Magyar Pétert élő adásban leköpték! Itt a videó:
Szerda reggel a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervről tart sajtótájékoztatót Magyar Péter miniszterelnök és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter. Magyar és Vitézy vonattal érkezett a sajtótájékoztató helyszínére, ám indulás előtt a Nyugati pályaudvaron egy férfi állította meg őket, aki leköpte a miniszterelnököt. Magyar jó egészséget kívánt a férfinak.
Szerdán 10:30-kor, új frakcióvezetője oldalán tart sajtótájékoztatót Orbán Viktor. A bejelentés azután érkezett, hogy napok alatt lemondott a Fidesz frakcióvezetője, és a politikától is búcsút vett a párt egyik legismertebb minisztere.
„Mai program: Fidesz elnökségi- és frakcióülés. Holnap 10:30-kor sajtótájékoztatót tartok az új frakcióvezetővel” – jelentette be Orbán Viktor volt miniszterelnök közösségi oldalán megosztott bejegyzésében.
Orbán Viktor a rendszerváltás óta először nem vette fel a mandátumát. Az Alkotmány 17. módosításának zárószavazásának napjától kezdve aztán sorra jöttek a belső pofonok: előbb Gulyás Gergely jelentette be, hogy lemond frakcióvezetői tisztségéről, majd Szijjártó Péter egykori külügyminiszter közölte, felhagy a politikával, helyette pedig a kínai autókonszern, a BYD egyik vezetője lesz.
Közben a korábbi űrbiztos és országgyűlési képviselő Ferencz Orsolya beszélt arról, hogy „erős politikai közösséget kell építeni ”, ami a fideszesek szerint egyértelmű jele annak, hogy új szervezet létrehozását tűzte ki célul. A korábbi miniszteri biztos szavait Navracsics Tibor is megosztotta egy „most is pontosan fogalmazott” felütéssel, amivel újabb törésvonal indulhatott meg. Ezek tetejébe pedig július 18-án, négy nappal Tusványos előtt bejelentette Sulyok Tamás, hogy aláírja az alkotmánymódosítást, véget vetve ezzel saját hivatalának is a Sándor-palotában .
Hajrá Viktor, irány 5% alá, meg tudod csinálni!!!
Visszautasította a köztársasági elnöki felkérést Polgár Judit. A sakknagymester közösségi oldalán jelentette be, hogy nem érez magában elég erőt egy megosztott nemzet egyesítésének történelmi feladatához.
„Nem érzek magamban elég erőt ahhoz, hogy magamra vállaljam egy megosztott nemzet egyesítésének történelmi felelősségét, így a felkérésnek nem tudok eleget tenni” – írta Polgár Judit közösségi oldalán megosztott bejegyzésében.
Kijelentette, élete megtiszteltetésének tartja a kezdeményezők felkérését a köztársasági elnöki pozícióra, rendkívül hálás érte. „Nagyra tartom a miniszterelnök gesztusát, hogy pártjának meghatározó parlamenti súlya ellenére is független, pártok felett álló jelöltet kért fel köztársasági elnöknek” – fogalmazott.
Egy új, független és elismert köztársasági elnököt minden tőlem telhető módon támogatok majd e célok elérésében
– zárta bejegyzését Polgár Judit.
A bejegyzéshez Magyar Péter is azonnal kommentelt. Azt írta: „Köszönjük azt a rengeteg mindent, amit Magyarországért tett! Talán sok millió magyar ember nevében mondhatom, hogy ha másként is, de a jövőben is számítunk Önre.”
Magyar Péter vasárnap bejelentette, hogy hétfőn találkozik Polgár Judittal, és felkéri, vállalná-e a köztársasági elnöki tisztséget az új alkotmány elfogadásáig. Bejegyzésében úgy fogalmazott, Magyarországnak olyan államfőre van szüksége, aki a nemzeti egységet képviseli, és akire minden magyar büszke lehet. A bejelentést nem fogadta egyöntetű siker, többen is kritizálták a Tisza Párt választását
Rendkívüli üléssel folytatja munkáját hétfőn az Országgyűlés. A kétnapos parlamenti ülés Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával veszi kezdetét, ezt követően pedig a képviselők több jelentős kérdésben is döntést hozhatnak.
A parlamenti menetrend szerint az ülés hétfőn 13 órakor kezdődik. A kormányfő beszédét követően a frakciók is ismertetik álláspontjukat, majd a Ház több személyi és törvényalkotási ügyet tárgyal.
Az egyik első napirendi pont az Országgyűlés elnöki feladatainak ellátásához kapcsolódik. Az Alaptörvény módosításának hatálybalépésével ugyanis megszűnt Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatása, az államfői feladatokat átmenetileg Forsthoffer Ágnes házelnök látja el.
Az Alaptörvény rendelkezései szerint ebben az időszakban a házelnök nem gyakorolhatja képviselői jogait, ezért a parlamentnek ki kell jelölnie azt az alelnököt, aki átveszi az Országgyűlés vezetésével kapcsolatos feladatokat.
A várakozások szerint Hallerné Nagy Anikó (Tisza) alelnök kaphatja meg ezt a megbízatást egészen addig, amíg az új köztársasági elnök hivatalba nem lép.
A személyi döntéseket követően a képviselők interpellációkat intézhetnek a kormány tagjaihoz, majd az azonnali kérdések és válaszok órája következik, ezt követően pedig további parlamenti kérdések hangzanak el.
A nap egyik legfontosabb törvényjavaslata a közösségi közlekedés átalakítását célozza. Az előterjesztés egy országos közlekedésszervező létrehozását irányozza elő, amely a vasúti, regionális és elővárosi személyszállítás megrendelői feladatait koordinálná, valamint szakmai támogatást nyújtana a vasúti pályahálózat működtetéséhez.
A Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter által benyújtott javaslat egy állami tulajdonú gördülőállomány-kezelő társaság létrehozását is tartalmazza. A kormány szerint ez hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország eredményesebben hívhassa le az európai uniós forrásokat a vasúti járműpark fejlesztésére.
A rendkívüli parlamenti ülés kedden is folytatódik, ahol további napirendi pontok kerülhetnek a képviselők elé.
Átfogó adócsomagot nyújtott be a kormány az Országgyűlésnek, amely több területen is jelentős változásokat hozhat. A tervezetcélja a gazdasági szabályok egyszerűsítése, az adóelkerülési lehetőségek szűkítése, valamint azoknak a vállalásoknak a teljesítése, amelyeket Magyarország az uniós helyreállítási források megszerzése érdekében tett.
Magyar Péter közösségi oldalán közzétett videóban úgy fogalmazott, hogy az új szabályozás egy átláthatóbb és igazságosabb adórendszert kíván megteremteni. Elmondása szerint a cél az, hogy a piaci szereplőkre egységes szabályok vonatkozzanak, miközben megszűnnek azok a kedvezmények, amelyek eddig csak szűk kör számára voltak elérhetők.
A törvényjavaslat egyik legfontosabb eleme a bizalmi vagyonkezelésre és a magánalapítványokra vonatkozó előírások módosítása. Bár a vagyon átadása továbbra sem járna azonnali adófizetéssel, a később keletkező nyereség és értéknövekedés után már adót kellene fizetni.
A NAV a jövőben fokozott ellenőrzést végezne ezen konstrukciók esetében. A korábban létrehozott vagyonkezeléseket is vizsgálhatják annak megállapítására, hogy valóban gazdasági célt szolgáltak-e, vagy elsősorban adóelőnyök megszerzésére jöttek létre. Emellett részletes éves adatszolgáltatási kötelezettséget is előírnának.
A csomag több vállalkozásokat érintő kedvezményt is kivezetne. A jelenlegi tervek szerint megszűnik a gyors növekedésű cégek számára biztosított növekedési adóhitel, valamint kivezetik a műemlék-felújításokhoz kapcsolódó társaságiadó-kedvezményt is.
Jelentősen változnának a közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványok adószabályai is: a jövőben szűkülhetnek az eddig élvezett adókedvezményeik. Ugyanakkor egyes területeken megmaradnak a jelenlegi támogatások, például az egyházi fenntartású felsőoktatási intézményeknél és a látvány-csapatsportok finanszírozásánál.
A javaslat nemcsak szigorításokat, hanem könnyítéseket is tartalmaz. A kiskereskedelmi adónál módosulnának a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó szabályok, ami egyes franchise-rendszerek számára kedvezőbb helyzetet teremthet.
Emellett a kormány eltörölné a szén-dioxid-kvótákhoz kapcsolódó különadót, amelyet visszamenőleges hatállyal vezetne ki. Az érintett vállalkozások a korábban befizetett összegek visszatérítését is kérhetik a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól.
Az adminisztráció egyszerűsítése érdekében több kisebb adónem is megszűnhet a következő évtől. A tervezet szerint kivezetik például a települési adót, az ebrendészeti hozzájárulást és a bevándorlási különadót.
A javaslat emellett az állami átláthatóságot is erősítené. Új szabályok vonatkoznának a vagyonnyilatkozatokra és az összeférhetetlenségi előírásokra, valamint módosulna a NAV vezetőjének jogállása is.
A törvényjavaslat sorsáról az Országgyűlés dönt a következő időszakban. Elfogadása esetén az új szabályok fokozatosan, eltérő időpontokban léphetnek hatályba.
Április 12-óta szeretek Magyar lenni, még a levegő is jobb! Már csak Mészáros Viktortól kéne visszavenni a szajrét, de ami késik nem múlik.
A Politico is beszámolt arról, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök szombaton aláírta azt az alkotmánymódosítást, amelynek értelmében távoznia kell a hivatalából, a lap szerint ezzel az államfő lényegében saját magát rúgta ki. Ezt az örömhírt mi is megírtuk!
A Politico azt írja, Sulyok hónapokig ellenállt Magyar Péter miniszterelnök nyilvános nyomásgyakorlásának, hétfőn azonban elfogadták azt az alkotmánymódosítást, amely megszüntette az ő köztársasági elnöki megbízatását is, ez pedig jelentősen leszűkítette az elnök lehetőségeit.
Sulyok Tamás szombaton kora este jelentette be, hogy aláírja az Alaptörvény 17. módosítását. A megbízatása a törvény kihirdetését követő napon szűnik meg, azaz hétfőn 0 órától már nem ő lesz a köztársasági elnök. Az aláírásról szóló videóban arról beszélt, hogy az Alaptörvényben foglalt kötelezettségének jogi lehetőségei és lelkiismerete alapos mérlegelése után eleget tesz. „Aláírásom köztársasági elnöki kötelezettségeim és a köztársasági elnöki intézmény iránt tanúsított teljes és minden körülmények közötti tiszteletem végső pecsétje.”
Török Gábor politikai elemző Sulyok bejelentésére azt reagálta, a köztársasági elnök „még egyszer és minden bizonnyal utoljára bizonyítja, hogy teljesen alkalmatlan volt arra a feladatra, amellyel az alkotmány – és közvetve a magyar nép – megbízta: az államszervezet demokratikus működése feletti őrködés”.
Sulyok Tamást 2024-ben Novák Katalin lemondása után öt évre választotta meg az akkori fideszes többségű Országgyűlés, a mandátuma 2029. március 4-ig tartott volna. Magyar Péter már a kampányhajrában, a március 23-i nyíregyházi fórumán megígérte, hogy ha kétharmados felhatalmazást kapnak a választáson, módosítják az Alaptörvényt, és leváltják a Fidesz által kinevezett „bábokat”, Sulyok Tamást már akkor név szerint említette.
Sulyok Tamás aláírja az Alaptörvény 17. módosítását, amely megszüntette az ő köztársasági elnöki megbízatását is – ezt a közösségi oldalán jelentette be. Ha az aláírt törvény megjelenik a Magyar Közlönyben, másnap megszűnik a köztársasági elnöki megbízatása.
Tisza Párt és Magyar Péter friss hírek
Sulyok Tamás arról beszélt, hogy egész életét a jog tisztelete és szeretete határozta meg. Szerinte az alaptörvény-módosítással „nemzeti sorskérdéshez, személyes vagy politikai érdekeken is túl mutató válaszúthoz érkeztünk”. Ha a köztársasági elnök a jelenlegihez hasonló dilemmával néz szembe, két út áll előtte: alkotmányos kötelességének aláírásával eleget tesz – vagy megtagadja az aláírást, amivel azonban jogsértést követ el.
„Alaptörvényben foglalt kötelezettségemnek – jogi lehetőségeim és lelkiismeretem alapos mérlegelése után – eleget teszek. Aláírásom köztársasági elnöki kötelezettségeim és a köztársasági elnöki intézmény iránt tanúsított teljes és minden körülmények közötti tiszteletem végső pecsétje” – mondta.
Sulyok Tamás indoklásában arról beszélt, hogy a jog szeretete és tisztelete minden szakaszában meghatározta az életét, ügyvédként, alkotmánybíróként, a testület elnökeként, és köztársasági elnökként. „Számomra minden hatalom csak a jog keretei között értelmezhető.”
Úgy látja, ha az erőpolitizálás kiiktatja a jog korlátait, az beláthatatlan következményekkel jár. Szerinte ennek egyik – alkotmányos értelemben súlyos és a rendszerváltás utáni magyar demokrácia 36 éve alatt példátlan – esete, amely most a köztársasági elnöki intézményt éri.
„A köztársasági elnök a törvényhozóval szemben az alkotmányos rendet az Alaptörvényben biztosított hatáskörében eljárva védelmezheti és köteles védelmezni. Az alkotmányozó, alkotmánymódosító hatalommal szemben azonban az Alaptörvény sem a köztársasági elnököt sem az Alkotmánybíróságot nem jogosítja fel ilyen védelemre” – fogalmazott.
Ebből is következik szerinte, hogy az alkotmánymódosítások tartalmi kérdéseivel összefüggésben a köztársasági elnök nem fordulhat az Alkotmánybírósághoz, tartalmi kontroll nem érvényesülhet.
Ezért ha a köztársasági elnök a jelenlegihez hasonló dilemmával néz szembe, két út áll előtte: alkotmányos kötelességének aláírásával eleget tesz – vagy megtagadja az aláírást, amivel azonban jogsértést követ el.
„A hatályos Alaptörvény értelmében az alkotmányos elveket sértő, de az Országgyűlés, mint alkotmánymódosító hatalom által törvényes eljárás keretében elfogadott jelen módosítással szemben alkotmányos eszközzel nincs módom élni.”
Ezért döntött úgy, hogy eleget tesz az aláírásnak. Sulyok Tamás szerint az 1956 örökségéből a rendszerváltáskor létrejött demokratikus jogállam ezzel megszűnt.
A módosítással:
Sulyok Tamást 2024-ben Novák Katalin lemondása után öt évre választotta meg az akkori fideszes többségű Országgyűlés, a mandátuma 2029. március 4-ig tartott volna. Magyar Péter azonban már a kampányhajrában, a március 23-i nyíregyházi fórumán megígérte, hogy ha kétharmados felhatalmazást kapnak a választáson, módosítják az Alaptörvényt, és leváltják a Fidesz által kinevezett „bábokat”. Már akkor név szerint említette Sulyokot.
Átfogó adóreformot jelentett be Magyar Péter. A bejelentés szerint a kormány egyszerűbbé és átláthatóbbá kívánja tenni a magyar adórendszert, miközben több, eddig alkalmazott adózási konstrukciót is átalakítana. A tervek között szerepel öt kisebb adónem megszüntetése, az adóelkerülési lehetőségek szűkítése, valamint szigorúbb környezetvédelmi terhek bevezetése a nagy szennyező vállalatok számára.
Magyar Péter közölte: a cél az, hogy megszűnjenek azok a szabályozási kiskapuk, amelyek lehetővé tették egyes bizalmi vagyonkezelő alapítványok számára az adóteher csökkentését. Emellett a társasági adókedvezmények rendszerét is felülvizsgálnák, és szűkítenék azokat a kedvezményeket, amelyek elsősorban nagyvállalatokat és egyes alapítványokat részesítettek előnyben.
A bejelentés szerint a szennyező vállalatok által fizetett levegőterhelési díj a jövőben a jelenlegi összeg kétszeresére emelkedhet.
A kormány emellett új környezetvédelmi szabályozást készít elő, amelynek célja, hogy a jelentős vízfelhasználó és környezetszennyező vállalatokat szigorúbb előírások betartására kötelezze. A tervek szerint azok a cégek, amelyek nem csökkentik érdemben környezeti terhelésüket, magasabb díjakkal és adókkal számolhatnak.
Magyar Péter szerint a cél Európa egyik legszigorúbb környezetvédelmi szabályrendszerének kialakítása.
A videóban ismertetett tervek alapján az alábbi adónemek kivezetését kezdeményezik:
Magyar Péter szerint ezek közül több olyan adónem is van, amely uniós jogi kifogások tárgyát képezte, ezért azok megszüntetésével az ország uniós kötelezettségeinek teljesítése is egyszerűbbé válhat.
A tervek szerint felülvizsgálják a társasági adó rendszerében jelenleg elérhető kedvezményeket is. A cél, hogy megszűnjenek azok a konstrukciók, amelyek aránytalan előnyt biztosítottak egyes nagyvállalatoknak vagy politikai alapítványoknak.
A kormány emellett vizsgálná a bizalmi vagyonkezelő konstrukciókon keresztül megvalósított adóelkerülési gyakorlatokat is. A kabinet várakozásai szerint ezek az intézkedések évente több tízmilliárd forintos többletbevételt eredményezhetnek a költségvetés számára.
Magyar Péter azt is bejelentette, hogy a jövőben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökét nyílt pályázati eljárás keretében választanák ki. Elmondása szerint az adóhatóság vezetője nem töltene be államtitkári tisztséget sem, ezzel is erősítve a szervezet függetlenségét.
A bejelentés szerint a szükséges törvényjavaslatokat benyújtják az Országgyűlésnek, az elfogadott döntések pedig a Magyar Közlönyben is megjelennek.
Bohár Dániel arról töltött fel videót, hogy Magyar Péter luxusszállodában nyaral Törökországban. Az influenszer pedig az út részleteire volt kíváncsi. A miniszterelnök közösségi-oldalán reagált, melyben hangsúlyozta, az utazást ő fizette, és nem aludt elnöki lakosztályban.
Valaki helikopterrel érkezett a Güral Premier Hotels & Resotrs szállodába, a Magyar Péter által posztolt fotón, a medence felső csempesorának színe „eléggé” hasonlít egy másik medence felső csempesorához – ezzel a két állítással kezdte videóját Bohár Dániel, Megafonos infuenszer.
„Miniszterelnök úr, csináljuk úgy, ahogy ön szokta. Én nem állítok semmit, csak kérdéseket teszek fel” – mondta, miután két állítást is tett a miniszterelnök nyaralásával foglalkozó videójában.
Az influenszer arra volt kíváncsi, ki miatt feszítették ki a magyar zászlót a szálloda bejáratához – a bevágott fényképről nem hangzott el, hogy pontosan mikor és hol készült – , a hotel elnöki lakosztályán készült-e a miniszterelnök medencés fotója, valamint ki utazhatott azzal a helikopterrel ami ott landolt. Bohár emellett megtalálta a hotel oldalán az árakat, mely szerint 3 éjszaka csaknem 3 millió forintba kerül.
Mert ha így van, azt valóban csak a leggazdagabbak engedhetik meg maguknak, vagy azok, akik az adófizetők pénzéből élnek
– vonta le következtetéseit. A videó további részében pedig arra volt kíváncsi, hogy ki finanszírozta ezeket.
Magyar Péter egy órával később válaszolt is Bohár Dánielnek:
Kedves propagandisták! Soha nem ültem helikopteren, elnöki lakosztályban sem aludtam. A pihenésünket és az utazásunkat magam fizettem. Lehet így is
– hangsúlyozta.
A miniszterelnök a Törökországban hétfőn megtartott NATO csúcstalálkozót követően nem utazott haza, hanem eltöltött négy napot Antalyában gyerekeivel. A gyerekek utazását és minden költségét állítása szerint ő maga állja. Magyar hangsúlyozta, hogy a nyaralás alatt is kapcsolatban lesz a kormány tagjaival, és még egy kérdezz-felelekre is volt ideje.
Magyar Péter hétfőn az Országgyűlésben bejelentette az Alaptörvény 17. módosítását, ami tartalmazza Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszűnését, a 70 év feletti alkotmánybírók nyugdíjazását – amivel Polt Péter AB-elnököt is kipöckölnék a székéből –, és az országgyűlési képviselők mandátumának három ciklusban történő korlátozását.
Friss hírek a Tisza Pártról itt >>>
A kormány a weboldalán társadalmi egyeztetésre bocsátotta a javaslatot Az eddigi véleményekből úgy tűnik, a hozzászólók nagy többsége egyetért a képviselői ciklus maximálásával.
Az Alaptörvény 17. módosításához érkezett 10 ezer észrevétel 95 százaléka támogatja a képviselői mandátum hosszának korlátozását
– írta Facebook-bejegyzésében a miniszterelnök. A kormany.hu-n szombatig várják a további véleményeket.
A képviselői cikluskorlátozás javarészt a Fidesz, kisebb részt a KDNP és a Mi Hazánk képviselőit érintené. Ha a módosítás életbe lép, 2030-tól a mostani Fidesz-frakció képviselőinek több mint fele távozhat a Parlamentből. A Tisza a korrupció és a politikai túlhatalom megfékezésével indokolja a ciklusmaximálás szükségességét, a Fidesz szerint ez az elfogadhatatlan javaslat a Rákosi-diktatúra szellemét idézi, és csupán azért jött létre, hogy Magyar ellehetetlenítse az ellenzéket.
Lapunknak szakértők is nyilatkoztak az új Alaptörvény-módosítás vonatkozó részéről: Kováts Eszter politológus úgy véli, a Tisza ugyanazt csinálja, amit a Fideszben sokan kritizáltak: jogi eszközökkel rendeznek egy politikai kérdést, illetve a kétharmadukat a politikai ellenfél ellen használják. László Róbert, a Political Capital elemzője szerint ugyanakkor az ötlet mögött legitim gondolat húzódik, míg Körösényi András politológus, egyetemi tanár azt mondja, a képviseleti rendszerekben nincs helye ilyen korlátozásnak.