Élelmiszer, benzin, rezsi: így fizetjük meg más háborúját!

Az iráni helyzet a világgazdaságot is megrázhatja: a geopolitikai konfliktusok pillanatok alatt emelhetik az energiaárakat, ami az inflációtól a kamatdöntésekig mindent befolyásol. Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója szerint Magyarország számára most minden kockázatvállalás káros – a Barátság kőolajvezeték működése és a politikai stabilitás megőrzése elemi fontosságú.

Az Egyesült Államok és Izrael szombat reggel támadást indított Irán ellen.
Izrael védelmi minisztere egy közleményben „különleges és állandó szükségállapotot” hirdetett.
A bejelentés akkor érkezett, amikor sűrű füstöt láttak felemelkedni a teheráni belvárosban történt robbanások után.
Az Egyesült Államok részt vett a műveletben, és szintén csapásokat hajtott végre – nyilatkozta egy amerikai tisztviselő a The Wall Street Journalnek.
Izrael-szerte légvédelmi szirénák hangja hallatszott. Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) közölte, riasztást adott ki, hogy felkészítse a lakosságot a „rakéták kilövésének lehetőségére” az ország ellen válaszul.
Irán válaszcsapást mért Izraelre, a perzsa állam ballisztikus rakétákat lőtt ki.
Benjamin Netanjahu és Donald Trump megszólalt a támadás után, felszólították Iránt, hogy tegyék le a fegyvert.

Pásztor Szabolcs a közösségi oldalán hívta fel a figyelmet az iráni események lehetséges gazdasági következményeire.

A kutatási igazgató szerint a geopolitikai feszültségek és háborúk először az energiapiacot rázzák meg, majd minden más területre is kihatnak. Az energiaárak rendkívül gyorsan emelkedhetnek, sőt még a krízisek kockázata is felhajtja az olaj- és gázárakat – a piacok azonnal, néha akár órák alatt beárazzák a bizonytalanságot.

A háborús helyzetek és feszültségek megzavarják a szállítási útvonalakat, a csővezetékeket, a finomítókat, a biztosításokat és a kereskedelmi áramlásokat.

Mindez akkor is drágábbá teheti az energiát, ha a globális ellátás nem omlik össze – hangsúlyozta.

Az élelmiszer is drágul, ha emelkednek az energiaárak

A magasabb energiaárak egyenes következménye a magasabb infláció.

„Az üzemanyag, az áram, a fűtés és a közlekedés drágul, és ez szinte minden más – élelmiszer, szállítás, gyártás – költségét is megemeli”

– írta Pásztor. Az energiaválságok gyorsan átterjednek az élelmiszerárakra is: a földgáz a műtrágya előállításának kulcsfontosságú alapanyaga, az üzemanyagárak pedig hatással vannak a mezőgazdaságra és a szállításra.

Ha a hatások tartósak, az energiaimportáló országok növekedése lelassul. Amikor a háztartások többet költenek üzemanyagra és számlákra, kevesebb marad minden másra. A vállalkozások magasabb költségekkel szembesülnek, és elhalaszthatják a munkaerő-felvételt vagy a beruházásokat – vezette le a szakértő.

Felsorolt ezen kívül több kellemetlen hatást, amit a háborús helyzet okozhat:

A központi bankok nehéz döntéssel szembesülhetnek. Ha az infláció emelkedik, a kamatok hosszabb ideig magasabbak maradhatnak – de a magasabb kamatok tovább lassíthatják a gazdaságot. Az energiaválságok valódi politikai dilemmát okoznak.
Az energiaválságok átterjednek az élelmiszerárakra. A földgáz a műtrágya előállításának kulcsfontosságú alapanyaga, az üzemanyagárak pedig hatással vannak a mezőgazdaságra és a szállításra – így az energiaválság gyorsan megmutatkozhat az élelmiszerárakban.
A piacok „kockázatkerülő” magatartással reagálnak. A bizonytalanság részvényárfolyamok esését, magasabb hitelfelvételi költségeket és „biztonságos menedék” jellegű eszközök felé történő menekülést jelenthet – ami szigorítja a pénzügyi feltételeket.
Hosszabb távon a világ átalakíthatja az energiaellátást. Az országok válaszul diverzifikálják a beszállítókat, több tároló-, LNG-kapacitást építenek, hatékonyságot ösztönöznek – és néha felgyorsítják a megújuló energiaforrások bevezetését az energiaellátás biztonsága érdekében.
Végezetül a magyar kontextus. A Barátság kőolajvezetéken való szállítás visszaállítása elemi fontosságú, a politikai stabilitás megőrzése még ennél is fontosabb. Minden olyan terv és elképzelés, amely rövid távon kockázatot hoz az egyébként is kockázatokkal terhelt világgazdasági környezetben, káros Magyarország számára.