Címke: Politika

  • Továbbra is Szopórolleren a Fidesz!

    Továbbra is Szopórolleren a Fidesz!

    A teljes szavazókorú népesség 56 százaléka, a pártot választani tudóknak pedig a kétharmada, azaz 66 százalék szavazna a Tiszára, derül ki a HVG és az RTL megbízásából készült friss Medián-kutatásból.

    Magyar Péter és Tisza Párt friss hírei

    A felmérést 2026. április 15-e és 20-a között, tehát a választás után készítették. A Fidesz tábora addigra jelentősen megcsappant, a szavazókorú népesség ötöde (21 százalék) voksolna rájuk, míg a választani tudók közül is csak minden negyedik (25 százalék). A Mi Hazánk 6 százalékon áll.

    Forrás: HVG
    Forrás: HVG

    A „győzteshez húzás” abban is megmutatkozik, hogy ki hogy emlékszik a saját szavazására, a megkérdezettek 59 százaléka emlékszik úgy, hogy a Tiszára húzta be az X-et (a valóságban ez 53 volt), míg úgy, hogy Orbán Viktorra sokkal kevesebben (26 százalék, míg a valóságban ez 39 volt). További érdekes adatok a HVG360 cikkében.

    Az RTL Híradójából kiderül, hogy a megkérdezettek 54 százaléka szerint jó irányba mennek a dolgok a Tisza győzelme óta, ez 21 százalékos növekedés, míg 27 százalékuk szerint rossz irányba, ez pedig 33 százalékos csökkenés. Hann Endre szerint ekkora fordulatra ilyen rövid idő alatt még nem volt példa. Az ország gazdaságával kapcsolatban még derülátóbbak voltak a megkérdezettek.

    Magyar Péter Facebookon azt írta, hogy „soha nem látott választási felhatalmazás után, soha nem látott előny, és az ezzel járó soha nem látott felelősség. Magyarország döntött, a magyar emberek teljes rendszerváltást és egy működő, emberséges hazát szeretnének”.

    Módszertan
    A felmérést 2026. április 15-e és 20-a között készült 1000 fős országos reprezentatív minta telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3,1 százalék.

    A Telex folyamatosan követi a 21 Kutatóközpont, az IDEA, a Medián, a Nézőpont, a Publicus, a Republikon és a Závecz 2024. június 9. óta publikált, nyilvánosan elérhető és leginkább összevethető kutatásait. Az egyes kutatások eredményeit a pontokra kattintva lehet megnézni, a vonal pedig a pártok átlagát jelzi. Ez alapján jól megfigyelhető egy általánosabb trend, hogy miként alakult a Fidesz, a Tisza és más pártok támogatottsága az elmúlt időszakban.

    Hírkereső – RSSHirek.hu friss hírek percről percre

  • Elemzés: Ezért bukott el Orbán és a NER-rendszere!

    Elemzés: Ezért bukott el Orbán és a NER-rendszere!

    Elsüllyeszthetetlennek tűnt, mégis látványos vereséget szenvedett – Robert Winnicki szerint Orbán Viktor bukása mögött évek óta érlelődő gazdasági, társadalmi és politikai válság húzódik. A lengyel elemző úgy látja, a választás valójában rendszerellenes felkelés volt.

    Izgalmas elemzést tett közzé a magyar választás tanulságairól Robert Winnicki lengyel jobboldali politikus, aktivista, kommentátor. Az 1985-ös születésű Winnicki 2015 és 2023 között a lengyel parlament (Szejm) képviselője volt. Társalapítója és vezetője volt a Ruch Narodowy nek (Nemzeti Mozgalom), amely több radikális jobboldali csoportot fogott össze. 2023-ban egészségügyi problémák miatt visszavonult a pártvezetéstől, és nem indult újra a választáson, azóta inkább politikai kommentátorként jelenik meg a nyilvánosságban.

    A Miért veszített Orbán?

    címet viselőelemzés bevezetőjében Robert Winnicki megállapítja, hogy az az Orbán Viktor, aki „tizenhat éven át elsüllyeszthetetlennek tűnt, megsemmisítő vereséget szenvedett a választásokon. Olyan módon veszített, amely egy egész korszakot zár le. Magyar Péter Tisza Pártja olyan sikert ért el, amely csak Orbán 2010-es győzelméhez mérhető. Magyar nemcsak a hatalmat vette át, hanem megkapta az eszközöket az Orbán-rendszer teljes lebontásához is”.

    A szerző megállapítja, hogy a közel 80 százalékos részvétel a rendszer elleni mozgósítás volt, nem egy rutinszerű hatalomváltás.

    A Tisza nyert Budapesten, de ami ennél fontosabb: áttörte az ellenzék nagyvárosi rezervátumának falait. A fővárosi agglomerációban, az ország nyugati régióiban, az iparvárosokban, a fiatalok körében és a korábban Fidesz-gépezet által uralt helyeken olyan hullám indult el, amelyet Orbán nem tudott megállítani. A lavina egy folyamat betetőzése lett: a Fideszbe való belefáradásé, a közszolgáltatások válságáé, a korrupcióé, a piszkos kampányé, és végül a hatalom félelméé, amelynek lépései az utóbbi időben egyre idegesebbé váltak

    – írja Robert Winnicki.

    Az írása címében feltett kérdésre, miszerint Miért veszített Orbán?, a politikai kommentátor 6 pontban válaszolt. 

    1. A Fidesz gazdasági rendszere inkább a propaganda, mintsem a valós jólét eszköze lett 

    Orbán Viktor mítosza éveken át egy egyszerű képre épült: kemény vezető, stabil állam, növekedés, munka, beruházások, nemzeti kapitalizmus. Csakhogy az átlag magyar nem Szijjártó Péter sajtótájékoztatóiból él, ahol az újabb akkugyárakat jelentik be, hanem a fizetése összegéből, az élelmiszerárakból, a lakbérből, a számlákból, a kórházak minőségéből, a vasút állapotából és abból, ami a tárcájában marad. Itt pedig a mérleg könyörtelen.

    2010-ben, amikor Orbán visszatért a hatalomba, Magyarország egy főre jutó nominális GDP-je körülbelül 13,2 ezer dollár volt. Lengyelország hasonló szinten, körülbelül 12,6 ezer dolláron állt. Románia messze lemaradva, körülbelül 8,3 ezer dollárral. 2024-ben (a Világbank utolsó teljes adatai szerint) Magyarország körülbelül 23,3 ezer dollárnál tartott, Lengyelország körülbelül 25,1 ezernél, Szlovákia körülbelül 26 ezernél, Csehország körülbelül 31,8 ezernél, Románia pedig körülbelül 20,1 ezernél.

    Mit jelent ez politikailag? – teszi fel a kérdést a lengyel elemző. Válasza szerint Magyarország nem húzott el a régiótól. Ellenkezőleg: hagyták magukat beérni, sőt részben leelőzni. Lengyelország nominálisan megelőzte Magyarországot. A sokkal alacsonyabbról induló Románia drámaian csökkentette a távolságot. Csehország egyértelműen gazdagabb maradt, és Szlovákia is – saját problémái ellenére – magasabban állt.

    Még rosszabbul néz ki a fogyasztás. Az Eurostat méri az úgynevezett „tényleges egyéni fogyasztást” (AIC), amely a háztartások valós anyagi életszínvonalát mutatja vásárlóerő-paritáson. 2024-ben Magyarország az Európai Unió legalján volt: az EU-átlag 72-73 százalékán. Lengyelország 84 százalékot, Csehország 82 százalékot, Szlovákia 78 százalékot, Románia pedig 86 százalékot ért el. Ez nem statisztikai részletkérdés, hanem az emberek mindennapi tapasztalata: 

    a magyarok körülnéznek a régióban, és azt látják, hogy mások jobban élnek vagy gyorsabban zárkóznak fel.

    Ehhez jött az infláció. A pandémia és az energiasokk után Magyarországon volt az egyik legmagasabb infláció az EU-ban. A csúcs 2023 telén közel 26 százalékvolt. Ez felemésztette a stabilitás mítoszát. 

    Az állam beszélhetett szuverenitásról, de a pénztárcák valami mást mondtak a magyaroknak.

    Orbán egy nagy összeszerelő üzem modelljére építette a gazdaságot. Német autók, ázsiai akkumulátorok, kínai befektetések, koreai gyárak, állami támogatások, olcsó vagy importált munkaerő, a kiválasztott befektetők különleges kezelése. Audi Győrben, Mercedes Kecskeméten, BMW és CATL Debrecenben, Samsung SDI Gödön, BYD Szegeden és Komáromban.

    Papíron ez ipari offenzívának tűnt. A gyakorlatban Magyarország külföldi konszernek gyártóplatformjává vált, amely mélyen függ Berlin vagy Peking döntéseitől és a világgazdasági ingadozásoktól.

    Összehasonlításképpen: Lengyelország sokkal diverzifikáltabb gazdasággal rendelkezik, amely jobban bírja a válságokat, ami látszott 2008 és 2020 után is.

    Szijjártó Péter 2025. szeptember 12-én

    Szijjártó Péter 2025. szeptember 12-én

    Fotó: Szijjártó Péter / Facebook

    A gazdaság kézi vezérlése csak mélyítette a problémákat. Különadók, hatósági árak, önkényes döntések, állami transzferek a „sajátoknak”, államosítás ott, ahol el kellett venni valamit, privatizáció ott, ahol a barátoknak kellett adni. Egy ilyen rendszer egy ideig működhet, mert kontrollt ad a hatalomnak, de hosszú távon rombolja a versenyt, a kiszámíthatóságot és a bizalmat. Amikor pedig beüt a válság, kiderül, hogy nincs valódi ellenálló képesség, csak adminisztratív improvizáció.

    És ott van még Budapest és a vidék ellentéte. A főváros és agglomerációja húzza a statisztikákat, vonzza a tőkét, a fiatalokat, az egyetemeket. A vidék viszont sokszor úgy néz ki, mint Lengyelország vidéke 20 évvel ezelőtt. A vidéki lakosság bezárt vagy alulfinanszírozott kórházakat, gyenge közlekedést, alacsony béreket és a fiatalok elvándorlását látja. Látja a helyi Fidesz-bárókat és a beruházásokat, amelyek nem feltétlenül javítják a helyiek mindennapjait. Orbán nemzetről beszélt, de olyan államot hozott létre, ahol a nemzet nagy része úgy érezte, egy idegen gyár hátsó udvarán él

    – írja Robert Winnicki.

    2. A korrupciós-oligarchikus rendszer túlságosan láthatóvá vált

    A lengyel elemző szerint minden tartós hatalom köré kiépül egy kliensi kör, de az a hatalom, amit Orbán Viktor 2010-ben kapott, és amivel élni kezdett, radikálisan fogékonnyá tette rendszerét a haveri körök és a korrupció irányába. Magyarország az Európai Unió aljára süllyedt a Transparency International korrupciós indexein. 2025-ben a TI Magyarország azt írta, hogy az ország sorozatban negyedik éve az EU legkorruptabb állama, ahol a rendszerszintű korrupció a közpénzek magánzsebekbe történő átvándorlásához kötődik.

    A rendszer szimbólumai olyan emberek lettek, mint Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor régi felcsúti ismerőse, aki az ország egyik leggazdagabb emberévé nőtte ki magát. A Fideszhez köthető üzleti karrierek robbanásszerűen íveltek felfelé a közbeszerzéseknek, átvételeknek, koncesszióknak, alapítványoknak, médiának, bankoknak és az energiaszektornak köszönhetően. Az állam megszűnt döntőbíró lenni; a politikai zsákmány elosztójává vált − állítja Winnicki, aki szerint külön szimbólummá vált maga Orbán Viktor magánvagyona is. 

    Formálisan a miniszterelnök évek óta szerény vagyonú politikusként mutatta be magát, akinek nyilatkozatai köszönőviszonyban sem voltak a közvetlen környezetében lévők vagyonával.

    Sok magyar azonban már nem hisz ebben a képben. A gyanú középpontjába a hatvanpusztai hatalmas uradalom került, amely formálisan az Orbán családhoz, elsősorban apjához, Orbán Győzőhöz köthető. Hivatalosan ez nem a miniszterelnök vagyona, politikailag azonban a választók kérdésének szimbólumává vált: vajon az az ember, aki évek óta uralja az államot, valóban nem profitált-e magánúton abból a rendszerből, amely milliárdossá tette rokonait és barátait?

    Robert Winnicki úgy véli: „A hatalom válaszolhat tulajdoni lapokkal, a társadalom azonban a léptéket, a pompát és a kapcsolódásokat nézi, és egyszerűen kérdez: ez még családi birtok, vagy már a rejtett vagyon emlékműve, amit miniszterelnöki fizetésből nem lehetett volna felépíteni?”

    A legfontosabb azonban az volt, amit az átlag magyar tapasztalt. Karrier Fidesz nélkül? Lehetséges, de nehezebb. Üzlet kapcsolatok nélkül? Lehetséges, de kevésbé biztonságos. Önkormányzat alkuk nélkül? Lehetséges, de kitéve a pénzügyi fojtogatásnak. Médium állami hirdetések nélkül? Lehetséges, de a túlélésért való küzdelemre kárhoztatva. Egyetem, alapítvány, intézet, sportklub – a rendszer mindenhol azt üzente: velünk vagy, vagy nehéz dolgod lesz.

    A TISZA azért is nyert, mert Magyar Péter ebből a világból érkezett.

    Nem lehetett őt könnyen „sorosistának”, „brüsszeli liberálisnak” vagy az állam működését nem ismerő embernek beállítani. „Ismerte a mechanizmusokat, és azt mondta a magyaroknak: tudom, hogyan működik. Egy lojalitásra épülő államban a belső ember, aki elárulja a rendszer titkait, veszélyesebb tíz klasszikus ellenzékinél” − állítja az elemzés írója.

    3. A propaganda hatalmas volt, de már nem volt mindenható

    Robert Winnicki szerint Orbán módszeresen építette ki médiadominanciáját. Előbb a szabályozás, majd a reklámpiac, aztán a közmédia, végül a KESMA – a baráti tulajdonosok által átadott több száz sajtóterméket tömörítő óriásalapítvány. Ehhez jött az MTVA, a helyi lapok, portálok, influenszerek és a plakátkampányok. „A módszer egyszerű volt: az ellenfelet nem kritikával illetni, hanem politikailag dehumanizálni. Hol Soros-ügynök volt, hol Brüsszel bábja, hol Gyurcsány embere, hol a »háborúpárti«, hol ukrán áruló. 2026-ban a Fidesz ismét népszavazássá akarta tenni a választást: Orbán vagy háború. A Tisza egyenlő a magyarok frontra küldésével. Orbán vagy káosz.”

    Egy autó halad el a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor és a Fidesz választási kampányplakátja előtt 2026. április 10-én

    Egy autó halad el a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor és a Fidesz választási kampányplakátja előtt 2026. április 10-én

    Fotó: Sean Gallup / Getty Images Hungary

    A kampány finisében Orbán a nemzetbiztonsággal is próbált játszani a Szerbián átfutó gázvezeték ügyében. Miután robbanóanyagot találtak a Török Áramlat közelében, Orbán összehívta a Védelmi Tanácsot, és a határra utazott. A hatalom ukrán szálat kezdett sugallni, bár bizonyítékok nélkül. Magyar Péter és több ellenzéki politikus, aktivista hamis zászlós műveletről és a választók megfélemlítéséről beszélt. 

    Robert Winnicki szerint érdekes volt Alekszandar Vucsics szerb elnök viselkedése is. Orbán eddigi barátja tájékoztatott az ügyről, de nem ment bele teljesen Budapest kampánynarratívájába. A szerbek nyomozásról beszéltek, de nem akarták megnevezni a felelősöket a választás előtt. „Úgy tűnt, még Vucsics is megértette, hogy Orbán közel van a bukáshoz, és nem érdemes az utolsó héten a saját tekintélyét egy propagandakártyára feltenni.”

    A lengyel szerző ezzel összefüggésben azt írja: „2022-ben Orbán még meggyőzte a magyarokat, hogy megvédi őket a háborútól. Ezúttal a háborús riogatás már nem segített, csak a legkeményebb mag hitt benne. Az ellenzék az interneten és a terepmunkával megkerülte a médiafalat. Magyar járta az országot, találkozott az emberekkel, megteremtette a mozgalmi érzést. A Tiszának nem kellett nyernie a közmédiában, mert saját elérést épített: közösségi média, független portálok, hatalmas tüntetések, fiatalok.”

    4. A Trumppal és Netanjahuval kötött szövetségek nem megmentették, hanem megterhelték Orbánt

    Robert Winnicki szerint Orbán éveken át fektetett be az „erős emberek” nemzetközi csapatába: Trump, Netanjahu, Putyin, Erdogan. Ez normál körülmények között okos játéknak tűnhetett – teszi hozzá a szerző, majd megjegyzi: Orbán összekötő akart lenni a trumpista Washington és Európa, Izrael, valamint az európai jobboldal, Moszkva és Brüsszel között.

    Csakhogy a külpolitika nem egy szalonjáték, amikor lángol a világ, és Magyarország a nap végén csak egy tengerpart nélküli, nem túl gazdag európai kis ország. Orbán nagyhatalmi diplomáciai ambíciói egy ideig táplálták a nemzeti büszkeséget, de idővel fárasztóvá váltak a választóknak, akik nem látták ennek hatását a mindennapjaikban

    –  teszi hozzá Robert Winnicki.

    Az elemzés szerint van egy különösen kényelmetlen szál a történetben, mégpedig az, hogy Orbán évekig játszott a Soros-ellenes kártyával, a kozmopolita, bevándorláspárti, liberális agenda jelképeként támadta őt. Winnicki elismeri, hogy ennek a kritikának nagy része valós alapokon nyugodott, hiszen Soros György valóban olyan intézményhálózatot finanszírozott, amely a Fidesz világának ellentéte volt. De a kampány módja több volt egyszerű politikai vitánál. „Orbán olyan kódokkal játszott, amelyeknek Magyarországon hosszú története van: a zsidósághoz való viszonnyal, amit a Tanácsköztársaság emléke is táplált. A Fidesz ezt leggyakrabban nem mondta ki nyíltan, csak »összekacsintott« a plakátokkal, az utalásokkal, a hazátlan kozmopolita figurájával” − állítja Winnicki, aki szerint ez működött egy ideig. Egyrészt a propaganda évekig a kozmopolitaellenes kódokból élt, másrészt Orbán Netanjahu kegyeit kereste, nem tartotta be az ICC (Nemzetközi Büntetőbíróság) elfogatóparancsát, izraeli politikusokat fogadott, Budapesten látta vendégül Yair Netanjahut, az izraeli kormányfő fiát, aki a CPAC Hungaryn dicsérte Orbánt. Winnicki szerint ez idő alatt Izrael Gázában és a Közel-Keleten olyan politikát folytat, amelyet sokan népirtónak neveznek, ez a kettősség politikailag toxikussá vált. Orbán egyszerre akart profitálni a Soros-ellenes indulatokból és Netanjahuval barátkozni, „de nem jött ki matek”.

    Orbán Viktor beszédet mond a Donald Trump amerikai elnökkel tartott kétoldalú ebéd során a Fehér Ház kabinettermében 2025. november 7-én Washington D. C.-ben

    Orbán Viktor beszédet mond a Donald Trump amerikai elnökkel tartott kétoldalú ebéd során a Fehér Ház kabinettermében 2025. november 7-én Washington D. C.-ben

    Fotó: Roberto Schmidt / Getty Images Hungary

    A szerző szerint Trump támogatása sem segített abban a helyzetben, amikor az amerikai elnök a közvélemény szemében egy újabb nagy közel-keleti háborút szít. Sőt, megerősítette azt a benyomást, hogy Orbán inkább egy globális politikai tábor része, mintsem a nép mindennapi gondjait megoldó vezető. A békét minden ragozásban emlegető Orbán a legagresszívabb, háborúkat szító vezetők – Netanjahu, Trump és Putyin – legközelebbi európai szövetségeseként tűnt fel. Ez a kép nem maradt hiteles.

    5. Az Oroszország-politika már nem realizmusnak, hanem vazallusságnak tűnt

    Winnicki elég szimbolikusnak látja azt a képet Orbán bukásában, hogy az az ember, aki 1989-ben a szovjetek kivonulását követelte, úgy fejezi be korszakát, mint akit az orosz érdekek legfőbb uniós képviselőjének tartanak, aki ellen magyarok tízezrei skandálták a tüntetéseken a „Ruszkik haza!” jelszót – utalva az 1956-os forradalomra. Évekig Orbán hozzáállását pragmatizmussal lehetett magyarázni: gáz, olaj, Paks II., földrajz, történelem, kárpátaljai kisebbség. De Winnicki szerint 2022 után ez a történet egyre inkább erőltetetté vált. Oroszország megtámadta Ukrajnát,

    Budapest pedig továbbra is blokkolt, késleltetett, kivételeket alkudott ki, és a „béke” nyelvén beszélt, ami a gyakorlatban az orosz propaganda paneleit jelentette.

    A szerző megállapítja: Magyarország viselkedhetett volna asszertíven Ukrajnával szemben, amit dicsérni kellene (ilyen asszertivitás sokszor hiányzik a lengyel hozzáállásból), de ők továbbmentek, és agresszíven kezdtek viselkedni. Ez szintén ellentmondott a miniszterelnök „békepárti” retorikájának. Ráadásul a The Washington Post és az Euronews szerint Szijjártó Péter rendszeresen egyeztetett Szergej Lavrovval az uniós zárt ülések alkalmával. Szijjártó elismerte, hogy beszélt Lavrovval az uniós tanácsülések előtt és után, ezt diplomáciának nevezve. További szivárogtatások oroszoknak nyújtott „briefingekről” szóltak uniós ügyekben és szankciókról. „Sok magyar számára ez már nem »realizmus« volt, hanem jelentés Moszkvának az európai tárgyalóteremből. Az Orbán-kormány ezeket a híreket nem cáfolta egyértelműen, és ezért visszhangzottak olyan erősen a »Ruszkik haza!« kiáltások. Ez több volt, mint szlogen. Ez annak a szimbóluma volt, hogy a magyar nemzet többsége elutasította Orbán oroszbarát kétértelműségét” – állítja Winnicki.

    6. Lengyelországgal szemben Orbán cinikus politikát folytatott

    Winnicki külön pontban foglalkozik a lengyel–magyar kapcsolatokkal. Felrója Orbánnak, hogy évekig hallotta tőle: lengyel, magyar – két jó barát. Közös történelem, közös harc a nemzetek Európájáért, Szmolenszk, Lech Kaczynski. A lengyelek el voltak ragadtatva, de szerinte 

    Orbán valójában szívesebben egyezkedett a németekkel és az oroszokkal, mintsem hogy Lengyelországgal építsen egy szuverén regionális blokkot.

    Lengyelországra pajzsként volt szüksége az EU-ban, partnerként a migrációs vitákban, a „nemzetek Európájának” szimbolikus hátországaként. De a kemény ügyekben – energia, ipar, Moszkva-kapcsolatok, Berlinnel szembeni egyensúly – Budapest teljesen külön úton járt. Erősen ütközőpályára került a lengyel érdekekkel, a hangoztatott frázisok ellenére. Winnicki szerint Orbán ezt nyíltan ki is mondta 2018-ban egy Erdogan-találkozó után: a magyar külpolitikának három városra kell figyelnie: Berlinre, Moszkvára és Ankarára. Ezek azok a nagy központok, amelyek árnyékában Magyarország évszázadokig élt. Lengyelország nem volt ott. A retorikában ott volt, a stratégia magjában nem. Pedig 2018 a PiS-kormányzás csúcsa volt Varsóban, elvileg Orbán nagy barátaié.

    Winnicki szerint pontosan ezért a lengyel jobboldalnak leckét kellene vennie Orbánból, nem pedig politikai dicsőítő énekeket írni neki.

    Lehet tisztelni a határon túli magyarokért való aggódását, a nemzeti büszkeség nyelvét, de nem szabad összekeverni a szentimentalizmust a szövetséggel. Orbán Lengyelország számára „haszonelvű” partner volt. A testvériséget az ünnepségekre hagyta, a stratégiát máshol építette.

    Békemenet 2026. március 15-én

    Békemenet 2026. március 15-én

    Fotó: Németh Kata / Index

    Három elem, ami Orbán után is megmarad

    A lengyel szerző írása végén úgy összegez, hogy Orbán vesztett, mert rendszere elrohadt, a gazdaság csalódást okozott, a korrupció nyílt lett, az Oroszország-politika pedig vazallusi szagot árasztott. De voltak kormányzásának elemei, amelyek tartós, pozitív örökségként maradnak meg.

    • Az első a magyar nemzetpolitika. Orbán következetesen emlékezett a határon túli magyarokra: Erdélyben, Felvidéken, a Vajdaságban, Kárpátalján. Az állampolgárság megszerzésének könnyítése, az intézmények finanszírozása, a határokon átívelő nemzetben való gondolkodás – ez megmarad. Ezt Orbán utódai sem fogják könnyen visszacsinálni, és nem is biztos, hogy akarják; valószínűleg a nemzeti konszenzus részévé tette. Ebből a lengyeleknek is van mit tanulniuk.
    • A második elem a nemzeti büszkeség és szuverenitás nyelvének felélesztése. Orbán megtanította a magyarokat arra, hogy ne perifériaként, hanem saját érdekkel és méltósággal rendelkező nemzetként beszéljenek magukról. Ez fontos volt. Csakhogy többet beszélt a szuverenitásról, mint amennyit valójában épített. Az állam energetikailag függő maradt Moszkvától, gazdaságilag pedig a német, kínai és egyéb konszernektől. Az EU-ban tudott hangosan kiabálni, de a jogi lépések szintjén soha nem kérdőjelezte meg rendszerszerűen Brüsszel központosító logikáját. Sokszor blokkolt, alkudozott, vétózott, de nem mutatott fel alternatív világrendvíziót. Ez megmaradt hasznos jelszónak. Ebben egyébként szinte ikertestvéri hasonlóság látszik a PiS-kormányzással.
    • Hozzá kell tenni a harmadik pontot is: a családpolitikát és a szimbolikus konzervativizmust. Orbán bevezette az alkotmányba a házasság definícióját mint egy férfi és egy nő kapcsolatát, hangsúlyozta a család védelmét és a genderideológia elleni fellépést. Ezek valós konzervatív állami lépések voltak. Csakhogy a konzervatív forradalom Magyarországon inkább a köztereken látszik, mint a társadalmi életben. A társadalom e változások ellenére kulturálisan egyre liberálisabbá vált, bár politikailag jobboldali maradt.

    Winnicki szerint ez paradoxon, de csak látszólagos. Az emberek szavazhatnak a jobboldalra, mert biztonságot és identitást akarnak, de a mindennapi életvitelükben a liberális normák felé tolódnak. A lengyel szerző szerint Orbán mérlege ellentmondásos:

    erős nemzeti érzést hagy a magyarokra, de nem hagy túl erős államot. Meghagyja a határon túli politikát, de meghagyja az oligarchiát is. Meghagyja a büszkeséget, de a függőséget is. Meghagyja a szuverenitás mítoszát, de az orosz gázszámlával és a baráti oligarcha szerződéseivel együtt.

    Winnicki úgy véli: a baloldal Magyarországon gyakorlatilag eltűnt a parlamentből. A régi liberális-baloldali ellenzéket felőrölte a polarizáció és a Tisza.

    A győztes erő nem radikális baloldal, hanem egy középutas formáció, európai szemmel nézve akár jobbközép: Európa-párti, korrupcióellenes, de az erkölcsi kérdésekben óvatos és nemzetileg érzékeny.

    Winnicki szerint a Tisza nem nyert volna, ha radikális LMBTQ-agendát vagy radikális Ukrajna-pártiságot erőltet. Azért nyert, mert az államról, az árakról, a kórházakról, a korrupcióról, a méltóságról és a rendszer végéről beszélt. 

    Végül a szerző úgy véli: a Fidesznek ellenzékben most nemcsak Magyar Péter kormányával kell megküzdenie, hanem a nála radikálisabb Mi Hazánkkal is.

    Ez azt jelenti, hogy Orbán Viktor után Magyarország nem fordult balra.

    Megbüntette az eddigi jobboldal kompromittálódott hatalmát, és egy másik, centristább és kevésbé elhasznált választ adott – írja Robert Winnicki írja az Index.hu.

  • Nagy Márton pálya vagyis vesszőfutása!

    Nagy Márton pálya vagyis vesszőfutása!

    Mivel semmi nem jött be a jóslataiból így csak egy rossz emlék marad nekünk a jóllakott kisiskolás képű Marci! Nem is lenne azzal baj, hogy nem jönnek össze a számok mert a lottón se tudunk mindig nyerni, csakhogy Ő a mi adófizetői zsebünkre tévedt!

    Nagy Márton a Fidesz történelmi veresége és hat évnyi politikai pályafutás után visszavonul, törölték a Facebook-oldalát is. Így utólag mondhatnám, gyanús is volt a viselkedése, hiszen a választás napján sok más politikussal ellentétben semmit sem posztolt a Facebook-oldalára.

    Ennek vége:

    A választás utáni napokban is csupán annyi történt, hogy a vélhetően kötelezően megjelentetett borítóképet – amelyen Orbán Viktor arcképe látható a választás dátumával és a „biztos választás” szlogennel együtt – lecserélték a Nemzetgazdasági Minisztérium feliratra egy kék háttéren.

    A nemzetgazdasági és egyben csúcsminiszter kifejezetten jó elemző hírében állt még a Magyar Nemzeti Bankos pályafutása előtt, ezt több forrás is megjegyezte nekünk, a politikai pályafutásának kezdetével azonban valami végképp megváltozott és mára számos, némi túlzással élve már-már Matolcsy György szintű magasságokba emelkedett megszólalás kötődik hozzá.

    A hírt Nagy Márton is megerősítette.

    Nagy Márton Szolnokon született 1976. május 9-én. 1999-ben szerzett közgazdászdiplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1998-tól az Államadósság Kezelő Központ makrogazdasági elemzőjeként, majd 2000 és 2002 között az ING Vagyonkezelő Rt. vezető elemzőjeként tevékenykedett. 2002-ben csatlakozott a Magyar Nemzeti Bankhoz, ahol a pénzügyi stabilitási terület vezető közgazdasági szakértője, helyettes vezetője, majd igazgatója lett.

    2013 és 2015 között a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Stabilitásért és Hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója, a Pénzügyi Stabilitás Tanács és az Európai Bankhatóság tagja volt. 2015-től 2020-ig a Magyar Nemzeti Bank alelnökeként dolgozott, ezzel együtt pedig a Monetáris Tanács tagja volt. 2015 és 2017 között a Budapesti Értéktőzsde elnöki pozícióját is betöltötte.

    2020 és 2022 között miniszterelnöki megbízottként a miniszterelnök gazdasági főtanácsadójaként tevékenykedett. Gazdaságpolitikai kérdésekkel kapcsolatos személyes szaktanácsadás mellett a gazdaságpolitikai ágak működési összhangjának erősítése is a feladata volt. 2022-től 2023. december 31-ig gazdaságfejlesztési, majd 2024-től 2026-ig nemzetgazdasági miniszterként dolgozott.

    Kövesse a friss mai gazdasági híreket itt élőben

  • Hivatalos választási végeredmény: 141-52 -re verte a Tisza Párt a Fideszt!

    Hivatalos választási végeredmény: 141-52 -re verte a Tisza Párt a Fideszt!

    A Nemzeti Választási Iroda (NVI) megszámolta a külképviseleteken és az átjelentkezők által leadott szavazatokat is, ezzel kialakult a vasárnapi választás végeredménye. A Tisza Párt a vasárnap esti eredményhez képest még tovább növelte mandátumai számát: összesen 141 mandátumot szerzett a 199 fős Országgyűlésben. Mivel 133 mandátumtól van kétharmad, ez bőven alkotmányozó többséget jelent. A Fidesz csúfos vereséget szenvedett, és ezzel valószínűleg végük is van (reméljük).

    Hivatalos hírek: Tisza párt és Magyar Péter

    A rendszerváltás óta soha egyetlen párt nem nyert ennyivel választást. A Fidesz négy kétharmada közül a legjobb eredmény 135 mandátum volt 2022-ben. A részvétel minden eddigi rekordot megdöntött a 2026-os választáson: a választópolgárok 79,56 százaléka szavazott. 5 988 778 ember adta le voksát, ilyen sokan még soha nem vettek részt országgyűlési választáson a rendszerváltás óta.

    A közel végleges eredmény szerint a Tisza Párt 141 mandátuma mellett a Fidesznek 52, a Mi Hazánknak 6 képviselője lesz az Országgyűlésben.

    • A Tisza a pártlistákra leadott szavazatok 53,18 százalékát kapta meg, ami 3 385 890 szavazatot jelent.
    • A Fidesz-KDNP-re a szavazók 38,61 százaléka voksolt, a pártot 2 458 337 ember támogatta szavazatával.
    • A Mi Hazánk 5,63 százalékos támogatottságot ért el 358 372 pártlistás szavazattal.
    • A DK és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt nem jutott be a parlamentbe. A DK elérte az 1 százalékos küszöböt (1,1 százalék, 70 298 szavazat), ami után a működéséhez állami támogatást kap és nem kell visszafizetnie a kampánytámogatást. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) viszont az 1 százalékos küszöb alatt maradt, ezért 686 millió forintot kell visszautalnia az államnak. A párt emiatt gyűjtést indított. A választási eredményük miatt mostantól állami támogatásra sem lesznek jogosultak.
    blank

    A Tisza a 106 egyéni választókerületből 96-ban nyert. A Fidesz mindössze 10 egyéni választókerületet tudott elvinni. Ez rendkívül súlyos veszteséget jelent, tekintve hogy négy éve még 87 választókerületben győztek, tehát 2022-höz képest elveszítettek 77 körzetet, azaz az egyéni választókerületeik 88 százalékát. A Tisza olyan, régóta erősen fideszes vármegyéket is átfordított, mint Bács-Kiskun, Somogy vagy Zala.

    A Fidesz vesztesége az egyéni és listás mandátumok összesítését nézve is tetemes: a pártnak mindössze 52 képviselője lesz az országgyűlésben, tehát az eddigi parlamenti helyeik 60 százalékát elvesztették.

    A Tisza a vasárnap éjszakai eredményéhez képest még 4 további mandátumot szerzett: egyet a töredékszavazatokból, hármat pedig a külképviseletekről beérkező és a Magyarországon belül átjelentkezők által leadott szavazatokkal. A Tisza jelöltjei három egyéni választókerületben tudtak fordítani.

    • A Tolna megye 3-as számú, Paks központú egyéni választókerületben a tiszás Cseh Tamás nyerte a választást (47,42 százalék, 20 880 szavazat) a fideszes Süli Jánossal szemben (45,39 százalék, 19 987 szavazat).
    • A dombóvári székhelyű Tolna 2-es választókerületben a tiszás Szijjártó Gábor 46,58 százalékkal nyert a fideszes Csibi Krisztinával szemben, aki a szavazatok 45,07 százalékát szerezte meg.
    • Fordított és nyert a Tisza Párt jelöltje Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 6-os számú, Nyírbátor központú választókerületében. Barna-Szabó Tímea (47,91 százalék, 24 831 szavazat) az átjelentkezők és a külképviseleteken szavazók voksaival legyőzte a Fidesz–KDNP jelöltjét, Simon Miklóst, aki múlt vasárnap még 174 szavazattal vezetett (45,75 százalék, 23 713-an szavazat).
    • Töredékszavazatok: mivel a legtöbb helyen szoros eredmény született, a Fidesz jelöltjei csak szűk többséggel nyertek, a Tisza második helyen végzett jelöltjei viszont ezekben a körzetekben is sok szavazatot kaptak, ezeket mind beszámítják a listás mandátumok meghatározásához (győzteskompenzáció, veszteskompenzáció). Ennek köszönhetően lett még egy listás mandátuma a Tiszának, amelyet Havasi Balázs Márk kap meg.

    A legszorosabb eredmény a balassagyarmati székhelyű Nógrád 2-es számú választókerületben volt. Itt a fideszes Balla Mihály (44,58 százalék) 211 szavazattal előzte meg a tiszás Molnár Zoltánt (44,22 százalék). Szintén nagyon szoros lett az eredmény a Sárvár központú Vas megyei 2-es egyéni választókerületben, ahol a fideszes Ágh Péter 258 szavazattal győzött a tiszás Strompová Viktóriával szemben. Mivel itt választási csalás gyanúja merült fel, Magyar Péter felszólította Ágh Pétert, hogy ne vegye fel mandátumát. Ebben a körzetben indítottak ugyanis egy Magyar Péter nevű független jelöltet, akinek az ajánlásgyűjtésénél – egy DK-s és egy másik indulóval együtt – problémák merültek fel, az ügyben a rendőrség nyomoz. Magyar szerint a Fidesz állt a kerületben függetlenként induló, szintén Magyar Péter nevű jelölt mögött, és úgy gondolja, hogy a rá leadott szavazatok miatt nem nyert a Tisza Párt jelöltje.

    A két legnagyobb arányú győzelmet tiszás jelöltek érték el. A szegedi Csongrád-Csanád 1-es választókerületben a tiszás Stumpf Péter a szavazatok
    67.85 százalékát szerezte meg, és 28 448 szavazattal kapott többet mint a fideszes Farkas Levente (24.45 százalék). Budapest 5-ös számú választókerületében a tiszás Weigand István (68,59 százalék) 27 899 szavazattal győzte le a fideszes Kovács Balázs Norbertet (23,74 százalék).

    A magyarországi lakcímmel nem rendelkező, határon túli magyarok csak pártlistára szavazhattak. 2022-höz képest jelentősen megnőtt a levélszavazatok száma. Akkor 265 628 érkezett, most 335 591. A levélszavazatok elsöprő 84 százaléka a Fidesz-KDNP-re érkezett, de 2022-höz képest itt is változtak az arányok, mert akkor a levélszavazatok 93 százaléka érkezett az eddigi kormánypártra. A Tisza kapta a levélszavazatok 13,85 százalékát, a Mi Hazánk az 1,55 százalékát.

    Ezúttal nem lesz mandátuma a parlamentben egyetlen hazai kisebbségnek sem. A Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának sem sikerült elérnie az ehhez szükséges szavazatszámot.

    A Nemzeti Választási Bizottság legkésőbb május 4-ig állapítja meg a hivatalos végeredményt. Szerdán Sulyok Tamás köztársasági elnök a Sándor-palotában fogadta Magyar Pétert, ahol bejelentette: őt kéri fel miniszterelnöknek. A parlamentbe jutó pártok pénteken egyeztetést tartottak az új Országgyűlés felállításáról. Az új parlament legkorábban május 7-én (csütörtökön) vagy május 8-án (pénteken) tarthatja meg az alakuló ülését. Ezen már meg is választhatják miniszterelnöknek Magyar Pétert, aki le is tenné a miniszterelnöki esküt.

    A Tisza Párt azt szeretné, ha a rákövetkező kedden már megtarthatnák a leendő miniszterek bizottsági meghallgatását, és a kormány minél hamarabb megalakulna. „Nem szeretnénk egy olyan interregnumot, amikor még Orbán-kormány van, de Magyar Péternek hívják a miniszterelnököt” – mondta pénteken Magyar Péter írja a Telex.hu

  • 2026 május 6-án miniszterelnök lesz Magyar Péter

    2026 május 6-án miniszterelnök lesz Magyar Péter

    Kezdenek felpörögni az események a kétharmados Tisza-győzelemmel véget érő parlamenti választások utáni napokban. Magyar Péter szerda reggel interjút adott a közmédiának, ezt követően Sulyok Tamás köztársasági elnökkel egyeztetett, amely után doorstep sajtótájékoztatót tartott, majd újabb nemzetközi tárgyalásokat folytat.

    A sajtótájékoztatón kiderült, hogy várhatóan mikor alakul meg az új Országgyűlés és mikor állhat fel hivatalosan is az új kormány. Közben a forint látványos ereje megmaradt, a magyar kötvényeket vették tovább úgy, hogy közben mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítő megszólalt a választás után.

    Pénteken kezdődnek meg az egyeztetések a parlament alakuló üléséről

    Május 4-én kerülhet sor az alakuló ülésre, vagy 6.-7. lehet reálisan az első alakuló ülés – részletezte.

    Sulyok Tamás Magyar Pétert javasolja miniszterelnöknek. Ezt követően kap kormányalakítási megbízást a Tisza Párt vezetője.

    Arról is beszélt, hogy a jelenlegi kormány nem adott át még semmilyen informaciót az aktuális ügyekről, így például az üzemanyagok stratégiai készletéről vagy az energiabiztonság más szempontjairól.

    Nem sokkal Magyar Péter után érkezik Sulyok Tamáshoz Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök, majd egyeztet a harmadik, parlamentbe jutó párt vezetőjével is – árulta el Magyar Péter.

    A Tisza Párt kibővített vezetése

    Kármán András fotójáról leolvasható, hogy kik tartoznak a párt kibővített elnökségébe, a Telex szedte össze az érintettek nevét és tisztségét:

    • Kármán András, a Tisza költségvetési és adópolitikai szakértője;
    • Kapitány István, a párt gazdaságfejlesztési és energetikai szakértője;
    • Radnai Márk, a párt alelnöke, az Esztergom központú Komárom-Esztergom 2-es választókerület országgyűlési képviselője;
    • Tanács Zoltán, a Tisza kormányzati programalkotásért és kormányzásra való felkészüléséért felelős vezetője, a Budapest 01-es választókerület országgyűlési képviselője;
    • Forsthoffer Ágnes, a párt alelnöke, a Balatonfüred központú Veszprém 2-es választókerület országgyűlési képviselője;
    • Tarr Zoltán, a párt alelnöke és európai parlamenti delegációjának vezetője;
    • Bujdosó Andrea, a párt Budapesti Közgyűlési képviselőcsoportjának frakcióvezetője, a Pilisvörösvár központú Pest 3-as választókerület megválasztott országgyűlési képviselője;
    • Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt jogásza, a párt mögött álló Legyél a Változás Egyesület elnöke;
    • Orbán Anita, a Tisza külpolitikai szakértője, a külügyminiszteri poszt várományosa;
    • Velkey György, Magyar Péter kabinetfőnöke, a Budapest 6-os választókerület megválasztott országgyűlési képviselője;
    • Pósfai Gábor, a párt operatív igazgatója, a Pest 2-es választókerület megválasztott országgyűlési képviselője;
    • Tóth Péter, a Tisza Párt kampányfőnöke;
    • Tárkányi Zsolt, a Tisza Párt sajtófőnöke, a Debrecen központú Hajdú-Bihar 1-es választókerület megválasztott országgyűlési képviselője.
    tisza elnökség
  • Magyar Péter Brüsszelbe megy, a Tisza Párt haza hozza az Úniós milliárdokat!

    Magyar Péter Brüsszelbe megy, a Tisza Párt haza hozza az Úniós milliárdokat!

    Az Európai Bizottság világos feltételekhez köti a befagyasztott milliárdok sorsát. Magyar Péter kormányának 27 kulcsfontosságú reformot kell végrehajtania, ha hozzá akar férni a mintegy 35 milliárd eurós uniós forráshoz – írja a Financial Times.

    További hírek itt: Tisza Párt

    Az Európai Bizottság 27 feltétel teljesítését várja el az újonnan felálló Tisza-kormánytól, ezekhez köti 35 milliárd eurónyi befagyasztott uniós forrás feloldását −idézi az economx.hu a pénzügyi lap cikkét, amely szerint Magyar Péter kétharmados parlamenti többsége felülmúlta Brüsszel várakozását. Ugyanakkor ez magasabbra tette a lécet azzal kapcsolatban is, hogy az Európai Bizottság mit vár el az új kormánytól.

    Két EU-s diplomata más tagállamokból azt nyilatkozta az FT-nek,

    a kapcsolatok helyreállításánál kulcsfontosságúnak tartják, hogy Magyarország feloldja az Ukrajnának nyújtott 90 milliárd eurós hitel blokkolását és az Oroszország elleni következő szankciók vétóját.

    Egy harmadik diplomata szerint kulcsfontosságú Magyarország bírósági rendszerének és biztonsági szolgálatainak reformja, valamint a legnagyobb közintézmények és állami vállalatok vezetőségének leváltása is.

    A bizottság szóvivője szerint közel 35 milliárd eurónyi, Magyarországnak szánt uniós forrást fagyasztottak be a Brüsszellel fennálló viták következményeként. Ez magában foglalja az EU költségvetéséből származó, közel 18 milliárd eurót, amit Brüsszel a jogállamiság megsértése, a megnövekedett korrupciós kockázatok és az igazságszolgáltatás függetlenségének aláásására hivatkozva leállított.

    Számos antikorrupciós lépésre lenne szükség

    Mint a 24.hu megírta, az Európai Bizottság 2022-ben 27 – korrupcióellenes és jogállamisági reformintézkedés – „mérföldkő” és „szupermérföldkő” teljesítéséhez kötötte azt, hogy a Magyarországnak járó, de befagyasztott kohéziós pénzeket felszabadítsa. Az Orbán-kormány a 27 feltétel közül eddig mindössze négyet teljesített. A nem teljesített mérföldkövek közt egyebek mellet a következőket találjuk:

    • a magyar kabinettől azt várja az Európai Bizottság, hogy csalás- és korrupcióellenes stratégiákat, valamint cselekvési tervet hozzon létre.
    • A bizottság azt várta a magyar kormánytól, hogy dolgozzon ki egy monitoringrendszert, amely nyomon követi az olyan közbeszerzési felhívásokat, amelyekre csak egyetlen ajánlattevő jelentkezik.
    • A közszereplői vagyonnyilatkozatok személyi és tárgyi hatályának kiterjesztése, vagyis több embernek és többféle vagyonról, jövedelemről kellene nyilatkoznia.
    • Az információszabadsággal, az adatnyilvánossággal kapcsolatban is lépéseket várnak. Például a közpénzek elköltésével összefüggő információkat, a közkiadásokra vonatkozó szerződéses adatokat teljesen transzparenssé kellene tenni.

    A bizottsági tisztviselők gyors tárgyalásokra számítanak Magyar Péterrel és csapatával a Magyarország által az Európai Bíróság ítélete betartásának megtagadása miatt kialakult patthelyzet megoldása érdekében, amely ítélet szerint Budapest menedékjogi törvénye ellentétes az uniós szabályokkal.

    Ez a vita napi 1 millió eurós bírságot szab ki Magyarországra, ez mára közel 900 millió euróra nőtt, amit Brüsszel levon az ország uniós költségvetésből való részesedéséből.

    Az FT szerint Brüsszel óvakodik attól, hogy megismételje Donald Tusklengyel miniszterelnök 2023-as újraválasztása utáni lépéseit, amikor a Bizottság gyorsan felszabadította az előző jobboldali kormány alatt befagyasztott pénzeszközöket.

  • Orbán Viktor elismerte a Tisza győzelmét és gratulált Magyar Péternek!

    Orbán Viktor elismerte a Tisza győzelmét és gratulált Magyar Péternek!

    A választási eredmény fájdalmas, de egyértelmű, a győztes pártnak gratuláltam, mondta a leköszönő miniszterelnök a Bálnában tartott eredményváró belső terében.

    A választásról itt olvashat bővebben!

    „Köszönöm szépen a rengeteg munkát, soha ennyien és soha ennyit nem dolgoztunk egyetlen választási kampányban sem. Van ennek látszatja is, 2,5 millió szavazót sikerült összegyűjtenünk, 2,5 millió ember bízott bennünk a mai napon is”, mondta Orbán Viktor. Megköszönte a határon túlról érkezett „elsöprő erejű támogatást”, és azt üzente a határon túliaknak, hogy mindig számíthatnak a Fideszre.

    „Hogy a hazánk és a nemzet sorsa számára ez a ma esti választási eredmény mit jelent, és mi ennek a mélyebb vagy magasabb értelme, azt most nem tudjuk, ezt majd az idő eldönti. De akárhogyan is alakult, mi ellenzékből is a hazánkat és a magyar nemzetet fogjuk szolgálni.”

    A leköszönő miniszterelnök szerint most, hogy a kormányzás súlya nem nyomja a vállukat, az lesz a dolguk, hogy a közösségeiket megerősítsék. „Kétmillió-ötszázezer szavazó bízott bennünk, üzenjük meg nekik innen, soha nem fogjuk őket cserben hagyni.”

    „Több mint 30 éve vagyunk itt együtt, éltünk már meg nehéz és könnyű, szép és szomorú éveket, de egy dolgot mindenki tudhat itt, ebben a teremben és az egész országban: mi nem adjuk fel, soha, de soha”

    mondta a Fidesz elnöke.

    Szerinte az előttük álló napok a sebek gyógyításáról szólnak, de aztán újraindul a munka, és ebben a munkában mindenkire, minden szavazójukra számítanak. Orbán végül sok erőt és jó egészséget kívánt, majd azt mondta, hogy „hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!”

  • Kétharmad közelében a Tisza, erre várt a többség!

    Kétharmad közelében a Tisza, erre várt a többség!

    A választás előtti utolsó napokban a Telex megbízásából közvélemény-kutatást készített a 21 Kutatóközpont. A választókat április 8. és 11., azaz szerda és szombat között keresték meg sms-es hibrid módszerrel, melyben a 65 év felettieket telefonon kérdezték meg.

    A Medián a héten öt napon keresztül végzett mérést. Eszerint a Tisza 55, a Fidesz, 37 százalékot kap, a Mi Hazánk 3,9 százalékkal kiesik a parlamentből. A medián szerint ezek alapján így alakulhat a parlament összetétele: Tisza: 135 (131-139), Fidesz-KDNP: 63 (59-67) Roma nemzetiségi: 1 mandátum. Ez kétharmad.

    Választás 2026: friss hírek eredmények

    A mérés a belföldi, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok preferenciáit mérte fel. Tehát benne vannak az átjelentkezettek, és a külképviseleten szavazók is, de nincsenek benne a levélszavazók (az erdélyi és vajdasági magyaroknak nincs is egyéni választókerületi szavazati joguk).

    Legfrissebb 18.30-as adatok, rekord részvétel

    A kutatás eredménye szerint a Tisza Párt a szavazatok 55 százalékára, a Fidesz pedig 38 százalékára számíthat a vasárnapi választáson. Ez a 17 százalékos különbség nagyobb, mint amit a 21 Kutatóközpont bármikor korábban mért. A március végén készült felmérésükben 16 százalék volt a különbség.

    A kutatás szerint a Mi Hazánk 5 százalékot, a Demokratikus Koalíció és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 1-1 százalékot kaphat. A Mi Hazánk ez alapján bejuthat a parlamentbe, de a kutatók megjegyezték, hogy ebben a tartományban +/- 1 százalék a hibahatár, ezért ebben nem lehetünk biztosak. A DK és az MKKP népszerűsége már zsinórban a harmadik mérésben volt egy százalék körül. A kutatók szerint a DK esetében nagyobb az esély arra, hogy átlépjék az egy százalékot.

    Ez az eredmény azt jelenti, hogy 80 százalékot megközelítő részvétel esetén a Tisza Pártnak közel 3 200 000, a Fidesznek pedig nagyságrendileg 2 300 000 belföldi (magyarországi lakcímmel rendelkező) szavazója lenne. A hárommillió feletti szavazatszám abszolút rekord lenne a magyar választástörténetben.

    A Fidesz esetében ez a szám jelentősen elmarad a 2022-es (levélszavazatok nélkül elért) 2 800 000-es eredménytől, de a 21 Kutatóintézet elemzése szerint egyrészt az elmúlt négy év alatt közel 250-300 ezer szavazója elhalálozott, miközben a 18-22 évesek közül csak nagyon keveset tudott meggyőzni, másrészt akkor a sikeres kampánya következtében olyan szavazókat is meg tudott szólítani, akik nem szimpatizáltak vele.

    A 21 Kutatóintézet értékelése szerint a drámai átrendeződés csak kisebb részben következik a Fidesz tábor olvadásából, nagyobb részben abból, hogy a Tisza egymaga hétszázezerrel több választót tudott most megszólítani, mint négy éve az összes ellenzéki párt együttvéve.

    21 Kutatóközpont: Mandátumbecslés

    A 21 Kutatóközpont belföldi listás szavazat becslése alapján készült az intézet mandátumkalkulátorával

    PártMandátumok
    Tisza132
    Fidesz-KDNP61
    Mi Hazánk5
    DK0
    MKKP0
    Nemzetiségi képviselő1

    Forrás: 21 Kutatóközpont – Medián hírek

  • Választás 2026: Szavazatok állása 18,30 -kor! Ismét csúcsot döntöttek: 77,80%

    Választás 2026: Szavazatok állása 18,30 -kor! Ismét csúcsot döntöttek: 77,80%

    A legfrissebb adatok 18.30: 77,80%

    Névjegyzékben szereplő választópolgárok száma: 7 527 742 ennek a 77,80% -a ment el szavazni este fél 7-ig.

    Megjelent: 5 856 515 választó polgár!

    Minden eddiginél felfokozottabb és legjobban várt kampány után ma végre az urnákhoz járulhatnak a Magyarok és döntenek.

  • Szavazás 2026: 74,23 százalékos a részvételi arány 17 óráig

    Szavazás 2026: 74,23 százalékos a részvételi arány 17 óráig

    74,23 százalékos a részvételi arány 17 óráig, ez 5 587 935 leadott szavazatot jelent. Az előző, 15 órás adat 54,14 százalék volt, ami szintén rekord.

    Négy évvel ezelőtt, 2022-ben a 17 órás választási részvétel 62,9 százalék volt, 2002-ben 17:30-kor volt az utolsó napközbeni adatközlés, 17 órás és 18:30-as adatközlés nem volt. 2002-ben a második fordulós rekordrészvétel 67,87 százalék volt.

    Az abszolút választási részvételi rekord 73,5 százalék volt 2002-ben.

    A 15 órás eredményt itt tudja megnézni