én kivette a rendeletből a határidőt. Ez azt jelenti, hogy az új kormányzatnak kell majd döntenie, meghosszabbítja vagy megszünteti a kamatstopot, esetleg fokozatosan vezeti ki, más eszközzel is segítve az érintett adósokat.

    Bár a Tisza Párt jelöltjei már a választási kampány során is többször beszéltek arról, hogy piactorzító hatásuk miatt fokozatosan ki kell majd vezetni a különféle árkorlátozó intézkedéseket, a kamatstoppal kapcsolatban a Tisza egyelőre nem nyilatkozott. Megkérdeztük a sajtóközpontot, de nem érkezett válasz.

    A kivezetés mellett szól, hogy a kamatstop a bankok és az egész gazdaság számára kedvezőtlen, de a „mikor” és a „hogyan” kulcskérdés.

    Vélemény:

    Egy dolgot biztosra vehetünk: Az új Tisza Kormány nem fogja hagyni, hogy bajba kerüljenek az adósok, biztos találnak erre valamiféle pénzügyi megoldást!

  • OMV: hosszú távon az üzemanyagok árát is érinti az intézkedés!

    OMV: hosszú távon az üzemanyagok árát is érinti az intézkedés!

    Az OMV jelentősen megemelte 2026-os energiaár-előrejelzéseit, miután az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása súlyos zavarokat okozott az ellátási láncokban és felhajtotta az olajárakat. Az osztrák olaj- és gázipari vállalat az első negyedévben a vártnál jobb üzemi eredményt ért el.

    Üzemanyagok árváltozása, hírek

    Az OMV csütörtökön megemelte 2026-os energiaár-előrejelzéseit. Az osztrák vállalat közölte, hogy a magasabb árak várhatóan ellensúlyozzák majd az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása miatt bekövetkező alacsonyabb termelést – jelentette a Reuters a cég első negyedéves pénzügyi jelentésére hivatkozva.

    Az olaj- és gázipari vállalat a Brent átlagárára vonatkozó 2026-os becslését a korábbi hordónkénti 65 dollárról 85–95 dollárközé emelte, abból a feltételezésből kiindulva, hogy a Hormuzi-szorost június végéig nyitják újra.

    Az iráni háborúban a Hormuzi-szoros hajóforgalma szinte teljesen leállt, ami megzavarta az ellátási láncokat és a piac pánikba esett. A Brent típusú olaj ára az elmúlt hetekben 110 dollár fölé emelkedett, és csütörtökön elérte négyéves csúcsát.

    „Miközben a finomítói marzsok továbbra is magas szinten maradnak, a szigorúbb szabályozás és a kormányzati beavatkozások – például az üzemanyagár-plafonok és az adóváltozások az OMV működési országaiban – negatívan hathatnak az üzletág eredményeire” – közölte a vállalat.

    Az üzemanyagok árába Magyarországon is történt beavatkozás: március 10-től a kormány védett árat alkalmaz mind a benzin, mind a gázolaj árára. Brüsszel szerdán kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen, többek között emiatt is.

    Az OMV-t Ausztriában is negatívan érinti az energiaár-robbanás: az osztrák állam új szabálya előírja, hogy az üzemanyagárak emelkedéséből származó többlet-áfabevételt alacsonyabb üzemanyagadón keresztül vissza kell juttatni a fogyasztóknak, így korlátozva a kiskereskedők árrését.

    Mint lapunk rávilágított, az egyik legnagyobb kereskedő szerint egymilliárd hordó olaj garantáltan eltűnt a piacról, ami felhajtja az árat. A Vitol olajkereskedő vezérigazgatója, Russel Hardy a hétvégén arról beszélt, hogy az olajpiac már most garantáltan egymilliárd hordós kiesett kínálattal néz szembe, részben a Hormuzi-szoroson keresztülhaladó forgalom helyreállításának időigénye miatt.

    Korábban a Nemzetközi Energiaügynökség is minden idők legnagyobb kínálati sokkjának nevezte a Hormuzi-szoros lezárását. A békeidőben a globális olajkínálat mintegy ötödét bonyolító átjárón szinte egyáltalán nem jutnak át hajók, szemben az iráni háború előtti időszakot jellemző napi 135 hajós átlaggal. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) kedden úgy fogalmazott, hogy „a Hormuzi-szoroson átmenő hajóforgalom február óta gyakorlatilag leállt”, az iráni háború kitörése óta 95,3 százalékkal csökkent.

    Az osztrák cég közölte azt is, arra számít, hogy az idei évben a gázár 35–40 euró lesz megawattóránként, szemben a februári, 30 euró/megawattóra alatti előrejelzéssel.

    Az OMV az energiaár-robbanás ellenére is felülteljesítette a várakozásokat

    A társaság 1,03 milliárd eurós üzemi eredményről számolt be az első negyedévre, ami némileg meghaladta az elemzők egymilliárd eurós várakozását a vállalat által készített felmérés szerint. Az eredményt a vártnál erősebb energiaszektorbeli teljesítmény támogatta.

    Az eredmény a jelenlegi beszerzési költségeken alapul, és nem tartalmazza az egyszeri tételeket, valamint az energiakészletekhez kapcsolódó rövid távú nyereségeket és veszteségeket.

    Az OMV arról is beszámolt, hogy a Borouge hozzájárulása alacsonyabb volt, miután a vállalat márciusban logisztikai fennakadásokkal és a közel-keleti háború miatti költségnövekedéssel nézett szembe. A Borouge egy Abu Dhabi-i székhelyű petrolkémiai vállalat, ami az Abu Dhabi National Oil Company és az osztrák Borealis vegyes vállalata. A Borealis a világ egyik vezető vegyipari vállalata, amelynek az OMV 75 százalékban a többségi tulajdonosa.

  • Tisza Párt: jelentős minimálbér-emelés jöhet jövőre – ennyivel nőhet a fizetés

    Tisza Párt: jelentős minimálbér-emelés jöhet jövőre – ennyivel nőhet a fizetés

    A minimálbér kérdése ismét a figyelem középpontjába került, miután a Tisza Párt is megszólalt a bérek emelésének szükségességéről. A párt szerint a jelenlegi fizetések sok esetben már nem fedezik a megélhetési költségeket, ezért a következő években komoly változásokra lehet szükség.

    A javaslatok alapján a minimálbér emelése nemcsak gazdasági, hanem társadalmi kérdés is, hiszen több százezer dolgozót érint közvetlenül mondta Magyar Péter.

    Mennyivel nőhet a minimálbér?

    A jelenlegi számok alapján a minimálbér már most is emelkedő pályán van, azonban a Tisza Párt ennél nagyobb ütemű növekedést tart szükségesnek.

    A szakértői becslések szerint a következő években:

    A pontos összegek azonban még nem véglegesek, hiszen ezek mindig a gazdasági helyzettől, az inflációtól és a költségvetési lehetőségektől függenek.

    Minimálbér emelés 2026–2027 – várható összegek

    Év Bruttó minimálbér Nettó minimálbér Változás
    2025 266 800 Ft 177 400 Ft –
    2026 322 800 Ft 214 600 Ft +11%
    2027 (becslés) 350 000 – 370 000 Ft 232 000 – 245 000 Ft +8–12%
    Fontos: a 2027-es adatok becslések, a végleges minimálbért a gazdasági helyzet és a kormányzati döntések határozzák meg.

    👉 A legfrissebb gazdasági híreket itt követheted

    Miért van szükség emelésre?

    Az egyik legfontosabb indok az infláció. Az elmúlt években jelentősen nőttek az árak, miközben sokak fizetése nem követte ezt a tempót.

    A Tisza Párt szerint a bérek felzárkóztatása elengedhetetlen ahhoz, hogy a dolgozók meg tudjanak élni a fizetésükből, és ne csökkenjen tovább a vásárlóerő.

    Emellett a munkaerőpiaci helyzet is indokolja az emelést: egyre több ágazatban jelentkezik munkaerőhiány, amit magasabb bérekkel lehetne enyhíteni.

    Kik járhatnak a legjobban?

    A minimálbér-emelés leginkább azokat érinti, akik jelenleg is az alsó bérkategóriában dolgoznak. Ide tartoznak például:

    • a kereskedelemben dolgozók
    • a vendéglátásban foglalkoztatottak
    • a fizikai munkát végzők egy része

    Ugyanakkor az emelés hatása ennél szélesebb körben is érezhető lehet, hiszen a bérek általában egymáshoz igazodnak.

    Milyen hatása lehet a gazdaságra?

    A béremelés nemcsak a dolgozók pénztárcáját érinti, hanem a gazdaság egészére is hatással van.

    Pozitív hatás lehet:

    • növekvő fogyasztás
    • élénkülő gazdasági aktivitás

    Ugyanakkor a vállalkozások számára kihívást jelenthet a magasabb bérköltség, különösen a kisebb cégek esetében.

    Ezért a minimálbér-emelés kérdése mindig egyensúlyt igényel a munkavállalók és a munkaadók érdekei között.

    Mikor jöhet a változás és hogyan?

    Vizsgálják az szja 9%-ra való csökkentését is. A minimálbér emeléséről minden évben egyeztetések zajlanak, és a döntések általában az adott év gazdasági helyzetét tükrözik.

    A jelenlegi tervek alapján a változások már a következő évben is megjelenhetnek, de a pontos időpont és mérték még nem ismert.

    A legfrissebb fejlemények folyamatosan érkeznek, ezért érdemes követni a napi híreket is, ahol minden fontos információ egy helyen elérhető.

    Összegzés

    A Tisza Párt minimálbér-emelési javaslata új lendületet adhat a bérekről szóló vitának. Bár a konkrét számok még nem véglegesek, az biztos, hogy a következő években a fizetések kérdése kulcsfontosságú téma marad.

    A dolgozók számára az emelés komoly segítséget jelenthet, ugyanakkor a gazdaság egészére gyakorolt hatásokat is figyelembe kell venni.