Sok munkavállaló számára meglepő lehet, amikor a fizetéséből különböző összegeket vonnak le. A levonások mögött azonban pontos jogszabályi szabályok állnak, amelyek meghatározzák, hogy milyen esetben és mennyit lehet levonni a munkabérből.
A bérekből történő levonás leggyakrabban tartozások, végrehajtás vagy egyéb kötelezettségek miatt történik. A szabályok azonban azt is kimondják, hogy a munkavállaló megélhetését védeni kell, ezért a levonások mértékét törvény korlátozza.
Hírkereső friss rss hírek, cikkek
Mikor lehet levonni a fizetésből?
A munkabérből csak meghatározott esetekben lehet pénzt levonni. Ilyen lehet például:
- bírósági vagy hatósági végrehajtás
- tartozás miatti letiltás
- gyermektartásdíj
- jogszabály alapján kötelező levonások
- a munkavállaló hozzájárulásával történő levonás
A leggyakoribb eset a végrehajtási letiltás, amikor egy tartozás miatt a munkáltató köteles levonni egy meghatározott összeget a dolgozó fizetéséből a minimálbérből.
Mennyi pénzt vonhatnak le a fizetésből?
A jogszabályok szerint általában a nettó munkabér legfeljebb 33 százaléka vonható le. Ez az alapértelmezett szabály a legtöbb tartozás esetében.
Bizonyos esetekben azonban a levonás mértéke magasabb is lehet.
Ilyen például:
- gyermektartásdíj
- több tartozás egyidejű fennállása
- egyes speciális követelések
Ezekben az esetekben a levonás elérheti a nettó fizetés 50 százalékát is.
Van egy fontos korlát is
A szabályozás egyik legfontosabb eleme, hogy a munkavállalónak minden esetben maradnia kell egy úgynevezett védett jövedelemnek. Ez azt jelenti, hogy a levonások után sem csökkenhet a fizetés egy bizonyos minimum alá.
Ez a szabály azt a célt szolgálja, hogy a munkavállaló a levonások ellenére is képes legyen fedezni a legalapvetőbb megélhetési költségeit.
Több tartozás esetén bonyolultabb lehet a helyzet
Ha valakinek több tartozása van, akkor a levonások sorrendje is számít. A jogszabály meghatározza, hogy mely követelések élveznek elsőbbséget.
Az első helyen általában a gyermektartásdíj áll, ezt követik az egyéb tartozások, például banki vagy egyéb pénzügyi követelések.
A munkáltató ilyen esetben köteles a törvényben meghatározott sorrend szerint teljesíteni a levonásokat.
A munkáltató sem vonhat le bármit
Fontos tudni, hogy a munkáltató nem dönthet szabadon arról, hogy levon-e pénzt a fizetésből. A levonásoknak minden esetben jogszerű alapja kell legyen.
Ez azt jelenti, hogy:
- vagy törvény írja elő a levonást
- vagy hatósági döntés áll mögötte
- vagy a munkavállaló írásban hozzájárult
Ha ezek közül egyik feltétel sem teljesül, a munkáltató nem vonhat le pénzt a dolgozó béréből.
Sok munkavállaló nincs tisztában a jogaival
A szakértők szerint sok dolgozó nincs teljesen tisztában azzal, hogy pontosan mennyi pénzt lehet levonni a fizetéséből, és milyen jogai vannak ilyen helyzetben.
Pedig a szabályok egyértelműen védik a munkavállalókat: a levonások mértéke korlátozott, és minden esetben maradnia kell egy minimális összegnek a megélhetésre.
Éppen ezért érdemes minden munkavállalónak utánanézni a részleteknek, különösen akkor, ha végrehajtás vagy egyéb letiltás érinti a fizetését.
Érdemes ellenőrizni a fizetési papírt
Ha valaki úgy érzi, hogy túl magas összeget vontak le a fizetéséből, érdemes alaposan átnézni a bérpapírt és szükség esetén rákérdezni a munkáltatónál.
Sok esetben a félreértések abból adódnak, hogy a munkavállalók nem ismerik pontosan a levonások szabályait.
A lényeg azonban egyértelmű: a törvény meghatározza, hogy mennyit lehet levonni a fizetésből, és a munkavállalók védelme érdekében szigorú korlátok érvényesek.
A munkabérből történő levonásnálazt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), társadalombiztosítási járuléknak, magánnyugdíj-pénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad. Az így csökkentett (nettó) összegből általában legfeljebb 33%-ot, kivételesen legfeljebb 50%-ot lehet levonni. A levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200.000,-forintot.
Írta: Kiss Ferenc – Impresszum