Címke: Politika

  • Új napra ébredtünk, egy jobb élet reményében! Széthullik a NER!

    Új napra ébredtünk, egy jobb élet reményében! Széthullik a NER!

    Április 12-óta szeretek Magyar lenni, még a levegő is jobb! Már csak Mészáros Viktortól kéne visszavenni a szajrét, de ami késik nem múlik.

    A Politico is beszámolt arról, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök szombaton aláírta azt az alkotmánymódosítást, amelynek értelmében távoznia kell a hivatalából, a lap szerint ezzel az államfő lényegében saját magát rúgta ki. Ezt az örömhírt mi is megírtuk!

    A Politico azt írja, Sulyok hónapokig ellenállt Magyar Péter miniszterelnök nyilvános nyomásgyakorlásának, hétfőn azonban elfogadták azt az alkotmánymódosítást, amely megszüntette az ő köztársasági elnöki megbízatását is, ez pedig jelentősen leszűkítette az elnök lehetőségeit.

    Sulyok Tamás szombaton kora este jelentette be, hogy aláírja az Alaptörvény 17. módosítását. A megbízatása a törvény kihirdetését követő napon szűnik meg, azaz hétfőn 0 órától már nem ő lesz a köztársasági elnök. Az aláírásról szóló videóban arról beszélt, hogy az Alaptörvényben foglalt kötelezettségének jogi lehetőségei és lelkiismerete alapos mérlegelése után eleget tesz. „Aláírásom köztársasági elnöki kötelezettségeim és a köztársasági elnöki intézmény iránt tanúsított teljes és minden körülmények közötti tiszteletem végső pecsétje.”

    Török Gábor politikai elemző Sulyok bejelentésére azt reagálta, a köztársasági elnök „még egyszer és minden bizonnyal utoljára bizonyítja, hogy teljesen alkalmatlan volt arra a feladatra, amellyel az alkotmány – és közvetve a magyar nép – megbízta: az államszervezet demokratikus működése feletti őrködés”.

    Sulyok Tamást 2024-ben Novák Katalin lemondása után öt évre választotta meg az akkori fideszes többségű Országgyűlés, a mandátuma 2029. március 4-ig tartott volna. Magyar Péter már a kampányhajrában, a március 23-i nyíregyházi fórumán megígérte, hogy ha kétharmados felhatalmazást kapnak a választáson, módosítják az Alaptörvényt, és leváltják a Fidesz által kinevezett „bábokat”, Sulyok Tamást már akkor név szerint említette.

    RSShirek.hu a legújabb hírkereső platform!

  • Sulyok Tamás lemondott, vagyis aláírta az Alaptörvény-módosítást! Holnaptól vége!

    Sulyok Tamás lemondott, vagyis aláírta az Alaptörvény-módosítást! Holnaptól vége!

    Sulyok Tamás aláírja az Alaptörvény 17. módosítását, amely megszüntette az ő köztársasági elnöki megbízatását is – ezt a közösségi oldalán jelentette be. Ha az aláírt törvény megjelenik a Magyar Közlönyben, másnap megszűnik a köztársasági elnöki megbízatása.

    Tisza Párt és Magyar Péter friss hírek

    Sulyok Tamás arról beszélt, hogy egész életét a jog tisztelete és szeretete határozta meg. Szerinte az alaptörvény-módosítással „nemzeti sorskérdéshez, személyes vagy politikai érdekeken is túl mutató válaszúthoz érkeztünk”. Ha a köztársasági elnök a jelenlegihez hasonló dilemmával néz szembe, két út áll előtte: alkotmányos kötelességének aláírásával eleget tesz – vagy megtagadja az aláírást, amivel azonban jogsértést követ el.

    „Alaptörvényben foglalt kötelezettségemnek – jogi lehetőségeim és lelkiismeretem alapos mérlegelése után – eleget teszek. Aláírásom köztársasági elnöki kötelezettségeim és a köztársasági elnöki intézmény iránt tanúsított teljes és minden körülmények közötti tiszteletem végső pecsétje” – mondta.

    Sulyok Tamás indoklásában arról beszélt, hogy a jog szeretete és tisztelete minden szakaszában meghatározta az életét, ügyvédként, alkotmánybíróként, a testület elnökeként, és köztársasági elnökként. „Számomra minden hatalom csak a jog keretei között értelmezhető.”

    Úgy látja, ha az erőpolitizálás kiiktatja a jog korlátait, az beláthatatlan következményekkel jár. Szerinte ennek egyik – alkotmányos értelemben súlyos és a rendszerváltás utáni magyar demokrácia 36 éve alatt példátlan – esete, amely most a köztársasági elnöki intézményt éri.

    „A köztársasági elnök a törvényhozóval szemben az alkotmányos rendet az Alaptörvényben biztosított hatáskörében eljárva védelmezheti és köteles védelmezni. Az alkotmányozó, alkotmánymódosító hatalommal szemben azonban az Alaptörvény sem a köztársasági elnököt sem az Alkotmánybíróságot nem jogosítja fel ilyen védelemre” – fogalmazott.

    Ebből is következik szerinte, hogy az alkotmánymódosítások tartalmi kérdéseivel összefüggésben a köztársasági elnök nem fordulhat az Alkotmánybírósághoz, tartalmi kontroll nem érvényesülhet.

    Ezért ha a köztársasági elnök a jelenlegihez hasonló dilemmával néz szembe, két út áll előtte: alkotmányos kötelességének aláírásával eleget tesz – vagy megtagadja az aláírást, amivel azonban jogsértést követ el.

    „A hatályos Alaptörvény értelmében az alkotmányos elveket sértő, de az Országgyűlés, mint alkotmánymódosító hatalom által törvényes eljárás keretében elfogadott jelen módosítással szemben alkotmányos eszközzel nincs módom élni.”

    Ezért döntött úgy, hogy eleget tesz az aláírásnak. Sulyok Tamás szerint az 1956 örökségéből a rendszerváltáskor létrejött demokratikus jogállam ezzel megszűnt.

    A módosítással:

    • visszaállították a hetven éves felső korhatárt az alkotmánybíráknak, amellyel két hónap múlva megszűnik a hetven év feletti Polt Péter és három másik alkotmánybíró megbízatása. Az Alkotmánybíróság elnökét a jövőben ismét az Alkotmánybíróság tagjai választhatják meg maguk közül, és az alkotmánybírák megbízatása tizenkettő helyett kilenc évre szól majd.
    • A bírák a jövőben nagyobb szerepet kapnak az Országos Bírósági Hivatal elnökének és a Kúria elnökének kiválasztásában és visszahívásában. Az OBH és Kúria elnökét az eddigi kilenc helyett csak hat évre választja az Országgyűlés, és bekerült az Alaptörvénybe, hogy nem választhatók újra.
    • Tizenkét éves időkorlátot vezetnek be az országgyűlési képviselőknek. Már a következő választáson sem indulhat el, aki már legalább három ciklusban volt képviselő.
    • Csökkentették a kétharmados, azaz sarkalatos törvények körét.
    • Megteremtették a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításának alkotmányos alapját. Az új hivatal elnökét és elnökhelyetteseit az Országgyűlés kétharmada választja majd meg hat évre.
    • Október 1-jétől a vármegyéket ismét megyéknek kell nevezni.
    • Eltörölték a Költségvetési Tanács vétójogát.
    • Megszüntették az Országgyűlési Őrséget.
    • Visszaállították az Alkotmánybíróság felülvizsgálati jogát egyes költségvetési és adóügyekben, amit a Fidesz vett el a testülettől 2011-ben.

    Megszűnik Sulyok Tamás mandátuma

    Sulyok Tamást 2024-ben Novák Katalin lemondása után öt évre választotta meg az akkori fideszes többségű Országgyűlés, a mandátuma 2029. március 4-ig tartott volna. Magyar Péter azonban már a kampányhajrában, a március 23-i nyíregyházi fórumán megígérte, hogy ha kétharmados felhatalmazást kapnak a választáson, módosítják az Alaptörvényt, és leváltják a Fidesz által kinevezett „bábokat”. Már akkor név szerint említette Sulyokot.

  • Nagy adóváltozásokat jelentett be Magyar Péter: több adónem is megszűnhet

    Nagy adóváltozásokat jelentett be Magyar Péter: több adónem is megszűnhet

    Átfogó adóreformot jelentett be Magyar Péter. A bejelentés szerint a kormány egyszerűbbé és átláthatóbbá kívánja tenni a magyar adórendszert, miközben több, eddig alkalmazott adózási konstrukciót is átalakítana. A tervek között szerepel öt kisebb adónem megszüntetése, az adóelkerülési lehetőségek szűkítése, valamint szigorúbb környezetvédelmi terhek bevezetése a nagy szennyező vállalatok számára.

    Tisza Párt friss hírek

    Magyar Péter közölte: a cél az, hogy megszűnjenek azok a szabályozási kiskapuk, amelyek lehetővé tették egyes bizalmi vagyonkezelő alapítványok számára az adóteher csökkentését. Emellett a társasági adókedvezmények rendszerét is felülvizsgálnák, és szűkítenék azokat a kedvezményeket, amelyek elsősorban nagyvállalatokat és egyes alapítványokat részesítettek előnyben.

    Környezetvédelmi szigorításokat is terveznek

    A bejelentés szerint a szennyező vállalatok által fizetett levegőterhelési díj a jövőben a jelenlegi összeg kétszeresére emelkedhet.

    A kormány emellett új környezetvédelmi szabályozást készít elő, amelynek célja, hogy a jelentős vízfelhasználó és környezetszennyező vállalatokat szigorúbb előírások betartására kötelezze. A tervek szerint azok a cégek, amelyek nem csökkentik érdemben környezeti terhelésüket, magasabb díjakkal és adókkal számolhatnak.

    Magyar Péter szerint a cél Európa egyik legszigorúbb környezetvédelmi szabályrendszerének kialakítása.

    Öt adónem megszűnését jelentették be

    A videóban ismertetett tervek alapján az alábbi adónemek kivezetését kezdeményezik:

    • az önkormányzatok által kivethető külön települési adó;
    • az ebrendészeti hozzájárulás (ebadó);
    • a bevándorlási különadó;
    • a szén-dioxid-kvótaadó;
    • a szén-dioxid-kvótához kapcsolódó tranzakciós díj.

    Magyar Péter szerint ezek közül több olyan adónem is van, amely uniós jogi kifogások tárgyát képezte, ezért azok megszüntetésével az ország uniós kötelezettségeinek teljesítése is egyszerűbbé válhat.

    A társasági adókedvezményeket is átalakítanák

    A tervek szerint felülvizsgálják a társasági adó rendszerében jelenleg elérhető kedvezményeket is. A cél, hogy megszűnjenek azok a konstrukciók, amelyek aránytalan előnyt biztosítottak egyes nagyvállalatoknak vagy politikai alapítványoknak.

    A kormány emellett vizsgálná a bizalmi vagyonkezelő konstrukciókon keresztül megvalósított adóelkerülési gyakorlatokat is. A kabinet várakozásai szerint ezek az intézkedések évente több tízmilliárd forintos többletbevételt eredményezhetnek a költségvetés számára.

    A NAV vezetőjének kiválasztása is változhat

    Magyar Péter azt is bejelentette, hogy a jövőben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökét nyílt pályázati eljárás keretében választanák ki. Elmondása szerint az adóhatóság vezetője nem töltene be államtitkári tisztséget sem, ezzel is erősítve a szervezet függetlenségét.

    A bejelentés szerint a szükséges törvényjavaslatokat benyújtják az Országgyűlésnek, az elfogadott döntések pedig a Magyar Közlönyben is megjelennek.

  • Magyar Péter nyaralása politikai téma lett!

    Magyar Péter nyaralása politikai téma lett!

    Bohár Dániel arról töltött fel videót, hogy Magyar Péter luxusszállodában nyaral Törökországban. Az influenszer pedig az út részleteire volt kíváncsi. A miniszterelnök közösségi-oldalán reagált, melyben hangsúlyozta, az utazást ő fizette, és nem aludt elnöki lakosztályban.

    Tisza Párt friss hírek

    Valaki helikopterrel érkezett a Güral Premier Hotels & Resotrs szállodába, a Magyar Péter által posztolt fotón, a medence felső csempesorának színe „eléggé” hasonlít egy másik medence felső csempesorához – ezzel a két állítással kezdte videóját Bohár Dániel, Megafonos infuenszer.

    „Miniszterelnök úr, csináljuk úgy, ahogy ön szokta. Én nem állítok semmit, csak kérdéseket teszek fel” – mondta, miután két állítást is tett a miniszterelnök nyaralásával foglalkozó videójában.

    Az influenszer arra volt kíváncsi, ki miatt feszítették ki a magyar zászlót a szálloda bejáratához – a bevágott fényképről nem hangzott el, hogy pontosan mikor és hol készült – , a hotel elnöki lakosztályán készült-e a miniszterelnök medencés fotója, valamint ki utazhatott azzal a helikopterrel ami ott landolt. Bohár emellett megtalálta a hotel oldalán az árakat, mely szerint 3 éjszaka csaknem 3 millió forintba kerül. 

    Mert ha így van, azt valóban csak a leggazdagabbak engedhetik meg maguknak, vagy azok, akik az adófizetők pénzéből élnek

    – vonta le következtetéseit. A videó további részében pedig arra volt kíváncsi, hogy ki finanszírozta ezeket.

    Magyar Péter válaszolt

    Magyar Péter egy órával később válaszolt is Bohár Dánielnek:

    Kedves propagandisták! Soha nem ültem helikopteren, elnöki lakosztályban sem aludtam. A pihenésünket és az utazásunkat magam fizettem. Lehet így is

    – hangsúlyozta.

    A miniszterelnök a Törökországban hétfőn megtartott NATO csúcstalálkozót követően nem utazott haza, hanem eltöltött négy napot Antalyában gyerekeivel. A gyerekek utazását és minden költségét állítása szerint ő maga állja. Magyar hangsúlyozta, hogy a nyaralás alatt is kapcsolatban lesz a kormány tagjaival, és még egy kérdezz-felelekre is volt ideje.

  • Magyar Péter rendkívüli bejelentése!

    Magyar Péter rendkívüli bejelentése!

    Magyar Péter hétfőn az Országgyűlésben bejelentette az Alaptörvény 17. módosítását, ami tartalmazza Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszűnését, a 70 év feletti alkotmánybírók nyugdíjazását – amivel Polt Péter AB-elnököt is kipöckölnék a székéből –, és az országgyűlési képviselők mandátumának három ciklusban történő korlátozását.

    Friss hírek a Tisza Pártról itt >>>

    A kormány a weboldalán társadalmi egyeztetésre bocsátotta a javaslatot Az eddigi véleményekből úgy tűnik, a hozzászólók nagy többsége egyetért a képviselői ciklus maximálásával.

    Az Alaptörvény 17. módosításához érkezett 10 ezer észrevétel 95 százaléka támogatja a képviselői mandátum hosszának korlátozását

    – írta Facebook-bejegyzésében a miniszterelnök. A kormany.hu-n szombatig várják a további véleményeket.

    Ez lenne a lex Fidesz?

    A képviselői cikluskorlátozás javarészt a Fidesz, kisebb részt a KDNP és a Mi Hazánk képviselőit érintené. Ha a módosítás életbe lép, 2030-tól a mostani Fidesz-frakció képviselőinek több mint fele távozhat a Parlamentből. A Tisza a korrupció és a politikai túlhatalom megfékezésével indokolja a ciklusmaximálás szükségességét, a Fidesz szerint ez az elfogadhatatlan javaslat a Rákosi-diktatúra szellemét idézi, és csupán azért jött létre, hogy Magyar ellehetetlenítse az ellenzéket.

    Lapunknak  szakértők is nyilatkoztak az új Alaptörvény-módosítás vonatkozó részéről:  Kováts Eszter politológus úgy véli, a Tisza ugyanazt csinálja, amit a Fideszben sokan kritizáltak: jogi eszközökkel rendeznek egy politikai kérdést, illetve a kétharmadukat a politikai ellenfél ellen használják. László Róbert, a Political Capital elemzője szerint ugyanakkor az ötlet mögött legitim gondolat húzódik, míg Körösényi András politológus, egyetemi tanár azt mondja, a képviseleti rendszerekben nincs helye ilyen korlátozásnak.

  • Hétfői parlamenti napirend: Magyar Péter ismét felszólal!

    Hétfői parlamenti napirend: Magyar Péter ismét felszólal!

    Az Országgyűlés hétfői ülése is Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti beszédével kezdődik majd – írja a Kontroll. Az erre adott képviselői reakciók és viszonválaszt után interpellációkkal folytatódik majd az ülés.

    Tisza párt és Magyar Péter friss hírek

    Hétfőn döntenek  az Alaptörvény 16. módosításáról: a bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája után a képviselők kétharmadának szavazatával törölhetik ki végleg az alkotmányból az Orbán-kormány által létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatalt, és a módosítás alapján veheti vissza az állam az alapítványokba kiszervezett egyetemeket, valamint a módosítás értelmében nem választható majd meg a jövőben miniszterelnökké az a személy, aki összesen már legalább 8 évet betöltött ebben a tisztségben.

    Az ülésnapon véglegesíthetik a Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság tagjait – ennek vezetését múlt héten Magyar Péter felszólalása közben ígérte oda Toroczkai Lászlónak, a Mi Hazánk elnökének. Toroczkai egy másik szavazásban is érintett lett, ugyanis a keszthelyi járásbíróság egy rágalmazási ügyben kikérte mentelmi jogát.

  • Választás 2026: ez volt a Fidesz-kampány egyik legnagyobb hibája

    Választás 2026: ez volt a Fidesz-kampány egyik legnagyobb hibája

    Friss bejegyzéssel jelentkezett Török Gábor. Az elemző arra mutat rá, hogy lehetséges, a Fidesz taktikát váltott Magyar Péterrel kapcsolatban.

    16 évből 14 évig Ön velünk volt, Ön is fideszes volt – mondja most már nem először Rétvári Bence a parlamentben Magyar Péternek. Érdekes lett volna, ha ezt a stratégiát alkalmazza a Fidesz-KDNP 2024 után az új politikai szereplővel szemben. A folyamatos baloldalizás az egyik legnagyobb hiba volt a kampányban, és sokat segített abban, hogy Magyar Péter hiteles szereplővé válhatott („kalapács”) az ellenzéki szavazók számára.

  • Kiderült: Ő közvetít Kijev és Moszkva között!

    Kiderült: Ő közvetít Kijev és Moszkva között!

    A háttérben folyó egyeztetésekről szóló híreket Volodimir Zelenszkijerősítette meg.

    Roman Abramovics közvetít Kijev és a Kreml között – erősítette meg a Sky Newsnak adott interjúban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Abramovics nevét először egy ukrán ellenzéki politikus dobta be, miután Vlagyimir Putyin orosz államfő pénteken a szentpétervári gazdasági fórumon arról beszélt, egy üzletember azt az üzenetet továbbította a Zelenszkijjel folytatott kijevi tárgyalása után, hogy az elnök kész személyesen találkozni vele.

    Az ukrán elnök annak apropóján nyilatkozott a Sky Newsnak, hogy vasárnap este ukrán-német-francia-csúcstalálkozó kezdődött a Downing Streeten Keir Starmer brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia államfő, Friedrich Merz német kancellár és Zelenszkij részvételével. Az interjúban arról beszélt, hogy az orosz üzletember az utóbbi napokban üzeneteket közvetített közte és Putyin között. Abramovics, aki az ukrajnai orosz invázió után adta át klubja, a Chelsea tulajdonjogát már 2022-ben is részt vett Oroszország és Ukrajna közötti egyeztetéseken.

    Zelenszkij arról is beszélt, hogy Ukrajna folytatja az oroszok elleni támadássorozatát. „Nem fogunk csendben meghalni. Válaszolni fogunk” – fogalmazott, kiemelve: az ukrán drónok képesek célzott támadásokat végrehajtani Oroszországban. Egy ilyen támadás zavarta meg a héten a gazdasági fórumnak helyet adó Szentpétervárat is. Az elnök felszólította Putyint, hogy válaszoljon pénteki nyílt levelére, amelyben találkozót ajánlott az orosz államfőnek. Zelenszkij elismételte azt is, hogy a béke ára nem lehet a Donyec-medence átadása Oroszországnak.

  • Példátlan előny a Tiszánál: mutatjuk a számokat!

    Példátlan előny a Tiszánál: mutatjuk a számokat!

    Példátlan eredményt mutat a Závecz Research frissen nyilvánosságra hozott kutatása. A felmérés szerint a Tisza Párt támogatottsága tovább nőtt a választási győzelem után, miközben a Fidesz tábora jelentősen zsugorodott. A kutatás alapján jelenleg 4,4 millió szavazó áll a Tisza mögött, míg a Fidesz támogatottsága 1,4 millió főre csökkent. A két párt közötti különbség így már 3 millió szavazó.

    A Závecz korábbi méréseihez képest ez rendkívül jelentős változás. Januárban még 2,9 millió támogatóval számoltak a Tisza esetében és 2,5 millióval a Fidesznél, vagyis néhány hónap alatt látványosan szétnyílt az olló.

    A választási győzelem után tovább nőtt a Tisza támogatottsága

    A kutatás szerint a Tisza Párt nem veszített lendületéből a választások után sem. Sőt, a felmérés azt mutatja, hogy a párt támogatottsága tovább erősödött, miközben a Fidesz több mint egymillió szavazót veszíthetett az országgyűlési választások óta.

    Elemzők szerint a jelenség hátterében részben az állhat, hogy a választások után sok korábban bizonytalan választó is a győztes párt mellé állhatott. Emellett az új kormány első intézkedései és az Európai Unióval kapcsolatos megállapodások is pozitív visszhangot kaptak a közvélemény egy részében.

    Mi történik a többi párttal?

    A felmérés alapján a kisebb pártok támogatottsága továbbra is jóval alacsonyabb. A Mi Hazánk Mozgalom eléri az 5 százalék körüli szintet a pártválasztók között, míg a Demokratikus Koalíció és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt támogatottsága 1 százalék körül alakul.

    Ez azt jelenti, hogy a magyar politikai térkép egyre inkább kétpólusúvá válhat, ahol a Tisza és a Fidesz dominálja a politikai versenyt.

    Már korábban is jelentős előnyt mutattak a kutatások

    A mostani eredmény nem előzmények nélküli. A Závecz Research februári mérése szerint a Tisza tábora már akkor meghaladta a 3 millió főt, miközben a Fidesz támogatottsága 2,5 millió körül alakult. A különbség akkor még jóval kisebb volt, de már egyértelmű előnyt jelzett Magyar Péter pártjának.

    Áprilisban egy másik Závecz-felmérés szerint a Tisza a biztos szavazók körében már 54 százalékon állt, míg a Fidesz 40 százalékot ért el. A kutatás akkor azt is felvetette, hogy magas részvétel mellett akár kétharmados többség is kialakulhat.

    Mit jelenthet ez a gyakorlatban?

    A közvélemény-kutatások pillanatfelvételek, ezért nem tekinthetők biztos előrejelzésnek. Ugyanakkor az ilyen mértékű különbségek ritkán fordulnak elő a magyar politikában.

    Ha a most mért trendek hosszabb távon is fennmaradnak, az jelentősen átalakíthatja a politikai erőviszonyokat. A Fidesz számára az egyik legfontosabb kérdés az lehet, hogy sikerül-e visszaszerezni a korábbi támogatóinak egy részét, míg a Tisza célja várhatóan a jelenlegi előny megtartása lesz.

    Még mindig sok a bizonytalan tényező

    A politikai hangulat gyorsan változhat, különösen egy választás utáni időszakban. Gazdasági intézkedések, nemzetközi események vagy akár egy-egy kiemelt politikai vita is jelentősen befolyásolhatja a pártok támogatottságát.

    A Závecz Research legfrissebb felmérése ugyanakkor egyértelmű üzenetet hordoz: jelenleg a Tisza Párt támogatottsága történelmi magasságban van, és a kutatás szerint olyan előnyt épített ki, amilyenre az elmúlt években nem volt példa a magyar politikában.

  • Magyar Péter és Tisza Párt új Kormánya feloldotta a két éve fenntartott vétót az Európai Békekerettel szemben

    Magyar Péter és Tisza Párt új Kormánya feloldotta a két éve fenntartott vétót az Európai Békekerettel szemben

    Jelentős áttörés az uniós pénzek ügyében

    Az elmúlt évek egyik legfontosabb gazdasági fejleménye lehet az a megállapodás, amelyet Magyar Péter kormánya az Európai Bizottsággal kötött az uniós források ügyében. A bejelentés szerint összesen 16,4 milliárd eurónyi korábban befagyasztott támogatás és finanszírozási forrás válhat elérhetővé Magyarország számára.

    Magyar Péter – Tisza Párt friss hírek

    A Reuters értesülése szerint az Európai Bizottság elfogadta az új magyar kormány által vállalt reformokat, és ennek eredményeként megnyílik az út jelentős összegű helyreállítási és kohéziós források előtt.

    Mekkora összegről van szó?

    A nyilvánosságra került információk alapján a csomag összesen 16,4 milliárd eurót tartalmaz.

    Ez több részből áll:

    • 10 milliárd euró helyreállítási alapból,
    • 4,2 milliárd euró kohéziós forrásból,
    • további 2,2 milliárd euró olyan támogatásból, amely bizonyos reformok teljesítéséhez kötött.

    A magyar kormány szerint ez az egyik legfontosabb gazdasági eredmény az elmúlt időszakban, mivel az ország gazdasági növekedését, beruházásait és költségvetési helyzetét egyaránt javíthatja.

    Nem minden pénz érkezik azonnal

    Fontos ugyanakkor, hogy a helyzet ennél összetettebb.

    Több nemzetközi és brüsszeli forrás szerint a megállapodás nem jelenti azt, hogy a teljes összeg azonnal megérkezik Magyarországra. Az Európai Bizottság és a Politico által idézett tisztviselők szerint a mostani egyezség elsősorban politikai megállapodás, amely kijelöli az utat a források lehívásához. Bizonyos feltételeket és reformokat még teljesíteni kell a tényleges kifizetések előtt.

    A Reuters ugyanakkor arról számolt be, hogy az Európai Bizottság már jóváhagyta a források jelentős részének felszabadítását, miután az új kormány reformintézkedései megfeleltek az uniós elvárásoknak.

    Magyar Péter: sikerült meggyőzni Brüsszelt

    A Portfolio-nak adott interjújában Magyar Péter úgy fogalmazott, hogy a Bizottságot nem legyőzni, hanem meggyőzni kellett. Elmondása szerint a magyar fél több olyan garanciát és vállalást tett, amelyek erősítették az Európai Bizottság bizalmát.

    A miniszterelnök szerint a tárgyalások során több alkalommal is változott a helyzet, és volt olyan elem, amelyben közvetlenül a végső bejelentés előtt sikerült megállapodást elérni.

    A forint és a gazdaság is profitálhat

    A piacok pozitívan reagáltak az uniós forrásokról szóló hírekre. Az elmúlt hetekben a forint jelentős erősödést mutatott, részben annak köszönhetően, hogy a befektetők javuló magyar–EU kapcsolatokra számítanak.

    A magyar pénzügyminiszter szerint a felszabaduló források:

    • segíthetik a gazdasági növekedést,
    • csökkenthetik az államadósságot,
    • mérsékelhetik az ország finanszírozási költségeit,
    • új beruházásokat indíthatnak el.

    A pénzek várhatóan 2026 negyedik negyedévétől kezdhetnek megérkezni az országba.

    Miért voltak befagyasztva ezek a pénzek?

    Az Európai Unió korábban jogállamisági és korrupcióellenes aggályok miatt függesztette fel több magyarországi forrás folyósítását. Az új kormány több intézkedést is vállalt ezen problémák kezelésére, köztük átláthatósági és korrupcióellenes reformokat.

    A Reuters szerint ezek a változtatások kulcsszerepet játszottak abban, hogy az Európai Bizottság végül támogatni tudta a források felszabadítását.

    Az év egyik legfontosabb gazdasági híre lehet

    Akárhogyan is alakulnak a következő hónapok technikai egyeztetései, a mostani fejlemény már önmagában is jelentős fordulatot jelent Magyarország és az Európai Unió kapcsolatában.

    A következő hetekben derülhet ki, hogy a vállalt reformok milyen ütemben teljesülnek, és pontosan mikor érkezhetnek meg az első milliárdok Magyarországra. Egy dolog azonban biztos: a 16,4 milliárd eurós forráscsomag az elmúlt évek egyik legnagyobb gazdasági lehetősége lehet az ország számára.