Címke: Politika

  • Forint árfolyam: Magyar Péter győzelme után történelmi erősödés jött, de meddig tarthat?

    Forint árfolyam: Magyar Péter győzelme után történelmi erősödés jött, de meddig tarthat?

    Az elmúlt hetek egyik legnagyobb gazdasági meglepetése a forint látványos erősödése volt. A magyar deviza az euróval szemben olyan szintekre kapaszkodott vissza, amilyeneket utoljára 2022 elején láthattak a befektetők. Az euró árfolyama több alkalommal a 360 forintos szint alá süllyedt, sőt egyes napokon a 355-ös határt is megközelítette.

    Magyar Péter és Tisza Párt friss hírek

    A piacok szerint a forint erősödésében jelentős szerepet játszott a politikai környezet változása és az a várakozás, hogy Magyarország kapcsolata javulhat az Európai Unióval. A befektetők egy része arra számít, hogy könnyebben érkezhetnek meg a korábban befagyasztott uniós források, ami javíthatja az ország pénzügyi megítélését.

    Magyar Péter győzelmét pozitívan fogadták a piacok

    A nemzetközi pénzügyi szereplők kifejezetten kedvezően reagáltak a választási eredményekre. A Reuters beszámolója szerint a forint közvetlenül a választás után közel hároméves csúcsra emelkedett az euróval szemben, miközben a magyar állampapírok és a Budapesti Értéktőzsde is erősödött. A befektetők a gazdaságpolitikai kiszámíthatóság javulását és az EU-val való együttműködés erősödését árazták be.

    Több elemző szerint a piac már a választások előtt elkezdte árazni a változást. Az erősödő forint és a csökkenő állampapírhozamok azt jelezték, hogy a befektetők jelentős része bizalmat szavazott az új politikai iránynak.

    355 közelében járt az euró

    Május elején a forint olyan erőt mutatott, amelyre évek óta nem volt példa. Az euró árfolyama több alkalommal 360 forint alá került, majd megközelítette a 355-ös szintet is. A Portfolio szerint a magyar fizetőeszköz négyéves csúcsra erősödött, miközben a dollárral és a svájci frankkal szemben is jelentős javulást mutatott.

    Az MNB hivatalos árfolyamadatai alapján május elején az euró árfolyama már 356–359 forintos sávban mozgott, ami jelentős javulás a tavasz eleji szintekhez képest.

    Mi állhat a forinterősödés mögött?

    A szakértők szerint több tényező egyszerre támogatta a magyar devizát.

    Magas kamatszint

    A magyar kamatkörnyezet továbbra is vonzó lehet a befektetők számára. A magasabb hozamok miatt a forintalapú befektetések még mindig versenyképesek a régióban.

    EU-s pénzekkel kapcsolatos várakozások

    A piac azt reméli, hogy a politikai változások után gyorsabban érkezhetnek meg az uniós források. Ez javíthatja az ország külső finanszírozási helyzetét és erősítheti a forintot.

    Befektetői bizalom

    A választások utáni időszakban látványosan nőtt a külföldi befektetők érdeklődése a magyar eszközök iránt. A részvénypiac és az állampapírpiac teljesítménye is ezt tükrözte.

    Meddig maradhat ilyen erős a forint?

    Bár a mostani árfolyam sokak számára kedvező, több elemző arra figyelmeztet, hogy a jelenlegi szintek hosszabb távon nem feltétlenül maradnak fenn.

    Az ING elemzői szerint a forint akár még erősebb szinteket is elérhet rövid távon, ugyanakkor a nemzetközi gazdasági környezet és a hazai infláció továbbra is kockázatot jelent.

    Árokszállási Zoltán közgazdász szerint a forint már túlságosan megerősödhetett, ezért a nyár folyamán ismét a 360–370 közötti sávba gyengülhet vissza az euróval szemben.

    Más előrejelzések még óvatosabbak. Egyes elemzőházak szerint 2027-re akár ismét visszatérhet a 400 forint körüli euróárfolyam, ha az inflációs és költségvetési kockázatok erősödnek.

    Kik járnak jól az erős forinttal?

    Az erősebb forint elsősorban azoknak kedvezhet, akik külföldi termékeket vásárolnak, utazást terveznek vagy devizában fennálló kötelezettségeik vannak. Az importált termékek ára mérséklődhet, ami hosszabb távon az infláció csökkenését is segítheti.

    Ugyanakkor az exportáló vállalatok számára már kevésbé kedvező a helyzet, mert az euróban vagy dollárban realizált bevételeik kevesebb forintot érnek. Emiatt a túlzott forinterősödés a gazdaság egyes szereplőinek már kihívást jelenthet.

    A forint árfolyama továbbra is kulcskérdés marad

    A következő hónapokban a befektetők kiemelten figyelik majd az új gazdaságpolitikai intézkedéseket, az infláció alakulását és az uniós források körüli fejleményeket. Ezek dönthetik el, hogy a forint meg tudja-e tartani a mostani, többéves csúcs közelében lévő szinteket.

    Egyelőre azonban az biztos, hogy Magyar Péter választási győzelme után a forint olyan erőt mutatott, amire hosszú évek óta nem volt példa, és ez az egész régió egyik legfigyeltebb pénzügyi történetévé vált.

  • Vagyonadó Magyarországon: jön az új adó? Ezt kell tudni az egymilliárd feletti vagyonok megadóztatásáról

    Vagyonadó Magyarországon: jön az új adó? Ezt kell tudni az egymilliárd feletti vagyonok megadóztatásáról

    A vagyonadó kérdése az elmúlt hónapok egyik legforróbb gazdasági témájává vált Magyarországon. A közbeszédben, a szakmai fórumokon és a politikai vitákban is egyre gyakrabban merül fel annak lehetősége, hogy a jövőben a nagyobb vagyonnal rendelkező magánszemélyeknek külön adót kellene fizetniük vagyonuk után. Több szakértő szerint a kérdés már nem az, hogy beszélünk-e róla, hanem az, hogy milyen formában valósulhat meg.

    TOP 8 óra friss hírei – folyamatos hírkereső lista

    A vagyonadó lényege, hogy nem a jövedelmet vagy a fizetést adóztatja, hanem a felhalmozott vagyont. Ez lehet ingatlan, értékpapír, vállalkozásban lévő tulajdonrész, készpénz, befektetés vagy akár más nagy értékű eszköz. A cél általában az, hogy a leggazdagabb rétegek nagyobb mértékben járuljanak hozzá a közkiadások finanszírozásához.

    Kiket érinthet a vagyonadó?

    A nyilvánosságra került elképzelések szerint az adó elsősorban az egymilliárd forint feletti vagyonnal rendelkezőket érintheti. Az egyik legtöbbet emlegetett javaslat alapján az egymilliárd forintot meghaladó vagyonrész után évente 1 százalékos adót kellene fizetni.

    Ez azt jelenti, hogy például egy 2 milliárd forintos nettó vagyonnal rendelkező személy esetében az egymilliárd forint feletti rész után keletkezhetne fizetési kötelezettség. A pontos szabályok azonban egyelőre nem ismertek, így számos kérdés nyitott maradt.

    A szakértők szerint az egyik legfontosabb probléma a vagyon meghatározása lehet. Egy ingatlan értékét viszonylag könnyű megállapítani, de jóval bonyolultabb lehet egy családi vállalkozás, egy magántőkealap vagy egy külföldi befektetés értékelése.

    Nemzetközi példák: kevés ország alkalmaz általános vagyonadót

    A vagyonadó nem új találmány, ugyanakkor Európában ma már csak kevés ország alkalmaz klasszikus formában ilyen adót. Jelenleg Svájc, Norvégia és Spanyolország tartozik azok közé az országok közé, ahol működik általános vagyonadó.

    Több európai állam korábban megszüntette ezt az adónemet, mert túl bonyolultnak, nehezen beszedhetőnek vagy gazdaságilag károsnak ítélte meg. A kritikusok szerint a túl magas vagyonadó a tőke külföldre áramlását is ösztönözheti, miközben csökkentheti a beruházási kedvet és a vállalkozások fejlődési lehetőségeit.

    Más szakértők viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy megfelelő szabályozás mellett a vagyonadó hozzájárulhat az igazságosabb közteherviseléshez, különösen akkor, ha valóban a legnagyobb vagyonokat célozza meg.

    Mi lehet a legnagyobb vita a vagyonadó körül?

    A vita egyik központi kérdése, hogy a vagyonadó büntetésnek tekinthető-e a sikeres vállalkozókkal és befektetőkkel szemben. Több adószakértő hangsúlyozza, hogy egy ilyen adót nem szabadna büntető jelleggel bevezetni, mert az hosszú távon ronthatná az ország versenyképességét. A szabályozásnak egyensúlyt kellene teremtenie a költségvetési bevételek növelése és a gazdasági ösztönzők megőrzése között.

    Különösen érzékeny terület lehet a családi vállalkozások, a generációváltás előtt álló cégek és a bizalmi vagyonkezelési konstrukciók adózása. A szakmai szervezetek szerint ezeknél rendkívül körültekintő szabályokra lenne szükség, hogy ne sérüljenek a hosszú távú gazdasági érdekek.

    Mi történhet a bizalmi vagyonkezeléssel?

    A vagyonadó körüli vitákban egyre többször kerül szóba a bizalmi vagyonkezelés is. A szakértők szerint az elmúlt években sok nagy vagyon került ilyen konstrukciókba, amelyek bizonyos esetekben kedvező adózási lehetőségeket biztosítottak. A tervek szerint ezen a területen is jelentős változások jöhetnek.

    A cél az lehet, hogy a vagyonok tényleges tulajdonosi háttere átláthatóbbá váljon, és ne lehessen különböző jogi konstrukciókkal teljesen elkerülni az esetleges új adókat. Ugyanakkor több szakértő arra figyelmeztet, hogy a családi vagyontervezés és az öröklési struktúrák működését is figyelembe kell venni a szabályozás során.

    Jön a vagyonadó Magyarországon?

    Jelenleg még nem ismert minden részlet, de az biztos, hogy a vagyonadó kérdése a következő időszak egyik legfontosabb gazdaságpolitikai vitája lehet. Az egymilliárd forint feletti vagyonok megadóztatásáról szóló elképzelések jelentős változást hozhatnak a magyar adórendszerben, ezért a vállalkozók, befektetők és nagyobb vagyonnal rendelkező családok kiemelt figyelemmel követik a fejleményeket.

    A végleges szabályok meghatározhatják, hogy a vagyonadó valóban új bevételeket hoz-e az államnak, vagy inkább újabb vitákat indít el a gazdaság szereplői között. Egy dolog azonban biztos: a vagyonadó témája még hosszú ideig napirenden maradhat Magyarországon.

  • Elkapták: Ittasan vezetett a Tisza 25 éves politikusa!

    Elkapták: Ittasan vezetett a Tisza 25 éves politikusa!

    Varga Lőrinc Mihály tiszás képviselő ellen ittas vezetés miatt folyik eljárás, jelezte ő maga a Facebookon. A Tisza 25 éves országgyűlési képviselője azt írta:

    másfél éve egy baráti találkozó utáni reggelen egy rutinellenőrzés során alkoholt mutatott ki a szervezetemben a szonda. Hibáztam, a felelősségemet teljes mértékben elismerem.

    A Tisza országos listáján 33. helyen bejutó politikus azt írta, meg fogja szavazni a saját mentelmi jogának kiadását.

    A törvény mindenkire vonatkozik: állok a felelősségre vonás elé. Vállalom a jogi következményeket

    – fogalmazott Varga.

    A képviselő korábban az ELTE jogi karára járt, a családi agrárvállalkozás mellett középiskolai tanárként és önkormányzati képviselőként is tevékenykedett. Varga agrárszakértőként került közel a Tiszához, később a Tisza Párt dél-dunántúli koordinátora lett.

  • Újabb vizsgálatokról döntöttek Magyar Péterék!

    Újabb vizsgálatokról döntöttek Magyar Péterék!

    Szerda este megjelent a Magyar Közlönyben az Országgyűlés által létrehozott öt vizsgálóbizottság feladataival kapcsolatos határozatok tára. Valamennyi testületnek december 31-ig kell elvégeznie a jelentéseit, az elnököket a Tisza Párt jelöli. A bizottsági tagok nem kapnak tiszteletdíjat a munkájukért.

    Vezető hírek – TOP 2 ÓRA legfrissebb hírei

    Kormánypárti képviselők kezdeményezésére az Országgyűlés kedden létrehozott öt vizsgálóbizottságot. A parlament szerdai ülésén a vizsgálóbizottságok munkáját szabályozó javaslatról tárgyaltak. Az előterjesztés pénzbüntetést és elővezetési lehetőséget is kilátásba helyez arra az esetre, ha szabályszerű idézés után többször sem jelenik meg az érintett az vizsgálóbizottság előtt.

    A bizottságok feladatairól és céljairól szóló határozatok szerdán jelentek meg a Magyar Közlönyben. Mutatjuk, mely testületnek mi lesz a dolga.

    A Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság célja és feladata az lesz, hogy:

    • Feltárja, hogy a rendszer hiányosságai hogyan veszélyeztetik a gyermekek biztonságát és jogait;
    • Megvizsgálja a szakellátás túlterheltségét, a nevelőszülői hálózat kapacitáshiányát, az intézmények alulfinanszírozottságát, a szakemberhiányt és a jelzőrendszer működését;
    • Feltárja, hogy az állami, fenntartói, gyámhatósági, egészségügyi, oktatási, rendészeti és gyermekjóléti szereplők együttműködése miért nem elégséges a bántalmazás és elhanyagolás megelőzésére;
    • Megvizsgálja, hogy az állami forrásbővítések és intézkedések hoztak-e rendszerszintű javulást vagy csak válságkezelő beavatkozások maradtak;
    • A bizottság javaslatot tesz a gyermekvédelmi rendszer megerősítésére, az átláthatóság növelésére, a szakemberhiány kezelésére és a gyermekek jogainak hatékonyabb védelmére.

    A Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság feladatai az alábbiak lesznek:

    • Megvizsgálja, hogy a kegyelmi döntés előkészítése, ellenjegyzése és meghozatala megfelelt-e a jogállamiság, átláthatóság és gyermekvédelmi követelményeknek;
    • Feltárja, hogy a Sándor-palota, az Igazságügyi Minisztérium, kormányzati, pártpolitikai és esetleges egyházi szereplők milyen szerepet játszottak a döntésben;
    • Meghatározza, kiket terhel politikai, szakmai vagy igazgatási felelősség a feltárt visszásságokért;
    • Javaslatot tesz a kegyelmi eljárások átláthatóságának növelésére és a politikai befolyásolás kizárására.

    A Spontán Privatizációt és a Közvagyon Elvesztését Feltáró Vizsgálóbizottság dolgai között az szerepel, hogy:

    • A bizottság az 1987–2000 közötti privatizációs folyamatokat, állami vállalatok átalakítását, vezetői kivásárlásokat, áron aluli vagyonkiszervezéseket, párt- és szakszervezeti vagyonmozgásokat, valamint külföldi vegyesvállalatok és impex-hálózatok szerepét vizsgálja;
    • A vizsgálat célja a jogszabályi kiskapuk, hiányzó kontrollmechanizmusok és politikai-gazdasági összefonódások feltárása, nem egyedi jogi felelősség megállapítása;
    • A bizottság javaslatot tesz a kapcsolódó iratok nyilvánosságra hozatalára, a közvagyon védelmét és az állami vagyonkezelés átláthatóságát erősítő intézkedésekre.

    A Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottságnak az alábbi teendőket kell elvégeznie:

    • Feltárja, hogy a végrehajtási rendszer hiányosságai hogyan vezettek tömeges adósságspirálokhoz és rendszerszintű visszaélésekhez;
    • A vizsgálat kiterjed a jogszabályi, intézményi, felügyeleti és pénzügyi működés hiányosságaira, valamint a kinevezési, díjazási és politikai befolyásolási mechanizmusokra;
    • A bizottság javaslatot tesz egy állami, nonprofit, átláthatóbb és emberségesebb végrehajtási modell kialakítására.

    Az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság is kapott feladatokat, méghozzá:

    • Feltárja, hogy sérültek-e az átláthatóság, takarékosság, közpénzvédelem és felelős gazdálkodás követelményei;
    • A vizsgálat alapját az Állami Számvevőszék 2025-ös megállapításai adják, amelyek szerint több száz milliárd forintnyi közpénz kezelése vált átláthatatlanná;
    • A bizottság nem egyedi büntetőjogi felelősséget vizsgál, hanem a jogalkotási, intézményi, felügyeleti és politikai felelősségi láncot tárja fel.

    Valamennyi testületnek december 31-ig kell elkészítenie a jelentését. Mindegyik bizottság hat tagból áll, az elnököket a Tisza Párt jelöli. A tisztviselők nem részesülnek díjazásban a munkájukért.

  • Orbán Viktor ismét kamera elé állt!

    Orbán Viktor ismét kamera elé állt!

    „Nem aktuális éppen, úgy látom” – reagált Orbán Viktor Felcsúton az RTL kérdésére, hogy szívesen lenne-e újra kormányfő. A Fidesz elnöke a Házon kívül stábjának azt is elmondta: nem tart a bíróságtól, mert mindig betartotta a törvényeket. Közben a politikai színtéren éles vita zajlik a Tisza Pártjavaslatáról, amely maximum két ciklusban korlátozná a miniszterelnöki tisztséget.

    Felcsúton érte utol Orbán Viktort a Házon Kívül stábja. A volt miniszterelnököt arról kérdezte az RTL riportere, hogy szívesen lenne-e újra kormányfő.

    „Nem aktuális éppen, úgy látom” – jelentette ki a Fidesz elnöke, miközben a kisbuszába szállt be.

    A exkormányfő attól sem tart, hogy neki vagy bármelyik családtagjának a bíróság elé kell állnia. „Én, ugyan már? Hát miért? A törvényeket betartom és betartatom. Erre tettem esküt. Minden eskümet megtartottam, ezt is” – tette hozzá a volt miniszterelnök.

    Az elmúlt napokban heves viták kerekedtek abból, hogy a Tisza Párt úgy módosítana az Alaptörvényen, hogy ugyanaz a személy legfeljebb 8 évig lehessen miniszterelnök. A Fidesz szerint a javaslat egy „lex Orbán”, míg a tiszások szerint nem az egykori kormányfő visszatérésének megakadályozása a cél.

    Vezető hírek az utolsó 2 óra TOP hírei

  •  Magyar Péter: A kormány megnyitja a Karmelitát

     Magyar Péter: A kormány megnyitja a Karmelitát

    Gyereknap alkalmával.

    Az uniós pénzek hazahozatalával kapcsolatban elmondta, hogy kevés az idő, augusztus végéig kellene döntésre jutni. Ha addig csak a 400 pontból, egyről nem sikerül megállapodni, lőttek az egésznek. Főleg a projektekről tárgyalnak Brüsszelben: a kormány célja, hogy minél több hasznos, jövőben megvalósuló projektre szerezzenek megvalósulást: ennek keretében új HÉV-eket, új vonatokat kívánnak beszerezni, átfogó bérlakásépítési programot indítanák, kkv-kat finanszíroznának és az energetikai infrastruktúrát fejlesztenék.

    Csütörtökön nem csak az Európai Bizottság elnökével, hanem a NATO-főtitkárral és a belga miniszterelnökkel is találkozni fog.

    Az uniós források miatt is fontos, hogy a köztársasági elnök elhagyja a hivatalát, mert alkotmányossági kifogást emelhet a törvényjavaslatokkal szemben, késleltetheti a folyamatot és bukhatjuk a pénzt. „Elkezdhet jogászkodni” – mondta Magyar Sulyok Tamásról, akinek május végéig adott időt a lemondásra. Magyar elmondta, hogy a Tisza közvélemény-kutatása szerint az emberek több mint 70 százaléka azt várja el Sulyoktól, hogy lemondjon. A kormányfő szerint Sulyok is elmondta neki négyszemközt, hogy kétharmados felhatalmazással minden további nélkül el tudják távolítani.

    Nincs a fejében köztársasági elnök jelölt

    Megismételte, hogy nem árultak zsákbamacskát: előre elmondták, hogy a rendszerváltás jegyében az Orbán-bábokat le fogják váltani. Attól nem tart, hogy jogállami aggályok merülnének fel, hiszen alkotmányozó többségük van, erre adtak a magyar emberek felhatalmazást: az feladatuk, hogy a múlt megismerése után elkezdjék az építkezést. Ezzel együtt az Alaptörvény jelentős módosítását nem úgy fogják levezényelni, mint a Fidesz: azt társadalmi egyeztetés és szakmai konzultáció fogja megelőzni, ami nem egy-két hetes folyamat.

  • Vasárnap kinevezték mind az ötvenöt államtitkárt, ők azok: Államtitkárok neve és listája!

    Vasárnap kinevezték mind az ötvenöt államtitkárt, ők azok: Államtitkárok neve és listája!

    Vasárnap kinevezték mind az ötvenöt államtitkárt, így a korábban megnevezett közigazgatási államtitkárokkal együtt már végleges, kik fognak dolgozni a tizenhat miniszter alatt a Tisza-kormányban. Államtitkár lesz Velkey György László és Nagy Ervin is, a rendészetért a korábbi budapesti rendőrfőkapitány felel majd, a sportért pedig Kálnoki Kis Attila volt öttusázó világbajnok és újságíró. Kustánczi Norbert Rudolf, a 24.hu korábbi főszerkesztője a Miniszterelnökség államtitkáraként a kormány kommunikációjáért felel majd.

    Tisza Párt friss hírek cikkek

    „A ma kinevezett 55 szakember egyharmada nő. Összesen 103 diplomájuk van, a legfiatalabb 28 éves, a legidősebb 66” – írta Facebook-oldalán a kinevezésekkel kapcsolatban Magyar Péter. Így néz ki a Magyar-kormány államtitkári gárdája:

    Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium – Bóna Szabolcs miniszter

    • Dr. Búza László élelmiszer-gazdaságért, – forgalmazásért és -műveltségért felelős államtitkár lett. Pályafutását közvetlenül egyetem után állatorvosként kezdte, majd igazgató főállatorvosként folytatta, később Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szinten is ellátta ezt a szolgálatot. 2017-től kezdve az Állatorvostudományi Egyetem oktatója.
    • Dr. Jobbágy Krisztina jogász, közbeszerzési és agrártámogatási jogi szakértő a közös agrárpolitikáért, nemzetközi kapcsolatokért és fejlesztésért felelős államtitkár lett. Jobbágy pályafutását a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium SAPARD Hivatalánál kezdte közbeszerzési szakreferensként, majd közbeszerzési vezető szakreferensként dolgozott. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalban osztályvezetőként, majd a Jogorvoslati Főosztály főosztályvezetőjeként irányította a fellebbezések, kifogások és jogi képviseleti ügyek kezelését. 2006-tól ügyvédként nyújt jogi tanácsadást, különösen agrártámogatási, közbeszerzési és földforgalmi ügyekben.
    • Molnár János István okleveles agrármérnök lett az agrárgazdaságért felelős államtitkár. Pályafutását az IKR Zrt.-nél kezdte gyakornokként, majd értékesítőként és területi igazgatóként dolgozott. A vállalat jogutódjánál, az IKR Agrár Zrt.-nél 2012 és 2019 között területi igazgatói, 2019 és 2024 között régióigazgatói feladatokat látott el.
    • A minisztérium parlamenti államtitkára dr. Árvay Nikolett jogász, a Tisza képviselője.
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára dr. Nagy Gábor.

    Belügyminisztérium – Pósfai Gábor miniszter

    • Kálnoki Kis Attila sportújságíró, médiaszakember és korábbi élsportoló, a 24.hu egykori főmunkatársa lett a Belügyminisztérium sportért felelős államtitkára. Pályafutását a magyar öttusa-válogatott tagjaként kezdte, Olimpiai ötödik, ötszörös világ- és háromszoros Európa-bajnok, tizenötszörös magyar bajnok, az UTE örökös bajnoka. Korábban a Nemzeti Sport és a Sport24 főszerkesztőjeként, illetve a Centrál Médiacsoport munkatársaként dolgozott.
    • Rendészeti államtitkár lett dr. Tóth Gábor, aki 2003 és 2007 között Budapest rendőrfőkapitányának bűnügyi helyetteseként dolgozott, majd 2007-től, a második Gyurcsány-kormány és a Bajnai-kormány alatt a főváros rendőrfőkapitánya volt, 2010-ben viszont Pintér Sándor egykori belügyminiszter leváltotta. Az Országos Polgárőr Szövetség jogi és igazgatási alelnökeként aktív szerepet vállal a civil közbiztonsági együttműködés rendszerében is.
    • A minisztérium parlamenti államtitkára Halmai Ferenc Tibor rendészeti szakember, Tisza képviselője lett. Halmai 2008 és 2013 között a Jászberényi, 2013 és 2023 között a Tiszafüredi Rendőrkapitányság vezetője volt. A választáson Pócs Jánost győzte le egyéni választókerületében.
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára dr. Retteghy András Tibor.

    Egészségügyi Minisztérium – Hegedűs Zsolt miniszter

    • Dr. Buga László, a Ceglédi Toldy Ferenc Kórház orvosigazgatója a kórházi fekvő- és járóbeteg szakellátásért felelős államtitkár lett. Buga 1999-ben végzett Szegeden az általános orvostudományi szakon. Több mint tíz évet dolgozott az Egyesült Királyságban, ahol a klinikai munka mellett publikációi is megjelentek. Mindezek mellett egy saját kezdeményezésű, középiskolásoknak szóló Életprogram projektet is vezet.
    • Dr. Porpáczy Krisztina alapellátásért és integrált ellátásért felelős államtitkár, a Tisza parlamenti képviselője is. Ápolóként végzett, majd a Semmelweis Egyetemen szerzett orvosi diplomát, több mint húszévnyi háziorvosi tapasztalata van.
    • Dr. Vokó Zoltán orvos, epidemiológus és egészségpolitikai szakember népegészségügyért felelős államtitkár lett. Vokó jelenleg a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központjának egyetemi tanára és igazgatója, korábban az ELTE Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszékének vezetője, valamint az Országos Egészségfejlesztési Intézet igazgatója volt. Dolgozott az Egészségügyi Minisztériumban főosztályvezetőként, illetve az Erasmus Medical Center kutatójaként Hollandiában. Szakterülete az epidemiológia, a népegészségügy és az egészség-gazdaságtan.
    • Dr. Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara eddigi főtitkára lett a minisztérium parlamenti államtitkára. Svéd aneszteziológus-intenzív terápiás szakorvos, pszichoterapeuta eddig a Magyar Orvosi Kamara (MOK) főtitkáraként dolgozott. korábban kivonuló mentőtiszt is volt. A Semmelweis Egyetemen és az ELTE-n végzett, és határozottan képviselte az orvostársadalom érdekeit, gyakran bírálva az egészségügy rendszerszintű problémáit
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára Ilku Lívia gyógyszerész, közgazdász és jogász végzettségű, a Richter Gedeon jogi szakértője, a gyógyszerészkamara etikai bizottságának vezetője.

    Élő Környezetért Felelős Minisztérium – Gajdos László miniszter

    • Kelemen Ágnes környezetgazdász, klíma- és energiapolitikai szakértő vízügyi és klímapolitikáért felelős államtitkár lett. Kelemen korábban a European Climate Foundation programmenedzsereként délkelet-európai klíma- és energiapolitikai projekteket koordinált, jelenleg a dán Viegand Maagøe tanácsadó cég vezető projektmenedzsere. Dolgozott az Európai Bizottság regionális politikai főigazgatóságánál, valamint külső szakértőként a Bizottság regionális politikai, klímapolitikai és energetikai főigazgatóságainak. A magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium korábbi munkatársa.
    • Kertész-Káldosi Zsuzsanna Ágnes környezetmérnök és gazdasági agrármérnök felel államtitkárként a körforgásos gazdaságért és környezetvédelemért. Jelenleg a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének szakmai igazgatója, korábban az Energiaügyi Minisztériumban vezető-kormányfőtanácsosként, az Innovációs és Technológiai Minisztériumban, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban szakmai tanácsadóként dolgozott.
    • Kőrösi Levente agrármérnök és természetvédelmi szakember a biológiai sokféleség megőrzéséért felelős államtitkár lett. Pályafutása nagy részét az Agrárminisztériumban és jogelőd intézményeiben töltötte, ahol a Biodiverzitás- és Génmegőrzési Főosztály vezetőjeként a biológiai sokféleség védelmével kapcsolatos nemzetközi egyezmények és hazai végrehajtásuk koordinációjáért felelt.
    • Dr. Bögi Viktória jogász, a Tisza képviselője lett a minisztérium parlamenti államtitkára.
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára Rozinka Zsolt, aki a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályának főosztályvezetője volt.

    Gazdasági és Energetikai Minisztérium – Kapitány István miniszter

    • Dr. Fábián Ágnes, a Henkel Magyarország volt ügyvezető igazgatója lett a gazdaságfejlesztési államtitkár.
    • Tótth András energetikai államtitkár pályafutását a Boston Consulting energetikai szakértőjeként kezdte, később dolgozott az E.ON Földgáz és az MVM Csoport legfelső vezetésében, elsősorban a stratégiát, szabályozást és kereskedelmet lefedő területeken.
    • Dr. Zolnay Judit jogász, nemzetközi üzleti és vállalatfejlesztési szakember külgazdasági államtitkár lett.
    • Porcher Áron közgazdász lett a minisztérium parlamenti államtitkára. Porcher 2024 óta a Fővárosi Közgyűlésben dolgozott a Tisza képviselőjeként, majd országgyűlési képviselői mandátumot nyert.
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára Zimmer Mátyás, aki az utóbbi években a Richter Gedeon Nyrt. jogi és nemzetközi hálózatmenedzsment főosztályának munkajogi csoportjának vezetőjeként dolgozott, korábban pedig a Belügyminisztériumban volt kormánytisztviselő.

    Honvédelmi Minisztérium – Ruszin-Szendi Romulusz miniszter

    • Dr. Sándor Zsolt informatikai vezető, szervezeti stratégiai szakember lett a minisztérium digitalizációs és kibervédelmi államtitkára. A Tectus Innovation K+F programvezetőjeként védelmi fókuszú digitális katonai rendszerek fejlesztését irányította, korábban a HMEI Zrt. vezérigazgató-helyetteseként és CIO-jaként állami vállalati IT-stratégiáért, digitális transzformációért és jelentős IT-portfólióért felelt. Dolgozott az ÁEEK IT igazgatójaként, valamint e-kormányzati és útdíjstratégiai fejlesztések vezetőjeként is. Nem azonos azzal a Sándor Zsolt altábornaggyal, akit Ruszin-Szendi vezérkari főnöknek nevezett ki.
    • Varga Attila Elek nyugállományú hivatásos katona, repülési és légierő-stratégiai szakember honvédelmi államtitkár lett. Jelenleg a Honvédelmi Sportszövetség szakmai munkatársa, korábban a Magyar Honvédség Parancsnokságán a Honvéd Vezérkarnál vezető szakreferensként, kiemelt repülő referensként, valamint a Törökországban a NATO Szövetséges Légierő Parancsnokság törzstisztjeként dolgozott. Az Airwin Aviator School operatív igazgatója és repülőgépvezető oktatója volt. Számos katonai kitüntetés birtokosa.
    • A minisztérium parlamenti államtitkára Kürtös László Antal közlekedésmérnök és védelmi ipari szakember, aki a Kongsberg Hungária Kft. cégvezetőjeként részt vett a Magyar Honvédség kiemelt fejlesztési programjaiban, különösen a NASAMS légvédelmi rendszer, valamint katonai kommunikációs és URH rádiórendszerek beszerzésének és integrációjának koordinálásában. 2019 és 2025 között Egerszólát független önkormányzati képviselője volt.
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára dr. Tóth Attila.

    Igazságügyi Minisztérium – Görög Márta miniszter

    • Dr. Bódis Péter jogász, ingatlanforgalmi szakjogász, ügyvéd, a Tisza képviselője lett a minisztérium parlamenti államtitkára.
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára Gárdos-Orosz Fruzsina az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének igazgatója és tudományos főmunkatársa, valamint az ELTE Jogi Kar Alkotmányjogi Tanszékének egyetemi tanára. A Magyar Alkotmányjogászok Egyesülete tanácsadó testületének, valamint a Central and Eastern European Forum of Young Legal, Political and Social Theorists tanácsadó testületének tagja, 2003-2007 és 2010-2013 között az Alkotmánybíróság munkatársa volt. 2025 óta az MTA doktora.

    Közlekedési és Beruházási Minisztérium – Vitézy Dávid miniszter

    • Barna Zsolt okleveles építőmérnök és közúti biztonsági auditor lett a közúti közlekedésért felelős államtitkár. Barna korábban az állami oldalon európai uniós támogatásokkal foglalkozott, az elmúlt tizenkét évben pedig egy mérnöki tervező és tanácsadó céget vezetett. Részt vett az útügyet érintő jogszabályok és tervezési előírások kidolgozásában a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság tagjaként, emellett szakosztályelnökként dolgozott a Magyar Mérnöki Kamarában is.
    • Szemerey Samu építészmérnök, városépítész építészeti államtitkárként fog dolgozni a minisztériumban. Tervezőként, szakértőként és tanácsadóként az elmúlt két évtizedben városokkal, intézményekkel és piaci szereplőkkel dolgozott együtt, emellett számos fejlesztési program, szakmai esemény, kutatás és kiállítás kezdeményezője, szervezője és vezetője volt Magyarországon és Európában. Korábban ő volt az új Közlekedési Múzeum projekt építészeti vezetője is. A Kortárs Építészeti Központ alapító tagja és szakmai vezetője, valamint a DANU építészeti és urbanisztikai igazgatója. Korábban a Telex műsoraiban is szerepelt szakértőként.
    • A debreceni tiszás képviselő, a Tisza Párt korábbi sajtófőnöke, Tárkányi Zsolt lesz a Közlekedési és Beruházási Minisztérium parlamenti államtitkára.
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára Sirály Katalin, a Sirály és Társa Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje.

    Külügyminisztérium – Orbán Anita miniszter

    • Breuer Klára nagykövet bilaterális kapcsolatokért felelős államtitkár lett. Breuer 1991 óta a Külgazdasági és Külügyminisztérium diplomatája; dolgozott Washingtonban sajtóattaséként, Bécsben az ENSZ-képviseleten, Londonban első beosztottként és chargé d’affaires-ként, majd 2014 és 2019 között a lisszaboni magyar nagykövetséget vezette, 2022-től Magyarország helsinki nagyköveteként dolgozott. 2011–2014 között Martonyi János külügyminiszter kabinetfőnöke, korábban Mádl Ferenc köztársasági elnök diplomáciai főtanácsadója volt.
    • A multilaterális ügyekért felelős államtitkár Mészáros Krisztián nemzetközi kapcsolatokra és biztonságpolitikára szakosodott diplomáciai vezető lett. Mészáros jelenleg a NATO Nemzetközi Titkárságán a Partnerségekért és Globális Ügyekért Felelős Igazgató Brüsszelben. Korábban a NATO főtitkári kabinetjének igazgatóhelyettese, a NATO ENSZ melletti polgári összekötője, valamint partnerségi és euroatlanti ügyekért felelős referens volt. Dolgozott a Külügyminisztériumban, illetve Magyarország NATO melletti Állandó Képviseletén is.
    • A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára Velkey György László, Magyar Péter korábbi kabinetfőnöke lett. Velkey a Tisza képviselője és a párt frakcióvezető-helyettese is. Korábban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi irodavezetője és osztályvezetője, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa volt.
    • Közigazgatási államtitkár: Kereszty Gabriella 2011-2016 között a Külügyminisztérium kabinetfőnök-helyettese, miniszteri főtanácsadója, majd Áder János idején a Köztársasági Elnöki Hivatal külpolitikai főtanácsadója volt. 2023-ban rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti rangot kapott.

    Miniszterelnökség – Ruff Bálint miniszter

    • Dr. Bíró-Nagy András politológus, a Policy Solutions vezetője a Miniszterelnökség szakpolitikáért felelős államtitkára lett. Bíró-Nagy az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa és 2022-2026 között a Kormányzás és Közpolitika Osztály vezetője. Korábban az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztosának kabinetjében politikai tanácsadóként dolgozott.
    • Kustánczi Norbert kommunikációs és médiaszakember, újságíró felel a kormányzati kommunikációért a Miniszterelnökség államtitkáraként. Kustánczi dolgozott külpolitikai újságíróként, tanácsadóként, felelős szerkesztőként több médiumnál. 2013 és 2017 között a 24.hu főszerkesztője volt. 2025 óta a Tisza politikai koordinátora.
    • Nagy Zsófia szociológus és szociális antropológus stratégiai államtitkár lett a Miniszterelnökségen. Tanított az ELTE Társadalomtudományi Karán, majd önkormányzati kommunikációs vezetőként és polgármesteri főtanácsadóként Józsefvárosban. 2025 óta a Tisza politikai koordinátora.
    • Csontos Bence, a Tisza képviselője a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára lett.
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára Ducsay Zsuzsanna ügyvéd, jogi szakértő.

    Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium – Lannert Judit miniszter

    • Kókayné Lányi Marietta közoktatásért felelős államtitkár 1991-ben hozta létre a Gyermekek Háza Alternatív Alapozó Programot, amelynek tanítója és pedagógiai vezetője lett. Emellett számos országos oktatásfejlesztési és pedagógusképzési program szakmai vezetője volt, több évtizede foglalkozik integrált és inkluzív nevelési modellek fejlesztésével, pedagógusképzéssel és módszertani programok kidolgozásával, rendszeresen tart előadásokat hazai és nemzetközi szakmai konferenciákon.
    • dr. Katz Sándor fizikus, az ELTE Fizikai és Csillagászati Intézet egyetemi tanára felsőoktatásért felelős államtitkár lett. Katz több mint 25 éves kutatói és oktatói tapasztalattal rendelkezik, hosszú éveken át dolgozott Németországban kutatóintézeti és egyetemi közegben is.
    • Kereki Judit gyógypedagógus, pszichopedagógus, közgazdász gyermekügyekért felelős államtitkár lett a minisztériumban. Kereki több mint három évtizedes tapasztalattal az oktatás, a gyermek- és családügy, valamint a kora gyermekkori intervenciós ellátórendszer fejlesztése területén. Jelenleg a Semmelweis Egyetem Pető András Karának egyetemi docense, valamint a Családbarát Magyarország Központ Gyermekút Módszertani Központjának igazgatója.
    • Naderi Zsuzsanna szakképzésért és felnőttkori oktatásért felelős államtitkár közgazdász, közgazdász-tanár, okleveles könyvvizsgáló és szak- és felnőttképzési szakértő, több mint harminc éves tapasztalattal az oktatás, a felnőttképzés és az intézményfejlesztés területén. Jelenleg a KÉSZ Holding Zrt. Edupark Ágazati Képzőközpontjának ügyvezetője és a cégcsoport képzés-fejlesztési vezetője, emellett aktív szerepet vállal országos szakképzési és ágazati, szakmai, érdekképviseleti szervezetek munkájában is.
    • A minisztérium parlamenti államtitkára Kapronczai Balázs, a Tisza baranyai országgyűlési képviselője. Vállalkozó, művészeti intézményvezető, közoktatási szakértő. Tanulmányai befejezése után Szigetváron alapított magán művészeti iskolát.
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára Dr. Benedek Bulcsu Balázs jogász, közigazgatási és kodifikációs szakember. Pályafutása során dolgozott Szeged MJV Polgármesteri Hivatalában, az Igazságügyi Minisztériumban, a Miniszterelnöki Kabinetirodában, a Miniszterelnöki Kormányirodánál és a Belügyminisztériumban. Fő szakterületei a kodifikáció, az e-ügyintézés, a turizmus, valamint a köznevelési, egészségügyi és szociális szabályozás.

    Pénzügyminisztérium – Kármán András miniszter

    • Barabás Gyula államháztartásért és gazdaságpolitikáért felelős államtitkár pályáját a Magyar Nemzeti Bankban elemzőként kezdte, és végül az egyik legnagyobb, a monetáris politikai döntések előkészítését végző elemzési terület főosztályvezetője lett. 2007 és 2026 között az OTP Bank ügyvezető igazgatójaként irányította a csoportszintű eszköz-forrás menedzsmentet. 2023-tól az OTP szerbiai leánybankjának felügyelőbizottsági elnökeként dolgozott.
    • Kövesdy Attila jogász, adózási szakember lett az adópolitikáért felelős államtitkár. 1995-től 2023-ig a világ egyik legnagyobb könyvvizsgálattal, illetve üzleti- és adótanácsadással foglalkozó cégénél a Deloitte-nál dolgozott, ahol gyakornokként kezdett és ügyvezető üzlettársként és az igazgatóság elnökeként fejezte be pályáját. Ez alatt az időszak alatt dolgozott Washingtonban, vezette a budapesti és a regionális adótanácsadási üzletágat, a budapesti ügyvédi irodát, továbbá tagja és elnöke volt a közép- kelet-európai igazgatóságnak. Aktív tagja a Budapesten működő Amerikai Kereskedelmi Kamara igazgatóságának. Vendégelőadó a Corvinus Egyetemen és az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán.
    • A Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára Boda Nikoletta szakközgazdász, általános és igazságügyi mediátor, a Tisza budapesti országgyűlési képviselője. Az Országgyűlés alakulásakor a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság alelnökévé választották.
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára Pettkó-Szandtner Judit, aki közel három évtizedet dolgozott az UniCredit Bank Hungary Zrt.-nél vezető jogtanácsosként.

    Szociális és Családügyi Minisztérium – Kátai-Németh Vilmos miniszter

    • Gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárként kapott feladatot a minisztériumban dr. Gyurkó Szilvia, a Hintalovon alapítvány vezetője. A jogász végzettségű Gyurkó Magyarország egyik legelismertebb gyermekjogi és gyermekvédelmi szakembere. 2005 és 2012 között az Országos Kriminológiai Intézetben kriminológusként tevékenykedett, 2012 és 2014 között az UNICEF Magyar Bizottság Alapítványának gyermekjogi igazgatója volt, majd 2016-ban alapította a Hintalovon Gyermekjogi Alapítványt.
    • Dr. Éliás Eszter jogász, mediátor esélyegyenlőségi és akadálymentesítési államtitkár lett. Pályafutása során dolgozott a gyámügyben, az APEH jogi területén, majd közel húsz éven át bíróként a Fővárosi Törvényszéken gazdasági, kötelmi és öröklési jogi ügyekben. Az elmúlt években fogyatékossággal élő emberek ellátásával és támogatott lakhatás kialakításával, működtetésével és irányításával foglalkozott.
    • Dr. Tóth Kinga Dóra szociológus, szociális munkás szociális, család- és idősügyi államtitkárként dolgozik a minisztériumban. Dolgozott családgondozóként, óraadó oktatóként és egyetemi oktatóként is, a Miskolci Egyetem Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének vezetője. Számos szakmai társaság tagja, valamint több rangos szakmai díj birtokosa.
    • Dr. Barna-Szabó Tímea háziorvos, a Tisza képviselője lett a minisztérium parlamenti államtitkára. Pályafutása során dolgozott szülész-nőgyógyász rezidensként, sürgősségi osztályos orvosként és ügyeleti ellátásban is, jelenleg saját háziorvosi praxisát működteti.
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára dr. Bokor Adrienn Judit.

    Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium – Tarr Zoltán miniszter

    • Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárként a nemzetpolitika, civil, nemzetiségi és felekezeti ügyek felelőse lesz. 1993 óta a Pécsi Tudományegyetem Esztétika Tanszékének oktatója, 2018 óta egyetemi tanár, 2019 és 2023 között a PTE BTK dékánja volt. 2014 és 2018 között a Pécsi Egyházmegye munkatársa volt, tudományos, kulturális és kommunikációs igazgatóként, később a tudományos kapcsolatokért felelős főmunkatársként. 2020 óta az MTA doktora.
    • Nagy Ervin a minisztérium kultúráért felelős államtitkára lett. A Jászai Mari-díjas színművész diplomáját Máté Gábor osztályában a Színház- és Filmművészeti Főiskolán szerezte, utána a Katona József Színház társulatához szerződött, több filmben is szerepelt. A dunaújvárosi körzetben a Tisza egyéni képviselője lett.
    • A közgyűjteményi és örökségvédelemért dr. Sári Zsolt etnográfus, muzeológus felel majd a minisztérium államtitkáraként. Pályáját Szolnokon, muzeológusként kezdte, majd 2001-től a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, vagyis a Szentendrei Skanzenben dolgozott általános főigazgató-helyettesként. 2025-től a Debreceni Egyetem tudományos munkatársa. Tagja és vezetője több magyarországi és nemzetközi muzeológiai szakmai társaságnak.
    • A minisztérium parlamenti államtitkára Tompa Enikő, a Tisza képviselője lett, aki korábban három megyében is dolgozott a köz- és államigazgatás különböző szintjein a szociális igazgatási, gyámügyi, anyakönyvi és adóigazgatási területen.
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára dr. Kiss Zsuzsanna.

    Tudományos és Technológiai Minisztérium – Tanács Zoltán miniszter

    • Dr. Horváth Péter informatikus, képelemzési és mesterséges intelligencia-kutató, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetének igazgatója és kutatócsoport-vezetője lett a minisztérium tudománypolitikai és innovációs államtitkára. 2023-ban az MTA doktora, 2024-ben az Academia Europaea tagja lett.
    • Polereczki Andrea kiberbiztonsági és digitális transzformációs szakember lett a tárca digitalizációs államtitkára. Pályája a kibervédelem, a mesterséges intelligencia, a szabályozott iparágak és a felsővezetői irányítás köré szerveződött. Dolgozott a Magyar Honvédségnél, a Magyar Fejlesztési Banknál, az OTP Mobilnál, az Inter-Computer Informatika Zrt.-nél és az RTL Magyarországnál, majd az egészségügyi és gyógyszeripari szektorban kiberbiztonsági, NIS2- és MI-alapú megfelelőségi fejlesztéseket támogatott. A Women4Cyber Magyarország alapító és igazgatósági tagja, ECSO CISO nagykövet.
    • Bicskei László parlamenti államtitkár műszaki informatikus mérnök és egészségügyi mérnök a Vitaleon Pharma B.V. ügyvezető igazgatójaként gyógyszerfejlesztési programokat irányított, emellett több éven át a Mitochon Technologies Kft. és a Humeltis Kft. ügyvezetőjeként dolgozott. Dolgozott agykutatóként a University College Londonon és a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben.
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára dr. Sántha György.

    Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium – Lőrincz Viktória miniszter

    • Dr. Szabó Mátyás fejlesztéspolitikai szakértő, közgazdász és szociológus lett a vidék- és területfejlesztési államtitkár. Pályafutása során települési, megyei és országos szinten is dolgozott, egyetemi környezetben is szerzett tapasztalatot, 2020 óta pedig európai uniós intézményekben dolgozik.
    • A tárca parlamenti államtitkára dr. Stumpf Péter Bence politológus, egyetemi oktató és politikai elemző, a Tisza szegedi képviselője lett. 2018-tól a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Politológiai Tanszékén dolgozott tudományos segédmunkatársként, majd tanársegédként, 2025-től adjunktusként.
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára dr. Gál Éva Erika.

    RSSHirek.hu – Hírkereső friss hírek percről percre

  • Feljelentik Magyar Pétert

    Feljelentik Magyar Pétert

    Az ügyvéd szerint Magyar Péter alaptalanul hozta őt összefüggésbe K. Endre kegyelmi ügyével, ezért büntetőjogi és polgári peres eljárást is kezdeményez vele szemben. Magyar Péter már csak egy jellel reagált.

    Miután Magyar Péter Gaudi-Nagy Tamás ügyvédről azt állította, hogy ő írta meg K. Endre kegyelmi kérvényét, a Sándor-palota által az ügyben közzétett dokumentumokat követően Gaudi-Nagy közleményt adott ki.

    Az ügyvéd szerint Magyar Péter május 19-én kedden sajtótájékoztatóján „a közjogi tisztségével teljesen összeegyeztethetetlen, példátlan módon ügyvédellenes uszítást és hazudozást folytatott″, melynek során őt valótlanul jelölték meg a kegyelmi ügyben érdemi szerepet játszott, a kegyelmi kérelmet készítő ügyvédként.

    A sajtótájékoztatót követően Gaudi-Nagy elmondása szerint, mint egyéni ügyvéd, védőként járt el a felülvizsgálati eljárásban és más kapcsolódó eljárásokban is. „A kegyelmi kérelmet nem én írtam, nem én nyújtottam be, semmilyen lobbitevékenységet nem végeztem és semmilyen tisztességtelen, ügyvédi hivatás szabályaival össze nem egyeztethető lépést nem tettem K. Endre ügyében″ – hangsúlyozta.

    Az ügyvéd szerint azonban ennek ellenére sem állt le Magyar Péter azzal, hogy „személyes céljaiból″ visszaéljen a hivatali helyzetével. Május 20-án a kormányfőt arra emlékeztette, hogy „szövegértelmezési problémái vannak, az ügyvédi titokra vonatkozó jogismeret-hiányban szenved″.

    Arra is rámutatott, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatal által közzétett iratok egyike sem tartalmazza az ő nevét, és semmilyen rá vonatkozó utalás nem található bennük. Emellett arra is emlékeztetett, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara is kiállt mellette.

    Mindezek alapján szerinte egyértelmű, hogy Magyar Péter „jogtalan hátrányokozás célzatával, hivatali helyzetével visszaélve teljesen alaptalanul sértette meg jó hírnevemet és követett el sérelmemre több súlyos bűncselekményt″. Ezért büntető- és polgári jogi eljárást kezdeményez.

  • Orbán Viktor: a Fidesz a Védvonal létrehozója!

    Orbán Viktor: a Fidesz a Védvonal létrehozója!

    Kocsis Máté szerint a választások óta elszabadult az erőszak és a megfélemlítés a Fidesz támogatóival szemben, ezért „Védvonal” néven új kezdeményezést indítanak. A fideszes politikus közösségi oldalán arról írt: országszerte zaklatások, online fenyegetések és fizikai atrocitások érik a „polgári oldal” híveit. Orbán Viktor is támogatásáról biztosította az akciót, amelynek részleteit hamarosan ismertetik.

    Tisza Párt friss hírek, cikkek

    Kocsis Máté fideszes országgyűlési képviselő a közösségi oldalán hangot adott abbéli aggodalmának, miszerint a jelenlegi kormány tagjai és a Tisza-szavazók „túltolták a féktelen indulatot, különösen a választások óta. Az internet sok pontján már kifejezetten t*rror van.” Véleménye szerint „fenyegető politikusok, uszító liberális újságírók és vérgőzben tomboló influenszerek” lepték el a nyilvánosságot. Ez pedig elmondása szerint a népre is átragad.

    Már a választások éjszakáján véresre verték a munkatársamat a villamoson, mert »nem örült eléggé« a Tisza győzelmének. A békés falvakban zaklatják a támogatóinkat, felírják a kapujukra, hogy hagyják el az otthonukat, vagy matricákkal jelölik meg a »bűnös« házakat. Áradnak a történetek az ország minden szegletéből terjedő erőszakról, verbális lincselésről, az online zaklatásokról, fideszes szülők gyermekeinek bántalmazásáról, és arról, hogy tiszás megmondóemberek szerint nagyon helyes, hogy ez történik, szerintük minden Fidesz-szavazó megérdemli

    – fogalmazott.

    Orbán Viktor volt miniszterelnök is megosztotta a posztot a saját oldalán, és annyit tett hozzá:

    Árad a gyűlölet és az erőszak. Ezért megalakítjuk a Védvonalat. Számíthattok ránk! Hamarosan jövünk a részletekkel.

    Egyelőre ennyit lehet tudni, Kocsis még annyit tett hozzá, hogy minden túlkapást, erőszakot és megfélemlítést jogi útra terelnek, a Védvonal pedig csak az első lépcsőfok lesz, ennél többel is készülnek, hogy „szembeforduljunk az áradó gyűlölettel”. „Rögzítsetek és dokumentáljatok mindent: online erőszakot, zaklatást, rongálást, garázdaságot, kényszerítést, közösség tagja elleni uszítást, bárminemű jogsérelmet, mindent! Elégtételt veszünk mindenkiért, meg fogjuk védeni a polgári oldal méltóságát, és véget vetünk a liberális t*rrornak! Ne féljetek, hamarosan érkezünk!” – ígérte Kocsis.

    Szentkirályi Alexandra is arról posztolt, hogy indul a Védvonal.

  • Orbán Viktor soha többé nem lehet miniszterelnök, reméljük nem is lesz!

    Orbán Viktor soha többé nem lehet miniszterelnök, reméljük nem is lesz!

    • Szerda délután benyújtotta az első Alaptörvény-módosítási javaslatát a Tisza Párt.
    • Két ciklusban maximalizálnák a miniszterelnök mandátumát, Orbán Viktor soha többé nem lehet kormányfő.
    • Megteremtenék az alkotmányos lehetőséget a Szuverenitásvédelmi Hivatal beszántására.
    • A 21 egyetemet, az MCC-t és más intézményeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) alapítói jogait visszaveszi az állam, és a kormány ezeket akár meg is szüntetheti. Ebben esetben az alapítványi kézbe kiszervezett vagyon visszaszállna a magyar államra.
    • A módosítást a parlament kétharmados többsége tudja elfogadni, és a kihirdetése után rögtön hatályba is lép.

    Magyar Péter egyik fő kampányígérete volt, hogy ha megnyerik a választást, akkor az Alaptörvényben két ciklusban maximalizálják a miniszterelnök mandátumát, és ez a módosítás visszamenőlegesen, Orbán Viktorra is vonatkozik majd. Betartották az ígéretet, ez szerepel a Tisza Párt első Alaptörvény-módosítási javaslatában, amit a frakció két országgyűlési képviselője, Melléthei-Barna Márton és az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságot vezető Hantosi István terjesztett be.

    A hatályos jogszabályban az áll, hogy a miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg. Ezt most kiegészítenék a következő bekezdéssel:

    „Nem választható meg miniszterelnöknek az, aki összesen – megszakításokkal együtt – már legalább nyolc évig miniszterelnöki megbízatást töltött be. E nyolcéves időtartam számításakor az 1990. május 2. vagy azután betöltött miniszterelnöki megbízatást kell figyelembe venni.”

    Később pedig az is szerepel a javaslatban, hogy a miniszterelnök megbízatása megszűnik, „ha a miniszterelnöki megbízatást összesen legalább nyolc évig betöltötte”.

    Eddig semmilyen formában nem korlátozták a miniszterelnök megbízatását, Orbán Viktor 1998 óta összesen öt cikluson át vezette Magyarországot.

    Az előterjesztés egy másik pontjával megteremtenék az alkotmányos alapot a 2023-ban felállított Szuverenitásvédelmi Hivatal beszántására. A Fidesz korábban az Alaptörvénybe írta, hogy „Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége”, és az ország alkotmányos önazonosságának védelmét egy sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv látja el. Ezt a részt most egészen egyszerűen hatályon kívül helyezné a Tisza Párt, és az Alaptörvény-módosítás elfogadása után már csak a Szuverenitásvédelmi Hivatalról szóló 2023-as törvényt kell majd megszüntetni.

    A javaslatcsomag harmadik pontja a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (kekva) érinti. A parlament fideszes többsége 2020-ban azt írta az Alaptörvénybe, hogy „a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról, működéséről, megszüntetéséről, valamint közfeladata ellátásáról sarkalatos törvény rendelkezik”. Ez alapján fogadták el aztán azt a törvényt, amellyel alapítványi kézbe szervezték ki a magyar felsőoktatás nagy részének és más állami tulajdonú intézményeknek a fenntartását. Ilyen alapítványi fenntartásban működik 21 hazai egyetem és az Orbán-kormány idején kiépített Mathias Corvinus Collegium (MCC) is.

    A tiszás javaslat kimondaná, hogy

    a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagyona nemzeti vagyon.

    Az előterjesztés szerint az alapítványok alapítói jogait a kormány gyakorolja, és a kormány akár meg is szüntetheti ezeket. „A megszüntetett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány egyetemes jogutódja az állam.”

    Az indoklás szerint a közvagyon és az alapítói jogok kiszervezése „a jogalkotói hatalommal való visszaélés eredménye volt”. A módosítás az előterjesztők szerint „egyértelművé teszi, hogy bár a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok magánjogi szereplők, vagyonuk nemzeti vagyon”, és az alapítványi szervek feletti demokratikus kontroll megteremtésének érdekében azt is rögzítik, hogy az alapítói jogokat az alapítványok kuratóriuma helyett a kormány gyakorolja.

    „Az állam képviseletében eljáró kormány bármikor dönthet a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány megszüntetéséről. A jogbiztonság és a hitelezők érdekeinek védelme pedig megköveteli annak alaptörvényi szinten történő rögzítését, hogy az így megszüntetett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány egyetemes jogutódja a magyar állam” – áll az indoklásban.

    Az Országgyűlés a tervek szerint jövő héten ül össze, és már akkor kezdhetik tárgyalni a szerdán benyújtott törvényjavaslatokat is. Az Alaptörvényt az Országgyűlés kétharmados többsége tudja módosítani, és a kihirdetését követő napon hatályba is lép.

    A mostani javaslat a 2011-ben elfogadott Alaptörvény tizenhatodik módosítása. Magyar Péter a múlt heti sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az Alaptörvényt több ponton hamar módosítani fogják, majd később egy átfogó, többéves alkotmányozásba kezdenek, és az új alkotmányt a végén népszavazással erősítik meg. A parlament fideszes kétharmada tavaly áprilisban szavazta meg az Alaptörvény tizenötödik módosítását. Bekerül a szövegbe akkor, hogy az ember vagy férfi, vagy nő, a drog használata és terjesztése tilos, a gyermekek védelme pedig még a gyülekezéshez való szabad jognál is előrébb való. A módosítás lehetővé tette, hogy felfüggesszék az emberek magyar állampolgárságát, a rendőrség pedig betilthassa a Pride-ot.