Szorul a hurok Novák Katalin volt Köztársasági elnök körül!

Magyar Péter gondoskodik róla, hogy a kegyelni ügy nem csituljon el, és ezt várjuk el tőle mi választópolgárok! Derüljön ki mi az igazság!

A köztársasági elnök hivatala péntek reggel nyilvánosságra hozta a kegyelmi ügy náluk lévő iratait, de ezekből sem állapítható meg a Kónya Endrének megadott kegyelem indoka.

Az viszont kiderült, hogy már itt, a Sándor-palotában több ponton is eltértek a rendes ügymenettől, így szokatlan módon mindkét, a pozitív és a negatív döntési változatot is elkészítették. Csakhogy még az államfő saját, kegyelmi ügyekért felelős igazgatósága is – akárcsak Varga Judit igazságügyi miniszterként – azt javasolta, hogy K. Endre ne kapjon kegyelmet. Novák Katalin mégis a kegyelemről szóló határozatot írta alá, amit egyből vittek is ellenjegyzésre, megkerülve a szervezeti utat írta a Hvg.hu.

A Sándor-palota „a felfokozott közérdeklődésre tekintettel” péntek reggel közzétette a kegyelmi ügy birtokukban lévő dokumentumait. Összesen tizenegy linket osztottak meg, köztük

egy 2023. március 9-i feljegyzést a Hunnia-perben született ítéletről, valamint a pápai felhívásra, illetve pápai látogatáshoz kapcsolódóan gyakorolt egyéni kegyelemről;
egy 2023. április 3-i feljegyzést a kegyelmi előterjesztések aktuális állásáról;
az igazságügyi miniszter 2023. évi IV. kegyelmi előterjesztésének fedlapját.

A nyilvánosságra hozás után szinte azonnal elérhetetlenné váltak egy időre az anyagok, vélhetően a túlterheltség miatt.

Kónya Endre ügyében eltértek a gyakorlattól

Az államfő hivatala készített egy összefoglalót, ebben rögtön azt emelik ki: Ferenc pápa hívta fel a világ államfőit a kegyelem gyakorlására, Novák Katalin pedig e miatt a felhívás miatt döntött úgy, hogy „több személy számára kíván egyszerre” kegyelmet adni.

A kegyelmi ügyek előkészítéséért az államfő hivatalában az Alkotmányossági és Jogi Igazgatóság felelt, amelyet a szervezeti szabályok alapján közvetlenül Novák Katalin kabinetfőnöke irányított.

Ez az igazgatóság készítette el a döntés-előkészítő anyagokat az államfő számára, minden egyes kegyelmi ügyet ismertettek, ahogy azt is, hogy az igazságügyi miniszter támogatta vagy „elutasításra javasolta” azokat. Ezeket az Igazgatóság vezetője írta alá, de az anyagot jóvá kellett hagynia a kabinetfőnöknek is.

„A gyakorlattól eltérően” kidolgozták a támogatást és az elutasítást is

A Novák Katalinhoz került felterjesztő feljegyzést „a köztársasági elnök kabinetfőnöke olyan tartalommal hagyta jóvá”, amelyben Kónya Endre ügyében „a bevett gyakorlattól eltérően” kétféle „döntési változatot” is tartalmazott. Vagyis ezek szerint szokatlan módon szerepelt benne egy elutasító és egy kegyelem megadására vonatkozó verzió is.

Viszont azt is kiemelik:

A két döntési változat azzal került az államfő elé, hogy – Varga Judit előterjesztésével egyező módon – Kónya Endre kegyelmi kérelmének elutasítását javasolták.

Ennek alátámasztására is minden információt belevettek az anyagba, így kifejezetten azt is, hogy nincs olyan körülmény, amely indokolná a pozitív döntést. Vagyis szerepelt a Novák elé kerülő, összeállított dokumentumokban, hogy Kónya már reintegrációs őrizetben, otthon van, nem börtönben, közel a nyugdíjkorhatárhoz, vagyis a munkába állása miatt sem javasolt a mentesítése. A lényeg egyértelműen az volt, hogy a kirótt büntetésen túlmenő hátrány az esetében nincs, a bűnösségéről döntő ítélet kvázi felülvizsgálata pedig önmagában nem indok a kegyelemre.

Később írta alá, és eltértek a „rendes ügymenettől”

Az ügyről szóló minden fontos adatot, összefoglalót és döntési tervezeteket papír alapon terjesztették fel az államfő kabinetfőnökéhez 2023. április 24-én, de az eredetileg tervezett 25-i aláírás helyett csak 27-én került sor az aláírásra.

Novák Katalin a két döntési javaslat közül azt írta alá, amelyben megadják a kegyelmet Kónya Endrének.

Azonban „a rendes ügymenettől eltérően” ez az aláírt, kegyelmet megadó döntés – „a többi pozitív határozathoz hasonlóan – nem került vissza az Igazgatósághoz, ahogy a miniszteri ellenjegyzésre megküldés „sem a szokásos átirattal együtt történt”.

Ez gyakorlatilag azt eredményezte, hogy a kegyelmi ügyeket intéző Igazgatóság is csak azután értesült a pozitív döntésről, hogy azt az igazságügyi miniszter már ellenjegyezte. A rendes gyakorlat az lett volna, hogy az összes anyagot ők továbbítják a tárca felé ellenjegyzésre.

A többi elutasító határozatot május 2-án kapták vissza az Elnöki Titkárságról, ekkor jött vissza onnan a Kónya Endre esetében alá nem írt, de kidolgozott elutasító döntésről szóló irat is. A többi nemleges döntést már a gyakorlatnak megfelelően ők továbbították a minisztériumnak ellenjegyzésre.

Az összefoglaló anyag utolsó mondata így szól:

„Az ügyiratból nem állapítható meg a K. Endre esetében gyakorolt kegyelem indoka”, „indokolást az ügyirat nem tartalmaz”.

Ahogy korábban többször megírtuk, erre az államfő nem is köteles, ezek szerint a Sándor-palotánál lévő iratokból sem derült ki, közbenjárt-e valaki Novák Katalinnál, illetve miért döntött úgy, hogy megadja a kegyelmet a javaslattal ellentétesen. Ahogy az sem világos, miért tértek el a szokásos ügymenettől, kikerülve a saját, ezen a területen kompetens és jártas Alkotmányossági és Jogi Igazgatóságukat.

Az iratok között található a kegyelmet megadó határozat, ahogy meg lehet nézni – az eredetileg saját igazgatósági által is javasolt – elutasító határozat tervezetét is. Utóbbi szó szerint egy tollvonással látványosan át van húzva.

A többi iratban is vannak érdekes részletek

A dokumentumok alapján már korábban is volt példa arra, hogy a köztársasági elnök „pápai kezdeményezésre” gyakorolt több embernek is kegyelmet: 2016-ban például az irgalmasság rendkívüli szentéve miatt, míg 2021-ben Ferenc pápa látogatása miatt. A korábbi esetekben viszont az igazságügyi miniszter olyan előterjesztést nyújtott be az államfőnek (akkor még Áder Jánosnak), hogy a papírok között csak elfogadásra javasolt esetek szerepeltek.

A pénteken közzétett dokumentumokból ugyanakkor az is kiderült, hogy a Sándor-palotában elkülönítették azokat a kérelmeket, amelyeket támogathatónak ítéltek, azaz Kónya Endre kérelme idővel átkerült az egyik kupacból a másikba.

Egy másik feljegyzés szerint Novák Katalin hivatala 2023. április 3-án levelet írt az Igazságügyi Minisztériumnak, amelyben összesítette, mely kegyelmikérvény-csomag érkezett be hozzá, de öt ügyben azt kérte, hogy küldjék meg a szükséges papírokat a kegyelmi döntés meghozatala érdekében. Ezeknél az eseteknél csak monogramok szerepelnek, az egyik közülük „K. E.”.

A Hunnia-ügy részleteit kitakarták

Ahogy már megírtuk Magyar Péter sajtótájékoztatója alapján, Varga Judit a Kónya Endrével egy időben szintén kegyelemben részesülő Budaházy György és társai kegyelmi kérvényét sem támogatta. Ez volt az elhíresült Hunnia-ügy, amelyről itt olvashat további részleteket.

A pénteken közzétett dokumentumok egyikében öt pontban összegzi az igazgatóság, illetve az államfő kabinetfőnöke, Schanda Tamás, hogy ezúttal pontosan milyen kérelmeket kell majd elbírálnia Novák Katalinnak. A rövid bevezetőben egyebek mellett arra is felhívják a köztársasági elnök figyelmét, hogy nem kell tartania magát az igazságügyi miniszter ajánlásához, azaz bármilyen döntést hozhat, és a törvények szerint indokolnia sem kell. Arra is emlékeztetik az államfőt, hogy a határozata Varga Judit miniszter ellenjegyzése után válik érvényessé, ez garantálja ugyanis, hogy a döntés összhangban legyen a kormány jog- és büntetőpolitikájával.

Az első pontban a Hunnia-ügyet taglalják, de ennek a résznek csak a címe olvasható, a többit kitakarták. A kettes, hármas és négyes pontokban az igazságügyi miniszter által felterjesztett kegyelmi csomagokat részletezik, ezek nagy része szintén ki van takarva. Vannak esetek, amelyeknél a miniszteri javaslattal egyező döntést ajánlanak, egy-két esetben viszont megváltoztatnák azt, az indoklás és az esetek leírása viszont Kónya Endre esetét leszámítva ki van takarva, csak néhány kérelmező monogramja olvashatók.

Kónya Endrénél leírták, hogy büntetését a következők miatt kapta: bűnsegédként elkövetett kényszerítés hatósági eljárásban bűntettének kísérlete és vesztegetés hatósági eljárásban bűntette. Ezért 3 év 4 hónap börtönbüntetést kapott, de ezt akkor már reintegrációs őrizetben, azaz otthonában töltötte (az ki van takarva, hogy pontosan mikortól). Kónya Endrét 5 évre eltiltották a 18. évét be nem töltött személyek nevelésével, felügyeletével, gyógykezelésével és gondozásával kapcsolatos valamennyi tevékenységtől, és 4 év közügyektől való eltiltást is tartalmazott a büntetés.

Ezután vázolták fel Kónya Endre esetében a két döntési lehetőséget: az egyikben azt javasolják, hogy utasítsa el a kérelmet figyelemmel a bűncselekmény jellegére, valamint arra a tényre, hogy az elítélt már az otthonában tölti a börtönbüntetést. „Emellett az elítélt 3 hónapon belül eléri a nyugdíjkorhatárt, így a munkába állás (és ezáltal a foglalkozástól való eltiltás mentesítése) sem feltétlenül indokolt” – írták.

A másik javaslatban a börtönbüntetés 5 évre történő felfüggesztése, a foglalkozástól és közügyektől való eltiltás elengedése, valamint a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés szerepelt. Azt is megjegyezték ennél a pontnál, hogy utóbbi kettő szükséges ahhoz, hogy Kónya Endre állami intézményben dolgozzon a végzettségének megfelelő munkakörben.

Az ötödik pontban S. R. monogramú elítélt esete szerepel, akinek az ügye szintén nagyrészt ki van takarva, de annyi látszódik, hogy a miniszter már 2022-ben is azt javasolta, utasítsák el a kérvényt. Még egy mondat olvasható: „Elnök asszony csak elutasító tartalmú döntést tud hozni”.

Összegezve: 22 ügyben a kegyelem gyakorlását, 79 ügyben a kérelem elutasítását javasolták, Kónya Endre esetében pedig két döntési alternatívát vázoltak fel.

Végül egy másik irat csak megerősíti, hogy valóban Kónya felesége nyújtotta be a kérvényt, ebben is leírták, hogy mit követett el, és mi a büntetése, valamint hogy nem javasolják a kegyelem megadását.

Az előzmények

Kedden Magyar Péter sajtótájékoztatón ismertette a kormánynál lévő iratokat az ügyről, ezzel egy időben a kormany.hu/igazsagtetel oldalon közzé is tették a dokumentumokat. Már ekkor felszólította Sulyok Tamást, hogy az államfőnél elérhető további aktát szintén hozzák nyilvánosságra.

A kormánynál, illetve a korábbi igazságügyi tárcánál lévő adatokból megerősítést nyert, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter nem javasolta a Kónya Endrének megadott kegyelmet. Ennek ellenére Novák Katalin akkori köztársasági elnök megváltoztatta az igazságügyi miniszter felterjesztését, sőt, utána még sürgette is annak ellenjegyzését.

A sajtótájékoztató után egy ideig nem történt semmi, mivel Sulyok Tamásék a kormány hivatalos megkeresésére vártak, ilyet pedig nem kaptak, mivel a kormányzat Magyar Péter felszólítását annak tekintette.

Ajánlott cikkeink